Szörnyek Bolygója

by **Morsus** Pént. 26 Szept. 2014, 22:55

A kree birodalom után, a kihalt naprendszerek egyikében egy három holdas pokol a Szörnyek Bolygója. Nem tudni, hogy a természet teremtette eme deviáns rémálmokat vagy kísérletek maradékai lettek ide dobva, de az biztos, hogy a hely életre alkalmatlan.

by **Morsus** Pént. 26 Szept. 2014, 23:22

A föld megremeg Kalli érzi, ahogy a kiszáradt sivatagi sziklás föld repedezik talpa alatt. A zöld lény kiemelkedve máris rohamozik feléjük. Szája széléből lilás nyála csurog ki. Földöntúli hörgése alig halható, szinte kutyasípot idéző frekvencián nyikorog.
Szörnyek Bolygója Cullen_Bloodstone_%28Earth-616%29_in_monster_form_001

Szörnyek Bolygója Cullen_Bloodstone_%28Earth-616%29_in_monster_form_001

Ellenben a mély dübörgő hang, amit a lány hall, szinte bezengi kevés karomszerű sziklával takart síkot. A vörös kövek lehet, hogy magától az őrjöngő ordítástól törnek meg, ahogy az egyik szikláról Ronan ugrik a rém felé. A szörnyeteg, aminek üvöltve ugrik így is fölé tornyosul valamivel, így is nyolc méter magasba pillant a rém. A törött pöröly valamikor a vádló büszke jelképe volt. Mára a szakadt ruhás félmeztelen, sebektől takart harcos kezében ez félig széttört szikrákat hányó eszköz nem több, mint egy fegyver, amivel letudja mészárolni ezeket a démonokat.
A harci kalapács becsapódva a fejbe kékes nyálkás vért szakaszt fel. A teremtmény eldől és Ronan ütni kezdi. Ismételten hiába ellenkezik mocorog a szörnyeteg a felette álló kree nem áll meg. nehéz megmondani melyik is az igazi szörny kettejük közül. Mikor már csak a lába ráng akkor áll meg a vérben ázott vádló. A vadbikaként fújtató kree az embertelenre nézett.
- Egy esztendeje járjuk ezt a kontinenst. Mond, hogy közel vagyunk mielőtt még valami nagy ér minket utol.
Kalli érzi a tudat gyémántját. Fél éve érezte meg mikor itt ébredt Ronannal a bolygón. Így ítélték őket halálra. Senki se keresné őket egy ilyen helyen és nem szabadott volna túlélniük. Mikor megérezte a gyémántot valószínűleg az őse kapcsolata miatt a gyémánttal. megindultak észak fagyos jégmezőiről délre, át mindenen. Az etikus és kimért Ronan szinte lassan épült le egy vadállattá,a ki gondolkodás nélkül mészárolja a bolygó lakóit. Sokszor napokig nem szól csak járja útját és őrzi a hercegnő álmát, mint egy fenevad a gazdáját. A gondolatok megtörte Ronan, aki még egy kicsit nyögő szörnybe újra beleüt megfordulva. Egy végtelenek tűnő pillanatig nézi, hogy már tényleg halott legyen majd az embertelen után megy. A sziklák egy csoportja karmos ujjaként emelkednek ki a földből. A lány közéjük sétálva kékes fénybe borul és a gyémánt lehántva a köveket magáról megjelenik a keze között.
- Hala-ra... tényleg...
Mondta a kree meglepetten.

Egy mérfölddel egy domb tetején a vörös és az arany felizzik. A két gyémánt erős koncentráció után kaput tár. Tyranis nem tudja megmondani mennyi idő és küzdelem volt kitárni a kaput, de sikerült. A messzeségben látja a kék fényt és a két kezében a két kő villogva jelzi társuk közelségét. Tyranis megannyi hatalmas életerőt érez, de még senkit sem lát. Az égen egy vörös nap hatalmas korongja, egy kék és egy zöld hold, de a logikája, gravitáció, nyomás, légkör és elhelyezkedés alapján úgy gondolja kell lennie még egy holdnak a bolygó körül. A bolygó légköre, lábnyomok és életfeltételek alapján az élőlények egyértelműen sokkal nagyobbak, mint a legtöbb bolygón.

by **Tyranis** Szomb. 27 Szept. 2014, 10:46

//Előzmény: Titán//

A logikus számítás és következtetés után megvolt valóban, hogy a kree és a másik helyszínén lesz az ékkő, amit optimálisan megtud szerezni. Eddig térkapukat nem igen nyitott, így ezzel próbálkoznia kellett hosszabb ideig, hogy sikerrel járjon. De végül megtörtént, egy térkapuszerűség jött létre, amin nem is habozott Tyranis átlépni. Amint megtörtént valóban egy másik bolygón volt már és nem a Titánon. Amint körbenézett meglátta a kékes fényt, amit a másik, a harmadik ékkő adott ki magából, a saját kettője, amit a ruhája alatt a bőrébe ültetett, hogy biztosan ne vehessen el senki sem is jelezni kezdte, hogy tényleg megfelelő bolygón van. Mivel nem gyakorolt korábban térkaput nyitni logikusnak vélte, hogy nem pontosan az ékkőhöz érkezik meg ez a számítása helyesnek bizonyult. Egyelőre nem indult el arrafelé, hanem végignézte a környéket, élőlények voltak a világon, a nap egy vörös óriás volt a mérete és a színe alapján, két holdat látott, de az kevés volt a környezethez, így bizonyára a bolygó ellentétes oldalán lehetett a harmadik. Ez a világ kiválónak tűnt a Phalanx tesztelésére is majd a későbbiekben. Egyelőre úgy ítélte meg, hogy a bolygón való körbenézés nem optimális és nem hatékony, így az ékkő megszerzése az elsődleges továbbra is. ellökte magát a talajtól ahol állt és a levegőbe próbált emelkedni, olyan magasra, hogy az esetlegesen előforduló fák fölé kerüljön, hogy a levegőből is megszemlélhesse azt, hogy hol van, nehogy bármilyen élőlény is akadályozza az útját. Ha támadás érkezik felé, akkor próbál kitérni, egyébként pedig repülve elindul a harmadik ékkő irányába közben figyeli a környezetet és próbálja felmérni, hogy mibe futhat még itt bele, milyenek lehetnek az élőlények a bolygón.

by **Ko-Rel** Szomb. 27 Szept. 2014, 11:49

//Előzmény: Dzsungel//

Több, mint másfél év, közel kettő telt el azóta, hogy a sajnálatos Vadföldi események megtörténtek. Nem volt hozzászokva ahhoz, hogy nem segítik őt, így belefutott a csapdába. Szerencsére az agymosás nem tartott túl sokáig és hamar újra ráébredt, hogy ki is ő valójában. Azóta pedig Lord Ronan-nal, a Vádlóval itt volt a bolygón, ahova kitették őket meghalni. Annak ellenére, hogy még mindig a rangjukon szólították egymást a férfival hamar áttértek a tegeződésre a magázásból. Amint megérkeztek Kalli a felmenőinek hála megérezte a bolygón az egyik Végtelen gyémánt jelenlétét, ezt próbálták az elmúlt fél évben megtalálni. Noha a Nega-bandázsa itt volt a karjain nem ért vele sokat, nem volt meg a másik párja ennek azóta, hogy ide a múltba került, így használhatatlan volt szökésre és utat nem is volt képes, de nem is akart a Negatív zónába nyitni. Annihilus talán rosszabb lett volna, mint ami itt volt. A velük szemben levő lényre nézett. Ő maga is támadott volna a levegőből tűzzel, de nem volt rá szükség, mert Ronan megtette. Csendben figyelte, ahogyan a kree halálra csapja az ellenfelüket, a hatalmas gyíkszerű lényt. Nehezen ugyan, de életben maradtak a férfira nézett és bólintott.
< - Igen, már itt kell lennie a közelben – mondta kree nyelven. >
Most már úgy érezte, hogy itt van és képesek lesznek arra, hogy megtalálják, tényleg innen érezte a közelből. Tudta, hogy szerencséjük volt, hogy megérezte a követ, csak mivel a két anyai nagyszülője hordott kettőt, csak azért. Vajon mekkora esély volt erre? Tudta, hogy nem sok, de most nem számított mindez. Amíg Ronan még a szörnnyel volt elfoglalva Kalli tovább haladt egy kicsit egy sziklás részhez, ahonnan érezte a követ. Határozottan indult el befelé, majd látta meg a kékes fényt és érezte meg a kezeiben azt, hogy megjelenik ott valami. Fáradtan mosolyodott el és nézett hátra a Vádlóra, amikor meghallotta a szavait. A jövőben tanult az ékkövekről, noha az ő világában elvesztek és soha sem kerültek többé elő.
< - Már csak még egyet kellene meg találnunk és akkor tudnánk telepatikusan üzenni a nagyszüleimnek, hogy merre keressenek meg minket – mondta. – De egymagában a kő kevés ahhoz, hogy felhívjuk magunkra a figyelmet, hogy kivigyenek minket innen. >
Körbenézett, majd ismét megszólalt.
< - Keressünk valami védett helyet, ahol tudunk pihenni egy kicsit. >

by **Morsus** Szomb. 11 Okt. 2014, 01:01

Tyranis az égbe emelkedve a sivatagos tájon csak a karmokként kiemelkedők sziklákat látta. Ameddig a szem ellátott itt egy kihalt sivatag volt, de nem lakatlan. Hatalmas szörnyetegek. Természet és tudomány torz mellékgyermekei. Rémek hada mindenfelé, mint eltorzult gyomok, amik rámásztak a nagy fákra és megölték azokat. A magasból mást is lát. Egy kreet univerzális fegyverrel és egy félvért a gyémánttal.

Ronan csak megvetően néz körbe. Ritkán beszél már a kree bíró. Mozgása olyan, mint a földi kutyáké. Fenevadként a tájat szemléli. A nő ismeri ezt a nézést már. Valami bajt érzékel, de még messze van. Még a végtelen gyémánt, aminek látványát kevés halandó élhette át most csak teherként figyelte majd előre sétálva keresett maguknak megfelelő búvóhelyet. Nem messze az egyik sziklában üreg volt. kicsi az itteni rémeknek, de elég a két túlélőnek. Ronan csak rámutatott a fegyverével majd, ha megindul a lány ő is útra kelt. Vállára vette a pörölyt és árgus szemekkel figyelte a síkot, de a legtöbb közeli rém inkább Ronan legyőzött szörnyetegéből lakmározott mintsem feleslegesen neki támadjanak a győztesnek.

by **Ko-Rel** Szomb. 11 Okt. 2014, 09:55

Kalli nem sokáig örülhetett a gyémántnak, mert meglátta Ronan tekintetét és tartását. Hát egy perc nyugtuk sem lehetett ezen az átkozott bolygón? Tudta, hogy valami gond van a közelben. Ha szerencséjük van még elkerülheti őket, de az egyetlen szerencséjük ezen a bolygón az volt, hogy életben voltak. Feltéve persze, ha ezt még valaki szerencsének és nem pedig átoknak fogta fel. Talán tényleg az lett volna a legegyszerűbb, ha egyszerűen nem küzdöttek volna, hanem hagyták volna, hogy meghaljanak. Kalli-nak életben sem szabadott volna lennie, embertelen volt, de már a saját realitásában elég időt töltött Attilan óvómezőjén túl ahhoz, hogy az immunrendszere kifejlődjön és megerősödjön. Tényleg minden ellenük szólt, de ők még mindig talpon voltak. végignézett a környéken, egyelőre nem látta meg, hogy mi volt az, ami miatt Ronan így reagált, a lények a hatalmas tetemből lakmároztak, ami pár perce pusztult el, nem foglalkoztak velük. Hát akkor mi közeledhetett? Nem szólalt meg hangosan, nem tudta, hogy a sziklák mennyire verhetik fel a hangját, mennyire adhatja ki a helyzetüket annak, amit a Vádló érzékelt. Ahogyan a férfi előre indult Kalli is így tett és a környéket kémlelte, majd végül találtak is egy fedezéket. A nő csak bólintott, hogy megteszi, talán képesek lesznek elbújni attól a lénytől, ami most a nyomukban lehet. A társára pillantott és bólintott neki. A gyémántot még mindig a kezében tartotta, az öklét pedig becsukta körülötte. Még egyszer ő maga is körbenézett, hogy mit láthatott, hogy mi van a közelükben, majd bemászott a fedezékbe, ahol úgy helyezkedett, hogy Ronan is beférjen teljes testével és ő is védve legyen. Utána nem volt más lehetőség, mint várakozni, hogy ezúttal elkerülik-e az újabb csatát, vagy sem.

by **Tyranis** Szomb. 11 Okt. 2014, 10:06

Tyranis, amint a levegőbe emelkedett végre körbenézhetett a tájon, ami ott volt közvetlen körülötte. A hely egy pusztaságnak volt mondható, igaz már a Titánon megszokta mindezt, de egyébként sem volt releváns, hogy milyen a környék. Számára mindegy volt, mindenhez alkalmazkodott, ami viszont érdekesebb volt, hogy az állatok alkalmazkodtak. Ez a bolygó tényleg percről percre jobbnak tűnt arra, hogy a Phalanx-nak keresztelt találmányát ezen a bolygón tesztelje majd első ízben. Végigmérte a lényeket, nem számított rá, hogy különösen nagy gondot okoznának a számára, csak állatok voltak, amiket tucatszám képes lenne lemészárolni. A számításai szerint erre jutott és logikusnak is ez volt logikus. Főleg azok után, hogy meglátta a kree-t és a nőt a távolban. A feltöltéseknek hála a Kree Vádlót nem volt nehéz megismerni, már csak a fegyverzete és a páncélja darabjai által sem, amik lógtak róla. A nő már más kérdés volt, embernek tűnt, de ez nem volt mérvadó. Sok másik faj volt, ami emberre hasonlított, aztán mégsem volt az. Többek között az örökkévalók, embertelenek, az űrlovagok. Egy kree, főleg Ronan ellenben nem tenne meg semmit egy emberért, így ezt kihúzhatta. A nő nem lehetett örökkévaló, nem lett volna logikus, hogy itt legyen pont egy azok után, hogy a nyomukat sem találta Tyranis. A végső következetés az volt, hogy ugyan nem tudta, hogy mivel állt szemben még, de az óvatosság nem árt, ki tudja, hogy milyen meglepetéseket tartogat a páros a számára. Azonban tovább várakozni nem lett volna hatékony, így Tyranis a kezébe vette a kardját, majd repülve indult el a páros után. Az egyenlet egyszerű volt és logikus, a párosnál volt egy ékkő, ami Tyranisnak kellett, egyetlen teendő volt, megölni a párost és elvenni az ékkövet tőlük.

by **Morsus** Vas. 28 Dec. 2014, 03:11

Tyranis gyorsan és hangtalanul repült a páros pihenő helye felé. Ronan egyetlen szótlan ütéssel a rejtekhely falába csapott, amitől apró kőre zúzta azt és a megannyi repeszt záporként érte Thanos lányát. Mire a lány újra látta mi is történik Ronan fegyverét vette észre. nem volt ideje az első ütést ő szenvedte el. Az álla eltört és mindketten a földre zuhantak. Ronan már csak üvöltő állatként kezdet el a földről felállva futni felé, miközben az univerzális fegyver szikrázott. Kalli már észre vette, hogy a gyémánt érzékel egy másikat és azt is, hogy a támadójuk... humanoid. Az első humanoid, amióta elrabolták őket. Ronan csak akkor fogja mindezt fel mikor Már Tyranis fölött áll és ütni készül, emiatt egyetlen egy pillanatra habozik...

by **Tyranis** Vas. 28 Dec. 2014, 10:34

Tyranis lassanként megérkezett oda, ahol érzékelte a követ, amit keresett és nagyon hamar kiderült, hogy valóban így van. ráadásul, akiket látott azok is ott vannak vele. Csupán annyira érdekelte, hogy kicsodák azok, hogy optimálisan megállapíthassa azt, hogy miként is lehetne felvenni velük a harcot. A törmelékek voltak, amikor először rácsapódtak, majd az ütést az arcán és ismét érezte, hogy az állkapcsa eltörik. Túlságosan is sokszor és gyakorta, logikátlanul gyenge volt a csontozata félvérsége révén is. ahogyan a férfi megérkezett oda hozzá már látta tökéletesen, a külseje és a vértje, fegyvere maradéka alapján pedig könnyedén képes volt arra, hogy azonosítsa őt. Ronan, a Vádló. A Legfőbb Vádló, abból az időből, amikor még nem császárság volt a kree birodalom, hanem régi államformája volt meg. Némileg kegyvesztett lett, ezért helyezték a Kék Körzetbe a Föld szomszédságába, majd utána Attilan-on szolgált és Melissa Boltagon tanácsadója lett. Egy ideje eltűnt és nem tudott róla senki semmit. Eddig. Azt a néhány pillanatot, amíg a férfi megakadt a támadással Tyranis próbálta kihasználni, a kezét nyújtotta a férfi feje felé és kozmikus csapással próbálta arcon találni. Ha nem sikerült, akkor próbált azonnal félregurulni és felpattanni, ha sikerült akkor előrefelé csúszni és a kardjával a kree mindkét lábát hátulról megvágni, az inakat elvágni, hogy ne tudjon lábra állni utána. Közben arra is figyelt, nehogy máshonnan is támadás érje, mert azok elől is igyekezett majd kitérni.

by **Ko-Rel** Vas. 28 Dec. 2014, 11:23

Kalli egyelőre a fedezékben maradt, és onnan próbálta figyelni azt, ami történik. Összehúzta magát, amikor Ronan a falba csapott és így indított támadást a közeledő irányába. Saját maga is meglepődött, hogy végre valahára humanoid létformát lát, lehetséges lett volna, hogy valaki utánuk jött és végre rájuk akadt a nagyanyja nyomán? Bár még mindig ott volt a lehetőség arra is, hogy ellenük küldték őt, hogy ellenőrizzék meghaltak-e végre, ha nem, akkor öljék meg őket. De egyelőre nem tudhatta, hogy melyik lehetőség állt fent, így nem akarta, hogy bántsák az ősz hajú nőt, ki tudja, lehetséges, hogy kijuttathatja őket innen.
- Ne öld meg, várj nagyúr! – kiáltott Ronan-ra.
Ha már elkésett a szavaival és vagy Ronan támadna, vagy az idegen nő védekezne, akkor mindkettejük közé próbál egy tűzfalat emelni, hogy az esetleges támadásokat ezzel akadályozza meg, vagy késleltesse úgy, hogy legyen esélye mindkét félnek a kitérésre. Látta, hogy a társa ösztönösen támadott, fel sem mérve, hogy mi jön, valószínűleg nem humanoidnak vélte a közeledőt, hanem egy újabb szörnynek. És mivel azok ott voltak mindenhol Kalli figyelte a környezetét is, ha támadás érkezne felé, akkor próbál kitérni.

by **Morsus** Hétf. 23 Márc. 2015, 16:23

A lövés eltalálta a kree arcát, aki meghátrált, de mire Tyranis támadhatott volna a tűzfal megjelent kettejük között. A kree vádló barbárként üvöltött felé a lángokon keresztül, de a két nő inkább azzal törődött, hogy a gyémántok, amik náluk voltak fénylettek egymás közelségétől.
- Végtelen.... Gyémántok...
Súgta magától idegen módon emberséges modorban Ronan, mintha a látvány kijózanította volna egy pillanatra. De nem volt sok idejük. legalább egy fél-egy perc távolságra már látni lehetett egy hatalmas szörnyet, ami feléjük repült és valószínűleg a csata és a tűz vonzotta erre.
Szörnyek Bolygója 374328-56537-tricephalous

Szörnyek Bolygója 374328-56537-tricephalous

Meg egy hasonlót, ami futva közeledett.
Szörnyek Bolygója 1070466-2h1

by **Ko-Rel** Kedd 24 Márc. 2015, 10:35

Kalli időben volt képes arra, hogy felhúzza Ronan és az ismeretlen nő közé a tűzfalat, mielőtt a férfi komolyabban megsérülhetne. Készült volna másra is, de nem maradt ideje, mert az vonta a figyelmét magára, hogy a másik nőnél a ruhája alól mellkas magasságban két fényes pontot látott. Azonnal tudta, hogy azok is Végtelen gyémántok, bár a színűket így nem tudta volna megmondani. Ki volt ez a nő és miért kezdte összegyűjteni őket? Nem tudta rá a választ, de az biztos, hogy roppant veszélyes ellenféllel volt. Ha mindez pedig nem lett volna elég, akkor még ideje sem volt, sem neki, sem valószínűleg a másiknak terveznie, mert hangos csörtetést és üvöltést hallott meg. Akkora lényeket még nem is igen látott, amik most közeledtek feléjük. Mint korábban is a tűz és a csata lehetett az, ami idevonzotta. A lények pedig túl veszélyesek voltak azzal, hogy figyelmen kívül hagyják őket és ne foglalkozzanak velük. De ezt a most érkezett nő is kihasználhatta. Nem volt túl könnyű a helyzet emiatt.
- Nagyúr! Gyere vissza! – kiáltott a férfinak.
Ha Ronan nem mozdult, akkor kénytelen volt ő előrébb lendülni a férfi mellé és a bandázs, illetve a saját képessége által egy félgömb alakú lángoló védőpajzsot hozzon létre, hogy ezzel védhesse meg magát és a férfit a közeledő lényektől és az ismeretlen nőtől.

by **Tyranis** Kedd 24 Márc. 2015, 11:38

Tyranis is kénytelen volt visszatáncolni, amikor a tűz megjelent előtte, főleg, mert annak egyelőre nem tudta a kilétét, hogy milyen erőből származik. Nem mintha olyan nagy kárt okozott volna benne, amit ne tudna kiregenerálni, de nem tűnt logikusnak az, hogy máris úgy megsérül, hogy az ékkő megszerzése emiatt veszélybe kerül. Eddig csak érzékelte a harmadik ékkő jelenlétét, de most már meg is látta a szőke hajú nőnél, hogy ott van. Itt volt tőle egy karnyújtásnyira és csak meg kellett szereznie, ehhez pedig csak a Vádlón kellett átgázolnia, illetve a nőn. Minden izma megfeszült, támadásra készen, már kész volt arra, hogy nekiessen az ellenfeleinek, de ekkor zavarta meg a közeledő hangok áradata. A szeme sarkából nézett a hangok irányába és akkor pillantotta meg a közeledő két hatalmas fenevadat, az egyiket a földön, a másikat a levegőben. Az egyik félig humanoidnak tűnt a számára, de a másik teljes mértékben állatiasnak. Az intelligenciaszintjükről így látatlanban csak felvetései lehettek, de azok nem voltak túl biztosak, és még volt egy kis ideje arra, hogy azok ideérjenek. Így még mindig a kree és a másik volt az elsődleges. Arra várt, hogy valami miatt kizökkenjen a másik kettő, akár amiatt, hogy a lényekre néznek, vagy bármi más miatt azt a pillanatot szándékozott kihasználni, a pajzsaira koncentrált, hogy azok legyenek a legerősebbek, majd a kardjával Ronan felé szúrt lendületből, hogy leszúrhassa a férfit. Ha az tudna korrigálni, akkor követi őt, a visszatámadás esetén pedig próbálja kihasználni a férfi mozgását és belharcba bekerülni, hogy úgy támadhasson a kree-re. Logikusnak tűnt számára, ha elég közel kerül, akkor a nő nem fog támadni, mert nem akarná, hogy megsérüljön a társa, az érzelmek mindig hátráltató tényezők voltak a logikával szemben.

by **Morsus** Kedd 16 Jún. 2015, 20:08

Kallinak nem volt szerencséje, egyetlen pillanatra Ronan követte a parancsát, de ekkor szúrt Tyranis a férfi felé. A kree már túlságosan megszokta ezt. már álmában ölte az kar méretű piócákat, amik rájuk támadtak. Ösztönösen védekezett és ölt. Még így is túl lassúnak bizonyult Thanos démoni lányával szemben., a penge a vállába hasított és a kék óriás elmosolyodott. A kalapácsból szikrák áradtak ki és Tyranis azonnal összerakta. A fegyver túltöltődik, szóval ha nincs min levezetnie a hordozóját rázza meg, akivel összeköttetésben van a pengének hála. már húzta el a kardot amikor az energia végig táncolt rajta és a rázkódástól üvöltve zavarodott meg. Ronan állat volt, de nem ostoba. Tudta, hogy az ellensége okosabb nála és tudta, hogy az intelligenciát egy módon tudja felülmúlni, ha nem hagyja gondolkozni. Ahogy Tyranis ereje legyűrte volna a sokkot a pöröly tökéletesen arcon találta. A koponyája megrepedt, a bal szeméből, az orrából és az arca több részéből vér ömlött. A gondolkodása lassult agyi sérülései voltak. Ronan egy elvadultat üvöltött, amitől a földön futó szörny megtorpant majd pörölyét az égbe emelte, hogy lecsapjon újra a földre került nőre. Az égi óriás pedig Kallit vette célba, mélyrepüléssel száguldva felé.

by **Ko-Rel** Szer. 17 Jún. 2015, 10:16

Kalli hiába szólt, mert Ronan nem reagált arra, amit mondott neki, egyelőre nem akart beleavatkozni a harcba, látta már a férfit harcban és nem akarta kockáztatni, hogy ösztönösen visszafelé is támad, mert azt hiszi, hogy a nő is ellene tör. Igaz nem is igen lett volna esélye arra, hogy segítsen, hiszen az égben levő szörny máris célba vette őket. Örült, hogy nem Ronant, hanem őt magát, mert így legalább a Vádlónak nem kell kétfelé figyelnie, hanem elég csak a rejtélyes támadójukkal foglalkozni, akiről egyelőre még mindig semmit sem tudtak, csak annyit, hogy két ékkő nála volt és valószínűleg a harmadikat is akarja. A szörnyet pedig jó lett volna, ha odébb tudta volna csalni a lényt. Körbenézett és igyekezett mihamarabb felmérni a terepet, hogy hova tudná becsalni a közelükben levő sziklák közé, ahol beragadhat a lény. Vagy, ha a közelben van hasonló hely, amit Kalli repüléssel könnyedén elérhető. Ha volt ilyen, akkor arrafelé próbálta csalni, hogy a lény beszoruljon egy ilyen szurkokba. Ha nem volt efféle, akkor kénytelen volt kissé odébb menni, és ha a lény kellően közel ért, akkor némi koncentrációval egy hatalmas tűzrobbanást próbált a repülő dög feje előtt generálni, hogy kellően megzavarhassa mindez, elveszítse a kontrollt a teste felett és remélhetőleg becsapódik a földbe. Ha egyik terve sem jön be, akkor egyelőre próbál félreugrani, repülni a lény útjából, hogy az ne találhassa el és közben a bandázzsal energiamezőt generál maga köré, hogy azzal is védje magát.

by **Tyranis** Szer. 17 Jún. 2015, 10:47

Tyranis gyorsabb és ügyesebb is volt, mint az ellenfele, így sikeresen bevitte a támadást, amit akart. Ám amint megtette rájött, hogy ez hiba volt és azonnal próbálta kirántani a kardot a másikból, amikor az elektromos csapás érte. A földre került és mire a görcsök kimehettek volna a testéből, hogy könnyedén, gördülékenyen ugorjon, vagy táncoljon félre kapta a következő ütést. Érezte, hogy az arcának szinte minden csontja eltörött és a súlyos agyrázkódás, és egyéb fejet ért sérülések miatt a gondolkodása is lassabb lett. Nem is tétovázott, a teljesen koncentrációját a regenerációra igyekezett fordítani, hogy az legyen a leggyorsabb, a teste többi része annyira nem volt fontos jelenleg, a fejet ért sérülések igen, így a regenerációt ezen a testrészén kezdte el. Megvoltak az előnyei, ha valaki molekuláris szinten képes volt uralni a testét és ez most igencsak hasznosnak bizonyult Tyranis részére. Látta a felé tartó pörölyt, ezúttal nem szándékozott olyan sokat kitérni, csak annyira, hogy a pöröly ne találja el és nagyjából védve legyen a felröppenő kövektől. Ezúttal ő sem akarta túlkombinálni a támadásokat, mert láthatóan nem váltak be a precíz dolgok.
Ha a pöröly még mindig aktív, akkor egyszerre próbálta megérinteni Ronan-t és a pörölyt, miközben a teste egyáltalán nem éri a földet, így az elektromosság csak átfolyna rajta és Ronan-t rázná meg és érne el vele hasonló eredményt, mint amivel ő maga szenvedett. Ha ez nem megoldható, akkor egy gyors vágást próbál ejteni Ronan ágyékán, vagy belső combján, amelyiket eléri a karddal, minél nagyobb és fájdalmasabb sérülést okozzon ezzel a férfinak. Ha egyik sem kivitelezhető, akkor próbál kitérni mindaddig, amíg a regeneráció nem hozza kellően rendbe a fejét, hogy normálisan tudjon gondolkodni.

by **Morsus** Csüt. 10 Szept. 2015, 06:07

Kalli az égbe repült és megpróbálta elhozni onnan a szörnyet. Nem talált megfelelő rést neki, hogy csapdába csalja így mikor elég közel repül az óriás akkor berobbantja a szörnyek arcait. A lény zuhanva csapódik be a földbe. Az égő fejét csapkodja és dörzsöli a földbe szenvedve.
Tyranis milliméterekre kerüli el a kalapács csapását. Majd felemelkedés közben egy vágást mér Ronan öle felé. A hasítás egy vízszintes vágást húz végig a bal láb combjának belső részén. Ronan bal kezével a sebet fogja meg, hogy sötét kékes vérét elfojtsa. A kree jobbjával pedig félre csapja Thanos lányát. A pörölye pont a földön volt így azzal, hogy az égbe kapta máris egy legyintéssel üti el magától Tyranist. A nő három métert békázva zuhan hátra, méterenként koppanva a földön. A regenerációja miatt ez az ütés nyomott sem hagy, de az előző csapások sebzése így nem gyógyul elég gyorsan. Ronan viszont üvölt, mint valami veszett szörny és rohanva fut felé, hogy újra lecsapja.

by **Ko-Rel** Csüt. 10 Szept. 2015, 09:28

Szerencsére sikerült a lény figyelmét magára vonnia Kallinak, azonban csapdába csalni ezen a helyen nem tudta, így kénytelen volt a másik tervét létrehozni és kivitelezni. Ennek köszönhetően egy nagyobb tűzlabdát, tűzrobbanást hozott létre a lény arcában, mire az a földre zuhant és ott kezdett el vergődni hatalmas kínok között. Noha csak egy vadállat volt, ami könnyedén megette volna őket, vagyis valószínűleg ezt akarta megtenni, ennek ellenére Kalli mégsem akarta azt, hogy miatta szenvedjen túl sokat az állat. Tudta, hogy most azzal, hogy megsérült még veszélyesebb ellenfél lesz és nem fogja feladni, hanem újra támadni fog, a legtöbb állat így tett volna. emiatt nem is hagyhatta őt életben, hanem kénytelen volt tenni az ellen, hogy ne tehesse meg újra a szörny mindezt. A lehető leggyorsabban igyekezett odarepülni a madár hátához úgy, hogy a lény nyakát, fejét elkaphassa hátulról és úgy találjon rajta fogást, hogy az ne dobhassa le őt a hátáról. Ha sikerült, akkor megragadja úgy, ahogyan fojtogatni szokás másokat, majd a bandázstól szerzett emberfeletti erejével – 10 tonnás – egyetlen mozdulattal próbálja kitörni a lény nyakát, ezzel is megmentve a további szenvedésektől.

by **Tyranis** Csüt. 10 Szept. 2015, 09:38

Tyranis pontosan számította ki, hogy miként is fog jönni a pöröly, így sikeresen kitudott térni annak az útjából és riposzttal valószínűleg elég súlyosan megsértve a férfi belső combját. Tudta, hogyha artériát ért, akkor a férfi perceken belül elvérzik, mert az a seb azonnali műtét nélkül halálos és gyors kivérzést okoz. Mielőtt azonban a lány félreugorhatott, vagy mozdulhatott volna a kree férfi még visszakézből megütötte. A lány ugyan néhány métert repült hátrébb, de ez nem okozott túl nagy sérülést neki, már csak azért sem, mert a regenerációja folyamatosan dolgozott. Igaz most néhány kisebb sérülést is rendbe kellett hoznia, így a többi lassult. Logikus volt, hogy néhány másodperc előnyt szerezzen, hogy a most kiesett idő is beérhesse önmagát. Éppen ezért egyelőre nem mozdult el, hanem próbálta tovább gyorsítani a regenerációját, majd ahogyan a férfi támadási közelségbe ért, akkor próbálta kihasználni, hogy valószínűleg mostanra már jócskán gyorsabb a másiknál, így kitérni előle úgy, hogy Ronan a lendület és sérülése miatt ne tudjon megállni már és korrigálni. Ha mindez sikerült, vagy ehhez hasonlót kivitelezni, akkor szinte azonnal fordult meg és a kardjával próbálta végighasítani a férfi hátát, vagy ha tudja, akkor egy lendületből lefejezni őt. arra ügyel, hogyha ellenfele is gyorsan reagálna, akkor kitudjon térni a támadás elől.

//Folytatás: Titán//

by **Lady Gaia-Vell** Szer. 16 Nov. 2016, 00:00

Kree Invázió – Prológus / Szörnyek bolygója és Vészjelzés

Résztvevők: Aashirya Nakti Singh és Maci, Kitajo Akimoro, Lucan Scorpius/Holtkacaj,

Yalvis Trewero / Bíbor Kísértet, G'hhhzz és Srir Gur

Következő körváltás: 2016. november 20. (vasárnap)

Prológus:
”Egy sötét szürke helységben az alak holografikus képeket nézett, információkat gyűjtött a holonetről, amikor a háta mögött megjelent valaki.
- Megvannak az információk Táncos? – kérdezte a síron túli hideg, nemileg be nem azonosítható hang.
- Igen, megvannak Átok – mondta a másik hasonló hangon, mint az első. – Minden a helyén van, és azt az örökkévaló technológiával rendelkező egyént is eltérítettem, nem fog a Szörnyek Bolygójának közelébe menni. Mik a terveid a Legfőbb Vádlóval és a lánnyal?
- Ha nem találják meg őket és meghalnak, hát meghalnak – mondta Átok. – Ha kijutnak, akkor tovább fokozhatják a zűrzavart.
- Egyszer még császár és császárnő is lehet belőlük a kree birodalomban a lány révén… - figyelmeztette a másikat.
- Tudom – bólintott Átok. – Talán éppen az is lenne a legjobb, hogy a Legfőbb Vádló szerezze meg a trónt és tartson egy hatalmas tisztogatást a birodalom soraiban.”
- Átok és Táncos

Szörnyek Bolygója 00120

Aashirya, Maci, Kitajo és Lucan számára minden teljesen hétköznapin tellett, tették a szokásos, mindennapos dolgaikat végezték, egészen addig a pillanatig, amíg egy ütést nem éreztek a hátukban, aztán mindent átvett a sötétség. Legközelebb akkor tértek magukhoz, amikor egy hatalma rázkódást éreztek és kizuhantak valahonnan. Egy félhomályos helységben voltak, körülöttük megannyi sztáziskapszula, ők maguk is egy-egy ilyenből zuhantak ki.
Szörnyek Bolygója 95c362c1f15f6224a62fae4aa4675f9b

Szörnyek Bolygója 95c362c1f15f6224a62fae4aa4675f9b

Mindenkin egy szürke színű unisex kezeslábas volt, mint valami egyenruha, de jelölés nem volt rajta. Könnyű, ellenálló anyagnak nézett ki. De ezen és a helységen sem nagyon volt idő körbenézni, mert újabb erős rázkódást érzett mindenki, majd azt, hogy nehéz volt valami miatt megállni a lábukon, majd egy erős becsapódás, akinek a végén mindenki a falhoz vágódott nagy erővel és elvesztették az eszméletüket.
Ki tudja, hogy mikor, és mennyivel később de szépen lassanként fejfájással kezdtek ébredezni a sötétben…

A vészjelzést észlelte Yalvis, G'hhhzz és Srir is. Szerencsére a társaságnak sikerült egy hajóra felkéredzkednie, hogy eljussanak a megfelelő bolygóhoz. Más is észlelte a vészhívást, így nem kellett kitérőt tenni. Srir számára a kree-k nem adtak hajót valamilyen oknál fogva és a rangjával kideríthette, hogy nem is szándékoznak erre a helyre mentőhajót küldeni, ami igencsak különös volt. Egy sima átlagos típusú hajóra sikerült feljutni a társaságnak, ami nem csillagkapukat használt, hanem csak a hiperteret, így nagyjából két nap volt mire megérkeztek a bolygóhoz. Eddigre nagyjából négy napja sugárzott már a vészjelzés. A hajó kilépett a hipertérből és ekkora a hídra hívta a kapitány a társaságot – aki egy teljesen semleges fajból származik.
Szörnyek Bolygója Katholplanet

- Nos megérkeztünk – mondta. – Furcsa, hogy senki sincs itt, semmilyen más hajó, pedig ez nem túl gyors madár.
A hármasra nézett, hogy nekik mi a véleményük ezzel kapcsolatban, majd folytatta.
- A biztonság kedvéért fenn maradok bolygókörüli pályán, maguk pedig elvihetik a siklót, már ha tudja valamelyikük vezetni…

//Csak a Vészjelzésre jelentkezők írjanak felszereléslistát, a többieknél nincs semmi. Svarog, amint befejezte Paci-nál a játékot bekerül ide is.//

template nélkül:

by **Phobia** Szer. 16 Nov. 2016, 14:12

- SZÖRNYEK BOLYGÓJA -
Résztvevők: Lucan; Aashyra; Maci; Kitajo

Megbízások. Egy ember holtan akarja látni felebarátját, de ő maga képtelen rá, ezért megbíz valakit a munkával. A vezér átadja nekem a megbízást én pedig precízen végrehajtom. Legyen az férfi, nő, idős, fiatal, bűnös, vagy ártatlan, a célpont meg fog halni. Akárcsak most. A megbízó a halál maga, a célpontok pedig sokan vannak. Hamar hozzá kell kezdeni.
A megfelelő reptér előtt állok és csak figyelek. Figyelek és várom, hogy a célpont felbukkanjon, én pedig belekezdhessek. Nem itt szándékozom likvidálni, legalább is nem most, előbb ki kell figyelnem őt. Tudnom kell hol lakik, kiket ismer, milyen erők, eszközök állnak a rendelkezésére, és a többi. Igaz ami igaz, ha a gyorsaságra alapoznák, akkor hidegvérrel főbelőném a bejárat előtt, majd eltűnnék a helyszínről. Én azonban a precizitás híve vagyok, valamint kell pár válasz is, így lassan intézkedem. Ahogy eddig is.
A célpont alig tíz perc múlva lép ki az épületből, én pedig elindulok felé. Hirtelen egy ütést érzek a tarkómon és minden elsötétedik.

Egy hatalmas rázkódás kelt fel a kábulatból, majd kiesem valami koporsóféleségből, és a padlón kötök ki. ~ Elkaptak. ~ reflexesen a pisztolyomhoz kapok, ami azonban nincs nálam. Rövidesen észreveszem, hogy minden holmim eltűnt, még a ruháim is, helyette valami kezeslábas van rajtam. Éppen mozdulnák, mikor újabb rázkódást érzékelek, majd nekicsapódom valaminek.

Mikor ismét magamhoz térek, rögtön a fejfájásra leszek figyelmes. Életemben nem foglalkoztam a fájdalommal, inkább mozgatórugóként, erőként tekintettem rá. Hagytam, hogy elárasszon, majd egy hosszú kacaj formájában megszabaduljak tőle. Ez holtomban se változott, bár élőhalottként már kevésbé intenzív a fájdalom, olyan semleges. Nem is törődöm vele, hanem lassan elkezdek kacagni. Mély, száraz kacaj hagyja el a számat, mintha egy hulla nevetne. Nevetek, mert valaki az életemre pályázik, valaki meg akar ölni. Ezzel azonban nagyon elkésett, ezt a dicsőséget már valaki bezsebelte.

by **Serenity** Szer. 16 Nov. 2016, 18:15

Lady Serenity, Halál
Előtörténet
Játék: Szörnyek Bolygója
Társ(ak): Aashirya Nakti Singh és Maci, Kitajo Akimoro, Lucan Scorpius/Holtkacaj, Yalvis Trewero / Bíbor Kísértet, G'hhhzz ÉS Srir Gur -

A váratlan csatát követően eltartott egy kis ideig amíg kihevertem a sérüléseket és a fejmosásokat. Az utóbbiból határozottan több volt, és sok olyan személytől akinek az orrát még csak be se törhettem, pedig az biztosan sokat segített volna a gyógyulásomon, és keveset az övén. Arról nem is beszélve, hogy azok akik arról papoltak, hogy egyedül is le kellett volna győzzük az ellenfeleinket, még a végén maguk is szinte alul maradtak, ha az istenünk nem lép közbe. Mintha már magában az nem lenne elég nagy sértés önmagam számára, hogy egyáltalán ez be kellett következzen.
Viszont ahelyett, hogy emiatt depressziós szeánszokat és fölösleges pszichiátriai látogatásokat tettem volna, inkább minden dühömet és erőmet edzésre fordítottam. A lehető legjobb formámban kellett legyek annak érdekében, hogy ha valami hasonló történne, akkor ne kerüljek ismét gyengélkedőre. Még a szó is zavar, de nagyon.
Sajnos ez az idilli tévképzet nem tartott túl soká, hisz hamarosan már arra ébredtem, hogy egy kapszulából estem ki a padlóra. Csupán egy ütésre emlékeztem, majd itt vagyok, egy szürke egyenruhában, többed magammal. Túl sokat viszont nincs időm ezen gondolkodni, hisz hamarosan minden rázkódni kezd és a legközelebbi falnak csapódva ismét elveszítem az eszméletemet.
- Valaki nyomjon le egy csövet a torkán, hogy ne én kelljen... - tápászkodom fel zsörtölődve, hisz nem elég, hogy fejfájás kerülget, ami fiziológiámat tekintve se egy kellemes dolog, de még egy idióta mindezt nevetéssel tetézi. Ha itt lenne mellettem akkor biztos, hogy tartós nyakfájdalmat okoznék neki. Mivel viszont ez nem lehetséges, így egyelőre csak annyit csinálok, amennyiben ez semmi akadályba nem ütközik, hogy a szárnyaimat kinyitva és engedve azt, hogy az energiáim oda özönjenek, fényt teremtek. Legalább lássam, hogy ki az akinek az arcát át kell alakítani, arról nem is beszélve, hogy nem ártana, ha a többieket is látnám, meg a helyet is ahol vagyunk. Kétlem, hogy túl sok ellenségem itt lenne velem együtt, főleg, hogy azok listája egyelőre eléggé szűkös és üres, legalábbis egyelőre.

Képesség
Felszerelés
Megj.

Credits

Spoiler:

Szürke színű unisex kezeslábas

Template by Kuroya of THQ & GS.

by **Adrian Sommerfield** Szer. 16 Nov. 2016, 23:47

Újra kezében a kardja és érzi, hogy megvan benne az erő ahhoz, hogy ezeket az egyszerű kis csótányokat eltapossa. Groteszk vigyor húzódik az arcára, lendületet vesz majd hirtelen hátulról valami éri őt és elájul. Mikor magához tér akkor arra tér magához, hogy még az eddigieknél is furcsább helyen van és egy furcsa ruhában aminek el sem tudja képzelni, hogy miből lehet az anyaga. Az egész hely rázkódik mintha valami hajón lennének. El is könyveli magában tényként, hogy valami nagyon furcsa hajón van ami épp viharban van. Azt is, hogy nem egyedül van. Valaki röhög. Kin röhög? Rajta? Amennyiben ez így van ez vért követel. Viszont nem találja a kardját. Fel is szólal hát japánul hisz csak azt a nyelvet ismeri.
-Hol a kardom? Azonnal hozzák ide a kardom! Te ! Hang aki eddig vezettél! Hol a kardom és miféle játék ez?
Ahogy jobban szétnéz és meglátja a fénylő, szárnyas fémszörnyeteget igyekszik hamarabb talpra állni.
-Miféle szörnyeteg vagy te? Bakemono, gonosz szellem vagy boszorkány? Mindegy is. Küzdj meg velem és lássuk melyikünk igazibb harcos!

Srir mikor hallott a kree segélykérésről akkor első dolga volt saját népétől egy hajót kérni, hogy segíthessen. Viszont ezt nem kapta meg és ahogy kicsit kutakodott azt is megtudta, hogy nem is akarnak válaszolni sehogy a segélykérésre. Ez igencsak furcsa volt számára. Ők akik a legjobb harcosok az univerzumban magukra hagyják a társaikat mint valami gyáva kutyák nem vall egy igazi kree katonára. Ezt a véleményét persze megtartotta magának. Sikerült felkerülnie egy hajóra ami arra tartott. Meglepő módon ismerőst is látott a társaságban Srir. A nagyszájú foxiai-t. Nem is bírta megállni a katona, hogy ne tegyen valami megjegyzést újonnani találkozásuk örömére.
-Nocsak foxiai! Szőr nélkül elviselhetőbben néztél ki.
Rajta kívül egy idegen tartott velük. Vele Srir nem nagyon foglalkozott és az elkövetkezendő két napban a többiekkel sem nagyon csak amennyit muszáj. A feladatát jött elvégezni nem pedig barátkozni. A kapitány hívására megjelent a hídon. Megláthatta hát a célpontot. A ki nem mondott kérdésre kő arc a reakció.
-Én nem tudok semmit. Nem lettem beavatva semmibe. Azért vagyok itt mert a népem vészhívója szól és a büszkeségem megkívánja, hogy segítsek.
Ő maga nem képes elvezetni egy ilyen járművet. Hiba ezt belátja amit majd a jövőben korrigálni szükségeltetik.
//Úgy vettem, hogy G'hhhzz nem a skrull formájában van. Amennyiben igen akkor felkészülhet arra, hogy Srir úgy néz rá mint egy utolsó söpredékre.//

felszerelés:

by **Bíbor Kísértet** Csüt. 17 Nov. 2016, 18:49

Yalvis egy yasharoni fejvadász elől menekült, mikor hallott a kree segítségkérésről. Az a kis balhé után elég népszerű lett, és ezzel arányosan épp úgy emelkedett a vérdíj a fejére.
Hát igen, az amnesztia amit a Knowhere után kapott csak eddig tartott ki, és úgy festett, hogy újra gondolkodhat azon, hogy hogyan is kaphatná meg. Így jó lehetőséget látott, hogy fellógjon a kree hajóra és a segélyhívást kivizsgálni igyekvő csapatnak.
Mikor a hajó fedélzetére lépett összeakadt egy ismerős arccal. A Srir nevű kree azonnal megjegyzést tesz a kinézetére.
- Te is elviselhetőbben néztél ki, míg ki nem nyitottad a szádat - vágott vissza a foxiai.
Az elkövetkezendő napokban Yalvis a szobájában üldögélt, távol a társaitól. Jó vicc, "társai".
Kb. mint ha a bundájában lévő két tetű azt mondaná a másikra, hogy barátok. Mikor megérkeztek a világhoz, a kapitány elmondta, hogy sehol egy hajó. A bolygó maga pedig élhetőnek tűnt, valószínűleg burjánzott rajta az élet. Azonban hogy érdemes lett e volna ide hétvégi telket venni, vagy nem, arról semmit nem tudott.
Amit a foxiai is észrevett, és azonnal a kree-re nézett, aki mentegetőzni kezdett.
- Ó, pedig reménykedtem hogy valamit dumáltatok erről a legutóbbi kocsmázáson. Komolyan, mert olyan rendes és szeretetreméltó népek vagytok, szerintem elképzelhető hogy piknikezés közben beszélgettek erről. Ja, hogy nem piknikeztek, gondolom azt se tudjátok hogy mi az.
Mikor kiderül, hogy egy siklóval mennek le, Yalvis a kapitányra pillant.
- Amúgy valami ötlet, hogy hogyan vezetjük el? - kérdezte a foxiai. - Vagy ki vezeti, mert nekem bizony nincs pilótavizsgám... Na, valaki? Vagy még jobb! Küldjünk már le valami szondát vagy végezzünk szenzoros letapogatást a bolygón. Legalább mérjük be a vészhívás helyét! Ne legyünk már yeladori koboldlemurok a sötétben!

Felszerelés:

by **Aashirya Nakti Singh** Szomb. 19 Nov. 2016, 20:30

Teljesen nyugodt, bár kissé hideg volt a nap. A napi könyvelést átnézve, kicsit elszomorodott Nakti. Az elmúlt hónap eseménye rontott az üzletén. Az egyetlen szerencséje, hogy az áruja nagyrészt nem romlandó. De a korai sötétedés és az alacsonyabb biztonsági jelenlét rányomja a bélyegét a vásárlásokra. Ő azonban nem félt, kissé örült is annak, hogy hamar lemegy már a nap. Így bizonyos parkokban könnyebben tudott közlekedni lelki társával, Macival. Épp ki is értek a parkba s fordultak volna egy kis belső tóra vezető ösvényre amikor...

...megrázkódott alattuk a fémes talaj. ~ Maci, ez már nem a park... ~ Néz körbe és próbálja erőltetni a szemét, hogy jobban lásson. Meg meglássa mi is történik körülötte és hol is van. Mikor éles nevetés hasított a gondolataiba jött rá, hogy a hasadék inkább fájdalom képében jelentkezik a fejében. Kicsit kezdi már felfogni a világot. Kinéz oldalra és szélesen elmosolyodik. Egy pillanatra beleremeg a fájdalomtól, de a mosolya pár pillanatra legyűri a fájdalmat. A medvéjét nézi, ahogy ült egy kapszulának dőlve és azt nézegette mi van a testén. Aztán lábaira áll és elkezdi szaglászni az uniszex overált, ami mindenkin van, tehát rajta is.

by Ajánlott tartalom

Szörnyek Bolygója

Szörnyek Bolygója

Re: Szörnyek Bolygója

Re: Szörnyek Bolygója

Re: Szörnyek Bolygója

Re: Szörnyek Bolygója

Re: Szörnyek Bolygója

Re: Szörnyek Bolygója

Re: Szörnyek Bolygója

Re: Szörnyek Bolygója

Re: Szörnyek Bolygója

Re: Szörnyek Bolygója

Re: Szörnyek Bolygója

Re: Szörnyek Bolygója

Re: Szörnyek Bolygója

Re: Szörnyek Bolygója

Re: Szörnyek Bolygója

Re: Szörnyek Bolygója

Re: Szörnyek Bolygója

Re: Szörnyek Bolygója

Re: Szörnyek Bolygója

Re: Szörnyek Bolygója

Re: Szörnyek Bolygója

Re: Szörnyek Bolygója

Re: Szörnyek Bolygója

Re: Szörnyek Bolygója

Re: Szörnyek Bolygója