Re: A New York-i Columbia Egyetem (Manhattan)

by **Thorhalla** Pént. 02 Dec. 2011, 08:17

//Egy apró megjegyzés, a suttogást csak BM hallja senki más, azért volt suttogás írva Smile

//

by **Quentine Constantine** Pént. 02 Dec. 2011, 13:30

Elfordítom a fejem az ablak irányából, hogy véletlenül se árulhassam el az érzéseimet az alapján, ami odakint történik.
-Hm, ez elég logikusnak hangzik. Kedves tőled, hogy beavatsz ezekbe a dolgokba, nem nagyon volt még alkalmam a túlvilágok módszertanáról csevegni senkivel. Apám állítólag szakértő volt régen, de mára inkább eltemette a múltját, anyám pedig... Hát, tudod milyen... - Hiszen te fektetted le. Mellesleg tényleg igaza van, amit mond, egybe esik azzal, amit a nővérem üzent vissza.
~Tudom, az apád kényszeríti őket harcra. A démont és a féldémont nyugodtan nyírd ki, de a többieket próbáld csak kiütni. Nem mehetek ki az étteremből, úgyhogy neked kell idáig elverekedned magad. Vagy beszélgethetünk így is, ha neked megfelel, és akkor hallgatom a mondanivalódat.~ Válaszolok Mephistának telepatikusan.
-És ha rajtam múlik, nem is fogsz! - Válaszolok élcelődve. - Tudod, szeretek első lenni, és mivel nálad nem lehetnék az, inkább azt találtam ki, én leszek az első, aki ellenáll neked - közben folytatom a reggelimet, lassan elfogy a tojásom. - Különben is. Túl öreg vagy hozzám. Vagy bárkihez. Miért nem tűzöl ki valami olyan célt, amiben van kihívás, és presztízs, ha sikerül? Mondjuk próbáld meg a nagyfőnököt gerincre vágni!

by **Thorhalla** Vas. 04 Dec. 2011, 11:18

2046. szeptember 27. 08:10 csütörtök reggel – A New York-i Columbia Egyetem (Manhattan)
Résztvevők: Freyr Johnson, Hjuchia Algernon, Rachel Wilcox, David Ethan és Remus Woodson

BlackMail kaján vigyorral fordult el a nőtől, hogy teljesítse annak parancsát, amikor egy vörös villanás után eltűnt. //BM kért meg, hogy írjam ki.//
Al sebei lassan gyógyulni kezdtek, de még mindig nem kellően gyorsan, és még mindig fájt mindene a sebek miatt. De belehalni továbbra sem fog. Ekkor kezdett azonban újra támadni Al és David is, a démonnő most készült a támadásra és teljesen köd formát vett fel, így semmilyen sérülést nem szenvedett el a támadásoknak hála. Freyr gondolataira, ha el is jutottak hozzá azok, nem reagált semmit sem. Ellenben újra támadott, a fekete füst mindenkit körbevett és a padlóra küldte. A nő pedig újra fizikai alakot vett fel és közelebb lépett az épülethez, mit sem törődve a földön továbbra is agonizáló Remus-sal.
- Elég legyen, meddig kell titeket bántani, mire felfogjátok, hogy nem ezért vagyok itt?! – kérdezte. – Gyertek ki! – parancsolta. – Vége a játéknak, figyelmeztetni jöttem titeket és a Föld népét!

~ Nem ölök meg senkit ~ üzente vissza Mephista Rachel-nek. ~ Nem azért vagyok itt, hogy megöljek bárkit is és ilyen módon soha sem avatkozok közbe. ~
Mephisto csak gúnyosan mosolyodott el Rachel szavaira.
- Mert a vademberednek te vagy az első, ugye? – kérdezett vissza hasonlóan szarkasztikus hangnemben. – És ő nem túl öreg hozzád? Egyébként anyád is pontosan ezt mondta az első alkalommal.
Unottan nézett fel, amikor kintről Mephista bekiáltott. Megtörölte a száját, majd felkelt a helyéről és a kezét nyújtotta Rachel-nek, hogy felsegítse. Ha a lány elfogadta, akkor kikísérte az ajtóhoz.
- Még, hogy nem ölsz – bökött a fejével a féldémonra.
- Nem teszem apám, rajta áll csak, hogy mi lesz. Meghal… ember marad, vagy elfogadja örökségét. Ő dönt. De nem ezért érkeztem… mindannyian veszélyben vagytok… nem csak a pokol, a Föld, hanem a menny is. Valami közeleg, amit csak együtt lehet legyőzni.

by **Sarah** Vas. 04 Dec. 2011, 17:03

A démon végül eltűnik, ez pedig meglehetősen meglep, elég jó beszélőjéke lehet annak a nőnek ha rá tudta venni arra hogy visszavonuljon... Feltételezem hogy a pokolba, ahelyett hogy harcolna vele. Lényeg a lényeg, gőzerővel tüzelek, ám semmi eredménye mert konkrétan átmennek rajta a lövedékek, sőt! Még én kapok a pofámba abból a szütyiből. Kellemetlen érzés, talán még a földre is esnék tőle ha nem a földön feküdnék. Kissé megadóan nézek a nőre a beszéde után, felkelek a földről ha tudok, leporolom magam majd deaktiválom az álcázót.
- Nagy szived van. - A kinézete nem tükrözi. - De az is megoldás lett volna ha mondjuk a legelején bejelented hogy miért jöttél, mert feltételezem vagy annyira gyors hogy a nagy lövöldözés előtt képes lettél volna letudni a dolgot. - Abszolult nem sértő hangnemben mondom, bár lehet most is úgy fogok járni mint Attilanon, ami nem kéne mert... Mert nem is tudom miért, csak nem kéne.

by **Ammon Einarson** Vas. 04 Dec. 2011, 18:20

Gyógyulnak a sebeim de még mindig nem úgy ahogy kéne. A támadások nem hatnak a nő pedig ellentámad, füst vesz körbe és üt le a földre vissza. Köhögök a földön kicsit és fekszek még egy ideig, nem próbálok meg felkelni. A démon is eltűnt a kardomat valószínűleg majd mehetek megkeresni és szarul érzem magam. És még le is vagyunk szídva. Remek...
- Mondanám, hogy ráérek de nem...
Motyogok és feltérdelek.
- Igazán szórakozhatnátok máskor. Szerintetek ez minden vágyunk? Jelenleg a város másik végében kéne lennünk ehelyett itt boldogítunk titeket. Egyébként is egoisták vagytok és roppant idegesítőek mindketten! Tisztára összeilletek, le se tagadhatjátok egymást. Csak az a fontos, hogy mit akartok, az az első...
Sóhajtok egyet a végén és idegesen nézek a társaságra. Elteszem a kardom ami a kezemben volt és megfordulok.
- Megyek megkeresem a kardom...
És megindulok arra amerre elhajítottam a kardomat.
~Nem hiszem el, hogy még ő az ideges. Ide lettünk mind rángatva amikor vihette volna csak Rachel-t... Valószínűleg mostanra már vagy eldőlt az egész vagy nagyon szarul állunk mert azért a létszámunk számított volna a harcban.~

by **Henry White** Hétf. 05 Dec. 2011, 20:49

Nem válaszom az üzenetemre, de nem is támad újra. Kivéve a fekete füstöt, amitől újra a földön kötök ki. Felkapom a fejem a szavaira. figyelmeztetni, de mire?
Közben Rachelék is kijönnek, megpróbálok talpra állni. Még mindig nehezen kapok levegőt és szédülök, de megúsztuk a rosszabbik verziót.
-Mire akarsz figyelmeztetni? Milyen nagy veszélyről beszélsz ami még a mennyet is veszélyt jelent?-
Kérdezem hitetlenkedve, elég nehéz elhinni ezt az egészet. De ha tényleg nem Rachel miatt jött, másért nem hiszem, hogy lejött volna a mennyből.

by **Quentine Constantine** Kedd 06 Dec. 2011, 18:46

Félreteszem az evőeszközt, mikor Mephisto Kevint veszi a szájára, nagy szerencséje, hogy nincs időm válaszolni a gúnyos megjegyzésére, mert Mephista közbelépett. Vagy közbeszólt.
Elfogadom a Sátán segítő jobbját, és kimegyek vele az étterem elé. Mephista szavai után apjához szólok fojtott hangon.
-Azért meg kell hagyni, a te stílusodat örökölte, hatásos kis belépő.
Mephista szavai bizony nagy dolgokat sejtetnek, de elég ködösen fogalmazott.
-Nem csak, hogy a város másik részén, hanem egy másik város másik részén kéne lennünk - javítom ki Al kifakadását. - De a lényeg, hogy mondd el konkrétan, mi okozza a veszélyt, mikor áll fenn, és mit tehetünk mi a megállítása érdekében. Akkor talán értelmesen tudunk beszélni a dologról.
Lehet, hogy kicsit nyers vagyok a nővéremmel, de ha tényleg akkora a gebasz, mint mondja, akkor nincs idő fellengzős beszédekre, a lényegre kell térni.

by **Thorhalla** Csüt. 08 Dec. 2011, 08:54

2046. szeptember 27. 08:15 csütörtök reggel – A New York-i Columbia Egyetem (Manhattan)
Résztvevők: Freyr Johnson, Hjuchia Algernon, Rachel Wilcox, David Ethan és Daniel Hamilton

Mephista csettintett egyet, mire Remus eltűnt a csapat szeme színe elől.
- Egy kórházba juttattam – mondta. – Ott majd dönthet a sorsáról.
A felháborodó csapatra nézett a lány.
- Az nem fontos – mondta. – A társaitok remekül vannak, és amúgy sem hagyná, hogy bajuk legyen.
- A befektetésekre mindig vigyázni kell – vonta meg a vállát Mephisto. – Nincsenek veszélyben, csak ha Megneto-hoz érnek, de addig még semmi…
A lánya éppen szólt volna újra válaszolva, hogy mi ellen érkezett figyelmeztetni, amikor a lámpák, amik itt kint voltak, illetve a kávézóban felizzottak, majd sercegve villódzni kezdtek, a következő pillanatban pedig mintha egy átjáró nyílt volna és egy fiú zuhant ki belőle pontosan a díszes társaság lábaihoz. Daniel, ha felnéz, egy igen furcsa társaságot lát meg, akik körbevették, egy vörös bőrű férfi, egy fekete füstből álló nő és több embernek tűnő egyén, a hely pedig a New Yorki egyetem volt. Az átjáró ekkor becsukódott és a fények is újra normálisak lettek.
- A veszély onnan jön, ahonnan ő érkezett – mutatott a fiúra. – Egy másik dimenzió, amit Elődök földjének hívnak. Egy hatalmas gonoszt zártak be oda évezredekkel ezelőtt. Magneto ki akarja engedni, hogy vele igázhassa le a teljes realitást minden dimenziójával együtt…

by **Steven** Pént. 09 Dec. 2011, 01:57

Az átjáróból kiérkezve, az első dolog amit az emberi világból megtapasztaltam az a már jól ismert föld íze a számban. Az utazás nem volt olyan zökkenő mentes, mint amilyennek hittem. Elégé sajgott az oldalam az eséstől, de volt már rosszabban is részem. Amikor feltápászkodtam és felnéztem, egy pillanatra ledermedtem a látványtól.
~Emberek.. Démonok.. Egy angyal.. Illetve csak emberek és démonok.~ Bár már láttam képeket róluk és távolról is láttam már néhányat, de életemben most először láttam ilyen közelről egy nőt. Persze nem sok időm volt őt megnézni, mert hemzsegtek rajta kívül itt a fura egyedek. A lány mellet rögtön egy vörös bőrű démon vagy mutáns állt. Rajtuk kívül még 3 másik ember volt a közelben. 2 férfi és egy maszkos, aki valószínűleg férfi, de egy kicsit furcsa öltözéke volt. Még is, aki a társaságból a legfurcsább volt, de valahogy a legismerősebb is, az a füstből álló démon vagy mutáns nő volt. Hamar rájöttem, hogy miért olyan ismerős. Hasonlít az írókra. De aztán feltűntek a különbségre. Akármennyire is sötét a füstje, azért lehet látni az alakját és az arcát. Az íróknak mindig csak a körvonalait láttam, semmi többet.
- Apám, hová küldtél engem? – Kérdeztem halkan magamtól miközben felegyenesedtem, s leporoltam magam. Ekkor meghallottam azt, amit a füstös nő mondott miközben rám mutatott. Íme, hát az indok amiért apám pont ide küldött. Keveset tudtam arról, hogy mik az aktuális hírek az emberi világban, de Magnetoról még én is tudtam, hogy kicsoda.
- De hiszen az.. Lehetetlen. – Válaszoltam a nőnek elképedve.

by **Quentine Constantine** Pént. 09 Dec. 2011, 12:26

-Wow, de teátrális! - Csúszik ki a számon, amikor épp a "megfelelő" pillanatban pottyan ki egy dimenziókapuból a nagy fenyegetés előjele.
-Okés, Mephista, szóval Magneto egy másik dimenziót akar megnyitni. Akkor nem pont Jersey-ben kéne lennünk, hogy lenyomjuk Magnetot? Ha tényleg olyan erős ez a bezárt dolog, hogy elpusztítson minden dimenziót a multiverzumban, még a poklot meg a mennyt is... Akkor miért nem pusztítja el azt, amiben most van? És egyáltalán ki zárta be? Nem lehetne megkeresni a tagot? Kezdetnek mondjuk ennyi kérdésem van.
Kicsit túl vagyok pörögve, de a narancssárga hajú srác is eléggé be lehet fosva, egy tök idegen világba került, és épp most közölték vele, hogy ez a világ, meg az összes többi el fog pusztulni. Nehéz megszokni, hogy nem mindenki szuperhős, ha az ember velük van állandóan összezárva.
-Esetleg te tudod, hogy mi ez a nagyon gonosz valaki, aki be van zárva hozzátok. Nem futottál vele össze véletlenül? Lehet, hogy ő csinálta ezt a hajaddal? Akkor tényleg nagyon gonosz lehet.
Még a poénkodás is belefér, mikre nem képes az a pár reggeli bogyó...

by **Ammon Einarson** Vas. 11 Dec. 2011, 16:15

Összeszedem a kardot és elrakom azt is miközben a többiekhez sétálok már vissza. Mondhatom pont időben mert egy kapun épp át pottyan valaki. Ahonnan ő érkezett onnak akar hozni Magneto valakit vagy valamit, hogy dimenziószerte pusztíthasson. Hát nem mesés?
Sóhajtok egy nagyot...legalább a többiek jól vannak. Legalábbis mint ha ezt mondták volna. Nem tudom mennyire lehet hinni vagy csak azt akarják, hogy ne minden áron azon járjon az agyunk, hogy miképp jussunk vissza hozzájuk és inkább ezzel foglalkozzunk.
Belegondolva, ha ez a nagy gonosz célja Magneto-nak akkor sokkal értelmesebb ezzel foglalkozni. A többiek csak nem adják be a kulcsot, nem olyan fából vannak faragva. Rachel meg bele is kezd a kérdezgetésébe az érkezőnek. A hajas kérdés engem is foglalkoztat...némileg. De nem ez a fő szempontja, hogy gonosz valaki vagy sem. Lehet, csak nagyobb móka mester mint az átlag és emellett a legelvetemültebb gonosz a közel s távol létező dimenziókban.
...
Remélem nem lesz rendszeres ez a másik világ zsebéből való kirántása a dolgoknak. Roppant idegesítő lenne és mi sose használnánk, hogy magunkat segítsük az is biztos. Csak a gonoszok... Ahw.. elkalandoztam. De még nem válaszolt a fazon így nem maradtam le semmiről.

by **Henry White** Vas. 11 Dec. 2011, 17:16

Ha mi sem egy másik világról és bolygóról jöttünk volna, talán még viccnek is gondolhatnám ezt az egészet. Persze ez nem így van, s máris érkezik ennek a bizonyítéka. Egy srác egy másik világból, akinek körülbelül annyi fogalma lehet róla, mi folyik itt mint nekem. Fél angyalra pillantok.
-Akkor küldj vissza minket, hogy megállíthassuk. Persze ha nincs egyéb hasznos információ ami segíthetne ebben....-
Szólalok meg elég lényegre törően, de kezd elfogyni a türelmem ez iránt az egész kifacsart szituáció iránt.

by **Sarah** Vas. 11 Dec. 2011, 21:16

A hirtelenjében kiderült dolgokat kicsit emésztgetem magamban, kicsit nagyon, mert hát miért nem mehetnek egyszerűen a dolgok? Végig nézek a tagon aki be esett ide közénk azon a teleport hókusz pókusz kapun keresztül... Szerencsétlennek úgy látszik lövése sincs hogy hova keveredett. Rachel poénjára csak furcsállva nézek rá, vagy nekem van baj a humorérzékemmel, vagy ez tényleg nem volt valami hűde ütős. De azt el kell ismernem hogy ez a hajszín elég furcsa választás, de ki vagyok én hogy ezt az orrára kössem? Majd ha nagyon irritál akkor a pengémmel hátulról lenyesek belőle egy kicsit, úgy annyit hogy kopasz legyen. A többiek már elhangoztatták a lényeget, nagyrészt, miszerint vissza kéne már menni, szóval fölösleges lenne hogy én is megemlítsem.

by **Thorhalla** Kedd 13 Dec. 2011, 11:04

2046. szeptember 27. 08:20 csütörtök reggel – A New York-i Columbia Egyetem (Manhattan)
Résztvevők: Freyr Johnson, Hjuchia Algernon, Rachel Wilcox, David Ethan és Daniel Hamilton

Freyr szavaira Mephisto kezdett el hangosan nevetni.
- Te… tényleg azt hiszed, hogy Magneto ott van személyesen? – kérdezte a nevetés közben, majd az arca komollyá vált. – Ez tényleg azt hiszi. Aranyos ez a naivság. Ki sem mozdult Vadföldről már lassan egy éve. A terveit szövögeti, egy igen tehetséges mutáns van helyette ott, ahol lennie kell.
Összecsapta a kezeit és ismét elvigyorodott.
- Ne mondjátok, hogy mind azt hittétek, hogy tényleg elment ma arra a helyre, ami garantáltan csapda volt mindkét félnek! Ott az sem lett volna meglepetés, ha én megjelenek és táncra kérem Magneto két lányát és unokáját, hozzá úgysem volt szerencsém! Ugye legközelebb őt is küldöd hozzám? – vonogatta meg a szemöldökeit, miközben Freyr-re nézett.
Mephista fáradtan sóhajtott fel.
- Ahogyan apám mondja, valóban Vadföldön van Magneto – bólintott. – Hogy ki zárta be? – az apjára nézett jelentőségteljesen. – És Ő! – mutatott felfelé. – Az egyetlen közös munkájuk, de nem emlékeznek rá, csupán én is hosszú kutatómunkával tudtam meg, hogy így van. De, hogy mi ez a világ… inkább mesélje el az, akinek az apja átjár oda minden nehézség nélkül. Daniel Hamilton, kérlek magyarázd el nekik, amit tudniuk kell azt is, hogy miért nem pusztítja el az Elődök Földjét.

by **Henry White** Szer. 14 Dec. 2011, 09:15

Hitetlenkedve nézek Mephistora, mikor Magnetoról beszél. eleinte tényleg nem akarom elhinni, amit mond. Annyira hitt mindenki benne, hogy lezárhatjuk ezt az egészet a mai nap. De nem nem hazudik, amilyen jól szórakozik rajtunk, rajtam. Az igazat mondja.
Rávicsorgok, mikor Vic-et említi.
-Azt lesheted....-
Nem hiszem el, hogy ilyenkor kell elkezdeni körülményeskedni. Az újonnan érkezőre pillantok, miközben sürgető kézmozdulatokat teszek. Remélem rövidre fogja a sztorizgatást.
-Ha Ti ketten bezártátok ezt a valamit, akkor most miért nem tudjátok meg akadályozni, hogy Magneto kinyissa a kaput?-

by **Steven** Szer. 14 Dec. 2011, 22:13

Nem igazán értettem, hogy mi folyik itt.
~Azt hittem, hogy apám azért engedett most el, hogy éljem a saját életemet. Erre ideküldött, hogy útmutatást adjak olyas valakiknek, akikről azt se tudom, hogy kicsodák. Kételkedek benne, hogy véletlen lenne tekintve, hogy a füstös nő azt is tudta, hogy ki vagyok.~ Bár normál esetben nem mondtam volna el semmit az Elődök Földjéről, de a körülmények arra utaltak, hogy apám pont emiatt küldött ide, valamint hogy ketten már úgy is tudnak róla mindent.
- Az Elődök Földje a létezés egy másik síkja, amely laza kapcsolatban áll ezzel a világgal. Odaát nincs szinte semmi azonban láttunk mindent, ami ebben a világban történik. Eddig azt hittem, hogy csak az Írók vannak odaát. Ők azok a lények, akik ott élnek. Hasonlóan néznek ki, mint… ön – Mutatok rá a füstös nőre tekintve, hogy nem tudtam a nevét. – Korábbi Razielek voltak, akik nem feleltek meg valamilyen teszten. Nem igazán tudom, hogy mire képesek. Apám egyszer azt mondta, hogy az innen származó lények nem árthatnak nekik. Így belegondolva az a világ tökéletes lenne egy nagyhatalmú lény bezárása, ugyanis ott sem mágia, sem semmilyen más képességet nem lehet használni és az elektronikus eszközök is egyszerűen leállnak. Az egyetlen, akinek az ereje továbbra is gond nélkül megmarad az apám. Úgy tudtam, hogy ő az egyetlen, aki képes oda átjárót nyitni. És épp ezért nem értem. Azt mondták nekem, hogy sem mágia által sem technikával nem lehet oda kaput nyitni. – Ismertettem a helyzetet a többiekkel. Reménykedtem, hogy miután én mindent elmondtam ők, is elmondják, hogy most pontosan mi is a helyzet, mert nem igazán értettem, hogy mibe is csöppentem bele. Végül a lány felé fordultam.
- Miért mi a baj a hajammal? – Kérdeztem kíváncsian mivel tényleg nem értettem, hogy még is mi a baja vele. Az apámnak is ugyan ilyen haja volt és hát túl sok emberrel rajta kívül még nem találkoztam, így nekem ez teljesen átlagos volt.

by **Sarah** Csüt. 15 Dec. 2011, 19:47

Érdeklődve hallgatok, nincs mit hozzá fűznöm, mert hát tök mindennapi dolog hogy egy másik dimenzióból fenyeget minket veszély... Najó a fő ok sokkal inkább az hogy nem is tudok rá mondani semmit, nem értek az ilyen dolgokhoz, vagy talán mégis?
- Hogyan lehet egy ilyen jelentős dologra nem emlékezni? - Teszem fel a kérdést a füstös angyalkánknak, majd az új tagra néztem.
- Nos tudod öcsém... - Kezdek neki meglehetősen hangulatosan. - Az a nagy helyzet hogy a hajad úgy rikít, mint sárgadinnye a fekete festékkel átitatott homokszőnyegen. - Azt hiszem elég érthetően adtam a tudtára hogy a színe nem éppen mindennapi errefelé.

by **Quentine Constantine** Pént. 16 Dec. 2011, 13:43

-Az igen... - Jegyzem meg kicsit meglepődve, mikor kiderül, hogy Mephisto és "Ő", vagy hát miért ne mondhatnám ki, Isten együtt dolgoztak annak idején, még ha kevés ideig is tartott ez az összefogás.
Az viszont egy érdekes részlet, hogy nem emlékeznek erre, nem tudom, hogy óvintézkedés-e mindkettejük részéről, hogy ne engedhessék ki, esetleg valaki más ne olvashassa ki a fejükből az információt. De az is lehet, hogy valaki kitörölte, aki már tudatába került a dolognak. Áh, ez teljesen értelmetlen, nem lehet Isten emlékeit kitörölni, bizonyára saját maguknak csinálták... Akármiért is.
Az, hogy Magneto nincs Jersey-ben csak kicsit lep meg, sejtettem, hogy lesz valami trükközés, persze nem mondom, hogy konkrétan tudtam is, hogy mi az.
Aztán Daniel kezd mesélni erről a világról, nagyjából mindent elmond, aminek semmi jelentősége sincs.
-Öhm... - Kezdek bele, hogy finoman megfogalmazzam, mi is a baj a hajával a srácnak, mikor David átveszi a szót. - Kösz, Dave, magam sem mondhattam volna nyakatekertebben.
Idő közben pedig belenézek a srác, mármint Daniel fejébe, hogy emlékképekben láthassam, milyen is ez a világ, illetve kideríthessem, tud-e bármit is erről a fickóról, akit bezártak oda. Végül pedig még az apjáról is keresek egy emléket, kíváncsi vagyok, ki lehet ez az utazó.
-Szóval senki és semmi nem képes képességgel, mágiával vagy technológiával kaput nyitni oda, csak a srác apja - fordulok Mephista felé. - Megtippelném, hogy Magneto elrabolta az apját. De még mindig nem derült ki, hogy ki ez a hatalmas gonosz, akit bezártak oda. Van valami neve?

by **Ammon Einarson** Pént. 16 Dec. 2011, 19:57

Pár mély sóhajt elengedek és teljesen megnyugtatom magamat. Magneto nincs ott, dupla csavaros csapda az egész találka. Másikdimenziós hatalmak és egy srác aki épp beesett magyarázza a helyzetet karöltve a többi furcsa lénnyel. Ez akár még vicces is lehetne, ha egy könyvben olvasnánk egy kellemes székben ülve és almalét iszogatva közben.
De sajnos egy egyetem udvarán vagyunk az ördöggel a lányával egy másik dimenziós alakkal és egy ténnyel, hogy ez az egész magasabbra csak akkor érhetne ha valaki még beszállna.. Karba teszem a kezemet és hallgatom a beszélgetést. Nincs hozzászólni valóm és kérdést sem tudok megfogalmazni. Legértelmesebb kérdésem egy He? lenne de ezt mégsem így kéne előadni.

by **Thorhalla** Vas. 18 Dec. 2011, 10:13

2046. szeptember 27. 08:25 csütörtök reggel – A New York-i Columbia Egyetem (Manhattan)
Résztvevők: Freyr Johnson, Hjuchia Algernon, Rachel Wilcox, David Ethan és Daniel Hamilton

- Kiszedték az elméjükből, nehogy véletlenül is valamelyik felhasználhassa a másik ellen – mondta Mephista. – Mert közvetlen módon egyik sem szólhat bele már ennek a síknak a történéseibe. Csak közvetetten, ha megtennék, akkor az a valami elszabadulna, éppen ezért készítette Ő a Mennyet, míg az apám a poklot magának, hogy ne bontsák meg az egyensúlyt.
A lány megrázta a fejét.
- Nem őt rabolta el, hanem egy ilyen Íróval lépett kapcsolatba. És, hogy ki ez? Valaki, aki Őt és Mephisto-t is létrehozta a kezdetek kezdetén. Többet sajnos én sem tudok és az idő szorít, távoznotok kell. Az egyik szövetségesetek veszélyben van…
Mephisto már éppen közbeszólt volna, amikor fekete füst vette a csapatot közre és a következő pillanatban tényleg ott találták magukat, ahol lenniük kellett volna.

by **Henry White** Vas. 18 Dec. 2011, 13:14

A srác előadja a sztoriját, de elsőre elég zavarosnak tűnik számomra. Ahogy látom ezzel nem vagyok egyedül. Tehát valaki, aki létrehozta magát Mephistot és Isten-t, az volt akit végül bezártak abba a síkba. Ez nekem már sok felfogás szempontjából, azt is nehéz volt megemészteni, hogy a Sátán és Isten is létezik, de hogy egy náluk még hatalmasabb valaki létezhet....
És egy az ottani lakók közül, egy Író szövetkezett Magnetoval, aki Vadföldön van. A többiek pedig egy másolattal harcolnak, ha egyáltalán eljutottak oda. Megdörzsölöm a homlokomat, a kezdődő fejfájást elkerülendő. Nem sok sikerrel.
-Végre, csinálhatunk valami hasznosat is....-
Morgom, de míg mi Magneto hasonmásával harcolunk addig az igazi talán kinyitja a kaput.

by Ajánlott tartalom