Fekete Gém Fegyvertechnikai cég

Kree Invázió – Prológus / Sorok rendezése

”Az egyik alapvető probléma a mesterséges intelligenciával kapcsolatban (...) az, hogy amint egy mesterségesintelligencia-megoldás működik, többé nem tekintik mesterséges intelligenciának.”
- Ray Kurzweil



Joseph nekilátott annak, hogy káromkodjon és közben cselekedett is, az előtte álló ellenfelét könnyedén tudja megragadni és a legcélszerűbb helyen áll alatt húzza meg a ravaszt. Itt valóban jócskán kevésbé volt védett az ellenfél és agyon tudta lőni. Ezek után fordult oda ahhoz, akivel Rex bajlódott. A kutya nem védekezett, nem támadott, csak tűrte, hogy tegye az ellenfele, amit akart, a kutya teljes mellkasa csupa vér volt már, amikor a segítség megérkezett. Mivel a fickó kezét még harapta Rex a másikkal meg a kutya torkában volt, így könnyedén megragadhatta őt is a német, majd hasonlóképpen küldte túlvilágra, minta az előzőt. Rex nyaka erősen vérzett – nem ütőérből –, szerencsére még nem szenvedett életveszélyes sérülést sem, csak súlyosat, ennek ellenére nehezebb volt lélegeznie, mert a légcsöve több helyen zúzódott és nyelni is nagyon fájdalmas volt.
April azonnal támadott, szinte időt sem hagyva Niterisnek, a szimbionta kitudott térni és megkeményítani magát, majd csápokat növeszteni. Az MI azonban azonnal támadott, mire Niteris savval felelt, a sav elől meg sem próbált kitérni az android, de a sav nem is érte el, a „lány” előtt pár centivel egy pajzson akadt fenn és arról csorgott le. A karmolás elérte olyan részen, ahol emberinek tűnt, de ez csak a látszat volt, nem volt benne semmi emberi. A karmok lesiklottak a felületről April pedig ekkor ragadta meg a csápokat, amik hozzáértek és sokkolta Niterist. Az elektromos csapás végigszáguldott a szimbiontán és a doktoron minden izmát összerántva fájdalmasan, amitől padlót fogott rángatózva.
Az MI ekkor fordult meg és indult el Joseph és Rex irányába kellően ráérős tempóban, nagyjából úgy öt-hat méter lehetett a távolság, így pár másodperc kellett ahhoz, hogy odaérjen hozzájuk.

Kree Invázió – Prológus / Sorok rendezése

”Egy ellenfél neutralizálva, négy további maradt.”
- April



Joseph úgy döntött, hogy amíg a többiek feltartják az MI-t, addig ő maga elintézi a szerver szobát. Meg is fordult és futva indult a terem irányába. Közben Niteris nekilátott annak, hogy regenerálja magát és a doktort. Szerencsére most annyira nem volt nehéz dolga, mert csak az összeugrott izmokat kellett regenerálni, amik begörcsöltek a sokkolás hatására. Joseph rálőtt párat az MI-re, de azt láthatóan nem hatotta meg mindez, majd megérkezett a teremhez és beléphetett rajta. Odabent egy nem mindennapi látvány fogadta és elkezdeni sem tudta a feltöltést, mert energiapajzs vibrált a szerverek előtt.

szerver szoba:

Közben ezt már nem látta Joseph csak Niteris, de az MI megérkezett Rex-hez és nemes egyszerűséggel, játszi könnyedséggel tépte félbe a kutyát, majd hajította el a két darabját és indult Joseph után a terembe, nem foglalkozott már a hátul levővel, azaz Niterissel. Niteris pedig érezhette, hogy a regenerációjának hála, ugyan még mindig görcsölt a doktor teste, de már képes volt arra, hogy megálljon a látán.

//Phobia jelezte, hogy kiszáll a kalandból, így azért ez lett Rex sorsa.//

Kree Invázió – Prológus / Sorok rendezése

” Csak az győzhet, aki fölismeri: a győzelem nem fontos.”
- Scott Jurek



Niterisnek sikerült megérkeznie a farkas teteméig és kivenni a gránátokat is a megfelelő helyről. Ezzel egy időben Joseph realizálta, hogy nincsenek nála a sajátjai, mert azokat a liftben hagyta, amikor összement. April már igencsak közel volt, de szerencsére Niteris ekkor dobta rá az EMP-t, ami fel is robbant, de hatással nem volt az MI-re. Az lett volna a furcsa, ha igen, hiszen ma már a szuperpáncélokon is van EMP védelem, nemhogy egy ilyen ultramodern androidon. Azonban szerencsére ismét felhívta magára az MI figyelmét, aki őt titulálta veszélyesebbnek, főleg, hogy Joseph-nél nem volt semmi olyan fegyver, amivel árthatna szerver szobának. De ekkor felkiáltott, hogy kér ő is gránátot, ha pedig Niteris dob, vagy gurít egyet a kérés nyomán, akkor az eljut Joseph-ig.
A dobást, hajítást, vagy gurítást megtudja tenni Niteris még azok előtt, hogy April odaérkezne hozzá, azonban a páncél külsejének felvétele sem segít az MI megragadta a doktor nyakát, azt szorítva emelte fel őket és kezdte szorítani, összeroppantani azt, miközben a kezéből egy lándzsát formált és azzal készült felnyársalni a doktor és Niteris alkotta párost.

Kree Invázió – Prológus / Sorok rendezése

” Hogy jó győztes légy, még jobb vesztesnek kell lenned.”
- Michael Schumacher



A gránát megkapása után Joseph azonnal bedobta a gránátot a terembe. Szerencséje volt, ugyanis a robbanás csak a pajzsokat sütötte ki a gépek ugyanúgy funkcionáltak…
…ezalatt odakint Niteris próbálkozott mindenfélével, de Aprilt nem hatotta meg a dolog és tovább szorította a doktor torkát…
…monitorok sajnos ugyan nem voltak a gépekhez, de a világítás, pislogások nem változtak és csak a pendrive-t kellett csatlakoztatni, így Joseph megtehette mindezt…
…mivel semmi sem működött így Niteris visszahúzódott a doktor bőre alá és így kezdett el rimánkodni, vagyis próbálta, mert eddigre alig kapott levegőt és minden egyes szó az összezúzott torka miatt nehéz és fájdalmas volt…
…a pendrive azonnal installálni kezdte a vírust, szerencsére igencsak gyorsan, egy pillanatra a kék fényű helységben vörösre váltottak a lámpák, majd vissza kékre…
…már csak pillanatok voltak hátra addig, hogy Malburg torka és nyaka összezúzódjon teljesen, ám mielőtt megtörtént volna az MI ujjai szétnyíltak és köhögve levegő után kapkodva zuhant a doktor a földre…
Mind ő, mind Joseph láthatta, hogy az MI teljesen mereven megállt és gépies hangon megszólalt.
- Az adatok törlése folyamatban – mondta, majd alig 10 másodperccel később. – Lekapcsolás… 3…2…1…0.
Ekkor teljesen lemerevedett és nem mozdult tovább, a szerverszoba is lekapcsolt Joseph mögött; a kitűzött feladatok fele teljesítve volt.
A páros ekkor a kommunikátorára egy üzenet érkezett Reena-tól.
- Menjenek egy szinttel feljebb, ott a titkos átjárót használva jussanak ki a másik épületbe, ahova vezet. Ott tartják fogva a nagykövetet. Addig én feltartom a két párducot!

Kree Invázió – Prológus / Sorok rendezése

”Hihetetlen, hogy mindent nekem kell megcsinálnom!”
- Wakandai nagykövet



Niteris azonnal próbálta megtámadni April-t, amint az leállt, tönkre akarta tenni, amíg az dolgozik. Jelenleg az sem érdekelte, hogyha ezzel a feladatukat bukják, de az MI-t egy pajzs védte, amin nem tudott áttörni. Miközben ezzel próbálkozott egy energiacsapás is kicsapott az MI-ből, ami nagy erővel a falhoz kente a szimbiontát és a gazdáját. Ezt már nem úszták meg olyan könnyen, a doktor felkarja és több bordája is eltört, ahogyan a fejbőre felszakadt és agyrázkódást is kapott. Az, hogy az MI nem támadott, közel sem jelentette, hogy nem volt védelme. Persze ezeket a sebeket pár óra alatt helyre tudja majd hozni nyugodt körülmények között Niteris, a fejbőr felszakadást percek alatt. Így ebben a helyzetben azonban nem volt célszerű átadni az irányítást, mert a doktor igencsak szédült az agyrázkódás miatt.
Végül is a duó elindult a korábban látott úton. A lifttel egy szintet kellett felmenni és ott egy másik folyosóra át, ami a föld alatt vitt ki az épületből egy csarnokba, ami távolabb volt a főépülettől. Itt több jármű is várakozott, amivel a nagyjából másfél-két kilométerre levő épülethez lehetett menni, ami a közeli város határában volt. Az egész hasonlított a Resident Evilből ismert Kaptár felépítésére, csak éppen nem vonat ment itt, hanem egy autóút. Célszerű volt egy járművet elkötni, amivel el is tudnak indulni, amint ez megtörtént a hátuk mögött a csarnok bejárata egy vastag fémajtó is bezárult, rádión kaptak is értesítést róla Reena-tól.
- Ezt még megtudtam tenni, menekülnöm kell, a rendszert kisütöttem, maximum fél órájuk lehet, inkább húsz perc!
A kocsival egyébként végigtudnak száguldani az alagúton, egy egyenes út volt, aminek a végén egy földalatti garázsba érhettek. Innen két kijárat volt, egy a járműnek, a garázsajtó felfelé a felszínre, egy másik pedig lépcső fel az épületbe, ami egy emeletes családi ház volt a korábban látott képek alapján és persze volt egy földalatti része is, annak a garázsrészében voltak most.

//Raten beteg, és megbeszéltük, hogy úgy veszem hogy megy őt is.//

Kree Invázió – Prológus / Sorok rendezése

”Ha uralkodsz, megismered a hatalmat. Ez vakmerő felelőtlenséghez vezethet, fájdalmas túlzásokhoz, továbbá a legszörnyűbb pusztuláshoz - az elvadult élvhajhászáshoz.”
- Frank Herbert



A megérkezés után Joseph még kivárt egy kicsit, hogy jön-e fentről valamilyen támadás, de mindez nem történt meg, így elindult a „hármas” felfelé. Valószínűleg Joseph megy elől, hiszen ő maga volt a katona. Odafent egy sima tárt ajtó fogadta őket, amit be kellett törni, vagy szétlőni a zárat, a lényeg az, hogy könnyedén ki lehetett nyitni. Az ajtó egy világos helységbe vezetett, itt már voltak ablakok, amiken csak a függöny volt behúzva. Egy nagyobb nappaliszerűség volt a helység, mindenhol vér, ütőeres vérfröccsenés a falakon, a helységben három katona feküdt holtan. Kettőnek a torka volt átvágva, egynek csak szimplán kitörve a nyaka. Innen a konyha következett, itt is egy test, ennek a belei lógtak ki, a nappaliból vonszolta át magát ide. Egy másik nagyobb helység, egy előszoba, másik négy fegyveres feküdt kivérezve, a szoba közepén egy kávézóasztal, mellette egy fotelban egy hosszabb vörös hajú, nő ült sárga-zöld ruhában és éppen teát kortyolgatott, mintha nem egy mészárszék kellős közepén ücsörgött volna.

a nő:

- Szóval maguk a felmentő sereg? – kérdezte. – Örülök, hogy végre ideértek, a munkájukat elvégeztem, az idióta MI parancsot adott a kivégzésemre… pechükre.
Kiitta a teát, majd elegáns mozdulattal tette le a bögrét, és állt fel a helyéről. Joseph katona révén felismerhette, hogy egy képzett gyilkossal áll szemben, nem csak egy egyszerű nagykövettel.
- Akkor indulhatunk uraim? – kérdezte.
Joseph-ék kommunikátorában egyébként ott volt a randevú koordinátái, hogy hova is kell menniük, hogy kiteleportálják őket.

//Utolsó kör jön, ha minden igaz.//

Kree Invázió – Prológus / Sorok rendezése

”Engem már számtalanszor legyőztek, és ez egyvalamire jó volt: így lehet megtanulni, valójában mi a tét.”
- Sebastien de Castell



Miután gyorsan megtudták beszélni a dolgokat, hogy tényleg ők jöttek kiszabadítani és azért, hogy elvigyék a megfelelő helyre a nagykövetasszonyt, az bólintott.
- Indulhatunk – mondta.
Ezek után Joseph vezetésével, mivel ő volt a katona el is indultak. A kijárati ajtót is fel kellett törni, vagy egyszerűen valamelyik ablakot, hogy azon kimásszanak. Nagyjából egy kilométerre volt az épülettől, ehhez megfeszített tempóban kellett sietni, hogy nehogy beérhessék a Fekete Gém munkatársai őket, de ez senkinek sem okozhatott gondot. Nagyjából az út felénél járhattak, amikor egy nagyobb robbanás rázta meg az épületet, nem azt, ahonnan jöttek most, hanem a cég főépületét. Mindez azonban nem zavarta meg őket abban, hogy megérkezzenek a randevú pontra, Reena is ott volt már, a páncélja igencsak leharcolt állapotban és ő maga is nyúzottnak tűnt, noha a regenerációja miatt egyetlen seb sem volt rajta.
- A robbanás a biológiai labor volt, most egy időre karanténba kerülnek – mondta. – Asszonyom! – biccentett még a nő felé.
Amint mindenki készen volt, akkor Reena jelzett is a főbázisra és a villanás következtében a teleportálás is megtörtént és ezúttal nem az Új-Zélandi, hanem a Berlini főhadiszálláson találták magukat, a küldetést ezúttal 100%-ban sikerült elvégeznie a csapatnak.

Vége.

//Köszönöm a játékot.//

Kree Invázió – Első kaland: A Prológus




Epilógusok

Maffiaváros, New York alatt
Kurama a Falka megmentése közben arra kényszerült, hogy segítséget hívjon, hogy nehogy elfogják őket, a Raptorok érkeztek meg, akik még mindig Tao polgármesterségének köszönhetik, hogy fennmaradtak és elterjedtek a rendőrök között. A Raptorok ezúttal nem fegyvereket, vagy információkat kértek a segítségért, hanem valami mást, ami miatt Kurama a többi maffia fejjel együtt szokásosan tartandó ülésen kénytelen volt felhozni, hogy a Raptorok bejárást akarnak a Maffiavárosba és ezáltal még védelmet is ígértek, hogy örömmel vállalják a rendfenntartó erő szerepét ott, hol mindez szükséges pártatlan félként.
Igazából mindenkinek volt ügye a korrupt rendőrökkel, akik a Raptorok voltak, akik soha sem árulták el őket és a Ligával sem paktáltak le, így egyöntetű döntés született, hogy beengedik őket. A semleges negyedben kaptak maguknak egy épületet és valóban bárki fordulhatott hozzájuk, hogy a raptorok játsszák idelent a békebíró szerepét.

Washington DC., USA
A Fekete Gém fegyvertechnikai cég szinte mindent elvesztett, amit korábban sikerült a Hydra-tól lopniuk, noha nem mindent. Azonban mivel a Hydra nagykövete kiszabadult, így már tudta az ellenségük, hogy mire is készülhetnek, hogy a testvérpár Wakanda törvényes uralkodója és nem fogják annyiban hagyni, hogy a Hydra bábállamként használja azt, ami az övék. Mivel egyelőre nem voltak túl erősek, se nem voltak befolyásos barátaik, szövetségeseik. Az ENSZ-hez nem fordulhattak, hiszen ők nem támogatták volna a testvéreket egy polgárháborúban, ugyanez volt igaz a SHIELD-re, így kénytelenek voltak Norman Osborn-hoz fordulni támogatásért, hiszen az elnököt is érte előző év augusztusában támadás, noha csak az egyik hasonmását tudták kivégezni.
Hosszas tárgyalások után Norman Osborn belement abba, hogy segítsen Wakanda jogos örököseinek visszaszerezni a trónjukat és az országukat.

Berlin, Németország
A puccs elbukása után szüksége volt a Hydra-nak egy afféle győzelemre, mint amilyen a mostani volt. A küldetést maradéktalanul sikerült végrehajtaniuk. Sikerült a Fekete Gém által minden ellopott adatot törölni, tudták, hogy lehetnek nyomtatott verziók, vagy olyanok, amiket lementettek, de a többség így is elveszett, és a Wakandai nagykövetasszonyt is visszaszerezték. Ugyanakkor aggodalomra adott nyomot, hogy a nagykövet milyen információkkal tért vissza. Sikerült kiderítenie, hogy a Fekete Gém két tulajdonosa egy ikerpár, akik valójában a néhai Wakandai uralkodó gyermekei, akiket titokban neveltek fel, így ők azok, akik a trón jogos örökösei, ahol a jelenlegi Párduc a Hydra bábja.
Nem volt nehéz kitalálni, hogy mit is akarhat a testvérpár, visszavenni azt, ami őket illet, így a Hydra a legnagyobb titokban csapatokat és embereket küldött Wakandába, hogy az esetleges árulókat már most elfogják és a lehető leghamarabb megtudják akadályozni az ikerpár törekvését.

Fukushima, Japán
Miután Bandonban Vanath kiszabadult az X-ek erejét kölcsönvéve odakint a szabadban szinte azonnal felcsatlakoztatta az elméjét az internetre, azon keresztül megkeresve azt a helyet, ami igencsak elhagyatott és a legnagyobb sugárzási szinttel rendelkezik a bolygón. Így találta meg a 2011-es Japán földrengéskor megsérült Fukushimai atomerőmű blokkját, ami még mindig le volt zárva hosszú-hosszú időre a radioaktív sugárzás miatt. Mivel ő is végső volt, neki is szüksége volt efféle sugárzásra, hogy ereje teljében legyen. Így, amikor megvolt a hely, hogy hova kell mennie nem is teketóriázott tovább, hanem egyszerűen a sérült reaktormag belsejébe teleportált. Azonnal érezte odabent, hogy sokkalta gyorsabban tér vissza az ereje, mintsem azt képzelte volna korábban. Mivel így nagyon sokáig tartott volna éberen, hogy az energiákat magába olvassza, így egy mély, meditativ állapotba került egészen addig, amíg ismét nem lesz régi az ereje.

Császári udvar, Hala, Nagy Magellán Felhő
A császárnő a föld alatti szinteken sétált le egyenesen a börtönig az emberi fogolyig, akit hónapokkal ezelőtt fogtak még el egy bejelentés után. Mostanra kínzásokkal, gyötrésekkel és kísérletekkel sikerült kiszedni a nőből, amit akartak tudni a Földről, szerencsére elég sokat tudott, hiszen a SHIELD nevű szervezet tagja volt. Persze tudták, hogy a jelszavak, kódok és minden efféle változik, de legalább már átlátható rendszerük volt arról ami a Földön ment, ami megkönnyíti a helyzetüket, amint megérkeznek az inváziós seregek. A császárnő belépett a cellába, a bent levő roncsról nem lehetett már megmondani, hogy egykor mi volt, sem a faját, sem a nemét. Egy energiagömbben lebegett, a szemei, fogai, fülei, nyelve sem volt már meg, élve lett megnyúzva a kínzások közepette, több helyen az inai és csontjai is kilátszottak. Az alsó állkapcsa is ki lett szedve, ahogyan a hangszálai, így már csak némán tudott üvölteni a kínzások között.
< - Mind így fogtok járni – mondta a császárnő undorral a hangjában. >
Lehúzta a kesztyűjét és benyúlt az energiagömbbe, a képessége azonnal aktiválódott, ahogyan a haldokló roncshoz ért. Hosszú fájdalmas és gyötrelmes órákba telt mire végül a roncs, aki egykor Laura Sylen volt kiszenvedett és elhunyt. A császárnő csak ekkor fordult meg és lépett ki a cellából, majd komvonalon a Legfőbb Vádlónak intézte a szavait.
< - Lord Acil, a korábban gondosan felépített tervünk életbe lép – mondta. – Kezdje meg a Flottánk átszervezését, hogy egy része hamarosan elindulhasson a Föld felé, hogy leigázza azt! >
< - Igenis úrnőm, a parancsokat azonnal továbbítom – felelte a férfi a komvonalba. >

Álmok és rémálmok dimenziója
Az egész helyet Rémálom nevetése töltötte be, ahogyan az újdonsült avatarjaiak köszönhetően egyre jobban nyerte vissza az erejét és egyre több és több lényt volt képes megidézni, amik képesek voltak azoknak az álmaiba beleférkőzni, akik az avatarjai, vagyis inkább hírnökei aurájába kerültek. Minél többen „fertőződtek” meg, annál több pszichonikus erőt volt képes magába szívni és növeli a hatalmát. Idővel, ahogyan majd még erősebb lesz, újabb és újabb avatarokat szándékozott megjelölni, hogy végül a teljes világ pszichonikus erejét csapolhassa magának és hatalmasabb lehessen, mint valaha.

Vége az első résznek.