Re: Central Park

by **Tyranis** Kedd 17 Dec. 2013, 11:05

Jonah nem gondolta úgy továbbra sem, hogy mindössze az okozhatta azt a lelkierőt, hogy látta a jövőt Gail és így állítása szerint csalt, vagyis lépés előnyben volt. Saját maga azon a véleményen volt, hogy mindaz csak sokkal ijesztőbbé tehette volna az egészet, mintsem segítette volna. Saját maga akkor sem biztos, hogy így reagált volna, ott akkor sokkalta inkább menekült volna. Tényleg nem tudta a mai napig sem, hogy a következő esetben honnan volt annyi bátorsága amennyi, az adrenalint nem számolva persze.
- Szerintem akkor sincs így – kötötte az ebet a karóhoz.
Figyelte, hogy milyen reakciója lesz Gailnak arra, amikor a vodkát meghúzza. Az egész végén felnevetett, amikor a szájában tartotta a lány az italt még arra is számított, hogy kiköpi és nem fogja lenyelni, de végül csak megtette és láthatóan nem is nyerte el a tetszését.
- Szólnom kellett volna, hogy ez messze nem a sör kategóriája – mondta. – De ezért vettem narancslevet. Úgy te sem fogod ennyire rémesnek érezni, ha lesz valami, amibe át lehet tölteni már italt, akkor a kettőt összekeverem.
Verés? Amikor Gail az orrára mutatott odafordult, hogy megnézze a végén pedig legyintett egyet. Azt tudta, hogy a nők egy férfinak ilyenkor mit mondtak, de arról nem volt fogalma, hogy neki mit is kellene.
- Ne aggódj, nem látszik egyáltalán – nyugtatta meg a lányt. – Legalább is addig, amíg nem hívod fel a figyelmét valakinek arra, hogy mit kellene keresni.
Néhány pillanatig még elgondolkodott.
- Holnap szeretnél még valamit csinálni mielőtt visszamegyünk Salem-be?

by **Ammon Einarson** Szer. 08 Jan. 2014, 12:19

Kitart annál amit mondott elsőre is. Nem igazán tudok mást mondani neki vagy másik véleményre vinni. Nem mintha akarnám, igazából. Így se tudom nagoyn, hogy mi is szállhatott meg akkor ott. De, örülök, hogy így történtek a dolgok ahogy akkor ott.
- Tényleg nem tudom, hogy mi szállhatott meg a plázánál. Így vissza emlékezve rá se, csak azt tudnám mondani, hogy ilyen voltam mindig is. Mármint céltudatos meg eltökélt. Heh. Ehhez képest szépen elfutottam a robotok elől másodjára meg.
Felnevet azon ahogy a votkára reagálok elsőre. Grimaszolnék nem tetszően rá de épp mással vagyok elfoglalva. Megtörlöm a számat a kézfejemmel mert a nyálam hírtelen lett a dupla mennyiségen ettől és a kissé elzsibbadt számmal most nem tudtam mást kezdeni. A narancsleves felvetés még azért fenntartja az érdeklődésemet a vodka után. Mindenképp meg kell úgy is kóstolnom. Bár magáért a narancsléért is lenne elég okom de már azért, hogy milyen is úgy. Pár nagyobb kortyot iszom a sörömből amíg hallgattam a keverés ötletét.
- Hát nem tudom majd mibe tudnánk össze keverni. Nem hiszem, hogy egy üres sörös doboz megtenné. Elég fura íze lenne annak.
Az orrom, hát igen. A "nők" nem szokták igazán dícsértetni magukat ha sikerül valami életre szóló sérülést szerezniük.
- Hát ezt eléggé az embere válogatja mondjuk. Láttad volna anyám képét mindig mikor találkoztunk. Neki olyan volt ez a kis törés - húzom végig az ujjamat rajta miközben kicsit rá is bandzsítok az ujjamra. - mintha valami szarv nőtt volna ki a szemem között az orrom helyére.
Veszem végül el a kezemet az orromtól és inkább a számhoz emelem a sörömet. De most csak egy módjával kortyot iszom. Bár így is már, minél tovább kortyolgatom, annál jobban itatja már magát a dolog.
- Mmm, nem is tudom - válaszolok - Reggelizhetünk eggyütt majd. Meg pakolni is segíthetsz, mármint, ha akarsz segíteni.
Cuppanok vissza a sörös üveg szájára hírtelen.

by **Tyranis** Csüt. 09 Jan. 2014, 13:05

- A robotok elől, amikor egy rossz sci-fiből léptek elő, amilyen magasak és még lézert is lőnek. Hmm, tényleg, mióta van használható lézertechnológiánk? – kérdezte.
A többes szám első személyével magára az USA-ra célzott. Ez az információ elmaradt neki, mert ha van ilyen, akkor kellett ehhez lenni még jó pár dolognak, amiket pénzért meg lehet venni és lehet vagánykodni, ami igazat megvallva remek lett volna. Mondjuk valami mech, mint a számítógépes játékokban lézervetővel, vagy esetleg a sci-fikből fézer, vagy lézerpuska, és még sorolni lehetett volna a jobbnál jobb felhasználási módokat, mintsem a baromi drága robotokat építeni hozzá. Az összekeverésre nem volt jó ötlete Gail-nak, igen a sörös üveg túlságosan is kevés és kicsi volt ahhoz, hogy érdemben lehessen vele valamit kezdeni. De ekkor jött a megvilágosulás.
- Akkor most narancslevet iszunk – mondta. – Úgyis kettő van, az egyiket megisszuk félig és feltöltjük vodkával, így marad az üvegben elég vodka és ahhoz a teli narancsléből öntünk. És még marad egy sima üres fél doboz narancslevünk is.
Meghúzta a saját vodkáját, majd előhalászta a narancslevet és letekerte a tetejéről a műanyag kupakot. Miután már lenyelte a vodkát húzta meg a narancslevet, nehogy elrontsa a minőségi italt, és a lány felé nyújtotta. Meglepődött némileg azon, hogy a lány anyja mennyire kiakadt azon az aprócska dolgon, amit ő maga még csak szépséghibának sem tudott nevezni. Ebben a pillanatban ugrott be neki valami és a homlokára csapott.
- Minek fáradjunk az italok megivásával, hogy össze tudjuk önteni őket? – kérdezte.
Kissé odébb ült a padon és koncentrálni kezdett, először csak a kezei lettek kékek, majd a levegő is fagyni kezdett ott, ahol tartotta, úgy fél perc alatt két korsót tett össze jégből, aminek a végén elégedetten vigyorodott el.
- Máris megvan, hogy miben öntsük össze – felelte.
Elővette a pocsékabb vodkát, majd kellő mennyiséget öntött az új korsókba, aztán ezt felöntötte narancslével, az egyiket odanyújtotta Gail-nak.
- Egészségünkre! – mondta, majd mintha ez is feles lenne húzta le az egészet.
A reggelire felpillantott.
- Rántottát kérek reggelire, az este után tejet is és aszpirint – adta le a rendelést. – Aztán ha összeszedtem magam még pakolni is segíthetek.

by **Ammon Einarson** Szomb. 18 Jan. 2014, 17:57

Kérdően pillanto Jonah-ra. De végül csak vállat vonok.
- Ki tudja. - bár lehet, hogy a kérdése csak költői volt.. - És ki tudja még milyen meglepetései vannak a kormánynak is.
Az én ötletem nem áll meg a saját lábán ahogy gondoltam de nem voltam biztos benne, hogy a töménytelen mennyiségű narancslé megivása segíteni fog-e nekünk mert utána, már magamból kiindulva nem sokat ittam volna azt követően, bármit is. De végül is mikor felém nyújtja át a narancslés üveget akkor elindul a kezem felé, hogy elvegyen és igyak belőle le én is de végül nem kell mikor homlokon csapja magát nem is tudom, hogy most örüljek-e hírtelen, hogy milyen ötlet jutott az eszébe ahogy figyelem, hogy alrébb megy kicsit a padon és valamin nagyon ügyködni kezd.
De végül én is a kezembe temetem az arcomat, hogy "igen ez eléggé kézen fekvő megoldás".
Elveszem a nekem szánt korsót.
- Egészség! - mondom én is de nem követem a példáját, hogy lehúzom az egészet. Egyrészt ennyit meg se tudok inni egyszerre, már csak ez a kis kortyokban ivó típus vagyok. Másrészről meg még nem tudom, hogy mire számíthatok. De azért egy rendes kortyot iszok meg belőle és meg kell hagynom így sokkalta jobb az ital mint az első próbára.
- Na ez így már sokkal jobban ízlik. - mosolyodom el és iszom bele megint.
Kész rendelés a válasz. Erre valahol nem számítottam, de valahol még is. Vagy csak szimplán örülök neki.
- Én csinálom rántottát ha segítesz pakolni. Na? - bár így utólag bele gondolva lehet, hogy most fogja meggondolni magát a reggelivel kapcsolatban...

by **Tyranis** Hétf. 20 Jan. 2014, 09:03

Csak felnevetett arra, hogy még milyen meglepetésekre lehet számolni. Attól nem aggódott már, hogy olyan sokkal.
- Az elnök épp imádja a mutánsokat és roppant sajnálatos módon az állam csődben van – mondta. – A SHIELD léte elég sok pénzt emészt fel és a korábban, illetve a most tönkretett őrszemek is jó pár száz milliárd dollárt vittek el, fejlesztés, kutatás és gyártás szinten. Hacsak nem adóztatják meg jobban az embereket, akik mivel épp szeretik a mutánsokat és fel lennének ezen háborodva és az politikai öngyilkosság. Egy ideig nem kell tartani mutánsok ellen készülő nagy dolgokkal. Maximum kicsikkel, de legalább a high-techtől nem kell félni.
Miután kiitta az italát jött rá, hogy ez neki így igencsak gyenge volt, naranccsal, de annak legalább örült, hogy Gail-nak ízlett, így legalább elmondhatták, hogy a lány is ivott némi töményt. Letette a saját jégkupáját és inkább a sima jó minőségű vodkás üveget vette a kezébe és azt húzta meg jó alaposan.
- Ez még mindig jobb – mondta, egyet nem értve a lánnyal.
A javaslaton néhány pillanatig elgondolkodott, majd szélesen vigyorodott el, egy pillanatra még némi perverzitás is becsúszott a vigyorba.
- Komolyan azt akarod, hogy a fehérneműid között kutakodjak? – kérdezte kajánul.

by **Ammon Einarson** Szomb. 01 Feb. 2014, 16:06

Hát ami igaz az igaz. Most tényleg közkedveltek lettünk. Mondjuk ha nem is közkedveltek de legalább nem üldözöttek meg az elnök tényleg épp "fülig zúgott" bele a mutánsokba. Persze jó pár milliójukba fájt rájönnie. Hehe. Hál istennek, ebben mondjuk egyet is értek Jonah-val, ahogy mondja nem kell tartanunk most nagyon a high-teck támadásoktól. Vagy bármi félétől.
- Na igen. Nem kis kárt okoztak saját maguknak.
Azt ahogy kiissza a saját kevertjét csak nézem. Hamar kivégzi és a minőségibb vodkát ragadja magához. Én fojtatom a sajátomat de Jonah-val eltérően én még csak a feléig jutok el.
- Azért vigyázz. A végén még fejbe csap azt húzhatlak.
Nem tudom mennyire bírja a piát, eddig elég jól de azért nem lenne jó ha átesne bármelyikünk is a ló túl oldalára. Mégis csak haza is kell találni majd valahogy. És ebből a kis elmélkedésemből az a kis perverz mosolya rángat vissza.
Kedvesen elmosolyodom és a vállára teszem a kezemet.
- Csak akkor ha szeretnéd, hogy a fogaidat a kezedbe adjam. - válaszolok kedvesen majd elveszem a kezemet és a pohárkám felé fordulva meghúzom azt megint.

by **Tyranis** Vas. 02 Feb. 2014, 10:42

Ilyenkor örült határozottan, hogy értett a joghoz és a közgazdaságtanhoz, és még érdekelte is mindez annak ellenére, hogy csak jövőre kellett érettségiznie és nem most. Már úgyis megvolt, hogy hova fog jelentkezni fősulira és egyetemre, de a neve miatt… eddig legalább is úgy volt, hogy felfogják venni, most, hogy mi lesz, hogy az apja kicibálta a nagyközönség elé, már lehet, hogy az iskola fel sem veszik, vagy pedig csak levelező szakra. Jelen körülmények között már lehet, hogy annak is örült volna, hála az apja „zsenialitásának”. Igaz, ha a mutánsimádat megmarad, akkor jól jön ki belőle, ha nem, röviden és tömören b*szhatja. Az itallal kapcsolatban szélesen vigyorodott el.
- Ez nem olyan erős, hozzá vagyok szokva az italhoz – nyugtatta meg a lányt.
Eléggé biztosra vette, hogy Gail még nem nagyon volt olyan elit bulin, ahova Jonah szokott járni, ahol a fiatal kora ellenére is tömérdek mennyiségű pia szokott előfordulni, hála annak, hogy mennyire ki vannak tömve és azok minősége is remek. Ahogyan az elhozott nőké is, akiket a haverok hoznak. Az aranyélet előnyei.
- Tudom, hogy mikor hagyjam abba, még nem kell, ha sör lenne, akkor gondban lennék, az jobban kiüt, mint a tömény.
A sör és a maga átkozott buborékjai. Látta Gail mosolyát az övére, tudta, hogy nem annak szólt, aminek ő akarta, de ahogyan a lány a vállára tette a kezét nem is habozott tovább, még akkor sem, ha tudta, hogy átkozottul nagy pofonnak lesz gazdája pillanatokon belül. Abban a pillanatban nyúlt előre is, a kezét Gail tarkójára csúsztatta és odahúzta magához a lányt, majd mielőtt az észbe kaphatott volna megcsókolta.

by **Ammon Einarson** Hétf. 03 Feb. 2014, 14:02

Eléggé könnyen kezeli a pia kérdést. Én már azt a fél doboz sört éreztem amire rá ittam még most ezt a vodtka narancsot. Meg kell hagyni, hogy érzem azért már a hatását szóval csak lassan kéne eliszogatnom amim még van a pohárban. Nehéz ügy lesz mert nagyon be jön.
Érződik Jonah-n hogy más körökben, előkelőbbekben járkált. Politika meg a hasonlókban nem igazán lehet vitatkozni vele, nem is vitatkozni, inkább jobban otthon van a témában mint én. De hogy még a piát is ilyen jól bírja. Vagy csak én bírom rosszul.
- Jó neked. Én most eléggé a kitapogatásában vagyok, hogy mennyi lesz sok.
Mondom én, miközben már eléggé érzem a határ hol lesz.
Mikor a vállára teszem a kezemet és rámosolygok, már csak mondanom kéne amit akartam, hogy kiverem a fogait ha turkálni mer a ruháim között, de nem tudom mondani.
A keze a nyakamra kerül és közelebb húz magához és mielőtt még reagálhatnák a mozdulataira bármit is megcsókol.
Nagyon meglepődök, nem tehet róla. Ez volt az utolsó dolog amire most itt számítottam volna. Nem is tudom, hogy mit lépjek, vagy hogy mit kéne lépnem most erre. Leápoljam vagy ne, csak a pia miatt.. De azt mondta, hogy jól bírja.

~ Te kis...~
Felemelem végül a jobb kezemet és egy kokit adok a fejére és alrébb csúszok a padon. A nyakamon lévő keze ha nem engedett csak akkor fogok rá a balommal a hüvelyk ujjára és kicsit meg csavarom, hogy érezze a törődést miszerint ideje lenne vissza vonulni azzal a kézzel a saját télfélre.
Mondani nem mondok semmit egyelőre. Az arckifejezésem bőven beszédes hozzá, hogy ne kelljen, leolvashatóan Jonah testi épsége fog azon múlni, hogy mi lesz az első szó ami elhagyja a száját.

by **Tyranis** Kedd 04 Feb. 2014, 10:42

Az ütést követően hallhatóan jajdult fel, azonnal elengedte Gailt és ő maga is hátrébb húzódott, a kezét a fejére tette, ahol a lány eltalálta és máris bekékült, ahogyan nekiállt szó szerint lejegelni az érintett felületet.
- Bocs – mondta. – Nem akartam később, amikor azt hihetnéd, hogy azt használom ki, hogy már részeg vagy…
Igencsak bűnbánó volt és érezni lehetett, hogy komolyan gondolta, hogy ennyi idő alatt Gail sem lehet még részeg és nem él vissza a helyzettel. Úgy tűnt, hogy nem lett igaza, azonban a lány még így is könnyedén rájöhetett, hogy tényleg nem a pia miatt csinálta és Jonah-nak is eléggé fontos volt, hogy a lány még józan legyen, amikor ezt megteszi. Néhány másodpercig csak ült a srác, arra most már figyelt, hogy kap-e újabb ütést a szavaira, ha igen, akkor az elől próbált félrehúzódni, vagy kitérni, amelyiket egyszerűbb megtennie anélkül, hogy újra használnia kellene a képességet. Végül a kellemetlen helyzetben úgy fél-egy percet várt még, mielőtt fel nem kelt a padról. Ekkor szólalt meg újra.
- Azt hiszem a legjobb az lenne, ha hazavinnélek, reggel majd érted megyek, hogy visszamenjünk Salem-be.

by **Ammon Einarson** Kedd 04 Feb. 2014, 16:31

Ahogy megütöttem ő is vissza húzódik, messzebb kicsit tőlem. Fel is jajdult és elkezdte jegelni a feje búbját.
Bocsánatot kér és, végül is indokolja tetteit. Értem is én amit mond, lassan elpirulok közben jobban realizálva a helyzetet is jobban.
Látom rajta, hogy tényleg bánja a dolgot. Ahogy én is, hogy megütöttem végül ezért.
Csak csendben ülök én is egy ideig. De végül megszólalok.
- Nekem se kellett volna megütnelek...Csak... - Francba is, most mint mondjak, megijesztett? Vagy váratlan volt, vagy ...
Vagy végül nem mondok semmit se csak csendben maradok én is.
Hosszú az a perces csend ami ránk ült emiatt. Kínos és zavarba is vagyok. Mondanom kéne neki valamit, vagy csinálni. Nem tudom. Teljesen abban a hitben voltam, hogy ugyan úgy elcseverészünk majd meg iszogatunk majd mindenki jó hangulatba kicsit becsípve hazamegy mint régen a többi boxtárssal meg osztálytárssal mikor iszogattam. De teljesen más a szitu most itt. Kínos is a csend amíg tart. Aztán végül fel kel a padról és a hazamenetelt javasolja.
- Lehet azt kéne...
~Hülye, hülye, hülye! ... Milyen idióta reakció már megütni a másikat. Elég rá néznem, dühös se tudok lenni és még totál szarul is érzem magam attól, hogy megütöttem reakcióként...~

by **Tyranis** Szer. 05 Feb. 2014, 10:34

Jonah szíve szerint rákérdezett volna arra a félbemaradt „csak” részre, de ezúttal az előzőek után jobbnak látta, ha nem provokálja Gail-t, nem akart egy újabb, esetleg erősebb ütést, ami már eltöri valamijét. Mondjuk az orrát, tudta, hogy a lány bokszol, így jobb volt vele nem kötekedni, sem erőltetni semmit. Az előzőek igencsak erősen ráébresztették erre. A percek után legalább a felvetése után nem kapott újabb ütést, pedig már tartott attól, hogy ez is megfog történni, de ahogyan a lány kimondta, hogy a legjobb lenne tényleg az, hogy hazamennek, akkor Jonah fel is állt. Még egy kortyot ivott a saját vodkájából, majd rácsavarta a tetejét és visszatette a zacskóba, amiben elhozták a boltból. Ezek után már csak az tetőzné a napját, ha a rendőrök igazoltatnák és megtalálnák a rengeteg piát nála, náluk. Megvárta, amíg Gail is felkel, majd a zakóját felkapta a padról és körbenézett.
- Te vezetsz, fogalmam sincs, hogy merre laksz – mondta.
Az egyetlen előnye ennek a helynek az volt, ha itt maradnak a környéken, akkor könnyű lesz a Times Square-re kitalálni, hogy hazamenjen a család itteni lakásába, ahol a szolgálókon felül úgysem lesz más és legalább zavarni nem fogja senki, úgysem nagyon hitte, hogy kedve lenne mindezek után beszélni bárkivel is. Gail-re nézett és várta, hogy a lány mutassa az utat, ha megteszi, akkor ő hozza a zacskókat és követi a lányt a megfelelő irányba.

by **Ammon Einarson** Csüt. 06 Feb. 2014, 00:03

Meg iszom végül a nagy tanácstalanságomban a pohárból ami még megvolt benne, hát így félig volt benne. Majd felkelek a padról végül. Megvárom míg össze pakolja amit szeretne meg felveszi a zakóját. Tökre meg is feledkeztem róla, hogy lerakta nekem.
- Persze. - mondom - Nem lakom innen messze, ezért is szeretek a parkba kijárni. A közelsége miatt.
Még lehajolok a sörért amit letettem még a keverés előtt. A jégből készült pohár már üres és igazából azt meg leteszem mert nem igazán érzem szükségét, hogy cipeljem magammal. Elég lesz az a fél üveg sör a kézbe most. Úgy érzem. Már így is eléggé bele lendültem az iszogatásba. Szóval nem kéne semmi amibe még töltethetek Jonah-val. Nem mintha nem tudna egy újat csinálni. Vagy nem mintha most annyira a hangulatba lenne, hogy csináljon egyet.
Közben elindulok azért, haza felé. Persze közben ott van a fejembe, hogy mondani kéne valamit. Beszélgetni legalább mert a csend eléggé kínos ahogy ránk ült. Szép mozdulatok kis csaj! Nem kérdés, hogy miért mondták a spanok, hogy "lány vagy de nem is" meg hogy "nem számít". Azt hiszem ma sokáig fogom püfölni a zsá... vagy nem, az a suliba van már.
Az út maga nem tart sokáig, 5-7 percnyi kellemes séta tempóban. Pár utcával lejjebb meg páron jobbra meg balra. A főbb gond inkább az volt, legalábbis számomra, hogy amíg ültünk nem igazán éreztem azt amit séta közben. Az, hogy koncentrálnom kell hozzá. Nem is igazán iszom bele a sörbe, csak cipelem magammal.
Lassan pedig meg is fogunk érkezni hozzám. Ami igazából egy ugyan olyan lakótelepes ház mint a környéken a többi is. Pár szint minden szinten pár lakás, és így tovább.

by **Tyranis** Csüt. 06 Feb. 2014, 12:02

Jonah is a padon hagyta a jégből készült kupáját, neki sem nagyon volt arra már szüksége, az övé is üres volt. Legalább abban jó volt ez a hely, hogy meglehetősen közel volt, így neki sem kellett túl sokat mennie ahhoz, hogy kiérjen az előkelőbb környékekre és onnan „hazajusson”. Ahogyan Gail ő maga is csöndben ballagott, nem szólalt meg, noha ő is érezte, hogy a kínos csend ezen esetben tényleg roppant kínos volt. De valahol ott volt benne, hogy nem is igazán mert mindezek után megszólalni, soha sem volt kifejezetten az a típus, aki verekedni szokott, azt pedig, hogy egy lányt üssön meg, még ha csak önvédelemből is eléggé elképzelhetetlennek tűnt számára. Ez megvolt benne, hogy belenevelték, hogy nőre soha sem emelünk kezet. Legalább a kékvérűségnek is megvoltak az előnyei és hasznát vehette valahol. Verekedni összesen maximum a tüntetésen láthatták és ott is hokiütőt használt a rendőrök ellen, pont azok ellen, akik ellen közel sem kellett volna. A házakra nézett, amikhez odaérkeztek, hagyta tovább, hogy Gail vezesse, majd ha megérkeztek a megfelelő házhoz, Jonah akkor szólalt meg legközelebb.
- Nos akkor, jóéjszakát – mondta. – Reggel úgy 9 körül jövök majd, hogy indulhassunk Salem-be.
Még várt néhány pillanatot, igazából addig, amíg Gail be nem lép a házba, hogy tényleg meggyőződjön arról, hogy a lány biztonságban hazaért. Ha ez megtörténik, akkor ő maga is elindul visszafelé azon az úton, amin idejöttek.

by **Ammon Einarson** Kedd 11 Feb. 2014, 22:59

Csendben érünk át a házamig. A gondolataim igazából a csókon járnak így majdnem túl mentem a kapun de észbe kaptam és megálltam időben előtte.
Mikor elköszön, elhatározom magamat végre. leteszem a sörös üveget a földre miközben mondja, hogy holnap akkor mikor.
Mikor épp a mondata végére ér lépek közel hozzá. kezeimet a mellkasára teszem, megtámasztva így magamat ahhoz, hogy fel pipiskedjek. Lábujjhegyre álljak anélkül, hogy elveszteném az egyensúlyomat. És meg csókolom Jonah-t. Egy késői viszonzása az övének, lassú bátorság gyűjtés rá volt ez a rövid séta amit megtettünk.
Pár másodpercig maradok ajkaihoz ragadva majd leereszkedem a pipiskedésemből ha nem fog meg vagy hasonlók.
A csók után kicsit kuncogok.
- Tényleg bocs, hogy fejbe kólintottalak, csak megleptél, meg meg is ijedtem.
Mondom a végét már teljesen elvörösödve.

by **Tyranis** Szer. 12 Feb. 2014, 10:53

Az egész ott sem lett jobb Jonah számára, hogy Gail sem törte meg a csendet, amíg megérkeztek hozzájuk. Látta, hogy a lány kis híján be is ment kapualjba anélkül, hogy mindez feltűnt volna neki, így még a fiú döbbent meg a legjobban, amikor a lány végül oda hajolt hozzá és megcsókolta. Igaz néhány pillanatnál nem akadt fent jobban ezen a tényen, csak átölelte Gail-t és magához húzta miközben viszonozta a csókot. A végén elengedte a lányt és következett valószínűleg a leginkább illúzióromboló dolog, amit el tudott képzelni, a nevetés. Bár ez legalább nem hangos vihogás volt, ami elő szokott fordulni hasonló helyzetben, csak kisebb kuncogás, így nem is foglalkozott vele különösebben. Végül elmosolyodott és ő maga is megszólalt.
- Már nem is fáj – próbálta megnyugtatni a lányt.
Nem volt teljesen igaz, még igencsak érezte, de majd lejegeli, a saját kezével a feje búbját és reggelre talán nem is fogja majd érezni. Ha a lány ekkor engedte, akkor még egyszer megcsókolta miután közelebb lépett hozzá, majd hátrébb lépett.
- Jó éjt – feleli mosolyogva. – És akkor jövök a reggeliért néhány óra múlva.
Ha Gail most már tényleg bemegy, akkor elindul hazafelé.

//És akkor azt hiszem, hogy mi itt végeztünk is, köszönöm a remek játékot!//

by **Ammon Einarson** Szer. 26 Feb. 2014, 01:39

Nagyon örültem, hogy viszonozta a csókomat, hogy az ütéssel nem idegenítettem el magamtól teljesen. Kellemes érzés volt az is ahogy át ölelt közben.
Kicsit próbált vìgasztalni,hogy már nem s fáj a feje az ütéstől d-e biztosvoltam benne, hogy csak engem akar vígasztaln vele, mert tisztában vagyok vele, hogy mekkorát tudok ütni. De nem folyok ebbe bele komolyabban, mosolyogva rá biccentek neki egy helyeslően, egy értem biccentés.
Mikor közelebb lép, hogy egy csókot adjon mielőtt elmenne, hagyom, sőt viszonzom csókját. Hogy reggel, vagyis tényleg csak pár óra múlva jön is a megígért reggeliért és akkor pakolni biccentek elsőnek.
-Rendben, - mondom - Várlak akkor.
Teszem még hozzá majd végül, végre be is megyek a kapun és nehezen de eljutok a szobámig ahol némi fetrengést követve sikerül végül el aludnom.

//én is köszönöm a remek játékot, és elnézést a néha-nēhai kényszerszüneteiértt :-)

by Ajánlott tartalom