Nyanza (Viktória-tó)

Kree Invázió 3 – Sírrablók és terroristák

” A dzsungelben a folyó a legjobb barátod.”
- Dzsungel c. kalandfilm



~ Tó alatti bázis ~
Ervin tovább haladt, ahol kellett ledobta az egyik szintről a másikra Joseph-et, aki így jó pár zúzódást, kéz és bordatörtést szenvedett, de ez így külsőre nem látszott és szükséges volt a haladáshoz. Az eredeti növényes szintnél balra kellett haladni, ahol a gépterembe érkeztek, majd innen megint lehajítás és már csak két további helység volt. mivel Joseph nem volt túl könnyű, így a haladás lassú volt, de végül hat másodperccel a tíz perc lejárata előtt a komp belsejébe érkezett a páros.
Ervin itt láthatta, hogy a saját embereik is itt vannak, éppen most ébredeztek hangos nyögésekkel, nyöszörgéssel, a fejüket fogva. A szerkezete és minden felszerelés is megvolt, azokat is ide dobálta be a férfi. A kommunikátorra ekkor még érkezett egy üzenet a férfitól.
”Bebizonyítottad, hogy lehet hinni a szavadnak, szabadon távozhattok.”
Joseph továbbra sem tért magához, de mindenki más már igen, a komp irányítója így Ervinhez fordult.
- Mik a parancsai uram? – kérdezte. – Távozzunk, vagy visszamegyünk?

~ Dzsungel ~
Lásd Árva reagja.

Kree Invázió 3 – Sírrablók és terroristák

” Szövetség: a nemzetközi politikában két tolvaj uniója, akik a kezüket olyan mélyre dugták egymás zsebébe, hogy külön-külön már nem tudnának egy harmadikat kizsebelni.”
- Ambrose Gwinnett Bierce



~ Tó alatti bázis ~
Ervin kiadta a parancsot, hogy menjenek vissza és ne tegyenek itt semmit, így hamarosan fel is értek a felszínre, ahol már Reena várta őket. azonnali jelentést kért mindenkitől, és ekkor valószínűleg meg is kapja a kommunikátort. a jelentés végén, ja Ervin attól tartott, hogy esetlegesen letolást kap a nőtől, akkor kellemesen csalódhatott, mert a nő nem szedte le a fejét, hanem megdicsérte, hogy remekül helytállt az adott helyzetben és a lehető legjobban tudta kihozni azt.
Mivel a hely már nem volt védett, így később a gyerekeket és a vezetőjüket egy biztonságosabb helyre szállították, ahol háborítatlanul lehetnek, a férfi pedig engedte, hogy Ervin, ha oda akart menni, akkor oda mehetett tanulni és megérteni őket, és természetesen az eredeti bázisra is, mint felelős tudományos tiszt.

~ Dzsungel ~
A munka innen már gyorsan ment, az hamar kiderült, hogy más nem volt a bázison, így, akik nem mentek be nekiláttak annak, hogy a járműveket összeszedjék, miközben Talon és az emberei tovább figyelték, hogy mikor jönnek majd azok, akik nem akarják itt látni őket.
A technikusok alig öt perc alatt letudták szedni a megfelelő adatokat a gépből, amik majd aztán feldolgozásra kerülnek. Éppen időben, nagyjából mire ezzel végeztek észlelhették Talonék, hogy három helikopter is közeledik. A járművekkel, illetve a teleport készülékekkel pedig a teljes társaság időben eltudott menekülni, még azelőtt, hogy az erősítés megérkezett volna. A helyszínről visszatértek a központi bázisra.
Itt egyből annak láttak neki, hogy visszafejtsék és dekódolják megszerzett adatokat. A küldetés teljes sikerrel zárult végtelenül minimális veszteséggel.

//Nem lesz Árva reag. És bocsánat a rövid és pocsék reagokért, csak migrénem van...//
//Ervin megkapja a 3 hónapnyi tanulási időt.//

A Kree Invázió 3.: Maffiózók és kalózok


Epilógusok

Wakanda:
A havas földön a fehér bundájú hatalmas istenség legkisebb mozdulata is hó ropogást váltott ki a fagyott csapadékból. Karikában, békésen aludta a hosszú álmát, ami a számára sem volt túl kellemes, Rémálomról álmodott, hiszen akárcsak a többi istenség ő maga is észlelte a szabadulását. Álmában a farka idegesen csapott néhányat, mire a közelben levők fák némelyike kidőlt. A zajokra az istennő kinyitotta a szemét és felsóhajtott és lerázta a saját magán levő havat, ami le is hullt róla. Eleget aludt és sok dolga is lett volna…
- Nem baj… hamarosan úgyis megérkeznek – morogta maga elé méltóságteljesen a párducistennő, Bastet.

Ismeretlen helyen:
Az Adlernél történt események után több holttest is előkerült, azonban volt egy test, amelyik eltűnt, ez pedig Helena-é volt…
Egy ismeretlen helyen levő orvosi létesítménybe szállították, ugyanis a nő nem halt bele a lövésbe, bár mindenki úgy tudta, roppant fontos volt, hogy mihamarabb elvégezzenek egy beavatkozást. Ugyanis Helena olyan információk birtokában volt, ami nem csak a New Yorki maffiának, vagy éppen a Ligának volt fontos, hanem másoknak is. A laborban ritka és modern felszerelésekkel a nő agymintáját, emlékeit, személyiségét, azaz az „én”-ét áttöltötték egy másik testbe, egy android testbe töltötték. A még kikapcsolt android előtt két tudós álldogált és egy-egy tabletet néztek.
- Minden rendben – mondta egy női hang. – Már csak néhány szubrutint kell lefuttatni a bekapcsolás előtt.
- Azzal már nem kell fáradnotok földiek! – hallatszott egy érces hang a hátuk mögött.
Mielőtt megfordulhattak volna egy-egy penge választotta le a fejüket a testükről. Percekkel később az android bekapcsolt.
- Hol vagyok? – szólalt meg. – Mi történt…
- Immáron nem számít, mostantól a Kree Sztelláris Birodalmat szolgálod! – mondta a hang.
- Értettem… gazdám – mondta az egykori Helena.

New York:
A New York-i maffiát az Adler-nél ért szerencsétlenségen kívül még egy csapás érte. Most, hogy Thorhalla miatt a raptorok a Plútóra költöztek és az asgardit kezdték istennőként tisztelni túlságosan is nagy veszélyt jelentett a számukra, hogy New Yorkban létezik egy raptorkolónia. A Plútón levők közül páran sikeresen – és ideiglenesen – beépültek a NY-i vezetőségbe és több száz rendőrnek tartottak ünnepséget. Minő véletlen, hogy az összes raptort is meghívták oda, majd mikor már mindenki ott volt és javában zajlott az ünnepség, amikor a kisebb épületet egy hatalmas robbanás rázta meg, a teljes épület összeomlott és egyetlen túlélő sem maradt odabent.
Az eseményt a hatóságok balesetnek, gázszivárgásnak állapították meg, a november 4.-t pedig városi gyásznapnak lett kihirdetve. Semmilyen gyanús dolgot nem találtak az események mögött és valószínűleg soha sem tudják meg, hogy még a kiérkezésük előtt a raptorok az összes kristályukat elhordták, majd a legnagyobb titokban, ahogyan érkeztek a bolygót is elhagyták és visszatértek a Plútóra.

Muspelheim:
Egy hatalmas lángoló trónteremben a nagy ablakoknál egy páncélos alak állt, aki a kinti lángoló pusztaságot nézte. Egy hosszú vörös tanácsadói talárban lépett be a helységbe egy idősebb férfinak kinéző alak.
< - Felség! – hajolt meg. – A midgardiak visszajutottak Asgardra s félő, hogy elárulják a hercegnek, hogy te állsz a háttérben. >
Az intő szavakra ajkait mosolyra húzta és gúnyosan szólalt meg.
< - Nincs tiltva, hogy hódítsak – mondta. – Ha meg mégis oly balgák, hogy ide jöjjenek hát tegyék, úgyis itt az ideje, hogy megismerjem a család másik felét is… >
Ezzel hangosan nevetett fel, a hangját a csarnok falai sokáig vízhangozták.

//Tudom, hogy az asgardi szál még nem ért véget, de az valszeg jó pár körrel később fog, mint ahogyan az új kaland kezdődik, így inkább előbb kapjátok a zárást és megelőlegezem, hogy hazaértek.//