Re: A Hall

by **Amazon** Szomb. 23 Márc. 2013, 14:26

Milyen őrült világ ez? Alig térek magamhoz, és máris egy tucatnyi őrület történik körülöttem, és a legijesztőbb, hogy fogalmam sincs, mégis miért, vagy hogy mik ezek.
A lány felbukkanása csak tetézi ezt. Egy dobozva zárva postázták el idáig? Mi az, talán megszökött valahonnan, és ide menekült? Remélem, a mai napon már nem történik semmi rendkívüli, és nyugodtan lecsücsülhetek valahova.
- Ö, szia – köszönök neki.
Mikor a professzor kiadja az utasítást, hogy kövessük őt a konyhába, és látom, hogy a véres ruhadarabját felakasztja, én is a mellé teszem az általam tartott esernyőt. A lány valami eszméletlen gyorsan siet a mosdó irányába, és én eddig nem is tudtam, hogy lehet ilyen sebesen haladni. Újabb meglepetés a mai napon, de valahogy úgy tűnik, már többet nem tud befogadni az elmém, mert nem igazán lepődöm meg rajta. Miután Peter cuccának a gondja is megoldódik, el is indulunk a konyhába.

//Folytatás: A konyha//

by **Cerebro** Csüt. 02 Május 2013, 10:38

//Elnézést, hogy minden játékot félbeszakítok a kalandkezdés miatt és egy kisebb ugrás is van felzárkózva a rendes időre, május elejére.//

~ Május eleje ~
Mindenki éppen a saját dolgával volt elfoglalva, ki beszélgetett a többiekkel, ki ki tudja, hogy mit tett éppen, amikor az iskolában levő érzékelőkön keresztül megjelent előttük Veszély – az iskola biztonsági rendszere, egy android, amit az egyik diák készített korábban – holografikus képe, aki szinte azonnal beszélni is kezdett.
- Minden diáknak, aki jelentkezett a Colorado Springsi tanulmányi kirándulásra a felszerelésével együtt jelentkezzen a hangárban. A repülő egy órán belül indul a megadott helyszínre. Aki lekési az indulást, az itt marad, nem fogja a pilóta megvárni.
Még egyszer-kétszer elismételte az üzenetet, majd a holografikus kép eltűnt, mintha ott sem lett volna.

~ Hangárban ~
Amint mindenki megérkezett a föld alatt levő hangárba az X-men repülőjéhez, a Black Birdhöz a kísérőtanárok is ott voltak már, az egyikőjük vezette majd a gépet. Ahogyan a társaság tagjai felszálltak rá a plafonon levő hangárajtó kinyílt és a gép felszállt és útba vette Colorado Springs-et útirányként, hogy néhány órával később le is szálljon ott.

//Nem muszáj a hangárba írni, elég egyből a célállomásra.//

by **Zoey Chance** Csüt. 13 Jún. 2013, 09:44

//Előzmény: Főbejárat //

Csodálkozva néztem a gyönyörű hallt a beérkezésünk után. Fantasztikus volt. Olyasmi, mint amilyet a könyvekben és az interneten olvastam az európai kastélyokról és rezidenciákról. Mindig is valami ilyesminek képzeltem el egy báltermet, habár ez inkább mondható hallnak, de akkor is bálterem érzetet ad.
- Az orvostudományban és a mérnöki tudományban is vannak olyan dolgok amik Wakandában nincsenek meg. Ezt magamnak is sikerült saját kézből tapasztalnom. - feleltem még mindig nézelődve közben megkopogtattam jobbommal a bal alkaromat. A fém a fémmel való találkozásának a hangja pedig érdekesen visszhangzott a helységben.
- Démoninvázió? - emlékszem, hogy voltak erről hírek, de a családom eléggé kimaradt ezekből, meg annyira nem is törődtem a dologgal, akkor még nem volt szándékomban ide utazni. - Macska? - kaptam fel a fejemet az állat ittlétének tényére. Számomra egy rendes normális cica teljesen nem hétköznapi dolog, hisz aki nagymacskákhoz és majmócákhoz van szokva annak egy házi macska igazi új lénynek számít.
- Valami elektromérnökit vagy hasonlót szeretnék. Az megélhetésnek is jó és az életvitelemet is nagyban elősegítené itt-ott. Amúgy vadőr itt is lehetsz, állat van itt is bőven. - ujjaimmal a fejemen szarvakat imitáltam, ezzel jelezve azt, hogy bizonyos része az emberiségnek a szarvasmarhához közelebb áll, mint az emberi léthez.
- Tényleg, pontosan hol is van mindenki? - kérdeztem, hisz a "senki sincs itthon" tulajdonképp most ért meg az elmémben valóban látva a "kihaltságát" a helynek. Nem mintha olyan nagyon szerettem volna azt, hogy ismeretlen emberkék letámadjanak, mert új jövevény vagyok, csak ez a nagy üresség és csend azért mégis csak zavaró valahogy. Olyan élettelennek tűnik minden miatta, statikusnak.

by **Serena Davidson** Pént. 14 Jún. 2013, 07:35

//Előzmény: Főbejárat//

Chia szavaira odabent Bea megtorpant. Továbbra is meglepve nézett a lányra és nézett a bőrszínére. Nem tűnt úgy neki, mintha valamelyik helyi a fővárostól és a technológiától távol élő törzsből jött volna.
- Ööö…
Kezdte, nem igazán tudta úgy feltenni a kérdést, hogy ne bántsa meg a lányt, pedig nem szerette volna, ha ez így lenne. Egyelőre elhallgatott, hogy összeszedje a gondolatait, majd amikor végre sikerült azokat összeszedni és értelmes mondatot alkotni belőlük szólalt meg ismét.
- Ne haragudj, nem sértésként szánom a kérdést, de honnan jössz Wakandán belül? – kérdezte. – Valamilyen dzsungelben, vagy szavannán élő technológiát tagadó hagyományőrző törzsből?
Saját maga tisztában volt vele, hogy nem igen van olyan technológia, ami vetekedne azzal, ami otthon nekik van. Talán az iskoláé és a SHIELD-é, mert ők ajándékba kaptak ilyesmit Attilan-tól, és az embertelenek messze az emberek felett álltak technológia szinten. A fémes koppanásnál az arcára is kikerült még inkább a csodálkozás. Sejtette, hogy a lány nem kér szánakozást, sem pedig a megszokott ostoba sajnálom szót.
- Fel sem tűnt, hogy nem a sajátod – jegyezte meg óvatosan. – A démoninvázió… ami csak nemrég ért véget. sárkányok és egyéb démonok New York szerte, de itt mi biztonságban voltunk.
A macskára elmosolyodott és bólintott.
- Az egyik táborozás alkalmával találtam, szegényt kidobták, én meg magammal hoztam, ha már nem engedték, hogy Elzát, az oroszlánomat elhozzam Wakandából – felelte.
Érdekes szakmák voltak, hangzatosak, nem is igazán hallott efféléről, hogy itt szeretett volna valaki ilyesmit tanulni.
- Tudom, de annak ellenére, hogy angol vagyok Wakandában születtem és nőttem fel, nekem azaz otthonom és sok az orvvadász arrafelé. Apa is vadőr, így dolgozhatnék vele – magyarázta. – A többiek? Az igazgató és a helyettese Bostonba mentek egy új tanárért. Veszély, az androidunk éppen szoftverfrissítést kap. Az X-men egy része küldetésen. A kollégisták nagy része pedig Colorado Springsben tanulmányi kiránduláson… kérsz valamit, enni, vagy inni? Biztos jól esne egy kis frissítő az utazásod után.

by **Zoey Chance** Pént. 14 Jún. 2013, 23:23

Igazán jól esett hallani, hogy végre akadt valaki aki nem tudta megkülönböztetni a kezemet egy ember normális kezétől. Valahogy egy nagyon jóleső mosolyt csalt ez az arcomra. Túlságosan hozzászoktam ahhoz, hogy, mintha mindenki ezzel foglalkozna. Persze gondolom itt nem vagyok olyan feltűnő ezzel, hisz akár mutációnak is gondolhatják vagy valami. Otthon meg, hát az osztálytársaim egy része gúnyt űzött belőlem miattuk, mások meg szánalommal fordultak felém. Édesapám meg saját magát okolta azért, hogy ez történt velem. Talán ezért lettem egy kicsit karrierista és szigetelődtem el a társadalomtól bizonyos fokig, hisz azt akarom, hogy ezek a kezek és lábak olyanok legyenek, mintha igaziak lennének. Egy kicsit olyan, mintha Pinocchiónak érezném magam, mintha én is rendes gyerek akarnék lenni.
- Semmi baj, és nem, biztosíthatlak, hogy városi lány vagyok. Mindössze azért gondolom úgy, hogy itt találok olyat ami otthon nincs, hisz a doktor, aki, mondhatni, új életet biztosított számomra, sehol sem bukkant fel azután Wakandában. Megkértem az orvosokat, hogy, lévén kapcsolatot tartanak a kórházak egymás között szerte az országban, hogy ha újra felbukkanna akkor szóljanak. Persze nem került elő. Ezért úgy gondoltam, hogy biztos az Államokban él és csak meglátogatta a mi országunkat, és ha itt él, akkor bizonyára itt tanulta meg azt, aminek köszönhetően most járni és fogni tudok. Persze ez is csak teória, de úgy gondolom, hogy ha más nem, akkor az iskola, vagy az X-men biztos segíthet megtalálni őt. Sokat köszönhetek neki és még többet tanulhatnék tőle, amire otthon nagy jövő várhat. - fecsegtem úgy, mintha a gondolataim egy folyóba tömörültek volna és így akarnának kijönni. Ami azt illeti ezt eddig senkinek sem mondtam el egyedül csak az édesapámnak. Ez volt az amivel tulajdonképp meg tudtam győzni arról, hogy elengedjen ide. Azután persze készségesen segített abban, hogy minden rendben menjen.
- Igen, egy kis enni-innivalót elfogadnék. Hosszú volt a repülőút és miután megérkeztem egyből taxiba szálltam úgyhogy nem volt alkalmam egy kis pihenőt tartani sehol. - magyaráztam el a tényt, amire a hasam is morgással jelezte az egyetértését.
- Oroszlán? - lepődtem meg, hisz nem épp egy hétköznapi háziállat az oroszlán. - Jó kis házőrző lehet. - folytattam egy kis kacsintás kíséretében. Egy kis humor úgysem ártott a beszélgetésünkbe, hisz a komoly dolgok kezdtek eléggé eluralkodni.
-Amúgy jelenleg akkor ki képviseli az iskola vezérkarát? Van egy dosszié amit még le kellene adjak, de így nem tudom, hogy kinek kell. - álltam meg egy pillanatra, lévén nem számítottam arra, hogy pont az iskola igazgatója és helyettese nem tartózkodik majd itt.

by **Serena Davidson** Szomb. 15 Jún. 2013, 10:23

Hamarosan nyilvánvalóvá vált Bea számára, hogy mit is értett Chia azon, amit mondott. Így már teljesen egyértelmű volt minden. Noha picit furcsállta, hogy egy kibernetikához értő orvos csak így eltűnik és nem lehet megtalálni semerre sem. De végül is nagy volt a világ és újra mindenki élt rajta, így sokan voltak.
- Ah, már értem! – mondta. – Lehet, hogy a SHIELD jobban tudna ebben segíteni, mint az X-men. A suli jó kapcsolatokat ápol velük, több ott dolgozó is tanít nálunk, a Bosszú Angyalok tagjai közül is.
Számára még mindig kissé hihetetlen volt, hogy ilyen nevekkel találkozhat, sőt azok tanórát tartanak neki. Saját maga is éhes volt, még nem evett ma semmit, már reggel elment és csak most ért vissza. Az oroszlánra elmosolyodott.
- Nem annak tartjuk, nem szeret házat őrizni – nevettem fel. – Ami azt illeti eléggé kényes és mindenért reklamál, alig tudom meggyőzni, hogy ne így tegyen. Gyakran kell anyáéknak a számítógép elé ültetni őt, hogy megneveljem, mert csak rám hallgat.
Kissé zavartan hallgatott el.
- Ez így furcsán hangzott – mondta. – A képességem, hogy mindenki az anyanyelvén érti azt, amit mondok és én is a sajátomon értek mindenkit. Ugyanez igaz az állatokra is, velük is rendesen tudok beszélni… Neked mi a képességed?
Leadni az aktát, bele kellett gondolnia, hogy ki lehet itt most és ki a főnök. Max-et tudta, de neki köze sincs az iskolához, ő csak amolyan kidobó ember. És még egy valaki volt, aki erre a posztra jó lett volna.
- Jelenleg talán Dr. McCoy – válaszolta. – Nem nehéz felismerni, a gyengélkedőn szokott lenni, vagy a tudományos laborokban és kék színű a bundája. A holmidat szerintem hagyd itt, nem fog eltűnni. És menjünk a konyhába, erre.
Mutatott a kezével a megfelelő irányba, és ha Chia elhalad mellette, akkor felveszi a lány tempóját és mutatja az utat az konyhába..

//Folytatás: Konyha//

by **King Raten Chromixen** Kedd 13 Aug. 2013, 14:05

Unottan sétálgattam az épületben, céltalanul lófráltam. Azon gondolkodtam, hogy edzenem kellene, de semmi kedvem nem volt hozzá – talán jobb lenne estére halasztani, akkor úgyis hűvösebb van. Vagyis nincs. Mert rothadás meleg volt már jóideje, és ezen semmi sem segített.
Hogy mégis mennyire volt meleg, mi sem mutatná be jobban, hogy már egy kevés sétálgatástól is megizzadtam. Ezen a hófehér Hall se segített sokat, ahogy mindenhonnan verte rám a fényt. Körbenéztem, és mivel nem láttam senkit a közelben, lekaptam a felsőmet – valamelyest máris jobb volt, de még így is cefet meleg maradt. Szívesen mentem volna ki napozni, ha nem fenyegetett volna annak a veszélye, hogy felforr az agyvizem. Bár ez talán nem is olyan rossz dolog, hiszen akkor nem fogom érezni ezt a hőséget.
Mivel nem tudtam, hogy mitévő legyek, leültem egy kicsit a lépcsőre, és ott gondolkodtam azon, hogy merre menjek tovább.

by **Danny Long** Kedd 13 Aug. 2013, 19:50

A többiek szinte mind elmentek a kirándulásra, és akik nem, azok sincsenek mind itt, ezért az utóbbi időben minden kegyetlenül unalmas itt. Amikor ide kerültem elképzelni se tudtam volna, hogy ilyen lehetséges egy mutáns gimiben, de azóta rá kellett jönnöm, hogy bizony itt is vannak sz*r napok. És ha ez nem lenne elég, még itt van ez a kegyetlen meleg is. El se hiszem, hogy képes voltam pont az indulásra megbetegedni ebben az időben. A többiekkel Colorado Springsben még csak ki lehetne ezt bírni valahogy, de így... Legalább meggyógyulni sikerült, ez is valami. Nem tudván mit kezdeni magammal, épp céltalanul bolyongok az épületben, amikor észreveszek a hall lépcsőjén egy srácot, akivel eddig még nem találkoztam. Annyira nem meglepő a dolog, mivel elég gyakran kerülnek új arcok a suliba, inkább a külseje kelti fel a figyelmemet. Az tény, hogy itt még kevésbé fura ez, mint másutt, de a zöld haj azért mindig feltűnő. Úgy döntök, hogy kiderítem, kiféle-miféle az új srác, legalább lesz kivel elütni az időt. Jobb dolgom úgy sincs. Odamegyek hát hozzá, és barátságosan köszönök:
- Hello! Nem láttalak még itt, új vagy?

by **King Raten Chromixen** Kedd 13 Aug. 2013, 20:40

Ahogy ott ültem a meglepően hűvös kövön – pedig le mertem volna fogadni, hogy tűzforró lesz – lépteket hallottam, és mire odafordultam, már barátságosan szólított meg egy másik srác. A fekete hajú srác érkezésére elmosolyodok – végre valaki, aki szintén az épületben tartózkodik. Mivel nem akartam bunkó lenni, felvettem a felsőm – mégse illik félmeztelenül rohangálni egy kollégiumban – majd a kezemet nyújtottam.
– Ralf Shaw vagyok, és nemrég kerültem ide. – mondtam még mindig mosolyogva, majd megkérdeztem, hogy őt hogy hívják. Reméltem, hogy neki is van ideje, mert eléggé unatkoztam. Hiányzott a nyüzsgés és pezsgés, amit az árvaházban megszoktam – ott mindig voltak körülöttem. Persze ez a hely sokkal jobb volt, hiszen itt nem kellett küzdeni az életben maradásért – szó szerint – és végre megtapasztaltam milyen nem éhesen feküdni az ágyon este, mert megint kevés ételt kaptunk. És nem láttam a kicsik szenvedését sem. Bár még gyakran eszembe jutottak a többiek, próbáltam elfelejteni őket – sajnos már nem segíthettem rajtuk.

by **Danny Long** Csüt. 15 Aug. 2013, 13:22

Amikor a srác a kezét nyújtja, természetesen elfogadom, és nem túl erősen, de azért határozottan megszorítom.
- Antoine Alanian vagyok, de szólíts csak Tonynak!
Ezután letelepszem a lépcsőre, arra számítva, hogy a kézfogás után ő is visszaül. Abból indulok ki, hogy nyilván ő is unatkozik, így jól jön neki a társaság, legalább megismer valakit a suliban. Ha meg inkább egyedül akarna lenni, majd szól. De addig is felteszem neki az első kérdést, ami az eszembe jut:
- És honnan jöttél, Ralf?
Néhány hónapja még biztos rögtön azzal kezdtem volna, hogy mi a képessége, de mostanra már egy kicsit hozzászoktam ahhoz, hogy körülöttem mindenkinek van. Egy kicsit vesztett is a dolog a kezdeti varázsából, most már sokkal inkább oda tudok figyelni más dolgokra is, amikor egy újabb mutánssal ismerkedem meg. Például arra is, hogy sokaknak a képessége kellemetlen, vagy pont, hogy tragikus módon jelent meg, ezért nem biztos, hogy annyira szeretne beszélni róla. Szóval hagyom, hogy majd ő felhozza a témát, ha akarja.

by **Darren Cain** Csüt. 15 Aug. 2013, 14:35

Egyedül lépkedek a hatalmas iskolában. A szobámat már berendeztem, a könyvtárból már kivettem a könyveket amire kíváncsi voltam. Mivel ez alatt senkivel sem találkoztam, inkább olvasással töltöttem eddigi napomat. Kicsit féltem a többi diákkal való találkozástól, ezért sem siettem körbejárni az iskolát. Ám minden dolog eljön egyszer, így ezt sem lehet tovább halogatni. Szóval itt sétálok egyedül, kényelmesen, a kezeimen és lábaimon. Először fura volt, de mostanra már megszoktam. Játszhattam volna magam azzal hogy, két lábon sétálok, de fölösleges lett volna. Előbb vagy utóbb úgy is kiderül, hogy így szeretek (és hosszabb távon csak így tudok) közlekedni. A nevem miatt is aggódok. Igaz én választottam, de mégiscsak egy primitív ember képe tartozik hozzá. Ha tartozik hozzá valami. Abban sem vagyok biztos, hogy a kortársaim ismerik Tarzant. Ez olyan dolognak tűnik, amit nem ismernek. Mindegy is, majd kiderül.
A Hallba érek. Már jártam itt, de másodszorra is lenyűgöz a mérete. Egyszerűen gyönyörű hely. Ahogy nézelődök meglátok két alakot a lépcsőnél. Hirtelen úrrá lesz rajtam az izgatottság. Egy pillanatra felmerül bennem a gondolat hogy visszafordulok. Ezt elvetem, itt az ideje a találkozásnak. Felemelem a kezem és integetni kezdek.
- Üdvözletem!- kiáltom és elindulok feléjük. Amikor odaérek két lábra állok, leporolom a kezem, kezet nyújtok nekik és bemutatkozok. – Hektor Burroughs, kódnév Tarzan, örülök a találkozásnak.

by **King Raten Chromixen** Csüt. 15 Aug. 2013, 15:00

Amikor felajánlotta, hogy szólítsam Tonynak, valamiért boldog lettem. Talán az első barátomat szerzem épp? Vigyorogva túrtam bele a hajamba, és ahogy hátrasimítottam ezt, megkérdezte honnan jöttem. Kicsit elszomorodtam, hisz megint eszembe jutott az árvaház, a sok fiatal akik számítottak rám, és akiket otthagytam. Bár énem egy része folyamat bizonygatta, hogy nem vagyok hibás, megérdemelték amit kaptak. Hiszen hiába építettem fel egy békés közösséget, ahogy kikerültem a képből széthullottak, nem tudták megtartani, és sokan nem is igazán vágytak erre.
- Egy… árvaházból. – mondtam, és megpróbáltam mosolyt erőltetni az arcomra.
- Egész életemben ott éltem… nem ismertem a szüleimet. – tettem hozzá, és magamban elcsodálkoztam, hogy ennyi mindent elárultam magamról elsőre. Valamiért azt hittem, hogy nehezebb lesz megnyílnom, de elég könnyen ment. Ekkor ért oda hozzánk egy másik srác is, furcsán négykézláb járva jött oda hozzánk, de ő is barátságos volt.
- Nyakörv nélkül, nem félsz a sintértől? – mosolygok rá, és remélem, hogy nem sértem meg azzal amit mondtam – hiszen csak az után tudatosult bennem, hogy ez sértő is lehet, miután már elhagyta a számat. Gyorsan bemutatkoztam hát én is, és belecsaptam a kinyújtott kezébe, hogy érezze, nem akartam megbántani.

by **Danny Long** Vas. 18 Aug. 2013, 15:10

Látom Ralf arcán, hogy nem a legjobb kérdés volt, hogy honnan jött, de most már nem szívhatom vissza. Hamarosan meg is tudom, hogy miért szomorította el, hogy vissza kell emlékeznie. Árvaház. Az biztos, hogy itt csak jobb lesz neki. Nem igazán tudom, hogy erre mit mondhatnék azon kívül, hogy sajnálom, de nem is kell, mivel megzavarnak minket. Valaki hangosan köszön. Nem ismerős a hang, így érdeklődve megfordulok, és egy egészen fura alakot pillantok meg. Nyilván ő is egy új diák, csak hogy hozzá hasonló alkatú embert még nem láttam. És ha még csak ez lenne! De ormótlan formája mellett még négykézláb is jár, ami különösen szokatlanná teszi, még a suli mércéjével mérve is. Úgy látszik ez egy ilyen nap, ma minden sarkon érdekes arcokba botlom. Azért igyekszem a legkevesebb megdöbbenést mutatni, mivel gondolom nem esik túl jól neki ha megbámulják. Amikor ideér hozzánk, két lábra áll és bemutatkozik. A kódnevéből ítélve van önkritikája a srácnak, ami tök jó, de Ralf rögtön egy olyan megjegyzéssel nyit, ami erősen próbára teszi. Látszik az arcán, hogy nem gondolta komolyan, de azért kicsit durvább lett a kelleténél. Remélem Hektor nem fog nagyon megsértődni, nem lenne túl jó bemutatkozás részünkről, meg úgy általában a suli részéről sem. Mindenesetre kezet nyújtok, és barátságos mosollyal bemutatkozom én is.
- Hello, Tony vagyok.

by **Darren Cain** Vas. 18 Aug. 2013, 21:58

- Hát...ööö... gorilla vagyok, nem kutya! – mondom viszonylagos magabiztosságot erőltetve magamra, miközben kezet fogunk. Tehát Ralf. Szépen indított. A másik srác Tony. Kedves mosollyal mutatkozik, akár egy civilizált ember. Megleptem, ez üvöltött az arckifejezéséről. Megpróbálta elfedni, de nem sikerült. Ez még nekem is nyilvánvaló volt. A következő kérdés, az amiért annyira vártam hogy idejöjjek. Legalábbis egyik ok. Persze, egy iskola ahol elfogadnak fontos dolog volt. Az is, hogy találkozhatok a példaképemmel Dr. McCoy-jal. De az evolúció megismerésére irányuló vágyam mindent elnyom ebben a helyzetben. Szóval felteszem azt a kérdést amit mindig is akartam egy újonnan megismert mutánsnak.
- Mi a képességetek? – kérdezem, szinte érezve felcsillanó szemeimet- A zöld hajat leszámítva. – mosolygok félve az előbbi bunkóra. Igaz, most megnézve, mintha megbánta volna. Mindegy, ami történt megtörtént. Érdeklődve várom a válaszukat. Közben próbálok tippelni. A zöld hajú fiúnak talán valamilyen növény manipuláció vagy valami ilyesmi. Mondjuk ezt csak a zöld hajárá alapozom. Tonynak meg az a tipikus telepata kisugárzása van, pont mint anyunak. Majd meglátjuk.

by **King Raten Chromixen** Vas. 18 Aug. 2013, 23:22

Úgy tűnt megsértettem a fiút, amit sajnáltam, de nem tehettem nem megtörténtté a dolgot. Egyedül abban reménykedhettem, hogy később jóvátehetem a megjegyzésem, és figyelek magamra. Ha tényleg barátokat akarok, akkor nem kellene már a bemutatkozás előtt bunkózni. Bár az is igaz, hogy fiatalok vagyunk, talán nem kéne felkapják a vizet. Ez nem olyan, mint a felnőttek udvariasságokkal és merev tartással övezett világa, ahol mindenki megadja a másiknak a tiszteletet, de közben egymás háta mögött nézik le egymást. Amikor a képességről kérdeznek, zavartan beletúrok a hajamba – hát persze, hiszen itt mindenki mutáns, amibe belegondolva már nem is tűnik olyan bunkónak az előbbi megszólalásom. Persze, gorillamutáns, én pedig kutyára céloztam – de hát ez nem olyan, mint az átlagemberek világában leszólni a pólóját valakinek? Álljon elém az, aki szerint ez nem hétköznapi egy átlagos iskolában.
- Én a vízzel tudok… valamit. – zavartan borzolom megint a hajam. Elég gyenge vagyok, és még nem tudom teljesen használni a képességem, ezért nem is teljesen értem, hogy mire vagyok képes.
- Például lebegtetni, meg megváltoztatni a folyásirányát… – gondolkodom, de ennél többet nem tudok mondani. Ekkor kapcsolok, hogy ő pedig a hajamra szólt be – erre gondoltam, teljesen hétköznapos dolog az egymás ugratása a fiatalok között. Nem, nem kell ezért rosszul érezzem magam, és ettől teljesen megnyugodtam. Fesztelenül hallgatom hát a többieket, és próbálok a kis elkalandozásom után újra felvenni a párbeszéd fonalát.
- Egyébként nektek van valami tervetek mára? – kérdezem, miután mindenki elmondta hogy mire képes, és alkalmam van másra terelni a szót.

by **Danny Long** Csüt. 22 Aug. 2013, 15:13

Örülök, hogy Hektor nem sértődik meg nagyon Ralf beszólásán. Nem lenne egyszerű vele, ha minden rosszmájú megjegyzést a szívére venne, mert nyilván fog még kapni. Mondjuk az is igaz, hogy bőven lehetett alkalma hozzászokni. Közben rá is térünk a képességekre. Várható volt, hogy valamelyikük hamar előhozakodik vele, mivel mindkettejüknek új még, hogy mindenki mutáns körülöttük. Mint kiderül, Ralf vízmanipuláló. Nem rossz képesség, csak ha nincs a környéken víz, eléggé meg van lőve. Bár lehet, hogy a levegőben levő víz is jó neki, nem tudom. Ahogy nézem, ő is elég bizonytalan ezzel kapcsolatban. Érthető mondjuk, az elején én sem nagyon tudtam, hogy mire vagyok igazából képes. De most jövök én. Én inkább bemutatni szeretem a képességem, mint beszélni róla, ezért a zsebembe nyúlok, és előveszek két dobókockát. A jobb tenyeremen tartva megmutatom nekik őket. Az egyik épp ötösön áll, a másik kettesen. Becsukom az öklömet egy pillanatra, és amikor kinyitom, már mindkettőn az egyes van felül. Aztán becsukom újra, és amikor kinyitom, már két kettes. Ezt megismétlem még négyszer, egészen hatig, majd a következő nyitáskor már hét pötty van mindkét kockán. Vigyorogva nézem a reakciókat, majd egy halk pukkanással eltüntetem mindkettőt, és láthatatlanul visszateszem őket a zsebembe, ahol amint elengedem őket, visszaváltoznak.
- Illúziókat keltek. -mondom. - Egyelőre még csak a kezemben levő tárgyakat tudom megváltoztatni, de lesz ez még jobb.
Mikor végzünk a képességekkel, Ralf újabb kérdést tesz fel, amire így válaszolok:
- Nem nagyon. Valószínűleg vagy halálra unom magam, vagy hőgutát kapok. Azt hiszem ennél bármit csinálunk, csak jobb lehet. Van valami ötleted?

by **Darren Cain** Vas. 01 Szept. 2013, 20:11

Az első válasz után már tudom, hogy kellett volna egy jegyzet füzet. Remélem emlékezni fogok rá. Víz manipuláció, hm. Talán növényeket is tud? Végül is a növények nagy része víz. Talán, ha elég erősen koncentrálna...Na jó, nem próbálom igazolni magam, el kell ismernem tévedtem. Talán majd egyszer képes lesz. Tony, a helyett, hogy azonnal válaszolna, elővesz két dobókockát. Ötös és kettes, eddig oké. Egy pillanatra becsukja a kezét, amikor újra kinyitja, már mindkettő az egyesen áll. Ez nagyon elképesztő lenne, ha nem láttam volna számtalanszor a bátyám bűvész előadásában. Régebben még én is megtudtam csinálni. Nem nagy cucc. Aztán megismétli, most kettesen áll. Eeeeeeeelképsztő... Egészen hatig csinálja. Már majdnem szólok, hogy ez nem mutáns képesség, amikor hetedszerre is becsukja a kezét. Amikor kinyitja mindkettő kockán a hetes szám szerepel. Oké vissza minden, ez a csávó tud valamit. Ekkor el is magyarázza. Láthatólag még nem valami erős. Mondjuk várható volt, fiatalnak tűnik. Elraktározom magamban a hallottakat, később még kutakodok. Gratulálok a képességeikhez. Sokkal menőbbek, mint az enyém amit nem nehéz elérni. Elég sok dolog menőbb mint az hogy gorilla-ember hibrid legyél. Ralf megkérdezi, hogy mit csinálunk ma. Eredetileg egyedül kóboroltam volna az iskolában. Ehelyett ismerkedhetek. Tapasztalatból tudom, hogy rosszul ismerkedek. Ha most sikerül pár barátot szereznem, sokkal könnyebb lesz az életem.
- Nem volt fontos programom betervezve mára, úgy hogy én bármilyen ötletre nyitott vagyok.

by **King Raten Chromixen** Szer. 04 Szept. 2013, 15:51

A srác képessége eléggé bejött – na nem a csimpánzgorillaembermajom, hanem a dobókockás trükk. Úgy tűnik, még ő sem mestere ennek a képességnek, ami valamelyest önbizalmat ad – tehát nem én vagyok az egyetlen balfasz az épületben, aki korlátok közé szorult. Sőt, lassan kezdek rájönni, hogy itt a legtöbben ilyen problémákkal küzdenek – amiből erőt merítek. Mostanáig azt hittem, hogy én vagyok a legszánalmasabb a beszűkült kis világommal és erőmmel, de úgy néz ki, hogy tévedtem. Mondjuk a bűvészet jobban tetszik, mint a saját vízmanipulációm, ezért kicsit féltékenyen nézek a srácra, de nem adok hangot ennek az érzésnek, legyen ez az én titkom.
- Hát, én edzeni indultam. – mosolygok, és megcsóválom a fejem.
- De nem hiszem, hogy ez nektek is olyan szórakoztató program lenne mint nekem, ezért azt mondom,hogy találjunk ki nyugodtan valami mást. – próbáltam barátságosan mosolyogni, nem akartam annak a bunkó fasznak tűnni, ami az elején is voltam egyből Gorival. Sőt, ezt a becenevet is el kellene felejtsem, mert még a végén hangosan fogom így hívni.

by **Danny Long** Szomb. 07 Szept. 2013, 20:30

A reakciókból azt szűröm le, hogy értékelték a kis mutatványomat, így hát elégedetten elmosolyodom. Hiába, az elismerés akkor is jól esik, ha nem szép lányoktól jön. A többiek is benne vannak abban, hogy együtt üssük el az időt, így már csak az van hátra, hogy kitaláljuk, pontosan mit is csináljunk. Ők nem vetnek fel semmi konkrétat, így ez a feladat rám marad. Az edzésből kiindulva eszembe jut, hogy nem lenne rossz valami mozgás, például kosár, de sem a meleg nem teszti annyira vonzóvá a dolgot, sem abban nem vagyok biztos, hogy ki akarok állni Tarzan ellen bármilyen sportban. Szerencsére van egy olyan megoldás, ami mindig beválik ilyen időben.
- A botanikus kertben van egy tó, ahol lehet fürdeni. Mit szóltok hozzá?
Jól fog esni egy kis víz, és még talán lányok is lesznek ott.
- Legalább lenne alkalmad bemutatni, hogy mit tudsz a vízzel. - mondom Ralfnak.
Ha nincs ellenvetésük, kiadom az "utasítást".
- Rohanjunk fel átöltözni, aztán a kertben találkozunk! Tudjátok hol van?
(Ha nem tudják, ezt teszem hozzá:
- Akkor ide gyertek, ha átöltöztetek, majd odavezetlek.)
Ha sikerült megbeszélni mindent, akkor felszaladok a szobámba a fürdőnadrágomért és a törülközőmért.

by **Darren Cain** Kedd 10 Szept. 2013, 14:38

A felajánlott edzés ötlete tényleg nem nagyon nyer meg. Bár a fizikumom jelentős változáson ment át mostanában és ennek az eredményekén sokkal erősebb lettem, a sport tevékenységek még mindig távol álltak tőlem. Reméltem nem ilyesmi kerül sor. Szerencsére Toninak volt egy másik ötlete, ami jobban tetszett. Bár ez is sport volt részben még is sokkal kellemesebbnek tűnt. Főleg ilyen melegben. Már majdnem szólok hogy jó, akkor találkozzunk a medencénél, ám két dolog akadályoz benne. Először is ötletem sincs, hogy hol van a botanikus kert vagy a medence. Másodszor abban sem vagyok biztos, hogy hoztam fürdőruhát. Arra emlékszem, hogy olvastam a medencéről, de nem fordítottam rá különösebb figyelmet. Talán be dobtam egy fürdőnadrágot, talán nem.
- Remek ötlet! Sajnos nem biztos, hogy hoztam fürdő nadrágot. Fel kell még mennem megnézni. És nem tudom merre felé található a botanikus kert.-
Miután megkaptam az utasításokat arra vonatkozóan, hogy mi ilyenkor a teendő, bólintok és már indulok is megnézni van a fürdőnadrág a szobámban.

by **King Raten Chromixen** Vas. 15 Szept. 2013, 13:57

A sportot mindenki elvetette, amin nem csodálkoztam - igazából nekem se volt sok kedvem most edzeni, inkább majd este. A másik ötlet viszont jobban tetszett.
- Tó? Szuper! Legalább kicsit felfrissülünk. - lelkendeztem, de a következő javaslat már annyira nem tetszett. Nem tudtam, hogy mire leszek képes, de tudtam, hogy nem lesz olyan erős mint az előző illúzió. Féltem, hogy le fogok bőgni, de valahogy nem érdekelt - azért jöttem ide, hogy tanuljak, és fejlesszek a képességeimen. Ahogy a többiek megegyeztek közben, hogy ruhát cserélnek, én lenéztem magamra, és megrántottam a vállam.
- Nos, nekem nincs kifejezetten fürdőnadrágom, de ez nekem bőven megfelel. - mondtam, és ráérősen a falnak dőltem, jelezve, hogy én itt megvárom őket, amíg visszaérnek.
- Esetleg találkozhatunk itt? Félek, hogy ha két méterrel odébb megyek, akkor már nem találok vissza. - túrtam bele zavartan a hajamba. Nem ismertem még a helyet, és kissé félősen mozogtam egyedül. A minap alig fél órámba telt megtalálni a két folyosóval odébb lévő wc-t. Ha mindenki elment, akkor visszaültem, és ráérősen néztem a kezeimet. Azon gondolkodtam, hogy mégis mire vagyok képes, mit tehetek az erőmmel. Gyengének, szánalmasnak, és haszontalannak éreztem magam. Minél előbb fejlődni akartam, és érni valamit - bár még nem láttam, hogy mivé fejleszthetem ezt az erőt. Féltem tőle, hogy sose leszek olyan erős, mint szeretném.

by **Danny Long** Vas. 15 Szept. 2013, 22:29

Miután mindenki belemegy a tavas megoldásba, felszaladok a szobámba a fürdőnadrágért. Nem köpöm ki a tüdőmet, de azért sietek. Menet közben azon gondolkodom, hogy hogy lehet, hogy nem hoztak magukkal fürdőnadrágot? Elég felkészületlenek... Bár az árvaházban lehet, hogy nem volt lehetőség ilyesmire, így Ralfnál talán érthető. Gyorsan át is öltözöm, a ruháimat ledobom az ágyra, aztán felkapok egy törölközőt, és megindulok lefelé. Legfeljebb öt perccel később már vissza is érkezem. Ha végül Hektornak is sikerül visszatalálnia, nem pazarlom az időt, hanem kiadom az "utasítást":
- Utánam, mielőtt mind kidőlünk a melegtől!
Ezzel meg is fordulok, és elindulok a botanikus kert irányába, remélhetőleg nyomomban a másik kettővel. Már nagyon rám fér az a fürdés, szóval aránylag gyorsan szedem a lábam. Menet közben Hektornak teszem föl a kérdést, amit már Ralf is megkapott:
- És te honnan jöttél?

//Írjatok még egy kört ide, aztán a következőt a tónál kezdem majd.//

by **Darren Cain** Kedd 17 Szept. 2013, 07:24

Gyorsan felértem a szobába hiszen igénybe vettem a mutáns képességeimet. Viszont megtalálni a kívánt ruhaneműt nagy feladatnak ígérkezik. Még úgy is hogy egy szekrény van a szobámban. Szinte az egészet fel kell hogy forgassa, mire rá lelek. De ez mind nem számít, hiszen sikerül megtalálnom. Gyorsan átöltözök, megragadom a törölközőm és már rohantok is vissza. Egy problémám azért akad. Fogalmam sincs merre van a hall. Hm. A szobámat könnyen megtalálom, elég, hogy is fogalmazzak, jellegzetes szaga van aminek hála ösztönösen is megtalálom. Várjunk csak. Szagok. Talán vissza tudok találni a hallba ha a saját szagomat követem.
Ezt tettem. Csak 4-szer sétáltam vissza a szobámhoz, mielőtt vissza értem volna a várokozó Tonyhoz és Ralfhoz.
- Mehetünk!- csaptam össze a kezem amikor visszaértem a két várakozóhoz. Kicsit szégyelltem magam amiért ennyit késtem, de a kár már megtörtént. Tony indult először én követtem őt. Viszonylag gyorsan lépkedett, ami nekem nem okozott problémát.
- Los Angeles, California. Te?

by **King Raten Chromixen** Szer. 18 Szept. 2013, 21:30

Amíg a többiek eltűntek, volt időm összeszedni magam. Megnyugtattam idegzetem, és arra a következtetésre jutottam, hogy ha nem vagyok elég elhatározott, ha itt ücsörgök és sajnálom magam, vagy ha csak a legkisebb gyengeséget mutatom, ha elszántságom csak egy kicsit is megrendül, akkor sose leszek az, aki szeretnék lenni. Ezért megráztam a fejem, és kitöröltem az agyamból ezeket a gondolatokat. Bár hihetetlenül meleg volt, nem érdekelt – a várakozást fekvőtámaszokkal töltöttem, majd felüléseket csináltam. Úgy döntöttem, kihasználok minden alkalmat a testem edzésére és fejlesztésére – ráadásul jó bemelegítésnek tűnt az úszás előtt. Épp ezért, nem erőltettem túl magam – sőt, ezért álltam át a fekvőtámaszról a felülésre. Az úszáshoz annyira nem kell a hasizom. Mire a többiek visszaértek, a lépcsőnél álltam, felsőm törölköző szerűen lógott a nyakamban, és készen álltam az indulásra. Nem is várattak magukra, valószínűleg mindannyian ugyan annyira akartuk a frissítő, hűs vizet. Tonny viszonylag gyorsan haladt, de egyikünknek sem okozott problémát tartani a lépést – főleg Gorinak nem.

by **Koyabi Ayumi** Vas. 04 Okt. 2015, 22:13

Jól esik egy kis távolét Mekotól, egy kis egyedűl lét nem árt az egyszer biztos. Meg egy diák kért tőlem segítséget, az a kedves magyar lány, at hiszem Rita. Ja igen, így hívják. Mangaka akar lenni, ha jól értettem a lány szavait. Nekem, mondjuk mindegy, hogy mit is tanul tovább, nem akarom őt el ilyeszteni, de gondolom nem is tudnám őt ilyeszteni ettől a szakmától, hisz szereti ami a szobájaból is lejött nekem. Remélem, sikerűl neki el érni az álmát. De, volt neki más terve is hogy úszni is szeretne. Hamar a Hallba érek, ahol szinte alig van valaki. A Hallban, az egyik kanapéra ülökle, és nézek ki a fejemből. Arra gondolok, hogy még maradok, hátha szükség lesz e itt én rám, mert van egy olyan érzésem, hogy lesz. Látom, hogy mások ide-oda járkálnak, és senki se ül le egy kicsit pihenni, pedig mindenkinek kell egy kis kikapcsolódás. Miközben figyelek, a újjaimmal, malmozásba kezdek, és közben azon is gondolkodom, hogy Meko, vajon mit is csinálhat e pillanatban, de nem lehetek mindig a közelében, nem foghatom mindig a kezét.

by Ajánlott tartalom