Rab Föld

by **Danny Long** Hétf. 25 Márc. 2013, 02:39

A Fantasztikus Négyes kalandja

Reneszánsz - Baxter Torony
A Fantasztikus Négyes egy újabb hosszú napra készült, de nem olyanra, amilyet az átlagember elképzelne nekik. Az utóbbi időben ugyanis főként a gyermekáldással együtt járó nehézségekkel kell megküzdeniük. Franklin a szokottnál jobban aludt az éjjel, de fél hétkor újult erővel ordítva verte fel szüleit. Nem sokkal később érkezett meg Zaphire, hogy besegítsen egy kicsit Sue-nak. Így hát mi sem volt természetesebb, minthogy Johnny is csatlakozzon a társasághoz. Történetesen aznap reggelire Ben is hivatalos volt, így az étkezőben együtt ült a csapat. Sue épp a reggeli elkészítésével foglalkozott, és mivel Zaphire éppen a felfedező kedvű Franklinre figyelt egy másik szobában, ők nem voltak jelen az események kezdetekor. Johnny vette először észre, hogy valami nincs rendben, mivel a széke hátrabillent, mintha kivették volna az egyik lábát. Amikor odanézett, azzal szembesült, hogy egy kékes színű lyuk nyílt a széke alatt, ami rohamosan szélesedett. A következő pillanatban az egész szék, és vele együtt Fáklya is eltűnt a lyukban. A többieknek sem volt sok ideje reagálni, mivel a hasadék néhány másodperc alatt elnyelte az egész szobát.

Ismeretlen helyszín
A következő pillanatban a csapat az étkező egész berendezésével együtt zuhanni kezd. Nem sokat tudnak még megfigyelni a helyből, ahova kerültek, csak annyit látnak, hogy a fényviszonyokból ítélve valószínűleg éjszaka van, és körülbelül 30 méterre alattuk egy toronyház maradványai várják, hogy beléjük csapódjon a társaság.

by **Thorhalla** Hétf. 25 Márc. 2013, 09:50

//Előzmény: A Baxter-torony//

Hála annak, hogy Stephanie benézett volt néhány szabad perce, hogy elszabaduljon a fiától és végre saját maga is reggelizhessen és megihasson egy bögre kávét és narancslevet. Az utóbbi időszak igencsak kényelmetlen és kellemetlen volt a számukra az egész ott kezdődött, hogy Annihilus megérkezett a pozitív zónába, ebbe a világba és a négyes számára, vagy legalább is Sue-nak nem volt nehéz kitalálni, hogy miattuk történt ez. Hogy hazajussanak tényleg átverték és kihasználták a Negatív Zóna uralkodóját, akit ez láthatóan igencsak kényelmetlenül érintett. Utána a Galaxis Védelmezőinek látogatása, akik igencsak közel voltak ahhoz, hogy erre rájöjjenek szerencsére sikerült meggyőzni őket arról, hogy nem így van és minden gyanút elterelni magukról. Emiatt érezte magát rosszul, milliók, milliárdok szenvedtek odakint az űrben azért, mert ők haza akartak jönni és haza is jöttek. Felsóhajtott, mindig ezek a nehéz és komor gondolatok voltak ott a fejében. Éppen a szendvicsek elkészítésével volt elfoglalva, amiből számított rá, hogy nem keveset kell majd készítenie, mert mindenki jelen volt. Ahogyan a többiekre nézett látta, hogy az öccse mintha hintázna.
- Johnny, viselkedj végre felnő…
Befejezni nem tudta a férfi nevelését, mert az ő lába alól is kifutott a talaj, meglepetten kiáltott fel, majd zuhanni kezdett. De nem csak ő, hanem a többiek is, a kékség után sötétség fogadta és mellettük zuhant el a berendezés több darabja is, romokat látott maguk alatt. Azt persze nem akarta megvárni, hogy lezuhanjanak és halálra zúzzák magukat, már aki, így esés közben koncentrálni kezdett, hogy egy nagyobb felületet hozzon létre maguk alatt nem sokkal a levegőben, hogy arra zuhanjanak rá és ne a földre érkezzenek meg odalent a mélységben.

by **Ultimate Guru** Szomb. 30 Márc. 2013, 13:18

– SUE! JOHNNY! BEN!

Az események olyan gyorsan történnek, hogy még én sem tudom teljesen feldolgozni. Szokásos, átlagosnak nevezhető reggelt töltöttem a családommal a Baxter-torony étkezőjében, amikor is…

Hm. A „hasadék” növekedésének és jellegének reflexszerű vizsgálatát figyelembe véve a leglogikusabb következtetés, hogy egy úgynevezett „dimenziókapu” szippantott minket magába. Világos, igen. A Föld mágneses mezeje nyilvánvalóan összekapcsolódott a Nap mágneses mezejével, és így jöhetett létre egy állandó, folyamatos és megszakítás nélküli kapcsolat a Föld és a Nap között. Elképzelhető, hogy az étkező pont egy ilyen kapcsolódási X-ponton helyezkedik el… Igen, elképzelhető, de roppant valószínűtlen, hogy ez idáig nem érzékeltem semmilyen jelét ennek.

Miközben mindez végigsuhan az agyamon, a testem ösztönösen megnyúlik, és afféle matracként helyezkedem a többiek alá, hogy senki ne sérülhessen meg. Bizonyára Sue láthatatlan erőterei is elegendőek lesznek persze, de jobb biztosra menni.

by **Morsus** Kedd 02 Ápr. 2013, 14:10

Johnny megérkezik a konyhába a könnyed tíz perces késével.
- Na mi a kaja?
Beül és ahogy hátra dőlne a széke eldől ő meg felpattan. A lyukra néz.
- Ez a kávéfolt nem én voltam! Ha ez kávéfolt... sszerinteteeeeeeeeeeeeeeeee......
A lyuk elnyelte.

Mikor zuhannak megpróbál lángba borulni és elkapni Sue-t majd Reedet. (természetesen a kezeit szabadon hagyja pont emiatt)
- Oké! Ha megint egy Negatív Zónába kerülünk én felmondok! Nem eszek több bogarat! Nem bírja a gyomrom! Pizzát és Hamburgert akarok! Mint egy rendes New Yorki!
Ha sikerül elkapnia a duót finoman lelebeg velük és biztonságosan leteszi őket. Lényt nem félti ennél nagyobbakat esik amikor Johnny "véletlenül" kiönti az olajat a folyosón és nyitva hagyja az ablakot.

by **Bishop** Kedd 02 Ápr. 2013, 22:48

Ben teljesen átlagos reggelire számított, Fáklya gyerekesen viccelődik, Sue megpróbálja megnevelni, Richards elkezd egy olyan dologról beszélni, aminek a nevét is csak nehezen érti meg. Így is indult minden, szép és jó, aztán hirtelen megnyílik a lábuk alatt egy olyan kapu, utálja az ilyen kapukat, már csak a régi emlékek miatt is. Zuhanás közben forog körbe-körbe és kapálózik, végül csak sikerül megállnia és arccal lefelé zuhannia.
- Hééééééé ez nem jó.
Reméli valaki elkapja a zuhanás közben, ő maga nem sokat tud a gravitáció ellen tenni, csak egy nagy becsapódással érkezni, eddig ez nem okozott gondot, de ki tudja most milyen magasan vannak. Ha tud közel marad a csapat többi tagjához.

by **Danny Long** Szer. 03 Ápr. 2013, 12:28

Mindenki egyszerre próbálja megmenteni a többieket, így kissé kaotikus állapotok keletkeznek a levegőben. Reed kinyúlik, így már nincs olyan állapotban, hogy Johnny el tudja kapni, Sue viszont igen. A nő azonban még megalkotja az erőteret mielőtt öccse elkaphatná. Ben még azelőtt esik rá Reedre, mielőtt elérnék az erőteret, és zuhanó súlya kissé kellemetlenül érinti Mr. Fantasztikust, de baja nem esik. Végül mindketten megérkeznek az erőtérre néhány szék társaságában. Az asztal csak néhány centivel Reed feje mellett zuhan tovább, míg a tálalószekrény, a mosogatógép és a többi berendezési tárgy valamivel távolabb. A tányérok és poharak csak úgy záporoznak a szekrényből. Sue megpróbálhatja letenni az erőteret, már semmi nem zavarja meg. A romra érkezve végre van idejük körülnézni. Hatalmas épületen állnak, aminek legalább húsz emelete még megvan. Az aktuális szintből is jópár fal többé-kevésbé épen maradt, így nem egyszerűen a tetőn állnak. Az épület körül elhelyezkedő helyszín nagyon ismerős. A csapat tagjainál kevésbé okos emberek is rájönnének a látottakból: a Baxter-torony maradványain állnak. A környezet azonban megváltozott. Minden épület rossz állapotban van, bár nem annyira, mint a torony. Az egész város elhanyagoltnak tűnik, és forgalmat nem látnak sehol. Sokkal kevesebb fény ég, mint egy megszokott New York-i éjszakán, bár nincs teljes sötétség. Mély csend honol a városban.

by **Thorhalla** Szer. 03 Ápr. 2013, 12:53

Az egész zuhanás jelenet már-már humoros képregényi magasságokba emelkedett. Sue látta, hogy Reed is próbálja felfogni őket, de Ben neki csapódott, ahogyan azt is, hogy Johnny is közeledett, hogy ebben segítsen. Szerencsére végül mégsem lett katasztrófa ebből, mert mindenki megállapodott a láthatatlan energiamezőn és még néhány szék, illetve egy asztal nem messze a férjétől. Minden más odébb esett le. Amíg még itt voltak a levegőben Sue aggódva nézett fel a fejük felé keresve azt, hogy Franklin és Stephanie mikor kezdenek zuhanni, vagy ők is átkerülnek-e ide. Ha úgy fél perccel később sem történik semmi és ők nem jelennek meg, akkor nekilát annak, hogy lejjebb lebegtesse az erőteret, vagy ha ez nem sikerül, akkor egy lépcsőzetesen lefelé újabbakat hoz létre, hogy a csapat férfitagjai könnyedén lejussanak rajta. Johnny siránkozását igyekezett figyelmen kívül hagyni és koncentrált végig, hogy ne legyen semmi komolyabb baj. Végül sikerült leérniük és ekkor ő maga is körbenézhetett. Hamar rájött, hogy hol vannak, ez New York volt, és most pedig ugyanott vannak, ahol korábban voltak, a Baxter-toronynál.
- Reed, mi történt? – kérdezte. – Pontosabban, hogyan?
A mi egyértelmű volt, hogy átkerültek valahova máshova megint, de a hogyan jó kérdés volt. A legjobb tudomása szerint most nem volt semmilyen kísérlet a toronyban, ami ezt okozta volna. És még ott volt a másik kérdés is.
- Csak mi kerültünk át, vagy mindenki más is, aki a toronyban volt? – tette fel a kérdést aggódva. – Ha valami baja esett Franklinnek… - csuklott el a hangja.

by **Bishop** Szer. 03 Ápr. 2013, 20:26

Richards megnyúlik és mint egy trambulin megfogja, bár azért ő is érzi, hogy nagy teher ez a másiknak, reméli azért mégsem lehetséges hogy ebből valami nagy baj legyen. Később az erőtérre érkeznek, amint stabil talajt érez a lába alatt már sokkal jobb, feltápászkodik. A torony tetején megállva fordul egyet, közben tarkóját vakargatja és nézelődik. A város, a rom, annyira kihalt minden, de olyan ismerős is, ez New York, egy alternatív világ, cseppet sem örül a felismerésnek. Legszívesebben ezt szóvá is tenné egy rövid mondatban, de Sue máris feltett egy nagyon fontos kérdést, hogy hogyan kerültek ide, és utána közvetlen még egyet. Ben feltekint az égre, ahonnan lezuhantak vár néhány másodpercet majd megszólal.
- Én úgy látom csak mi vagyunk itt.
Próbálja megnyugtatni Suet, nincs itt más csak ők. Még egyszer végignéz a tájon.
- Nem tetszik nekem ez a New York.

by **Morsus** Szer. 03 Ápr. 2013, 20:51

Fáklya körbe néz riadtan.
- Zaphi!
Nézelődik, de semmit sem lát.
- Tippelek: Alternatív realitás. Nem! Nem! Ez azaz... az a bigyó... sötét gonosz jövő!
Még mindig a társaság felett repkedve nézelődik és néha magyaráz feléjük.
- Keressük meg a szabadságszobrot és várjuk meg majmokat! Ez túl régi utalás. Mátrix! keressük a polibotokat és... Sip-stop Neo!
A kezeit derékra rakja.
- Úgyis én vagyok rutinos repülésben.

by **Ultimate Guru** Vas. 07 Ápr. 2013, 11:03

Beletelik pár másodpercbe, amíg újra összeszedem magam Ben súlyától, de végül sikeresen összeállítom a testemet és megnyújtott végtagjaimat.

– Úgy látom, mindenki jól van. Helyes.

Én is körülnézek, és hümmögve konstatálom, hogy a Baxter-torony romjain állunk… Elég messzire ellátni innen, és körös-körül mindenfelé lerombolt épületeket pillantok meg. Csend honol ebben az alternatív New Yorkban, és csak néhány pislákoló fényt látok.

– Sajnálom, kedvesem, de egyelőre semmi biztosat nem tudok mondani, ugyanakkor a „hasadék” – ami feltehetően egy tér-idő kapu lehetett – méretéből és intenzitásából arra következtetek, hogy nem nőhetett nagyobbra, így csak mi kerültünk át. Persze ez jelen pillanatban csupán teória. Túl kevés az adat, és a műszereim nélkül még nehezebbé válik a teljes körű elemzés. Egyet kell értenem Johnnyval: vagy egy alternatív realitás, vagy egy alternatív jövő rabságába kerültünk. Lássuk csak, mi szól az időugrás mellett… Mint tudjuk, az idő nem lineáris, vagyis nem egy időszálon futnak sorban az események, hanem a végtelenül sok időpont egymás mellett zajlik, kapcsolatban. Ezekhez a pontokhoz mindhez hozzátartozik az abban a pillanatban bekövetkező vagy bekövetkezhető összes esemény. A legvalószínűbben bekövetkező esemény megtörténte után jön a következő időpont, ahol újabb esemény megtörténte után jön a következő időpont, és így tovább…

Miközben beszélek, elkezdek nézelődni a velünk átesett tárgyak között, hátha találok valami használhatót.

– Minden időpont egy „ágon” kapcsolódik az általunk elfogadott jelenhez. Mint tudjuk, a párhuzamos világoknak is ez az alapja. Egy ponton egyidejűleg lefolyik az összes lehetséges esemény, például az egyik pillanatban otthon vagyok, de ugyanúgy abban a pillanatban akár egy másik városban is lehetnék, ha egy külső tényező nem akadályozott volna. Ha egy „dimenziókapun” estünk keresztül, egy ilyen világba kerülhettünk, bár egyelőre csak találgatni tudok, hogyan keletkezhetett ilyen rés a dimenziók között. Ha pedig időbeli ugrást tettünk… Nos, a megmagyarázhatatlannak tűnő időtorzulásokra vagy időviharokra, időanomáliákra, ha úgy tetszik, szintén van egy elméletem. Olyan ez, mint… mikor két buborék ütközik. Az esetek többségében részben egybeolvadnak, azaz a két időpont között egy kis alagút keletkezik, ami hatalmas energialeadással jár. Nem nevezném féreglyuknak, mivel nem a tér két különböző pontját köti össze, hanem egy adott tér két különböző idejét. Valamint…

Itt hirtelen észbe kapok, körbenézek, és megköszörülöm a torkomat.

– No, de száz szónak is egy a vége: egyelőre nem tudom biztosan megmondani, hogy időben vagy dimenziók között utaztunk-e.

by **Danny Long** Csüt. 11 Ápr. 2013, 02:45

Stephanie és Franklin nem bukkan fel a következő percben sem, Sue pedig leteszi az erőteret. Néhány percig semmi sem történik. Továbbra is csend honol a városban, a kapunak, amin át a Négyes érkezett, már nyoma sincs. Néhány perc múlva a távolban valamiféle repülő vagy úrhajó húz el, de túl messze van ahhoz, hogy felismerhető legyen. Viszonylag lassan halad, de láthatóan egyre közeledik a csapathoz. Ahogy közelebb ér, már láthatják, hogy egy számukra teljesen ismeretlen típusú járműről van szó, egyikük sem látott még ehhez hasonlót. Minden pillanattal egyre közelebb ér a torony romjaihoz, de a csapatnak még van ideje eldönteni, hogy ott maradnak, vagy menekülnek. A hajó nem tüzel, és semmiféle jelét nem adja annak, hogy felfedezte volna az érkezőket, de ez nem feltétlenül jelent bármit is. Nem egy kis hajó, de nem is cirkáló, körülbelül kétszer akkora, mint a Pestilence. //Nem tudom, van-e Reneszánszon, de talán mindenki meg tudja állapítani ez alapján, hogy mekkora//

Nincs idejük azonban elindulni, ha menekülni akarnak, illetve megvárni, hogy elérje őket, ha így döntenek, mert egy sokkal kisebb, de gyorsabb jármű hangját hallják meg, és néhány pillant múlva a tető szélénél áll. Kicsi, és rozoga darab, ránézésre legfeljebb 10 ember szállítására lehet alkalmas. Szintén ismeretlen típus. Leginkább olyan, mintha egy félbevágott hajó lenne, az is csodának tűnik, hogy egyáltalán repül.

Egy szisszenéssel kinyílik egy ajtó az oldalán, amin belül egy 30-as évei elején járó, barna hajú, szakállas férfi áll, lézerfegyverrel a kezében.
- Beszállás, gyorsan! - kiált a Négyesre.

by **Thorhalla** Csüt. 11 Ápr. 2013, 08:28

Johnny szavai közel sem nyugtatták meg, de az, amit Reed mondott, hogy valószínűleg csak arra a helységre korlátozódott az egész, ahol ők voltak már sokkal inkább. És ezt meggyőzni látszott az is, hogy valóban nem bukkant fel sehol a fia, sem pedig Stephanie. Emiatt legalább úgy tűnt, hogy nem kellett aggódni, akkor következhetett az a pont, hogy miként fognak hazajutni. Azt egyelőre nem lehetett tudni, hogy merre vannak, időben, vagy térben. A jelenlegi állás szerint, ahogyan New York kinézett mind lehettek a jövőben és alternatív világban is. Mind a kettő valós lehetett, körbenézett ismét, hátha sikerül valamit meglátnia, megtalálni, bármit, ami utalhat valamire, akár a helyi világra, akár arra, hogy miként juthatnak haza, ilyesmit nem vett észre, csak a távolban valamit, ami közeledett. Hamarosan közelebb ért és már látszott, hogy egy hajó volt, akár űrhajónak is nevezhette volna, de nem ismerte fel a fajtáját, hasonlót sem látott soha.
- A legjobb lenne fedezéket keresni – mondta a többieknek.
Ám mielőtt kiderült volna, hogy melyik lenne érdemes, menekülni és fedezéket keresni, vagy maradni, hogy jobban megnézzék a hajót, biztosra vette, hogy Reed ezt tenné, mert kíváncsi lehet egy ilyen járműre, mert ekkor még egy másik jármű is megjelent. Ösztönösen emelt maga és a többiek köré védőpajzsot, amikor annak a kis járműnek kinyílt az ajtaja. Akkor sem engedte le egyelőre a pajzsot, amikor a férfi odakiáltott nekik.
- Ki maga és mi folyik itt? – kérdezte.
Persze tudta, hogy nem igen van idő erre, de semmit sem tudtak erről a helyről, nem akart úgy járni ismét, mint Annihilussal, aminek következtében máris milliárdok haltak meg. Így inkább próbált biztosra menni. azonban, ha a társai úgy döntenek, hogy mégis a férfival mennek, akkor leengedi a védőpajzsát és velük megy, de ha nem, akkor továbbra is fenntartja azt.

by **Ultimate Guru** Szomb. 13 Ápr. 2013, 11:49

Érdekes… Ha nem lenne ilyen kilátástalan a helyzetünk, valószínűleg így jellemezném ezt a különös, egyelőre megmagyarázhatatlan utazást, melyen keresztülmentünk.

Amíg azon elmélkedem, hogyan határozhatnám meg minél pontosabban ennek a helynek a tér- és időbeli koordinátáit, egy lebegő járműre leszek figyelmes, amely egyenesen felénk halad.

– Nocsak…

Igen, ez kétségtelenül… egy repülő jármű. Űrhajó? Vagy csak a Föld atmoszférájában képes haladni? Nehéz megállapítani, mert még csak hasonló típust sem láttam soha… Próbálom távolról felmérni a pontos méreteit, a tűzerejét, már ha van, az esetleges pajzsokat… de nincs sok időm, mert egy másik, kisebb gép száll le mellettünk. Ez jóval gyorsabbnak tűnik, mint az a közeledő nagyobb, de úgy hiszem, kényelmesen elférhetnek benne páran.

Talán egy afféle vadászgép? Kisebb harci jármű lehet, valószínűleg elég könnyű ahhoz, hogy igencsak kifizetődő legyen erős meghajtóval felszerelni – így bizonyára komolyabb gyorsulásra és élesebb manőverekre képes, mint egy nagyobb gép.

Amikor kiszáll egy ismeretlen férfi, gyanakodva figyelem és hallgatom őt. Arra sarkall minket, hogy szálljunk be mellé…

Végigfuttatom a fejemben a helyzet lehetséges kimeneteleit. Tény, hogy valami vagy valaki óriási pusztítást vitt itt végbe – ez akár lehet a nagy méretű hajó, amely közeledik felénk, bár eddig nem adta jelét ellenséges szándéknak. Ugyanakkor, ha mégis ránk támadnának, velük lenne a meglepetés ereje. Semmit sem tudunk erről a helyről, az itteni technológiáról és az itt lakókról, így minden előny az ellenségnél lenne. Persze ők sem ismerhetnek minket… feltehetőleg.

Ez a férfi a kisebb járművel láthatóan fél és siet – nyilván a nagyobb hajó elől menekülne velünk. Ha mégis kiderülne, hogy ő is ellenséges szándékkal érkezett, még mindig több esélyünk van ellene, mint a hatalmas, közeledő légi jármű ellen.

– Sue, Johnny, Ben – javaslom, tartsunk az úrral, de tartsuk őt a szemmel. A veszély legkisebb jelére burkold őt erőtérbe, kedvesem. Johnny, kérlek, most te is szállj be, még ha tudnál is repülni mellettünk. Amíg nem tudom, mi folyik itt, előnyösebb lenne együtt maradnunk.

Amennyiben nincs ellenvetés, megindulok a férfi felé, hogy beszálljak a többiekkel a kisebb hajóba…

by **Bishop** Szomb. 13 Ápr. 2013, 15:15

Johnny megint formában volt, repkedett és nagyon viccesnek érezte magát. Neki ez ebben a helyzetben annyira nem tetszett.
- Ne most Fáklya. - mondta kicsit mogorván
Ben is hamar kiszúrta a feléjük közelítő hajót, soha nem látott még ehhez hasonlót, valahogy vészjóslónak tűnt, hogy csak közeledett és közeledett, rossz előérzete lett ettől. Sue védőpajzsot emelt köréjük és felvette, hogy jobb lenne fedezékbe menni, valahol egyetértett ezzel, de nem maradt sok ideje gondolkodni, egy kicsi és gyors hajó érkezett hozzájuk. Kivárt amíg a többiek döntenek, Reed utasítására elindul a hajó felé, előre enged mindenkit és csak utolsóként száll be.
- Remélem beférek.
Megpróbálja magát összehúzni, hogy ne legyen akadály a többieknek. Már ha erre szükség van.

by **Morsus** Pént. 19 Ápr. 2013, 22:39

- ŰRHAJÓ!
Mondja büszkén üvöltve.
- Gonosz jövő! Úgy tudtam!
Majd a többiekre néz.
- Ja... fedezék, tényleg.
Amikor a többiek megindulnak a cirkáló felé Fáklya eloltja a tüzeket és egy kis siklással, ahogy landol beesik az ajtón ő is.
- Reed, ezzel nem tudnak felrepülni a kukacjárathoz, hogy haza menjünk?
Ezzel a fickóra néz.
- Szép szakáll.

by **Danny Long** Kedd 23 Ápr. 2013, 01:00

A csapat végül beszáll a járműbe, még Ben is viszonylag könnyen befér. A hajó szinte rögtön el is indul, amint bezárult a társaság mögött az ajtó. Bent a szakállas férfin kívül összesen négy embert látnak. Egyikük egy nő, nagyjából annyi idősnek tűnik, mint Sue, és rövidre vágott barna haja van. Egy szőke, kék szemű kölyök áll még velük szemben, nagyjából 20 év körül lehet, illetve nekik háttal ülve kormányoz valaki, de csak hosszú, lófarokba fogott, vörösesbarna haja, és széles válla látszik belőle. Mindannyian piszkos, durva anyagból készült ruhát viselnek, és a három álló lézerpisztolyt fog a csapatra. Néhány pillanatig csendben állnak mind, csak figyelik az új érkezőket. Végül a nő a szakállas férfihoz fordul.
- Szerinted igaziak? Lehet, hogy ez is csak egy trükk. Képesek rá! - mondja, érezhető aggodalommal a hangjában.
- Nem kockáztathatjuk, meg, hogy itt hagyjuk őket. Ők lehetnek az utolsó reményünk. - válaszolja az.
- Akkor tényleg igaz, amiről a vén féreg beszélt? - kérdezi csodálkozva a kölyök.
- Vagy csak ő is része a tervnek. - feleli érzelemmentesen a szakállas. Ezután a Négyeshez fordul, és az udvariassági köröket átugorva így szól hozzájuk:
- Hogy kerültetek ide?
A jármű közben időnként erősen megrázkódik, de elég jó sebességre gyorsult, és halad.

by **Thorhalla** Kedd 23 Ápr. 2013, 13:53

- Johnny! – szólt rá az öccsére. – Legalább egyszer próbálj meg az életben felnőttként viselkedni!
A többiek végül belementek abba, hogy az ismeretlen férfival menjenek, így Sue leengedte a védőpajzsát, és amikor a többiek is ő is elindult a jármű felé. Ha ott volt, akkor beszállt és végre meglátta a többieket, akik még ott voltak. Felsóhajtott az újabb fegyverekre, amiket rá és a többiekre fogtak. A kezeit felemelte, hogy mutassa, nincs ellenséges szándéka. A rövid beszélgetés, amit egymás között váltottak elég sok információt tartalmazott, bár még mindig megannyi lehetőség volt, hogy mi és kik lehettek azok, akik a másik hajón lehetnek.
- Valódiak vagyunk, bár gyanítom, hogy akiket említenek is ugyanezt mondanák – mondta.
Hogy kerültek ide, nem tudta, hogy mennyit kéne elárulnia abból, hogy kicsodák ők és honnan érkeztek. Így végül is a köztes megoldást választotta.
- Egy baleset révén kerültünk ide.
Ennyiben hagyta ezt az egészet, bízott benne, hogyha további kérdések merülnek fel, akkor Reed kifejti.
- Egyébként hol vagyunk és mi történt itt? – kérdezte.
A hol nem volt kérdés, de azért feltette ezt is, mert talán így kapnak majd egész képet ahhoz, hogy mi is ez az egész és hogyan fognak hazajutni innen.

by **Ultimate Guru** Vas. 28 Ápr. 2013, 12:06

Mind beszállunk a járműbe, és közben Johnnyra pillantok.

– A kukacjárat…? Ó, a féreglyuk! Igen, igen, nem kizárt, de előbb mindenképp tájékozódnunk kell. Kérlek, tartsátok nyitva a szemeteket és a fületeket. Ezek az emberek talán segítségre szorulnak, de lehetnek ellenséges szándékaik is.

A hajóban lassan felmérem a bent tartózkodókat, miközben emelkedni kezdünk. Egy nő, egy fiatal férfi, talán 20 év körüli lehet, valamint a pilóta… A fegyvereik pedig… hm…

– Nocsak! Lézerpisztolyok? Valódi indukált emissziót használnak az egybefüggő sugár létrehozásához? Öhm, elnézést, ez most bizonyára nem elsődleges fontosságú, elragadt a tudományos érdeklődésem. Mindazonáltal értékelném, ha nem tartanák ránk azokat a fegyvereket. Úgy hiszem, bizonyítottuk jó szándékunk jelét azzal, hogy kérdés nélkül beszálltunk. Most Önökön a sor, hogy megbízzanak bennünk, és ne irányítsák ránk a pisztolyaikat, amíg tisztázzuk a helyzetet. Előre is köszönöm.

Majd Sue-ra tekintek, utána pedig vissza „vendéglátóinkra”.

– Ahogy a nejem mondja, baleset volt, és mi sem tudunk sokat. Megtennék, hogy legalább azt elárulják, milyen évet írunk? Jelen pillanatban azt sem tarthatjuk kizártnak, hogy akaratunktól függetlenül időugráson estünk át.

by **Bishop** Vas. 28 Ápr. 2013, 13:06

Ben kényelmesen be tudott szállni a hajóba, az ajtó és a belső tér is elég nagy volt ehhez. Odabent emberek várják őket, egy kis szünet után rögtön fegyvert fognak rájuk, ez nem tetszik neki, még csak most érkeztek ebbe a kietlen világba és máris fegyvert emelnek rájuk. A kibontakozó beszélgetést hallgatja, közben az arcokat figyeli. Bármikor készen áll arra, hogy bele vesse magát a csatába, akár pajzsként használni saját testét és úgy széthajítani a velük szemben állókat. Erre nincs szükség, mert nem akarnak rosszat csak ők sem biztosak a dolgukban. Ami megragadja a figyelmét, hogy csak ők lehetnek az utolsó reményük, akkor ezek szerint itt is nagy galiba van.
- Úgy látom ti már tudjátok kik vagyunk, na és ti kik vagytok?

by **Morsus** Hétf. 13 Május 2013, 20:23

Johnny eloltja a lángjait az űrhajóban és nézi a gépet belülről.
- Hát elégé ronda egy ócskavasatok van az már tuti.
Mondja nézelődve miközben a többiek mindent elmondanak.
- Izgalmasabb kérdés, hogy mi történt itt? Annihilus? Ultron? Blastaar? Kang? Ő a kék maszkos éééérdekes színeket hordó pasi. Bár gondolom a jövőben nyitottabbak az emberek.
Karba teszi a kezeit és várja mi lesz.

by **Danny Long** Szer. 15 Május 2013, 21:50

A férfi kissé lejjebb engedi a pisztolyt, de továbbra is Reedre szegezi. Fanyar mosollyal válaszol:
- Ne várd, hogy ennyitől megbízzunk bennetek. Hamarosan megértitek, hogy miért vagyunk ilyen óvatosak.
Johnny megjegyzését a járműről elereszti a füle mellett, de a kérdésére megvetően felhorkant, majd így felel:
- Ultron, Blastaar, Kang, Galactus, Thanos, a Skrull, a Kree, és még ki tudja hányan fenyegették a Földet, de mind kudarcot vallottak. Hőseink mindenkit visszavertek. Mindenki azt hitte, hogy legyőzhetetlenek, aztán jött a Kholdaar, és napok alatt megtörte őket. De ez már történelem, amit nem én fogok nektek részletesen elmesélni. Most 2072 van, negyvenhatodik év, amit az emberiség rabságban tölt. A nevem Jonas, a többiek pedig majd bemutatkoznak, ha akarnak.
A többiek nem mutatkoznak be, ám a következő pillanatban a hajó erősebben kezd rázkódni egy pár másodpercig, majd megáll. Nincs semmiféle ablak, amin keresztül ki lehetne látni a járműből, még a pilóta előtt sem, így a Négyes nem láthatja, hogy mi történt, de rögtön meg is kapják a választ.
- Megérkeztünk. Szálljatok ki!
A hajó ajtaja rögtön ki is nyílik. Ha kilépnek rajta, a csapat egy jókora hangárba érkezik. A helység meglehetősen rossz állapotban van, és három másik, az övékhez hasonló hajó áll benne. A kapu, amin bejöttek, már bezárult, így nem láthatják, hogy mi van a hangáron kívül. A kiszállókat fegyveresek fogadják, legalább tízen. Mindannyian hasonló ruhákat viselnek, mint Jonasék, és lézerpisztolyukat a Négyesre irányozzák. A mögöttük kiszálló Jonas emelt hangon kiadja a parancsot:
- Vigyük őket Collinshoz!
Ezután halkabban a csapathoz szól:
- Ha tényleg azok vagytok, akiknek tűntök, bocsássátok meg a kellemetlenséget! Mindent meg fogtok tudni, amit kell!
A hangár hátuljából egy kapu nyílik, amin belépve egy nagyjából 400 négyzetméteres terembe érnek. Itt asztalok állnak, a falak mellett polcokon fegyverek sorakoznak, és emberek végzik a dolgukat. Vannak, akik fegyvereket tisztítanak, mások az asztaloknál írnak, vagy térképeket tanulmányoznak. Körülbelül harmincan lehetnek a teremben, férfiak és nők a legkülönbözőbb korosztályokból. Mindenki felnéz, amikor a nagyra duzzadt társaság belép, de az egyetlen, aki láthatóan rájuk várt, az egy meglehetősen idősnek tűnő férfi, hosszú, fehér szakállal. Úgy néz a Négyesre, mint aki nem hisz a szemének. Eltelik néhány másodperc, amíg meg tud szólalni.
- Tényleg ti vagytok azok! Hát tényleg megtörtént? Láttalak titeket meghalni! Valóban egy másik világból jöttetek?

by **Morsus** Szer. 15 Május 2013, 22:17

Fáklya Kholdar története után a többiekhez fordul.
- Sötét jövő! Megmondtam! Pacsi!
Emeli a kezét egy ötösre. Majd vissza fordul.
- Khm... bocs.
Ezzel a rázkódásnál próbál talpon maradni. Utána mikor megérkeznek a többi hajót nézi és a fegyvereseknek integet békésen.
- Ne fiúk... nem adok autogramot fegyverekre, az ügynököm szerint rosszat tesz a hírnevemnek.
Megindulva egy öreg embert látnak meg, akit Johnny Colinsként azonosít, mert róla volt eddig szó. A szavaira megvakarja a tarkóját.
- Vagy a múltból ez még nem tiszta, majd agyas megmondja.
Ezzel Reedre mutat.

by **Thorhalla** Csüt. 16 Május 2013, 11:41

Amikor az öccse kimondta Annihilust még szúrósabb szemmel nézett rá, mint eddig. Az ismert neveket itt is visszaverték, de az a név, amit mondott Jonas, a Kholdaar nem volt neki ismerős egyáltalán. Még nem hallotta korábban, bár a Blastaar-ra meglehetősen hasonlított, így lehetséges lett volna, hogy az egyik rokona az illető, vagy pedig a fajtársa? 2072? Akkor tényleg a jövőbe érkeztek és nem maradtak az időben ugyanott. Már csak egyetlen kérdés volt, hogy… Johnny szavaira megrázta a fejét.
- Ez nem a mi a világunk jövője – mondta meggyőződéssel.
Két jövőt is ismertek odahaza, az egyik volt, ahonnan Johnny barátnője is érkezett és még jó néhányan, illetve ott volt még egy, ahonnan az embertelen hercegnő és a félasgardi hercegnő is. Amennyire tudta az még távolabbi jövő volt és tényleg alternatív világ, de ahogyan a két Davidson jött az a sajátjuk jövője. Remélte, hogy hamarosan választ kapnak, mert eddig egyre több volt a kérdés és igazából még semmilyen konkrétumot nem tudtak. A rázkódásnál igyekezett talpon maradni, és Reed-ben kapaszkodott meg, hogy ne veszítse el az egyensúlyát. Mikor megálltak ő maga is kiszállt a hajóból és körbenézett a helységben, ahova kerültek. Ismét fegyverek, amiket rájuk fogtak, igyekezett nem törődni velük, majd elindult Jonas után, amikor az mutatta az utat.
- Másik világból, te is egyetértesz ugye Reed? – kérdezte a férjét. – 2024-ből egészen pontosan.
Megvárta, amíg a férje megerősíti, vagy megcáfolja a szavait, majd visszafordult az idős férfi irányába.
- El tudná mondani, hogy mi történt itt? – kérdezte.

by **Bishop** Csüt. 16 Május 2013, 22:54

Ahogy figyeli a társalgást kiderül számára is, hogy egy sötét jövővel, egy másik világgal van dolguk, remek. Már igen csak a bögyében van az összes ilyen váratlan utazás és a rosszfiúk is, akikkel legszívesebben feltörölné a padlót. De egyelőre az is elég, hogy ezek az alakok nagyon nem bíznak bennük, fegyvereket fognak rájuk mindenhol, a hajóban kezdetben, aztán a hangárban is, persze Fáklya megint próbálja oldani a hangulatot, de nem jókor teszi, már megszokta tőle. A hangáron, embereken végignézve látja, tényleg rossz a helyzet, ez a Kholdaar, valóban olyan erős lehet mint ahogy mondják. Sajnos a szakállas öreget nem ismeri fel, de láthatólag ő tudja kik ők valójában. A többiek már feltették a kérdéseket, így ő körbenéz fejével és testével is fordulva a termen, hátha megakad valamin a szeme.

by **Ultimate Guru** Szomb. 18 Május 2013, 18:38

A férfi, aki Jonasként mutatkozik be, még mindig nem bízik bennünk – ami tökéletesen érthetővé válik azután, amit elmond. Ultron, Kang, Galactus… Mindegyik névtől kiráz a hideg, de igazán akkor rezzenek össze, amikor végre megtudom, milyen évet írunk.

– 2072…? 46 éve rabságban… 2026 óta?

Tehát egy lehetséges jövőben járunk, és így már biztossá válik, hogy időugráson is keresztülestünk. Johnny tréfálkozását most elengedem a fülem mellett, ő így kezeli a stresszhelyzeteket, tudom jól…

– Ez borzalmas… Szeretnék többet megtudni erről a helyről és időről, ha lehet, de amíg nem nyerjük el egymás bizalmát, nagyon lassan fogunk haladni. Kedvesem, egyet kell értenem veled, hogy nem az általunk jelenként ismert tér-idő realitás jövőjében járunk… Ugyanakkor nem kizárt, hogy a mi dimenziónk idővonala is hasonló mederbe torkollhat, ha nem is éppen ugyanabban az időpontban, mint itt…

A rázkódás néhány pillanatra kizökkent a gondolatmenetemből, és Sue-ba karolok, majd körülnézek, hogy nem sérült-e meg ideiglenes járművünk. Hamarosan azonban kiderül, hogy csupán landolhattunk.

Miután kinyílik az ajtó, és kilépünk, egy jókora hangárban találjuk magunkat. Van itt még három hasonló hajó, és legalább tíz fegyveres, aminek a legkevésbé sem örülök. Feltartom a kezem, jelezve, hogy fegyvertelenek vagyunk és békés szándékkal érkeztünk. Jonas hangjára figyelek fel ismét, aki valamiféle Collinst emleget.

– Sue, Ben, Johnny – kérlek titeket, egyelőre tegyük azt, amit mondanak. Egyre valószínűbb, hogy ezek az emberek szerencsétlen sorsú túlélők, és nem szeretném tovább rontani a helyzetüket bármiféle ellenséges lépéssel a részünkről. Johnny, most talán vissza is foghatnád egy időre az egészséges humorérzékedet.

Ezt követően Jonas után haladva végül megérkezünk a már említett Collinshoz – feltehetően ennek a csapatnak a vezetőjéhez. Gyorsan felmérem a termet, amibe érkeztünk, többek között a fegyvereket és az itt tartózkodó embereket, majd az idős, szakállas Collinson áll meg a tekintetem.

– Khm. Üdvözlöm, és… igen, mi vagyunk azok, amennyiben a Fantasztikus Négyesre gondol. Ha látott minket meghalni, azok nem mi voltunk, hanem nyilvánvalóan evilági alteregóink. Mi is egy Földről érkeztünk a 2024-es évből, de azt kell mondjam, akaratunkon kívül tartózkodunk itt. Egy jelenleg még ismeretlen eredetű tér-idő portál szívott minket magába, és sokáig abban sem voltunk biztosak, mikor és hol vagyunk. Kérem, amennyiben valóban békések a szándékaik, úgy ne szegezzenek ránk fegyvereket a továbbiakban, és mondják el, pontosan hol vagyunk, illetve, ahogy a nejem is kérte, hogy mi történt ebben a világban. Megköszönném.

by Ajánlott tartalom

Rab Föld

Rab Föld

Re: Rab Föld

Re: Rab Föld

Re: Rab Föld

Re: Rab Föld

Re: Rab Föld

Re: Rab Föld

Re: Rab Föld

Re: Rab Föld

Re: Rab Föld

Re: Rab Föld

Re: Rab Föld

Re: Rab Föld

Re: Rab Föld

Re: Rab Föld

Re: Rab Föld

Re: Rab Föld

Re: Rab Föld

Re: Rab Föld

Re: Rab Föld

Re: Rab Föld

Re: Rab Föld

Re: Rab Föld

Re: Rab Föld

Re: Rab Föld

Re: Rab Föld