Re: Rab Föld

by **Danny Long** Kedd 04 Jún. 2013, 01:03

Az öreg szeme mintha egy pillanatra könnybe lábadna, ám gyorsan összeszedi magát.
- Gyertek velem kérlek, hogy nyugodtabb körülmények közt beszélhessünk!
Ezzel biccent néhány katona felé, majd sarkon fordul, és egy kisebb szobába vezeti a négyest. Itt egy jókora íróasztal látható, a falat pedig mindenhol könyvespolcok takarják. A katonák három könnyű fém széket, illetve egy zsámolyszerű alkalmatosságot hoznak be, az íróasztal előtt leteszik őket,majd elhagyják a szobát. A négyesen és Collinson kívül csak Jonas és az őt kísérő nő marad a helyiségben. Ők -kezükben még mindig fegyverrel, bár leengedve azt- a székek mögött állnak meg, az öreg pedig az asztal mögött foglal helyet.
- Foglaljatok helyet. -mondja a Négyesnek - Sajnos neked nem tudunk igazán megfelelő székkel szolgálni, Ben, de ez az egyetlen, ami elbír téged.
Amint a csapat leült, nagy levegőt vesz, majd beszélni kezd.
- Nem tudom, hogy ismertek-e, vagy egyáltalán létezem-e a ti valóságotokban. A nevem Stephen Collins. Katona voltam az Egyesült Államok hadseregében, most pedig a New York-i ellenállás vezetője, és az utolsók egyike, akik még emlékeznek a szuperhősök korára. Arra az időre, amikor ti, vagy legalábbis az alteregóitok éltek. Azt hittük, hogy a Föld legyőzhetetlen. Sokan megpróbálták elvenni, de a hőseink mindig megóvták. Az idegen birodalmak mind féltek már a szuperhumánjainktól, és nem is számoltunk azzal, hogy egy teljesen ismeretlen ellenség veszi el a szabadságunkat. 2026 április 27-én egy hatalmas, idegen hajó jelent meg az égen. Nem tudtuk mi az, váratlanul, a semmiből bukkant fel, és csak állt a légterünkben három napig. Semmivel nem tudtunk sérülést okozni neki, és semmilyen választ nem tudtunk belőle kiváltani. Három nap elteltével aztán kinyíltak az anyahajó hangárjai, és megkezdődött az invázió. A hősök felkészültek a harcra, de az első csapás akkor érte őket, amikor kiderült, hogy a világ összes mutánsa elvesztette a képességeit. A hajó valami sugárzást bocsáthatott ki, ami deaktiválta az X-gént, a tudósaink legalábbis ezt mondták. Az ellenséges faj Kholdaarnak nevezte magát, és békés megadást követelt, amit persze nem kapott meg. Ez nem az emberiség stílusa. De az ellenség felkészült belőlünk. Nem tudjuk, hogy honnan szerezték a tudásukat, de tudták, hogy miért vesztett az emberiség összes ellensége. Felkészültek arra, hogy kiiktassák a legnagyobb erősségeinket. Elit osztagokat küldtek ki világszerte, akik szuperhősökre vadásztak. Hetek alatt megölték a hősök többségét, néhányukat pedig elfogták. Ti is hősiesen küzdöttetek, de senkinek nem volt esélye. Miután egy hős sem maradt, az emberiség megadta magát. Ezután következett a büntetés. Több millió embert irtottak ki kegyetlenül, és szinte egész New Yorkot lerombolták. Azóta rabságban élünk, csak néhány hozzánk hasonló földalatti csoport próbál ellenállni.
Itt megáll, és a csapatra néz, időt hagyva nekik, hogy reagáljanak, ha akarnak.

by **Thorhalla** Kedd 04 Jún. 2013, 10:14

Bólintott Reed-nek, amikor kérte, hogy tegyék azt, amit mondanak. Leült az egyik zsámolyra, amikor végre kaptak erre lehetőséget. Figyelmesen hallgatta azt végig, hogy Jonas mit is mondott erről a világról. Egy új hajó érkezett meg, időrendben már nem stimmelt valami, az biztos volt a férfi szavaiból, hogy ez a faj az űrből jött, de odakint jelenleg a Kree és Annihilus az, akik őket akarták, a Földet. Két évvel a jövőben, ennyi idő alatt biztosan idetaláltak. A másik pedig, hogy nem voltak ennyire önteltek az emberek náluk, soha sem hitték, hogy a világuk legyőzhetetlen. Néhány elnök igen, de a többség, még a szuperhősök sem voltak ennyire úgymond elszállva maguktól. A képességblokkolás nem volt túl bonyolult dolog már nagyon régóta ismerték mindezt, de akkor is szörnyű volt ezt hallani. A végén, amikor a büntetésekre értek, Sue megfogta a férje kezét és erősen, kissé görcsösen szorította meg azt. Milliók, ha nem milliárdok haltak meg, ismét. Mindezt a megszokott emberi hozzáállás miatt, hogy nem adják meg magukat könnyedén. Ki tenné? Ki szeret rabságban élni? Kételkedett benne, hogy bárki igent mondott volna erre.
- Sajnálom, ami a világukkal történt – mondta együttérzően.
De ennek ellenére nem tagadhatta, hogy némileg megkönnyebbült, hogy ez tényleg nem a saját idővonaluk, így érezte, noha Reed még nem erősítette meg mindezt.
- Mit lehet tudni erről a Kholdaar-ról? – érdeklődött. – Kiderült, hogy kik ezek és honnan jöttek?

by **Bishop** Kedd 04 Jún. 2013, 21:16

Ben követi a többieket a másik szobába, a zsámoly szerű alkalmatosságon helyet is foglal, ahogy tud, a fegyverek már annyira nem zavarják, mivel nem szegezik nekik. Itt már teljesen más a hangulat is, nem olyan feszült mint az előbb, türelmesen hallgatja végig a történetet, világos, ezek a Kholdaarok nagyon csúnyán elbántak a földdel, az összes hőst megölték és utána a népet rabságba kényszerítették. Ők pedig az ellenállók. Szerencse, hogy beszálltak a hajójukba, valószínű az a nagy őket is elkapta volna és ha már egyszer meg tudták őket ölni még egyszer megtették volna. Az egyetlen dolog amit furcsállt, hogy sem a hősöket, kivéve persze Fáklyát, sem az emberiséget nem ilyen beképzeltnek, önteltnek ismerte. Hümmög néhányat, hogy jelezze megértett mindent, majd pedig Fáklyára tekint, kíváncsi a reakciójára, most nem lehet olyan gyerekes mint mindig.

by **Ultimate Guru** Szer. 05 Jún. 2013, 15:55

Végre kezdenek barátként kezelni minket, különösen a csoport vezetője, Collins. Már az első pillanattól kezdve úgy beszél, mintha ismerne minket, tehát immár az is bizonyos, hogy nemcsak az időben ugrottunk, hanem a világok között is.

Csendben követem Collinst a többiekkel egyetemben, majd amikor az új helyiségbe érkezünk, helyet foglalok.

– Köszönjük, ezek az ülőalkalmatosságok tökéletesen megfelelnek. Úgy vélem, Bennek sincs oka panaszra.

Ezután végighallgatom a férfit, és közben Sue kezét fogom, akit érezhetően megviselnek a hallottak. Természetesen engem is, de igyekszem mindezt nem kimutatni – és a figyelmemet inkább az ellenség, ez a bizonyos Kholdaar köti le.

– Nos tehát… Immár bátran kijelenthetem, hogy egy alternatív világ jövőjében járunk, és akikről az imént beszélt, kedves Stephen… Öhm, szólíthatom Stephennek, ugye? Szóval, az evilági alteregóinkról beszélt. Érdekes. A mi realitásunkból sem az Ön neve, sem ez a Kholdaar nem cseng ismerősen… Persze az univerzum hatalmas, és nem kizárt, hogy csak idő kérdése, hogy a mi Földünk is találkozzon ezzel a valóban félelmetes fajjal. Ha pedig így van, ismernünk kell őket, amennyire csak lehet… Stephen, mit tud nekünk mondani a Kholdaarról? Minden részlet érdekelne, a fegyvereik, a járműveik, a testfelépítésük, a gondolkodásmódjuk… Feltételezem, az a gigantikus hajó, amely felénk tartott, amikor felvettek, szintén a Kholdaar egyik légijárműve. Ha segítenek, mi is igyekszünk mindent megtenni, hogy felszabadulhassanak, de egy teljes hódító civilizáció ellen könnyen lehet, hogy kevesek leszünk… Mondja, tud arról, hogy a Kholdaar birtokában lenne olyan technológia, amellyel időn és téren keresztül nyithatnak átjárókat?

by **Morsus** Pént. 07 Jún. 2013, 20:26

Fáklya csendben hallgatja a történetet még Reed megállapításánál sem jelzi, hogy ő rögtön erre tippelt. Talán egy éretlen kölyök, de nem bunkó. Nem igazán jut eszébe semmi hasznos. Nem ért a katonasághoz nem tud olyat kérdezni, aminek értelme lenne. Kényelmetlenül hallgatja a többiek kérdéseit és gondolkozik mit kérdezhetne még. Az egyértelmű, hogy a másik hajó az idegen fajé volt, de nem tűnt olyan veszélyesnek és egészen könnyen eltudtak szökni előle, ami jót jelent. Legalább is ő most erre gondol. Persze, az is lehet, hogy az egy kis hajó volt, amiből milliónyi van még a bolygón.

by **Danny Long** Csüt. 20 Jún. 2013, 00:24

Collins késlekedés nélkül válaszol.
- Azt hiszem a legjobb lesz, ha személyesen találkoztok egy Kholddaarral. Egy rajtaütés során kaptuk el. Rendszerint nem ejtünk foglyokat, de ő könyörgött, hogy vigyük magunkkal. Azt mondta, hogy segíteni akar nekünk, mivel a Kholdaar technológiája az egész realitást fenyegeti. Azt is megmondta előre, hogy vagy innen fog valami átkerülni egy másik realitásba, vagy kívülről jön át valami. Ezek szerint az utóbbi történt. Nem bízhatunk benne teljesen, ezért is vagyunk óvatosak veletek kapcsolatban, de egyre inkább úgy tűnik, hogy igazat mondott. Azt hiszem, hogy ha ez a legégetőbb kérdés, ami foglalkoztat titeket, akkor beszéljünk vele! Te, Dr. Richards, talán többet megértesz majd abból, amit mond. Elég komoly tudományos dolgokról beszél, amiből én csak nagyon keveset tudok felérni ésszel. Ha gondoljátok, látogassuk meg őt a fogdában! Sok minden van, amit még tudnotok kell, de az várhat.
Ha nem ellenkezik senki, az idős férfi fel is áll, és elindul kifelé a szobából. Jonas és a nő csak akkor indulnak el, ha a Négyes is felkelt, és végig mögöttük haladnak. Menet közben Collins még így szól a csapathoz:
- Van még valami kérdésetek, mielőtt találkoznátok vele?

by **Thorhalla** Csüt. 20 Jún. 2013, 08:21

Egyelőre Sue nem kapott a kérdéseire választ, mert a férfi mintha szándékosan kerülte volna ki azokat, ahogyan Reed kérdéseit is. Bár tény, hogy a személyes találkozás a legjobb lehet ebben a helyzetben, csak a kivitelezése lehet nehezebb. De mint kiderült annyira mégsem, mert volt egy itt náluk helyben. A nő összeráncolta a homlokát, nem volt ez túlságosan veszélyes? Inkább nem tette szóvá, mert nem ismerte az e világi dolgokat ehhez. Amikor vendéglátójuk felkelt a helyéről, hogy induljanak, akkor ő is felállt és elindult a megfelelő irányban. A realitást is, bármi átkerülhet egyik helyről a másikra. Nem lett volna jó, ha a támadók találtak volna egy kiutat, amivel más realitásokat is leigázhatnak, odahaza ilyen személyről már hallott a SHIELD-től, de az a személy végül a halálát lelte. Ha megérkeznek a cella közelébe, de még nem látják a rabot, akihez tartanak, akkor fordul vissza Colins irányába.
- Mire számítsunk a rabbal kapcsolatban? – kérdezte.
Révén eddig még annyit sem tudtak, hogy humanoidok-e, vagy sem, miként néznek ki, milyen képességeik vannak, csak egyetlen nagy űrhajót láttak a távolban, de semmi többet. Örült volna, ha legalább tudja, hogy mire készüljön, így remélte, hogy választ kap, és ha megtörtént, vagy nem és elérnek a rabig, akkor természetesen ő is közelebb megy.

by **Ultimate Guru** Szomb. 29 Jún. 2013, 14:10

Gyermeki izgatottság lesz úrrá rajtam, amikor Collins felajánlja, hogy vizsgáljunk meg egy Kholdaart testközelből.

– Örömmel hallom, hogy egy ilyen faj tagjai között is akad segítőkész, aki egy nép megmentéséért hajlandó még a sajátjai ellen is fordulni. Az ilyen sosem könnyű döntés, de utazásaink során mi is találkoztunk már baráti szándékú idegenekkel még egyébként könyörtelenként számon tartott fajok között is.

Érdeklődve hallgatom, hogy ez a bizonyos Kholdaar mintha előre látta volna a jövőt, és sejtette az érkezésünket… vagy legalábbis azt, hogy a két realitás között kapu nyílik. Ez még inkább alátámasztja azon elméletemet, miszerint ennek a Kholdaar nevű fajnak köze lehet a mi váratlan dimenzióugrásunkhoz is.

– Kérem, vezessen minket ehhez a Kholdaarhoz. Talán a tudományos érdeklődésem most nagyobb az óvatosságomnál, ezért Ben, Johnny, kérlek, legyetek résen. Részemről pedig előre szintén csak annyit tudnék kérdezni, amennyit a nejem is, hogy mire számíthatunk.

by **Bishop** Vas. 30 Jún. 2013, 02:42

Enyhe mosoly húzódik Ben szájára, Fáklya ezúttal nagyon is komolyan veszi a helyzetet. Pont ez az ok ami miatt az a kis mosoly rögtön el is tűnik és figyelmét ismét a beszélgetés felé fordítja. Újabb ötletek hangzanak el a dimenzió utazásról és a rosszfiúkról, számára úgy látszik ezek az idegenek tényleg mások mint amikkel eddig találkoztak. Ezen nem gondolkozik sokáig, nincs min, az sokkal jobban érdekli, hogy lássák végre azt a Kholdaar-t, aki állítólag a felkelőknek segít. Richards külön megkéri őket, hogy figyeljenek mert őt elragadhatja a tudományos érdeklődés... ez inkább testhezálló feladat neki.
- Úgy lesz, majd mi figyelünk hátra is. -mondja miközben lassan feltápászkodik az ülőalkalmatosságról és felkészül, hogy a börtön felé vegye az irányt. És valóban most már egyszer kétszer körülnéz és figyeli, hogy van-e valami gyanús a körülötte lévő eseményekre. A kérdésre rögtön rávágja a válaszát.
- Lássuk az idegent.

by **Danny Long** Szer. 21 Aug. 2013, 19:29

Miközben vezeti őket, Collins így felel Sue és Reed kérdésére:
- Nyilván egy ilyen helyzetben nem lehetünk elég óvatosak, de az eddigi tapasztalataink alapján nem kell tartanotok tőle. Minden jel arra mutat, hogy szándéka tényleg az, amit mond. Természetesen így is fogolyként van itt, tehát ha akar sem tud gondot okozni. Egyébként egy rendkívül intelligens és nagy tudású lény, de időnként megfeledkezik arról, hogy nincs mindenki vele egy szinten. Ezért is remélem, hogy te, Dr. Richards, talán jobban szót tudsz vele érteni.
Mire befejezi a mondatot oda is érnek egy újabb ajtóhoz, ami előtt két fegyveres őr áll. Mindkettejük arcáról izgalom, tisztelet és egy kevés félelem elegye olvasható le, amikor a négyesre néznek. Collinsnak biccentenek egyet majd félreállnak, az ajtó pedig kinyílik mögöttük. A terem, amibe belépnek, 15-18 négyzetméter körüli méretű, és középen vasráccal van elválasztva. A rács ajtó felőli oldalán csak néhány szék található, a másik oldalon viszont egy kis szoba van berendezve egy ággyal és egy íróasztallal. Ablak itt sincs, egy lámpa ad fényt a szobában. Az asztal a fal felé van fordítva, így amikor a csapat belép, először nem láthatják a mögötte ülő lény arcát. Az viszont már így is nyilvánvaló, hogy humanoid, akinek zöldes szürke, kissé nyálkásnak tűnő bőre van, és két oldalt két-két csápszerű testrész nő ki. Öltözéke teljesen más, mint amit az itteni emberek viselnek, de nem tűnik rabruhának. Sokkal inkább egy idegen divat szerint készített, bő ing és nadrág kombinációja, amikre már rég ráférne egy mosás. Ahogy a négyes és Collins belépnek (Jonas és társa kinn marad az őrökkel), a Kholdaar megfordul, és a hősök megpillanthatják az arcát is. A lény szeme elkerekedik, amint meglátja a Négyest.
- Khudzar... hhu'luf. - mondja halkan, egy a csapat mind a négy tagja számára ismeretlen, kissé gurgulázó nyelven.
- Jó estét Vaarik. Úgy néz ki, igazad volt. Most érkeztek. - szól az idegenhez Collins. Néhány pillanatba beletelik, amíg a Kholdaar túlteszi magát az élményen, de amikor ez megtörténik, így szól a Négyeshez:
- Bocsássatok meg, a nevem Vaarik. Kérlek, üljetek le, sok mindent meg kell beszélnünk.
Kiejtése nem tökéletes, érezhető rajta, hogy az ő nyelve sokkal inkább torokhangokra épül, de jól beszéli az angolt. A teremben négy szék van, de mindegyik túl gyenge ahhoz, hogy Ben súlyát megtartsa. Collins elvesz egyet, és leül.

by **Thorhalla** Csüt. 22 Aug. 2013, 09:44

Tisztában volt vele, hogy persze elképzelhető, amit a férfi mondott, hogy ez a Kholdaar tényleg átált hozzájuk, hiszen a történelem során nem először fordult volna elő, hogy egy megszálló csoport tagja az őslakosok pártját fogja és nem a sajátját. Ugyanígy volt jelenleg a kree-knél is, hogy voltak, akik az emberek, inkább a Föld oldalán álltak, mint a császári párén. Igaz, szerencsére ott még nem beszélhettek megszállásról. Ahogyan megérkeztek a két őrre pillantott, majd ahogyan végre beláttak a helységbe megtekintette az idegen lényt. Meglepte, hogy rácsok voltak a cella elválasztói és nem pedig energiafalak. Nagyon régen látott effélét utoljára. A lényt végigmérte, nem emlékezett, hogy látott-e hasonlót korábban, vagy sem, de az biztos, hogy a szemek elkerekedése észrevehető volt. A kérdés volt az, hogy mindez mit jelentett ezeknél a lényeknél. Ugyanazt, mint az embereknél, vagy valami teljesen mást? De amikor már érthető nyelven megszólalt úgy tűnt, hogy Sue is választ kapott a kérdésére, hogy tényleg a meglepettség volt a Kholdaar-nál is a szem elkerekedése.
- Üdvözlöm – biccentett a lény felé.
Mikor hellyel lettek kínálva elhúzta magának az egyiket és nem messze Collins-tól ült le ő maga is. Visszanézett a lényre, majd a férjére és vissza Vaarik-ra.
- Honnan tudta, hogy jönni fogunk? – kérdezte. – Csaknem ön, vagy a népe miatt kerültünk ide?

by **Ultimate Guru** Szomb. 24 Aug. 2013, 14:23

Alig bírok magammal, ahogy lassan haladunk az idegen felé, és Collins szavai csak még inkább felélesztik kíváncsiságomat. Mindig is ez volt a gyengém, nem tagadom: új, ismeretlen létformák és civilizációk megismerése, valamint tanulmányozása, természetesen.

Aztán megérkezünk, és megpillantom a Kholdaart. Pár másodpercre minden másról elfeledkezem, és kis híján kinyújtom a karom, hogy megérintsem, igazi-e – de végül észbe kapok, és megköszörülöm a torkomat a lény szavait követően.

– Khm. Elnézést. Új fajok megismerése… Ehhez az érzéshez nem tudok hozzászokni. Vaarik úr, nagyon örvendek. Reed Richards, de nyilván ezt már tudja. Ha szabad megjegyeznem, remekül elsajátította a nyelvünket.

Én is helyet foglalok, majd bólintok Sue kérdéseire.

– Igen, kétségtelenül ez lenne a legégetőbb információ, amire szükségünk van. Látnoki képességgel bír talán? Vagy valóban helyes az elméletünk, és a Kholdaarnak van köze váratlan utazásunkhoz?

by **Bishop** Vas. 25 Aug. 2013, 01:54

Általában Sue és Reed az aki egy új idegenlétforma hallatán lázba jön, tanulmányozni akarja, megismerni vagy ehhez hason ilyesmi, de ezúttal Ben is kíváncsi a fogolyra. Elsősorban azért, hogy megtudja miért is olyan veszélyes, hogyan foglalhatták el az egész világot és győzhettek le mindenkit. A cellába beérkezve látja, hogy neki nincs megfelelő ülőalkalmatosság, de ez nem zavarja, az előbb már ült eleget, egy kis állásba nem fog belehalni, sőt. Figyeli az idegen lényt, a bőrét, a fejét, csápjait, a reszelős beszédét és ahogy angolra vált. Egyelőre tényleg nem tűnik ellenségesnek vagy kétszínűnek, csak meglepettnek. A Lény nem szólal meg, mások, már feltettek egy csomó kérdést, neki se jut eszébe semmi más, inkább biccent az idegennek majd csendben, nyugodtan a fal mellett áll meg és ha nem gond éneki is támaszkodik annak. Várja az idegen válaszait, hogy többet tudjon erről az egészről.

by **Danny Long** Hétf. 02 Szept. 2013, 02:12

Vaarik a kérdések hallatán halk, bugyogó hangot hallatva mély levegőt vesz, majd köntörfalazás nélkül így felel:
- Nem vagyok látnok, az érkezésetek várható volt. Valóban a népem okozta a realitástörést, ami idehozott titeket. Talán hallottátok már, hogy népem milyen sikeres hódító faj lett. Ebben rengeteg tényező szerepet játszik, de a legfontosabb az, hogy tudósaink felfedeztek egy térváltó technológiát, amit eddig még sehol sem láttak az univerzumban. A technológia alapja egy rendkívül veszélyes, és nagy erejű tárgy, amit a népem Khooza Doxl néven ismer. A ti nyelvetekre talán a Hatalom Kockájaként lehetne lefordítani. Ez a tárgy elképesztő hatalommal bír, de túlzott használata akár több realitás megsemmisülésével is járhat. Mit sem törődve ezzel, legnagyobb elméink egy gépet építettek, ami a végletekig képes kiaknázni a Khooza Doxl erejét, és egyszerre akár száz flottányi hajót is képes száz különböző helyre teleportálni. Mondanom sem kell, hogy egy nép sem állhatott ellen nekünk. Egy darabig én is dolgoztam a gép karbantartásán, és ekkor jöttem rá, hogy mennyire veszélyes. Azonnal a audienciát kértem a császártól, hogy elmondjak neki mindent, de nem hallgatott meg. Azt hiszem, elvette az eszét a hatalom, és minden kockázatot vállal azért, hogy megtartsa. Soha többet nem engedtek a gép közelébe, inkább elküldtek ide, erre a félreeső bolygóra.
Itt szünetet tart, és egy pillanatig úgy tűnik, hogy befejezte, de hamar észbe kap, és így szól:
- A lényeget majdnem el is felejtettem. Bocsássatok meg! Szóval a gépezet igazi veszélye abban áll, hogy rengeteg Khooza Doxl-ból származó energiát ad le fölöslegesen, ami irányítatlanul a realitás szövetének károsodását okozza. Tehát lényegében lyukat vág a realitáson. Ha jól tudom, a bolygótokat védő ózonrétegen lyuk keletkezett, talán a ti valóságotokban is. Szóval leginkább ahhoz hasonlítható, csak itt éppenséggel a realitások határain keletkeznek lyukak. Ezek először csak kicsik, és ideiglenesek, mint az, amin ti is átkerültetek, de néhány éven belül már maradandó károsodásokat fog okozni. Valószínűleg az univerzum legkülönbözőbb pontjain nyíltak már kisebb lyukak rengeteg más valóságba. Mondhatni szerencse, hogy ilyen hamar keletkezett egy a Földön is, ami ilyen közel hozzám, pont hősöket hozott át. Így még talán van remény.

by **Thorhalla** Hétf. 02 Szept. 2013, 12:13

Sue figyelmesen hallgatta azt, amit mondott a Kholdaar férfi. Ilyesmivel ők maguk is találkoztak az évek során, a kocka neve pedig furcsa volt.
- Érdekes a neve ennek a tárgynak. Úgy tűnik, mintha két ismert tárgyat, tárgyakat vontak volna itt össze. Nem gondolod Reed, hogy ez olyasmi, mintha a Hatalom, vagy végtelen ékkövek, illetve a kozmikus kocka lenne egyben, és csak teleportációval?
Hiszen amennyire tudta, nem csak teleportálni lehet velük, hanem lényegében bármit megszerezni és megtenni. Az, hogy a multiverzumra milyen kihatása volt ennek aggasztó volt. Furcsállta, hogy az általuk megismert Multiverzum őrzője még nem volt ezen a világon, hogy nem szólnak róla, hogy segítséget kért. Hiszen Sue emlékezett, hogy milyen állapotban került az a lány a saját világukba az esküvőn, amikor minden összeomlott. A férfira nézett, az idegenre. Valamit tenniük kellett, mert ki tudja, hogy máshol milyen gondokat okozhat ez és nem csak annyi lesz a gond, mint náluk, hogy ők kerülnek ide, hanem civilek, ártatlanok, és olyanok, akik nem tudják magukat megvédeni. Tudta, hogy azt akarják, hogy segítsenek ezt elpusztítani, így erre nem is kérdez rá.
- Hol van ez a kocka jelenleg és mit gondol, hogy eltudnánk pusztítani azt? – kérdezte végül.

by **Ultimate Guru** Pént. 06 Szept. 2013, 23:27

Érdeklődve hallgatom Vaarikot, aki beszámol a Khooza Doxi erejéről. Arcomon először kíváncsiság, majd aggodalom és félelem jelei futnak át. Egyetlen élőlény kezébe sem való ekkora hatalom – ezt már több ízben megtapasztaltuk kisebb erejű ereklyék esetében is a mi valóságunkban.

– Igen, kedvesem, egyazon következtetésre jutottunk… Talán ebben a valóságban nem létezik sem a Kozmikus Kocka, sem egyetlen Végtelen Ékkő sem… helyettük egyetlen tárgyban egyesült azok hatalma? Nem teljesen kizárt. de akárhogy is, ez a Khooza Doxi túlontúl veszélyes, ahogy Vaarik úr mondta. Ehhez semmi kétség nem fér. Ez borzalmas… Az ilyen jellegű hasadások idővel elérik a magnetoszférát, és nagy mennyiségű plazma kerül bele… Ezáltal növekedhet a mágneses viharok száma és ereje, telekommunikációs zavarok lesznek észlelhetők, hibák jöhetnek létre az olyan bioelektrikus körökben, mint az emberi idegrendszer, de még az éghajlati változások is fokozódhatnak… Minél több átjáró nyílik, annál inkább módosul a mágneses mezők konfigurációja, és idővel valamelyik realitás teljesen felemésztődik a másik javára… jobb esetben. Könnyen előfordulhat, hogy mindegyik valóság a tér-idő kontinuumban egyszerre semmisül meg.

Amikor Sue megkérdezi, hogyan semmisíthető meg a Kocka, helyeslően bólogatok, és várom a Kholdaar válaszát, mielőtt további teóriákba bonyolódnék.

by **Bishop** Szomb. 07 Szept. 2013, 13:24

Ben figyelt arra, amit az idegen mondott, úgy látta, hogy a Kholdaar is valamilyen tudós vagy ehhez hasonló lehet, legalábbis a beszéde alapján, ami később be is bizonyosodik. Nem szólt közbe, Sue már rátapintott a lényegre, hogy hol van a kocka és hogyan lehetne elpusztítani. Világos, hogy akármilyen kozmikus ereklyéről van szó, túl veszélyes és nem csak egy hanem az összes világ elpusztulhat miatta. És ha rajtuk fog múlni akkor nem hagyják, hogy ez megtörténjen. Ők is amiatt kerültek ide, mert a Hatalom Kockája valamilyen lyukat ütött a világok között, amin átzuhantak, de még mindig nem volt világos neki, hogy miért ismerték fel őket rögtön és számítottak a megérkezésükre, bárki más is idekerülhetett volna a hallottak alapján.
Egyelőre megtartja magának a kérdést, majd később felteszi, ha nem kap rá addig választ és csak az idegent, valamint a csapattársait fürkészi, főleg, mikor a kocka elpusztítása jön szóba.

by **Danny Long** Hétf. 09 Szept. 2013, 21:49

Vaarik egy pillanatra visszafordul az asztalához, és az egyik fiókból elővesz egy kis, hengeres, valami sötét színű fémből készült tárgyat.
- Nem ismerek olyan módot, amivel el lehetne pusztítani, ám van egy megoldás. A gépezet, ami a Kocka erejét kiaknázza, egy Khooza Zarx-nak nevezett mesterséges kisbolygó, ami anyabolygónk, a Khol naprendszerében kering. Ez a Kholdaar Császári Flotta minden teleportaktivitásának központja, így megközelítése messze nem lehetetlen. Mint már mondtam, én is dolgoztam rajta, így sikerült sokat megtudnom a működéséről. Miután száműztek ide, írtam egy programot, ami képes a gépet rövidre zárni, és a Kockát egy zsebdimenzióba száműzni. Ez a realitás teljesen üres, és alig nagyobb, mint maga a kocka. Na és persze nem utolsó sorban nagyon nehéz megtalálni. Én magam is véletlenül akadtam rá kutatásaim során, olyan események sorozatának következtében, amiknek számításaim alapján a bekövetkezési esélye egy a tizenkétmilliárdhoz. Az elérési útvonala összesen két helyen van rögzítve. Az egyik ez a kis adathordozó, - itt felmutatja a hengert - a másik az agyam.
Ezzel feláll, és a rácshoz lép, amin keresztül átnyújtja a kis fémhengert. Ha a Négyes valamelyik tagja átveszi, gyorsan visszaül. Látszik, hogy kicsit nehezére esik a járás. Most már a csapat közelebbről is szemügyre veheti az eszközt, Vaarik hagy nekik egy kis időt erre. A tárgy nincs 10 centiméter hosszú, átmérője pedig egy centi környékén van, de egyik végétől a másikig kicsit csökken. Felületét a csapat számára teljesen ismeretlen írásjelek borítják. Anyaga egyértelműen fémnek tűnik, de hogy pontosan miféle, azt nem tudják megállapítani. Miután szemügyre vették az adathordozót, Vaarik folytatja.
- Ha sikerül bejutnotok a vezérlőterembe, csak helyezzétek be a hengert a vezérlőpanelbe, és a program aktiválja magát. Innentől kezdve csak egy probléma van. Az, hogy hogyan juttok haza. A gép magjában keletkező realitástörés energiája minden valószínűség szerint legalább egy további lyukat fog nyitni valamely más realitásba, de hogy hova, azt nem tudom megjósolni...
Ezzel elhallgat, és a csapatra néz, reakciókat várva.

by **Thorhalla** Szer. 11 Szept. 2013, 09:42

Sue figyelmesen hallgatta azt, amit a beszélgetőpartnerük mondott. Nem volt a legjobb hír, hogy nem lehet megsemmisíteni, de az elzárás talán még működhet. Abban viszont az volt a kellemetlen dolog, hogy mi lesz, ha valaki egyszer csak megtalálja és kihozza onnan? Ugyanott lesznek, mint előtte. Sehol, mert a szerkezet újra működik és valószínűleg nagyobb védelem mellett majd. A beszédet ezek után Reed-re hagyta, ahhoz úgyis ő értett. Házigazdájukra pillantott, Jonas-ra, amikor a khooldar feléjük nyújtotta azt az eszközt. Kiváncsi volt, hogy a férfi miként vélekedik, hogy biztonságos-e a tárgy, vagy pedig nem. Igaz ésszerű volt, hogy az, különben nem lehetett volna náluk. Ha Jonas bólint, hogy tényleg elvehető, akkor a képességével egy erőteret képez a tárgy felett és azt lebegteti oda a férjéhez. Csak akkor fogja az erőteret megszüntetni, ha Reed megbizonyosodik róla külső szemlélődés mellett, hogy teljesen biztonságos és tényleg meg szeretné nézni az adatokat, amik benne vannak.
Az utolsó mondatok végén kérdőn pillantott a férjére, a tekintetében benne volt a kérdés, amit nem mondott ki hangosan, hogy ugye ő megtudja majd csinálni azt, hogy az utolsó szakadást úgy irányítsa, hogy mindaz a saját realitásukba nyíljon, ne pedig egy tetszőleges másikba? Nagyon remélte, hogy egy bólintást kap válaszul, vagy hangosan kimondja Reed, hogy igen megtudja tenni, a többiek érdekében is, meg a fiúkért.

by **Ultimate Guru** Szomb. 14 Szept. 2013, 17:19

Vaarik ismét érdekes információkat közöl, amelyeket figyelmesen végighallgatok. Egy mesterséges kisbolygó, egy zsebdimenzió, valamint az adathordozó, amely azonban realitástörést okoz…

Az esélyeink a hazajutásra némileg megnőttek ezen adatok ismeretében, de még messze nem biztos semmi.

Amikor Vaarik felénk nyújtja az adathordozót, hagyom, hogy Sue először erőtérbe zárva felém lebegtesse, majd jelzek neki, hogy átadhatja nekem. A henger nem tűnik veszélyesnek, és semmilyen jelét nem látom rajta potenciális támadásnak.

– Értem, Vaarik úr. Magam is dolgoztam már zsebdimenziókkal, leggyakrabban a fénysebességnél gyorsabb utazással történő kísérletezéseim során. Negatív töltésű energia létrehozásánál gyakori probléma volt annak koncentrálása, és extravékony, mégis különlegesen stabil energiabuborékot generálnom az űrjárművek köré. Ha úgy adódna, egyszer szívesen folytatnék Önnel diskurzust ezekről az izolált közegekről, de sajnos most nem ezért vagyunk itt. Ha jól értem, semmi nem garantálja, hogy a saját világunk felé tudunk majd átjárót nyitni, ami persze érthető… ráadásul az idegen technológia, az ismeretlen közeg és a kísérletezés lehetőségének hiánya mind tovább növelik az amúgy sem csekély rizikófaktort. Megvallom, odahaza még sosem hallottam a Kholról, sem a Khooza Zarxról. Mondja, mégis mire számíthatunk, amíg eljutunk ebbe a bizonyos vezérlőterembe? Minél többet tudunk, annál inkább nőnének az esélyeink. Továbbá azt is tudnom kell, milyen valószínűség mellett nyílhat átjáró a saját világunkba. Félre ne értsen, szeretnénk segíteni ezen a realitáson is, de ugyanakkor a hazajutásunkra is gondolnunk kell.

by **Bishop** Vas. 15 Szept. 2013, 23:16

Ben tovább hallgatja a fejleményeket, a tudományos értekezés nem mond neki sokat, de az elég nyilvánvaló, hogy csak egy esélyük lesz arra, hogy megmentsék ezt és talán az összes többi világot is. Viszont ha ez sikerül is, akkor sem biztos, hogy hazajutnak, itt ragadhatnak. A kulcsot nézi, amit Sue Reed felé lebegtet. Maga az akció egyszerűnek tűnik, bemennek, használják a kulcsot és az egésznek vége. Közben, ahogy a hazajutás ismét szóba kerül, eszébe jut, hogy a csapat agya a Khooldar technológiájával, talán képes lehet elég rövid időn belül olyan gépet vagy tárgyat készíteni, amivel később is hazajuthatnak, nincs szükség a Kockára. Bár ebben nem biztos, ezért egy másik gondolatot veti fel, az állát dörzsölgetve.
- És ha valamilyen realitás utazó rátalál a zsebdimenzióra és elveszi a kockát. Vannak egy őrült idegen uralkodónál veszélyesebb erők is...
Kíváncsi, hogy milyen választ kap a többiektől, de őt tényleg zavarja ez a nyitott kapu.

by **Danny Long** Pént. 27 Szept. 2013, 00:59

Vaarik először Ben kérdésére válaszol.
- Annak az esélye, hogy valaki megtalálja a dimenziót, amibe a kockát tervezem helyezni, a nullához közelít. A legtöbb realitásutazó figyelmét elkerülik az ilyen kis terek. Ráadásul a kapu, amit nyitunk, egy másodpercnél is rövidebb ideig marad meg, azután a zsebdimenziónk teljesen el lesz zárva. Ugyanakkor, ha valaki mégis megtalálja, a Khooza Zarx nélkül messze nem okozhat akkora kárt, hogy fenyegesse a multiverzumot. A tömeges teleportáció képessége persze veszélyes egy gonosztevő kezében, de ahhoz, hogy ilyen mértékben ki tudja zsákmányolni a kocka hatalmát, évtizedek munkájára volt szüksége egy tizennyolcmilliárdos népességű fajnak. A munkában a kocka megtalálása és a Khooza Zarx üzembe helyezése közti negyvenhárom évben legalább közvetve nagyjából ötmilliárdan voltak érintettek. Tehát megvan az okunk arra, hogy feltételezzük, hogy a multiverzumot fenyegető veszély ténylegesen elhárul, ha kijuttatjuk a kockát ebből a realitásból.
Reed kérdésére azonban vonakodva válaszol.
- Az esély, hogy a ti realitásotokba nyílik átjáró, közelítőleg akkora, mint bármely más realitásba. Az növeli egy kicsit a valószínűségét, hogy a ti világotok határa egyszer már átszakadt, de ez számtalan másikra is igaz lehet. Csak a kocka tárolására szolgáló dimenzióba nyílik irányított kapu, minden más hasadék csak mellékhatás, teljesen esetleges. Nem tudok garantálni semmit... Sajnálom.
Bár a kholdaar mimika az emberi archoz szokott megfigyelőnek nehezen olvasható, ezúttal Vaarik szeméből teljesen tisztán kiolvasható, hogy ezt a lehető legőszintébben mondja. Tényleg fáj neki, hogy nem tud segíteni.

by **Thorhalla** Pént. 27 Szept. 2013, 09:39

Ben kérdését teljesen helyénvalónak találta és érezte, és ő maga is osztotta ennek a félelmét. Valamelyest megnyugtató volt a válasz, hogy kicsi az esélye annak, hogy megtalálja valaki majd. Szóval azt Vaarik nem tudta garantálni, hogy pont sikerül majd hazajutni, de erre volt egy emberük, a férje, hogy ezt megoldja. Korábban is voltak már hasonló helyzetben, amikor a Negatív Zónából kellett megszökniük, hogy hazajussanak. Bár azért remélte, hogy innen nem kellenek majd évek, hogy mindez megtörténjen.
- Bízom benne, hogy Reed kitalál majd valamit, hogy könnyedén hazajussunk és a szakadás a mi világunkba nyíljon.
Ettől kezdve már csak a technikai részletek maradtak.
- Hogy fogunk a kockához jutni, illetve tudna nekünk tervrajzokat adni, hogy kiismerjük magunkat majd ott?
Tette fel a most már talán legfontosabb kérdéseket, amik nélkül elindulni is felesleges lenne.

//Sry, nem igen tudtam többet írni //

by **Ultimate Guru** Szomb. 05 Okt. 2013, 18:11

Továbbra is figyelmesen hallgatom Vaarikot, és mindent megjegyzek, amit mond.

– A nullához közelít, értem… Igen, egy zsebdimenzió valóban nem kelt nagy feltűnést, és megbízom a szavaiban, Vaarik. Bár több időm és háttérinformációm lenne az esélyeink növelésére… vagy legalább megfelelő felszerelésem. Jólesik a bizalmad, Sue, de egyelőre nem garantálhatok semmit így, ismeretlenül. Foglalkozzunk tehát most a tervvel.

Ezután figyelem, mit válaszol Vaarik Sue-nak, engem is ezek a kérdések foglalkoztatnak.

by **Danny Long** Csüt. 23 Jan. 2014, 14:59

Vaarik visszafordul az asztalhoz, és keresni kezd valamit. Ekkor azonban Vaarik cellájának falán egy olyan kék hasadék nyílik, ami idehozta a Négyest.
- Ne! - szakad ki a kholdaarból. A nyílás rohamosan szélesedik, és néhány másodperc alatt az egész falat befedi. Vaarik Reedék felé fordul, és hirtelen elkerekedik a szeme.
- Őrizzétek meg az adathordozót! Az segít majd utat találni a kockához! - kiáltja. Közben a nyilás a padlón és a plafonon szélesedik tovább, Vaarik asztalát és ágyát már elnyelte. Néhány másodperc telik csak el, amíg a tudóst is eléri. Már nincs ideje többet mondani, eltűnik a lyukon át egy ismeretlen, másik realitásba. Ekkor kiált fel Collins.
- A francba!
Ahogy a Négyes megfordul, azt veszik észre, hogy a másik falon is elindult egy hasadék.
- Vaarik beszélt arról, hogy ennek fennáll a veszélye. Minimális esélyt adott rá, de ezek szerint mégis megtörténik, ráadásul pont itt. A két hasadék össze fog ütközni, ami beláthatatlan következményekkel járhat a multiverzumra. Talán az egyiket be tudom zárni.
Collins letépi az ingét, ami alatt testét vékony rétegben gyurmaszerű anyag fedi, amibe néhány kábel ágyazódik be. Könnyen megállapíthatják, hogy valamiféle plasztik robbanószer lehet.
- Féltem, hogy az ellenség emberei vagytok. Ez volt a végső óvintézkedés arra az esetre, ha valami balul ütne ki. Most másra fog kelleni. Vaarik szerint a megfelelően időzített detonáció képes lehet bezárni egy kaput. Ti a másikon menjetek el!
A szoba ajtaja már nincs meg, elnyelte a hasadék, így tényleg csak a realitásváltás maradt.
- Most! - kiáltja Collins és ráteszi a kezét a detonátor gombjára. Szemében látható a megingathatatlan elhatározás. A két hasadék mindjárt találkozik, alig maradt már annyi talaj, hogy megállhassanak rajta, így ha hezitálnak, akkor is elkapja őket az egyik nyílás. A robbanást már nem látják, de a lökéshullámból valamennyi még velük jön, és kiüti őket.

Amikor újra öntudatukra ébrednek, a Reneszánszon vannak, az Armor főépületének egyik kórtermében. New Yorktól nem messze, a semmi közepén találták meg őket. Az adathordozót Reed magával hozta, és a távozáskor megkapja.

//Bocsánatot kérek mindenkitől, eléggé kudarcba fulladt részemről ez a kaland. Ha akarjátok, majd valamikor végére járhatunk ennek a történetnek, mert elég sok elvarratlan szál maradt benne. Ígérem, hogy jobban megtervezem a dolgot előre, és csak akkor vágok bele, ha ez megvan.//

by Ajánlott tartalom