Szörnyek Bolygója

Hanna és az állatok
- Nem hiszem, hogy a víztől. Mi éreznénk, ha rossz lenne - szólt a lemmingoid nő, majd utána a két mosómedve is.
- Igen, igen, ez tiszta!
- Tiszta!
Ők ittak is a vízből, ahogy Yalvis is és a kree. Megpróbálták követni a többieket a halfogásban. A mancsaikkal akarták ki csapni a halakat vagy beléjük akasztani a karmaikat. Utána ha volt rá lehetőség, akkor Hanna tüzet is gyújtott, hogy tudjanak sütni. Mikor elálmosodtak, még tett fűt a tűzre, hgy egész éjjel legyen meleg és hogy a vidék állatait távol tartsa, ha erre volt esély.
Nem aludtak igazán jól, rémálmokkal küzdöttek. Üldözéses álom, kilátástalan helyzet. Reggel fel ébredve Hanna nem lepődött meg ezen. Egy idegen bolygón voltak, magukra utalva.
A lemmingoidok valószínűleg hamar megérezték, hogy akik nem keltek fel, azokkal nagy volt a baj. Máskor talán a medvéből ettek volna, de beteg állatból nem akartak. Pedig reggelizni is kellett. Hannáék meg próbáltak megint halat fogni, amíg a kree vizsgálta a maszkos nőt, aki élt, de elég rossz dolgokat lehetett érezni felőle. Most nem bajlódtak sütéssel, letisztítás után csak lerágták a csntról a húst a halakról. Ha kellett, másnak is adtak.
- Yalvis, te honnan érkeztél? Milyen a világod? - kérdezte Doug, mert szimpatikusnak, életre valónak találta a rókát.
Indulhattak is az irányba, amit a nova korábban mondott. A lemmingoidik igyekeztek megint figyelni, hogy ha támadás érte őket, kitérjenek és fedezéket keressenek.

Kam - Töltés
A nova belátta, hogy nem a víz okozott bármilyen bajt. Nem volt adat. Lehetett dzsungelláz vagy még valami, amit a hajó környékén kaptak el. Azt megjegyezte, hogy a szőrös földi lények ellenállóbbnak bizonyultak, náluk nem jelezte a páncél, hogy betegek lettek volna. Félig állatnak számítottak, az érzékeik még hasznosak lehettek. Kam is leszállt, mert neki is kellett pihennie. MEgvacsorázott és ha tudta úgy állítani a páncélt, hogy az is figyelje a környéket, akkor beállította őrködésre. Ha tudta, váltotta valamikor G'hzzzzt.
- Jó reggelt! Folytassuk az utunkat. Páncél: információt kérek, hogy van-e esély a súlyosbodott állapoton javítani valahogyan! - mondta Kam a maszkos nő mellett.
Sajnos ha nem volt erre esély, itt kellett hagyniuk. A saját életüket, a kreeket kellett menteni, egy elítéltért nem kockáztatták, hogy lassabban haladjanak, több időt töltve a természetben, veszélyek között. Kam tudta, hogy a jel forrása utalt valamilyen mesterséges helyre, ami csapda is lehetett, de ha ügyesek voltak, inkább biztos helyet, sőt talán visszautat találhattak.
- A halottakhoz ne nyúljunk. Gondolom, senki nem akar elkapni még valamit a kórja mellé.
Nem tudta pontosan, mi okozta a nő és a medve halálát. Erről is kért még infót a páncéltól, hátha a többieknek is hasznos lehetett. Ezek után a tegnapi módszerrel próbálkozott. Körül nézve felrepült, hogy onnan felügyelje a csoportot, rádión tartva a kapcsolatot a kreekkel. Figyelte a környéket, az erdőt és ami az irányban előttük volt, hogy látott-e bármilyen veszélyt, akkor pedig azonnal szólt a kreeknek, hogy értesítsék a többieket. Még nagy út állt előttük

Srir nem érezte magát túl jól és ezt látta a többieken is. Ha minden beteget agyonlőne akkor jelen helyzetben azzal csak ártana a saját túlélési esélyein. A foxiai ijesztgetése úgy látszik bevált mert az nagyon igyekszik hasznosnak bizonyulni. Ha nem érezné Srir cefetül magát megmosolyogná a dolgot. Ha vannak sérültek akkor lefekvés előtt azokat még igyekszik ellátni. A foxiai súlyosan megsebesült mikor a siklóval lezuhantak úgyhogy vele mindenképp foglalkoznia kell a katonának. Azért pedig, hogy még véletlenül se higgye a másik, hogy Srir-be egy kis számalom is szorult a kree ismét elmondja a véleményét róla.
-Szerencsétlen egy lény vagy te foxiai.
Viszont hasznos hisz annak köszönhetően ehetett Srir is. Az alvás egyáltalán nem volt valami kipihentető. Srir mikor felébredt ugyan olyan cefetül van mint tegnap. Indulás előtt megvizsgálja a többiek állapotát és elég kiábrándító a helyzet. Van két halottjuk és a maszkos nő sincs túl jó állapotban. A többiekhez fordulva tárgyilagosan közli a helyzetet.
-Az a nő halálán van. Nem ismerem a repülési képességeit, de figyelembe véve az itteni gravitációt nem hiszem, hogy túl jó lenne. Amennyiben Töltés közlegény képes a hajóján szállítani nincs ellenemre viszont amennyiben nem azt kell feltételeznem, hogy csak hátráltatna minket és saját túlélésünk érdekében javaslom, hogy magára hagyjuk. Önöknek mi a véleménye?
Töltéshez és Ghr'bar-hoz fordul mivel a többiek véleményét nem tartja kompetensnek a döntésben. Akárhogy is döntenek felőle elindulhatnak sietniük kell mert minden nappal amit itt töltenek csökkennek a saját túlélési esélyeik.

Kam - Töltés
A nova megint nem kapott információkat a páncéljától. Mindig próbálkozott, de itt eléggé kevés sikerrel járt. Az őrködés is csak rövid ideig ment, el aludt és ő is rossz álmoktól gyötörve vergődött. Ezen nem lepődött meg. A kiszolgáltatott helyzet okozta, nyilvánvalóan a többieknél is. Reggel se tudott meg semmit a halottakról, a beteg viszont jobban lett, ezzel megoldodott a kérdés, amit Srir feltett. Mindenki meg reggelizett, köztük a nova is, mivel kellett az erő az új naphoz, a sétához és még ki tudja mi várt rájuk.
Fel repült és onnan követte a csapatot. Ez ment egy rövid ideig, a gyönyörű tisztásnál vesztette el a kapcsolatot.
- Vétel! Halló! Vétel!
Hamar rá jött, hogy senki nem hallotta őt, ezért megint vissza kellett ereszkednie a csapatához.
- Nem működik a kommunikáció. Zavaróállomást találtunk.
Ez a kreeknek nem volt újdonság, mert nyilvánvalóan ők is észlelték. A többieknek szólt inkább. Mivel egész nap mentek, enniük is kellett volna.
- Gondolom, mindenki éhes, de még várjunk. Ez egy birtoknak tűnik, az épület használói lehet, ne nyúljunk hozzá csak úgy. Tekintve, hogy betegség is gyötör mindenkit, ne adjuk tovább. Álljunk meg itt a szélén.
Sok csábító gyümölcs és zöldség volt itt, finomnak néztek ki, talán az otthoni vidékekről mindenkinek ismerősek lehettek valahogyan, Kamnak valamennyire azok voltak. Csapdát sejtett, ahogy ez már korábban is fel merült.
- Páncél: van bármilyen információd a kislány személyazonosságáról, fajáról vagy egészségi állapotáról?
Ha semmi volt a válasz, az volt a természetes. Nem sokra ment itt a páncéllal, de próbálkozott.
- Szervusz kislány! Kam Flyrthibate közlegény vagyok a Nova hadtesttől. Erről a helyről vészjelzés érkezett. Elmondod nekünk, mi ez az épület és hogy kikkel élsz itt? Mi volt a gond, miért kértetek segítséget?
Lehet, hogy a kislány a felére sem tudta a választ. A nyelvi problémákat talán át lehetett hidalni a páncéllal. Kam készen állt, hogy ha támadás érte őket, kitérjen és fedezékbe ovnulnjon.

Hanna és az állatok
Doug, a hím mosómedve jó barátnak, játszó pajtásnak és hasznos társnak is tartotta ezt a foxiait, aki halfogás közben meg sérült. Ételt vitt a többieknek, nekik is, ezért már becsülte. Az éjjel mindenkinek borzasztó volt, reggel pedig újra enni-inni kellett. Tudták, hogy ők is betegek voltak, csak a tünetek nem olyanok voltak, mint a többieknél. Másnap a beszélgetés nehezen indult. A lemmingoidok egészen máshogy fogták már fel a halált. Hanna picit nehezebben, mert őt még eléggé elrettentette a korábbi emlékek miatt, a mosómedvék azzal foglalkoztak, hogy ők hogyan élhettek tovább. Így egy halott jelenléte vagy kettőé már nem számított. Náluk okosabbak, hozzáértőbbek fogllakozhattak ezzel.
- Nem is vagytok messze, érdekes, hogy még nem hallottunk rólatok - mondta Hanna.
- Mr. G'hhhrbar, lehet, hogy van ilyen elképzelés is. Minden nép mást vall erről. Úgy tudom, a legelterjedtebb az, hogy egy szoptatós istennőre rá tették a mostoha gyermekét és mikor el dobta magától, az égre fröccsent a teje.
Nem volt túl szép történet. Hanna a környezetvédelmi tanulményai során valamennyit kellett, hogy tanuljon a csillagászatról is és a Tejút eredetéből ennyi megmaradt. Lehet, hogy már pontatlanul idézte. Csak érdekesség volt, semmi lényeges.
Az úton ugyanúgy érezték magukat, mint tegnap. Egy figyelő érzés volt velük, de nem találták meg a forrását. A birtoknbál óvatosak voltak, semmihez nem nyúltak, amíg nem tudták, kiké volt és hogy miért lettek ide hívva. Erősen gyanús volt, hogy ez csapdát jelentett. A lemmingoidok hagyták, hogy a többiek beszéljenek. Doug a foxiai mellé húzódott, új jóbarátja mellé. Nem fárasztotta kérdésekkel, de ott volt. Ha támadás érte őket, igyekeztek kitérni és fedezékbe húzódni.

Bíbor Kísértet


Yalvis felvonta a szemöldökét, mikor Shrir szerencsétlennek nevezte. Őt nem nagyon foglalkoztatta azt, hogy egy ilyen nagy és kék mamlasz kree, aki a galaktikus evolúció koronájának tartotta magát mit tart felőle.
Csak akkor szólt oda Shrirnek, mikor az az ő által fogott halból is evett.
- De azért finom, mi? - kérdezte Yalvis arra célozva, hogy nélküle bizony most a nagy és erős, hős kree szanitéc gyomra igazán korogna.
Aztán meglátta a saját kötéseit, és elhúzta a száját.
- Basszus, és igen, egymásra vagyunk utalva - mondta, aztán a többiek felé fordult, mikor a Hanna nevű nő azt mondta, hogy nincs is messze egymáshoz a Foxia és a Föld bolygó.
- Az én népem elsősorban a tudósaink által feltalált komputerrendszereket adja el olyan világoknak, amik elég fejlettek és fizetőképesek ahhoz, hogy használják, és elsősorban megvásárolják. Lehet, hogy a Vállalati Tanács, a népem kormánya tud rólatok, csak a gazdag s-fejek térképein valami olyan jelölés van, ami miatt nem vettek fel a potenciális üzletfelek listájára.
Felszedelőzködtek, és elindultak a jel irányába.
A normálisabbik kree szerint a galaxisukat azért hívják az ember faj tagjai Tejútnak, mert valami állat kiborította a tejet. Erre akaratlanul is felkacagott.
- Komolyan, rohadtul vicces nép vagytok a hiedelmeitekkel - kuncogott fel. Akaratlanul is csatlakozott Hannához és a vele lévő állatokhoz. Azok pedig nem szóltak, sőt hagyták, hogy velük tartson. Az egyik különös állat, amely szinte intelligens lénynek tűnt mintha csak a bizalmába fogadta volna, sőt mint ha megbarátkozott volna Yalvissal.
Így a foxiai úgy nézett ki, mintha a különös kompánia harmadik tagja lett volna. Amelynek a vezetőjének egész kellemes illata volt. Yalvis egyből rájött, hogy talán más mint a többi földi...
A jel forrására egy völgyben találtak rá. Ahogy közelebb léptek a különös épülethez, a foxiai érezte, hogy valaki figyeli. Ez a bizsergető érzés az erdő felől jött...
Yalvis nyelt egyet, és leküzdötte az érzést, hogy előkapja a lézerstukkerét. Inkább a házat vette szemügyre. Számtalan ilyet látott már. Mezőgazdasági világokon, ahol a tehetősebb lakosok próbálva vidékiesen berendezni a lakjukat, de még így is kitűnt.
A közelben egy szőke kislány játszott a folyóparton...
Olybá tűnt, mintha a velük lévő földiek fiatalabb egyede lett volna. Viszont itt nem klappolt valami. Egy átlagos földi, egy "ember" túl gyenge. Nem erős, mint egy kree, nem képes repülni, mint egy shi'ar. Alakváltó képességekkel sem rendelkezik, mint egy skrull. Valójában egy egész sor gyengeséggel rendelkeztek.
A foxiai igazából nem is értette, hogy hogyan maradhattak fent eddig úgy, hogy csak egy világot népesítettek be...
Kam pedig máris kommunikál az apró lénnyel...

Felszerelés:

A foxiai megjegyzésére Srir csak morog valamit. Azt a másik sem gondolhatta komolyan, hogy majd elismerést fog kapni. Viszont jól látta át a helyzetet. Szükségük van egymás segítségére, hogy túléljék. A másnapi beszélgetésben a tejútrendszerről Srir nem veszi ki a részét. A foxiai amúgy is elmondja a saját véleményét is. A kree megtapasztalhatta, hogy az istenek nem olyan hatalmasak mint amilyennek mondják és hiszik őket. Ő egyedül megölt kettőt. A hátrahagyott nő végül beérte őket. Srir nem mond semmit, de vet egy elismerő pillantást a nőre.
~Úgy látszik lebecsültem, de ha így marad akkor biztos nem éli túl.~
Ha Töltés közlegénynek sikerül leérkeznie akkor a kapott információra Srir bólint. Gyanúsnak gondolja a dolgot. A menedéket látva Srir elcsodálkozik. Főleg mikor meglátja az emberlányt.
~Egy ember, sőt egy gyerek életben maradt itt? Méghozzá kree vészjelzést sugároznak? Ez csapda is lehet.~
Az elájult nőre Srir ránéz és sóhajt. Ezek után a lemmingoid nőre néz.
-Ha hasznos akar lenni akkor próbálja meg cipelni ha elbírja. A katonákra szükség van egy esetleges támadás visszaverésére. Ha menekülni kell hagyja hátra.
Ha Töltés közlegény lent van és ő lép kapcsolatba a lánnyal akkor Srir kimarad a társalgásból. Tisztában van vele, hogy ő nem néz ki túl bizalomgerjesztően.

Kam - Töltés
A páncél most már annyit sem mondott, hogy nincs adat. Össze vetve a kommunikációval Kam már biztos volt benne, hogy zavarták itt az elektronikáját, ahogy ezt az előbb is mondta. A nova látta, hogy a foxiai most új társalgó partnereket talált. Ennek annyiból örült, hogy nem őt idegesítette. Most már jobban tudta volna kezelni, de így is egyszerűbb dolga volt. Mindenki tudhatta már, hogy egy elítélttel beszélgetett, nem érezte szükségét, hogy figyelmeztesse a lemmingoidokat, hogy vigyázzanak.
Kam valóban elindult, de már onnan, jó hangosan kiabált. Ez mindegy volt, mert a kislány úgy sem értette, ahogy látta. Sikoltozni kezdett, kreeszerű nyelven, ami mégis más volt. A páncél tudta volna értelmezni, de az most csak egy rakás ócska vasnak számított a működésképtelen rendszere nélkül. Védelemre talán még jó volt.
Akit a kislány elő hívott, azt Kam megismerte és nyilvánvalóan a kreek is. Mérgesnek tűnt, élőnek, pedig halottnak volt nyilvánítva. Kam próbált rá jönni, mi lehetett az értelme ennek az egésznek. Egy bolygó a világ végén, ahová elrejtőzött az, aki a hatalom örököse lehetett volna. Egy puccsra gyanakodott, ami elől így menekülhetett el Ronan. Nem ismerte eléggé, hogy tudta volna, hogy ez jellemző lett volna-e rá. A nova letérdelt és fel tette a kezeit. Meg próbált olyan nyelven beszélni, amit Ronan érthetett, ha egyáltalán ő értette, amit a vádló mondott.
- Tiszteletem, Legfőbb Vádló! Nem ártó szándékkal érkeztünk! Kam Flyrthibate közlegény vagyok a Nova hadtesttől. Erről a helyről vészjelzés érkezett, én azért jöttem, hogy megnézzem, kinek van szüksége segítségre. Srir közlegény hajója balesetet szenvedett, a többiek pedig elrablással kerültek egy űrhajóra, ami szintén lezuhatn és mostanra már bizonyosan porrá zúzta az a féregszerű óriási lény a kráternél. Ha ön és a családja? - bizonytalankodott - rejtőznek, akkor jobb, ha meg találjuk a vészjel forrását és megszüntetjük.
Nem kérdezett arról, mi történt a vádlóval, mert így is elégé ellenségesnek tűnt. Kam nem menekült el, térdre ereszkedve várta, hogy sikerült-e meg győzni a vadlót. Remélte, hogy a többiek is felismerték vagy értették az ő beszédéből. Vagy a kalapácsból, amivel bármelyiküket meg ölhette volna egy pillanat alatt. Annak nem örült, hogy az állatok pont most kezdtek őrültként viselkedni és futottak össze-vissza.

Hanna és az állatok
Már a barlangban meg szűnt a figyelés, itt megint nem érezték. Yalvis történetét és leírását érdeklődve hallgatta a nő. Nem akarta hozzá tenni, hogy a kree uralom miatt kerülhették el a Földet a foxiaiak. Fontos tény volt, hogy informatikában és kereskedelemben volt jártas a róka. Most éppen nem vették hasznát, de még később lehetett. A mitológiákat csak ki nevette, ez Hannának nem tetszett, de értette, hogy idegenül hangzott. Még más földi nép is nevetett ezeken. Yalvissal valahogyan egy csapat lettek a csapaton belül. A bundások össze tartottak.
Mikor a birtokhoz értek, a lemmingoidok csendben várakoztak és figyeltek. A kislány nem értette, amit a nova mondott, pedig örültek volna. Nem kreenek nézett ki, nem átlagos kreenke, de olyasmi nyelven beszélt. Úgy tűnt, senki nem értette. Amikor előkerült a páncélos kree, a lemmingoidok rögtön veszélyt éreztek. Vele nem akartak szembe kerülni. Hanna szólt, miközben mind hárman elkezdtek futni, a legkülönbözőbb irányokba. Doug vissza futott a barlangba, akár Yalvissal, akár nélküle, Kelly jobbra, Hanna balra. Úgy futottak, hogy az életük múlt rajta.
- Boltagon hercegnő, Attilan, az embertelenek uralkodó családjának ifjú tagja! Kérem, szóljon néhány szót az érdekünkben! Elraboltak, nem akartunk ide jönni és meg halni sem akarunk!
Nem volt túl tiszteletteljes a beszéd, mert királyi családokhoz nem illett futás közben beszélni. a sípoló hang miatt viszont muszáj volt menekülniük. Doug és Kelly közben elkezdtek vissza sípolin, ha tudták valamennyire utánozni azt a hangot. Mind különböző irányba szaladtak, ilyenkor az volt az ösztönük, hogy saját magukat mentsék, nem a többieket, még a fajtársaikat sem.

Úgy látszik az ember lehet nova tiszt is akkor sem lesz barátságosabb képe egy kislány számára. Srir várta, hogy érkezzenek a lányra vigyázó felnőttek és az ő reakciójuk szerint cselekedjen. Azt várta, hogy támadás fogja őket érni és zárul a csapda a nyakuk körül. Viszont ami történt az még a kree katonának is érzelmeket csalt az arcára. Őszinte döbbenetet. Ha valakit akkor a halottnak hitt legfőbb vádlót nem várta, hogy előkerüljön. Hirtelenjében azt sem tudja, hogy miképp reagáljon. Katonás tisztelgés vagy mi az illendő. Végül a meghajlás mellett dönt hisz nem parancsteljesítés miatt van itt.
-Lord Ronan!
Többet nem szól. A nova tiszt elmondja a helyzetet ha a nagyúr hajlandó kicsit többet is várni öt másodpercnél. Az állatok és a foxiai úgy látszik megőrültek. Srir-nek ez nagyon nem tetszik. Az is furcsa, hogy pont itt találkozik a legfőbb vádlóval. Viszont ha segítségére lesz a nagyúrnak akkor talán a ranglétrán is sikerül feljebb lépnie. Csak fogná be a száját a szőrös banda.

Kam - Töltés

A novának mégis eszébe jutott, amiket hallott és valószínűbb volt egy hajótörés, mint a rejtőzés. Ronan semmitől sem félt a legendák szerint. Kam fordítója működött, de úgy nézett ki, Hanna beszédét nem értette meg a nő, akit felismert vagy nem akart válaszni. Királyi sarj esetében ez még érthető is lett volna. Töltésnek valami gyanús volt. Ronan lezuhant egy hajóval egy bolygón, ahová kree nem is léphetett. Vészjelzést adott le, tudva, hogy ide kreeknem is jöhettek. Eleve szabályszegőket várt? Vagy bárki mást, akit kényszeríthetett, hogy segítsen neki. Az idegen nő a Földről és a gyermek is új volt. Ronannak nem lett volna szüksége zsarolásra, a birodalom erővel szokta elvenni, amit akart. Fel állt a térdelő helyzetből, a környéket figyelte. A nőt, aki vissza jött a gyerek nélkül. Nézte, milyen viszonyban lehettek Ronannal, hogy állt hozzá, fogolyként vagy egészen másképpen.
- Egész úton azt lehetett érezni, hogy valaki figyeli a csapatot. Az állatok lehettek vagy tud esetleg fenyegetőbb ellenségről is?
Más is hallhatta a vészjelzést és ha túlélt itt, talán csak egy alkalmas pillanatra várt. A hang forrása így kiderült és mikor Kam meghallotta, mire volt szükség, már tett is egy javaslatot.
- A foxiai nagyon jól ért a technikához, jármévekhez, ilyenekhez. Ha van védőeszköz a zajforrás ellen, hasznát vehetnénk.
A kreek hallgattak, ki is lettek osztva. A vád most nem ovlt olyan súlyos, hiszen segíthettek a Legfőbb Vádlónak. A beteg nő kérdése is fontos volt, a többieket is biztosan érdekelte volna, akiket elraboltak.
- A nő és a foxiai körözött személyek, az ő számukra a hazajutás az újbóli bebörtönzést jelentené, hacsak a Nagyúrtól nem kapnak amnesztiát valamiért cserébe. A szőrös nő és a mosómedvéi a Földről érkeztek, rabok, egyenlőr ismeretlen célból tették fel őket a hajóra. Az én hajóm, amivel érkeztem, még használható, igaz, messze van.
Ezt fontos volt elmondani, mert Ronan előtt nem volt érdemes el hallgatni ilyeneket. Amensztia létezett, Kam is úgy lett nova, hogy segített a Knowhere visszafoglalásában, Millerék csapatát támogatta. Ahogy Yalvis is meg tette, de úgy tűnt, visszaeső volt. Kamet nagyon érdekelte az is, hogy Ronan hogyan került pont ide és kik voltak a vendégei, de nem akart túl bizalmasakat kérdezni. Volt a más a csapatban, aki szokott ilyeneket tenni.

Hanna és az állatok
Először össze-vissza futottak, mindenki más felé. A fenyegetően zavaró hang nem szűnt, így a barlangot célozták meg. A másik vége felé meg álltak, nem mentek ki oda, ahol érezték az ellenség konkrét jelenlétét. A barlangban mégis jobb volt nekik. Hanna sajnálta, hogy nem kapott választ, pedig az emberteleneknek érteniük kellett a földi nyelvet, mivel ott éltek. Gondolkodnia nehezére esett most, a többieknek is, mert a hang az agyukba mászott, nem hagyott nekik nyugtot. Maradt a menekülés. Ha tudott figyelni a nova beszédére és ha értett valamit, akár a többiek válaszaiból, akkor figyelt. Többet nem tudott most tenni. A barlang végében meg álltak és próbáltak meglapulni. A sipítozást abba hagyták, mert nem használt, így jobb volt csendben maradni. Készültek, hogy ha az ellenség mégis be jött a barlangba vagy más baj történt, akkor kitérjenek, esetleg ffedezéket, üreget keressenek.

A legfőbb vádló jelzésére Srir is kiegyenesedett. Igyekezett állapotához képest olyan egyenesen állni, hogy akár egy diót is el tudjon törni a farpofáival. Ez az első alkalom, hogy egy igazi kree nemessel áll szemben. Kevés dolog van amitől Srir lelkes tud lenni, de ez a helyzet kimondottan az. A vádlók rendje az a szint amit a közlegény is el szeretne érni egyszer az életben és a legfőbb vádló áll vele szemben. Még a mellette szenvedő foxiai és az őt ért sértések sem rontják el számára a pillanat csodálatosságát. Közlegényként mi mást is kaphatna mint sértéseket. Meg sem szólal hisz nem méltó rá. A nova tiszt megteszi így is helyette, hogy felvilágosítja a nagyurat majd ugyan azt az ötletet felveti amit Srir is megtett volna. A közlegénynek lenne még egy ötlete a foxiai számára, de nem lenne túl előnyös, hogy külön közölni kéne, hogy fogja be a fülét azzal akinek a tudására állítólag a megmenekülésüket feltennék. Így Srir továbbra is hallgat.

//Kétlem, hogy éjfélig írna a többség, így kedden lesz új kör.//