Birnin Zana

Kree Invázió 2 – Wakandai defenzíva

” Ha teszel egy lépést az istenek felé, ők tízet lépnek feléd. Az út ezen első, hősies lépésével át kell törnöd a korlátaidat, és gyakran már azelőtt meg kell tenned, hogy tudnál róla.”
- Joseph Campbell



~ Nemesi negyed ~
Miközben T’rul és a társai áthaladtak a negyeden, vagyis azon a részen, amin kellett, a férfi végig figyelte, hogy érheti-e őket valamilyen meglepetés. Főleg pálmafák és egyéb fák voltak errefelé végig az utca két szélén. Utána végig kerítések és birtokok a nemesi házakhoz. Ezeken a helyeken, ha úgy adódott, akkor könnyedén el lehetett bújni valamilyen merénylőnek, ha akart.
Igazából Wakanda, ha akarná újra teljesen eltudna szeparálódni, más kérdés, hogy nagyon sokan nem néznék jó szemmel a világban. 2017-ig teljes elszeparálódás volt, az AIM és Apokalipszis okozta károk pedig helyrejöttek, a Bukás szinte elkerülte a helyet, ahogyan a Harmadik világháború is. Tény, hogy újra megoldható lenne, de nem biztos, hogy senkinek sem használna.
A lövöldözés kitörése után T’rul azonnal parancsot adott arra, hogy próbálják nyugtatni a tömeget, amit igyekeztek is megtenni azáltal, hogy oldalra terelték az embereket. Ahogyan ez történt T’rul már láthatta az áldozatot. Egy öltönyös középkorú néger férfi volt, az öltönyök wakandai szimbólumok, a torkán érte a találat, egészen pontosan a nyakán hátulról, szinte szétrobbantva a nyaka elülső részét és az állát. A darabok a földön voltak, illetve jó pár személyen, a földön vér és pár lépésre az áldozattól egy nagyobb kaliberű pisztoly is. Az, hogy ki lehetett a gyilkos egyelőre sajnos nem lehetett látni.

Victor haladt tovább, ott, ahol kitették még voltak üzletek, de amint beljebb haladt, ott már csak nagy birtokkal rendelkező házak voltak főleg. Széleken pálmafák, aztán kerítés, kertek. Egy-egy bolt volt erre, csapatszállító járműveket nem látott ugyan, de szinte folyamatos volt az őrség, ami járőrözött, négy-hat fősek voltak ezek. A lövés után tényleg minden felbolydult, így Victor is arra haladt. Itt egy hat fős csapat volt, láthatta, hogy öten az embereket terelgették egy helyre, többen véresek voltak, az utca nagyjából közepén egy öltönyös ember feküdt, nem messze tőle az őrség egyik embere – T’rul – aki éppen a tetemet vizsgálta. A maradék itt levő őr pedig nyugtatni próbálta a tömeget.

~ Palota ~
Ervin lementette azokat az adatokat, amiket úgy ítélt meg, hogy fontosak lehetnek, bár gyanúsnak találta, hogy az, amit keres nincs benne. Egy katonát tudott elküldenie azért, hogy a Vének Tanácsával szót válthasson, ehhez azért egy szolgáló túl kevés lett volna, egy tiszt megfelelőbb volt. A katona vissza is szólt, hogy nagyjából negyed óra múlva meg is érkezik valaki, akivel tud beszélni mindenről, mert a Tanács tagja. Így most volt ennyi ideje; úgy 12 perc útán ki is nyílt az ajtó és a tiszt szólt, hogy K’Takai a Tanács egyik tajga megérkezett. Amint ez megtörtént, az idősebb férfi, akin határozottan látszott, hogy egykor nagy harcos lehetett belépett a helységbe.

K’Takai:

Mostanra már idősebb volt, de nem lehetett senkinek kétsége afelől, hogy még mindig remek harcos. Nem zavartatta magát, hanem bejött egyenesen a helységbe, egészen közel Ervin-hez. Először illedelmesen meghajolt az irányába, majd a kezét nyújtotta.
- Üdvözöllek gyermekem – mondta. – K’Takai vagyok, a Vének Tanácsának egyik tagja. Hallottam, hogy beszélni akartál valamiről, mond csak, igyekszem a lehető legjobban válaszolni.
Közben Ervin láthatta, hogy Reena, aki még mindig a helységben volt és holografikus kijelzőn olvasott valamit fél szemmel szemmeltartja a most érkezett férfit, hátha tenne valamit.

~ Necropolis ~
Theon bekapcsolta a szenzorait, de semmilyen bombát, vagy az ülés hátsó részén levő fegyveren kívül másikat nem talált. A férfi teljesen tiszta volt.
- A bázison tudok szerezni önnek fegyvert – mondta még mindig magázódva. – Odáig sajnos nem, mert nincs nálam fegyver a törzsi fegyveremet kivéve.
Szabadkozott most a másik egy picit, de hála az előbbi szkennelésnek már tudta Theon, hogy igazat mond. Amint bent voltak a kocsiban, akkor neki is álltak a megfelelő irányba menni. Olyan jó egy-másfél órát kellett autózni mire egy romvároshoz érkeztek.
- Ez a Necropolis, a haltak városa, az egykori főváros – magyarázta. – Kérem kövessen, a palota romjaihoz megyünk.

a Necropolis:

A férfi mutatta az utat, ami innen igazából meglehetősen gyors és egyszerű volt a palota romjaiig. Romos házak között kellett egyenesen végigmenni, amíg elértek a megfelelő romokhoz. Külsőre annak ellenére, hogy messziről jobb állapotúnak tűnt a hely közel sem volt annyira. Beomlott falak látszottak, a tető igencsak sok helyen hiányzott, a növényzet is benőtte már, évszázadok óta nem használhatták. Idefent fű nőtte be a helyet a bejárat után és a főcsarnokból lefelé is vezetett út. Fent amennyire lehetett látni, a hiányzó plafonok és falak miatt az egész jól belátható volt nem lakott itt senki sem. A helység oldalán körlépcsős fel és lejárat volt, itt bent már voltak őrök is, jellemzően ők is törzsi fegyverekkel.
Lassanként elértek a kör alakú lépcsőt, ott az alagsor felé vették az irányt, ez is romosnak látszott és félhomályosnak, noha a szemimplantok miatt Theon tökéletesen látthatott. Egy fémajtó volt a folyosó végén. Az a páros közeledtére máris kinyílt. Odabent jó két és fél méter magasságú helység fogadta őket. Bent minden fémből volt, a falak, ajtók, a helység közepén egy hatalmas asztal és három felé lehetett menni innen. Az asztalon éppen tálcák és poharak voltak láthatóak a székeken fegyverek letéve, valószínűleg Theon éppen egy étkezést zavart meg, amikor megérkezett és a nők is kijöttek elé, mert még sok tálcán étel is volt.
- Jobbra találhatóak a szállások, edzőtermek, étkező és fegyverraktár – magyarázta a férfi. – Szemben velünk raktárak, illetve hangár a járműveknek. Balra pedig monitorozó, eligazítók, tudományos laborok és egy mini gyár, ahol elő tudunk állítani mindenféle felszerelést magunknak.
Mindhárom említett ajtó is fém kétszárnyú ajtó volt, amik a falba húzódtak vissza, mellettük panel volt látható, amivel manuálisan is lehetett őket kezelni.
- Mit akar először látni? – kérdezte.

~ Dzsungel ~
Akkor, ahogyan a nő ígérte elmagyarázta a dolgokat a férfinak – lásd kövi reag. Közben Talon figyelt minden felé, de az egész dzsungel teljesen nyugodt volt, csak a távolban levő állatok zaját lehetett hallani. A megérkezés után nem is kellett olyan sokat várni, talán öt-hat percet, amikor a növények közül egy csinos fiatal nő sétált ki.

a nő:

- Üdvözlöm önöket! – mondta angolul. – A törzsfő már várja önöket.
Ezzel egy zacskót vett elő a hátizsákjából és egy pár sportcipőt vett elő, majd nyújtotta Talon felé.
- Remélem a méretét eltaláltam uram, a panaszkodása eléggé messzire elhangzik.
Itt már csak Talonon múlt, hogy elfogadja-e ezt vagy sem. A nő elindult és úgy tíz perc séta után egy romosabb faluhoz érkeztek meg. A legfeltűnőbb talán az volt, hogy csak pár fegyveres lézengett erre, de majmokból annál több volt.

a falu:

A legmagasabb házhoz vezette őket és az ajtóban megállt.
- Odabent várja önöket a „Majom-ember” – mondta és kinyitotta az ajtót, hagyva belépjen a páros.

Kree Invázió 2 – Wakandai defenzíva

” A félelem egészséges, a pánik halálos.”
- Mavericks - Ahol a hullámok születnek c. film



~ Nemesi negyed ~
Mind a két férfi másra figyelt jelenleg és mást próbált kideríteni. Azt mind a ketten látták, hogy megérkezett az erősítés is, akik az elfutott pánikoló embereket terelték vissza ide, kissé távolabb, hogy ne legyenek útban.
Victor láthatta, hogy azok, akik most érkeztek más egyenruhát viselnek, mint akik már alapból itt voltak. A most érkezők a rendőrség/csendőrség tagjai voltak, ha utána nézett korábban a fegyveres erőknek, akkor a testőrség, vagy elit őrség – de nem az uralkodói – voltak itt, akik legelsőnek érkeztek meg. A tömeget fürkészte, de furcsa mód nem látott olyan alakot, amit keresett, aki mindenáron el akart volna nyugodtan tűnni innen, mindenki félt és pánikolt, teljesen életszerűnek tűntek.
Közben T’Rul megtudja tenni, amit akart és nekiláthatott szaglászódni. Amit elsőként egyből megérez, hogy nincs a fegyveren lőpor szag, azaz nem lőttek vele a közelmúltban, a fegyvernek pedig ugyanolyan illata van, mint a halottnak. A közelben sem érzett semmilyen lőporra utaló szagot, de egyébként is lehet, hogy nehéz lett volna, a parfümök, kölnik, vizelet, vér és a félelem szaga úgyis áthatotta a helyet.
< - Uram, többen sokkot is kaptak, még több mentőt kell hívni, mint amennyi jönne – mondta az egyik fiatal testőr. >

~ Palota ~
Csak szúrós tekintetet érezhetett Reena irányából a fiú, szerencsére semmilyen megvető pillantást nem. A férfi nem reagálta türelmetlenséggel, vagy bármi negatívummal azt, hogy a fiú kissé késve reagált, bizonyosan úgy vélte, ahogyan Ervin, hogy megilletődött a fiatal férfi. A szavakra a férfi felvonta a szemöldökét és láthatóan igencsak meglepődött azon, amit hallott a fiataltól.
- Hogy az előző uralkodó? – kérdezett vissza. – Teljességgel lehetetlen, bármilyen ilyesmit jóvá kellett volna hagynunk és tudnunk kellett volna róla…
A hangja már-már kissé felháborodottnak hatott, hogy ilyet mernek feltételezni.
- Szerintem tévednek, mégis miféle fegyverről lenne szó? – érdeklődött.

~ Necropolis ~
Theon tudta figyelni a dolgokat, bár az út jelentős részét földutas dzsungelben tette meg, de jellemzően kitudta szúrni a fontosabb, jellegzetesebb dolgokat, amikről, ha szükséges visszatalál. A kilométerek száma is megvolt mire megérkeztek a Necropolishoz. Itt gyorsan fel is lettek vázolva a lehetőségek, amiből Theon azt választotta, hogy valami vezetővel tárgyalna. Közben a férfi az egyik falnál levő tárolóhoz ment és egy katonai kést nyújtott oda Theon-nak.
- Mit ígértem, ha ideértünk kap önvédelmi fegyvert – mondta.
Ekkor egy egészen fiatalos női hangot lehetett hallani,
- Shani Sy, egykor tábornok, de az régen volt – mutatkozott be. – Azt hiszem, hogy engem keres.

a lány:

A lány nem tűnt 17-18 évesnek többnek, de a szemei és a tekintete elárulta, hogy sokkal többet látott, többet élt, mint a külseje sejtetni engedné. A kezével mutatta, hogy a férfi kövess, egy irányítóterembe kísérte be, ahol többen holografikus kivetítéseket néztek, többek közt a nemesi negyedben egy gyilkosságot, ahol Theon megláthatta Victort is.

az irányító:

- Miről akar először hallani? – kérdezte Shani.

~ Dzsungel ~
A dzsungelben Talon döntött úgy, hogy elsőként bemegy az épületbe, így a nő hagyta is. Odabent egy igencsak romos helység fogadta, de ettől függetlenül ízlésesen volt berendezve, már amennyire lehetett. A falakon díszes címerek, címeres szőnyegek/függönyök és fegyverek. A nappaliban egy nagyobb asztal, körülötte székek, egy kanapé és két fotel. Az egyikben egy nagydarab alak ült állatbőrbe burkolózva, kezében egy lándzsa. Nem volt nehéz rájönni, hogy kicsoda ő és nem csak azért, mert egyedül volt a helységben.

Majomember:

Amint Árva is beért és csatlakozott Talon mellé, a Majomember megszólalt kitűnő angolsággal.
- Foglaljanak helyet – mutatott a kanapéra és a székekre. – Térjünk egyből a lényegre… úgy tudom, hogy a párduckölykök miatt vannak itt. Miért is kéne a nemezisen kölykeinek segítenem?

Kree Invázió 2 – Wakandai defenzíva

” A tudományos modellek nem jók vagy rosszak; hanem mindig rosszak. A modellek mindig csak közelítések. Azt a kérdést kell feltenni, hogy egy modell ad-e valami pluszt ahhoz képest, amit egyébként is tudunk. Ha igen, akkor a modellben van potenciál.”
- Gavin Schmidt



~ Nemesi negyed ~
Victor gondolkodni kezdett, ahogy meghallotta a lövést, ami igencsak halk volt a számára, nagyjából háromszáz métert tett meg, hogy odaérjen, ahol a test is volt, de csak nyolcvan volt nagyjából az, hogy ráforduljon erre az utcára. A következő számolása a lövés és az őrség felbukkanása közti idő volt, egy percen belül történt meg mindez. További nagyjából két és fél, három perc volt, hogy a tényleges rendőrség is megérkezzen, ne csak a testőrség. De nem is teketóriázott tovább, hanem elindult volna elfelé, amikor egy női hang állította meg.
- Uram, megtenné, hogy marad és igazolja magát? – szólt neki a női katonai egyenruhában levő nő.
A gondolatai közben a végére érnek, ha ez az egész elterelés volt… a korábban prospektusban, vagy a neten látott dolgok alapján a közelben egy érdekes dolog volt még, az Amerikai konzulátus.

T’rul gondolkodott, hogy mi is volt ez az egész, amikor a munkában az egyik újonc zavarta meg, őt rövid úton leszerelte és lerázta, ám még az újoncnak volt egy rövid kis mondata a felettesének.
< - Nincs hozzá rangunk, hogy megtegyük – emlékeztette a férfi T’rul-t. – Ezért küldtek ki minket tisztekkel és nem vagyunk hatóság uram… >
Szerencsére végül mégsem kellett a férfi beavatkozása, mert a rendőrség is megérkezett és az újonc már őket kezdte tájékoztatni, T’rul pedig hallhatta, hogy ők már hívják a mentősöket is ide, illetve egy magasabb rangú személy nekilátott komvonalon a többi járőrcsapatot korrigálni azáltal, hogy ők maguk kiestek. Közben tudta a testet is vizsgálni, nem látott hüvelyt sehol sem, a golyót sem, ellenben néhány apró véres jégdarabot igen, amik most olvadtak el a földön…
< - Jutott valamire? – hallott egy férfihangot a háta mögül. >

~ Palota ~
Nem kellett nagy emberismerőnek lenni ahhoz, hogy látszódjon, hogy az idősebb férfi igencsak ledöbbent azon, amit Ervin mondott neki, hogy mit is lehet.
- Ez nevetséges! – mondta. – Soha sem foglalkoztunk efféle fegyverprojecttel, egyszerűen nincsen rá Wakandának szüksége! Azonfelül pedig csak a vibránium felesleges kidobása mindez…
Ezt Ervin is tudta, hogy ez igaz, annyira fejlettek, hogy nem kellett volna ilyesmivel szórakozni. A szavak másik felén elgondolkodott, de hamarosan megrázta a fejét.
- Nem, kizárt – mondta. – Az uralkodó békés ember volt, még az alapvető hadtechnológiai fejlesztéseket sem nagyon akarta engedni. Nem… ezeknek az adatoknak hamisak kellenek, hogy legyenek… ez inkább a Loki vezette AIM-ra jellemzőek, mert Apokalipszis nem foglalkozik ilyennel… megnézhetném az adatokat? Az eredetieket… ön is segíthetne abban, hogy kiderítsük, hogy meghamisították-e őket, vagy sem.

~ Necropolis ~
A lány visszamosolygott a férfira, majd bólintott.
- Akkor kezdjük az étkezőben, közben beszélek, erre jöjjön – mondta.
Ezzel el is indult vissza a központi részbe, majd onnan a korábban mutatott étkezőbe.

étkező:

Most kevesen voltak, de volt étel választható, sülthús volt rizzsel, egy gyümölcssaláta és ásványvíz volt a menü. A lány is elvett ezekből tálcára és műanyag villát, kést és kanalat, majd ha Theon nem bánta, akkor a férfival le is ült az egyik asztalhoz.
- Egyelőre nem vagyunk sokan, ha arra gondoltak, hogy most lesz a puccs a holnapi ünnepségen, akkor téved – mondta. – Ahhoz nem vagyunk elegen, főleg úgy nem, hogy a Hydra is nagy számban van jelen. Az e realitásbeli katonai fejesük helyettese is jelen van az országban… Vannak embereink a hadseregben, magasrangú tisztek is, a PRIDE-ban is, a Hatut Zeraze, avagy a titkos rendőrség szinte teljes egésze a mi oldalunkon van, és a Dora Milaje-ben is vannak embereink. Egyelőre még az utánpótlás beszervezése folyik, augusztusban a Hydra puccs után merült fel egyáltalán az egész és csak az év elején jelentkezett a két Párduc. Szóval főleg katonák, nagyjából hat-hétezer fő egyelőre, de a számok növekednek, óvatosnak kell lennünk, nehogy árulót engedjünk magunk közé. Mire végzünk mindennel tankjaink, vadászgépeink is lesznek, kórházak és laboratoriumok lesznek a kezünkben.

~ Dzsungel ~
Talon nem is húzta sokáig a dolgokat, hanem egyből bele is kezdett, a Majomember láthatóan figyelmesen hallgatta végig, amit mondott a másik. Voltak olyan részek, ahol nem is rejtette véka alá, hogy mennyire jól szórakozik.
- Minket a párducok is évszázadok óta ki akarnak füstölni, már csak vallási okok miatt is – mondta a férfi. – Mi nem Bastetet, hanem Ghekre-t tiszteljük és mindez nagyon sokaknak b*ssza a csőrét. Az elmúlt évszázadokban a nem szívesen láttak minket, most pedig hirtelen kellenénk?
Láthatóan igencsak jól mulatott ezen a tényen, hogy így van.
- Ha, tegyük fel, hogy segítünk… persze ez koránt sem biztos – kezdte. – Mégis miféle biztosítékot tudnának adni nekünk, hogy egyáltalán megfontoljuk ezt? Nem egyszer volt már rá példa a történelem során, felteszem Wakandán kívül is, hogy valaki egyik nap segít, másik nap már ő a közellenség…