Ingrid és Tubrok (MU 3. Rakghoul)

---

Szélesen mosolyodott el a férfi válaszán, bár tudta, hogy csak viccel, egyikőjük sem merné megtenni, hogy elkésik.
< - Még szerencse, ha dolgozom még mindig kötetlen a munkaidőm, azonban, ha valamelyik felettesem akar velem személyesen beszélni, én nem merek elkésni – nevetett fel. – Vagy, ha a nagynéném akar látni. >
Az apját, ha akarta, akkor lerázta köszönhetően annak, hogy a kedvenc volt, bár tény és való, hogy egy nagy moffnak nem sokan mertek volna nemet mondani. A nagynénjének pedig még ő sem merte, egy nagyúrnak ki tenné? A szemtelen kis megjegyzések tényleg sikeresek voltak, mert még Tubrok is belement és még fel is hozott valamit, hogy mindig meglepi a nő, mert mindent elfelejt. Itt Ingrid beleharapott az alsó ajkába és rosszalló tekintettel csóválta meg a fejét a szavakra.
< - Lehet, hogy kéne valamit kezdeni a memóriáddal, mert a végén még engem is elfelejtesz – szemtelenkedett tovább. – Akkor pedig nagyon csúnyán megjárnád. >
Fenyegette meg teljesen játékosan a párját. A következő téma a páncél volt, ahol kisebb félreértésbe is estek, Ingrid pedig mondta, hogy neki akkor is közepes marad mindez, szerencsére a férfi is rájött, hogy hol beszéltek el egymás mellett. Nos valóban Tubroknak a termete és fizikai adottságai mellett nem volt nehéz félreérteniük egymást páncélok tekintetében. Ahogyan azt is megbeszélték, hogy nem kell Ingridet félteni, még háborúban sem a terepen. Igazából a nő úgy vélte, hogy a párját több veszély fenyegeti, mint amennyi őt. Arra is fény derült, hogy a páncélt miként szerezte a nő, és arra is, hogy a húga még mindig kapcsolatot tart fenn a férfi legjobb barátjával és korábbi szeretőjével is.
< - Van egy érzésem, hogy lesz mit mesélnie – mosolygott. >
A szavaiból érződött, hogy nem tud semmit, csak következtet abból, hogy ismeri a két érintettet. Ingrid mando’a tudásának köszönhetően igencsak meghitté vált a légkör és a gyerekvállalás is szóba került közöttük, amiből kiderült, hogy Tubrok szeretne gyereket és a nőnek sincs kifogása ezek ellen. Elmosolyodott azon, hogy a férfi az ő karrierjét féltette leginkább.
< - Addig maximum átkérem magam a belső ellenőrzéshez – mosolyodott el. – Azzal úgyis hamarabb bejuthatok a minisztériumba dolgozni. Bár akkor kevesebb időm lenne elszabadulni külvilágba. De ez kell ahhoz, hogy egyszer én legyek a Hírszerzési Miniszter. >
Tubrok valószínűleg úgyis tudta, hogy ezek az ambíciói a nőnek, hogy egyszer ő töltse majd be ezt a pozíciót. Végül nem maradt arra lehetősége, hogy felnevessen azon, hogy lássanak neki a gyerekgyártásnak, mert Tubrok máris megcsókolta. Természetesen viszonozta a hosszú és szenvedélyes csókot, amikor felkapta a férfi és a saját ölébe ültette, akkor ott kényelmesen lovagló ülésben helyezkedett el és most már ő maga is könnyedebben tudta átölelni Tubrok nyakát és vállait. Ő maga is simogatni kezdte a férfi hátát, körmeivel is végigkarmolta, főleg ha nem volt rajta testpáncél. Miután befejezték a csókot ő maga is áttért volna arra, hogy a férfi nyakát csókolgassa, amikor kintről a folyosóról kiabálás szűrődött be.
- Persze, akkor nem ez lesz a véleményed, ha itt bent is rakghoulok rohangásznak és „benéznek” minden szobába! – kiáltotta valaki.
Mindez nagyon megtörte Ingrid hangulatát, először csak megrázkódott a teste az elfojtott nevetéstől, ahogyan elképzelte, hogy benéznek ide is, végül pedig hangos nevetésben tört ki.
< - Lehet, hogy át kéne mennünk a hajómra – nevetett. – Itt lerohanhatnak a rakghoulok >
Megköszörülte a torkát a nevetés közben és mg kellett egy kis idő, hogy megtudjon szólalni.
< - Meg mert nem túl vastagok a falak és minden ki, illetve behallatszódik. >

felszerelés/egyebek:

---

Továbbra is optimistának tartotta a férfit, már csak azért sem merné megtenni, mert hallotta a pletykákat, hogy Lord Xeth milyen irányban változott meg az elmúlt hónapokban. Nem akarta a fejét kockáztatni, mert szeretett élni és még sokáig ki is akarta mindezt élvezni. Tubrok meg azzal, hogy otthagyta a Birodalmat és kilépett a katonaságtól – még ha a hírszerzési szférában is vannak a halálosztagosok rangilag katonaság szerint vannak – még lejjebb esett a ranglétrán. Ingrid mindig is felette állt, így meg főleg, de még akkor is, ha úgy nézték, hogy a férfi moff, vagy kormányzó, akkor is felette állt.
< - De birodalom hű vagy, ergo nem lenne jogod ott tartani egy ügynököt, maximum fejvesztés terhe mellett – mutatott rá a lényegre. – Lord Xeth, a tanítványa, vagy Lady Stradd felhatalmazása nélkül még egy urdrarr sem tarthatna ott. >
Koppintott a végén játékosan a párja orrára. Ugyan nem érdekelték őt, hogy milyen kettejük között a rangok viszonyulása, de játékból, úgy, hogy nem gondolja komolyan szerette néha a férfi orra alá dörgölni, hogy ő van magasabb rangon hiába egy bolygó ura a férfi. A következő játékban sikerült csőbe húznia a párját és közben le is venni a lábáról. Ingrid is elmosolyodott a válaszon, hogy őt soha sem felejtené el a férfi.
< - Merem is ajánlani! – maradt a játékban. – Szerencsére az öregkori elbutulásra van gyógyszer, így majd szerzünk pár pirulát, a hajat meg lehet festeni, így azzal sem lehet semmilyen gond. >
Szemtelenkedett tovább. Ezek után még az új páncélról is beszéltek egy kicsit, végül Ingrid megemlítette, hogy a húga járt a Kaldahan-on a közelmúltban és pont a párja által emlegetett nőszeméllyel, Erénával találkozott. A visszakérdezésre, hogy mit akarhatott a két nő egymástól nem tudta, de azért Tubrok rákérdezett. Itt el kellett, hogy egy kicsit gondolkodjon jó pár eshetőség futott végig a fejében pillantok alatt, a végén pedig felnevetett.
< - Még azt is kinézem Gunny-ból, hogy ruházkodási tippeket kért Erénától – mondta fél komolyan. – Szerinted? >
Kérdezett rá, ha már párja ennyire megdolgoztatta az agysejtjeit. Ezek után lett belsőségesebb a hangulat kettejük között és kezdtek volna egymásra hangolódni már úgy, hogy egymás ölében voltak, amikor odakintről kiabálást lehetett hallani. Mindez teljesen megtörte Ingridet, aki fel is nevetett, amint elképzelte a szituációt. Tubrok csalódott arcán elsőre kissé rosszul érezte magát, de amikor a férfi is felnevetett, akkor megkönnyebbült. Még mindig nevetve rázta meg a „fejéhez vágás” után a fejét, hogy ő teljes mértékben ártatlan az ügyben.
< - Nem az én hibám – védekezett. – Ők kezdték! >
Arra helyeslően bólintott, hogy valóban tudnak hangosak lenni, ami itt igazi show műsort jelentene a bázison levőknek. Így legalább Tubrok is egyetértett vele, hogy jó lenne átmenni a nő hajójára. A nő rosszallóan nézett a másikra, amikor a melleit fogta meg és rá is csapott Tubrok kezeire, majd lepattant róla. Nem akarta a felszerelését, se semmit itthagyni, így azokat magához vette és azokkal együtt kézenfogva ment át a saját hajójára. Amint odaértek, akkor elsőre balra kanyarodik és a raktérbe, ahol a felszereléseit és ezeket tartja betette oda, majd a féri felé fordult.
< - Szeretnél enni valami rendeset? – kérdezte. – Van mindenféle a hajón. >

felszerelés/egyebek:

---

Ingrid és Tubrok valóban remekül elszórakoztak egymással, de a nő kondicionálás nélkül is volt olyan hűséges és jól nevelt, hogy még pusztán a játék kedvéért sem képzelte el azt, hogy milyen lenne, hogyha úgy tenne, hogy nemet mond a Birodalomnak.
< - Csak azt az aprócska kis dolgot felejted el, hogy nem a Diplomácia és Terjeszkedés szférának dolgozok, hanem a hírszerzésinek. Hmm… vagy az egész csak álca és oda akarod csalni a bolygóra Lady Vadrin vörös hajú tanítványát! Erre megy ki a játék, már nem vagyok elég neked?! >
A végét megjátszottan felháborodottan kérdezte és még árnyalatnyi féltékenységet is csempészett a hangjába. Természetesen egy pillanatra sem gondolta komolyan, de ha már Tubrok efféle vizekre terelte a dolgokat, akkor mindez belefért. Úgyis imádta a férfi a vörös nőket, így még bele is passzolt a dolog mindebbe. A következő játékban nagyon jól csőbe húzta a férfit. Aki azonban még próbálkozott valamiféle visszavágás szerűséggel. Ismerte már annyira a párját, hogy erre is ugyanazt a választ várja, mint a korábbira, így szándékosan nem a gyógyszereket szándékozta mondani, hanem teljesen mást.
< - Bacta tartály és protézis – felelt roppant szemtelenül. >
A továbbiakban némileg komolyabb téma is felmerült, a páncél kapcsán, majd oda terelődött a beszélgetés, hogy Gunny járt a Kaldahan-on a közelmúltban Erénánál. Igazából nem volt terhelés a számára, hogy gondolkodnia kellett azon, hogy a két nő miért is találkozott. Csak egyszerűen tényleg nem tudta, csak abban volt biztos, hogy nem barátnői csevegésre ment oda a húga. Mikor rákérdezett Tubroknál, hogy neki mi a véleménye már tudta, hogy mindez nagyon, de nagyon rossz ötlet volt. A válasznál már a szemeit forgatta, a piszkos fantáziánál pedig a legszívesebben már a kezeibe temette volna az arcát. Pontosan tudta, hogy mit gondolt a párja arról, amikor Erénával wellnesezni mentek, hogy egészen biztosan végig egymást kényeztették, miközben egymáshoz se értek.
< - Abban eléggé biztos vagyok, hogy semmi ilyesmi nem történt – felelte szemet forgatva.. >
Ezek után volt végre idejük egymással is foglalkozni, már-már kezdtek hangulatba jönni, amikor kiderült, hogy a hely nem túl hangszigetelt, így úgy döntöttek, hogy átmennek Ingrid hajójára. Amint átértek a nő elpakolta a páncélt és még rákérdezett, hogy enne-e a férfi.
< - Van undorító energiaszelet – nevetett fel. – Ezen felül instant ételek és konzervek. >
Ha Tubrok nem tud választani, akkor saját maga ilyen pörkölthöz, vagyis inkább vadashoz hasonlatos főételt választott, hozzá pedig értelemszerűen instant kenyeret, amit csak vízzel kell összekeverni és máris kész a friss kenyér. Az ételkészítés közben többször is a párja fejére koppant fakanál szerűséggel, hogy hagyja őt dolgozni, mert különben ki fog borulni. Igazából az egész pár percig tartott csak, mert minden gyorsan készen volt. Utána két tányérba szedte a vacsorát, azokat egy nagyobb tálcára tette és a hálóba vitte, valószínűleg Tubrokkal, mert itt is volt egy nagyobb asztal, hozzá megfelelő mennyiségű szék is.
< - Nem egy olyan úri vacsora, mint nálad szokott lenni – szabadkozott. – De remélem ez is megteszi. >
Közben leült, és ha Tubrok is megtette, akkor neki is látott a vacsorának.

felszerelés/egyebek:

---

Ingrid is tartotta tovább a játékot, így azon belül szigorúan húzta össze a szemöldökeit és ráncolta össze a homlokát. Még játékon belül is kivehető volt, hogy nem hiszi el Tubrok blöffjét, hogy nem tudja, hogy kicsoda a nő tanítványa.
< - Ha nem tudod, hogy kiről beszélek azt hiszem, hogy Birodalom ellenes árulást követsz el és ki kell, hogy végezzelek. >
Direkt olyan hangon mondta, hogy ne lehessen eldönteni, hogy most csak játékon belül van-e, vagy teljesen komolyan gondolja azt. Ha nem jönne rá a párja, hogy ez játék még – bár nem tart ettől, ennyi ismeretség után – akkor felnevetne a végén megtörve a játékot és megcsókolja a férfit. Ha vette a lapot Tubrok, akkor fenntartja a hideg, rideg sértődött képet, természetesen a többi részre nem is reagál emiatt. Tudta, hogy rá érti a dolgot a férfi, de mivel ő nem volt tanítvány, mert nem volt Erőérzékeny sem, így emiatt nem tette meg. A következő kis játékban sikeresen legyőzte a férfit, aki még mindig nem adta fel, éppen ezért úgy tett, mint aki nem látta a kacsintást és látványosan elgondolkodott.
< - Még meggondolom, ha tudlak használni valamire megtartalak, ha nem, akkor „véletlen” kint felejtelek egy fagyos síkságon a farkasoknak és jegesmedvéknek… meg wampáknak. >
Felelte a végén roppant szemtelenül és elégedetten. Ezek után hamarosan a hajón kötöttek ki, mert kiderült, hogy a bázis minden csak éppen nem hangszigetelt, így átmentek oda. Ami kellően tágas volt, révén Ingridnek ez a lakása, otthona is volt, nem csak egy hajó. Itt megjegyezte az energiaszeleteket, tudta, hogy a párja szereti, valószínűleg elég hamar kiderült és lehet, hogy csak miatta tartott ilyesmit a hajóján.
< - Tudom, nyugodtan szolgáld ki maga belőlük, ha szeretnél, én úgyis csak vész esetén eszem. >
A vacsora elkészítése igencsak viccesre sikeredett, Tubrok mindenáron szinte dörgölőzve és bújva – kanosan – próbált segíteni, de Ingrid háromszor csapott a fejére finoman, figyelmeztetőleg a fejére, így végül inkább visszakozott. Amikor végül kész volt a vadasszerű vacsora, akkor a hálóba mentek. Itt Ingrid romantikus fényeket kapcsolt be, hogy kellemes hangulatot teremtsen a vacsorához.
< - A gyártónak köszönd, ez most nem én voltam – mosolygott. >
Saját maga éhes volt, nem evett amíg Tubrok meg nem érkezett, mert addig dolgozott. Arra, amit a férfi felhozott, elmosolyodott. Soha se mondta el még, hogy miért is hívta meg a férfit akkor valójában. Számára nem randevú volt, hanem munka, mindig csak a munka, igaz annak köszönhette, hogy ismerték egymást.
< - Soha sem mondtam, de azért hívtalak, mert te voltál a fő gyanúsítottam – nevetett fel. – Valamilyen mód kellett, hogy ne a kompániád előtt szedjem ki belőled a dolgokat. Furcsa lett volna, főleg, hogy te végzős voltál, én meg első éves kadét az álcám miatt. >
Tubrokra mosolygott, hogy mit is fog szólni mindehhez a férfi.

felszerelés/egyebek:

---

Ingrid látta, hogy remekül sikerült meglepnie a párját a szigorú válasszal, de mivel ez csak játék volt, így egyáltalán nem bánta. És volt is továbbra is roppant szemtelen válasza minderre.
< - Menjen csak, de ha most kimegy az ajtón, akkor többé látni sem óhajtom önt! >
Adta elő igencsak drámaian az egészet. Már csak azért is merte így kimondani, mert elég biztos volt abban, hogy játékon belül sem távozna a férfi. Ha mégis megtenné Tubrok, akkor igencsak meglepné a nőt. A második játékot könnyedén nyerte azzal, hogy csőbe húzta, de még a végén kikérte magának, hogy ő maga is wampa.
< - De mint mondtad öreg és gyenge wampa, akivel a többi fajtársa, esetleg a hideg környezetben élő nexuk és a farkasok is könnyedén elbánnak – mutatott rá a lényegre. >
Hamarosan valóban Ingrid hajóján voltak már, ahol éppen a vacsorát tárgyalták meg, hogy mit is egyenek. A nő újra kifejtette, hogy nincs oda az energiaszeletekért, bármenynyire is hagyományos ételnek számított.
< - Nyugodtan egyél, akár kettőt is – mosolyodott el. >
Addig is legalább ezzel foglalta le magát a férfi, amíg a nő összekészítette a vacsorájukat. Át is mentek a hálóba, ahol még romantikus fényeket is felkapcsolt. A vacsora közben a férfi egy érdekes témát hozott fel, mármint annyira nem, de nem nagyon szokott nosztalgiázni, így egy kicsit meglepte a nőt az egész. Nagyon is emlékezett arra az eseményre, hiszen az első nagy feladata volt és a későbbi párja volt az egyik első számú gyanúsított. Ahogyan kimondta, hogy miért is hívta meg akkor a férfit Tubrok meglepődött.
< - Akkor, egy köztársasági bolygóról érkeztél az akadémiára, szerinted ez nem gyanús? – kérdezte. >
Nem számon kérően kérdezett vissza, hanem jókedvűen ő maga is. Az étkezés közben hagyta, hogy a párja összefűzze a lábaikat, nem volt kifogása ellene. Az azonban már kezdett gyanús lenni a számára, amikor egy újabb emléket hozott fel. Ez most más volt, mint amikor az ágyába akarta az elmúlt években édesgetni őt, ha nem lett volna a láb összefűzés akkor azt gondolta volna, hogy szakítani akar, hogy felhozza az emlékeket, DE maradjanak emlékek és ezekre emlékezzenek. Így egyetlen dolog maradt, hogy meg akarja kérni a kezét, mindez pedig ki is bukott a nőből.
< - Meg akarod kérni a kezem és azért ez a sok emlék felhozatala? – kérdezte meglepetten. >
Pedig igazán jó visszavágása lett volna Tubrok szavaira, hogy egyébként sem illendő egy hárem egy birodalmi katonához…

felszerelés/egyebek:

---

Az első játék nem sikerült olyan jóra a zárásnál, mint gondolta volna. Nem hitte, hogy ennyire magára veszi a férfi. Mivel jó ideje ismerték egymást, így valószínűleg látta, hogy mennyire nehezen ment az utolsó mondatok kimondása a férfinak, még akkor is, hogyha mindez csak egy játék volt közöttük. Így inkább jobbnak látta azt, hogyha megszakítja és befejezi a játékot, mielőtt teljesen elrontja a párja kedvét.
< - Jajj, ne érezd már magad rosszul emiatt, ez csak játék! Tudod, hogy nem gondolom komolyan! >
Hogy nyomatékosítsa mindezt játékosan igyekszik a férfi oldalába bökni, hogy ezzel kicsit megcsikizze. Attól mindig jobb kedve szokott lenni, remélte, hogy most is bejön. A második játék közel sem lett ilyen rideg hangvételű és azt magasan Ingrid nyerte, könnyedén. A kapott utolsó kérdésen ismét látványosan elkezdett gondolkodni, hogy mit is feleljen minderre. Direkt beleharapott az alsóajkába is, hogy ismét türelmetlenebbé tegye a másikat.
< - Valami ilyesmi, de végül is te szabtad most meg a saját munkaköröd leírását. >
Szemtelenkedett tovább. Hamarosan át is mentek a hajóra, ahol Tubrok tovább folytatta azt, hogy mennyire szörnyű és mindenen túl akart lenni, hogy minél hamarabb ágyba bújhassanak. Ingrid azonban nem sietett, éhes volt és csak útban volt a segíteni akaró férfi is. Végül szerencsére egy energiaszelettel be lehetett fogni és tömni a száját, így addig legalább saját maga pár pillanatig zavartalanul ténykedhetett. A vacsora közben Tubrok roppant nosztalgikus volt. Elsőre még nem is tűnt fel semmi sem Ingrid számára, csak elmondta az igazat arról, hogy miként esetet meg az első találkozásuk, hogy mindez a feladatának volt köszönhető és a férfi volt az első számú gyanúsított kémkedés miatt. Igazából nem is lepődött meg a férfi nagyon, de azért játékosan vissza is kérdezett, amire Ingrid még felelt is. A válaszon felnevetett a párja, a végén pedig gonoszkásan mosolyodott el.
< - Ó, hidd el, az is a munka része volt, csak a kellemesebb fele – szemtelenkedett. >
Ebből a férfi sejtheti, hogy amíg meg nem bizonyosodott arról, hogy nem ő volt az áruló, addig valamilyen formában jelentést tett erről is a nő. Ezek után fűzték össze a lábaikat és buktatta le magát a férfi. Ha nem ez lett volna Ingrid munkája lehet, hogy nem következtette volna ki a dolgokat, de így igen. Nem sűrűn látott olyan meglepettséget a másik arcán, mint most. A szavak pedig meggyőzték, hogy tényleg sikerült rájönnie, hogy mit tervez. Azt, hogy Tubrok bevallotta, hogy feleségül akarja kérni, hirtelen nem tudta hova tenni, már csak azért sem, mert bármennyire is szereti a másikat nemet kell mondania majd Tubrok és Kaldahan érdekében. Belenézett a férfi szemeibe és válaszolt.
< - Akkor megnyugodtam, a másik gondolatom az volt, hogy halálos beteg vagy, esetleg ki akarod adni az utamat. >
Mivel azt látta, hogy mennyit jelent ez Tubroknak direkt így felelt és nem a lánykérésre. Mintha az a rész meg sem történt volna, majd akkor fog csak, ha eljutnak oda valamikor, ha romantikusabb helyen lesznek. A néhány másodperces szemkontaktus után folytatta a beszédet.
< - Az a hárem egyébként sem volt birodalmi katonához méltó – felelt az előbbi dologra. – Így csak magadnak tettél jól azzal, hogy felszámoltad mielőtt kicsaptak volna érte. >
Evett néhány falatot, majd jókedvűen folytatta.
< - Nekem semmi ilyesmit nem kellett feladnom miattad, nem volt túl komplikált életem. >

felszerelés/egyebek:

---

Tubrokkal ellentétben Ingridnek az ilyen helyzetek se voltak nehezek és semmilyen rossz érzéssel nem jártak. Az kissé meglepte, hogy ilyen érzései vannak a férfinak, főleg, hogy a pozíciójában pont, hogy remekül kéne színészkednie bármilyen érzelem nélkül. A kis játékok is részben ezt szolgálták, hogy a legkülönfélébb helyzetben is jól tudjon reagálni, tudjanak. Ingridnek ez nem okozott nehézséget, hiszen neki élete legnagyobb részében úgyis színészkednie kellett, nem is beszélve arról, hogy őt erre kiképezték Tubrokkal ellentétben. Szavakkal nem is felelt a párja szavaira, csak bólintott rá, hogy érti. De legalább az oldalba bökés használt, mert felnevetett a férfi és a kedve is jobb lett.
A második játék már nem volt ilyen kellemetlen, mind a ketten remekül szórakoztak rajta és Ingrid nagyon hamar fölényes győzelmet aratott a párja felett. Igaz Tubrok nem nagyon akarta megadni magát és még próbálkozott is a végén. De még az sem sikerült, mert jobbnál jobb válaszai voltak ma este a nőnek. Végül a férfi szavaira a nő elégedetten bólintott.
< - Nem bizony! – mondta elégedetten. >
Ezek után nem sokkal mentek át Ingrid hajójára, ahol az első dolog az étkezés volt a nő számára. Már a vacsora elkészítése is kisebb nehézségekbe ütközött a férfi miatt, de legalább hamar sikerült megnevelni őt és el is kezdhették az étkezést. Tubrok az eljegyzés gondolata miatt nagyon nosztalgikus hangulatban volt, az első felhozottnál Ingrid el is mondta, hogy csak a munkája miatt találkoztak egyáltalán. Az elején a férfi még meglepődött, de utána már a többi részen nem.
< - Ami a te részedet illeti néhány hét volt, amíg meggyőződtem róla, hogy nem vagy áruló. De a teljes munka akkor ért véget, amikor az akadémiát elvegeztem – mondta. – Szóval hosszú volt. >
A következő nosztalgiázásnál Ingrid lebuktatta a párját, hogy mire is megy ki az egész, de végül ügyesen megoldotta, hogy ne legyen gond ebből és úgy vette, mintha el sem hangzott volna az egész. úgy tűnt, hogy mindezt igencsak jól csinálta, mert mintha megkönnyebbült volna a férfi, legalább is így látta rajta, a mosoly után pedig főleg, amikor visszaterelte oda a beszélgetést, hol korábban tartottak. Azzal a résszel egyetértett, hogy Kaldahan urához tényleg jobban illett, de az akadémián nem volt az, ott katona volt.
< - De a Birodalomban jobban jársz, ha nem a nemesi címedet tartod fenn, hanem a katonai rangot. Nemesként csupán minimálisan több a jogod, mint egy civilnek, míg a katona jócskán felette áll. >
Mutatott rá arra továbbra is, hogy miért is nem volt példamutató a férfi viselkedése korábban. Arra, hogy akkor már fülig szerelmes volt, csak elmosolyodott. A kérdésen csak pár pillanatot gondolkodott aztán felelt.
< - Komplikáltabbá tetted – felelte szemtelenül. >
Ő maga Tubrokkal ellentétben normális tempóban étkezett, így lassanként a végére ért.
< - De ha nem olyan komplikált, akkor soha se jutsz el a Birodalomba, vagy az akadémiára és soha se ismerjük meg egymást – mutatott rá a lényegre. >
Még néhány falat volt hátra, azt megette, majd ivott néhány kortyot és ő ezzel befejezettnek tekintette a vacsoráját.

felszerelés/egyebek:

---

A vacsora közben Tubrok roppant nosztalgikus volt, a későbbiekben ez vezetett ahhoz is, hogy lebukott azzal, hogy mit fog tervezni a közeljövőben. De elsőre még csak azt hozta fel, hogy milyen volt a megismerkedésük. Ennél a résznél Ingrid elmondta az igazságot, hogy nem véletlen volt az, hanem számár parancs és egy beépülés következménye. Az pedig már történelem, hogy mennyire jó volt, hogy a párja tisztázódott a vádak alól és kiderült, hogy neki köze se volt ahhoz, ami miatt ő maga akkor nyomozott.
< - Az igazat megvallva nem sok újdonságot tanultam ott – mondta. – Fiatalkoromban a magántanároktól lényegében mindent megtanultam én és a húgaim is. A „hátrányok”, ha egy moff, majd később Nagy Moff lánya az ember. >
A végén felnevetett, konkrétan nem válaszolt egyelőre, bár már itt is sejthető volt a válasza, hogy nem negatív élmény.
< - Így könnyebb elvegyülni a katonákkal, ha belső ellenőrzéses feladatot kap az ember. Célszerűbb katonaként beolvadni, mintsem ügynökként beállítani. Egy maguk fajtának könnyebben nyílnak meg, mint valakinek, akiben a szemében bűnösök addig, amíg az ellenkezőjét be nem bizonyítják. >
Magyarázta meg egyszerűen a dolgot. Ő maga továbbra sem értett egyet azzal, hogy mennyire volt helytálló a férfi szerint a viselkedése a háremmel, már csak azért is, mert a birodalomban voltak. Mi lett volna, ha nem sikerül visszafoglalni a Kaldahan-t, hanem arra kényszerül, hogy élete végéig a Birodalom egyik katonája legyen? Nem mondott már erre semmit sem, mert ebben úgysem fognak egyetérteni, ennyire ismerte már a párját. A következőre is csak bólintott, tényleg még jobban fel lesz forgatva az élete, pontosan tudta, hogy a gyerekre gondolt a párja, illetve nem sokkal később az esküvő is nyilvánvaló lett.
< - Részben önként jelentkeztem, mert azt a programot még anyám segítségével kezdték kidolgozni, csak aztán ő ugye most már máshol dolgozik, így úgy éreztem, hogy legyen ennyi haszna, ha már sokat fektetett bele. >
Továbbra is úgy tett, mintha nem tűnne fel neki az, hogy a lábaikkal mit csinál az asztal alatt a férfi. A kérdésre csak gonoszan mosolygott. Mikor Tubrok felállt és felhúzta nem tiltakozott. Viszonozta a csókot is és néhány pillanattal később az alig egy, maximum két lépésre levő ágyon találta magát. Jó néhány perc valóban kellett ahhoz, hogy ellazuljon egy kicsit, mert elég feszült volt. Közben ő maga is simogatta Tubrokot, markolászta a hátát, izmait, fenekét, mert azt tudta, hogy szereti a férfi. Amikor egy kicsit megszakította a csókot Tubrok, akkor a nőnek nem volt semmilyen kifogása a folytatás ellen, de semmilyen extra kérése sem. Azt persze nem tagadhatta, hogy tartott egy kicsit a terhességtől, gyerekvállalástól, de úgy gondolta, hogy ez teljesen normális és megszokott. Mivel nem volt semmi, így ezúttal ő húzta le magához Tubrokot, ahol megcsókolta és ölelte át szorosan és közben hozzá is simult, bújt.

felszerelés/egyebek:

---

+18
Vacsora közben romantikusan beszélgettek továbbra is, ahol először a katonasági téma került szóba. Legutoljára a férfi arra kérdezett rá, hogy megbánta-e Ingrid, hogy a munkája közben elvégezte az akadémiát, Ingrid pedig kifejtette, hogy az apja miatt úgysem nagyon volt olyan rész benne, ami meglepetés volt, vagy ne tanulta volna gyerekként, kamaszként. Valószínűleg nem ilyen volt az ideális gyerekkor, de nem panaszkodhatott. bár a fogalmazása, hogy fiatalkorában az ironikus volt, révén évekkel –négy évvel – fiatalabb volt, mint a párja és most sem volt túl idős, a huszonhetedik évében járt csak.
< - Tudom, ezért nem is voltam a legutolsó feladatom sem tiszt, csak egy sima őrmester – mosolyodott el. – Plusz akkor pilótának voltam álcázva és nem megszokott katonának. >
Tényleg tisztában volt vele, hogy az akadémiáról kikerült tisztekért nem rajonganak, de a birodalom már csak ilyen volt, ahol egy közlegényből is lehetett moff, admirális, vagy épp tábornok, ha jó helyen van jó időben. Ami az urdrarrokat illette, arra nem mondott semmit, hiszen ezek már-már eretnekségnek minősültek. Az összesnek tiszteletet kellet mutatni, ha tetszett, ha nem, mert különben megölhette a másik. Azzal egyetértett, hogy Tubroknak könnyebb volt.
< - Igen, a Kaldahanon nincsen olyan szigorú és bonyolult hierarchikus rendszer, mint a Birodalomban. >
A beszélgetés további részében a háremes részt inkább ráhagyja a férfira, tudta, hogy soha sem tudta volna meggyőzni a saját igazáról, ha a közel kilenc együtt töltött év alatt nem sikerült, akkor nem most fog megváltozni mindez. Közben a nő azt is megosztotta a párjával, hogy lényegében az anyja miatt vállalta el a feladatot, aminek hála megismerték egymást. Tubrok szavaira bólintott.
< - Emiatt és remélem, hogy ők is így gondolják – mosolygott. >
Amikor eljutottak oda, hogy elkezdtek lekerülni a ruhadarabok, akkor Ingrid is nekilátott leszedni a párjáról azokat. Igaz neki mivel alul volt nehezebb dolga volt, így valószínűleg csak a felül levőket tudja majd és az alsók a férfira maradnak. Ami őt illette egy felső könnyű testpáncél volt rajta, alatta egy blúz és melltartó. Alul a testpáncél nadrág része, bakancs, zokni és a melltartóhoz passzoló bugyi. A munkájából adódóan Ingridnek nem volt tökéletesen szép a bőre, jó néhány helyen ugyanis hegek borították. Az oldalán, bal kulcscsontnál, a hátán több helyen. Hála a modern technológiának nem túl nagyok, alig észrevehetőek, csak az láthatja, aki nagyon közel van hozzá, Tubrok pedig most nagyon közel volt, nem mintha nem ismerték volna egymás minden egyes sebhelyét. Amíg a férfi a kebleit, nyakát, hasát kényeztette addig ő maga jobb híján a férfi vállait, hátát, oldalát simogatta, a lábaival pedig a fenekét masszírozta. Ezt egészen addig tudta megtenni, amíg Tubrok le nem húzta az ágy széléig, mert ő maga ott térdelt le. Mint mindig most is nagyon élvezte a férfi nyelvmunkáját és Tubrok terve sikerült, hogy teljesen ellazítsa Ingridet, mivel a második orgazmusa végére – nagyjából húsz perc után – mindez megvalósult. Eddigre igencsak kapkodta a levegőt és örömmel viszonozta volna mindazt, amit most kapott, de kicsit meglepő módon ezúttal nem kért belőle a párja. Ez megerősítette a nőt abban, hogy már nagyon oda van a férfi és valószínűleg azonnal elsülne, amint hozzálátna a dolgoknak.
Az első pózhoz, hogy mégse az ágy végében legyenek kissé feljebb húzódott az ágyon, átölelte a férfit és ő maga is szenvedélyesen viszonozta a csókot. Az ágyékával azonnal ellentétesen kezdett mozogni és mivel tudta, hogy a férfi mennyire oda van érte, így még a hüvelyével is zongorázott Tubrok férfiasságán. Ezt csak óvatosan, mert nem akarta még ő sem, hogy a másik elélvezzen. A csókok közben továbbra is simogatta, karmolta a férfit a kezeivel a lábaival pedig átkulcsolta a derekát. A normális, közepesen gyors, romantikusabb tempó nagyon is megfelelt neki is. Amikor befejezték a pózt, akkor hagyta, hogy úgy helyezze Tubrok, ahogyan szeretné, ez pedig valószínűleg a kutyapóz volt, miután lenyomta az ágyra a férfi és szenvedélyesebben kezdett beléhatolni, ekkor kezdett kéjesen nyögdécselni a behatolásokra. A mozgást amennyire tudta, itt is folytatta és a zongorázással sem állt le. Ebből következett az egyik kedvenc póza, itt Tubrok most is ki tudta készíteni, mikor a mellbimbókat morzsolgatta Ingrid szinte beleolvadt a karjaiba. Itt több orgazmusa is volt, a végén már sikoltozni se tudott a gyönyörtől, csak halkan nyöszörögni. Az egész végére nem csak a lábai, de a teljes teste remegett.
Ezúttal Ingrid a férfira hagyta az irányítást, hogy ő mit szeretne, mert kicsit fáradt volt a sok munkától, éppen ezért most nem is szándékozott olyan sokáig húzni a dolgot. Mikor misszionárius pózba kerültek Tubrok orgazmusához közeledve akkor ő maga is rákapcsolt – nem mintha eddig nem mozgott, vagy zongorázott volna a párja örömére – gyorsabban kezdett mozogni, révén ő maga is orgazmushoz közeledett. Úgy igyekezett kihozni, hogy egyszerre élvezzenek el, ezt úgy akarta elérni, hogy Tubroknak olyan érzés legyen a végén a hatalmas orgazmusa, mintha Ingrid megfejné őt, lényegében ezt is teszi, mert úgy mozog. Miközben ő maga is a csúcsra ér szenvedélyesen és hosszan csókolja meg a férfit és közben akaratlanul is erősebben karmolja végig a másik hátát. A gyönyörrel teli sikolya most nem hallatszik, mert belefúl a csókba.

felszerelés/egyebek:

---

+18
Tubrok válaszára, amikor az őrmesteri rangját hozta fel, akkor csak kiöltötte rá a nyelvét.
< - Nem is tudom már, hogy hol lennék, hogyha tényleg a katonai pályán maradok és nem pedig a hírszerzésin lennék. >
Igazából nem volt kétsége afelől, hogy valamilyen nagyon fiatal tábornok, vagy inkább admirális lenne már a tehetségének és hűségének köszönhetően. Valaki már biztosan felkarolt volna ezen esetben. Az egyetlen előnye az lenne, hogy nyugodtabb, stabilabb munkahelye lenne, valószínűleg helyhez kötöttebb. Ennek ellenére nem bánta, hogy maradt ott, ahol volt. Amiatt roppant hálás volt Tubroknak, hogy az urdrarrok témáját nem erőltette tovább. Tubrok itt is roppant jó és kényelmes helyzetben volt, de a saját élete bármikor egy-egy urdrarr kénye-kedvén múlt, még akkor is, ha elvileg nem emelhettek rá kezet. Ezek után még több minden szóba került, hogy azért Tubrokéknál a Kaldahanon nem olyan szigorú a rendszer, mint a Birodalomban, ezzel mind a ketten egyet is értettek.
A szeretkezés alatt a férfi megérezte valóban, hogy a nő eléggé fáradt. Ingrid igazán nem tehetett róla, hogy fáradt volt, már Nar Shaddaa-n se aludt jó másfél napja, amikor este végre lefeküdhetett volna, akkor mondták, hogy ide kell jönnie. Az idefele úton se nagyon volt ideje pihenni, mert jelentéseket kellett írnia. Itt pedig egész nap figyelt, több kávét is megivott már, hogy ébren tudjon maradni. A hosszú szeretkezés pedig elég sokat kivett belőle. Bár neki is elég extrém állóképessége volt, főleg a halálosztagos génkezelés óta, de azért lassan három nap talpon maradás után már igencsak kezdett a határaihoz elérni. A szeretkezés közben végül ténylegesen nem vette magához a kezdeményezést a nő, amikor meglett volna a lehetősége rá, ezúttal fáradt volt ahhoz, hogy diktáljon. A Tubrok által ekkor választott póz neki is nagyon tetszett, tényleg jól tudták egymást simogatni és kellően intim volt.
A szeretkezés végén miután kifújta magát ő maga is elindult a pont a hálóval szemben levő helységbe, ami a mosdó volt. Mivel nem luxus hajó volt, így csupán egy zuhanyfülke – két személyes – volt itt, illetve még egy wc is nyílt a helységből. Ezen kis helységek mellett pedig a mentőkabin foglalt helyet. Igyekezett optimálisan kihasználni a dolgokat. Szóval Tuboknak nem kellett hívnia, egyszerre vele ment ki, ha lehetséges volt. Ott ő maga is lezuhanyozott és megtisztálkodott, annak örült, hogy a férfi ezúttal nem próbálkozott. Nem arról volt szó, hogy nem kívánta volna a másikat, csak éppen tényleg kezdtek leragadni a szemei. Utána még fogat is mosott, volt fenntartott fogkeféje a férfinak is, ha kellett neki. Most nem volt gondja, baja az összebújós alvással, ha tehette, akkor a hátával kucorodott oda Tubrok mellé, hogy kifliként ölelje át és bújjon hozzá a férfi és így ölelje át.
< - Én is szeretlek! – mondta a csók után. >
Igazából néhány pillanattal az után elaludt, hogy letette a fejét a párnára, vagy épp Tubrok kinyújtott karjára. Másnap szerencsére kipihenten tudott ébredni, az öltözés után pedig jött az, amit remélt, hogy majd csak jócskán később fog bekövetkezni. Eléggé rosszul érezte magát miatta, mert tudta, hogy össze kell törnie a férfi szívét, bár ekkor még nem is sejtette, hogy Tubrok fogja végül mégis meggyőzni arról, hogy igent mondjon és így is fog tenni.
< - Rendben van, visszamegyek veled egy kis időre – mondta. >

//Köszönöm a játékot, a végkifejletet a bővítésből meg ismerjük //

felszerelés/egyebek: