Birnin Zana

Kree Invázió 2 – Wakandai defenzíva

” I don't like endings.”
- Doctor Who



~ Nemesi negyed ~
T’Ruel áttudta küldeni a képeket a központba, hogy ott kielemezzék az adatokat, hogy majd azt küldhessék vissza neki. Meg is kapta a visszajelzést, hogy odabent megkapták és neki is láttak a munkának, ha lesznek adatok, akkor majd kapja a kimoyo kártyájára. Amint ezzel megvolt, akkor igyekezett újra megtalálni a tisztet, akivel korábban beszélt. A kint állók el is irányították a megfelelő helyre, ahol éppen a szálloda vezetőivel beszélt. De amint T’Ruel megérkezett elnézést kért és odalépett a férfihoz. Végighallgatta, hogy mit is mondott a testőr és a képeket is megnézte. A látottak nyomán igencsak ráncolta a homlokát.
- Azt gondolnám, hogy valamilyen szuperképességgel rendelkező személy lehetett – mondta. – Túl gyorsan és profin tette vissza az üveget… de sajnos nincs nagy jártasságom képességek terén. El sem tudom képzelni, hogy mivel lehetett ezt így megoldani, nem is beszélve arról, hogy szinte biztosan mesterlövész az illető. Hány képességgel rendelkező mesterlövész lehet Wakandában, vagy a világon?
Ezek után megvakarta a tarkóját.
- Efféle fegyvert soha sem láttam a golyó is igencsak speciálisnak tűnik, olyanhoz sem volt szerencsém. Még nem is használtam efféle lövedéket, már szilárdat, mióta szolgálatban vagyok energiaalapú fegyvereket használunk. Így a véleményem, hogy ezek szerintem külvilágiak, mind a fegyver, mind a lőszer.
Ennél nagyon többet nem tudott ehhez így látásból hozzátenni.
- Remélem tudtam valamit segíteni ezzel – mondta még.

~ Viktória-tó ~
< - Nem kell aggódnia fiatalember, manapság már olyan gyenge mindez, mint a radioaktivitás a természetben. Így senkire sincs és nem is lehet hatással bármennyi ideig tartózkodik itt. Még a bányákban sem. >
Erwin mindezek után belemélyedt a munkába, amit kitalált magának. Jó pár órára lefoglalta magát mindezzel. Igazából munka közben teljesen kizáródott a világ a számára, fel sem fogta, hogy mennyire gyorsan telik az. A terv jó volt és maximálisan kitudta vitelezni, amit szeretett volna. Mikor a külvilág eljutott a tudatához azt vehette észre, hogy nagyon szomjas, éhes és már égnek a fények itt bent a sátorban. Kint pedig igencsak késő délutánra járt az idő, a nap pedig eltűnni készült a nyugaton fekvő hegyek mögött. De megérte, mert sikerült analizálnia egy frekvenciát, amiről úgy vélte, hogy mindez a megfelelő lehet. Egyelőre tesztelés nélkül ez volt a maximum, amit kitudott hozni. Ha majd élesen tesztelte, akkor utána lehet finomítani rajta, a számítógépes tesztek, szimulációk mindenesetre igencsak bíztatóak voltak. A sátor ajtaja ekkor libbent meg és két bögre gőzölgő finom illatú húslevessel lépett be rajta Kraźek. Az egyik bögrét Ervin felé nyújtotta.
< - Úgy véltem, hogy mostanra már éhes, vagy szomjas lesz – mondta a férfi. – Mire jutott? Nagyon belemerült a munkába, nem akartam megzavarni benne. >

~ Ezüstfolyó hotel ~
Lásd Árva reagja.

Kree Invázió 2 – Wakandai defenzíva

” I don't like endings.”
- Doctor Who



” A hiba, az hiba! Ha egy újabb hibát követünk el, abban sincs semmi kivetnivaló, de ugyanazt a hibát kétszer elkövetni ostobaság.”
- Ken Follett



~ Nemesi negyed ~
Ugyanaz.

~ Viktória-tó ~
Ugyanaz.

~ Ezüstfolyó hotel ~
A hosszabb és kellemetlen út végén Theon-t kitették a hotel előtt, majd a férfi az elköszönés után tovább is hajtott.

//A kör végén érsz vissza, szóval Árva szavai után érkezel meg.//

Kree Invázió 2 – Wakandai defenzíva

” Nekünk kell a változássá lennünk, amit a világban látni akarunk.”
- Mahatma Gandhi



~ Nemesi negyed ~
T’Ruel odament a férfihoz és kifaggatta, hogy ő mit is gondol. Az őrnagy mindezt el is mondta, ami az volt, hogy nem Wakandai a fegyver, sem a lőszer. Ezek után a férfi hálálkodott, köszöntetett mondott és elnézést kért a zavarásért. Az őrnagy barátságosan leintette, hogy nem kell semmit mondania, hiszen mind a ketten azt akarják, hogy ez az ügy megoldódjon, ahhoz pedig valóban kell az, hogy együtt dolgozzanak és együttműködjenek. Mindezek után T’Ruel visszatért még egyszer a szobába, hogy újra körbenézzen odabent. Bent a szobában igazából semmi sem keltette fel a figyelmét, minden teljesen normális volt. Azonban, amikor a szaglását vetette latba, akkor egy nagyon finom, roppant drága és egyedi női luxusparfüm nagyon enyhe illatát még érezhette közvetlen az üveg mellett, előtt.
Eközben gondolkodott egyébként az indítékokon. Ez több minden lehet, ezt még ő maga is tudta, az is, amin gondolkodott, ezen felül politikai, vagy egyéb üzleti okok is állhattak a háttérben.

~ Viktória-tó ~
Ervin elfogadta a bögre levest és fel is hozta, hogy ki lehetne próbálni, aminek láthatóan a doktor nagyon megörült, hogy ennyire előrehaladott már a project.
< - Természetesen kipróbáljuk! – mondta lelkesen. >
A megfelelő gép itt volt helyben, így csak fel kellett rá tölteni a megfelelő adatokat, algoritmusokat és már lehetett is indítani. Holografikusan jelent meg a tó feneke, ahogyan a szkenner nekilátott azt feltérképezni. Azt a doktor sem tudta megmondani, hogy mennyi ideig fog mindez tartani. De addig legalább is megihatták mind a ketten a levesüket. Nagyjából fél óra telt el, mire a fenék pásztázása megtörtént és holografikusan megjelent egy egészen jó kép a fenékről.

A doktor feljebb emelkedett az ültőhelyéből. Noha némileg zavaros és homályos volt a kép, de Erwin algoritmusa határozottan működött, látta a korábbi képeket, azok messze nem voltak ennyire részletesek, ez 400%-os részlegességgel és tisztasággal mutatta a képet. A doktor a térképen az egyik részre mutatott, a kép közepétől kissé balra.
< - Azok ön szerint nem oszlopoknak tűnnek? – kérdezte. >

~ Ezüstfolyó hotel ~
Ugyanaz.

Kree Invázió 2 – Wakandai defenzíva

” Tiéd a csend és a nyugalom, miénk a könny és az örök fájdalom.”
- Sírfelirat



~ Nemesi negyed ~
T’Ruel a szagok érzékelése után a férfi úgy döntött, hogy megy a nyomok, egészen pontosan az után, amiket érzett. Mindezt megtudta tenni, odakint még kért erősítést, három rendőrt tudott adni az őrnagy így hirtelen neki. Az illatok szerencsére következők voltak, a kettővel felettük levő emeletről jött, ott a folyosó legszélén levő szobától. Hamar ki lehetett deríteni, hogy kinek is volt a szobája mindez.
- Isabella Durand, a francia attasé asszisztensének szobája – mondta az egyik rendőr.
Amennyiben bekopognak semmilyen válasz nem érkezik, így ha T’Ruel engedi, akkor berúgják az ajtót, vagy kinyitják mágneskártyával. Odabent egyből a nappaliba nyílt a bejárat, a vér és hányadék szaga egyből megcsapta T’Ruel orrát a parfümmel együtt. A rendőrök végigjárták a helységeket, a nő az ágyában takaró alatt volt, átvágott kézi ütőerekkel és feltépett gyomorral a földön mellette a telefonja, ha ellenőrzik, akkor nem volt lezárva, a fényképezőgép funkciója volt élesítve az utolsó kép nem sokkal a lövés leadása előtt készült, egy fekete párducra emlékeztető öltözetű, de fémes, vagy fémarcú férfiról, az ujjai végei véresek.

a kép:

~ Viktória-tó ~
Igen, valószínűleg tényleg az okozhatta, hogy nem haladt sokat a doktor, hogy nem érthetett annyira a programozáshoz és a számítógépekhez, mint Ervin. Kraźek ki is szúrt valamit a képen, amiről kérdezte a fiatal férfi véleményét. A válaszon el is gondolkodott.
- Lehet, bár amennyire tudom a helyi feljegyezésekből, történelemből a Viktória tó mérete nem igen változott. De majd a következő napokban kiderül, hogy mi az.
A képeket lementette számítógépre, amiket most sikerült szerezni, majd az órájára nézett.
- Szerintem a legjobb az lenne, hogyha most visszatérne a fővárosba, elvinné az adatokat, biztosabb, mintha elküldenénk, így nem juthat illetéktelen kezekbe, aztán majd elkezdjük a felkészülés után a felmérést, további szkenneléseket és behatolásokat.
Azok, akikkel Ervin jött, még mindig itt voltak, ketten a sátoron kívül várakoztak, annak a bejáratánál, a többiek a helikopternél.

~ Ezüstfolyó hotel ~
Itt Árvának nincs nagyon beszólása és nem nagyon tud mit hozzátenni, így most a három férfin múlik, hogy mire is jutnak az egésszel. Elfogadják-e Talon ajánlatát, vagy mást akarnak tenni.

//Ennek fényében nem írok, amúgy is melegem van és migrénem is, bocsi //