Sötét világ

//Csütörtökön lesz új kör.//

- Valakinek a sárkányra is ügyelni kell. - vontam meg a vállam Rhys szavaira ami a "lefoglalást" illette. Nem nagyon, sőt gyakorlatilag egyáltalán nem bíztam a sárkányban. Kétlem, hogy túlságosan is csapat játékos lenne, vagy, hogy elég önmegtartóztatás lenne benne. Nem csodálom, hogy kényes feladatokra nem őt küldik, hanem csak olyanokra, ahol ledobják, aztán mikor már semmi használható nem marad a bolygón, akkor tovább viszik onnan, hogy ne legyen útba.
- Ennyire szükséges a nagyzolás? - vontam meg értetlenül a vállamat mikor a vörös előre elhúzott a bikerrel. Mintha egy személy nem lenne elegendő, aki a képességeivel kérkedik, bár meg kell hagyni, Rhyssának legalább van alapja hozzá. Úgyhogy inkább csak csendben és nyugisan követtem őt, attól nem féltem, hogy a sárkány lehagyna, max akkor, ha fénysebességgel csapódna egy fába, de azért meg megérné az egészet.
- Négy kilométerrel a cél előtt állj meg. Onnan majd előre megyek felderíteni, és ha lehet és addig nem veszti életét, akkor a duzzogó sárkányra vigyázz, hogy amíg nincs rá ok, addig ne csináljon semmi hülyeséget. Rendben? - az üzenetet kommlinken egyenesen Rhyssának címeztem, lehetőleg élesben, nem pedig úgy, hogy majd csak akkor kapja meg, amikor már oda ért, és épp várakozna ránk. Nem hiszem, és nem is úgy tapasztaltam, hogy meggondolatlanul cselekedne, csak jobb szeretném, ha időben értesülne és az szerint építené fel a stratégiáját.
Amennyiben különösebb gond vagy nehézség nélkül sikerül elérni azt a pontot, ahonnan már gyalog kell folytatni, úgy ott leszállok a járműről, majd kinyúlva az Erőbe láthatatlanná próbálom tenni magam fizikálisan és az Erőben is. Nem tudom, hogy van-e bármilyen erőhasználó a célpont közelében, így nem akarok nem várt problémába ütközni, hogy még azelőtt észrevegyenek, hogy az már túlságosan késő lenne. Ha mindez sikerül, akkor el is indulok a célpont, vagyis az épület felé, hogy felmérjem a terepet.

- Csak ugratlak, pilóta. - válaszoltam kacagással társítva, ugyanis itt megtehettem mindezt, hiszen most a sárkány sehol sem volt, főleg nem a kommvonal csatornán, így megengedhettem magamnak azt, hogy ténylegesen úgy viselkedjek Rhyssel, mintha a barátom lenne. Különben is, már csak azért is nem padlógázzal indultam, mert szinte biztos voltam benne, hogy versenynek fogta volna fel és ami repülést illette, abban biztosan nem tudtam volna legyőzni. Túl természetes volt mindez számára.
- Mert kettőnk közül én vagyok az aki az árnyakban jár, és te vagy a nagyágyú. Az meg biztos, hogy a tini sárkánybébi nem fog időbe jönni, vagy ha kiborul, akkor meg nem csendben, és te vagy az egyetlen kettőnk közül, aki inkább tud bánni vele. Meg jobban megbízom abban, hogy te képes vagy fedezni a hátamat. - válaszolom a nőnek, aki érthető módon nem tetszését fejezte ki a tervemmel kapcsolatban, miközben igyekszem felzárkózni mellé, ha lehetséges, vagy legalábbis amennyire csak lehet lekicsinyíteni a kettőnk közötti távot. Abban biztos vagyok, hogy ő ér majd előbb a megadott pontra, és csak reménykedni tudok benne, hogy nem lesz önfejű, de attól még megpróbálok igyekezni.

- Elég sokan kiáltanának ki érte nemzeti hősnek, drágám. - újabb kacagás következett részemről. Nem volt titok, hogy ha választhattam volna, akkor én is inkább halottan láttam volna szívesebben újra az óriásgyíkot, de ezt a véleményt meg kellett tartanom magamnak. Másokkal ellentétben én nem léphettem ki a saját hatáskörömből és megvoltak a szabályok és intézkedések, amiket követnem kellett, arról nem is beszélve, hogy véleményem szerint, az eszem is a helyén volt azért. Még ha ezzel sokan nem is értenek vagy értettek egyet.
- Te leszel az első akinek szólok, ha bármi érdemlegeset látok. Légy résen. - szólaltam meg, immáron szemtől szemben, és nem kommlinken keresztül, Rhyssel, miután én is elértem azt a helyet, ahonnan már nem lettünk volna takarásban. Ezt követően pedig megpróbáltam kinyúlni az Erőben és elrejteni magam, úgy az Erőn keresztül, mint ahogyan a szemek elől is. A láthatatlanság mindkét formája fontos része volt a felderítésnek és annak, hogy biztonságban legyek. Amennyiben pedig mindez sikerült, úgy a tőlem telhető leggyorsabban és legbiztonságosabban próbáltam meg eljutni az épülethez, hogy felmérhessem a terepet a társam és a sárkány számára. Már ha az utóbbi valaha oda is fog érni.

// @Werda szólt, hogy nem tud írni, szombaton lesz új kör.//

//Szerdán lesz új kör//

Rhys szavaira még egy annyit csináltam, hogy felemelve a tenyereimet az ég felé emeltem fel a vállam, majd engedtem le. Sajnos ennél többet nem reagálhattam a dologra, főleg úgy, hogy nekem parancsba volt adva, hogy ha arra kerül a sor, akkor kérdés vagy ellenkezés nélkül végezzem ki a nőt. Úgyhogy bizonyos értelemben én voltam az eszköz, amit arra használna az említett személy, amit a nő mondott.
~ Ostobák. Jó, hogy zászlót nem kötnek rájuk... ~ jegyeztem meg magamban azután, hogy felfedeztem az első érzékelőket és droidokat. Az egy másik dolog, hogy kényelmetlen volt a többiek számára az egész, de amennyiben ki tudnám iktatni ezeket az akadályokat úgy ők is jöhetnének, habár amennyiben ezt megteszem úgy már az egész munkát egymagam is elvégezhetem. Egyáltalán miért vannak ideküldve a többiek. Rhyst még megértem, ő hasznos, de a sárkány teljesen hasztalan ilyen helyeken, neki csak a faltörő kos szerep fekszik.
- Csodás. Száz méterenként érzékelők vannak, a kutasz droidokról nem is beszélve. - adtam gyorsan jelentést leginkább suttogva, hogy ha valaminek esetleg hangérzékelője lenne, akkor az ne vegyen észre és mégis átjusson az üzenet, ezt követően folytatom az utat. Első sorban azt szeretném megtalálni, hogy hol lehetne mindezt kikapcsolni, vagy blokkolni, de ha ez nem működik akkor úgyis marad majd az, hogy én behatolok, amíg a két társam figyelemelterelésként bemasírozik. Majd Rhys élő pajzsnak használhatja a sárkányt.

//Csütörtökön lesz új kör.//

Egy pillanatra megálltam Rhyssa válaszára. Igazából, ha visszafele elintézném az eszközöket, már ami az érzékelőket és nem a droidokat érinti, akkor lehet megkönnyíteném a dolgukat, viszont fölösleges időhúzás lenne és a droidok amúgy is ott vannak. Az ha direktbe, vagy EMP-vel jönnének úgyis azt jelentené, hogy felhívná magukra a figyelmet, amit túlságosan korainak érzek.
- Negatív. Túl sok figyelmet keltene. Megpróbálom bentről hatástalanítani, ezáltal bármi is történik, kisebb lesz az esélye, hogy elmenekülnek. - válaszoltam végül a kommlinkbe, majd a választ meg sem várva indultam el az épület felé. Mindenképp az volt a célom, hgoy bejussak valahogy és megtaláljam akár a célpontot, akár az irányító szobát, ahol esetlegesen az érzékelőket és a droidokat, vagy az azt figyelő személyzetet ki tudom iktatni. Ha esetleg a moffot és családját találnám meg hamarabb, akkor pedig jól betanult mozdulatokkal próbálnám meg még azelőtt rövidre vágni az életfonalukat, mielőtt észrevehetnének vagy védekezhetnének. Viszont elsődlegesen egy bejáratot próbáltam meg találni az épületen.

Nem lepett meg, hogy a döntésem nem nyerte el Rhyssa tetszését. A hangjából nem is kicsit hallatszott mindez. Arra pedig már nem is válaszoltam, hogy közölte, van tíz percem és utána bedobja az élő pajzsot. Nem épp a legtöbb idő, főleg idegen terepen, de végtére is, számomra nem lenne zavaró, hiszen amíg ők magukra vonják a figyelmet, addig én az egész fejetlenség vagy zavar leple alatt tudnám a munkámat végezni.
A bejárathoz érve, már felkészültem, hogy kész, innen már csak a könnyű rész van hátra, amikor egy fénykard repül el előttem. Miközben az adott személy felfedte a kilétét, és a helyzetét, addig azon gondolkodtam, hogy milyen szerencse, hogy nem nyújtottam ki a kezemet, hiszen most eggyel kevesebb kéz eléggé kellemetlen lenne, hasznosabb ha mindkettő megvan. A "támadü" személye, csak apró meglepetés volt, semmi olyan, ami miatt el kellene vesztenem a fejem. Avenay mester egykori tanítványa, aki átbukott a másik oldalra és ott is maradt. Igaz, ő önszántából tette, nem pedig kényszerítették, mint engem.
- Küldd most. - közöltem Rhyssel a kommlinken keresztül miközben a rejtőzéssel tovább nem törődve nyúltam ki az erőbe annak érdekében, hogy erővillámokkal közöljem a hölggyel, hogy nem a békés beszélgetés és az üres kézzel való visszatérés érdekében vagyok itt. Az látszik, hogy kellemetlenül megfertőzték az agyát, hiszen ha csak kicsit is tudná, hogy mit jelent köztársaságinak lenni, akkor tudhatná, hogy a visszafordulás amúgy sem opció a túlélésre, mert egyből megölnének, már ha saját magam nem előzöm meg ezt a kedves gesztust.
A remélhetőleg sikeres erővillámok elsütését követve veszem kézbe a fénykardjaimat és aktiválom őket. Nem szeretem annyira a szemtől-szembe való harcmodort, mint a gyors kivégzést, de nem sok választásom van, és különben sem fogom ezt hangosan szóvá tenni senkinek.

//Kedden lesz új kör.//

//Szombaton lesz új kör.//

//Szerdán lesz új kör.//

// @Werda azt ígérte éjjel, vagy holnap ír, így akkor utána lesz új kör, ha nem, akkor vasárnap.//

//Hétfőn lesz új kör.//