Re: Houston és környéke

by **Morsus** Hétf. 14 Jan. 2013, 02:22

Hood az eseménytől egy pillanatra megdöbbent majd higgadtan körbe nézett.
- Van egy telepata köztünk.
Jelentette be komoran és körbe nézett. Nem félt tőle. A rengeteg elnyelt elme miatt az agya jól volt védve, előbb találta volna meg a telepatát, mint hogy az a tudatába hatoljon. Még a Próféta, Apokalipszis és majd Fájdalom első számú telepatája is megszenvedett vele. Így tudott oly sokáig New Yorkban hősként élni anélkül, hogy megtalálták volna. A kérdésre nem akart válaszolni. Érezte, hogy a csontjáig hatol, mint egy éles penge.
- Sok minden voltam. De már nem vagyok egyik sem.
A kérdés az volt mi is ő. Bár megvetette Éhségét és annak gondolatait és érzelmeit kiperzselte belőle a főnix, mégis van emléke róla. Éhség erős volt és képes volt összevetni a megannyi tudatot a sajátjával. Egy egységé forrasztotta őket így minden áldozat csak többé tette. Daredevilként csak párszor kóstolt vért, de olyan erői voltak, amik mellett nem is érezte hiányát. Most ez más.Hiába a képessége és a harci tudása... sajnos gyenge. Ez a gondolat megijeszti. Nem a gyengeség, dehogy. A tény, hogy annak érzi magát. Fél, hogy Apokalipszis tanai mégis hatottak rá és egy része még mindig Éhes.
- Telepata fedd fel magad.
Kérte fel a mutánst. Hangja egyenes és komor. Hát ilyen ember lett.

by **Tyranis** Hétf. 14 Jan. 2013, 11:04

Olyan nagyon kitérnie sem kellett, az emberek először józan társaikat végezték ki, majd pedig azok egymást, akiknek parancs volt az elméjükben. Tíz őrnek annyi, Jonah gondolta, hogy nem csak ennyin vannak, mert még ott volt a fazon is, akivel a német elment innen. Plusz, az eddig látottak alapján egy börtönt tippelt meg, hogy abban vannak, azaz nem csak ők vannak itt és még további őrök, legalább háromszor, négyszer többnek kéne, hogy legyenek. A szőke férfi szavaira a fickóra nézett. Éhség?! Már csak ez hiányzott neki, főleg, amikor a férfi közölte, hogy van egy telepata közöttük. Elfintorodott, most jön az a rész, amikor még Éhséggel is meg kell küzdenie, de legalább bebizonyíthatja magának és másoknak, hogy mennyire méltó arra, hogy életben legyen és mennyire erős. Közelebb lépett a szakállas férfi felé és feltette a kezét. A csoportban, ahol most volt a négy alak mellett talán még fiatalabbnak és még inkább kölyöknek nézett ki, mint egyébként. A bakancs, szakadt ruházat, pink haj és ehhez hasonlók csak lázadó mivoltát mutatták, de a leginkább árulkodó jel a kölyök arc volt és az, hogy borosta sem látszott rajta, pedig ki tudja, hogy mióta vannak itt.
- Én vagyok az – mondta. – De erre most nincs időnk, ideje lenne távozni, mielőtt mindenki más megérkezik ide emiatt.
Láthatóan nem igen félt attól, hogy az egykori Éhséggel állt szemben. Ha a férfi rátámadna, nem tudja, hogy nem teszi-e meg, akkor mentális csapást próbál mérni a férfira, hogy kiüsse, vagy megbénítsa, nem akart itt meghalni, így harcolni komolyabban nem állt volna le Éhséggel.
~ Komplikációk adódtak doki ~ próbált üzenni Rotwasser-nek. ~ Mutassa meg az utat kifelé az udvarról és ideje lenne közölni, hogy mi ez a hely. ~
- Remélem mindenki kész arra, hogy távozzunk innen – nézett a másik három főre, akik itt voltak vele együtt.

by **Danny Long** Vas. 20 Jan. 2013, 17:04

Jonah-nak nem sikerül elérnie a doktort. Érzi ugyan az elméjét, de nem képes kapcsolatba lépni vele. A szőke férfi azonban átveszi az irányítást.
- Indulás! A doktor majd jön, ha még életben van.
Ezzel el is indul afelé az ajtó felé, ahol Rotwasser és a fekete óriás távoztak. Nem igazán törődik azzal, hogy követi-e bárki. A zokogó nő lassan feltápászkodik és elindul. Nem néz rá a másik kettőre. Ha azok is követik a férfit, az egy nagyjából 3 méter széles és 20 méter hosszú folyosóra vezeti őket. Ez sokkal jobb állapotban van, mint a másik, leginkább egy régi irodaház folyosójának tűnik. A falat ugyan időszerű lenne újrafesteni, és az ajtók zsanérjai is rozsdásak kissé, de mégsem néz ki úgy, min egy börtön. A túlsó végén egy recepciónak is nevezhető asztal látható, és egy fotocellás ajtó, ami a külvilágba vezet. Az ajtó előtt két katona áll. A kijárattól néhány méterre, a folyosó jobb oldalán egy lépcső vezet felfelé. A szőke férfi egyenesen az ajtó felé veszi az irányt, mire az egyik katona rákiált:
- Azonnal álljanak meg!
A szőke nem reagál, csak kinyújtja a jobb kezét a katona felé. A következő pillanatban a két fegyveres egymás felé fordul, és egyszerre meghúzza a ravaszt, a lépcsőn pedig megjelenik a doktor nyomában az óriással.
- Mi történt? -kérdezi a szőke férfitől. Hangja valahogy bizonytalan, mintha nem tudná eldönteni, hogy hogy szóljon hozzá.
- A telepata kölyök önállósította magát. -válaszolja a fickó. - Nem maradt sok választási lehetőségünk.
Rotwasser láthatóan feldühödve fordul Jonah-hoz.
- Megmondtam, hogy csak akkor öld meg őket, ha én mondom!
Ezután egy fokkal nyugodtabb hangon folytatja:
- Induljunk, majd később mindent elmagyarázok.
Ezzel el is indul az ajtó felé, tudomást sem véve arról, hogy egyel többen vannak. Az óriás szó nélkül követi. Jonah, akinek már elég tapasztalata van ezen a téren, mozgásából és a tekintetéből láthatja, hogy ki van mosva az agya.

by **Morsus** Vas. 20 Jan. 2013, 20:01

Hood komoran nézi a szőke férfit. Nem ismeri. Nem tudja ki az és nem bízik meg benne. Ő már nem hős. Nem menti meg őket és nem megy utánuk. Elindul az őrökhöz és elveszi a lézerfegyvereket. Négyet, de csak egyet vesz a kezébe. Szerencsére a friss vérnek már tudja is, hogy hogyan kell őket forgatni. Megindul a börtön fal felé. Átmegy Jonah mellett.
- Velük velem.
Mondja neki komoran, szinte már nem törődöm módon. Valamiért reményt lát a fiúban. Van benne erő. Remény. Ha megérkezik a falhoz két opció van drótkerítés vagy kőfal. A jó hír, hogy mindkettőt szétlehet lőni lézerfegyverrel. Ha a telepata követi nem is néz körbe mivel ő úgyis érzékeli a közeledőket. Ha nem akkor párszor óvatosan körbe néz közben.

by **Tyranis** Hétf. 21 Jan. 2013, 11:53

A dokit nem sikerült elérnie, akkor lehetséges, hogy máris dugába dőlt annak terve. Érezte, hogy ott van és még él, de ettől lehet, hogy már haldoklott és ki tudja, hogy mi van vele. A szőkére nézett, aki elindult azonnal valamerre, ő egyelőre még az egykori Éhséget figyelte, aki felé közeledett. Nem volt hajlandó hátat fordítani neki, még az kellett volna, hogy megtámadja és megölje. Azonban az nem tette meg ezt, csak elsétált mellette és mondott egy mondatot. Okés, akkor a többivel nem, de ez nem tartozott Jonah-ra. A nő és a szőke elindult, azonban a fiú még habozott. Azok után menjen-e, akik eddig láthatóan gyengének bizonyultak, legalább is a nő zokogása, a tizenhét éves kamasz jobban bírta az itteni dolgokat, mint a nő. Vagy maradjon az egykori Éhség mellett, aki már bizonyította, hogy valóban rátermett és erős. Néhány másodpercig vacillált, hogy melyik csapat mellett van nagyobb esélye arra, hogy életben maradjon és végül is Éhség mellett döntött. Ahogyan hátrafordult már látta, hogy a másik lézerfegyvereket vesz fel a földről. Ő maga eddig nem fog lealacsonyodni, így inkább koncentrálni kezdett és a pszionikus energiáiból egy gépfegyvert igyekezett alkotni.
- Akkor azt hiszem, hogy ketten maradtunk – mondta Éhségnek. – Fedezlek.
Ha megvolt a fegyver, akkor koncentrálni kezdett újra. Csak annyira szándékozott használni a képességét, hogy megérezze azt, ha valaki közeledik feléjük, a szándék eléggé egyértelmű volt alapból is, hogy megölje őket. Így arra ügyel, hogy felmérje, hogy hol vannak emberek, akik rájuk támadhatnak, ha talál ilyet, akkor a frissen manifesztált fegyverével szíven, vagy fejbe pórbálja őket lőni, hogy minél hatásosabb legyen az egész. Ha Éhségnek sikerül átlőnie a falakat, akkor tovább szkennelve a területet követi a férfit és szól hangosan, hogy mikor érnek olyan helyre, ahol már várhatja őket az ellenség.

A fegyver:
http://fc08.deviantart.net/fs70/f/2013/017/7/f/a_x_cover_by_diablo2003-d5rs8dl.jpg
(A fegyverrel lehet lőni, fizikai sebzése nincs, csak az asztráltestet sebzi, ennek hála átérzi a meglőtt személy azt a fájdalmat, mintha tényleg meglőtték volna. A kellően jól célzott sebzés, illetve sok fájdalom ugyanúgy képes ölni, mintha rendes puska lett volna, csak itt nem marad fizikai nyoma ennek)

by **Danny Long** Kedd 22 Jan. 2013, 22:46

A szőke egy pillanatra visszafordul, amikor észreveszi, hogy ketten nem követik, de nem szól semmit, hanem szinte rögtön tovább is megy nyomában a nővel, így Jonah és Hood ketten maradnak az udvaron. Az udvart kőfal választja el a külvilágtól, de ez nem okoz gondot Hoodnak. Ezek a lézerpuskák nem olyan erősek, hogy egy önmagában átvigye a kőfalat, de ha néhányat a fal tövébe raknak, és azokat felrobbantják, már meg is nyílik az útjuk kifelé. A fal maradványain átlépve egy négysávos út mellett találják magukat, aminek a betonozása helyenként négyzetméteres foltokban hiányzik. Forgalom természetesen semmi nincs, az út túloldalán néhány romos raktárépület látható. Tőlük jobbra (arra, amerre az épületnek az a szárnya helyezkedik el, amerre a másik kettő elindult), nagyjából egy kilóméterre épületek látszanak, míg a másik irányba csak a végtelenbe nyúló út. Élőlényeket nem látnak és nem éreznek sehol. Hood szaglását még mindig elnyomja a hullák bűze.

by **Tyranis** Szer. 23 Jan. 2013, 16:26

Végül csak megoldották, hogy kijussanak a börtönudvarból. Jonah egyelőre semmilyen feléjük közeledőt nem érzett, de azért még az udvarra vezető két járatot, illetve az ablakokat tartotta szem előtt. Ha megvolt a szabad út, akkor maga előtt is végignézte telepatikusan azt, hogy van-e ott valaki. Továbbra sem érzett senkit, így teljesen nyugodtan lép ki a börtönből a szabadság felé.
- Nem érzek senkit egyelőre – mondta.
Körbenézett, csak itt az épületet látta, a távolban házakat, jó messze innen jobb irányba, és a másik oldalon romos raktárak. Az út autópálya volt egykor, de ezzel sem ment sokra. Még mindig fogalma sem volt róla, hogy hol vannak és arról sem volt konkrét tudása, hogy miért volt itt.
- Van fogalmad, hogy hol vagyunk? – kérdezte újdonsült társát. – Esetleg arról is, hogy miért?
Néhány pillanatra még az is megfordult a fejében, hogy lehet, hogy ez már nem az egykori USA, azaz Amerika területe, hanem másik kontinens.
- Javasolnám, hogy nézzünk szét a raktárakban mielőtt a „város” felé indulnánk.
Persze, ha a férfinak van más elképzelése, akkor azt fogja tenni, amit az javasol. De addig is még mindig fenntartja a telepatikus mezejét és szkenneli a környéket, hogy merre is vannak élőlények, hogy felkészülhessenek egy esetleges támadásra.

by **Morsus** Csüt. 24 Jan. 2013, 01:02

Hood nagyokat szippantott, de hiába. Annyira nem zavarta. Az új fejlett érzéke csak pár perce szolgálta őt így az elvesztése nem okozott akkorra bénulást. A vállára kapja az utolsó fegyvert és megindul előre. Figyelmesen teszi, de közben megtartja büszke tartását. Próbálja a memóriájában rejlő emlékeket megkeresni, hogy tudja hol számíthat járőrökre.
- Utah, az emberek átvették az uralmat a Főnix tűz után. Ez volt a bázisuk, de vannak még járőrök.
Mondja komoran és még nem is néz Jonahra. A felvetésen elgondolkodik, de még ő maga se tudja mi legyen szóval egyetértően bólint.
- Vezess. Az érzékeim még nem működnek teljesen.

by **Danny Long** Szomb. 26 Jan. 2013, 22:43

Összesen három raktárépület van a közelben, ebből az egyik már épületnek is alig nevezhető, mindössze két és fél falból áll, és már semmi nincs benne. Kettő marad tehát, ami még viszonylag ép, bár ezek sincsenek szép állapotban. Amikor kiválasztják az egyiket, és belépnek, félhomály fogadja őket. A helyiségben nagyjából 30X30 méter területű helységben. elszórva különböző méretű fa és fém ládák helyezkednek el. Jonah, csak dohszagot érez, de Hood, akinek szaglását már nem nyomja el a hullaszag, rögtön megérzi, hogy emberek vannak az épületben. Jonah telepatikusan sem érez semmit. Mielőtt Hood bármit tehetne, egy férfihang hallatszik:
- Ne mozduljatok! Nem akarunk bántani, ha ti sem, de egy rossz mozdulat, és halottak vagytok.
Ezután egy jókora doboz mögül előlép egy 40 év körüli, barna hajú, borostás férfi.
- Kik vagytok? -kérdezi. - Nem tűntök Ngawe katonáinak.

by **Tyranis** Vas. 27 Jan. 2013, 11:36

Elfintorodott, amikor Éhség kimondta, hogy hol is vannak és, hogy mi történt itt. akkor jól következtetett, hogy emberek uralkodtak errefelé, ebben nem tévedett, a helyet pedig nem tudta belőni, de így már azzal is tisztában volt. Mi a fészkes fenében hozták ide őket?
~ Valami nincs rendben ezzel a hellyel ~ üzent telepatikusan a társának, jobban szeretett így beszélni, nem hallgatják ki. ~ Ezek kivégezték a mutánsokat, ennek ellenére az ország másik feléből is áthozták őket ide… a doki Apo bá hatalomra jutását akarja megint. Kigyűjti az érdemeseket… valami bűzlik Houstonban… ~
Ő sem nézett a társára, a bűzlik rész pedig zavarta, ha kivégezni akarják a mutánsokat, akkor odakint, ahol elkapták őket is megölhették volna őket a kábítás után, vagy csak rájuk robbantják az épületet, lelövik messziről és még sorolni lehetett volna, hogy miként oldhatták volna meg könnyen és kényelmesen. Zavarta, hogy semmit sem érez, még egy átkozott állatot sem, nemhogy embert! Csak azokat, akikről tudta, hogy az épületben vannak, akiket maguk mögött hagytak. A raktárak közül beléptek az egyikbe, Jonah csak dohány szagot érzett, de semmi egyebet, majd egy férfi hangot hallott. A kreált pszionikus fegyverét egyből emelte, de nem tüzelt. nem érzett semmit sem, szemmel látta, hogy ott van, de az elméjével nem érzékelte.
~ Eddig is gyanús volt, nem érzek semmit… a hely üres, Nem érzékelem az előttünk levő személyt, jelen pillanatban csak az érzékszerveimnek hihetek, mentálisan vak vagyok. ~

by **Morsus** Szer. 30 Jan. 2013, 14:09

Hood hallgat a társára majd nézi az öreget. Nem fél. Úgy éri már nincs mitől félnie. Teljes nyugalommal sétál lassan felé.
- Érdekes.
Mondja halkan.
- Miért bújik el az ember a sajátja elől?
Kérdezi rideg hangján. Keres ez emlékek között valamit a többi városiról, akik nem a hadtest tagjai között voltak.
- Még érdekesebb, ha bujkáltok a hadtest elől, akiket mi könnyedén öltünk meg, miért kéne félnünk tőletek?

by **Danny Long** Pént. 01 Feb. 2013, 18:51

Hoodnak sikerül felidéznie, hogy az Ngawe hadtestjén kívül több más csoport is létezik a városban, kisebbek és nagyobbak is, ugyanakkor a borostás férfi arca nem ismerős neki, és nem tudja semmiféle csoporthoz kötni. Mindeközben összesen öt lézerpuskás alak emelkedik fel a dobozok közül, öt férfi és egy nő. A legfiatalabb nagyjából 18-nak, a legidősebb, 35 körülinek tűnik, a többiek (a nő is) 20-as éveikben járhatnak. Nem viselnek egyenruhát, de mindegyikük öltözéke szakadt és mocskos, a férfiak vezetőjükhöz hasonlóan, vagy még inkább borotválatlanok. Fegyverüket az újonnan érkezőkre szegezik, ketten Jonahra, hárman pedig Hoodra. Az előbb megszólaló férfi pedig barátságos félmosollyal, nyugodt hangon így szól:
- Elég botor dolog lenne azt hinni, hogy az egész hadtestet sikerült kiirtanotok. Ők jelentik a legnagyobb erőt a városban, aligha érhették volna ezt el azzal a pár emberrel, aki itt tartózkodott. Ha jól tudom, talán tízen, vagy tizenöten lehettek. De ez természetesen a kérdésedre nem válasz. Könnyen lehet, hogy valóban nincs félnivalótok, de talán már jelezte is ifjú barátod, hogy telepatikus képességei jelen pillanatban hasztalanok velünk szemben. Ha a te hatalmad egyedül elég ahhoz, hogy végezz egyszerre mindannyiunkkal, valóban nem tehetünk ellened semmit, de segítségre ne számíts! Azt is gondold végig azonban, mielőtt hozzákezdenél, hogy nincs okod az életünkre törni. Ha a halálgyárból szabadultatok, bizonyára egy oldalon állunk, vagy legalábbis nem nagyon messze egymástól. Ne hidd, hogy minden ember egyetért azzal, hogy most, hogy lehetőségünk van rá, ugyanazt kell tennünk a mutánsokkal, amit Apokalipszis katonái tettek velünk. A bosszú nem megoldás, csak újabb bosszút és megtorlást szül. "Boldogok a békeszerzők, mert övék a Mennyek Országa." Ezt mondta az Úr, és mi igyekszünk eszerint is élni. Persze a mostani helyzetben senki nem vonhatja ki magát az alól, hogy hadiállapot van, de azt megtehetjük, hogy csak végszükség esetén használunk fegyvert.
Végig teljes nyugalommal beszél, mintha nem is arról lenne szó, hogy veszélyben lehet az élete, ugyanakkor a hangja egy pillanatig sem fennhéjázó, egyszerűen csak nyugodt.

by **Tyranis** Szomb. 02 Feb. 2013, 13:22

Telepatikus úton nem kapott választ Éhségtől, csak hangosan kezdett mormolni erre valamit, amit Jonah is hallott. A válasz egyelőre pedig késett a fickótól, akivel szemben álltak, amikor meglátta mozgást a fiú a hátát Éhségének vetette és már a megérkezők közül az egyikre, amelyik rá is emelte a fegyverét, arra tartott célra. Már öten voltak még itt pluszban, a helyzet nem volt a legjobb, és mindnek fegyvere volt. Azaz ezek is emberek, plusz valamilyen implantátumuk lehet, ami miatt nem érzi őket telepatikusan. Attól függetlenül, hogy az ellen védve vannak, eléggé valószínű volt, hogy a pszionikus fájdalmat ugyanúgy megérzik, mint egyébként. A férfi szavaira elfintorodott és úgy válaszolt hangosan, hogy nem fordult hátra.
- Lehet, hogy nem érzek senkit itt és vak vagyok, de attól függetlenül, ha ezzel – emelte meg a fegyverét – főbe lövök valakit, az ugyanúgy ott marad, mintha kitörné a társam a nyakát.
Elfintorodott újra, eretnek kutyák, semmivel sem voltak jobbak a szemében azoktól, akik odabent voltak. Eretnekek is ráadásul, mintha létezne olyasmi, amiről papolt.
- Baromi egyszerű úgy ilyenekről papolni, hogy épp öt lézerfegyvert szegeznek azokra, akiknek beszél… mi lenne ha befejezné a szentbeszédet, ami úgysem hat meg senkit, hanem inkább kinyögné, hogy mit akar tőlünk?
Ha nem akarna, akkor szentbeszéd ide vagy oda már régen lelövette volna őket.

by **Morsus** Hétf. 04 Feb. 2013, 17:47

Hood türelmetlenül hallgatja a férfit majd az előbújókra pillant.
- Még nincs okom az életeteket elvenni, de megkegyelmezni sincs. Nehezen viselem, ha fegyvert emelnek rám.
Karmos ujjai akaratlanul táncolnak és egy újabb lépést tesz az öreg felé.
- Én és társam csak távozni akarunk. Semmi célunk nincs veletek. Engedjetek utunkra és nem esik bántódásotok, álljatok az utunkba és a szerencsések meghalnak.
A hangja nem fenyegető ez a komor tény. Nincs türelme vagy kedve játszani, de nem is szívesen végezne ezekkel az emberekkel. Csak keresnie akar egy nyugodt pontot és felfedezni újdonsült erőit és megfejteni pontosan ki is lett.

by **Danny Long** Kedd 05 Feb. 2013, 23:08

A férfi arca komolyabb kifejezést ölt, és így folytatja:
- Térjünk akkor a lényegre. Nem olyan egyszerű elhagyni a várost. Az egyik út a Mexikói öböl felé lenne, de gondolom nem meglepő számotokra sem, hogy a Nagy Tűz óta nem igazán van rendszeres hajóforgalom. Ha ezen a végén hagyjátok el a várost egész Mexikóig nem fogtok élettel találkozni, és ha esetleg odaérnétek, nem tudom mivel szembesülnétek ott. Az egész egykori Texas állam kihalt, a legközelebb Louisiana-ban van civilizáció. Hetente egyszer viszünk menekülteket Baton Rouge-ba, ahonnan aztán tovább indulhatnak. Két lehetőséget látok. Vagy csatlakoztok hozzájuk, vagy elválnak útjaink és önállóan próbáltok boldogulni. Ez utóbbit nem ajánlom, mivel nem tudom merre mehetnétek tovább, és a város tele van a különböző csoportok katonáival, akik előbb lőnek, és aztán sem kérdeznek.
Az utóbbi mondatát egy savanyú félmosollyal nyomatékosítja, és vár a reakciókra. A fegyverek most már nem egyenesen rájuk céloznak, de még mindig készen állnak.

by **Tyranis** Szer. 06 Feb. 2013, 09:42

A társa kimondta helyette is, hogy mit akarnak. Eltűnni innen a fenébe egyszer és mindenkorra. Amikor az emberek lejjebb engedték a fegyvereiket Jonah is megtette, bár még mindig készen állt arra, hogy belelőjön valakibe, ha szükséges. Még mindig a hátát mutatta annak, akivel beszéltek, azaz Éhséget fedezte, hátha szükség lenne rá. Megvetően horkantott fel, amikor az ember azt taglalta, hogy segítség kellene tőlük, hogy kijussanak innen. Mintha nem tudták volna ketten megoldani azt, hogy elmenjenek. Mintha egy mutáns egy undorító korcs emberre szorulna, mintha mindenki felett állnának mindenben úgy beszéltek. Ezek volta azok a pillanatok, amikor sajnálta, hogy Apokalipszis nem irtotta ki teljesen az embereket.
~ Nincs szükségünk ezekre ~ üzente Éhségnek. ~ A városban könnyedén kijátszhatjuk az ott levőket, ketten a képességeinkkel. ~
Remélte, hogy Éhség érti, hogy akár elrejti magukat mindenki elől és észrevétlen sétálnak át, úgy, hogy senki sem látja meg őket. Vagy akár úgy, hogy valakit „rávesz” arra, hogy azt tegye, amit ő akar és az viszi ki őket könnyedén és még megannyi másik lehetőség volt a kijutásra. Nem szólalt meg hangosan, a társa volt az idősebb, saját maga csak egy kölyök, így rá hagyta azt, hogy döntsön, hogy az emberekkel, vagy azok nélkül távoznak innen.

by **Morsus** Hétf. 11 Feb. 2013, 21:50

Hood komoran állt, akár egy szobor.
- Úgy gondolod vágyok a civilizációra? Nincs szükségem a segítségetekre. Nektek lenne az enyémre - hátra néz Jonahra. - A miénkre. Nem fogok bujkálósat játszani. New Yorkba megyünk.
Ezzel megigazított a apuskát a hátán.
- Egy dolgot tehetsz. Bökj az irányba.
Nem viccel, komolyan annyi érdekli merre van kelet. Nem fog játszani az emberekkel. Elegen vannak elég nagyok majd megoldják.

by **Danny Long** Csüt. 14 Feb. 2013, 11:43

- Hát rendben. -válaszolja a férfi. - Legyen, ahogy ti akarjátok, gondolom úgysincs más választásunk. Az út, ami az épület mellett halad, szinte pontosan észak-déli irányú, minimális ferdeséggel kelet felé. A város észak felé fekszik innen, míg dél felé a Mexikói határig is eljuthattok, de ez a ti szempontotokból lényegtelen. Az úthoz viszonyítva eldönthetitek, hogy a városból merre haladtok tovább. Ha New York-ba akartok menni, talán Arkansas állam felé lenne a legjobb elindulnotok, de nem tudom, hogy ott milyen állapotok uralkodnak.
Ezután az embereihez intézi a következő szót:
- Induljunk!
Ha a Jonah és Hood nem tesznek ellene, a csapat elhagyja a raktárépületet arra, amerről ők bejöttek. Vezetőjük egyszer még visszafordul, és így búcsúzik:
- Az ég áldjon titeket! Imádkozni fogok értetek.
Ezután ketten maradnak csak a raktárban. Ha kinéznek, láthatják, hogy a fegyveresek behatolnak a börtön épületébe a Hood által robbantott lyukon keresztül.

by **Tyranis** Csüt. 14 Feb. 2013, 12:19

New York, számára tökéletes helyszín volt, ugyanis alapból is ott volt, mielőtt ide nem hozták az isten háta mögé. Annak örült, hogy a helyzet hozta társa rá is számít és vele tarthat. Nem mintha egyedül nem oldotta volna meg a helyzetet, de ha már így hozta a sors, vagy akármi, hogy egy ilyen személy oldalán léphet le innen, akkor nem volt ostoba, hogy ne használja ki mindezt. Az emberek pedig végre felfogták, hogy a helyzetük vesztes és nem tudnak semmire sem jutni egymással. Maximum, ha egymásnak esnek és úgy döntik el, hogy ki marad életben. Nem tagadhatta, hogy tetszett neki az elképzelés, úgyis baromi régen volt ilyenben része, hogy küzdjön azért, hogy bebizonyítsa ő az erősebb. Az élet úgy mindig izgalmas volt. És végül az emberek távoztak, keletre tart kissé az út. Pont a jó irány számukra, a várost tudta, hogy mindenképp útba kell ejteni, mert ellátmányra nekik is szükségük volt valamelyest.
- Cöh – mondta halkan, amikor az ember még visszaköszönt búcsúzóul.
Imádkozni persze. Amikor már tényleg eltűntek és látszott, hogy megérkeznek a börtönhöz, csak akkor tűnteti el a pszionikus fegyverét. Az elméjével még persze pásztázza a környéket, nehogy meglepjék őket.
- Indulhatunk? – kérdezte Éhséget. – Mi a terv, elmegyünk a városba, szerzünk egy járművet és azzal elrepülünk?
Ez tűnt a legkönnyebbnek és nem túlspirázott lehetőségnek a szemében, egyszerű, de nagyszerű. Ha a férfi elindul, akkor Jonah követi őt abba az irányban, amerre halad.

by **Morsus** Szer. 27 Feb. 2013, 22:37

Hood szoborként áll. Nem szól csak áll komoran. Figyeli az embereket távozni majd nem válaszol Jonahnak jó ideig. Szép lassan egyszer csak felé fordul.
- Igen.
Mondja neki egyszerűen és egyenesen.
- Egyszerű terv, de megfelelő.
Feleli és körbe néz.
- Szerezzünk valami járművet. Vezess.

by **Danny Long** Kedd 12 Márc. 2013, 21:13

Az emberek elérik a börtönt, és a falba robbantott lyukon be is mennek. Miután távoznak, a páros el is indul az úton. Nem látnak járművet haladni sem oda, sem vissza, így gyakorlatilag eseménytelenül telik a gyaloglás a városig. Az út mentén időnként egy-egy romos raktárépület látszik, de egyébként kietlen pusztaság terül el mindkét oldalon. Nagyjából egy kilométer hosszan terül nyúlik a kátyús beton, annak mentén haladva jutnak a városig. Nagyon hirtelen kezdődnek az épületek, mind egymásra nagyon hasonlító toronyházak. Persze itt is elég apokaliptikus állapotok uralkodnak, nem minden épület tűnik biztonságosnak, és az utcák pedig tele vannak szeméttel, az első ház tövében pedig egy többnapos hulla fekszik. Eleinte sehol sem látnak egyetlen élő embert sem, ám körülbelül tíz lépés után, egy jármű hangját hallják, ami a következő merőleges utcán halad. Ha a páros nem rejtőzik el (több kapualj és egy szűk sikátor is rendelkezésre áll, ha ezt akarják tenni), a jármű (egyszerű, lebegő, fekete személygépjármű) megáll, és két fegyveres száll ki belőle. Ugyanolyan öltözéket és maszkot viselnek, mint a börtön őrei. Felemelik a fegyverüket, és egyikük a két mutánsra kiált:
- Állj, lássam a kezeket!

by **Tyranis** Szer. 13 Márc. 2013, 09:42

Bólintott Éhség szavaira, ez az egész tényleg nem tűnt olyan bonyolultnak, sem pedig egyébnek. Akkor már csak egy feladat volt hátra, hogy megszerezzék a járművet, amit akarnak. A fegyverére most nem volt szükség, így tényleg eloszlatja a pszionikus kivetülést, és inkább arra koncentrál, hogy az élőlényeket érzékelje saját maguk körül. Az úton vezeti végig Éhséget, mígnem elérnek a városba. Ott láthatóan a megszokott körülmények uralkodtak, mindenhol káosz, mocsok, élőlényt keveset lehetett látni. emberek, se mutánsok sehol. Lehetséges lett volna, hogy a teljes környék kihalt a Főnix hatására? Még ezt is elképzelhetőnek tartotta, vagy azt, hogy a börtönben zajló dolgok miatt döntött úgy a helyi lakosság, hogy inkább távozik a környékről. Jonahnak be kellett látnia, hogy egyikért sem hibáztatta volna a helyieket. Kérdőn pillantott a jármű zajának meghallásakor Éhségre, hogy ő mit mond, hogy elbújjanak-e, vagy sem.
Ha a férfi azt jelzi, hogy tegyék meg, akkor elbújik az egyik közeli sikátorba, de úgy helyezkedik, hogy kilásson belőle. Ha nem, akkor kit marad. De az eredménye mindkettőnek ugyanaz marad, amint meglátja a járművet és annak két utasát azonnal próbál a vezető elméjébe nyúlni és arra rávenni, hogy állítsa meg a járművet (csak ha elrejtőztek). Ha megálltak, bármelyik esetben, megállítás, vagy mert ők ketten kint vannak, akkor mindkét maszkos elméjébe igyekszik belepiszkálni és egyetlen parancsot elültetni benne, „aludjatok!” és ezzel próbálja kiütni és ártalmatlanná tenni őket.

by **Danny Long** Pént. 10 Május 2013, 03:12

Jonah nem ütközik komoly ellenállásba egyik maszkos katona elméjének részéről sem. Csak egy pillanat, és mindkettő úgy dől el, mint egy krumpliszsák. A jármű a páros rendelkezésre áll, akik elhagyhatják vele a várost. Nem ütköznek ellenállásba, nem ellenőrzi senki őket. Látnak ugyan néhány az övékhez hasonló járművet, de nem foglalkoznak velük. A városba beljebb haladva látnak néhány embert is, de a népesség láthatóan megtizedelődött. Az egész város romos, poszt-apokaliptikus állapotok uralkodnak. Viszonylag hamar találnak olyan utat, amivel biztonságosan megkerülhetik Houstont, és tovább indulhatnak.
Ha az ellenállók tanácsának megfelelően Baton Rouge felé veszik az irányt, ott sokkal jobb állapotokat találnak. A város tele van menekültekkel, de a vezetés rátermettségének hála a helyzet kézben van tartva. Innen mehetnek New Yorkba már repülővel is, de akár másfelé is vehetik az irányt.

//Igazából nem akarok jobban beleszólni abba, hogy mit csinálnak a karakterek addig, amíg újra be nem csatlakoznak a történetbe//

by **Tyranis** Pént. 10 Május 2013, 10:35

Nem volt nehéz dolga és mivel Hood nem mondott számára semmit, így tette, amit akart. Két puffanás és máris a földön volt mind a kettő, aki a járművön volt. Ettől a pillanattól kezdve pedig tudta, hogy immáron szabad útjuk van és mehettek, amerre akartak. Nem akart kockáztatni kivételesen, mivel nem akarta, hogy esetlegesen valaki leszedje alóluk a járművet és akkor megint gyalogolniuk kell, így akármennyire is pufogott, hogy emberekre kellett hallgatni, de végül is arra vette az irányt, amit azok javasoltak. Baton Rogue volt a cél és ott végre valahára teljesen nyugodt környékre és biztonságba értek. Egy-két napra a börtön után mindez nem igen ártott neki sem, hiszen a pajzsai foltozást is helyre kellett hozni, kellett egy nő, akivel szórakozhat, illetve még a pihenés is jó volt. Mindezek után persze nem maradt itt, ez a hely túlságosan is nyugodt volt számára, majd végül el is indult Hood társaságában – meg volt a bővítésre is beszélve már – New York felé, hogy mind a ketten úgymond hazatérjenek és hazaérjenek oda.

//Köszi a mesét, és akkor a folytatás a bővítésben van az elmúlt 1 évről.//
//Folytatás: Wundagore//

by Ajánlott tartalom