Re: Hold, Kék Körzet

by **Sam** Szer. 18 Júl. 2012, 02:41

Igazából már kezdtem volna megnyugodni, hisz a három hatalmas erőre szert tevő felettünk lebegő személyek már épp kezdtek békét kötni, ketten már a jók útjára tértek, s csupán a harmadik az, aki veszélyesnek tűnt számomra. S bár nem tudok semmit erejükről reménykedtem benne, hogy kettő az egy ellen arányban gyorsan és egyszerűen eltudták volna intézni az ellenséges szándékút, ha a helyzet úgy hozza. De erre már nem is igazán tudtam figyelni, mivel Holocaust, mint egy őrült kezdett tüzelni, először a kis plüss társam irányába, majd pedig az a három entitásra. Igazából nem hinném, hogy ennek van bármiféle jelentősége, mivel sejtésem szerint jelen állapotukban a támadó vajmi kevés eséllyel fog célt érni. Így egyszerűen csak figyelem az eseményeket, hogy felmérhessem az új képességeiket. Igazából nem is igazán felmérni akarom az erejük, hanem egyszerűen érdekel mire képesek, a kíváncsiság jelen esetben eléggé mérvadó, így felesleges izgalom és egyebek helyett inkább csendesen állok, s figyelek, hogy mik is fognak itt történni. Mennyi időbe fog telni, míg leállítják Apokalipszis fiát? Hisz ő nem egy egyszerű ellenfél, de kitudja nekik mennyit is jelent ez.

Csendesen lebegek, s a legkisebb figyelmet sem szentelem az alattunk állóknak, jelenleg a két velem együtt új erőhöz jutottakkal foglalatoskodom. Reményekkel teli vártam, hogy pusztítani vágyó társam megenyhüljön, s engedjen a többség döntésének, miszerint pusztító gyilkosok helyett inkább jótékony segítők legyünk. De a várakozásom Holocaust őrült lövöldözései szakítják meg. Ugyan a nemrég felhúzott védőpajzs valószínűleg sikeresen megóvott volna a támadástól, én mégis amolyan további erőtesztelés gyanánt megpróbáltam a támadást megállítani. Már maga a lézer is furcsa volt, eddig még tartottam egy ilyen támadástól, most viszont már csak amolyan gyermekded játéknak tűnik csupán. Szinte semmit sem kell tennem, csak egy gondolat és a halálos sugár olyan, mintha sosem lett volna. Az erő kissé megdöbbent, hiszen ez egy eddig ismeretlen és meglepően nagy hatalom. Nem is igazán tartom érdemesnek magam erre, s kissé tartok is attól, hogy a Főnix, ki ezt az erőt ránk ruházta nem fogja csupán jó szándékból nekünk is hagyni. Thorhalla is említette, hogy ne hagyjuk, hogy a Főnix uraljon minket. S bár nem érzek semmit, ami arra utalna, hogy valami változna bennem én mégis kételkedem abban, hogy ilyen egyszerűen ekkora hatalmat kaptunk. De a gondolatokat ismét egy támadás szakítja meg. Holocaust csatlósa látván istene támadását, úgy érezhette neki is tennie kell valamit. Egyszerűen megpróbálom megállítani a levegőben, ám ez még nem valószínű, hogy elég lenne arra, hogy leálljon, erőmmel nem csupán megállítom a levegőben, hanem a mozgását is korlátozom, hogy még a kisujját se legyen képes mozdítani. Mintha gúzsba kötné egy láthatatlan kötés. Ezáltal teljesen megakadályozva, hogy bármilyen további támadással próbálkozhasson. A pajzsot azonban továbbra is fenntartom, biztos, ami biztos alapon. A kis közjátékot követően pedig ismét társaimra terelődik figyelmem, s hallgatom a beszélgetés folytatását, eközben a foglyomat nem eresztem, jobb, ha nem támad, számára is az a biztosabb, ha nyugton marad.

by **Morsus** Pént. 27 Júl. 2012, 07:59

A főnix erővel apokalipszis két követőjét megállítani szinte gyerekjáték. Mindkettő vér nélkül hullik el. Az X-men évek óta először harc nélkül győzedelmeskedett.

/Elnézést, de picit ugrunk./
Folytatás itt:
https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t1364p25-utopia#18440