Város

Galaxis Védelmezői 18.: A Knowhere

” A kommunikáció legmélyebb szintje nem a kommunikáció, hanem a közösség. Ez több, mint szavak, több, mint beszéd, több, mint fogalom. Nem arról van szó, hogy új egységet fedezünk fel, egy régóta meglevő azonosságra bukkanunk rá. Már egyek vagyunk. De azt gondoljuk, hogy nem. Fel kell fedeznünk az eredeti azonosságunkat. Azzá kell válnunk, amik valójában vagyunk.”
- Thomas Merton



Mivel Nestor nem felelt, ezért Nassis a saját halántékához érintet a kezét és koncentrálni kezdett. Z’rah láthatta, hogy a shi’ar nő elspádat.
- Elkapta az a valami az eredetit… vad lett és furcsa lény – mondta. – Megmutathatom?
Ha Z’rah igent mondott, akkor pillanatokkal később képek jelentek meg az elméjében, amit a szemén keresztül látott. Olyan volt, mintha ő lenne Nestor helyében, halotta a hangokat a törést, zúzást, majd kinyitotta az ajtót, ott látta az eltorzult Nestor-t, majd azt, hogy a falon át távozik és ennyi volt az egész. Időben ezek után érkezett meg Z’rah és Nassis.

Nestor ugyan nem vette fel a kommunikátort, de hangüzenetet tudott hagyni Srir neki, de közben Jelly is „magához tért” és válaszolt a kree-nek. Ha úgy döntött Srir márpedig úgy döntött, így mind a ketten eltudtak indulni Nestor lakásához, mert jelenleg ott tartózkodott. A legjobb környékre mentek,  mondjuk ez nem volt meglepő, alapból itt választott magának lakhelyet még a város kialakulása előtt a Védelmezők tagjai. Jelly ismerte az utat, valószínűleg ő maga is ott lakik egy-két házzal, vagy lakással odébb, így nagyjából öt-hat perc séta után meg is érkeztek a férfi lakására. A bejárati ajtó tárva-nyitva, a nappaliban ott állt Nestor, egy bogárszerű nő Z’rah és egy shi’ar nő lestek be éppen a fürdőbe, így nem vették észre a párost. Ha közelebb mentek, akkor látták, hogy a fürdő teljesen szét volt verve és lőve a trió pedig elég értetlenül szemlélődik.

Yalvis a hosszú unatkozás után rájött arra, hogy még nála van a kommunikátora, így nekilátott annak, hogy segítséget kérjen és felhívja a Galaxis Védelmezőit. Elsőre foglaltat jelzett a vonal, majd nem sokkal később összejött a kapcsolat. A hang alapján Rocket volt az.
- Hááát azt kell mondjam bundáspajtás, hogy ez ciki! – mondta. – Mit akarsz mit tegyek? De csak gyorsan, mert munkánk van…
Közben senki sem zavarta meg Yalvist, ugyanúgy tudta folytatni a beszédet, mint előtte. Ha valaki észre is vette volna azt, hogy mit csinál, akkor sem szóltak egyelőre érte.

Galaxis Védelmezői 18.: A Knowhere

” A rejtély olyasvalami, ami meghaladja az emberi tudást és értelmet.”
- Philip Kerr



Z’rah valóban hiába próbálkozott az a fallal, az tömör volt, a kérdésére tudta Nestor a választ, hogy igazából semmi, itt egy nagyobb úgymond szakadék jött és legalább kétszáz méterrel lejjebb volt csak olyan talaj, amire le lehetett érkezni. A következő épület pedig jó száz méterre volt.
Közben Nestor is kiadta a parancsokat az összes itt levő GV-snek, és alighogy ezt megtette megérkezett Jelly és Srir, aki be is mutatkozott. A kree arra kérdezett rá, hogy itt mi a helyzet, míg Z’rah arra, hogy hol is van az eredeti Nestor. Nassis felelt a kree-nek elsőre.
- Üdv, Nassis vagyok – mutatkozott be. – Röviden van valami itt a Knowhere-n, ami az emberek haragjából, dühéből táplálkozik, akit Z’rah és Nestor elnevezett „Harah Faló”-nak. És szinte biztosan köze van az eltűnésekhez. Most elkapta Nestor valódi alakját…
Közben az embertelen ránézett a megfelelő eszközre, hogy merre is lehet éppen az eredeti alakja. Szerencséje volt a nyomkövető még a ruhán volt és a Knowhere úgymond legdélibb, legalsóbb részén volt jelenleg, ami még nem is igazán volt feltérképezve. Úgy nagyjából fél percig még látszott a nyomkövető jele, majd hirtelen eltűnt és ebben a pillanatban Nestor hirtelen úgy érezte, mintha szó szerint valami nehéz tárggyal vágták volna fejbe.

//Elnézést a rövidségért, csak kevés tényleges történés történt, amire lehetne reagálni.//

Galaxis Védelmezői 18.: A Knowhere

” A gyűlölet fényesebben ragyog bármilyen tűznél, és mélyebbre vág bármely kardnál.”
- Witcher c. videojáték



Yalvis próbált Rocket-re hatni, de ki tudja, hogy sikerül-e, nem tudta.
- Bocsi haver, de úgy néz ki, hogy a skrulloknak semmi köze hozzá – mondta. – Nestorék éppen nyomon vannak. És a skrullok mindig paranoiásak. Nincs emberünk, aki elmehetne érted, sokkal fontosabb prioritások is vannak.
Itt még mielőtt Yalvis mondhatott volna bármit is ismét megszólalt Rocket.
- A kihozatal attól is függ, hogy egyáltalán miként kerültél be? – kérdezte.

Innen helyből nem lehetett lefuttatni a szkennelést, ahhoz a fő rendszerek voltak, amik előtt éppen Rocket ült, ha pedig őt felhívták, akkor foglaltat jelzett a kommunikátora. De egyébként valóban szinte biztosan a bioszkenneléssel csak Nestor másolatát lehetett volna megtalálni, aki itt állt velük szemben. Szerencsére volt a nyomkövető miatt fix pontjuk, hogy hova is kell menni.
A társaság elindult, közben Nestor az egyetlen itt levő másik tagnak – Rocket-nek – küldött üzenetet, hogy hova mennek, révén a többiek éppen a bázison kívül voltak más feladatot ellátva. Végül mindenki elindult Nestor után, mivel elég messze és mélyen volt a hely a fej legalsó részéig célszerű volt járművel menni, amit meg is tudtak tenni. Amint lent voltak romos, beomlott folyosókon áthaladtak több percig is. Itt lent igencsak meleg volt és talán meglepő módon párás, fülledt az idő. Végül az egyik kanyar/sarok után egy igencsak meglepő helyre érkeztek meg, egy teljes bioszféra fogadta a csapatot.

- Itt van! – nyögött fel Nassiss.
A következő pillanatban a fejéhez kapott, felsikoltott és eszméletlenül esett össze. Innen messziről, hogyha kicsit beljebb mennek rothadás bűze csapta meg a társaság orrát és több fekvő személyt is láttak jó tizenöt-húsz méterre maguktól immáron a növényes résznél.

Galaxis Védelmezői 18.: A Knowhere

” A megszállottság, okozza akár démon, elementál vagy meghalt emberi lény, csak akkor jöhet létre, ha megvannak a feltételei: azaz, ha az egyén a behatolni kívánó valakivel vagy valamivel egyező frekvencián vibrál. Más szóval, szükséges, hogy az illetőnek legyen egy előzetes beállítódása a bántásra.”
- Kyriacos C. Markides



- Várj egy kicsit – morgott Rocket.
Hallani lehetett a kommunikátoron át, hogy pakolászik valamit, hatalmas puffanás, szentségelés, majd néhány kattanás. A háttérből kiszűrődni Yalvis hallhatta a saját hangját, meg azokét, akit elfogták. Rocket hangos röhögése követte nem sokkal ezek után. Úgy tűnt, hogy a „mosómedve”, vagyis a fejlett emlős, ahogyan magára utal éppen visszanézte kamerák felvételét a boltból.
- Azt kell mondjam, hogy megérdemelted – röhögött tovább. – Hallod, hogy arról beszélnek, hogy fel kéne adni néhány itt meghúzódó szökevényt, erre odamész. HAHAHAHAHAHHAHAHAHAHAHAHA!
A nevetés után egy újabb puffanás és újabb szentségelés, ezúttal Rocket dőlt le a székről röhögés közben.
- Khm! – mondta. – Ezek után te tényleg meglepődtél, hogy elfogtak? Miért nem sunnyogtál ki onnan?

Nestor nagyon lazán vette a dolgot, de amikor Srir és Z’rah megnézte a shi’ar lányt láthatták, hogy sajnos nem volt olyan rózsás a helyzet, mint az embertelen ítélte. A lány füléből, szemeiből, orrából és a szája sarkából is vér csordogált, a szeme teljesen bevérzett. Mikor Srir jobba megvizsgálta nem volt pulzusa sem és nem is lélegzett. Nem sűrűn látott shi’art felcseri szemmel, de azért a sérülést megismerhette, agyvérzés és agyi aneurizma (agy érszakadás). Mivel a lány telepata volt, valaki olyan erős mentális támadást mért rá, hogy azonnal megölte őt. Itt ő már semmit sem tudott tenni, valószínűleg Nassiss már az összeesés pillanatában halott volt.
Ezek után azonban nekiláttak annak, hogy végignézzék a helyet a földön fekvőket és úgy önmagában mindent. Amit rögtön látni lehetett a vizsgálatoknál, hogy csak eszméletlen állapotban vannak, de életben, iratok, azonosítók és effélék senkinél sem voltak, így nem lehetett őket beazonosítani. Z’rah közben felrepült a levegőbe és ő maga innen kiszúrhatta, hogy a szag nem a földönfekvőktől jön, hanem abból a furcsa világítószerű vízből. Ezenfelül észrevehette a kapitányt is, hogy ott feküdt, noha picit állatisabbra torzult, mint utoljára látta, olyasmi volt, mint Nestor is a Nassis által küldött képeken.
Srir, Jelly és Nestor miközben a földön fekvőket vizsgálta érezhették, hogy van pulzusuk, ami erős is és mélyen, egyenletesen lélegeznek, ami a kree-nek sokat mondott, aludtak, noha felébreszteni nem sikerült őket, a Nova páncél is erre jutott. Ami még azonnal szembetűnő volt, hogy mindannyian némileg szürkés bőrűek voltak és állatiasabb, vadabb vonásokkal rendelkeztek. Nestor pedig megtalálhatta a saját maga eredetijét is itt feküdni, Srir meg a diplomatáját. Ezenfelül igen, mindenkinek volt tompa trauma – ütésből származó pukli és/vagy seb – a fejükön, tarkójukon.
Z’rah közben figyelte a környéket, de nem látott semmilyen mozgást, azonban kezdett olyan érzése lenni, hogy valaki, vagy valami figyeli őket.

Galaxis Védelmezői 18.: A Knowhere

” Néha az életért halállal kell fizetni.”
- Jack Thorne



Az ájultakat beljebb lehetett húzni a folyosóra minden gond nélkül, könnyedén, így legalább amiatt nem kellett aggódni, hogy ők útban legyenek.
Nestor nekilátott annak, hogy kiossza a parancsokat mindenki számára.
Jelly páncélja az által látott személyeknek tudta volna csak megmondani a képességét a profiljukból, azt nem tudta, amire Nestor kérte. De azt sem, amit a páncél tudott, ugyanis valami furcsaság történt vele, rendszerhibát közölt és a páncél működése leállt.
Közben fizikai szemmel nem lehetett látni semmit, nyomok sem voltak, amiket Nestor láthatott volna, de Z’rah se látott, észlelt semmit sem.
Nagyjából ekkor jegyezte meg a lány, hogy gond van a vízzel, és valóban. Hirtelen bugyogni kezdett, még több bűz jött ki belőle, majd valami elkezdett kiemelkedni belőle. Elsőre csak a kinyúló rovarszerű karokat lehetett látni, majd egy csuhát, abban feketeséget és végül a társaság által csak „Haragfalónak” nevezett entitás/lény teljes valójában ott lebegett a rothadás szagot árasztó tószerű képződmény felett.