Sherrill, New York

Egy pofon és az ürge horkol is. Szerencsére nem ütöttem túl nagyot így csak álomba segítettem a fickót. Azonban mikor ki akartam volna menni, hogy megnézzem mi van odakint Wei tizedes megállít. Mivel valóban nem volt más ügynök akire a dokikat bízhatták volna így velük kellett mennem.
- Rendben.
Mondom kissé kedvetlen hanggal.
- De ha kérhetem hívjon inkább Jinxnek. Sokkal jobban szeretem ezt a megszólítást.
Válaszolom a tizedesnek aztán megindultam kifelé a többiekkel együtt a járművek felé. közben ellenorzó, hogy nem sérült -e meg a védőfelszerelésem. Mert ha ép, akkor levetem magamról a gyémánt alakot, hogy kissé pihenhessenek a sejtjeim.

Szerencsére a csata még nem érte el a kórházat, és bármivel is keveredtek tűzharcba a S.H.I.E.L.D ügynökök az más problémája. Kaegannak annyi a dolga, hogy élve vigye ki innen az elnököt, aki szerencsére meg is érkezik Vayne és Jinx társaságában. Itt már marad a megszokott gyakorlat. Az elnök urat beszállítani egy autóba, fedezni, majd irány vissza. A fertőtlenítési procedúra még 5-6 perc. Meg lehet szabadulni ettől a kényelmetlen védőruhától is, és innentől már megint a nagyoké a terep, hogy kitalálhassák hogyan tovább. Kaegan új parancsig egyszerűen marad az elnök közelében.

A doktor átolvasta az aktákat, amikhez odaengedték. Ez az ember volt az egyetlen börtönviselt, különben békés város volt. Amit ő tett, az is gondatlanság, nem vandálkodás, féktelen bűnözés. A karmolás viszont jó nyomnak tűnt. Sok emberen volt és senki nem látta az állatot, ami ejtette. Idegeneket éreztek, de őket sem látták. Zield gondolkodott, hogy ez mit jelenthetett.
~Álcázó berendezések vagy képesség megfertőzés karmolással? Ez nem a Hydra-ra vall, de mindenképp szándékos fertőzés. Bementek és mást nem csináltak, csak elhelyezték a kórt. Vajon az is hordozó, aki csinálta és ez egy bosszúhadjárat? Vagy szaporítás? Olyanná akarja tenni az embereket, mint ő? Húsvágy, karmok, harapás és láthatatlanság. Vámpirizmus nem lehet, az máshogy működik, ott a vér a lényeg, amennyit erről tudok.
Az egyik CDC-snek vagy az orvosok közül valakinek felvetette:
- Vannak minták a karmolásokból, mikor még frissek voltak? Részletesebb beszámolók ezekről az esetekről? Az itt fekvők között is van, aki ilyennel panaszkodott? Beszélnék vele.
Ha Zieldnek mutattak fotókat, akkor megnézte, milyen karomra, fogazatra utalhatnak a sebek és ha elvezették egy ilyenhez, akkor ezeket kérdezte a betegtől:
- Elmondaná a sebei történetét? Mikor és hol szerezte, mit csinált előtte, mit érzett közben és ha idegent érzékelt, azt hogy és milyennek hallotta vagy érezte? Megvizsgálhatnánk a sebet?

A nő láthatóan meglepődött a pofontól, de hatásos volt. Abbahagyta a hisztizést, és rám mosolygott, amit viszonoztam, majd Wihez fordultam.
- Uram, milyen ártatlanok likvidálásáról beszélt az előbb az alelnök úrnak? Én is fenyegetve érezzem magam? – kérdeztem a tizedest, és kissé feszengtem is hozzá, hogy még hitelesebb legyen.
- Biztosíthatom, hogy nem fertőződtem meg, és szeretnék minél hamarabb hazajutni az országomba. Már így is épp elég atrocitás ért, és kezdem úgy érezni, hogy az Államok nem igazán törődik más országok vezetőivel. Ha szükséges, vállalom a karanténon kívüli megfigyelést, de idebent egyre inkább veszélyeztetve érzem magam. – mondom. Nem épp a legjobb szöveg, de hirtelen nem igazán tudok mit kitalálni, hogy éreztessem, mennyire rosszak a körülmények. A tizedes válaszától függ a többi cselekvésem, addig nem mozdulok. Igazából már a pofont is kezdem bánni, kicsit durva voltam a hölggyel – de azért nem kérek még elnézést, csak egy engesztelő, bociszemes nézést kap, ha felém pillant. Egyelőre érje be ennyivel. Viszont tényleg túl erős voltam, nem fogtam vissza magam eléggé. Erre figyelnem kell legközelebb, még komoly károkat is okozhattam volna az arcszerkezetében. Na, majd ha kijutottunk kap egy csokor virágot, meg valami bombont. Bár, amekkora idióta, hogy megbontotta a ruháját, lehet nem érdemelné meg.

Wei tizedes a szavaimra kissé felhúzta magát, és úgy válaszolt mintha a felettesem lenne. pedig ha tudná, hogy voltam én már korábban az ő rangjában, sőt talán még magasabban is, bár kevés ideig, mert mindig lefokoztak a nagy szám miatt, de ez most mellékes.
A nő szavaira csak két rövid szóval válaszoltam, bár a hangomban inkább elszántság szűrődött ki, amelyek nem igazán várhatóak voltak a szavakkal, melyeket kimondtam.
- Tökéletesen, asszonyom.
Arcomon csak egy félmosoly ült, de nem tanúsítottam semmi alázatot, sem megbánást, de azért nagyképűséget sem. Tudtam, hogy mit kell mondanom a feletteseimnek mikor dühösek rám, volt benne elég tapasztalatom.
Ha ezek után elenged, akkor én követem a többieket, majd beszálltam velük a kocsiba, mely csupán csak pár percig ment.
Aztán lefertőtlenítettük a ruháinkat, hogy csatlakozhassunk a beszélgetéshez.

A helyi dokik biztosítottak, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek. Helyes. Jó látni, hogy a sok titokszerződés szegés és védőruha bontás közt van még egy kis ész a múltban is. Az alelnökkel tartok, ami jó mert jön a gyémánt bőrös testőr. Kíváncsi vagyok, hogy vajon másnak átadható-e ez a képesség. Esetleg egy új, minőségibb testpáncélt csinálni belőle. Vagy talán egy baleseti mentő mechanizmust. Ismételten feljegyzem magamnak. Először arra gondoltam, hogy a sofőr mellé ülök és így tudom majd a veszélyeket előre is. De a végén nem kellettem. Simán megérkezünk a sátorhoz és egy 6 perces fertőtlenítő procedúra után már készen is fogunk állunk. Persze tudom, hogy nem beszélhetek az ARMOR-ról, hiszen titkosított szervezet, de remélem elég magas rangú személlyel sikerül majd beszélnem. Valami parancsok, az lenne a legjobb. Még gyorsan összeszedem a gondolataimat. Regeneráció elnyomó szuper fertőzés, amit nem lehet mostani technológiával előállítani. Sőt még az enyémmel se. Leglogikusabb elképzelés az időutazás. Vagyis remélem. Ha nem akkor, most fölöslegesen fogom zavarni a legerősebb katonai szervezet fejét. Nem ez lenne mondjuk a legkínosabb pillanata az életemnek.
- Én készen vagyok. - mondom, amint vége lett a fertőtlenítésnek.

Jött a fertőtlenítés procedúrája, majd kaptak ezúttal már Jinxel rádiót is, és jöhetett újra egy megbeszélés, ahol ők ketten csak biztosítani lennének hivatottak, semmi többre. Elég messzire sikerült már jutni attól, hogy biztosítani kell egy járvány által fertőzött zónát, hogy az ne terjedhessen tovább semerre sem. Kaegan nem látott bele minden kártyába, mert egészen egyszerűen a beosztása miatt sok dolog nem is tartozott rá. Már az is nagyon meglepő volt, hogy ezen az újabb tanácskozáson részt vehetett, vagy ha úgy tetszik végig hallgathatta. Biztosítani lehetett volna a helyszínt az ajtón, vagy ha úgy tetszik a sátor ponyván kívülről is. Osborn és Miller vitája nagyon érdekes látvány volt, de jelenleg leginkább haszontalan. Itt már régen nem az volt a lényeg, hogy kinek a fennhatósága, vagy kinek van joga dönteni, hanem az, hogy ki tud megoldást találni a kialakult helyzetre, legalábbis a fertőzöttek számára elsősorban ez. A halottaknak már mindegy volt.
Kaegan csak akkor szakítja félbe a megbeszélést, amikor újra kitör a cirkusz, és a rádió is megerősíti, hogy a lelőtt halottak ismét támadnak. Ez valahol rosszabb, mint amikor a démonok ellen kellett harcolni.
- Elnézést ha szabad egy megjegyzést. Ideje megkezdeni kivonni a civileket a területről, és csak a legszükségesebb személyzetet hagyni a még életben lévő fertőzöttek ellátására. A vett mintákat lehet tovább vizsgálni máshol zárt laborokban, kutatóközpontokban a veszélyzónán kívül. Itt minden felesleges jelenlévő csak újabb potenciális fertőzött. A fenyegetés megfékezéséhez pedig új fegyverekre lesz szükségünk. Én lángszóróra szavaznék. A holtesteket meg kell semmisíteni, mert a jelek szerint bármi okból is, de a halottak életre kelnek és agresszívak, a harapásukkal pedig tovább fertőzhetnek.
Ehhez nem kellett semmilyen diploma. Azt mindenki tudta, hogy fertőzések hogyan terjedhetnek.
- Én vállalnám annak az egységnek a vezetését, akik megtisztítják a területet a fenyegetéstől.
Kaegan különleges osztagos volt megelőzőleg. Neki nem jelentett problémát elvonatkoztatni a gyilkolástól, vagy attól, hogy mit is gyilkol. Van a parancs, a szakasz, a sereg, vagy éppen a S.H.I.E.L.D érdeke és amíg a bevetés véget nem ér, addig más nem számít. A csatatéren meg sosem fordultak elő emberek. Vannak a bajtársak és a célpontok. A közbevágásért meg letorkolhatják, de neki azt a feladatot adták, hogy a nagykutyát biztosítsa. Na a nagykutya éppen egy olyan személy, aki csak felesleges veszélynek teszi itt ki magát, ha tovább marad és nem ő az egyetlen. Egy elit mindig sokkal könnyebben húzza meg a vonalat, hogy írjuk le a veszteséget, lépjünk tovább és nézzük milyen lehetőségeink vannak még.

Meghalgatom Wi mondandóját, majd megrázom a fejem.
- Azt én értem, hogy nem engedhet ki, de remélem belátja azt is, hogy ha a gárda vagy kicsoda bejön ide, és fejbe lő, az elég rossz hatással lesz… nos, sok mindenre. – magyarázom a helyzetet, és hogy mi a fő problémám. Szerintem érthető felvetés, hogy szeretnék életben maradni – már amennyire élek jelenleg. Ez után odaültem a titkárnő mellé ha hagyta, és bocsánatkérően néztem rá.
- Elnézését kérem, amiért megütöttem, elragadtattam magam. Csupán nem akartam, hogy pánikhangulat uralkodjon el mindenkin. – magyarázom előző cselekvésem, ami nem igazán szokásom. Lehet, hogy a bezártság, és az állandó frusztráció teszi? Közben odakintről hírtelen sikoltozás és kiabálás hallatszódik, mire felkapom a fejem.
~Vámpírok? De hát… minek? Egy egész várost átváltoztattak? Valami nagy szabású dologra készülhetnek akkor… ~
- Asszonyom, szükségem van egy fegyverre. – mondom gyorsan, miközben pörög az agyam. Nem akarom felfedni magam, de ez válsághelyzet. Mi van akkor, ha engem se kímélnének? Az biztos, hogy nem a Társaság akciója, arról tudnék, úgyhogy ez csak valami külsős szervezet lehet.
- És ha van rá esély, próbálják meg tűzzel felvenni ellenük a harcot. Ha van lángszórójuk, vagy valami, akkor égessék el a testeket azonnal! – teszem még hozzá, és én is valamilyen fáklyának valót kezdek keresni a tekintetemmel. Elég gyanús lehet a viselkedésem, de most nincs más esélyem. Amúgy is tudja a SHIELD, hogy mi vagyok, és ha együttműködöm velük a fajtám ellen, az csak még nagyobb rokonszenvre adhat okot.

- Tudom, hogy ez az eljárás, de itt egy halott felállt az előbb és emberi húst akart enni. Ha így hat a vírus, 50 órán belül maguk és én is csak tápanyagként fogunk lebegni a kifejlődő csúcsragadozók előtt. Lecsúszunk a tápláléklánc tetejéről. Rendkívüli eset, rendkívüli eljárást igényel, ki kell kérni Attilan véleményét is! Volt már velük dolgom és sokkal hamarabb tudtak eredményt hozni. Kérem, küldjék át nekik, ha kell Wei tizedes engedélye, beszélek vele - mondta a doki sürgetve a járványügyeseket.
Ziel alaposan átnézte a fotókat. A legkülönbözőbb mintákat látta. Ha ez egy fertőző volt, akkor bármiféle alakot fel tudott venni, de ez szükségtelen lett volna, ha láthatatlan. A doktor a beteghez ment, akit infúzióztak. Az agyi folyamatait rendben látta, ha a keresztrejtvény ment. A nőt hallgatva összegezte a dolgokat:
- Tehát embernek, humanoidnak emlékszik rá? Ön rúgott, de a támadó gyorsabb volt és vállba harapta. Le lehet ütni, tehát nem olyan erős. Rejtőszínnel rendelkezhet vagy képes eltüntetni magát. És szép nagy állkapcsa van. És ennyi, harapott, átadta a fertőzést, eltűnt. 
A doktor gondolkozott, hasonlít-e a seb korábban látottakra. Visszament az orvosokhoz és Wei-hez, majd nekik mondta el, amit talált:
- Harapások minden betegen, különböző fogmintákkal. Egy tanúval beszéltem, nem tudta leírni, sötétben támadott. Vállonharapta, a nő viszont leütötte a támadót. Egy hordozó, aki szándékosan meg akar fertőzni másokat? A motivációt is meg kellene találni. Lehet sértettség, amiért ő elkapta és bosszút áll másokon is, hogy ne érezze úgy, egyedül van a kórral. Vagy megfertőzték, de neki nem árt a kór, viszont tovább tudja adni, ezt pedig bizonyára jó pénzért teszi egy ismeretlen terrorszervezet megbízásából? Tizedes, nem tudnak körözött bűnözőről, aki képes lehet ilyen harapásokra, akár a fogazata alakításával?
Mikor a kiabálás kezdődött, a doktornak megint elindult az agya.

- Tehát a kórnak nem kell végigmenni. Erőszakos halál is jó, csak beálljon. Utána pedig következik az imént látott állapot kitisztuló tüdővel és húsvággyal. De a gárda biztos tud rendesen lőni, tehát ennél többről is van szó. Halálos lövések után is felállnak. Tizedes, lehet, hogy ez nem egy vírustámadás a lakosság ellen, hanem kísérlet legyőzhetetlen katonák létrehozására? Kérem, figyelmeztesse a gárdát, hogy vigyázzanak a harapással, érintkezéssel és hogy üssék le a feléledteket, aztán bilincs vagy kötözés és lesz kit vizsgálni. Az az első halottnál is bevált. Már elnézést, nem parancs, csak kérés. - mondta Zield, mert észbekapott, hogy a parancsnok biztos tudja a dolgát és itt Wei dirigál, nem ő. Ha itt már nem volt több dolog, akkor visszarohant a lekötözött beteghez, de fel volt készülve, hogy ott is baj lesz. Ha támadás érte, igyekezett kitérni és nagyot ütni, hogy elájuljon a támadó.

Vége a fertőtlenítésnek és már kísérnek is minket a megbeszélésre. Bent már vár minket az elnök és a SHIELD vezérigazgatójának hologramja. Ha tudtam volna, hogy ma találkozok az elnökkel, akkor szebb ruhát vettem volna. Meg hoztam volna a kutatási papírjaimat. Késő bánat, most be kell érnünk ezzel. Az unalmas politikai "én vagyok a főnök" versenyt kellett sajnos félbeszakítanunk. Úgy tűnik kifogják vonni a katonákat. Helyes, úgy sem csináltak semmit. Na, de enyém a szó és itt az ideje előadni a dolgokat.
- Dr. Jonesnak és nekem eddig sajnos nem sikerült megtaláltunk az ellenszert, sőt a betegséget sem. - rögtön a közepébe vágok, nincs idő finomkodásra és mellé beszélésre. - Nincs semmi jele, mintha nem is létezne. Ennek ellenére képes kikapcsolni a mutáció eredetű regenerációt, vízzel megtölteni a tüdőt, valamint meggyengíteni az ereket. Ezek mellé még képes egy tetszhalálszerű állapotba juttatni a fertőzötteket, ami még az orvosi műszereket is átveri. Több lehetséges kórokozóra is utalnak a nyomok, köztük a spanyol náthára és a himlőre is, de van egy kis probléma. Nem lehet kimutatni őket. Ilyeneket elrejteni, ennyi orvos elől, a mai technológiai szinten szinte lehetetlen. Ezért jöttem ki a karanténból. Szeretném megkérdezni a SHIELD-et,  hogy nem érzékeltek-e valamilyen földön kívüli aktivitást vagy nem-e csapódott be valami az elmúlt másfél hétben? Esetleg ha megoldható, beszélhetnék-e Riez századossal?- nem mondom, hogy időutazókat sejtek a háttérben, nem hiszem, hogy komolyan vennének. Tudom, hogy az alelnök úr nem gondolta úgy, hogy van időnk a kérdésekre, de ez van. Ezért jöttem ki. Nem fog csak úgy félreállítani ilyen hülyeségekkel. Amire nincs idő, az a politika. De mindegy. A nem gyémánt ügynök hirtelen a semmiből elkezd beszélni kiürítésről meg fenyegetés megfékezéséről. Mi van? Ki, mi hol, miért?
- Bocs, leállt volna az agyam egy percre? Most hirtelen ez mért lett olyan fontos?- kérdezem, az ezután valószínűleg munkanélküli, ügynököt. Mért érzi minden ügynök ebben a korban szükségesnek, hogy ignorálja parancsnoki láncot? Hihetetlen. Ezenkívül megvárom a válaszokat meg hogy beszélhetek-e az ARMOR vezetőjével. Ha nem akkor megköszönöm, hogy fogadtak és átmegyek abba a sátorba, ahol a ruháinkat kaptuk, természetesen azért, hogy visszamehessek a karanténba.

A fertőtlenítéses cécó után beléphettünk végre a sátorba, bár mielőtt ezt megtennénk, én és Kreagan kollégám kapunk egy-egy adóvevőt, hogy riaszthassanak, ha gáz van. A sátorból már eddig is érdekes veszekedés zaja szűrődött ki. mikor beértünk megbizonyosodhattunk róla, hogy valóban az elnököt és a SHIELD ezredest hallottuk vitatkozni. A vita tárgya pedig szerintem teljesen lényegtelen volt, hiszen itt az emberek biztonsága lett a tét és ne az, hogy kinek kell tenni annak érdekében, hogy ezt fenntartsa jelen helyzetben, hiszen krízishelyzet van. Igaz, korántsem értek annyira a betegségekhez, mint a dokijaink, de annyit tudok, hogyha az embereket tetszhalál állapotba juttatják, aztán pedig mint valami őrült térnek magukhoz, akkor az nem valami biztató.
Ekkor beleszóltak az adóvevőbe és amit mondtak, az koránt sem volt biztató.
- Azt hiszem, nem egy embert kell ma kupán vágnom.
Jegyzem meg mire a kolléga már elő is áll egy eléggé agresszív módszerrel. Vayne doki pedig értetlenül áll a dolgok előtt.
- Azért doki, mert a lelőtt betegek újraéledtek a karanténban.
Súgom oda neki, hogy ne hallják a kivetítőn keresztül az emberek, mivel Miller szerintem nem örülne neki, ha Oszbornnak egy ilyen információ jutna a fülébe.
- Kreagan haladéktalanul át kell vennünk a védőruhát és visszatérni a betegekhez. Szerintem inkább üsd le a vakondot fogok velük játszani a gyémántkezeimmel. Kérem kerítsen köteleket. Mielőtt lelépnék az ezredes felé fordulok és mint egy kis formalitáskánt ennyit mondok még.
- Engedélyt kérek lelépni uram.
Mondom, majd ha azt megkapom, akkor sietek, hogy a fertőtlenítőben a védőruhámat visszarángathassam magamra.

Kreagan sikeresen leégeti az egész SHIELDet a viselkedésével, pedig ez az én reszortom általában, bár azért én is tudom, hogy a főfőnökkel azért némi tisztelettel kéne beszélni.
Wei tizedestől újabb parancsot kaptunk az adóvevőbe. Miller miután megrótta társamat elenged minket, hogy mehessünk elhárítani a "kis" gondunkat.
Siettünk is, hogy visszavegyük magunkra a védőfelszerelést. Eközben meg is kaptuk az újabb parancsokat.
Ezeket felfogva nézek rá az órámra,hogy tudjam legkésőbb mikor kell innen elhúznunk. Majd előkészítem az Eaglet és megindulok kifelé a társammal. Számba kellett venni a lehetőségeket,mielőtt bármit is tennénk, lehetőleg pánikkeltés nélkül. Meg kellett vizsgálnunk a városka lakosait, méghozzá alaposan és q*rva gyorsan.
Tanácstalanul Kreagan felé fordulok.
- Most mi legyen. Vetkőztessünk mindenkit pucérra, aztán a nem sérülteket felpakoljuk egy kocsira és eltűzünk? Vagy mi legyen?

Dr. Zield Jones egy kicsit jobban örült volna, ha ő kutathatja ki ezt az esetet. Eddig hiába kutatott, kint közben megoldották, már tudják, mi ez. Arról nem volt szó, hogy ellenanyag is van-e, de ha már ismerik a kórokozót, akkor ehhez nem kell sok. A doki most nem is mondott semmit, kivételesen, csak ment oda, ahova kellett, hogy ne legyen itt, mikor kipucolják a kisvárost. Csak a fejlövés, hallgatta. Agyi tevékenységekre korlátozódik minden, az az egyetlen sebezhető pont, a központ. Zield tudta, hogy ez is olyan eset lesz, amit szívesen megvizsgálna, de le fogják róla tiltani, ahogy minden eddigiről. Nem bánta, hogy az AIMVille-es dolgokhoz térhet majd vissza, csak hiányérzete volt. A másik pedig, hogy látta az asszisztenesen és másokon is az ijedelmet és hogy kis időre leblokkolnak. Az asszisztens már ugrott és túl volt ezen, de sokan nem. A doktor elérkezettnek látta, hogy továbbfejlessze a szérumát, ha hazaért. Most csak ment oda, ahova kellett, hogy megmeneküljön és ha elérte Dr. Vayne-t, akkor megkérte, hogy foglalja össze, amit megtudott. Meglepődhettek, de tényleg nem tartott kiselőadást.

Ez már csak ilyen. A nagyfejűek meg az ő tekintélyük.
- Értettem uram.
Egyszerű, rövid, velős, katonás válasz. A fejesek majd lefutják a saját tisztelet köreiket. Kaegannak mindegy, hogy mennyi szerencsétlent kell majd elhamvasztani, a meló az meló, ők úgy is csak az utóját fogják elvégezni a döntés meg a felelősség majd mások gondja lesz. Lelépés után lehet visszaöltözni űrhajósnak immár jóval gyorsabban és gyakorlottabban mint annak előtte. Az új parancsoknak meg szokás szerint se füle, se farka. A Alapos vizsgálat? Már hogy ő meg Jinx? Valakinek itt megint elgurult a gyógyszere.
Jinx kérdésére válaszként először egy kaján vigyor érkezik. A kérdés borzasztóan találó, de jobb ötlete neki sincs. A sérülések a test bármely részén lehetnek és ruhával, vagy a ruha alatt kötésekkel még takarhatóak is.
- Ettől nekem sincs jobb ötletem. Lángszórót nem vihetünk, a fejesek szerint a fejlövés a tuti. Fogunk pár tartalék tárat, aztán jöhet a tüzetesebb vizsgálat. Akin nincs semmilyen sérülés mehet, akin van az marad, akinek nem tetszik a rendszer, annak fejlövés.
Ha meg a fejeseknek nem tetszik az eljárás, legközelebb majd jobban megszervezik a dolgokat. Kaegan volt különleges osztagos, most meg S.H.I.E.L.D ügynök, de lehet már nem sokáig. Még pár fejesnek sikerül a tyúkszemére lépnie, akkor lehet kereshet másik melót, ahol jó a zsold pénz. Viszont se nem orvos, se nem ápoló vagy egyéb, azt meg aztán végképpen ne várja tőle senki, hogy civileket fog dajkálni.

A nő visszamosolyog, és már majdnem sikerül neki – de elrontja. Senki sem képes megjegyezni, hogy e uramozzon? Nem vagyok nagyravágyó, nem kell nekem hosszú cím és titulus, csak egy kis tisztelet, egy felség, vagy hasonló. Ráadásul mi az, hogy mindenkivel? Mintha egy egyszerű közember lennék, aki esernyővel és aktatáskával a hóna alatt siet a metróhoz. Továbbra is mosolygok, de minden melegség eltűnik az arcomról, hidegen nézem a nőt – valószínűleg látni a szemeimen, hogy ez csak egy maszk.
Winek nem tudtam végigmondani mondandóm, mert belém fojtotta a szót. Nem morgolódtam, vagy zsörtölődtem, inkább elkezdtem szememmel kutatni bármi éghető iránt – azonban ahogy meghallottam a nő szavait rájöttem, hogy erre semmi szükség. Nem használ a tűz? Akkor ezek nem fajtársaim. De legalább kijuthatok. Akadékoskodnék, hogy minek a vizsgálat, egyszerűbb lenne odakint átnézni, amikor már nem szorít az idő, de nem akarom feleslegesen húzni azt, ezért biccentek, és egyből vetkőzni kezdek, az se érdekel, hogy kik vannak körülöttem. Nem igazán törődök a ruhával, lehet, hogy el is szakítom azt pár helyen, a lényeg, hogy minél előbb átnézhessenek, és mehessünk, mielőtt túr durva lenne a helyzet.
- Tudom, hogy nem vagyok elsődleges prioritású, mint az alelnök úr, sőt, inkább sokadlagos, de azért remélem nem maradok védelem nélkül, asszonyom. – mondom vetkőzés közben Weinek. Nem mintha olyan védtelen lennék, de azért jó lenne fenntartani a látszatot – és amúgy is, jó az óvatosság. Az asszonyomat direkt megnyomom, hátha egy kis alázat célravezető az ügy érdekében.

Szóval zombik. Egyrészt, ez sok mindent megmagyaráz. Másrészt... Mi van? Volt egy másik dimenzió, ahol mindent megettek a zombik? Hm, mégsem annyira rossz ez a világ. Mármint, persze még itt is lehet ez a helyzet, de ha alaposan lebombázzák, akkor biztos vagyok benne, hogy minden rendben fog menni. Szívem szerint visszamennék a városba tovább kutatni, de biztos nem engednének. Meg félóra múlva az egész robban, szóval nem érné meg. Kellett nekem elutasítani az állást a Pegazusnál... Nem mintha problémám lenne az AIMvillel, de ez a lehetőség hiányozni fog. Még biológusnak is ki képezném magam ez miatt. Innentől nincs sok dolgom, hiszen a katonaság mindent lebombáz. Akár még teljesíthetem is az alelnök kérését és mehetek a dolgomra.
- Ha nincs tovább rám szükség, akkor lelépnék.- mondom, majd ha senkinek sem kellek, akkor tisztelgek és kimegyek a sátorból. Megpróbálok valami kávé féleséget találni. Nem hiszem, hogy a táborban túl sok ilyesmi lenne, de ki tudja. Ha valahogy beszélni tud a Jones doktorral, akkor előad ad neki egy kellemesen módosított verziót.
- Nos, a SHIELD rájött, hogy mi ez. Nem meglepetés, hogy semmit nem tudtunk kezdeni vele. Nem erről a bolygóról származik. - igazából de, csak nem ebből a realitásból, de így egyszerűbb elmagyarázni. Meg az egész cucc titkos is. Most jövök rá, hogy egy nem SHIELD-eshez képest elég szép titoktartási szinten vagyok. Persze, ennek lehet köze ahhoz, hogy tudom mikor ér véget Osborn elnöksége. A legjobb ha Riez őrnagy szavait hallja, így felidézem, hogy mit mondott az ARMOR vezetője.- Most idézem az illetékes szakértőt: "Halál után a test egyfajta élőholt állapotba kerül, minimális légzés, szívverés, egyéb életjelek szinte nincsenek is, a test állandóan rothad. Ez azonban nem akadályozza őket, ugyanolyan gyorsak, erősek maradnak, tudatuknál vannak, gondolkodnak, minden képességük megmarad. Egy dologra vágynak az élőholtak, húsra vagy más szövetre, ami csillapítja az éhségüket. Karmolás, vágás, harapás útján terjed a betegség, táplálkozás közben terjesztik a zombik." Szerencsére van ellenszer, ami vissza tudja fordítani a folyamatot.- miután eldaráltam neki veszek egy nagy levegőt. Ha még bármire rákérdez válaszolok, miközben keresek valami energia forrást.