Bálterem

~Charlie Jackson+Akva - Gena+Kata Kira Sign~






A srácok érdeklődve álltak a rövid és tömör válasz előtt. Két lány egy másik világból, ahol csak kevés mutáns volt és azok is több csoportra oszlottak. Charlie vakarta a kobakját, próbálta megérteni, miért volt ez olyan furcsa neki. Akva rákérdezett a lényegre:
- Hogy kerültetek ide abból a világból? Szerencsés véletlen? Vagy egy nap majd vissza akartok menni?
Charlie vidáman csapott le a nevekre. Vudu válaszán meglepődött, hogy úgy beszélt magáról a lány, mint valaki másról, egyes szám harmadik személyben. Nem szólt, csak egy kis poénnak gondolta. 

Akva, aki mindig képben volt az iskolai történésekkel és a pletykákkal, még valamit kérdezett:
- Nemrég végzett itt egy Tina Sign nevű lány. Neki pedig van egy Kira Sign nevű testvére, aki ismert festőművész. Ez akkor hogy van, mi a kapcsolat közöttetek? Sona, te nagyon hasonlítasz.
Charlie megnézte és már ő is észrevette a hasonlóságot. A zene és a sportos kérdés viszont jobban érdekelte. 
- Mixeltél? Tehát te DJ voltál? Én is a pörgősebbeket szeretem, Sona! Amúgy kosárlabdáról beszéltünk, Akva szerint a Lakers fog nyerni a jövő heti meccsen. Szerintem leszállóágban vannak.
A testépítő megpaskolta a rókafiú hátát:
- Álmodozz csak, barátom... Akvának is szólíthattok egyébként. Ez a képességem miatt van. Figyeljetek!
Akva Charlira tartotta a mutatóujját és egy kis vizet fröcskölt ki a kezéből. Még annyira sem volt erős, mint egy vízipisztoly. A rókafiú megrázta a fejét és a bundáját kezdte törölgetni.
- Ne rajtam mutasd be, haver!
Akva nevetett egyet, szerette heccelni a kis barátját. Azután visszafordult Vuduhoz:
- És Kira miért beszél magáról ilyen távolságtartóan? Jól áll amúgy ez a nőcis cucc, ahogy a tesód nevezte. Egy tánc esetleg?

~Will~

A gyerekek nevelése, tanítása nem könnyű, sosem könnyű és képességekkel rendelkezőknek még nehezebb lehet. Az iskola vezetői, így Szonár is tudták ezt és többnyire igyekeztek mindenkinek segíteni. Az igazgatóhelyettes a fejben tartott határidőnaplójába be is írta, hogy Willnek időpont kell a pszichológushoz, aki sokkal többet tud majd segíteni. Ő is megtette, amit tudott, igyekezett reményt adni a lánynak.
- Tehát akkor nem vagy sokat egyedül. Ennek örülök. A többiek hogy fogadnak, hogy érzed? Ugye nem kezelnek csodabogárként? Ebben az iskolában furcsa lenne.
Szonár nem neveket kért, hogy elbeszélgessen velük. Akkor Willt árulkodósnak tartanák, az csak rontana a helyzeten. A lányt kérdezte inkább, hogy a társas programokat, a közös tanulást hogyan látta a többiek részéről. Ő maga szorongott, de az is számított, hogy a többiek mit gondoltak. Ha valóban szóvá tették és nem csak a saját zavarát kellett orvosolni, az nehezebb probléma volt. Annak valóban örült Arkan, hogy a lány nem fordult el mindenkitől és hogy tudott barátkozni, kereste a társaságot. A társas lét minőségén kellett javítani.
- Igen, jó, ha figyelsz, de azt is tudd ám, hogy Veszély az iskola teljes területét figyeli. Mindent észlel és mindent rögzít. Nem kell aggódnod, mindig rendelkezésre áll a segítség.
A köszönet tulajdonképpen a programozót illette, aki ellátta az iskolát egy ilyen komoly rendszerrel, ami valóban mindenhol ott volt. Arkan kíváncsian várta, mit reagált Will és hogy mi volt a problémája ezzel a megoldással, amit felkínált.
- Értelek. Nos Veszély teljes mértékben megbízható. Ha a képességet blokkolja, akkor az blokkolva lesz teljesen. Nem árt se sokat, se kicsit. Ha szeretnéd, az első ilyen alkalmat megtarthatjuk úgy, hogy ott leszek veled, csak én egyedül és nem kell félned, hogy bárki másnak baja esik.
Szonár remélte, hogy a magabiztossága és az iskolával kapcsolatos ismeretei elég támaszt nyújtanak majd a lánynak egy ilyen órán. Az igazgatóhelyettesről tudhatta, hogy csak azt mondta el, ami valós volt. A blokkolás után Szonár teljesen nyugodtan áll majd Will elé.
- Egyébként nekem is szokatlan lesz, hogy eltűnik a képességem hirtelen. Még nem tartottam ilyen órát a diákokkal. A való életben persze már találkoztam ezzel, mikor az A.I.M. letartóztatott a regisztrálatlan mutánsok segítése miatt, akkor a börtönben blokkolva voltunk.
Jobbat nem is mondhatott volna Will. Szonár a bokszot minden sportnál jobban szerette, régi öröksége volt, a szívügye.
- Akkor kezdetnek egy bokszóra velem? Tudtad, hogy ez az egyik legjobb kondit adó sport? Én is még gyerekként szerettem meg. A szupernehézsúlyban versenyeztem, remek társakkal.
Az igazgatóhelyettes közben megitta a vizét és keresett magának valamilyen aprósüteményt, amit tálcára szedett és onnan ette.

~Charlie Jackson+Akva - Gena+Kata Kira Sign~

A kérdésre, hogy hogyan kerültünk ide én felelek, még mielőtt Vudu tudna.
- Szerencsés véletlen volt, és nem vágyódunk nagyon oda vissza.
Fejeztem ki magam ismét tömören, hogy ne firtassák ezt a témát, oké, hogy vudu hozta fel a témát amiből ehhez kilyukadtunk, de ő csak válaszolt a kérdésre, viszont  fiúkat rá kell, majd vezetni, hogy ne firtassák már ezt a témát.
Aztán elhangzik valami ami eléggé felkelti az érdeklődésemet.
- Nézd Vudu, mégiscsak lehet valaki aki ismeri, az itteni altereinket. Köztünk vuduval egyébként unokatestvéri a viszony. Amúgy melyikre hasonlítok én? Tudni szeretném ebben a realitásban milyen vagyok.(A szín segít kinek az altere meg igazából Jinx beütései is vannak, de ez mellékes.)
A munkájával kapcsolatos kérdésre pedig mosolyogva válaszol.
- Igen az voltam és remekül is ment, Vudu pedig szerelőként dolgozott egy műhelyben.
Mikor Kira reagál a kosaras témára már meg sem lepődöm, ő már csak ilyen.
A képességbemutatóra egy mosoly a válaszom és végre Vudu arcán is megjelenik egy ami végre azt jelenti, hogy megtört a jég.
- Én nem mutatnám be a képességemet, mert akkor elég sokan küldenének el melegebb éghajlatra.
A beszédével szegény lány folyton megkapja ezt a kérdést és a kérdezők mindig megkapják tőle ezt a "mi van?" arc kifejezést.
- Nála ez a beszéd a normális, ha máshogy beszélne akkor tudnám, hogy valami gáz van.
Mondja egy rövid kuncogás keretében, míg megkapja z újabb ölni tudnék tekintetet.
Mikor látja Vudu szabadkozását, tétovázását nem hagyhatja szó nélkül.
- Ugyan vudu, táncversenyekre jártál és itt félsz egy kis tánctól?
Bár uncsi tesóm válaszára nem számítottam, ami eléggé jogos érv volt.
- Jogos, de azért menj jó buli lesz.

~Charlie Jackson+Akva - Gena+Kata Kira Sign~

Kira látja, hogy Sona elrendezi a helyzetet, így nem szól bele. Amikor az e világi másokról esik szó, félmosoly jelenik meg az arcán.
- Nem kizárt. Állítólag minden realitásban kellene lenni egy alternatív énnek.
A munkával kapcsolatos kérdésben csak bólintott, hogy megerősítse Sonát.
- Ugyanis ott 15 éves kor a felnőtté válás kora é már aktív dolgozónak számított Kira és Sona is.
- Még ne ássuk el őket, egy apró taktikai változtatás sokat segíthetne rajtuk, elvégre ha mindenki tudja mit fognak lépni az előző meccseikből, akkor nem okozhatnak túl sok meglepetést az ellenfélnek.
A képesség bemutatón elmosolyodtam és amikor Sona megemlíti a sajátját akkor egy halk kuncogás hagyja el a számat.
- Az egyszer biztos. Kira képessége, pedig szemmel nem látható, csak érzékelhető.
A táncfelkérés kissé meglepi és egy kis ideig Kira habozik is. Sona biztatná a táncra, de van egy jó érve ellene.
- Táncoltál már ebben a realitásban? Nem tudhatod, hogy itt is olyan -e a stílus mint otthon.
Helyesel Kira szavaira, de még tovább bíztatná őt a táncra.
- Kira nem bánja, csak arra kéri Akvát, hogy ne nevesse ki ha  Kira nagyon bénázna.
Mondja a lány, majd megindul a táncparkett felé remélhetőleg a sráccal együtt.

~Charlie Jackson+Gena Sign, Akva+Kata Kira Sign~


A fiúk erre csak bólogattak. Egyikük sem jártt a más realitásokkal kapcsolatos órákra, ennél földhözragadtabbak, gyakorlatiasabbak voltak. Az is nagyon meglepte őket, mikor volt tavaly az elrablás és a többiek egy teljesen idegen világból tértek vissza. A Sign testvérek úgy beszéltek, hogy látszott rajtuk, nem szeretik azt a témát. Charlie észrevette és nem is kérdezett erről tovább. Akvát még érdekelte, ő nem hagyta annyiban, már kigondolta, miket fog kérdezni még. Most még a hasonmásoknál maradt.
- Te Tinára hasonlítasz. Senki nem mondta még? Annyira nem volt régen az a diplomaosztó, hogy így elfelejtsék - mondta Genának.
Charlie közbeszólt:
- Majd megmutatom a tavalyi fotókon vagy a közösségi oldalon. Én nem ismertem olyan nagyon, de úgy tudom, kedves lány és ő is fest. Tehát az a művészeti vonal megvan itt is. Kira, én is ezt mondom, de Akva nem hiszi el. Ő már úgy beszél a meccsről, mintha megtörtént volna. Lehet, hogy megbundázta - mondta a rókafiú nevetve és oldalba bökve a barátját, mert ő sem gondolta komolyan, hogy így lett volna.
A fiúk kezdték kiválasztani, melyik lány szimpatikusabb nekik. Charlie Genával találta meg jobban a hangsúlyt, Akva Kirával.
- Ha elromlik a gépem, majd neked fogok szólni - mondta a víztestű fiú Kirának egy vicces mosollyal, miközben elment vele az asztaltól és a tánctérre vonult.
A zene ritmusát, a nyugodt karácsonyi dallamot követve kezdett táncolni. Közepesen volt ügyes, nem emelkedett ki, nem is volt falábú. Figyelte a lányt, alkalmazkodott hozzá és nem nevette ki. Ha elesne, akkor is inkább segítne felállni, minthogy a térdét csapkodva hahotázzon.
- Nem gondoltál még rá, hogy itt is folytasd a táncot, ha odaát olyan jó voltál benne? Egyébként mi is ez a képesség, amit érzékelnem kellene? - kérdezte érdeklődve.
Charlie közben keresett magának még pár adag húsos falatot és folytatta Genával a beszélgetést.
Elnézte Kirát és Akvát, ahogy elmentek táncolni.
- A testvéred egy kissé furcsa. Ez a normális beszéd is különös nála. Ezt a világot jobban szereted, ugye? Én nem is tudom, mi lenne velem, ha egy teljesen más világba kerülnék, ahol nem ismerem a szokásokat, a hatalmakat, a lehetőségeket. Biztosan boldogulnék valahogyan, de nagyon nehéz lenne. - mondta Charlie Genának két harapás között.


~Will+Szonár~



Will úgy beszélt a helyzetéről, mint ami nem okoz nagy problémákat mások számára. Szonár azt vette ki a szavaiból, hogy nem sokan gúnyolják és azokat is jól viseli. A saját démonai, a saját aggodalmai voltak azok, amikkel meg kellett küzdenie a lánynak és nem kívül volt a probléma. Így volt nehezebb, mert a gúnyolódós diákokat meg lehetett volna fegyelmezni, kérni, hogy legyenek kíméletesebbek, a belső csatába beleavatkozni viszont nagyon bonyolultnak tűnt. Arkan elmosolyodott azon, hogy milyen finom megoldást választott a lány. Elfelejti a gúnyolódók nevét, mintha annyit sem érnének, hogy megjegyezze. Aranyos módszer volt.
- Ezt nem olyan könnyű eldönteni. Előfordul, hogy több éves gyakorlás és megszokás után lehet uralni. Másoknál egy élet is kevés rá, mert egyszerűen lehetetlen kordában tartani pusztán akaraterővel. Nem akarlak elkeseríteni, mert lehet, hogy te szerencsés vagy és az első kategóriába tartozol, de elmondom, hogy van olyan is, aki egész életében küzd. Mint a tűz vagy a víz, amire nem lehet hatni szép szóval, jó szándékkal, csak védőeszközökkel. A képességfejlesztési órákon lehet próbálgatni, ott biztosan kiderül majd, ha van esély uralni.
Szonár nyílt lapokkal mondta meg, hogy kétesélyes volt a képesség. Egyes mutánsoknak valóban nem adatott meg, hogy szabadon járkáljanak, mindig kellett nekik védőfelszerelés, szemüveg az optisugarak ellen, páncél, kesztyű, hasonlók. Nem akarta hamis remények közé terelni a lányt, mégis próbált neki adni valamilyen támpontot.
- Haha! Veheted - mondta Szonár, akinek tetszett a vigyorgós viccelődés Will részéről.
A jókedv mindig sokat segít a lelki problémák ellen és mutatja, hogy legalább rövid ideig felül tudott azokon emelkedni az illető. A jó boksz a pontszámokon múlt és nem volt minden a súlykülönbség. A való életben pedig eleve teljesen máshogy nézett ki egy csata, mint a ringben.
- Napi egyszer nem az igazi - mondta Szonár. - Sokkal jobb, ha többször eszel keveset, hosszú távon meg fogja hálálni a szervezeted. Nálam adottság volt a súly egyébként. Apám is nagy termetű, tőle örököltem és ez egy jó alap volt, amire lehetett építeni. Mexikóban milyen volt az élet egyébként? Szeretted? Én egyszer nyaraltam a családdal az acapulcói tengerparton, az gyönyörű volt!

~Charlie Jackson+Gena Sign, Akva+Kata Kira Sign~

A kérdésre, hogy nem mondta még senki és,hogy hogyan nem tűnt fel nekik a hasonlóság, csak megvonom a vállamat.
- Talán neki nem kék színű a haja vagy nem is tudom. Mondjuk a jellemünk se lehet hasonló, mert eddig nem illettek, a "Tisztára olyan vagy mint Tina" jelzővel.
Mondom, aztán pedig csak nézem, ahogy Vudu elmegy Akvával a táncparkettre.
Charlie kifejti a véleményét az uncsitesómról, ami nem is meglepő, meg persze rá terelődik a téma ismét a realitásokra.
- Eleinte nekem is furcsa volt, de nekem ugye már volt időm megszokni, amúgy nem volt ő mindig ilyen távolságtartó, bár korábban is így beszélt. de akkor inkább a túlzott magabiztossága miatt.
- Igaz itt jobb az élet, de nekem igazából mindegy, hogy hol zenélek, de ha kérhetlek Vudu előtt ne nagyon emlegessétek a dolgot. Ugyanis ő azon a napon vesztette el a családját és a szerelmét, mielőtt átkerültünk ebbe a világba. És itt most nemcsak arra gondolok, hogy azért vesztette volna el, mert átkerültünk ide. Azóta lett ilyen, kicsit valahogy fel kéne oldani.
Ekkor a táncparkett felé nézek, ahol látom Vudut és Akvát táncolni. Látom, hogy vudu eleinte nem nagyon mer, de aztán, amint egy olyan szám jön, ami kicsit is Funky-sabb kezd feloldódni.
- Bár úgy látom, ez a bál a tökéletes neki erre a célra.
Mondom, majd a büféasztalróől elveszek néhány epret és a még folyékony csokiba mártom, és úgy kezdem el eszegetni egy tányérról.
- Mellesleg jó étvágyat, mondom, mikor látom, hogy a rókafiú ismét falatozik a húsokból.

~Charlie Jackson+Gena Sign, Akva+Kata Kira Sign~

Kira javaslatára a rókafiú csak ismét húzni kezdi a magas haverja agyát, látni rajtuk, hogy jól kijönnek és akárcsak Kata és az unokatesója, szívják egymás vérét.
A szavakra, hogy majd vele csináltatja a gépét ha elromlik, csak bólint.
- Ha fejleszteni szeretnéd, abban is tudok segíteni majd.
Mondja, míg a táncparkett felé haladnak a magas sráccal. Elkezdenek táncolni, bár Kira kissé félénken, kezdett neki, és nem mert nagyon erőteljesen táncolni az első lassabb karácsonyi szám alatt.
- Kira még nem gondolt erre, de nem is tudja, hogy itt is ugyanúgy járják -e a Funkye-t meg a hip-hopp-ot, mint a saját világában. Bár meg kellene próbálni, elvégre próba szerencse.
Válaszolja a srácnak, majd felcsendül egy kissé ritmusosabb az ő zenei világához közelebb álló karácsonyi dal, melybe már bele mert csempészni néhány általa jobban ismert mozdulatot is. Egyenlőre csak szolidan táncolt, elvégre nem akart nagyon kitűnni, a tömegből, de aztán feltűnhetett a srácnak, hogy a lány lassan kezdte elengedni magát és szívből kezdett el táncolni, persze még így sem volt túl feltűnő, de minden merevség eltűnt a mozdulataiból.

~Will+Szonár~


Az igazgatóhelyettes igazán nem akart hamis reményeket ültetni Will fejébe. Egyszerűen nem lehetett még tudni, mi lesz hetek, hónapok, évek múlva és ezt mondta el neki nyíltan és öszintén. Érezte a megkönnyebbülést és értette, hogy még a kezdeti ijedtség fázisa tartott, hetek után is. A fiatal szervezettel történt valami, amit nem értett, ami senki mással nem történt a környezetében. Érthető volt, hogy bizonytalanul állt hozzá. A tudósok sem jutottak még sokkal előbbre. 
- Remélem, hogy így lesz. A másik eshetőség nehezebb, de az sem lehetetlen, csak hatalmas önuralom kell hozzá és tudatosság. 
Már értette, mit jelentett a napi egyszeri étkezés. Nem is adott több tanácsot. A sugárzásból a test valahogyan energiát nyert és valóban nem volt többre szüksége. Szonár eddig azt gondolta, a körülményesség miatt tartózkodott a lány az evéstől. Levenni a ruhát, enni, utána visszaöltözni nehézkes lehetett. Most kiderült, hogy nem volt itt probléma, egyszerűen ennyit kívánt a szervezete. 
- Értelek, akkor te már sok mindent tudsz az emberekről. Szabad futás, tényleg? Én nem próbáltam még, de néha látok fiatalokat, akik ezt űzik az utcákon. A mozgáskoordinációd biztosan sokat fejlődött így. Az egy jó alap, az izmoknak is.
Will újabb részt mutatott meg az életéből és Szonár egyre színesebb egyéniségnek látta a lányt, ahogyan megismerte. Tetszett neki az az életerő, ami volt benne, hogy sok mindent kipróbált, látott és megélt tapasztalatokat. A könyvek mögül kiállni egy ilyen képességgel talán nehezebb lett volna. Nem tudta eldönteni. Az apa személye sokszor előkerült és Arkan úgy látta, jó nevelést adott a lányának az öreg Yuen. Az életre nevelte.
- Biztosan szörnyű érzés, hogy aházatok romba dőlt, de ha esetleg vádolnád magad, azt mondom, ne tedd! Nem szándékosan tetted, az csak egy véletlen volt. Nagyon sok ilyen történet van. Ha körbenézek itt a teremben, kapsából tudok olyat mondani, aki egy orvosi rendelőt vert szét, mikor kijött a képessége. Rosszul lett, bevitték és ott változott át feline alakba. Olyankor kijönnek az ösztönök. Egy másik diák víztestet tud ölteni ő először szétfolyt a kosárlabda meccs közepén. Sokan hordoznak ilyen élményeket. Túl kell lépni, mert lehetséges. Nálam tudod, hogy volt? Kapkodtam a fejemet, hogy hol van az a sok légy és más rovar meg a sok ember, aknek a hangját hallom. A szüleim mutánsok voltak, ez sokat segített, de meg kellett tanulnom, hogy én már így fogok élni, hogy mindig többet hallok. Egy ilyen zsúfolt terem annakidején rémálom volt, majdnem megőrültem az osztályteremben is. Megtanítottak kiszűrni a zajokat és ez hosszú folyamat volt. Tehát igen, a legtöbben átmegyünk a kezdeti hullámvölgyeken.
Szonár körbenézett most, hogy jól szórakoztak-e a többiek. Látott újakat, régebbieket. Itt volt az a két diák is, akikről beszélt. Már látta őket, ezért hozta fel a példájukat.
- A tanulás jól megy egyébként? Nem hallottam rólad panaszt, de azért érdekel, mit gondolsz, mi okoz nehézséget, melyik részeket szereted leginkább?

~Charlie Jackson+Gena Sign~

- A haja nem kék, abban igazad van. Szőke lány, a jellemét nem igazán tudom, nem beszélgettem vele soha. Most elvileg tanít néha, helyettesít, de nem tudom, csinálja-e még.
Charlie picit összezavarodott, hogy Tina Signnal mi volt. Sok minden történt az iskolában és a művszeti órák nem tartoztak a kedvencei közé, azokat unta, nagyon unta. Neki mozgás kellett. Elkezdték kibeszélni a másik lányt, igazi tinik módjára.
- Óóó! Nagyon sajnálom! Rendben van, nem fogom emlegetni ezt a témát előtte. Találkoztam már itt pár olyan diákkal, aki nagyon furcsa volt és mikor kiderült, mi állt a háttérben, sokkal jobban meg tudtam érteni. Akva szerintem tud segíteni. Ő mindenkit feldob, addig beszél, viccelődik, kérdezget. Mindent tud, a legújabb pletykáktól a legrégebbiekig - mondta a rókafiú nevetve, enyhe túlzással.
Ő is odanézett és látta, hogy a barátja az új lánnyal már ropta is rendesen. Elmosolyodott és a füleivel, bajuszszálaival arra hajlott, a farkát pedig csóválta. Mindig örült, ha jól érezték magukat a többiek körülötte.
- Jaj, köszönöm, köszönöm! Tudod, nekem sokat kell ennem, sokat kíván a szervezetem és főleg húst. Te nem eszel? Mesélj magadról valamit, hogy tetszik az iskola? Kijössz a tanárokkal? Én nehezen, mert nem nagyon szeretek tanulni, de muszáj és mindig rágják a fülemet... - mondta Charlie és már nyúlt is a következő húsos fogás után, mert ezt is megette.

~Akva+Kata Kira Sign~

Akva vigyorgott Kirára és megrázta a fejét:
- Nem ülök annyit a gép előtt, hogy ilyeneken gondolkozzak. Én gyúrni szoktam. Tésztát is, mert főzni is szeretek, amellett meg mindenem a sport. Láttam, te is érdeklődtél. Mit sportolsz?
Kira félénk lépéseit Akva ellensúlyozta bátorítással és ő maga is bátran, lazán táncolt, hogy a lány kövesse és felvegye a ritmust. Hamar meglátta, milyen könnyen és ügyesen mozog. Csak bele kellett jönnie az itteni zenébe.
- Nem tudom, ott hogy járják, de te jól csinálod. Nyugodtan áthozhatsz ottani lépéseket, szerintem senkit nem fog zavarni, ha egyéni a stílusod.
Akva szívesen látta. A tánc neki lazaság volt, buli és nem foglalkozott sokat a szabályossággal. Ilyenkor kikapcsolódott és amit videókon látott, azt adta vissza valamennyire, nem túl pontosan. Egy versenytáncos mellett inkább ő érezhette volna alacsonyabb rendűnek magát, de erről szó sem volt. Elég büszke volt, hogy ne gondoljon ilyet. Kira egyre lazább és felszabadultabb volt, Akva szívesen táncolt vele. Előredőlt és hátra, oldalazott, kezet fogva táncolt, ha a lány hagyta, kipörgette és vissza. Próbálkozott többféle mozgással.
- Mi a képességed, amit érzékelnem kellene? Köze van a vudu névhez? Babákat szúrkálsz és fáj annak, akire gondolsz? Mondjuk egy tanárnak, aki rossz jegyet adott? - kérdezte Akva viccesen, ahogyan táncoltak.

~Akva+Kata Kira Sign~

A srác szavain Kira ismét megejt egy félmosolyt majd válaszol.
- Funky és hip-hop tánc valamint kapuéra és Judo. Bár az utóbbi kettővel Kirának fel kellett hagynia sajnos. a suliban van box klub amibe járni szoktam, de ott inkább a védekezés amit tanulok.
Eleinte félénken táncol a lány, majd egyre jobban elengedi magát és a sráctól érkezett bók, hiába is akarná tagadni jól esik neki. Bár nem volt túlságosan magas ranglétrán a versenytáncban, de nagyon szerette azt a két táncstílust amit jobban ismert.
A táncban egyre jobbam ellazult, és hagyta mikor a srác megfogta a kezét, hogy vezesse. Néhány őszinte mosoly is előbukkant a lány, arcán, amitől sokkal közvetlenebbnek hatott, mint a négyes beszélgetés alatt.
A kérdésre egy rövid kacaj a válasz eleinte, mielőtt a lány válaszol.
- A bábuval már közel jártál. Valójában Kira a bábu, aki éppen arra hat vissza aki neki fájdalmat okozott, tehát valaki üt, akkor az is kékül, akárcsak Kira, de a fájdalom csak kis mértékig verődik vissza, a legnagyobb fájdalom amit képes okozni egy nagyon erős fejfáját csupán, külső sebet nem képes ejteni. Bár ez azért elég volt, hogy le kelljen mondani a küzdősportokról, mert nem tisztességes előnynek számított.
Válaszol, miközben táncolnak tovább.
- És neked amúgy hogy aktiválódott a képességed?
kérdi kíváncsi tekintettel.

~Charlie Jackson+Gena Sign~

A srác megértő, legalábbis úgy tűnik, hogy az. Amint egy kicsit több dolgot megtud Vuduról, úgy tűnik, már nem is annyira furcsa a számára. Bólintással nyugtázom a szavait és amikor a kajáról beszél én is válaszolok.
- Dehogynem, bár én nem küzdök hasonló problémákkal, de azért a csokit, mint minden csaj én is nagyon szeretem.
A további kérdésekre elmosolyodom majd válaszolok.
- Akkor rokonlélekre találtál, ha Kira nem b@szogatna, hogy tanuljak, most gürizhetnék, hogy átmenjek, most viszont lazán megvan a kettes hármas. A tanárokkal annyira nem jövök ki jól, ugyanis sokszor csinálok olyasmit, amit annyira nem komálnak, de szerintem ha Akva ennyire ismeri a pletykákat, akkor már hallhattál rólam egyet s mást. Bár szerintem főleg csak rosszat.
Mondja, majd kuncog egy rövidet, majd bekap egy szem csokis epret.

-Picur + bárki más-

Picur elöször nem akart a bálba menni. Félt hogy el tapossák vagy rá lépnek vagy valami. De végül felöltözött és el ment. Amikor a 30 centi magas rozsasinü haju és sötét két ruhás mutánst lány be lépett... elkezdett szorongani. Mindenki annyira maras volt hozzá képest hogy ettöl szorongot.
Jo sokan voltam már de még nem voltak annyira hogy el tapossát Picurt. Kicsit erölködve oda repült ahol a sendvicsek és italok voltak és landolt az asztalon. Oda sétált a sendvicsekhez es elvett egyyet a leg kissebek közül. Ami közbe ette, halgatta a zenét és kereste aszt akihez ö jött. Még nem látta a tömegben.
Egész jo zene volt ezért elkeszdett énekelni amikor nem rágta a számára nagy sendvicset. Öszintén... nem tudta hogy mért jött le a szobájábol. ez a hely még veszélyes is lehet számára.

// Csakhogy a két párost kissé összezavarjuk XD (Amúgy viccen kívül eddig nem terveztem hogy Tinával is itt leszek, csak megígértem) //

~ Picúr - Tina Sign~

Nemrég érkeztem csak haza az árvaházi látogatásból. A régi gondviselőnőmet látogattam meg Karácsony miatt, aki örült is a látogatásomnak. Mivel az utóbbi hónapok történései miatt ugyan megtudtam, hogy él a nővérem, de aztán az is hírül érkezett, hogy eltűnt alighogy csatlakozott Osborn angyalaihoz. Szóval ismét eltűnt a színről, pedig épp hogy csak feltűnt. Remélem azért jól van.
Ahogy visszaértem a suliba összetalálkoztam az egyik újabb diákkal. mikor megkérdeztem jön e a bálra nemet mondott, lévén túl kicsi ide. Én pedig egy ideig győzködtem, hogy jöjjön el, de végül csak sikerült.
Átöltöztem a saját kis almazöld estélyimbe, amit tavaly is viseltem és abban érkeztem eléggé megkésve a bálra. Látni nem láttam még őt, de hallani elég hamar meghallottam Picurit. Örültem, hogy végül eljött és nem feleslegesen öltöztem ki.
Odasétáltam hozzá és megszólítottam.
- Szia Picúr. Jó látni, hogy sikerült meggyőzni, hogy eljöjj. Milyenek a szendvicsek?
Kérdezem, miközben látom, hogy falatozik egy hozzá képest nagy szendvicsből.

~Akva+Kata Kira Sign~


A lány sorolta a műfajokat és a két tánc után harcművészetek is előkerültek. Akva ilyenekkel sosem foglalkozott, csak meccseket nézett néha. A csapatjátékokat sokkal jobban szerette, mint az egyéni harcokat, ezért nem igazán az ő világa volt a küzdősport.
- Ezeket a stílusokat én is szeretem. A harci órákat is, de nem tanultam semmi konkrét harcművészetet, anélkül is elég jól oktatnak itt az iskolában. Majd biztosan meglátod. Boxklub? És úgy ütsz, mint egy lány? - kérdezte Akva heccelve Katát.
Ahogyan a lány egyre jobban elengedte magát a táncban, a fiú mosollyal kísérte, tetszett neki a lazaság és a dinamizmus. Kata mosolya még jobban tetszett neki, már kiült a vidámság a lányra. 
- Hű, de bonyolultan hangzik! Tehát ha téged ütnek, az visszahat az ütőre, ez a lényeg, ugye? Nem rossz, főleg ha fejlődni fog és ennek híre megy, akkor téged nem nagyon akarnak majd megtámadni.
Akva folytatta a táncot, igazodva a zenéhez, ami időnként váltott.
- Viccesen, most már ezt mondom. Iskolai kosármeccsen megdobtak labdával és szétfröccsentem, mint egy vízzel töltött zacskó. Ott folytam az udvaron és nem tudtam, mi van. Három év alatt már megtanultam nagyjából, mit tudok, hogy irányítsam, most már jó. Eleinte nagyon maga alá temetett.
Akva körülnézett, a DJ pult mögé lesett, hogy ki diktálta a zenét és mennyire tűnt meggyőzhetőnek, hogy pörgősebbet lehessen tőle kérni.


~Charlie Jackson+Gena Sign~

//Ok, kavarjuk, benne vagyok:D/


Charlie és Gena kibeszélték a rokont, ettek, dumálgattak sok mindenről. A rókafiú jót mosolygott, hogy a lánynak a csoki kellett. Gyors fejmozgással bólogatott és megismételte:
- A lányok szeretik a csokit, tudom, igen. Nézz szét, vannak itt csokis sütemények és forró csokit is lehet tölteni. 
A káromkodásra meghökkent, ő nem szokott ilyen szavakat használni. Mindkét lányt lazának látta, Gena volt a lazábbik, mosatlanabb szájú. Charlie a szája elé tette a kezét és kuncogott, miközben ette a húst.
- Ez vicces. Ti jó rokonok vagytok, látom, támogatjátok egymást. Tehát neked a zene az, amit szeretsz? Nekem a sport. Régen jól fociztam, csak átalakultam és ezekkel már nem lehet. A kosárlabda sem olyan, vigyáznom kell, nehogy kipukkantsam a karmaimmal.
A mancsaira és a lábaira mutatott, amik rókalábak voltak és az említett sportokhoz csak félig voltak alkalmasak. Gena már meg is találta a csokit, Charlie pedig újabb hús után nézett, most marhanyelvet vett a tányérjára és azt kezdte enni, rágni jóízűen.
- Azt hallottam, hogy nehéz eset vagy, könnyű veled összeveszni, beszólogatsz, ezt beszélik. Mennyire igaz?
Charlie vetett egy pillantást a bálozókra és észrevette, hogy jöttek még néhányan olyanok, akiket ismert. Itt volt az emlegetett Tina Sign is. Megragadta Gena karját és lelkesen mutogatni kezdett úgy, hogy még Tina is észrevehette.
- Gena, Gena, látod? Ő az, akire hasonlítasz. Hm, megprbálom a szőke haj helyett kékkel elképzelni. Igen, ez te vagy! Almazöld ruha, nem is áll rosszul rajta.
A rókafiú most Genát nézte meg és a lányon képzelte le ugyanazt a ruhát, amit Tinán látott. Ebből az lett, hogy Genát és Tinát is hosszan nézte, mert az ilyen elképzelgetés nem ment neki elsőre, csak bámulás után.

~ Picúr - Tina Sign~
Ugyanaz

~Akva+Kata Kira Sign~

A kérdésre, hogy Kira úgy üt -e mind egy lány, csak viccesen széttárja a karjait és nagyot mosolyog.
- Kira csaj, de nem feltétlen üt bénán, mint ahogy ezt a jelzőt sokszor hallani.
A srác lassanként kisilabizálja, hogy mire is gondolt a lány.
- Pontosan. Lehet, hogy erősebb lesz, de jelenleg olyan, mintha Kirának nem is lenne semmilyen képessége, mert jelenleg nem túl offenzív a dolog.
Amikor a srác a képessége jelentkezéséről Kira figyelmesen hallgatja azt.
- Kira biztosan nagyon megijedt volna a helyedben. Bár amikor az ő képessége jelentkezett, az gondolhatod, hogy egy bunyó közben volt épp. Kira nem túl agresszív amúgy csak szereti ha meg tudja védeni magát, lévén a képességei jelenleg max elrettentésre elegek.
Jegyezte meg, míg a beszélgetés alatt továbbra is táncolt a sráccal, ahogy a zene változott a szerint.
- Mióta vagy az iskolában? Eléggé tájékozottnak tűnsz mindenről és mindenkiről, aki ide jár.

~Charlie Jackson+Gena Sign~

A hobbiknál csak bólintok, mikor mondja, hogy nekem a zene az, neki pedig a sport. mikor mondja, hogy miért nem kosarazhat, csak egy rövid kuncogást ejtek meg.
- Valóban nem lehet olyan könnyű, ha az embernek figyelnie kel arra, hogy ne tegye tönkre a képességével a berendezést. Nálam is voltak hasonló problémák.
Majszolom a csokis epret, közben pedig hallgatom tovább a srácot. Csak bólogatok, majd mikor lenyeltem az aktuális falatot válaszoltam is a kérdésre.
- Hát, előfordul, hogy valakivel nem egyezik túlzottan a nézetünk. Meg van, hogy nem használom a szappant, ha a szavakról van szó.
Mondom mosolyogva, majd észreveszem, hogy rókafiú valamit nagyon néz. Megfogja a karom, amit furcsállok is, majd megmutat valami olyasmit, amire nem számítottam.
- Jé tényleg hasonlít, bár ez a csaj idősebb nálam.

-Picur+Tina Sign

(ne haraguggy hogy nem irtam eddig )

" Hello Tina... juj nagyon jol nézel ki " Mondom ami kor meglátom öt, nagyon jo volt az estéjie meg amugy is elég jol nézett ki a lány. " Nagyon jó izü ez... chak az ami nektet egy falat... az nekem... 3 ilyentöl már annyira tele leszek hogy el gurulok majd... vagy 4, ha le táncolom " Nevetett egy kicsit és megvonta a vállát. " Hát... nem is tudom hogy jo ötlet volt ide nekem el jönni... elöbb vagy utobb el fognak engem taposni vagy fel rugnak. " Szolt egy kicsit szorongva. És elkezte keresni a töbieket. "Vannaik itt ismeröseid? Akik eljöttek a bálba... figyely... szerinted az a kentaur démon... mi a neve... Celia vagy valami... ö hogy tudna... estéjibe ki öltözni? " Kérdeszte és nem birta nevetés nélkül. "Juj... kérlek ne mond el neki de komolyan érdekelne. " Mosojgott nagyot Picur. "Nagyon jok ezek... kostoltad már a sendvicheket már? " Monta mi közben a fejével a étel 'hegyek' felé bolintott. " Nem hiszem hogy fogot... bárkivel is táncolni... nem éppen... ehh... hagguk... remélem te majd jol érzed magadat. " Szolt elöször kicsit szomoruan, majd egy mosojjal felnézett a normális méretü lányra.

(ehh... nagyon rosz... bocsánat )

~Akva+Kata Kira Sign~


Akvának tetszett, hogy Kira értette a heccelést és nem sértődött meg. Viccnek szánta. Aki ennyi stílust tudott és még táncot is, azt nagyon ügyes valakinek tartotta és elismerte. A képességgel együtt nagyon is hatékonynak képzelte el, amit Kira tudott.
- Én jobban szeretek vízzé alakulva ütni, a veszélytermi órákon lehet. Egyébként erőm van, mert a testépítést úgy csinálom, hogy ne csak látványos legyen, hanem valódi erőt is fejlesszek. Szonárral, aki a boxklubot is csinálja, szoktam erről dumálgatni és tud sok hasznos tanácsot. Ő profi bokszoló volt, biztos tudod, ha jársz hozzá.
Akva közben jót táncolt és Kirával elég jól felvették a ritmust, a következő számnál is. A zenéhez és egymáshoz is igazodtak. A fiú szeretett táncolni lányokkal. Éppen volt barátnője, de nála ez olyan könnyen jön, könnyen megy típusú téma volt. Lehet, hogy holnap dobja ki, lehet, hogy két hét múlva és jó, ha addigra már vannak újak a horizonton.
- Én is megijedtem! Nagyon megijedtem, de ugye nem tudtam semmit csinálni, mert ott folytam az udvar kövén cseppek formájában. Senkinek nem tudtam semmit mondani, segítséget kérni. Csepp formájában több méteres átmérőjű körben szétszóródva lenni...sosem tudnám elképzelni, ha nem éltem volna át. Szar volt, de mondom, azóta fejlődtem és most már ura vagyok a testemnek. Nálad ez függ attól is, hogy milyen erősen ütnek meg? Mondjuk ha megpöckölöm a válladat így - Akva megfricskázta Kira válláta hüvelyk és mutatóujjával könnyedén - akkor csak kisebbet ütsz vissza a vuduval?
Kirának úgy tűnik feltűnt, hogy a fiú mennyi mindent tudott. Ez sajátosság volt nála, gyűjtötte az információkat és tovább is adta. Titkosszolgálathoz biztosan nem vennék fel ilyen pletykás szájjal.
- Három éve vagyok itt. A tanulás nem megy úgy, ahogy kéne. Ha úgy menne, már idén végeztem volna. Az viszont mindig érdekelt, hogy ki kicsoda és kitől mit lehet várni. Ha van bármilyen kérdésed, hozzám bátran fordulhatsz. A legtöbb iskolai eseményt ismerem. Tavaly például több diákot elraboltak, az egyik hülye diák (azóta már tanár, nem tudom, miért) meg olyan pólóban járkált utána, hogy "Szóljatok, ha minden diákot elraboltak". Valamilyen ismeretlen szervezet volt, a fiúk-lányok sem mondtak sokat az egészről. Volt egy fiú, aki meg akarta írni versben, olyan művészlélek fajta, elég furcsa szerzet, de őt meg Apokalipszis Lovasai ölték meg. Nem vagyok egy verszabáló, de azt elolvastam volna. Vannak vidámabb sztorik is. Egy másik diák a tavalyi karácsonyi bálon csinált balhét, le akarta pakolni a tálcákat a padlóra, beszólt Emma Frostnak, aztán csak úgy repült, mikor el lett küldve az igazgatóhoz. Ja, meg a madarai belecsináltak a süteményekbe. Az milyen hülye gyerek. Tavaly év végéig dolgoztatták utána, kerti munka, takarítás, ilyenek - mondta Akva nevetve a történeteket.


~Charlie Jackson+Gena Sign~

Charlie is nevetett, túl volt már a kezdeti csalódáson. Azóta a kosárlabda helyett más elfoglaltságokat talált magának, főleg a harci órákban. Amire csak lehetett eljárt és néha külön is kért veszélytermi órákat. A legtöbb diákkal jóban volt, szívesen edzett bárkivel.
- Igen, kilyukadna a kosárlabda, megkarcolnám a palánkot vagy a többieket is, ha karmokkal találkoznak. Húúú, nagyon rossz a memóriám! Mit is mondtál, mi a képességed? - kérdezte a rókafiú, mert nem tudta felidézni, hogy Gena mondta-e és ő felejtette el vagy nem is mondta.
A tanulásban is ilyen esetlen volt, azért voltak rosszak az eredményei. A pletykákat a lány megerősítette, de csak részben. Amit mondott, az még sok más diákról, sőt a tanárok közül is néhányról elmondható volt. Charlie az ilyenekkel is meg tudta találni a közös hangot, most Genával sem vesztek össze, nagyon jót beszélgettek.
- Az nem ritkaság. Engem nem is zavar amúgy. Én nem káromkodok sokat, csak néha kiszalad a számon egy-egy sértő megjegyzés, amiről nem is gondolom, hogy az lesz. Tudtomon kívül már sok ilyen beszólásom volt, utána mindig megyek bocsánatot kérni. Nem szeretek senkit megbántani. Aki megérdemelné, azzal inkább nem foglalkozok, szerintem az sokkal nagyobb büntetés, ha nem is szólnak hozzá.
Gena karját rángatni kezdte, mikor mutatta neki az érkező tanárt, Tinát.
- Persze, hogy idősebb, ő már végzett. Egyszer beszélhetnétek, hátha van bennetek más közös is. Még kiderülhet. Az itteni zenékkel szoktál ismerkedni, lemezeket venni, letölteni vagy klipeket nézni? Ezen a világon is lehetne belőled DJ, ha belejössz. Táncolni nincs kedved amúgy?

~Charlie Jackson+Gena Sign~

Csak mosolyogtam ahogy a rókafiú rákérdezett a képességemre.
- Még nem mondtam. Amúgy elég magas hangfrekvenciát vagyok képes kibocsájtani, vagyis, ha sikítok kitörnek az üvegek, meg fül és fejfájást is okoz, ha közelről hallod és nem csak egy másodpercig.
Mondtam mosolyogva.
- Ezért nem éneklek már olyan gyakran, mert ha kivágom a magas c-t akkor törik minden ami üveg.
Mondom kis kuncogással a mondatom végén. Aztán hallgatom Charlie-t aki a káromkodós témához fűz egy kicsit hozzá.
- Nekem kissé mosdatlan a szám, de én ezt már megszoktam. Aki a dj pult mögött dolgozott egy szórakozóhelyen annak alapkövetelmény szinte a csúnya beszéd, bár azért nem minden szavam olyan, hogy ki kelljen sípolni egy 12-es karikás filmekben.
Aztán Charlie megmutatja a nőt aki valószínűleg az e világi énem.
- De a mi világunkban már 15 éves korától embernek számítanak az emberek és én is végeztem ott már. Amúgy lehet, de szerintem nem most kellene odamennem hozzá, majd ha egyszer helyettesít nálunk úgyis kiszúr majd.
A klippekkel kapcsolatos kérdésekre válaszoltam is hamar.
- Persze nézek, de még kicsit bele kell szoknom az itteni zenékbe. Csak aztán jöhet újra a DJ pult.
A táncra csak elmosolyodom mielőtt válaszolnék.
- Persze, csak ne menjünk túl közel Vuduékhoz nem akarom megzavarni őket, most hogy látom ő is felengedett egy picit.
Felelem, majd a sráccal megindulok a táncparkett felé.

~Akva+Kata Kira Sign~

Kira halgatta a fiú szavait, miközben táncoltak és többször bólintással nyugtázta, hogy figyel és igazat ad a srác szavainak, mint akkor is mikor az a Box klubbot vezető tanárról beszélt.
- Persze, már mesélte nekünk. Amúgy Kira is azért edz, hogy legyen egy kis ereje lány létére, mert egyenlőre a képessége nem védi meg túl sok mindentől, persze nem akarja túlzásba se vinni a dolgot, mint azok a nők akiknek már a hasuk dülledően kockás, meg a mellkasuk is.
Mondja majd kuncogott egy rövidet, ahogy maga elé képzelt egyet azok közül a nők közül,
- Elég furán is nézne ki Kira úgy, de nem is akarna olyan lenni. Amúgy ha van kedved valamikor edzhetnél együtt Kirával a box klubban.
Mondta mosolyogva, majd továbbra is itta a srác szavait. Persze a megfelelő válasz mimikát mindig megadta a srácnak, de leginkább csak élvezte a táncot, bár amikor mesélt neki a madaras incidensről akaratlanul is elnevette magát.
- Valaki sosem nő fel, de ha nem lennének ilyen emberek itt a suliban, nem is lenne miről pletykálni, vagy min mulatni.
- A tanulásban is tud Kira segíteni, ami a reál tantárgyakat illeti, azokból elég jó volt mindig is, de persze ráér erről tárgyalni még bőven a bál után.
Mondta mosolyogva, majd ahogy felcsendült a következő egy ismerős szám Kira mosolya szélesebbre húzódott egy pillanatra, majd a mosoly eltűnt és a lány táncából megint eltűnt a lazaság. Mikor ez neked is feltűnhetne elengedi a kezed és szabadkozni kezd.
- Bocsánat, csak ez a szám, valaki olyasvalakire emlékeztet, akit nemrég vesztetem el. Nem tudnék rá táncolni most. Nem kapunk be pár falatot pihenés képen?
Kérdi közben pedig feltűnhet neked, hogy Kira elhagyta az egyes szám harmadik személyt és eszedbe jut amit erről Gena mondott korábban.

~Picur+Tina Sign~

A bók jól esik és viszonozom is.
- Köszönöm, a te rucid is csini.
A gurulós megjegyzésre elmosolyodom, mivel nem tagadhatom, hogy elképzeltem a szitut.
- Lehet. Bár én is tele lennék már annyi szendvicstől, nem eszek én olyan sokat.
A tánc témát ugyan ő hozza fel, de le is töri magát ezzel a gondolattal.
- Ugyan már. Nem muszáj feltétlen a parkettre menni táncolni. Itt az asztalon, szerintem senki sem lépne rád és még én is tudnék veled táncolni, ha akarod. Bár én csak az ujjammal tudnám fogni a kezed közben. Ha szeretnél még táncolhatunk most is, vagy kicsit később ha már leülepedtek kicsit a szendvicsek.
A kóstolós kérdésre csak a fejemet rázom, majd elveszek egyet.
- Még nem próbáltam, de ami késik nem múlik... hmm finom.
- Amúgy mesélj mizujs?

-Tina Sign+Picur-

Az Tina ujjával táncolós csak vállat vont és fel nézett Tinára. "Nem tudom hogy a társ akivel táncolok majd... hogy ö is érvezni fogja a táncot. Annyira jol nem tudok táncolni... de amikor éneklek... a zene és én... szinte eggyek leszünk... nagyon jo érzés. " Monta nagyon mosojogva és tövább evett. Ami után lnyelte ami a szájában volt , megint szolt. "Én majd elöbb eszek, utána egy kicsit pihenek, és csak majd utána fogok táncolni. " Mosojgott fel a lányra majd válaszolt.
" Nem sok, tanulok, sokal olvasok, gyakorlok néha a konyhában... sütni és fözni... mert ami utén elö jött a mutációm, egy négy csillagos szálloda értermében titokban tanitott föszakács égy pár honapot... és eléggé megteccet " Monda és oda ment egy másik csendvicshegy hez és elvett egy másodikat.
" juj... el fogom kezdeni az autó ezetést tanulni. " Monta lelkesen és nagy mosojjal. " És egy hét mulva lesz az elsö kirándulásom Vakandába ba... vont egy már Asgard ba... hihetetlen egy hely... nagyon jo volt... juj... nagyon várom már. " Monra nagyon lelkesen. Egy pár falat után arrébb sétált az italokzoz. Mégnészte a kinálatot és utána elvett egy porarat. "Segitenél, kérlek? " Szolt egy kicsit szégyelve hogy még egy kancsóbol se tudott tölteni, és a nagy kancsora mutatott ami akkora volt mint ö maga.

~Gena Sign+Charlie Jackson~


A szórakozott felin megmosolyogtatta Genát. Nem ő felejtette el a képességet, hanem még nem hangzott el. Charlienak erősnek hangzott a képesség, veszélyesnek és már értette, miért mondta a lány, hogy baj lett volna, ha itt megmutatta volna.
- Van ehhez valamilyen beceneved is? Mondjuk Keselyű vagy Sirály? A sirály szebb madár...
Rájött, hogy a csúnya keselyűhöz nem kellett volna hasonlítani ezt a helyes lányt. Nevetett a magas c-n, elképzelt egy énekórát, ahol kitörik az ablak, mert Gena túl magas hangfekvést választ.
- Nem furcsa, hogy te itt csak diák vagy, akinek tanárok parancsolgatnak? Úgy értem, azután, hogy ott felnőttként dolgoztál.
A koruk nem sokban tért el, mégis sok volt a különbség és Charlie furcsállta ezt az egészet. Örült, hogy Gena nem hagyta itt és máskorra hagyta Tina megismerését.
- Jó, elég nagy a terem, el tudunk veszni a tömegben! Várj, még egy marhahúsos szendvicset bekapok!
A falánk rókafiú felkapott egy szendvicset, gyorsan, lupinos rágással megette, miközben a táncparkettre mentek. Ott nagyon gyors táncba kezdett, bármilyen zene ment, ő dupla tempóban táncolta, forgott, ugrott, rázta magát és csóválta a farkát. Ha Gena engedte, akkor kézen fogva őt is megpróbálta bevonni, bár a sebességen ekkor változtatni kellett, mert nem mindenki tudott utolérni egy gyorsmozgású lupint.


~Kata Kira Sign+Akva~


Akva nagyon okosnak tűnő és figyelmes partnert talált a beszélgetésre és a táncra. Kira figyelt mindenre és remekül követte a zenét, öröm volt vele táncolni. Megnevettette a fiút a túlzásával.
- Múltkor láttam egy ilyen lányt az edzőteremben. Már majdnem bajsza is volt!
Akva is nevetett, mikor arra a széles vállú lányra gondolt kőkemény izmokkal. A box nem igazán érdekelte, Szonár is hívta már többször, de Akva nem ment. A harci órákon inkább a képességét használta vagy ha nem lehetett, akkor minden mást. A box túl kötött volt neki. Ha egy lány hívja, akkor persze mindjárt más...
- Lehet, hogy benézek egyszer. Tudod, milyen szakkörre járok? Biztos ki fogsz nevetni, de főzni tanulok. A testépítéshez nem lehet akármit enni és így magamnak meg tudom csinálni, amit kell. Egy volt barátnőm járt oda és véletlenül fedeztem fel, mikor elmentem vele egy ilyen órára. Te tudsz főzni?
Jót beszélgettek és a tánc sem maradt abba. 
- Az jó lenne! A reál tárgyak nagyon nehezek. Irodalomból még lehet rizsázni, de ha egy képletet nem tudok, akkor mást nem tudok kitalálni sem. Szeretem amúgy ezt az iskolát, jó a társaság, jók a lehetőségek, a programok, de azért egyszer végeznem is kellene.
Akva folytatta a táncot a következő számra is, de észrevette, hogy Kira elszomorodott. Kihúzta a kezét Brad kezéből és a mozgása sem volt már olyan felszabadult. Amit mondott a lány, arra Akva csak bólintott. Nem akarta megsérteni, erre viccet sem illett mondani. Valóban eszébe jutott, hogy amikor megváltozott a beszéd Kiránál, akkor baj volt Gena szerint.
- Jó, vannak nagyon finom sonkás-sajtos tekercsek.
Megmutatta, hogy merre lehetett azokat találni és közben körülnézett a teremben is. Megkocogtatta Kira vállát és a fejével intett Tina felé, hogy nézzen oda Kira is.
- Látod ott azt a lányt? Pont, mint Gena!
Integetett Tinának is, látásból ismerhették egymást, mivel Akva régóta ide járt.

~Gena Sign+Charlie Jackson~

A becenevek halaltára csak felvonom a szemöldököm és fel sem veszem a sértést, hogy egy elég randa madárhoz hasonlított az imént.
- Van, azért hívnak Sonának, és nem azért mert Sonár tanár úr megsüketülne tőlem ha meghall magasan énekelni.
Mondom egy félmosollyal az arcomon. A srác következő kérdésre pedig hamar tudom is már a választ.
- Igen furcsa, de meg kell szoknom, hogy itt még csak kis taknyosnak számítok. De legalább itt most másképp élünk és hasonló srácokkal járunk iskolába, mint mi magunk, és nem pedig mindenki unalmas ember körülötted.
Mondom, majd miután Charlie bekapott még egy falatot, meg is indultunk a táncparkettre vele. A tánca gyors, de én se vagyok egy csiga, igyekszem felvenni a ritmust és ha bevon a táncba, akkor követni azt. Nem akarom leutánozni, simán csak rázni egy jót és szórakozni közben.