Ingrid és Tubrok (MU 3. Rakghoul)

---

Ingrid megörült annak, hogy a párja nem vette magára azt, hogy keverte a neveket, főleg, hogy nem is tudhatta. Így legalább már emiatt nem kellett aggódni, vagy rosszul éreznie magát senkinek sem és folytathatták a beszélgetést is. ismét felnevetett, amikor kikérte magának a férfi, hogy nagyon is nagy hatással volt rá a Birodalmi „kényelem” és luxus a maga puritánságával. Főleg, amikor a Halálosztagosoknál lehetett a Scarifen.
< - Amiatt nem aggódsz, hogy a kemény és marcona népek elfognak puhulni a sok luxus miatt? – kérdezte szemtelenül. >
Természetesen nem gondolta komolyan mindezt, tudta, hogy ez nem fog megtörténni, annál makacsabbak és még órákig sorolhatta volna, hogy micsodák, hogy ez megtörténjen. Majd ha egy olyan bolygóra kerülnek, ahol jobbak az éghajlati viszonyok és béke, nyugalom van, akkor elindulhat lassú folyamatként mindez, de amíg ez nem történik meg, nem gondolta volna Ingrid, hogy ez valaha is megtörténne. Így nem is kellett aggódni miatta. De a szemtelenkedéshez mindenképp jó volt. A nő azt is elárulta a kérdésre, hogy őt bizony roppant sajnálatos módon a munka hozta ide. Nem volt túlságosan meglepő, de ez a könnyebb feladatok közül volt az egyik és nem a nehezebbik. Még tényleg maradt arra is ideje, hogy pihenjen. A feladata úgyis csak annyi volt, hogy megfigyelje, hogy kik voltak itt, ezt pedig a kicsi kutasz, vagy kémdroidja megtudta tenni, hogy figyelte azokat, akik bejöttek a THORN bázisra és felvette a képüket.
A helység tényleg nem volt nagy, így valószínűleg majd valóban az lesz a legcélszerűbb, amit a férfi gondolt, de erről Ingrid egyelőre nem is tudott semmit sem. Ellenben a felkínált sörre Tubrok nem mondott nemet, nem volt túl nagy alkohol tartalma, így könnyedén le lehetett húzni anélkül, hogy bárki megérezné. Ezzel ellentétben Ingrid csak pár kortyot ivott. Habár az ő szervezete is volt olyan ellenálló a halálosztagos génkezelések miatt, mint a férfié, saját maga az ízéért itta. A sejtelmes kérdésen elgondolkodott, miközben beleharapott az alsó ajkába, tudta, hogy ezzel mindig türelmetlenné tudja tenni a párját. Közben végigmérte a férfit, mintha vizsgálgatná.
< - Nézzük csak, mivel a hadúr igencsak jó fizikummal rendelkezik és van két egész harcosnak tűnő droidja… azt hiszem, hogy elküldöm őket, hogy végezzék el a munkámat, én addig pedig pihenek – felelte roppant szemtelenül. >

felszerelés/egyebek:

---

Ingrid megörült, amikor végre sikerült egy mosolyt is előcsalni azon a marcona arcon, a kemény vonások mellett. A válasz valóban olyan volt, amire számított, éppen ezért megjátszott rosszallással csóválta meg a fejét, mint aki olyasmit hallott, ami nem nyerte el a tetszését.
< - A végén teljesen felengednek – kezdte. – Ezáltal elolvadnak, a végén pedig szétfolyva fagynak meg újra és úgy egy adag placcsninak már nem veszed hasznát. Szóval csak óvatosan az engedéssel. >
A hangja direkt olyan volt, mintha valamilyen oktató magyarázná a dolgokat a férfinak, hogy mindent tökéletesen rosszul csinál. Természetesen nem akarta megbántani, vagy kritizálni, tudta, hogy nagyon jól ért ahhoz a férfi, amit csinál. Így ez az egész, csak játék volt. Nem sokkal később, amikor már náluk volt a sör, akkor pontosan úgy sikerült türelmetlenné tennie a párját, ahogyan szerette volna. Tudta, hogy ez a húzás mindig bejön, ahogyan most is. Könnyedén leolvasható volt a rosszalló tekintetről, és arról, hogy egészen közel lépett a párja. Szándékosan olyan arcot öltött a nő, hogy azt olvashassa ki belőle a férfi, hogy teljesen komolyan gondolta azt, amit mondott. Ezzel talán még szemtelenebbnek tűnhetett, mint előtte bármikor.
< - Legalább egy este nyugodtan tudnék aludni és teljesen kipihenném magam – felelte szemtelenül. – Addig, amíg a hadúr próbálja megfejteni, hogy mi is lenne a feladat és próbálná megoldani. >
A végét már csak suttogta, révén elég közel volt hozzá a férfi. Nem tiltakozott, amikor Tubrok végig simított a nyakán, vállán, majd odahúzta magához. Szenvedélyesen viszonozta a csókot, közben igyekezett letenni a sörösüveget az asztalra, hogy ne borítsa ki, amikor átölelte a férfi nyakát. A végén hagyta, hogy a kezébe csúsztassa Tubrok a kezét. Még gonoszul elmosolyodott és belemarkolt a férfi fenekébe.
< - Nos, akkor mehetsz dolgozni, ha jössz vissza, akkor kérek kaviárt és pezsgőt – adta le a rendelést roppant szemtelenül. >

felszerelés/egyebek:

---

Ingrid nagyon örült annak, hogy sikerült a párját megnevettetnie a szavaival, főleg a komoly képpel való előadás után. nem is akarta titkolni, hogy tényleg ez volt a célja, mert ez volt. Szerette, hogyha Tubrok nevet, főleg, mert olyan ritkán szokta megtenni.
< - Tudom – felelte mosolyogva. >
Mivel a férfi nem akarta tovább vinni a játékot, amit igazából ezzel nem is lehetett volna tovább, így ő sem tette. A csók után egy másik játékot is folytattak, ahol mind a ketten úgyszintén igencsak szemtelenek voltak. Ingrid fejében meg sem fordult, hogy a férfi esetleg kisétálna a szavai után, azért is mondta azt, amit. Végül a párja is belemarkolt az ő fenekébe és a nő számára igencsak meglepő lépést tett. Nem gondolta volna, hogy elfogja a másik küldeni az egyik droidot azért, hogy hozzon maguknak olyan ételt és italt, ami itt a THORN bázison nincs. Ezen majdnem felnevetett, de végül is csak szélesen mosolyodott el és csóválta meg a fejét.
< - Szörnyű vagy! – nevetett fel végül. >
Nem gonoszkodásnak, vagy ilyennek, hanem bóknak szánta a férfi számára.
< - Nézőpont kérdése – suttogta vissza. >
A szenvedélyes csókot ő maga is viszonozta, a karjait szorosabbra fűzte a férfi nyaka körül, így Tubroknak még könnyebb volt felemelnie. A nő azt hitte, hogy az ágyra fogja vinni a párja, de nem így történt, csak az egyik székre ültette le a másik. Itt még rámosolygott a férfira a csók előtt. Utána végül Tubrok is leült oda a másik székre.
< - Elég kicsi ez a hely, nem akarod kiküldeni azt a droidot, nem olyan nagy ez a szoba, hogy velük osztozkodjunk. >
De ha nem akarja Tubrok kiküldeni őket, akkor sem zavarja, csak pusztán érdeklődik. A válasz után, amíg még a másik Végtelen nem érkezik vissza.
< - És te mit terveztél a nap hátra levő részére? – kérdezte. >

felszerelés/egyebek:

---

Tubrokkal ellentétben Ingrid a munkája közben elég sokat kellett, hogy mosolyogjon, vagy épp tegye a szépen. Hiszen neki színészkednie kellett szinte minden helyzetben. De őszintén ő maga is nagyon kevésszer tette meg, lényegében csak a családjának és Tubroknak. Úgy tűnt, hogy sikerült kellő elégtételt adnia a férfinak azzal, hogy meglepődött, amikor a Végtelen el lett küldve azokért, amikért. Erre a nő csak rosszallóan csóválta meg a fejét. A kérése szerencsére nem talált süket fülekre és a párja kiküldte a droidot a szobából.
< - Köszönöm! – mondta. >
Egyébként tényleg nem zavarta volna az, hogy itt vannak, teljesen ki tudta zárni a droidok jelenlétét, hogy észre se veszi azt, hogy ott vannak, de itt ezt nem lehetett. Már csak azért sem, mert két lépést sem lehetett megtenni anélkül, hogy nehogy beléjük ütközz. A széken való „landolás” után még megérdeklődte, hogy mit is tervez a párja a nap hátra levő részében, ezen a „roppant romantikus” helyen. A kaján mosolynál már voltak elképzelései, hogy mire is gondolhatott a másik. Természetesen nem húzta el a kezét, amikor Tubrok megfogta azt.
< - Szerintem nagyon is jól ismered és ezen esetben csupán a régi tudásodat kell felfrissítened – felelte mély, búgó hangon. >
Közben vissza is érkezett a jelenleg szobalánynak használt harci droid és meghozta a kért dolgokat. Ingrid figyelte, ahogyan a férfi tölt mind a kettejüknek a pezsgőből. Ha pedig már úgyis ő maga kért kaviárt, akkor örömmel harapta le a keksznek azt a felét, amin volt kaviár. Ha pedig tudott, akkor ő is tett egyre, ezt pedig ő nyújtotta oda a párjának.
< - Szóval még mindig az ismerkedés a fő prioritás? – érdeklődött. >
Még kivárta a választ, majd teljesen más témában tett fel még egy kérdést.
< - Mit szólnál ahhoz, ha valamikor csak mi ketten elmennénk valahova nyaralni? – kérdezte.. >

felszerelés/egyebek:

---

A szavaira, miszerint már ismerik egymást és csak fel kell eleveníteni az ismeretségüket Tubrok javított a válaszon.
< - Mélyebb behatású ismeretség? – kérdezett vissza. >
Szándékosan nem szemtelenkedő hangon kérdezte, hanem csak érdeklődve, mintha egyáltalán nem kétértelmű kérdést tett volna fel, hanem mintha csak teljesen normális, általános dolgokról folyt volna a társalgás, mint például az időjárásról. Közben még gyorsan témát is váltott, amíg eszegetnek és beszélgetnek, addig legalább a beszélgetés tényleg érdemben tudják folytatni és tervezgetni is. Éppen ezért hozta fel azt, hogy elmehetnének valamikor nyaralni is valahova. Látta, hogy nagyon jól célba talált a felhozott téma, mert Tubrok igencsak lelkes lett ennek az egésznek a hallatán. A visszakérdezésre felnevetett, hogy a férfinak már azon járt a feje, hogy süttethetné a hasát. De legalább ebből már tudta, hogy milyen típusú bolygóra ment volna a párja. A Birodalomban nem sok olyan hely volt, ami üdülésről volt híres, de szerencsére sok más olyan bolygó volt, amin mindezt megtehették.
< - Mivel trópusi bolygóra szeretnél menni, akkor trópusi bolygóra megyünk – mondta. >
Néhány pillanatra kivárt, hogy mit is fog mindehhez Tubrok szólni, bár volt egy oyln érzése, hogy örül majd a férfi ennek.
< - Én is támogatom az ötletet egyébként – tette gyorsan hozzá. – De mivel a Birodalomban nem sok nyaraló bolygó van, így marad, hogy köztársasági bolygót választunk tilosban járni remek érzés címén, vagy nálatok az FRK-ban keresünk egyet, esetleg a hutt űrben nézünk ki valamit. Melyiket szeretnéd? >

felszerelés/egyebek:

---

Ingrid csak a szerep miatt nem forgatta meg a szemeit, vagy ingatta meg a fejét rosszallóan, amikor helyeselt a szavaira a férfi, pedig nagyon szívesen megtette volna ezt. Azon nem csodálkozott, hogy Tubrok milyen mosolyt engedett meg a szavak után magának, jól sejtette, hogy mindezzel le fogja venni őt a lábáról. Végül azonban úgy döntött, hogy mégis mond valamit, de ebből nem lett már semmi sem, mert a férfi közelebb hajolt hozzá. Még ha gonoszkodásból el is akart volna húzódni sem tudta volna megtenni, mert a férfi a tarkójára csúsztatta a kezét és megcsókolta őt. Bár tény és való, hogy ki tudott volna térni ez elől, mert az implantnak hála gyorsabb volt, mint a férfi. Alapból ugyanolyanok voltak most már, révén Ingrid is kapott Halálosztagos génkezelést, de neki még ott volt az extra implant is. De nem akart, hagyta, hogy a párja megcsókolja, amit viszonzott is.
Mindezek után hozta fel a nyaralást, ennél Tubrok a trópusi bolygót választotta maguknak, mire a nő is beleegyezően mondta, hogy akkor legyen az. Igazából tényleg nem volt vele gondja, neki csak a távoli ősei származtak a Kaldahan-ról, mind a két ágról, de saját maga már átlagos, kontinentális éghajlat mellett nőtt fel, ahol volt meleg és hideg is, hozzá volt szokva, a képesítése miatt is.
< - A dolgom az, hogy szolgáljam a Birodalmat, megtaláljam és elpusztítsam az ellenségeit – felelte mosolyogva. – Az ellenségek sem pihennek, én miért tehetném? >
A végén felnevetett és adott egy puszit a férfinak az arcára, ha Tubrok engedte azt.
< - Tudod, hogy nekem bármilyen hely megteszi, csak az a trópusi hely ne a Scarif legyen – mondta. >
A végét teljesen komolytalanul mondta, bár tény és való, hogy a Scarif gyönyörű volt, de az nem nyaraló bolygó volt, hanem a Halálosztagosok kiképzőbázisának helye. Ez pedig elég sokat tudna rontani az élményen.
< - Kell az izgalom mind a kettőnknek, bár való igaz, hogy akkor még izgalmasabb lenne, ha nem hidegbáborút vívnánk a Köztársasággal, hanem rendes háborút – a szavai végén ivott egy-két kortyot a pezsgőjéből. >
Mosolyogva bólintott, hogy igen, valahogyan pont úgy, mint ahogyan azt most Tubrok mondta, civilként, egyszerűen, mégis mélyen az ellenség határán túl, izgalmas és emlékezetes. Semmi más, bár soha sem lesznek civilek és két lábon járó birodalmi hadigépezetek voltak mind a ketten, akik bármelyik üdülőfalut, vagy várost likvidálhatnák könnyedén és azelőtt felszívódhatnának, hogy a köztársaságiak megérkeznek. Csak néhány pillanatra merengett el ezen a lehetőségen. Végül a következő kérdés zökkentette ki a merengésből. Követte Tubrok tekintetét a mandaloriai páncél utánzathoz.
< - Az elején furcsa volt – ismerte be. – Nem voltam hozzászokva az ilyen számomra nehezebb páncélhoz. Így először ehhez kellett hozzászoknom. De a tanulóidő jó volt Nar Shaddaa-n a végére már eléggé jól beleszoktam és furcsa a könnyűt hordani. Illetve tanultam egy-két dolgot mando’a nyelven is. >
Megvárta, amíg a férfi reagál minderre, esetleg rákérdez, hogy mit, de ha nem, akkor is kimondja:
- Ni kar'tayl gar darasuum! (Szeretlek!)
Mondta mindezt olyan hangsúllyal, hogy magyarázni se kelljen, hogy mit jelent, hanem rögtön tudja a férfi.

felszerelés/egyebek:

---

Ingrid rosszallása nem azért volt, mert játékból csinálta a férfi, amit csinált, hanem mert pontosan tudta, hogy valójában komolyan is gondolta mindazt, amit mondott, vagy gondolhatta, nem pedig csak a játék kedvéért. A következőkben sikerült megegyezni arról, hogy hova is menjenek nyaralni, ahol Ingrid nevetve hozta fel, hogy ne a Scarif legyen az, mert hiába volt gyönyörű hely, mégiscsak a Halálosztagosok kiképzőbázisa volt. Az éghajlat miatt nem aggódott, maximum olyat kellett volna választani, ami saját magának nem megfelelő, mert ebben más volt a képzése. Őt magát nem képezték ki extrém körülményű bolygókra, meg ahhoz, hogy miként lehet hozzá a leggyorsabban alkalmazkodni. Tubrokot igen. Végtére is saját maga csak ügynök volt, nem halálosztagos.
< - Annyira nem lenne baj – felelte ő is komolytalanul. – Végre megint egy szférában dolgoznánk. >
Persze teljesen más részen és területen, de akkor is, igazából kellemes lenne a nőnek, bár tudta, hogy akkor még kevesebbszer látnák egymást, mint egyébként. Bólintott, hogy tény és való, hogy nem tudnának nyaralni a háborúban, bár most igencsak érdekes lenne, hogy ki kinek az oldalán áll, főleg, hogy az FRK is létrejött. Elmosolyodott a párja szavain.
< - Nem csak a tűzzel, a jéggel is – kacsintott rá. >
Saját mag sem vitatta azt, hogy a nehéz páncélok is jók, de saját magát nem tudta volna olyanban elképzelni, ahogyan egy erőpáncélban sem. Nem az ő világ volt, amikor saját maga mindig is az ügyességére és gyorsaságára alapozott. Ő is figyelmesen hallgatta végig Tubrokot és többször bólintott is a szavaira.
< - Ez is pont olyan anyagból van – mosolyodott el. – De nekem a sima testpáncélhoz képest ez is nehéz volt. Nem igazi mandaloriai páncél, csak úgy néz ki. Hozzáértőkön felül más nem is tudja megkülönböztetni. Mivel ugye rendes olyat nem kaphatok a szokások szerint, így szinte tökéletes replikát csináltattam. Amíg nem kerülök szembe mandaloriaival, addig nem mondják meg, hogy nem az vagyok. >
A második részére ezek után felelt csak.
< - Igazából Gunny van jóban velük – mondta. – Neki vannak kapcsolatai a Lone klánban. Ők azok, akik segítenek tökéletesíteni az álcát és Gunny miatt félretették azt is, hogy kívülálló nem tanulhatja meg a nyelvüket. >
Az elmondott idegen nyelvű vallomást a férfi is tökéletesen értette, ezen Ingrid is elmosolyodott, főleg akkor, amikor Tubrok is viszonozta a vallomást. Mikor a párja a szemébe nézett, hasonlóképpen reagált, hogy a férfi is ugyanazt olvashassa ki a tekintetéből, mint ő a másikéból, hogy roppant fontos neki Tubrok és örül annak, hogy annak idején egymásra találtak. Nagyjából fél perc után hajolt közelebb a férfihoz és csókolta meg röviden, majd utána próbált elhúzódni. Ha Tubrok ott tartotta volna, akkor nincs kifogása ellene. Ha majd tud, akkor szólal meg ismét, főleg ha még ilyen meghitt a helyzet.
< - Gondolkodtál azon valaha, hogy milyen lenne, ha lenne gyerekünk? – kérdezte. >

felszerelés/egyebek:

---

Ő is felnevetett a férfi válaszán, munka terén lehet, hogy tényleg el lennének választva, hogy ne legyen semmilyen hátráltató tényező a munkában, ha véletlenül összevesznének és ne kockáztassák a feladatokat a kapcsolatuk miatt. Mindezt teljesen elfogadottnak és jogosnak érezte. Ő maga sem kockáztatott volna semmit sem a magánélete miatt, főleg nem a Birodalom érdekeit. Azonban a magánéletben tudta, hogy nem tennének így. Bármikor házasodhatott, kapcsoltba léphetett másokkal, ha akart.
< - Maximum a nap felében, amíg a munkaidőnk tart, utána bizonyosan nem. >
Tette hozzá ő is, már nem komolytalanul, sokkal inkább csevegő hangnemben. A következő kacér megjegyzésével sikerült meglepnie a párját, de látta rajta, hogy a férfi tetszését is elnyerte mindaz, amit hallott. Ingrid ezen nem tudott csodálkozni, direkt olyat mondott, aminél biztos volt a sikerben. Így leginkább magában veregette meg érte önmaga vállát.
< - Azt hittem, hogy már rájöttél pár éve – szemtelenkedett tovább. >
Ezek után került elő a páncél kérdése, amiről kisebb beszélgetés alakult ki a páros között. Ingrid elmesélte, hogy milyen a páncél, mert elsőre Tubrok is annak hitte, aminek kinéz, de tényleg nem volt az. Ahhoz több év kellett volna, hogy egy olyat kaphasson, kiérdemelhessen, így maradt a köztes lehetőség.
< - Közepes, olyan minta rohamosztagosoké, vagy a halálosztagosoké – javította ki. – Lehet, hogy azt te az alkatod és erőd miatt könnyűnek nevezed, de nekem továbbra is a testpáncél a könnyű. >
Tudta, hogy a férfi csak azért mondta, amit, mert aggódik érte és félti, de nem sűrűn mozoghatna ilyenben, háborúban, vagy békeidőben, de saját maga szinte mindig a frontvonal mögött van mélyen. Csak éppen nem a sajátjukban, hanem az ellenségén túl. Ha itthon van, akkor pedig egyenruhában hallgatja ki az embereket, katonákat, moffokat és még sorolhatná.
< - Ha nekem egy háborúban ilyesmit kell hordanom, az már régen rossz – próbálta nyugtatni Tubrokot. >
A következő kérdésre is örömmel felelt, hogy Gunny révén került hozzá. Nem csodálkozott, hogy Tubrok sem csodálkozott a dolgon, Ingrid húga egészen sokrétű személyiség volt.
< - Remekül van, a közelmúltban járt is otthon, nálatok, Erénával volt valami ügye. >
Ezek után vallott mando’a nyelven szerelmet, aminek köszönhetően kellemes meghitt hangulat lett kettejük között. Végül feltett egy kérdést, itt őt lepte meg, hogy a párja nem lepődött meg a kérdésen és kiderült az is, hogy miért.
< - Nem, nem vagyok terhes – felelte gyorsan. – Csak bennem is felmerült, hogy szeretnéd-e a klánodat bővíteni. >
A hangjában benne volt, hogy igazából neki sem lenne ellenére, hogyha a férfi szeretne már egy örököst magának.

felszerelés/egyebek: