Random

A csajnak tetszik, amint mondtam. Vigyorog, mint a tejbetök. Ahogy elfésüli a haját, végre látom már az arcát. Ej, de csini kis bige, a mindenit! Jók ezek a bőr cuccok is, amik rajta vannak. Nem takarnak túl sokat, hehehe.
Azt mondja, hogy ez Dartan, de ő nem itt lakik, hanem egy közeli faluban. És azt akarja, hogy menjek vele! Hű, egyből a lényegre! Na de várjunk csak. Itt valami nem stimmel. Szerintem csak egy baleknak néz, aki eladja a bőrt kajáért is, mert csóró. És kiugrik a párducok elé meg a krokodilok közé bőrt szerezni, mert csóró. És az első hívásra ugrik, mert egy balek és azt hiszi, ilyen egyszerű volt megszerezni a csajt.
De mit akarhat? Kirabolni biztos nem akar, mert tudja, hogy amim van, azt ő adta oda. Ez egy olyan őrült gyilkosféle, aki csak élvezetből öl? Vagy kannibál? És emberbőrből is varr cuccokat? Megkérdezem viccesen:
- Tetszik ez a bőrszerkó! Csak nem emberbőrből varrtad?
Utána jöt röhögök és ha tévedtem, akkor ő is. Vagy pofánver a bunkóságom miatt.
Valami itt nem stimmel, valamit tervez ez a csaj. Mondjuk ha egy párduc meg három farkas nem bánt el velem, szerintem ő se fog. Csak a sebeim... Be kell nekik gyógyulni. Nem véreznek, de k...ra fájnak még mindig. Na, mindegy, menjünk! Talán van neki valami gyógyszere is. És én megvédem az úton. Ha kinyírják, nem lesz kinek eladni a bőröket. Ha megyek bőrért, engem akarnak kinyírni. Az állatok. Ki van ez találva.
- Az őrök, ja... Ez a mafla minotaurusz meg a többi tényleg nem túl bizalomgerjesztőek. Megvárlak akkor, aztán hazakísérlek. Testőr még úgyse voltam.
Mintha tudnám, mi voltam meg mi nem. Csak úgy záporoznak belőlem a viccek. Remélem, értékelni fogja. A legnagyobb vicc, akkor jön, mikor megkér, hogy meséljek magamról. Ezt a kis időt a vízeséstől a piacig el tudom mesélni, de aztán megáll a tudomány. Mindegy, nem is ezért megyek vele szobára, hehehe.

Egy cellában ébredek, nem tudom, hogy miért vagyok itt, nem tudom hol vagyok, még azt sem, hogy ki vagyok. Ahogy egyet lépek kopogást hallok, lenézek és látom, hogy a lábam karmokban végződik, a kezeimet akarom használni, de nem megy egyből, elő kell őket húznom a szárnyaimból. Végignézek a karomon, majd a teljes testemen, végül az arcom is megvizsgálom a kezeimmel, hogy van-e csőröm, vagy ahhoz hasonló szervem. Mire ezzel megvagyok, látom, hogy egy alak jön a cellához, nem ismerős, nem láttam előtte.
~ Ripo. Meg is van a nevem. Lehiggadtam? Nem emlékszem rá, hogy ideges lettem volna, ahogy semmire nem emlékszem. De úgy tűnik kienged, és ez jó. Elmebeteg? Én? Ohh nem... nem, nem, nem. Másként látom a világot, másként is reagálok dolgokra. Hogy ez őrület-e, az relatív.
Lassan kisétálok a cellából, kitárom szárnyaim, jó szélesre, hogy kipróbáljam testem korlátait, majd visszarendeződök eredeti alakomra. Néhány másodpercig még vizsgálgatom az őröket.
- És miért van rám szükség?

Ahogy kitárom a szárnyaim az őrök fegyvert fognak rám, de ez nem zökkent ki, furcsa, csak nyugodtan leengedem a szárnyaim és rájuk nézek. Ismeretlen érzés fog el, mintha meg akarnám őket ölni, kegyetlenül, csak azért mert fenyegetést jelenthetnek rám. Most jövök csak rá, hogy azt sem tudom, miért voltam eddig a cellában, különös, semmire nem emlékszem. Figyelem az előttem lévő alakot és bólintok neki.
~ Érdekes. Egyre többet tudok meg magamról, beteges hajlamom van a gyilkolásra, és nem félek a haláltól, nyilván valamilyen gyilkos lehettem. Ezért zártak börtönben, mos viszont szükségük van rám, ez azt jelenti, hogy harcolni is tudok. Hmmm... ki kellene próbálna. De nem most.
- Világos. És ez miért érné meg nekem, hogy részt vegyek az akcióban? -ha valamilyen elfogadható választ ad akkor belemegyek, már érdekel a feladat- Rendben. Akkor térjünk a konkrétumokra...
Türelmesen várom a válaszokat és a reakciókat, meg kell tudnom, hogy ki vagyok és mi ez az egész. Nem veszíthetek el egy ilyen jó lehetőséget, muszáj belemennem.

Érdekes, amit az őrök mondanak, szinte minden szó újabb információt rejt és én önkéntelenül is, gépiesen mentek mindent. Oldalra fordítom a fejem, és érdeklődve nézek az egyik beszédes őr szemébe, annak a szemébe, aki a halálbüntetéssel érvelt.
- Nem találod hibás metódusnak felhozni a halált érvként egy olyan személy számára aki nem fél a haláltól? Nem logikus következtetés, ami terminálást von maga után...
Ahogy a szavakat kimondom és felfogom értelmüket, hátrébb lépek és megrázom a fejem. Hirtelen látok magam előtt egy kékes fényt, villanást, majd egy koponyává formázódik a fény, amely engem néz. A világ más, kihalt, nincs már benne élő, még egy mikroorganizmus sincs már a planétán. Hatalmas épületek között gépek menetelnek fel s alá, a világnak vége és egy új, más világ épült a régi romjaira. Már világos minden.
- Nem érdekel a cella. Nem emlékszem a múltamra, nem emlékszem semmire, nem tudom kivagyok... Ez elég nagy probléma nem?

Újabb fontos információ, én választottam ezt a variációt, hogy továbbra is részt vehessek akciókban. Kezembe veszem az aktát majd részeltesen tanulmányozni kezdem.
~ Érdekes, valamilyen pszichopata, szociopata gyilkos lehettem, akit később a sereghez osztottak be, olyan küldetésekre amelyekről nem maradt semmilyen írásos dokumentum. Black Ops. Valamilyen rohamosztagos lehettem, olyanokra volt szükségük, akik feláldozhatóak. Mindent titkosítottak ami maradt a múltamról, hivatalosan soha nem is léteztem. Nehéz lesz így kiderítenem mindent. Ha egyáltalán szükséges mindent kiderítenem.
Bólintok az őröknek, majd ha tovább vezetnek akkor nyugodtan megyek utánuk.
- Már minden összeállt. Természetesen benne vagyok.

Helyszín: Dartan börtön
Résztvevő:Randrew Ramirez Ripo(Bish)


Mikor közlöd, hogy benne vagy, akkor az az őr aki odaadta neked az aktát, most a kezét tartja feléd, várva, hogy visszaadd azt. ha nem tennéd, akkor pedig egyszerűen csak kikapja a kezedből. Akármelyik variáció is következne be, az őr elszalad, hogy visszategye az aktát oda ahonnan elvette. Eközben pedig két őr mögéd áll a többi pedig előtted megindul a folyosón.
5 percig sétáltok a kanyargós folyosókon majd az első őr aki megszólított odaállt egy vasajtó elé, aminek a szélén valami ultra modern retinaolvasó szerkezet volt. Miután a szerkezet "be szkennelte" a férfi szemét az ajtó egy halk puffanással feltárul. A férfiak félre állnak az ajtóból, hogy te beléphess azon. Ha nem mész be akkor pedig belöknek rajta. Az őrök kint maradnak a folyosón, kivéve az [url=http://th02.deviantart.net/fs70/200H/f/2012/175/c/b/agent_francis_by_nathie-d54om7x.jpg]amelyiknek[/url] a retináját leolvasták belépéskor.
Odabent egy ablaktalan betonfaló szobát pillantasz meg. Olyan mint egy átlagos iroda, csak éppen a bútorok a széken kívül nem fából voltak hanem fémből. A szoba ezüst színben úszott és mindenütt aktatartó szekrények álltak, középen pedig egy asztal, mögötte egy székkel melyben talán megdöbbenésedre egy [url=http://th07.deviantart.net/fs70/PRE/i/2010/266/7/b/commission___agent_helix_by_eridaiho-d2zc5a4.jpg]nő[/url] ült.
Az ajtó bezárul mögöttetek, a nő pedig hozzád szól. A hangjából csak úgy sugárzik a titokzatosság.
- Üdvözlöm Ripo. Már vártam önt.

Az aktát visszaadom, majd nyugodtan indulok meg végig a folyosókon, figyelem, hogy mikor és merre kanyarodunk majd megfordítom fejemben a sorrendet, hogy automatikusan tisztában legyen a visszaúttal. Nem tudom miért teszem, csak reflex, mintha a tudatalattim magától tenné. Végül az egyik ajtóhoz érve megfigyelem, hogy pontosan hogyan működik a szkenn, elég-e csak a szem vagy az arc egy része is kell-e hozzá, illetve milyen gyorsan reagál. Mikor az ajtó kinyílik nem várom meg, hogy az őrök lökdössenek, hanem magamtól belépek a terembe. Fejemet oldalra fordítva látom, hogy egy viszonylag fiatal ügynöknő van az irodában.
~ Egy szakállas, ősz veterán katonát vártam volna börtönvezérnek. Ezek szerint vagy nagyon határozott fellépésű, céltudatos, mindent a cél érdekében mentalitású a hölgy vagy egyszerűen elmebeteg és ezért alkalmas ilyen feladatokra kora ellenére. Tetszik.
A megjelenése hatásos én ezt mindig értékelem, nem szakítom félbe, figyelek rá mit mond, hogy hogyan mozdul, nem akarom elvenni a pillanat varázsát, amint az elmúlik megszólalok.
- Igen ez logikus következtetés, miután nagy valószínűséggel ön kéretett ide, valamint végig figyelhette a mozgásom a folyosókon, de ha még nem is tette meg akkor az utolsó pillanatban az ajtó rendszerének jeleznie kellet. Nyilván várt engem.

Helyszín: Dartan börtön
Résztvevő:Randrew Ramirez Ripo(Bish)


A nő a frappáns válaszodon csak elmosolyodik, majd folytatja a mondandóját.
- Bár azt még nem tudja pontosan milyen akcióról is van szó. Ha nem baj rögtön a tárgyra térnék, nem szeretem az időt húzni felesleges kiselőadásokkal. Nos tehát. a feladat nem egyszerű és nem kis bátorságot kíván. Ma éjjel egy hajó érkezik a Démon szigetre. A forrásaink szerint a fedélzeten egy igen veszélyes fegyver van. Mi sem tudjuk pontosan mi az, csak azt, hogy egy vörös ládában van a fedélzeten.
A feladata elpusztítani a fegyvert akár a hajó felrobbantásával is. nem kár azért a sok semmirekellő kalózért a fedélzeten.
Mondja, majd a kezedbe nyújt egy [url=http://imageshack.us/content_round.php?page=done&l=img20/7849/u3op.png]térképet[/url] amin be van jelölve a sziget.
- Mi a  térkép közepén lévő erődítményben vagyunk.. Kap egy társat az akció végrehajtásában. Kérdése van?

Rögtön a tárgyra tér, ez tetszik, nem pazarolja az időt. Amit mond az már kevésbé, az egész akció homályos előttem, nem tudom meghatározni acélterület helyét, nyilván az átmeneti memória zavar miatt és a többi információt sem tudom jól elhelyezni.
~ A fedélzeten van egy vörös láda, amiben van a fegyver, teljesen értelmetlen külön feltűnő színnel kiemelni az objektumot, ha nyilvánvalóan el akarják rejteni vagy meg akarják védeni. Ezen kívül ha elég lenne felrobbantani nem értem miért lenne szükség rám, speciális egységet akkor alkalmaznak ha annak oka van, megfelelően kényes a helyzet vagy az áldozatok száma nem haladhat meg egy bizonyos mértéket. Ezek közül egyiknek sem kell teljesülnie...
Kihúzom magam és a nő szemébe nézek, hogy lássa, hogy komolyan gondolom amit mondok.
- Minden érthető hölgyem, de lenne több fenntartásom is. Először is a társam kiléte és képességei létfontosságú információ lehet az akció szempontjából. Másrészről értelmetlennek látom egy kis létszámú osztag bevetését, ahogy ön is fogalmazott szinte nevetséges módon egy vörös ládában tartják a fegyvert, a fedélzeten, közvetlen veszélynek kitéve. Valamint, a kalózok feláldozhatóak és az objektum robbantással is elpusztítható minden gond nélkül. Elnézést asszonyom, de itt rám, vagy bármilyen másik katonára sincs szükség. Egy repülő egységgel vagy rakétával esetleg torpedóval sokkal gyorsabban, hatékonyabban el lehet pusztítani a fegyvert. Ez sokkal logikusabb megoldás lenne.

Azonnal kiderül, miután feletettem a kérdéseim, hogy egy nagyon fontos részt kifelejtett a nő, egy speciális mentőakció is a küldetés része. Konkrétan emiatt indokolt a közvetlen beavatkozás. Elveszem a képet és megjegyzem a célszemély arcát, hogy később is könnyen felismerhessem, valamint rögzítem, hogy élve van rá szükség, még később szükség lehet a tudására. Közben a társam is belép a terembe.
~ Főnix, nem mond semmit, nyilván köze van a tűzhöz és a feltámadáshoz, de konkrétan nem tudom milyen képességei vannak. Nem jó. Később erre még vissza kell térni. Nem most, később is ráér, de egyszer mindenképpen egyeztetni kell. Főleg, hogy még a saját határaim sem ismerem.
- Köszönöm az információkat, így már minden érthető. Üdvözlöm Diana, én is várom már az akciót, mindig felszabadító érzés. Jelenleg nincs több kérdésem, mindent tudom, amit tudnom kell, a konkrétumokról az akció előtti percekben is elég tájékoztatást kapnom. Induljunk.
Ezzel elindulok a másik szobába, hogy megnézzem milyen felszerelés áll rendelkezésre. Nem tudom miért érzem magam ennyire magabiztosnak, de nyilván a múltammal kapcsolatos.

A nő jót nevet, nem sértettem meg. Hátha nem valami őrültet fogtam ki, de lehet, hogy csak jól játszik a női praktikákkal. Aztán megint mosolyog, egész aranyos. Még elad valamit és látom, hogy nem jártam túl jól. Amit én kaptam, az nem ér annyit, mint amit ennek a pasasnak adott. Átb...ott, oké, ezt megjegyeztem. Majd benyújtom a számlát. De ha ad fedelet a fejem fölé, az egy kicsit feledteti. Főleg ha az ágyát is megosztja velem, hehe.
Összecuccol, aztán mehetünk is kifelé. Az erdőből már látni a fényeket, az a faluja. Danu falu, Dartan erőd. Semmit nem mondanak ezek, de megjegyzem. Ennyi holmival ilyen gyorsan mozogni, hát nem semmi! Mondjuk a bőröket megmunkálni elég meló, úgyhogy megedződhetett.
Most meg megáll és int, hogy kussoljak. Mi a fene van? Morog valami a bokorban. Na, már megint. Ha szerencsém van, megint lesz adag bőr. Nem krokodil, mert azok nem morognak. De valami nagy dög lehet. Előkapom a tőrömet és várom, hogy mi ugrik ki. Remélem, hogy a csaj meg tudja védeni magát, de nem engedem a hátam mögé. Hátha ez a háziállata és így csal csapdába. Nem-nem, az nem fog bejönni. Őt is figyelem, meg a bokrot is.

Helyszín: Danu falutól nem messze az erdőben
Résztvevő: Anaal Nathrakh(Zield)


A nő idegesen fogja meg a kezed és a mögöttetek lévő két bokorra mutat, pontosabban a résre ami köztük van. A nő bebújik a résen és ha negeded akkor maga után húz, hogy ott bújjatok meg. Megdöbbenésedre látod, ahogy az ágak maguktól megnyílnak előttetek, majd miután bebújtatok szinte hangtalanul visszahúzódnak eredeti helyükre. A következő pillanatban a szemközti bokorból, ami felől eddig a morgás kiszűrődött most egy [url=http://fc01.deviantart.net/fs71/i/2012/049/5/0/warewolf_by_csclay-d4q5nwx.jpg]fenevad[/url] ugrik elő, kezében pedig egy szőke hajtincset tart amit az orra elé emel, majd megszagol.
Ha oldalra tekintesz, láthatod, hogy a nő idegesen simítja végig a haját, miközben a fenevadat figyeli. Szemében az idegességet és a haragot látod keveredni.
A farkas felmorran egyet és megindul felétek.

Bólintok, mikor kijavít, Dina, nem Diana, az ilyen kis apróságok is fontosak lehetnek, főleg ha megszólításról van szó. Átmegyek én is a másik terembe, és figyelem, ahogy előkerülnek a felszerelések. A belépéskor még a retinaleolvasó pontos működését is sikerül megfigyelnem, ami még később hasznos lehet. A felszerelést én is elkezdem magamra felszerelni, ügyelek rá, hogy tollazatom vagy a testem más adottságai ne zavarhassanak meg később gránáthasználatkor, vagy a pisztoly elővételekor, ugyanakkor a repülésben se akadályozhassanak. Miután ezzel megvagyok alaposan megvizsgálom a hálót, az anyagát és a felépítését.
- Nem lesz rá feltétlenül szükség, vészhelyzet esetén én is el tudom szállítani a célszemélyt. A fegyvert, hogyan fogjuk hatástalanítani illetve elpusztítani? A Főnixek ereje mire képes pontosan? Gondolom megérti, hogy ezek fontos információk, de másra nem feltétlenül tartozik.
Egyre jobban kezdem érezni, hogy valójában tényleg egy hidegvérű gyilkos, valamilyen betegelméjű rohamosztagos lehettem, magamtól nem gondolnék ilyen dolgokra.

A csaj ideges és megmarkolja a kezemet. Biztos nem romantikából, mert ez most nem annak az ideje. Mögöttünk van két bokor, meg közöttük egy rés. Jó és aztán? Most oda bújunk el egy vadállat elől? Hát nem túl meggyőző, de ő ismeri az erdőt. De ha csapdába csal, kinyírom, megd...om és elveszek tőle mindent. A sorrendet majd kitalálom, ha erre kerül a sor.
Csendben követem és csak úgy szétnyílnak előttünk az ágak. Mikor bebújunk, akkor meg összezárulnak. Mágikus erdő vagy mi a fene ez? Tudom, hogy csöndben kell lenni, de amilyen halkan tudom, megkérdezem:
- Ezt hogy csináltad?
Előjön a morgó és egy bazi nagy farkas az. Nézzenek oda, milyen szép nyaklánca van! Mondom én, hogy háziállat lesz ez. Na, várjunk, itt megint bűzlik valami. Úgy fogja azt a szőke hajtincset, mint egy ember. Ez egy vérfarkas, aki félig ember? Vagy mi a retek? Megszagolja a hajat, a csaj meg egyre idegesebb és ő is a haját simogatja. B...ki, ezek ismerik egymást! Az ő haja van nála. Szerintem dühös, hogy lebukott. Ez a testvére lenne? Vagy  férje, aki vadászik rá, mert megcsalta? Akkor nagy balhé lesz, ha megtalál vele a bokorban.
Na, b...meg, idejön a farkas. Kiszagolta a csajt.
Én készen állok a tőrrel. Ha a lány támad, őt szúrom, ha a farkas, akkor azt. Szemen, szíven vagy ahol legyengíthetem.
Addig is kifaggatom, mert most már úgyis hiába rejtőzünk.
- Ez a tied? Vagy te is farkasember vagy? Ezért hoztál ide?

Nimfa! Hogy erre nem gondoltam! Annyi fura lény van a világon és ezek növényekké tudnak változni meg irányítják a földet, ilyesmi. Nem is rossz. Akkor nem az övé a farkasember.
Kifeszíti a farkast a fák közé, aztán elfutunk. Siettet, de én loholok teljes erőből. Még nem nyertem vissza mindet, de igyekszem. Csak azt nem értem, miért nem a falu felé futunk. Megtámadták volna a farkasemberek?
Hátulról az ordas még elmorog egy fenyegetést. Kitti a neve a kis nimfa bőrdíszművesnek. Lelőtték azt a dögöt? Valami olyasmit hallottam, aztán puffanást. Meg trappolnak. Vagy a fát lőtték ki ennek a társai? De miért kéne egy vérfarkasnak puska? Vagy vannak barátai az emberek között? Már megint össze-vissza kombinálok, ez nem jó. Érzem, hogy belekavarodok.
- Te, Kitti, tök jó, hogy itt futunk, de miért a város felé? A faludat megtámadták ezek a dögök vagy mi van?

Hű, van tempója a kiscsajnak! Alig bírom vele tartani, de azért sikerül. Ilyen hülye napot. Elfelejtem, ki vagyok, aztán rámugrik egy párduc, egy falka farkas meg most egy vérfarkas bestia. Ha író lennék, akkor biztos megírnám ezeket. Vagy lehet, hogy az vagyok? A sok menekülés közben már nem is marad idő, hogy ezt kiderítsem. De ha meghalok, akkor meg mindegy is, ha kideríteném. A lényeg, hogy ne haljak meg. Az a lényeg.
Futunk előre, aztán meg fogja magát és befordul balra. De minek? 
Már megint egy vízesés. Egy ilyentől indultam. Hú, itt már aztán végképp elvesztettem a fonalat. A kiscsaj b...ik válaszolni arra, amit kérdeztem, csak fut és diktálja az irányt.
- B...ki, miért bízzak valakiben, akit név szerint köszöntenek a vérfarkasok?
Háhá, most meg kilyukasztotta a földet. Csupa meglepetés ez a nő. Beugrik a lyukba és még én is beférek. Ez a rohadt nagy dög viszont nem. Valaki szabadon engedte mögöttünk szerintem. Valakik, akik lövöldözni tudnak vagy robbantani. Tele van a világ csodabogarakkal, franc tudja, mi az.
Beugrok én is, aztán remélem, hogy visszazárja.
- Jól van, bocs, hogy leugattalak, de elég szar napom van. És kösz!
Ha engedi, megfogom a derekát és magamhoz húzom. A tőröm még mindig a kezemben van. Nem bántom, de láthatja, hogy nem tettem el.
- Meddig leszünk itt? Mikor mennek el ezek? Mik ezek? És honnan ismernek téged?
Bemutatkoznék, de f...om tudja, hogy hívnak. Inkább körülnézek, hogy ez nem valami barlang bejárata-e véletlenül.

Szóval tegnap este kapta el ez a dög, de meglógott. De akkor honnan tudja a csaj nevét? A vérfarkasok beszélgetnének a kajával előtte? Nem, ez a csaj még mindig sunyít. Csak játszik velem. Mert lehet. Fingom nincs, hogy kivagyok. Még az erőd nevét is tőle kérdeztem meg, szóval játszottam a hülyét, ő meg ki is használja. Egyelőre megmentette az életemet. Vagy összejátszik a farkassal és együtt tervelték ki, hogy elhitesse velem, ő a nagy megmentő. A vérfarkas meg lehet olyan hülye, hogy mégiscsak kimondta a lány nevét. Hát nem tudom, ki voltam eddig, de az biztos, hogy én mindent összekötök mindennel. Ha kell, ha nem.
- A jó életbe!
Kimegy alólam a talaj és Kittivel együtt csúszunk lefelé. Ő nem fél, de engem k..ra zavar, hogy nemtom mi van. Mielőtt megkapaszkodhatnék, már látom a fényt. Hopp, most figyelj, hogy ne törd ki a nyakad. Fuhh, épp át a sziklák fölött! Ezt az egészet ő csinálta meg? Nem semmi.
Jól kib..tunk a farkassal, az meg csak dühöng és fenyegetőzik. Csúsztunk vagy 20 métert. Kinyújtom a nyelvemet a hang irányába, aztán elvigyorodok. A farkas végig a csajhoz beszélt. Engem mintha nem is látott volna. Talán a hajtincs szagát követte és akkor másra nem tud koncentrálni? Vagy ez az egész csak színjáték?

Ha vannak halak a vízben, akkor engem megint nem lehet innen elszakítani. Ez valami régi beidegződés lehet, de nekem muszáj elkapnom és megennem őket. Ha látok halakat, akkor megpróbálom leszúrni őket a tőrrel vagy kicsapni a vízből, mint a medvék és ha sikerül, akkor elkezdem szálkátlanítani és megenni az ehető részét. Közben semmi nem jár a fejemben, ez valami állatias táplálkozás.

Ha nincsenek halak, akkor megyek a csaj után. A kenyerem elázott, de legalább jó puha lesz. Jé, ezek a falu fényei! Na, ezt hogy csinálta? A fejében van az egész környék térképe?
- És mi volt az a robbanás? Sok ilyen dög él még erre? És miért vadászik pont rád?
Kíváncsi természet vagyok és bombázom a kérdésekkel a mosolygós leányzót, miközben mehetünk a falu felé.