Nyanza (Viktória-tó)

Kree Invázió 3 – Sírrablók és terroristák

” Számtalanféle rabságot erőltetünk magunkra: a kapcsolatok, a hiedelmek, a vallás - ez mind-mind börtön. Meghittséget érzel, mert odabent nem fúj viharos szél. Védettnek érzed magad, bár a védelem hamis, mert eljön a halál, és magával ránt a túlvilágra. ”
- Osho



~ Tó alatti bázis ~
Ervin ezúttal kiállt azért, hogy neki ez a feladata, őt ezért küldték legfőképp ide, szerencséjére Joseph végül engedi azt, hogy maradjon egy katonával, így kettő felé váltak.

A két katona elindult, akiket Joseph kijelölt, az egyik felfelé, a másik lefelé. Addig is Ervin maradt, Joseph pedig a másik kettővel haladt tovább. Ahogyan odaértek a szekrényekhez láthatták, hogy földműveléshez szükséges eszközök vannak a tárolókban, illetve ismét a mozgásérzékelő a padlón egy újabb ajtót nyitott ki, lent egy pici konyhaszerűség volt látható, hűtővel, mikróval és kávéfőzővel, illetve egy újabb lefelé vezető ajtónak tűnő rész volt a padlón, semmilyen más hely nem. Az ajtót a folyosó végén ki tudták nyitni az emberei, egy nagyon rövid kis folyosószakasz jött, egyetlen egy terminál volt rajta, majd mögötte egy nyitott ajtó, így be lehetett látni a belső helységbe, amiben sok emeletes ágy látszott innen.

Erwinnek volt most ideje, így nekitudott annak látni, hogy feltérképezze a növényeket, leírja, amit lát és fényképezze is őket. Neki is látott ennek, a két katona, akik itt maradtak közben mentek a további két részhez, amit láttak. Amíg vizsgálódott hirtelen a szeme sarkából mozgolódást láthatott az árnyékosabb részen. ha arra néz, akkor meg is láthatta, hogy három nagyjából tíz évesnek tűnő fiatal nemtelen gyerek figyelte rémülten, hogy mivel is foglalatoskodik.

~ Tó partján ~
Niteris mostani válaszánál a nő nem nézett a vallató tisztre, csak végig Niteris-t figyelte. Igazából valóban összeegyeztethető volt, mert elég jól gondolta a démon, hogy a Hydra sem nagyon akarja majd azt, hogy az az elmebeteg istenség szabadon rohangászhasson és ténykedjen a világban. Csak egy határozott bólintást kapott, hogy a nő elégedett a válasszal, amit hallott. A kérdésen néhány pillanatig gondolkodott, hiszen valóban nem lehetett tovább tesztalany Niteris.
< - Valóban nem marad tesztalany – mondta ki hangosan. – Gratulálok, ettől a pillanattól ön is egyike a Hydra ügynökeinek Niteris. Ennek fényében részt fog venni a szokásos katonai képzésen, amin az ügynökök is átesnek. Ezenfelül javaslom, hogy válasszon egy civil nevet, amihez hamis személyazonosságot is kap, mégis egyszerűbb az öregúr alakjában elvegyülni, mint így démoni alakban. >
Hagyott néhány pillanatot ahhoz, hogy a démon feldolgozhassa a hallottakat.
< - Megfelelőnek találja? – kérdezte. >

~ Dzsungel ~
Victor láthatta, hogy a nő nagyon ráncolja a homlokát és nem tetszett neki valami. Valóban elavult rendszer, de ha ő tervezte, az legalább ötven éve is lehetett, akkor viszont nem volt még primitív, mert hol volt mindenféle technológiai dolog fél évszázada.
- Nem, nagyon nem tetszik ez nekem – mondta.
Néhány pillanatot habozott és mielőtt az emberei nekiláthattak volna a munkának szólalt meg hangosabban.
- Álljanak le! – parancsolta. – Okoye Baku, a csapata vizsgálja át műszerekkel az alagutat, nem akarok semmilyen csapdába sem belefutni és így elveszteni az embereimet.
Amint nekilátnak annak, hogy leszkenneljék, végigvizsgálják a folyosót a lány Victor-ra pillantott.
- Pár percig eltarthat még.

//A többi Árva reagjában.//

Kree Invázió 3 – Sírrablók és terroristák

” Az emberi lélek nem olyan, mint a befagyott tó a magányában sem. Sőt éppen a magányban bontakozik ki, mikor csakis magával foglalkozik. Aki visszavonultan él, nagyobb világokat fedez fel, mint aki utazik.”
- Gárdonyi Géza



~ Tó alatti bázis ~
Ugyanaz.

~ Tó partján ~
Ahogyan mondta Niteris, hogy sietne a feladata nyomán sejthette, hogy azért az nem lesz olyan gyors. Tudhatta, hogy azért ez akár több évig is eltarthat, vagy évtizedekig, esetleg tovább. azért Rémálom nem kifejezetten az a személy, entitás, akit csak úgy nevetve le lehetne győzni. Ahhoz hosszas tervezés és erős szövetségesek is kellenek, nem egyedüli feladat ez.
< - Még az erejét is meg kell tanulnia használni, nem beszélve arról, hogy valószínűleg hónapokba telik mire megtanul mindent ezzel a testtel. Már nem szimbionta többé, eléggé más az élet úgy, hogy nem szimbiózisban él másvalakivel. >
Itt kivárt néhány pillanatot, hogy minderre Niteris reagál-e valamit, majd a kérés következett.
< - A fővárosban van olyan személy, akivel beszélni akar, változzon vissza emberi alakba, öltözzön fel, mindjárt hoznak önnek rendes ruhát, aztán, ha akarja beviszik a fővárosba, hogy ott beszélhessen vele. >
Amennyiben mindez megfelel neki, akkor valóban kap a korához való elegáns öltözetet, majd kikísérik a helikopterhez, azzal pedig a fővárosba viszik.
Ha nem ezt választja, akkor a nő figyel arra, hogy mit szeretne a démon.

~ Dzsungel ~
Árvánál a reag.

Kree Invázió 3 – Sírrablók és terroristák

” Jöjjön, aminek kell,
A legszörnyűbb nap is csak lefut egyszer.”
- William Shakespeare



~ Tó alatti bázis ~
Miután Ervin észrevette a gyerekeket azonnal üzent Joseph-nek, az üzenet elment, de választ nem kapott a parancsnokától. A gyerekek, ahogyan a fiatal férfi megszólalt összerezzentek és összehúzták magukat. A tekintetükön, szemükön látszott, hogy félnek és ez nagyon meglepte őket. Válasz továbbra sem jött, a három fiú pedig nem igen mert mozdulni onnan, ahol észrevette őket Ervin. Valamit néztek nagyon, hol a fiatal férfit, hol valami mást, ha odanézett Ervin akkor láthatta, hogy mit szerettek volna a gyerekek. Nem messze tőlük úgy három-négy méterre volt egy kosár, benne gyümölcsökkel az egyik bokor aljában. Valószínűleg azt szedhették, amikor a Hydra csapat megérkezett és ők pedig elbújtak. Többször tettek olyan mozdulatot, mintha indulnának érte, de ahogyan érzékelték, hogy figyelve vannak inkább újra összehúzták magukat.

~ Tó partján ---> Főváros; palota~
Reena bólintott Niteris-nek arra, hogy nem fog szólni a Doktornak. A gép, amint Niteris felszállt rá el is indult. Úgy nagyjából fél óra kellett ahhoz, hogy a helikopter beérjen a fővárosba, ott pedig az uralkodói palota irányába menjen. Annak az egyik kisebb helikopternek fenntartott leszállópályán szálltak le, majd az egyik oldalsó épületbe kísérték be Niteris-t. A palota folyosói fényesek és díszesek voltak, sok törzsi motívummal, illetve a Párduc Istennő motívumaival. Az alagsorba kísérték, ahol egy nagyobb helységbe vezették. Ez már határozottan mágikusnak tűnt, a falak, a padló tele volt rúnákkal és pentagrammákkal. Az egész közepén egy zöldbőrű fiatal férfi ült és lebegett úgy fél méterrel a padló felett. Amikor érzékelte, hogy megérkezett a társaság, akkor nyújtotta ki a lábát és érkezett le a földre. Kinyitotta a szemét és a két katonára, illetve Niteris-re nézett.
- Miféle segítséget kellene nyújtanom egy démonnak, hogy ide lett hozva? – kérdezte angolul.

~ Dzsungel ~
Lásd Árvánál, a reag km része is ott lesz.

Kree Invázió 3 – Sírrablók és terroristák

” A neurológiai és fiziológiai folyamatok mindig csak az álmok feltételeit jellemzik, nem az álmodott történetet, azt pedig végképp nem, amit ez a történet az álmodónak jelent.”
- Douwe Draaisma



~ Tó alatti bázis ~
Joseph kiadta a parancsot a gyerekek likvidálására, azonban azt nem tudta, hogy Ervin, mint tudományos tiszt felülbírálta mindezt, hiszen megvolt erre a lehetősége tudományos kérdésben. Éppen ezért a fiatal tudományos tiszt azt jelezte a nála levő két katonának, hogy csak bénítsák el a gyerekeket, hiszen semmit sem tudtak róluk, ki tudja, hogy mi történik, ha meghalnak. Mindezzel pedig Ervin a teljes csapat életét megmentette, még ha nem is tudott róla. A katonák a fegyverüket bénítóra állították, majd meghúzták a ravaszt. Abban a pillanatban, hogy az első gyereket eltalálta a lövedék a másik kettő is eszméletlenül zuhant össze, ahogyan a két katona is.
Joseph kiadta a parancsot a vele levő két katonának is, akik éppen indultak volna, de két lépés között eszméletlenül estek össze.
Néhány pillanattal később a Joseph és Ervin is összeestek az egész testük lebénult és nem mozdult a világ is sötétedni kezdett…

~ Főváros; palota~
A mágiahasználó roppantul zavarba jött attól, ahogyan Niteris beszélt hozzá. A szóhasználat is igencsak furcsa volt, ahogyan az egész helyzet. Amikor Rémálmot emlegette, illetve az egyéb dolgokat a férfi tekintete egyre furcsább és furcsább lett. Miközben Niteris beszélt már láthatta, hogy a férfinak fogalma sincs, hogy miről beszél, főleg, hogy semmit sem részletezetett, tárgyilagosított, csak úgy beszélt, ami talán csak saját maga számára volt érthető másnak nem.
- Öööö… fél információk alapján nem fogok tudni segíteni – mondta zavartan. – Kezdjük az elején, ki vagy micsoda az a „Rémálom”, miféle tervről van szó és mi köze van ennek az alváshoz?
Lényegében a varázsemberen kívül mindenre visszakérdezett, ebből egyértelmű lehetett a démonnak, hogy tényleg sikerült eléggé érthetetlenül fogalmaznia.

~ Dzsungel ~
Lásd Árvánál, a reag km része is ott lesz.

//Bocsánat a rövid reagokért, csak egész nap totál lázas voltam, most is és még dolgoztam is, agyam már kb. nincs, csak nem akaratlak titeket reag nélkül hagyni.//

Kree Invázió 3 – Sírrablók és terroristák

” Minden álom menekülés, még ha nem arról szól is.”
- Colson Whitehead



~ Tó alatti bázis ~
Végül, hiába is próbált küzdeni Ervin elvesztette az eszméletét, Joseph pedig még könnyebben. A feketeség után Ervin szemei nyíltak ki először és egyelőre. Egy cellában feküdt, nem messze tőle Joseph is, de ő még nem tért magához, a katonák és a gyerekek sehol sem látszottak. A feje lüktetett és szinte minden testrészében mintha hangyák futkostak volna, ami egyértelmű jele volt annak, hogy sokáig feküdt egy testhelyzetben. Kellett pár perc mire teljesen összeszedte magát, azt látta, hogy egy szobában volt a helység félbe volt vágva, az egyik fele a cella volt, energiafallal elzárva a másik résztől, ahol egy szék állt. Pár perc múlva kinyílt az ajtó és egy igencsak megtermett alak jött be rajta, az aktákból megismerhette Ervin, hogy az a férfi, akire a társa vadászik.
- Miért jöttetek ide a birodalmunkba és miért bántjátok a gyermekeket?! – vicsorgott mély állatias hangján.

a férfi:

//Raten majd akkor tér magához, ha írt.//

~ Főváros; palota~
Ahogyan Niteris beszélni kezdett, hogy kicsoda rémálom, az amúgy is igencsak sápadt alak még jobban elsápadt. Majd, ahogyan azt a részt hozta fel a démon, hogy elrejteni valamit Rémálom elől a férfi pánik szerűen vihogott el.
- Felejtsd el – mondta. – Kizárt, hogy az elől valamit képes lennél elrejteni… ha ez az a Rémálom, akit az isteni pantheonok zártak be évezredekkel korábban együttes erővel, akkor megszívtad. Azonfelül mégis miként akarsz tenni ellene? Ha ez az a Rémálom, akkor soha sem volt képes fizikai formát ölteni ezen a síkon, csak az asztrálsíkon és az álom síkján létezik, halhatatlan és addig létezik, amíg vannak álmodni képes lények az univerzumban.
De itt legyintett.
- De mivel ő börtönben van, kétlem, hogy ő volt… de az, aki megjelölt, érzem… éberen is hozzáfér a tudatalattidhoz, így már úgyis tudja, mindegy az alvás.

~ Dzsungel ~
Lásd Árvánál, a reag km része is ott lesz.

//Elnézést ismét a rövid reagért, csak szétment a fejem…//