A tengerpart

A mentők helyett óriási felbolydulás fogad. A néni nem boldogul a telefonjával, úgy látom, hiába akarja hívni a mentőket, nem működik a készülék. A parti őrség tagjai ledobálják a ruháikat és alatta...az indián túlvilág szellemeire, a hollóra! A Hydra emberei mindenhova beépültek. Nekünk kettőnknek szerencsénk, hogy nem látszik rajtunk semmi különös, remélem, eltévedt golyók sem fognak eltalálni. Amennyire tudom, úgy helyezkedek, hogy a sérült lányt eltakarjam. Nagyon rossz érzésem van, ahogy végignézem a harctól lángoló strandot, ahol feltételezem, hogy a megtámadottak visszavágnak és kész háború alakul ki. Akár meg is halhatunk, a mentőknek ezerszer több dolguk lesz.
- Valaki segítsen, mindjárt elvérzik! - kiabálok, hogy ha van itt orvos, akinél véletlenül van felszerelés vagy legalább egy gyógyító mutáns vagy valaki.
Valaki legyen, mert a kezeim között halna meg a fiatal nő és azt nagyon nem szeretném.

A lány összeesik és még mindig sehol nincsenek a mentők! Kár, hogy nincs rendes orvosi képzettségem. Szereznem kellene. Az Angyal Programban meg kell tanulnom az elsősegélyt is. Ez a lány attól a szellemtől szenved, amiről én is álmodtam. Meg kell mentenem! Egy ártatlan lélek nem halhat meg, tennem kell ellene. Másrészt ő a kulcs, hogy a szellemet is megtaláljam.
Addig gondolkodtam, hogy végre valaki kihívta a mentőket és ideértek. De jó! A harcok távolabb vannak, nekünk csak figyelni kell.
- Igen, látom, hogy komoly. Mik ezek a harcok? Mi történt?
A parton térerő se nagyon volt először, aztán lett, mert valaki hívta a mentőket, de híreket még nem tudtunk hallani. Ők bizonyosan tudják. Fogom Anna kezét, amíg ellátják.
- Szellemek, ha hallotok ebben a nagy zűrzavarban!Kíméljétek meg a lány életét és vezessetek el engem oda, ahol útmutatásotokkal legyőzhetem a gonosz lelket, aki megtámadta! Halkan mormolom el a rövid imát.
- Köszönöm szépen! Nem tudom, én is csak a sebet láttam meg rajta.
Hozzák a hordágyat. Egy fontos dolog kimaradt és kötelességemnek érzem, hogy szóljak.
- A nyakláncot tegyük biztos helyre, mert nagyon fontos neki!
Leakasztom a nyakából és ha van itt egy kis dobozka vagy zacskó, akkor abba teszem bele. A szobájában majd el lehet helyezni vagy inkább egy széfbe valahol.
- Igen, unokatestvére vagyok.
Hazudnom kell, mert különben elküldenek. Ismerem a szabályokat. Most pedig utazunk. Én igyekszek végig figyelni, nehogy megint támadás érjen minket, hiszen az ékszer még itt van. Az eladót kellene majd megtalálnom, de először tudnom kell, hogy Anna jól lesz. Tudnom kell.

//Folytatás: a kórházban//