Re: Kastély

by **Thorhalla** Kedd 01 Május 2012, 09:34

2046. november 16. – A kastély trónterme, Negatív zóna
Résztvevők: Yusuf Azeem Omni, Daniel Hamilton, Andrew Ramirez, Lorna Howlett és Hjuchia Algernon

Blastaar csak bólintott Yusuf kérdésére, nem különösebben zavartatta magát amiatt, hogy nem kapott választ arra a kérdésre, amit feltett. Az egyik mellette álló nőnek intett anélkül, hogy ránézett volna, mire az a nő Lorna-hoz lépett oda.
- Most gyere velem – mondta.
Ezzel belekarol a lányba és kikíséri őt a teremből. A többiek egyelőre pedig várakoznak, hogy a két társuk visszaérjen a négyessel. De addig is szerencséjükre senki sem zavarja meg őket és nem szól a király sem hozzájuk.

Kastély - Page 3 00120

2046. november 16. – A kastély börtöne, Negatív zóna
Résztvevők: Tomek Wind (Freyr Johnson), Rachel Wilcox és Ethan Jackson

Rachel és Manó végül leértek börtönrészbe, ahol mostanra már el voltak a Fantasztikus négyes tagjai engedve, legalább is a legtöbben. A négy eredeti tag kissé megöregedve várakozott a párosra, velük három fiatal várakozott ott, három fiú indulásra készen, a fiatalok pedig Manóékkal lehettek egyidősek. Már majdnem köszöntek volna, amikor egy sikolyt lehetett hallani az egyik közeli folyosóról. Ha a páros elindul arra, egy lányt láttak meg, aki egy cella előtt állt. Ha benéztek, akkor…

A lány odakiáltott az egyik őrnek, aki meg is jelent, majd a lány meglepetésére őt elengedte.
- Reed Richards, a Fantasztikus Négyes vezetője – mondta.
Az őr belépett a cellába és Tomek-et is elengedte. Amikor a fiú felnézett a lány hatalmasat sikoltott, a fájdalom a fiúban nagyon picit csökkent. Ekkora érkezhetett meg a két másik személy, a cellában egy fekete bőrű raszta hajú fiú volt, de az arca nekiállt levedleni.
Kastély - Page 3 1419823-mettleface

2046. november 16. – Az űr, Negatív zóna
Résztvevők: David Ethan és Zen Aian Khalil

A férfi hörögve nézett fel és úgy válaszolt.
- Egy lány… jégcsap szemekkel, ősz hajjal… - mondta nehezen. – Érzéketlen arc
David ebből már tippelhet, hogy lehetséges, hogy Zyro és Manó testvéréről van szó, révén ő is hallotta Zyro jelentését Tyranis-ról. Persze nem biztos, hogy ő az, rengeteg ilyen személy lehet univerzum szerte.
- Összecsaptam a bandázst… nem sodorhatom a másikat veszélybe.
Ezzel szinte utolsó erejével egymáshoz érintette a két bandázst és egy villanás után újra Aian jelent meg mellette.

by **Ammon Einarson** Kedd 01 Május 2012, 15:36

Az egyik nője a királynak lép oda Lornához és elviszi. A többiek elmentek, hogy felhozzák az F4-et és a gyerekeket. Csendes várakozás jön most míg nem érnek fel és indulhatunk vissza. Nem repesek az örömtől, hogy itt kell hagynunk és a feladat elvégzése se igazán vigasztal ebben. De most nincs mit tenni. Egyértelmű, hogy mi jönnénk ki vesztesen ha csatát kezdeményezünk így csak az marad, hogy csendben elfogadjuk. De csak most. Látszik, hogy változtak a többiek az utóbbi időben, talán még annak is betudható, hogy Yusuf lett a vezetőjük. De azt meg kell hagyni, hogy jól csinálja mert azon az egy kis vitán kívül nem volt ellentmondás és mindenki tette amit kell. A végén még mindenkinek benő a feje lágya és jók is lesznek a megmentősdiben.

A villanás végén ismét a negatív zónába érkezek meg. Megkönnyebbülve fújom ki a levegőt és egy kicsit még le is eresztek. Ellazítom az izmaimat és Ethan-ra nézek. Némán maradok egy ideig. Összegzem magamban, hogy mi is történt. Végül az első reakcióm érkezés után az, hogy kezemmel eltakarom az arcomat.
- Azt hittem meg fogok dögleni.
Ha az a sugár eltalál tuti nem maradok meg. Fényévekkel jár a csapattagok ereje felett és ellenségként tudjuk. Elemelem a kezemet a fejemtől és gondterhelten nézek le újra Ethan-re.
- Megjelent itt valaki a helyemen?

by **Sarah** Kedd 01 Május 2012, 17:12

Az összegzése alapján továbbra sem mondhatom konkrétan hogy tudom kiről van szó, csupán csak a sejtés „kegyes” léte adatik meg ebben a felettébb kellemetlen helyzetben, ha az a lány az, akit korábban már Zyro leírt a csapatnak, nos, akkor ő az, igazából most mondhatnám hogy „ akkor el vannak átkozva „ vagy hogy nekik végük, de ostobaság lenne, hiszen sok hasonló személy létezhet a világban, a lényeg az hogy egy személy írt most ki ha jól értem egy egész várost, vagy talán egy bolygót, bár az eléggé lehetetlennek tűnik, de akkor se mondanám biztosra hogy az lesz az akire gondolok, hiszen lehet hogy van más is ebben a világban akinek még nála is nagyobb ereje van, mert ugye sosem tudhatjuk hogy mivel fog nyakon verni minket a sors, hiszen lássuk be, a nagyhatalmú, erős személyek sosincsenek a mi oldalunkon, s itt felmerül a kérdés hogy miért nem? A válasszal csak az a baj hogy jómagam sem tudom, de talán nem is számít, elvileg mi vagyunk a jók, bár ez is csak nézőpont kérdése, másnak mi lehetünk maga a sátán, bár ezzel a hasonlattal inkább nem élnék, mert a végén itt terem az a vörös bőrű majom és levág még egy sor pocsék szöveget, mint a múltkor, amikor a lánya jött oda „látogatni”. Még kapok választ a hogyan került ide kérdésemre is, és egy ideig nem értem hogy miként is történhetett mindez, csupán azzal hogy összecsapja azt az izét, de amint újra megteszi tisztává válik a dolog.
- Hé, várj!... - De nem tudom befejezni, pedig lenne még egy kérdésem, de így már nem számít végül is, és Aian is úgy tűnik hogy ismét itt van a „körünkben”, úgy tűnik eléggé megviselten.
- Mi történt?.. - Teszem fel a legszimplább kérdést, ami egy ilyen alkalom után szóba jöhet, majd pedig helyeslően bólintok.
- Igen, egy Kree, ha jól értem a bandázs segítségével valahogy helyet cseréltetek… Mond… Az a bizonyos nő volt az? - Kérdem kissé aggodalmasan, ha igen… Akkor meg vagyunk cseszve.

by **Quentine Constantine** Szer. 02 Május 2012, 11:52

Levezetnek minket a tömlöchöz, ahol az F4 tagok már várnak ránk. A gyerekeikről valamiért azt hittem, hogy tíz é körüli arcok lehetnek, de inkább hozzánk állnak közelebb korban. A kor meglátszik az eredeti tagokon, de ezt nem is csodálom, ahogy Blastaar mondta, egy ideje itt vannak már. Bátorítóan rájuk mosolygok. Aztán jön a sikoly, nem tudom, mire vélni, ez egy börtön, valószínűleg gyakran sikoltoznak az emberek, mert nem jó nekik itt.
-A nevem Rachel Wilcox, ő pedig Ethan Jackson. Azért jöttünk ide a barátaimmal, hogy hazavigyük magukat - közlöm a nem kis ismertségnek örvendő Reeddel, remélem a sok itt töltött év nem törte meg a lelkét.
Végül aztán elindulok a sikoltás felé, mert valami őrt is láttam arrafelé menni, talán fontos lehet a dolog. Egy kislány, meg egy... Hát, ööö. Szóval ez most Vörös Koponya Junior, vagy mi? Mindenesetre őket is épp elengedik, szóval van egy olyan érzésem, hogy ők is velünk jönnek. Hátrébb lépek a cellától, és Reedre nézek.
-Öhm, az eredeti F4-et ismerjük, de a gyermekeiket nem. Bemutatnának? - Kérdem finoman megfogalmazva, mert azt mégse mondhatom, hogy: ugye ez az ocsmány vörös valami nem a gyereked?

by **Tyler** Szer. 02 Május 2012, 20:40

Lejutunk a börtönbe, még mindig Lorna jár a fejemben, így dühösen nézek végig az őrökön és az F4-en is. Miért kell, mindig valaminek történnie, miért kell mindig valakinek feláldoznia magát a céljainkért.....
Az öregek elég megviseltnek tűnnek, mellesleg a gyerekek sem néznek ki vidáman. Rachel bemutat így intek nekik, próbálva barátságos arcot vágni nehezen megy....
A sikolyra összerezzennek, majd a cellába belépve, be nézve látom a férfit akinek az arca szörnyű állapotban van.
-A földről jöttünk...mi van vele?-
Kérdezem a kölyökre intve, majd az őrre nézek, hogy ideje lenne elengedni az F4-t és a gyerekeiket.

by **Serena Davidson** Csüt. 03 Május 2012, 08:25

A többiek kissé félrehúzódtak én pedig továbbra is ott álltam a király és a társaságuk között félúton. Valahogy, némileg már megbántam, hogy igent mondtam arra, hogy maradok, nem mintha olyan nagyon vitatkozni lehetett volna azóta, hogy kitalálta Blastaar mindezt. Egy nő lépett oda hozzám a hármasból. Nem hiszem, hogy beszéltünk volna egy nyelvet, valószínűleg, akik beszélik az angolt, azok is az F4-nek hála tették mindezt. A mutogatásra bólintottam, hogy vele megyek, a többiekre akartam nézni, de végül félúton megállítottam a fejemet és a tekintetemet. Nem szólok hozzájuk és nem köszönök el. Nem nézek hátra, nem fogok hátranézni rájuk, mert akkor minden kevéske akaraterőm elfogyna és még az, hogy szökni, menekülni próbálok is mindenki halálát okozná. A körmeimmel a tenyerembe vájtam, és így szótlanul követtem azt a zöldszőrű nőt, vezessen bárhova is. Még ebben a pillanatban is az jutott eszembe leginkább, hogy mi lesz így anyával és apával, ha megtudják… apát tudtam, szétszedi a csapatot, amiért itt hagynak, anya összetörik és még Madárijesztő is egyedül marad emiatt.

by **Henry White** Csüt. 03 Május 2012, 11:37

Még mindig a lányt nézem, ahogy beszél. Csak nyugtázom, hogy az a érfi, név sem ismerős. De miért is lenne, ha egyszer semmire sem emlékszek. Lehajtom a fejem, s újra érzem a fájdalmat, ami eddig is fenn állt folyamatosan, csak nem figyeltem rá. Ahogy újra a lányra nézek, érzem hogy picit csökkenne a fájdalom a testemben.
A sikoltásra ijedve összehúzódok, majd az arcomat tapogatom meg, ahogy azt bámulja a lány és az újonnan jöttek is. Nem érzem, hogy fájna azt viszont igen mintha a bőröm kezdene hámlani.
-Mi történik velem?-
Kérdezem pánikolva, kétségbeesetten és félve nézve a körülöttem lévő emberekre.

by **Bishop** Csüt. 03 Május 2012, 19:56

Eljön az idő, amikor a csere megtörténik, a többiek már a celláknál járnak és Lornát pedig elkíséri egy olyan furcsa idegen nő, mi csak állunk és várakozó pályán vagyunk. Nem szól hozzánk senki, de még csak ránk se néznek, kicsit talán kínos a dolog, de én türelmesen várom, hogy megérkezzenek a Fantasztikus négyes tagjai és gyerekeik, nem tudom mit várhatok remélem nem megtört kiégett személyekkel kell hazamennünk, annak aztán semmi értelme nem lenne, még akkor sem ha a Földet akarják elpusztítani.
~ Mit fognak otthon szólni, ha azt mondjuk: "Igen megvan a küldetés, csak közben az új tagot Gorgot kiselejteztük és Lornát, egyik legjobb emberünket otthagytuk a helyi királynak." Nem fognak örülni az biztos, ráadásul ide még egyszer vissza kell jönni, mert senkit nem hagyunk hátra...

by **Thorhalla** Csüt. 03 Május 2012, 20:19

2046. november 16. – A kastély trónterme, Negatív zóna
Résztvevők: Yusuf Azeem Omni, Daniel Hamilton, Andrew Ramirez, Hjuchia Algernon, Tomek Wind (Freyr Johnson), Rachel Wilcox és Ethan Jackson

Odalent a börtönben elengedik Tomek-et is, miközben a velük levő lány bemutat mindenkit.
- Susan és Reed Richards, Jonathan Storm, Benjamin Grimm, Victor Richards, Gregory Grimm, James Richards, én Lara Storm vagyok és ő pedig Tomek Wind – mondta.
Tomek-et támogatni kellett, mert egyedül nem tudott haladni, de ezt James megtette, így nem kellett Rachel-nek és Manónak ezzel fáradnia. Ahogyan mindenki megvolt az őrök visszakísérték az igencsak nagy számra gyarapodott csapatot a trónterembe, ahol a páros már nem látja Lorna-t.

Csak pár perc telt el, de akiket elküldtek a rabokért hamarosan vissza is tértek kilenc másik fő társaságában.
- Itt vannak, most pedig távozzatok! – mondta Blastaar.
Végül egy hanyag intéssel küldte el a teljes társaságot.

Kastély - Page 3 00120

2046. november 16. – Az űr, Negatív zóna
Résztvevők: David Ethan és Zen Aian Khalil

Beszélgetnek kint továbbra is. A többiek egyelőre nem bukkantak még fel és rádiókapcsolat sincs továbbra sem.

//Ez nem lett túl hosszú bocsi, de nem igazán történt semmi//

by **Ammon Einarson** Csüt. 03 Május 2012, 23:17

Nem kell sokat várnunk és érkeznek is vissza a többiek hozzánk. Jó sokan vannak. Azt hittem két gyerekről lesz szó a többes szám miatt. Mikor int a király, hogy most már menjünk még felé fordulva meghajolok ahogy azt ideérkezéskor tettem. Ezután megfordulok és kényelmes tempóban elindulok kifelé. Lesz mit mesélni ha haza érek az biztos. Bár nem hiszem, hogy sok szabadidő lesz visszaérkezés után. De ezt már megszoktam.
Kíváncsian várom, hogy mit tudnak kezdeni a helyzettel. Remélem nem csak a reménykedés és a múltra alapozás sarkallta őket.

Akkor jól gondoltam, a bandázzsal kicserélt minket.
- Az a Kree akit láttál a másik bandázs tulajdonosa volt akkor. Ahogy mondták eligazításkor a két bandázs képessé teszi tulajdonosát a helycserére legyenek bárhol ezért történt.
Sóhajtok egyet és bólintok.
- Tyranis. És mostanra bizonyosan halott a másik bandázs tulaja és az ő birtokába került az a pár. A nélkül, hogy az nála lett volna se értem fel az erejével vagy a gyorsaságával. Viszont, hogy már ez is rendelkezésére áll tucatnyi ember ereje is elenyészően kevés ellene.
Tekintetem a bandázsra vetül és ökölbe szorítom a kezem. A másikat a bandázsra teszem rá. Komoly gondokat okoz ez. Ezzel a tudattal nem viselhetem a bandázst. Bármikor helyet cserélhet velem, akár a bázison is és mindenkit megölne. Nagyobb a kockázata, hogy ha tovább viselem mint amit nyújt.
- Ha visszatértünk leadom a bandázst, túl nagy veszélye van annak, hogy viselem.

by **Sarah** Pént. 04 Május 2012, 06:54

Most bólogathatnék Aian szavaira, amolyan " igen-igen, tudom " jelleggel, de nem teszem, ugyanis eddig nem voltam biztps ebbem így, bár úgy tűnik hogy már egyszer elhangzott, és valószínűleg én is ott voltam, de valahogy nem igazán emlékszek rá, lehet hogy nem figyeltem eléggé? Vagy csak szimplán kiment a fejemből, megesik néha. A második mondata már egy kissé aggasztóbb, a kree valószínűleg tényleg halott, már itt is majdnem feldobta a talpát, az amit a lány erejéről mond, nah az viszont tényleg egy elég komoly probléma lehet, én pedig, mint egy kissé mostanában negatív ember, nem tudok semmi jóra gondolni ebből adódóan, ha pozitív felfogású lennék se hiszem hogy menne most, bár jó azt nem mondhatom hogy olyan nagyon hűde pesszimista vagyok, csak hát mostanában ahogy alakultak a dolgok, na meg persze ami megy a Földön, hát nem tudom, nem megy tőle az örömködés.
- Biztos hogy halott, már akkor is súlyosan sérült volt amikor ide került, csak azt csodálom, hogy nem vérzett össze semmit. - S valóban csodálom, hiszen egy nagy seb tátongott a mellkasán.
- Biztos vagy benne hogy a bandázsokra pályázott? - Valahogy nagyon nem kéne hogy megszerezze, nem mintha mi innen bármit is tenni tudnánk az ügy elkerülésének érdekében, de attól még nem lenne jó, és azért mégiscsak ott van az a " hátha mégsem ". Az pedig hogy mit kezd a bandázzsal, úgy vélem hogy az ő dolga, valószínűleg bölcs dolog, ha nem hordja, legalább is amennyiben valóban a lánynál van, max esetleg bevetésen, ott igazán jól jöhetne, elég sok helyzetben, és ha még hirtelen helyet is cserélne vele a kopott hajú, szerintem Aian akkr is lenne olyan gyors reakcióval, hogy vissza jöjjön, és leszedje a karjáról legalább az egyik bandázst, mert hát gondolom csak akkor működik ha mindkettő rajta van, de ez, hogy miként lesznek a dolgok, majd úgyis eldől, remélhetőleg a közeljövőben.

by **Quentine Constantine** Pént. 04 Május 2012, 12:51

A Richards, Storm és Grimm gyerekeket megértem, értelemszerűen ők az F4 gyerekei, láthatóan egyikük sem vacakolt, pár évvel az érkezésük után már nem tartották annyira furcsának ezt a helyet, és mindenki gyerekgyártásba kezdett. Fuuuuraaaa. Na mindegy, a lényeg, hogy ez a Tomek Wind viszont teljesen értelmetlen, és ennek hangot is adok.
-Tomek Windet miért engedtél el? - Így mégiscsak tapintatosabb, mintha azt kérdezném: miért visszük magunkkal?. - Ő is az F4 egyik tagjának a gyereke?
Nem akarok pontosítani, mert az alapján, hogy Wind a neve, nyilván csak Sue-tól lehetne, máskülönben az apa nevét örökölte volna, és Sue az egyedüli csaj a csapatban.
Azért nem nyúzom nagyon a témát, ráérünk otthon is megbeszélni a részleteket, és láthatóan Blastaar sem nagyon akarja tovább nézni a pofánkat. Ha Yusuf elindul, követem én is.
Azért különös egy világ ez, minden olyan szépnek tűnt, még a katonák is barátságosak voltak velünk, épp csak az uralkodójuk egy seggfej. Habár... Kilenc embert kaptunk egyért cserébe, de ez az üzlet akkor sem tisztességes. Emberekkel üzletelni már alapból nem az. Ártatlan embereket rabságban tartani bűn. Na mindegy, nem prédikálok. Menjünk haza, hogy mielőbb kitalálhassuk, hogyan hozhatjuk haza Lornát is. Talán, ha szólnék Bardnak a dologról...

by **Albert Shear** Pént. 04 Május 2012, 13:06

A várakozás lassú percei tonnás súlyokként nehezednek Yusufra. Egyre kevésbé érzi magát biztonságban ezen a helyen és ez olyannyira frusztrálja, hogy rossz szokásához híven, legszívesebben az íja húrját rezegtetné. De nem teheti, mert nincs nála. Ahogyan tegeze sincs. S ahogy elsődleges fegyverének, úgy vesszőinek hiánya is egyre ingerültebbé teszi. Arra már nem is gondol, hogy kései sincsenek nála, "csak ezek a kábító fegyverek", amik egyre kevésbé tűnnek hasznosnak.
Yusuf lehunyja szemeit és nagy levegőket vesz. Ezeket pedig lassan, egyenletesen préseli ki a tüdejéből, alig hallható sziszegést imitálva. Amint odaér hozzájuk a foglyokért küldött csapat, szemei kipattannak és szívverése is visszalassul a normálisra. Arca márványszerű rezzenéstelenségéről semmit sem lehet leolvasni. Csak magában, legbelül jegyzi meg, ~ Eu le temps de faire l'amour ~. De nem szólt, nem bólintott, nem kacsintott. Csak meghajolt a király felé, sarkon fordult és elindult.
Ha és amennyiben elérték a kaput, akkor toppant meg először. Az őt, remélhetőleg követő, csapata felé fordult.
- Sokan vagytok. Rachel, mintha azt sugalltad volna, hogy van egy kakukktojás a Fantasztikus négyes fészkében...- utal kissé sejtelmesen a Tomek Windről feltett korábbi kérésére.

by **Steven** Szomb. 05 Május 2012, 15:55

Idő közben, míg várakoztunk hogy Rachel és Mano vissza jöjjenek a négyessel és csemetéivel, Lornát elvitték. Szemmel végig kísértem egészen addig, míg ki nem ért a csarnokból. Végül mikor már végleg kikerült a látókörünkből visszafordultam a többiekhez majd bal kezemmel eltakartam a jobbat, mivel éreztem, hogy a tehetetlenség miatt elég dühös vagyok ahhoz, hogy esetleg ne tudjam kordában tartani az erőmet. Nem csak az okozta ezt hogy nem tudtam volna elfojtani, hanem mert elégé vacilláltam azon is hogy egyáltalán elfojtsam-e. Az ösztöneim azt súgták, hogy ne csináljak semmit, elvégre az uralkodóból csak úgy sugárzott az erő. Ha nem is az ő palotájában lennénk és nem is az ő hadserege venne körbe minket, akkor se valószínű hogy sok esélyünk lenne ellene. Viszont a szívem és a becsületem azt ordították, hogy harcoljak. Az elmúlt egy hónapban megkedveltem azokat, akiket megismertem. Lehet hogy másoknak ez nem sok idő, de nekem aki korábban előtte sosem töltött el ennyi időt egy ember közelében sem apámat leszámítva, igen csak nagy nyomott hagyott. Egyszerűen ez nem volt helyes.
Végül sikerült megállnom, hogy ne villanyon fel egyetlen szikra sem a jobb kezemből és Rachel-ék is megérkeztek a fantasztikus négyessel és annak gyermekeivel. 5-ből 4 le se tagadhatná, hogy a 4-es gyermekei, de van egy fiú köztük, akiről már a külsője is ordítja, hogy nem családtag. Az most nem számít hogy rendkívül hasonlított Vöröskoponyára, de emellett még ahol volt bőre, ott az fekete színű volt. Apám próbált minél tömörebben elmondani, hogy hogyan is történik az emberi szaporodás, de azt tudtam hogy két fehér bőrű embernek nem lehet fekete bőrű gyereke. A fantasztikus 4-es tagjainak pedig csak fehér és narancssárga kavics bőrük volt. Bár egy kicsit még mindig voltak efelől kétségeim, hogy esetleg csak félig a négyes valamelyik tagjának a fia, de akkor leszek biztos benne, hogy nem a gyerekük, amikor már Rachel és Yusuf is megemlíti. Az viszont felháborít, amit kérdeztek. Csak mert nem a gyerekük, hagyjuk itt?
- Nem lenne elég ezt akkor megbeszélni, ha már otthon vagyunk? Az hogy ember már épp elég indok arra, hogy magunkkal vigyük nem? – Kérdezem szintén az után, miután már kint voltunk a kapun.

by **Tyler** Vas. 06 Május 2012, 12:10

Remek, sikerült a tervünk? Egy része igen, az F4 és a gyerekeik szabadok, plusz egy fő, ez a lefőtt arcú idegsokkos raszta gyerek. Lorna meg várhatja, hogy mikor.....
Nem, ebbe nem gondolok bele. Egyáltalán nem volt helyes, hogy ezt tettük. Hiába ragaszkodott hozzá Lorna is. Lassan olyanok leszünk, mint akik ellen küzdünk. Feláldozzuk a saját társainkat is. Némán és fortyogva a dühtől követem a társaságot, majd mikor az a féreg kegyeskedik elengedni minket, az élre állva sietek kifelé a kastélyból. Mielőtt valami olyat teszek amit később megbánnék. Most cseppet sem érdekel se az f4 se a gyerekeik. Csak minél előbb tűnjünk el, és minél előbb jöhessünk vissza Lornáért. Mert bárki bármit mond, nem fogom itt hagyni, még ha egyedül is kell vissza jönnöm érte. Ami kizárt, hisz elég Rachelre néznem, ő is fortyog a dühtől amiért ezt tettük. Nos nem leszek egyedül.

by **Bishop** Vas. 06 Május 2012, 14:14

Megérkeznek a fantasztikus négyes tagja, öt gyerekükkel, vagyis négy biztosan az övék az ötödik mibenléte kérdéses talán beteg és azért néz ki így? Ki tudja miféle betegségek terjenghetnek egy negatívzónában. A többiek itt akarják hagyni, milyen kedvesek... ugyan már hagyjuk itt, mégis kinek kell hogyha ilyen vörös és egyénként is minek engedték el. Mutáns vírust ne eregessünk a levegőbe... ha már Lornát itt tartják bosszú legyen. Nem ezt vártam ettől a csapattól, de még magamtól sem.
~ Darabszámra jobban jártunk, sőt még szép fogadtatást is kaptunk, de ez nem csökkenti annak a ténynek a jelentőségét, hogy valakit hátra hagytunk. Vissza kell még jönni érte, de nem a dühtől vezetve, mert annak csak újabb konfliktus lesz a vége, hanem szépen megtervezve a dolgot.
A többiek után haladok én is, nincs bennem feszültség mert elfogadom a helyzetet, senki se tud most ezen változtatni.

by **Thorhalla** Vas. 06 Május 2012, 19:25

2046. november 16. – A kastély trónterme, Negatív zóna
Résztvevők: Yusuf Azeem Omni, Daniel Hamilton, Andrew Ramirez, Hjuchia Algernon, Tomek Wind (Freyr Johnson), Rachel Wilcox, Ethan Jackson, David Ethan és Zen Aian Khalil

A csapat elindult kifelé és útközben Lara válaszolt a kérdésre, amikor Tomek-et említették. Láthatóan a többiek sem vették igen jó néven, hogy Rachel miként szólt. Leginkább egy külső szemlélő számára úgy hangzott, mintha őt otthagyta volna.
- Velünk együtt nőtt fel – mondta kissé dühösen. – A szülei meghaltak még két éves korában. Annihilus megölette őket. Azóta velünk nevelkedett és olyan, mintha a család tagja lenne. Így is jön, vagy mi sem megyünk sehova!
Ami pedig igencsak kellemetlen tudna lenni a jelen helyzetben. De végül mindenki ment. A távolban Aian és David már látták, ahogyan a csapat kijött a kastélyból igencsak megnövekedett létszámban. Ugyanolyan szállítóeszköz vitte vissza a társaságot addig, ahonnan elhozták őket, csak ezúttal még egyre szükség volta a Fantasztikus négyes és a gyerekek miatt. Az út után pedig mehettek arra, amerre akartak és hamarosan a csapat beérte a két hátrahagyott személyt az egyik nagyobb aszteroida csapat mögött. A két fiú ekkor láthatta csak meg, hogy Lorna nélkül jöttek vissza a többiek, de mindenki más sérülések nélkül volt és valóban plusz kilenc fő tért velük vissza.

by **Albert Shear** Vas. 06 Május 2012, 23:47

- Én vagyok a legegyszerűbb lélek. Egyikőtökben sem bízok. Én megyek előre, a fantasztikusok utánam. A többiek pedig biztosítsanak hátulról. - mondja, majd választ nem várva, elindul abba az irányba, amelyből jöttek. Így, kvázi gyalogszerrel, lassabban haladnak mint korábban az autószerűvel. Ugyanakkor van ideje gondolkodni Yusufnak. Bár figyel a környezetére, szelleme már otthon jár. Ott pedig felelnie kell. Egyrészt Grigorij miatt. De ami fontosabb, Lorna miatt. Érzi társai tekintetét is a hátán. Elárulta a csapatot ezzel a döntéssel, még ha szükség is volt erre.
Végül lassan, de biztosan visszajutnak a hátrahagyott társaikhoz. Mielőtt azok megszólalhatnának, csendre inti bárkit, aki száját nyitná. Majd megáll Aian előtt. Ráemeli szomorú tekintetét.
- Ne kérdezzetek. Nyisd a kaput és menjünk haza. - adja ki az egyszerű utasítást, bár ez valójában kérés. Szinte fohász.

by **Ammon Einarson** Hétf. 07 Május 2012, 19:01

Létszám nőve elindulunk vissza. Nem tudom, hogy mi a problémájuk. Teljesen mindegy, hogy most a tépett arcú is itt-van e vagy sem és remélem pontot is tettek erre. Nem tudom mikor lett az az elképzelés, hogy otthagynak bárkit fogságban vagy elzavarják... Na mindegy. Kivittek egy ideig minket a járművel és utána a lebegő úszás következett és vissza is érünk a hátramaradt pároshoz. Úgy tűnik itt legalább minden rendben volt és Yusuf rögtön kapunyitást kér és semmi kérdést. Biztos kiszúrták, hogy nincs itt Lorna és nem itt akarja ezt az egészet megbeszélni.
Mikor nyílik majd a kapu akkor átmegyek majd rajta a többiekkel.

Sóhajtok egy nagyot. Érződik, hogy csak elfogadni nem akarja a tényt Ethan, pedig kénytelen lesz mivel szerencse ért, hogy sikerült információkat szerezni. Ha nem cserélt volna helyet velem valószínűleg csak túl későn tudtuk volna meg, hogy a birtokában van.
- Nem voltak tömegek megölve, csak egy személy feküdt a földön és üres volt minden. Célirányosan kereste és megfelelő környezetet alakított ki arra, hogy meg is szerezze. De ha tévednék és nem a bandázs kellett neki ugyan miért hagyná egy halotton rajta? De nem tévedek.
A radarom jelez és megfordulok a kastély felé. A többiek érkeznek vissza és láthatóan sikeres volt az akció. Vissza fordulok Ethan felé.
- Bárhogy is legyen jelentenem kell.
Mikor odaérnek végignézek rajtuk, hiányzik valaki. A parancsnok viszont nem kér kérdéseket és a kaput nyittatja.
- Igenis.
Elfordulok tőlük és a kapunyitásra koncentrálok és megnyitom azt majd visszafordulok a parancsnok felé és hacsak nem akadályoz valaki meg beszélni kezdek.
- Uram, fontos jelenteni valóm van. Csatára kényszerültem Tyranis-al szemben egy feltehető-leges Kree városban. A másik bandázs tulajdonosa bizonyosan halott és a nő höz került az a pár.

by **Sarah** Hétf. 07 Május 2012, 19:30

A srác szavaira megdörzsölgetem a tarkómat, s közben megeresztek egy „ fáradt „ sóhajt, kifejezvén nem tetszésemet a dologra.
- Jogos-jogos… Ennek nagyon nem lesz jó vég. - Mondom ki az egyértelműt és megcáfolhatatlant, valahogy úgy érzem hogy az időnk meglehetősen a vége felé járhat, s talán még egyszer ki kéne élnem magamat, mielőtt esetleg az a némber úgy gondolja hogy a földre szándékozik tenni a lábát, legalább is ha valóban olyan erős, s még erősebb is lesz, mint amilyennek Aian leírta most, nos az eléggé problémás lesz. A bejelentésére, miszerint jelenteni fogja, csak bólintok, úgy vélem hogy nagyon helyesen teszi, a helyében én is megtenném, hiszen ez egyértelműen egy olyan dolog, amiről jobb ha az egész csapat tud. Eltekintek a kastély felé, s végre valami jó hírnek betudható dolgot látok, a többieket, és még egy rakat másik embert, hát nem kevesen voltak itt elszállásolva, és amikor azt mondták hogy lesznek utódjaik, úgy maximum kettőre gondoltam, nem ötre, de hé! Nem panaszkodok, minél többen vagyunk, annál jobb, és annál kellemesebb lehet a társaság is, egyesek egészen csinosnak is mondhatóak, az-az egyesek pedig csak egyetlen személy, de ezen most nem igazán állok le gondolkodni, mert menet közben már ide is érnek, s jönne egy illedelmes üdvözlet, ami a hősöket meg a leszármazottjaikat megilleti, de nem jutok el addig, mert mielőtt bármit is mondhatnék, a főnök intő kezére leszek figyelmes, s így hirtelen inkább nem akarok megszólalni, és így hogy itt vannak, végignézve a társaságon, mintha kissé hiányos lenne, először nem esik le hogy miért, de aztán belém csap a felismerés.
~ Hol a francban van Lorna? ~ Kissé „ aggódva „ nézek végig még egyszer rajtuk, hátha csak nem vettem észre, de nem, tényleg nincs sehol, s mióta vagyok ilyen érzelmes amúgy? Amióta olyan társaságban vagyok ahol nem csak lövöldözünk, mentegetünk, meg ökörködünk, valahogy ilyen lettem, talán idomulok a társasághoz, nem tudom, na meg amióta megfogadtam hogy nem ölök, végül is talán az is eléggé erősen közrejátszik ezen. Közelebb úszok a társasághoz, s amíg a főnök Aiannal van elfoglalva, én mégiscsak üdvözlöm őket, hiszen hősök!
- Tiszteletem a fantasztikusoknak, no meg persze az utódoknak. - Mondom nyugodtan, kezeimet pedig úgymond egymásnak feszítem, de csak az ujjaim végei érnek egymáshoz, nem mint aki szorong, mert hát lássuk be, nem szorongok, inkább mint aki tárgyal, s finom kézmozdulatokat is teszek közben, bár a hanglejtésemben komolyan inkább a tisztelet hallatszik, mintsem monoton tárgyilagosság. Miután ez megvan a narancshoz fordulok, ő biztos hogy válaszol, tiltás ide vagy oda, hiszen elég ostoba hozzá hogy megtegye.
- Pucu, hol a tökömben hagytátok Lornát? - Kérdem nagyon, NAGYON halkan, majd várom a választ, remélem hogy valahogy út közben visszaküldték, és már otthon ücsörög valahol, vagy jelentést ír, vagy akárhogy is, s még egyszer Yusufhoz is kell fordulnom, most egy kissé túl sokat beszélek, magamat zavarom végül is vele, legalább is remélhetőleg csak magamat zavarom vele, de úgy érzem hogy erre most szükség van, csak hogy tényleg hihető legyen:
- Tanúsítom, helyet cseréltek pár percre talán. - Ezzel pedig végül is csak alátámasztom Aian szavait, nem mintha feltételezném hogy a főnök nem hisz neki, de jobb biztosra menni, nem igaz?

by **Quentine Constantine** Kedd 08 Május 2012, 13:15

A csaj eléggé felkapta a vizet, mikor a barátjukról kérdezem. A srác tényleg úgy néz ki,mint a Vörös Koponya, csak hát fiatalabb.
-Oké, nem azért kérdeztem, mert itt akarom hagyni, csak nem értettem, miért engedi el őt Blastaar, mikor nem is volt az alku része. De ezek szerint ő is "családtag".
Yusufot követem a parancsai szerint, hátulról biztosítok, és azon gondolkodom, hogy ha senkiben sem bízik, akkor miért enged mindenkit a háta mögé? Eléggé hibás gondolatmenet, vagy csak nagyon másképp gondolkodunk. Miközben megyünk vissza, arra gondolok, hogy az a Helixről származó nő vajon mit csinált ott. Lehet, hogy támadást szerveznek a kastély ellen? Nem túl valószínű, de valamiért mégis ez a megérzésem.
Mikor visszaérünk a többiekhez, Yusuf nem szarozik sokat.
-Most mondta Yusuf, hogy ne kérdezzetek - mondom Davidnek komoly arckifejezéssel. Igazából megtehetném, hogy telepatikus üzenettel elmondom neki, mi a helyzet, de Yusuf nyilván azért nem akarja elmondani, hogy mi van Lornával, mert akkor talán ők is maradni akarnának, vagy megmenteni őt.
Még felfigyelek Aian jelentésére, aki Tyranissal harcolt. Ez durva! Mármint az, hogy túlélte. Ez Thanos lánya, és amennyit hallottam róla, az alapján nem kispályás.
-Majd otthon add le inkább a jelentést - javaslom neki, és ha kész az átjáró, át is terelgetem rajta az embereket, és átmegyek én is. Nem nézek hátra, mert a terveim szerint úgyis látni fogom még ezt a helyet.
~Visszajövünk érted, Lorna. Megmentünk.~

by **Bishop** Kedd 08 Május 2012, 19:17

Nem vagyok nagyon szociális alkat, nincs kedvem beszélgetni sem, majd talán odaát ha lesz időm akkor igyekszem megismerni a fantasztikus négyest és ötöst. Maradok ahol szoktam a hátsó végén a sornak, jön még egy kis repülőzés azután már magunknak kell megoldani a szállítást, nem örülök, hogy így alakult de nem tudok mit tenni csak annyit hogy egy sóhajt megeresztek.
~ Mi lesz ez után? Gorgot lehet kirakják, Lorna nincs itt, aztán a fantasztikusok is lehetnek másképp döntenek mint szeretnénk... Túl pesszimista vagyok, minden rendben lesz, megoldjuk együtt.
Folytatom utam a portálon át is, már frusztrál hogy minden csak úgy a levegőbe mozog és nincs rendes talaj amin lépdeshetnék és nem érzem a súlyom igazán, nem tudnék itt lakni, hiába gondoltam mást, akkor amikor először láttam a helyet.

by **Steven** Kedd 08 Május 2012, 20:54

Egyre dühösebb lettem a társaimra egész pontosan Yusuf-ra és Rachelre, bár Rachel stílusát már megszoktam, Yusuf-tól nem vártam volna ezt a szintű ridegséget. Továbbra sem értem az emberek viselkedéseit, mindazonáltal én úgy gondoltam, hogy ha megpróbálunk kedvesek lenni a kimentettekkel, abba nem fogunk bele halni.
- Elnézést a társaim modoráért. Elégé.. ingerültek vagyunk most mindannyian, ami persze nem mentség a modortalanságunkra. Elnézést miatta. A nevem Daniel Hamilton. – Mondtam alig hallhatóan a lánynak, aki korábban válaszolt a négyes és gyerekeik nevében, miközben oda lebegtem mellé. Fölöslegesnek tartottam, hogy mindannyian hátul legyünk, ugyan is ha eddig nem támadtak ránk továbbra se fognak. És azzal a kijelentésével, hogy nem bízik meg bennünk, Yusuf elvesztette a bizalmamat benne. Miután visszalebegtünk a többiekhez David teljesen érthető módon Lorna után érdeklődött, ami után Rachel azonnal le is szólta, mivel hogy Yusuf parancsba adta, hogy most ne kérdezzenek.
- Az uralkodó nem engedte el őket ingyen.. Csak őt fogadta el. – Válaszoltam Davidnek miközben szúrós tekintettel a többiekre néztem, főleg Rachel-re és Yusuf-ra. Minden joga meg volt Davidnek ahhoz, hogy tudni akarja, hol van Lorna. Én is elvárnám hogy elmondják, ha én maradtam volna hátra. Végül még visszanéztem a vár felé, míg a többiek átmentek az átjárón. Elgondolkodtam azon, hogy inkább itt maradjak-e, biztos hogy valahogy be lehetne surranni a várba és kihozni onnét Lorna-t. Nincs olyan hely ahova ne lehetne betörni. Ha nem említették volna meg, hogy Tyranis valószínűleg megszerezte a másik negabandázst, akkor valószínűleg fel is vetettem volna a többieknek a menekítési tervre az ötletet, de így túl veszélyes volt maradni. Az is átfutott a fejemen hogy egyedül itt maradjak-e, elvégre annyit kell csak tennem, hogy egyszerűen nem megyek át a portálon. De végül is egyedül, ismeretlen terepen, étlen szomjan esélyem se lenne. Még a Földön nem lenne gond, de itt esélytelen. Végül miután mindenki átment az átjárón, utolsó ként én is át lebegtem.

by **Thorhalla** Kedd 08 Május 2012, 21:36

2046. november 16. – Az űr, Negatív zóna
Résztvevők: Yusuf Azeem Omni, Daniel Hamilton, Andrew Ramirez, Hjuchia Algernon, Tomek Wind (Freyr Johnson), Rachel Wilcox, Ethan Jackson, David Ethan és Zen Aian Khalil

Lara bólintott Danielnek a szavaira, ők sem voltak jobb állapotban, egyrészt nem is értették, hogy miként lehetnek szabadok és olyan hirtelen történt az egész. Végül a csapat megérkezett és együtt voltak. Aian pedig nyitotta is a kaput újra, amivel a telje csapat ezúttal nem a Kék Körzetbe érkezett meg, hanem nem messze a Főmágustoronytól. Innen pedig már percekkel később megérkeztek oda, ahol tényleg biztonságban voltak.
Eddigre már lent volt a bolygón Grigorij is. mivel odabent valószínűleg Aian elmondja az aggodalmait a bandázsokkal kapcsolatban megnyugtatja Zack, hogy már tesztelték korábban és a torony területén belülről nem lehet helyet cserélni a másik tulajdonossal, így teljesen biztonságban lesznek nála a bandázsok. A Fantasztikus Négyes és Ötös tagjait is elszállásolták ott a közeletekben az épületen belül és egy viszonylag jó hírrel tud tudtak szolgálni az otthon maradtak. Úgy néz ki, hogy Adrien (Félvér) és Zyro nyomon vannak és lehetséges, hogy hamarosan meglesz a mutánsvírusnak az ellenszere is.
A hosszú, kimerítő és szomorú nap után mindenki le tudott feküdni pihenni és közben már megtudta mindenki, hogy hamarosan egy csapat visszamegy Lorna-ért, a szülők és az Angyalok mennek érte, míg a csapat tagjai azidőtájt valószínűleg máshova lesznek küldve.

Vége.

Epilógus
Csatabolygó – Romváros
Most már nem volt más hátra, mintsem várakozni, hogy mikor is fog megtörténni mindaz, amire a lány is számított és várt. Logikusan következtetve persze lehetséges, hogy semmi sem történik, de azért matematikailag volt rá esély és ez volt a legfontosabb Tyranis számára. Reménykedni nem reménykedett, az is érzelemnek minősült, így csak elfogadta, hogy megtörténhet és azt is, hogy nem. Ő mindent megtett, a lelkiismerete emiatt tökéletesen tiszta volt. Most már csak a tudományon és az örökkévalók fiziológiáján múlt, hogy sikerül-e megtenni, amit. Mivel nem tudnak meghalni csak akkor, ha még a molekuláik is megsemmisülnek vagy azok olyan hatalmas térben lesznek szétszórva, hogy sose tudnak egyesülni. ha nem ez történik, akkor képesek mondhatni a semmiből újra összeállni csak idő kérdése. De mindez nem történt meg, a bolygó légköre nem volt olyan hatalmas terület, és a molekuláik is megsemmisülnek. Itt egyik sem történt meg, egy nagy kupac hamu és csont maradt az apjából. Mit tudott összegyűjtött és most itt őrizte a laborban, a test ott regenerálódhatott és tette is. napról napra egyre több és több része állt össze. De így is tisztában volt vele, hogy évek, évtizedek kellenek ahhoz, hogy újra tökéletes legyen az a test. Egyik nap a laborban dolgozott, alig pár nap telt el ahhoz képest, hogy a robottestet megtervezte és legyártotta az apjának, amikor a számítógép mozgást és behatolást érzékelt onnan, ahol nem lett volna szabad, az pedig nem volt más hely, mint a labor, ahol a robottestet őrizte. Kezében a kardjával rohant le abba a helységbe. Amikor belépett az ajtón a robotot látta mozogni, lényegében élt. A biztonság kedvéért nem engedte le a fegyverét, csak a másikat figyelte. Az végül, ahogyan észlelte a lány beérkezését lassan fordult oda felé és végül megszólalt fémes hangon, bár hasonló volt némileg az eredetihez.
- Lányom!
Thanos, az őrült titán visszatért!
Kastély - Page 3 Ultimate-ultron

by **Ammon Einarson** Hétf. 21 Május 2012, 14:48

Gond nélkül sikerült a kastély alá repülni. Elengedem a férfit ott már és az említett bejárat után kezdek el kutakodni. Az elterelést jól csinálják ám addig kell bejutnunk míg nem telik el sok idő. Talán még fennáll némi zűrzavar az épületen belül is amit viszont ki tudunk használni.
Az épületen belül viszont egyikünk sem járt még, ez gondot is jelenthet. Eltévedni viszont nem fogunk. Remélem legalábbis. Társam viszont elég céltudatosnak tűnik a feladatunkon felül is. Remélem oktalanul viszont nem fogja keresni a királyt és számára is elsődleges lesz a feladatunk.
Keresgetés közben a monitoron a radar van kijelzőn, bízom az elterelésben és ide is eljutottunk gond nélkül ám meglepetést nem szeretnék mint, hogy erre jönne valaki kerülve vagy a bejáratot megtalálva a túloldalt máris őrökbe futunk felkészületlen.

by Ajánlott tartalom