Re: Las Vegas

by **Thorhalla** Hétf. 11 Aug. 2014, 09:05

Résztvevő: Crimson Kestrel és Lar’syee Eleina / Harcimadár

Kestrel szavaira ugyanaz a férfi felelt, mint aki eddig.
< - Nem kell aggódnia a legtöbb teszt és vizsgálat bioszkenneléssel zajlik, csak egyhez kell majd vért vennünk öntől – nyugtatta meg a férfit. >
Mindezen vizsgálatok Kestrel számára sem voltak idegenek, megszokott módszerek, így nem kellett semmilyen homoszexualitásos dologtól tartania. A vizsgálat annyi volt, hogy egy gép előtt megállt az pedig végigpásztázta és készen is volt az egész. Már bent a szobában nem kérdezett rá a férfi arra, hogy miért ez a név. Úgy tűnt, hogy tudja, hogy ez katonai rang lehetett, vagy pedig a választott név, amit Kestrel magára aggatott az akadémiáról való kikerülés után. A válaszokat jegyezte az ügynök, egészen addig bármiféle megakadás nélkül, amíg a shi’ar el nem ért addig a pontig, hogy ugorjon. A férfi egyébként egy középkorú egyén volt, őszülő halántékkal, a haja barna, a szemei is, az orra kissé furán állt, mintha el lett volna korábban törve és rosszul forrt össze. Az arcán több helyen szarkalábak és apró ráncok, amik most a homlokráncolásnak hála erősebben látszottak.
< - Ugorjon? – kérdezte gyanakodva. >
Aztán vett egy mélyebb levegőt és a következő mondat után fújta ki.
< - Kitől kapná az újabb parancsot? – kérdezte. >
Látható volt a férfin, hogy valamelyest megkönnyebbült, hogy az Attilan-it mondta Kestrel, beleszólt a rádióba, hogy „hívják ide… most”. Hogy kit és miért arra nem kapott Kestrel választ.
< - Ezek szerint Lord Gladiátor és a korábbi Birodalmi Gárda oldalán áll, ez nagyban segíti az ön dolgát – mondta. >
A következő kérdésre meglepetten nézett a férfi, de ettől még felelt.
< - Igen vannak – mondta. – Magánnyomozók, vagy pedig fejvadászok. >
Mindkettő ismert volt a tanulmányai révén a shi’ar-nak, ő maga is tanult ilyesmiről, még a név is egyezett.
< - Nem, valóban nem követett el bűnt, csak a bolygó körül karantén van a kree hadüzenet miatt, hivatalosan Lady Melissa közbenjárása nélkül egyetlen idegen személy sem léphetne a bolygóra. Ön pedig lássuk be igencsak furcsa módon érkezett. >
Ekkor kopogtattak az ajtón, a férfi kiszólt, hogy bejöhetnek. Az ajtó kinyílt és egy shi’ar nő lépett be rajta teljes harci díszben. Kestrel felismerte, egy Harcimadár volt az, a Halálhozó osztályból.
Las Vegas - Page 2 2466444-wb29

//Előzmény: Bálterem//

by **Crimson Kestrel** Hétf. 11 Aug. 2014, 19:38

< - Ugorjon? – kérdezte gyanakodva. >
- Igen, ugorjak. - Mondom magabiztosan, elvégre teljesen így történt. - A pilóta közölte, hogy elértük a kijelölt koordinátákat. - Teszem hozzá még segítőkészen az összes magyarázatot, melyet nyújtani tudok. Parancsot kaptam, teljesítettem! Mit nem ért ezen?! ...A megalázásom lenne esetleg a célja? Így vallatnak errefelé?
< - Kitől kapná az újabb parancsot? – kérdezte. >
Igen! Meg akar alázni a primitív főemlőse! Van mersze!!! Nyugalmat erőltetek a gondolataimba, ha a saját hangomat használnám nem kizárt hogy remegne, ezzel tovább rontva a helyzetem, de a fordítógép remélhetőleg nem tolmácsolja. - Nos, ugye normális körülmények közt - az egyik részt jobban megnyomva hogy biztosan érezze a kérdése fölöslegességét, de mégse valljam be egyenesen az elfogadhatatlant - a rajparancsnokomtól, nem elérhetősége esetén a küldetést vezető parancsnoktól, ennek hiányában a saját hadászati ágam rangidősétől, ennek hiányában bármelyik más ágazat rangidősétől... - Feltéve hogy elfogadom hogy a Birodalom érdekeit tartja szem előtt, mely... közgazdászok, politológusok, filozófusok és szerzetesek seregeinek okoz folyamatosan fejtörést a katonaságot nem is számítva. Ha nem fogadnám el... istenek mentsenek attól, hogy egyáltalán felmerüljön bennem, de leginkább attól, hogy valóban tévelyedett akarjon feladatot bízni rám!

< - Ezek szerint Lord Gladiátor és a korábbi Birodalmi Gárda oldalán áll, ez nagyban segíti az ön dolgát – mondta. >
Vajon süket és félkegyelmű a fickó, vagy csak ennyire azt akarja hallani, ami neki egyszerűsíti a dolgát? A Birodalom oldalán állok. Hogy jelenleg a személyes érzelmeim által preferált oldal vezetője a legjobbnak tűnő választás a Birodalom számára, csak kellemes véletlen egybeesés. Maradjon is így sokáig. Vagy méginkább nem sokáig, záruljon győzelmével mihamarabb ez az őrület! De azért örülök neki, hogy örül annak amit belelát a válaszomba, és hogy ez mindkettőnket segít. Jó számomra pozitív fejleményről hallani. És legalább felhagyott a megalázásommal, diplomácia ide, túlélés oda, nem bírtam volna már nagyon sokáig, és... akkor... meghalok.

Nem tudom, hogy a gúnyos válaszom, a javuló helyzetemre utaló megjegyzése, vagy a közelgő halál gondolata nyugtatott le, de tény, hogy használt. Egészen eddig. Az új belépő több téren korbácsol fel egyszerre, mint szeretném. Egyértelműen fajtársam, kétséget kizáróan párzásra alkalmas korú, és határozottan az esetem, amit öltözete csak még jobban kiemel. A páncélzata sokkal inkább harcra lett tervezve, mint az enyém. Fegyvere van, míg nekem nincs. A kiképzése sokkal alaposabban közelharc-orientált mint az enyém, ráadásul magasabb rangú is. És szabadon mozog egy idegen bolygón feltehetően szövetségesként a Birodalmat vagy Attilant képviselve, tehát a korkülönbség mellett minden bizonnyal csatatéri tapasztalatunk közt is jelentős eltérés van. Ha harcra kerülne a sor, pillanatok alatt nyerne... Totálisan az esetem! Nyugi kis kakas, nyugi kis kakas, nyugi. Bármikor rád tudja kényszeríteni az akaratát, nem kell most rögtön kiprovokálni, ha már idehozták, biztos lesz még rá kellően sok alkalom. És hiába gondolod végig hogy a széket behúztad magad alá amikor leültél - tehát mozdítható - a hozzávágása nem javítaná a győzelmi esélyeimet érezhetően. De ha tovább fészkelődsz, legalább már nem kell holoreklámokkal tudtára juttatni hogy potenciális veszélyforrásként tekintesz rá... Végül is, az a szép bók, ami igaz!
- <Warbird.> - köszöntöm biccentéssel, egy szóval elismerve mindent, ami eddig átfutott az agyamon. Azaz majdnem mindent, a többit pedig magától kitalálja úgyis. Egy pillanat... a páncélzata alapján azonosítottam be... rólam mit mond az enyém? Sose láttam még ilyet. De mi van, ha ő igen? A valószínűségét hogy azonnal a halálomhoz vezetne minimálisra saccolom, ami elfogadható ahhoz képest, hogy valamilyen információval szolgálhat esetleg, ha viszonozza a köszöntésem.

by **Thorhalla** Kedd 12 Aug. 2014, 10:16

Résztvevők: Crimson Kestrel és Lar’syee Eleina / Harcimadár

Ahogyan Kestrel válaszolt a feltett kérdésekre a férfi arca többször is megrándult. Látható volt rajta, hogy nem tudja eldönteni, hogy a férfi szándékosan ennyire ostoba, titkol valamit, vagy csak nemes egyszerűséggel őt akarja felidegesíteni. Esetleg mindhárom. Végül vett egy mély levegőt és azt fújta ki, majd már sokkalta nyugodtabb hangon szólalt meg újra.
< - Akkor úgy teszem fel a kérdést, a parancsnokai a Földön tartózkodnak, vagy a bolygón kívül? – kérdezte. >
Végül is a további válaszoktól a megérkező Harcimadár mentette meg, mivel az ügynök nem tett már fel további kérdéseket és nem zaklatta vele a férfit.
- Elmehet, foglalkozom vele én – mondta a nő a páncélosnak.
Az bólintott és kiment a helységből becsukva maga mögött az ajtót. A nő leült a székre és a kezeit az asztalra tette összekulcsolva maga előtt.
< - Lar’syee Eleina vagyok, a beosztásomat és rangomat már megismerte – mondta. – Ha minden igaz maga egy felderítő Kestrel. >
Megvárta, amíg kap megerősítést, vagy cáfolatot.
< - A bolygó, ahova került a Tejútrendszerben található, a Föld bolygó, de a páncélja bizonyára tájékoztatta már – mondta. – Mint tapasztalta az emberek roppant primitívek és idegesítőek tudnak lenni, azonban ha nem felel a kérdéseikre, akkor könnyedén kiteszik a bolygóról önt. A kree hadüzenet óta nem rajongnak az idegenekért a bolygón, mindenkiben kémet és bérgyilkost látnak. >

by **Crimson Kestrel** Kedd 12 Aug. 2014, 21:08

< - Akkor úgy teszem fel a kérdést, a parancsnokai a Földön tartózkodnak, vagy a bolygón kívül? – kérdezte. >
Létezik hogy a fickó nem még nagyobb szégyenbe akar hozni, hanem a fordítógépben van hiba, és valamit félretolmácsolt? Még szép hogy nincsenek itt a parancsnokaim, még ebben a lepukkant galaxisban sincsenek, nem hogy ezen a primitív és általuk megmérgezett szemétroncs bolygón! Naná, ha lenne módom rá, miért ne léptem volna kapcsolatba már rég velük?! Akkor nem állna fenn ez az áldatlan állapot!

Na, végre javul a helyzet, Harcimadár fog vallatni. Legyek segítőkész vagy kényszerítsem erőszak alkalmazására? ...Önkontroll Kestrel, önkontroll! Ne keverd a kötelességet a szórakozással! Ha tényleg átadott a fickó egy fajtársamnak, akkor lesz még idő valószínűleg közelebbről megismerni. És ehhez a leggyorsabban vezető út az, ha segítek neki hamar letudni a hivatalos ügyeit. Aztán jöhet a kellemes.
< – Vércse. – > Javítom ki. < – Az út előtt léptettek elő az akadémián kadétból soron kívül, majd rögtön ide küldtek. Pontosabban a hajóra, ahol ez az öltözék az ülésem alatt volt. – > Így is kínosan sokat említek neki, az üzenetet jobb lesz kihagyni. < – Hogy ugrás jön, a pilóta közölte interkomon. Bár be kell valljam, az egész hirtelen eseménysorozatból ez a rész még tetszett is.– > Teszem még hozzá. Bőven eleget ahhoz, hogy értsen mindent. A szégyenem. A dühöm. És hogy távol kell tartania a szürke fickótól, ha bármelyikünknek jót akar.

< - És módfelett udvariatlanok is tudnak lenni ezek az emberek! Kétszer közöltem vele rangnevem, ő az övét egyszer se! – > A kérdéseire is majdnem teszek pár keresetlen megjegyzést, de inkább mégse. < –A Kree-t hogyan sikerült magukra haragítaniuk ennek a népnek? Nem nézném ki az emberekből hogy bármi keresnivalójuk lenne mások galaxisában, a Kree számára pedig csak akkor nem porszemek, ha a jelenlegi uralkodó személyes bosszújáról lenne szó valami régi sérelem miatt...– > Kestrel, Kestrel, nem vagy te okos, ne játszd az eszed, mert ha átlát rajtad, csak a saját hármas prioritásod nehezíted. Bár a kérdésre a válasz valóban érdekelne. < –A páncélom alapján végül is lehetnék kém, gyilkoláshoz viszont fegyverre lenne szükségem, lehetőség szerint egy vadászgépre. Bár nem zavar, ha annyira nem ismer minket hogy erre magától rájöjjön. Már azzal is meglepett, hogy egyáltalán beszéli a nyelvünket. – >

by **Thorhalla** Szer. 13 Aug. 2014, 11:59

Résztvevők: Crimson Kestrel és Lar’syee Eleina / Harcimadár

Még az ügynökkel kapcsolatban Kestrel tudhatja, hogy nem lehet a páncéllal és a fordítógéppel hiba, az univerzális és tökéletes. Ezenfelül az emberek nyelve meglehetősen primitívnek hangzott ahhoz, hogy ne ezzel legyen a gond. Harcimadár végig figyelmesen hallgatta azt, amit mondott Kestrel arról, hogy mi is történt. Bólintott, hogy ő maga érti az egészet és nincsenek olyan akadékoskodó kérdései, mint az embereknek volt.
< - Az emberek már csak ilyenek – mondta. – Nem hiába utálja őket kozmikus körökben minden másik faj. >
Erről a konfliktusról a férfi nem tudott semmit sem, ennyire nem voltak a tanulmányai mélyre szántóak, mélyrehatóak. A nő elmosolyodott és bólintott.
< - Amennyire megtudtam volt pár éve egy incidens, ami a teljes relaitást érintette és a világunk szétcsúszott, létrehozva magának egy alternatív realitást. Abban a világban több ember megölte a jelenlegi Kree császári pár egyetlen gyermekét, ott az embertelenek trónörökösét. A legtöbb személy a realitásban erre nem emlékszik, hogy mi volt abban az időben. Kevesen igen, a császári pár köztük van és meg akarják torolni az arcátlanságot. >
Alternatív realitások a shi’aroknak nem voltak ismeretlenek, a M’Kraan kristály miatt sem, amit ők őriztek, azzal a kristállyal lehetett a multiverzum központjába jutni. A shi’aroknak teljesen elfogadott volt ez az elmélet és tudták, hogy megannyi másik realitás van odakint még ezen felül.
< - A SWORD ügynökök megannyi idegen nyelvet tanulnak a kapcsolatfelvételek miatt – mondta. – Ezek szerint felderíteni küldték ide… >
Az arcán pillanatnyi nyugtalanság látszott meg.
< - Csak épp feladata nincsen még, hogy mit, hogyan és miért. Van elképzelése, hogy mit is akarhattak öntől egészen pontosan az ugráson felül? >

by **Crimson Kestrel** Szer. 13 Aug. 2014, 21:48

Thorhalla írta:< Ezek szerint felderíteni küldték ide… >
Az arcán pillanatnyi nyugtalanság látszott meg.
< - Csak épp feladata nincsen még, hogy mit, hogyan és miért. Van elképzelése, hogy mit is akarhattak öntől egészen pontosan az ugráson felül? >

Továbbra se hiszem, hogy mindent el kéne neki mondani, de hogy kémnek tart, zavar. Nem vagyok benne biztos, hogy miért, de határozottan...
< – Hacsak nem gondolták úgy, hogy jobban be tudok illeszkedni az emberek közé kiképzés nélkül, mint a hivatásos kémek – amit személyes sértésnek vennék – akkor szerintem valahol máshol keresendő a rejtély megoldása. – > Kezdem. Persze, én mint kém, amikor nem egyszer gondoltam a teljes vadászó életmódra, civilizáció minden jelét kerülve. Gondolom ezt elkerülendő dobtak le a szemetek egy sivatag kellős közepébe... < – Ha nem tud bármi a Birodalmunk számára érdekesről a városban, persze nem kell elmondania - > Úgyse mondaná el. Viszont... Birodalmunk, vagy Birodalmam, esetleg Birodalmuk? Hányadán is állunk a dolgoknak? Kérdés prioritása kellő információ hiányában nem elégséges a jelenlegi téma eltérítésére. < – akkor kénytelen vagyok arra gondolni, hogy nem a város, vagy talán nem is a bolygó az érdekes. Nem túlzott beképzeltségemben tartom magam ennyire fontosnak, de például lehet hogy a jelenlétem lett volna kellemetlen az akadémián, és ezért gyorsan egy jó messzi szőnyeg alá söpörtek, amíg mondjuk valamilyen átvizsgálás tart... Nem mintha bármi hatalmas szégyellnivalóm lenne, de talán az iskola profiljába nem teljesen fér bele a teljes életrajzom, és így átmenetileg jó messze akartak tudni. Vagy... még akár teszt, vagy büntetés is lehet! Kizárná ezeket a lehetőségeket? – > Nem hiszem, hogy csak úgy kizárhatná, elvégre egy nem programozott és teljesen gyakorlatlan "kém" parancs nélküli bevetése csak szociális felderítést eredményez, vagy ezen eljárásokét... < – De ha megengedi hogy félbeszakítsam ezt a gondolatmenetet, pár szóval többet mondana magáról, hogy miért van itt, és miért dolgozik együtt az emberekkel? Kérdezd csak Kestrel... Beszéltesd! Félre ne értsen, hálásnak vagyok azért hogy az ön társaságát élvezhetem az előző vallatóm helyett, de nem tűnik a találkozásunk olyan valószínűnek. – > ...Sorsot emlegetni bororság lenne, nem egy kilenc éves tojófióka, és a harcimadarakat amúgy se a humoruk, vagy romantikus érzelmeik alapján választják ki...

by **Thorhalla** Pént. 15 Aug. 2014, 09:57

Résztvevők: Crimson Kestrel és Lar’syee Eleina / Harcimadár

A nőn nem látszott az a fajta idegesség, mint a férfin korábban, csak egy tekintetet kapott Kestrel tőle, amiből tökéletesen leolvasható volt, hogy kezdi unni az időhúzást és azt, hogy madárnak nézik.
< - Ezen a porfészken semmi sincs Attilan-t kivéve, ami érdekes lehetne bármelyik birodalom számára is – mondta. – És az is csak amiatt, mert a nekünk megszokott technológia van rajta. >
A folytatásnál is csak türelmesen várta ki a kérdéseket, csak a tekintete sűrűsödött, láthatóan nagyon nem volt hozzászokva ahhoz, hogy így váratják és nem felelnek a kérdéseire, főleg úgy, hogy ő nem is volt az ellenség, hanem valószínűleg Kestrel párját fogta az ügyben. Végül vett egy mélyebb levegőt és felsóhajtott.
< - A Galaxis védelmezőinek tagja vagyok és jelenleg Lord Gladiátor parancsának értelmében vagyok ezen a bolygón – mondta. – A Védelmezőknek van pár ember tagja is, többek között egy X-men, a kölcsönös szövetség és együttműködés céljából. >
A Galaxis Védelmezőiről Kestrel is hallott, intergalaktikus szuperlények csapata, akik az Univerzumban szuper hősködnek és védik az ártatlanokat, harcolnak a gonosz lényekkel, stb. Gladiátor is a tagja ennek a csoportnak és valóban a pletykák szerint két ember is volt ott. Egy diplomata és egy technikusszerűség. Ennek fényében pedig tényleg teljesen reálisnak tűnt az, hogy miért is van itt. noha nem esett a profiljába a Harcimadaraknak a diplomácia a kényes politikai helyzet kikényszeríthette mindezt.
< - Mikor kezd el válaszolni a kérdéseimre? – kérdezte végül. – Nem szívesen turkálnék egy fajtársam fejében információkért, de ha kényszerít rá Kestrel megteszem. >

by **Crimson Kestrel** Pént. 15 Aug. 2014, 17:20

Már ez is mindenféle összeesküvőnek tart. Csodás. Miért nem lehet elhinni, hogy valaki rosszkor van rossz helyen?!
- ...Mert nem ez a dolga.
Utálom, amikor saját magamat oktatom ki mint valami öreg mester.
Legyen, megalázom magam. Még jobban.
< - Fogalmam sincs mi alapján választana ki engem felderítő küldetésre bárki. Vannak dolgok amihez van tehetségem vagy érzékem. Itt becslésem szerint egyiknek se veszem hasznát, amíg kellően meg nem tanulom az emberek technológiáját kezelni és módosítani. Amihez különösebben nem fűlik a fogam, és az értelmét akkor se igazán látom, akkor inkább mennék Attilanra. Ha a környékén dobtak volna le, akkor rögtön oda megyek, de a főkapun át. És higgye el nekem, én örülnék neki a leginkább, ha meglenne a feladatom. Vércse vagyok! A küldetések amikre felkészítettek nem könnyűek, de legalább mindig tisztán definiáltak! Konvoj kísérés, ellenséges jármű földrekényszerítése/megsemmisítése vagy csapásmérés földi egységek számára nehezen elérhető vagy túl jól bevédett objektumok ellen. De ahogy ön is bizonyára tudja, mindegyiket az ehhez biztosított járművel! Felderítéshez nagyon ritkán, és maximum mint légi felderítés van közünk, de persze ellenséges légtérben! Melyben – ha megenged egy kis dicsekvést, ha nem – jó vagyok! Az akadémián a rajomban a legjobbak egyike voltam! Csak azért nem A legjobb, mert a kiképzőim úgy vélték, néha túl nagy kockázatot vállalok néha, és ezért lepontoztak. Mondja meg maga nekem, miért akarhatna bárki egy ilyen frissen – és különösmód soron kívül – lediplomáztatott Vércsét egy ilyen bolygón, ha nem valami személyes okból?! Rokonom nincs, a bolygómon megismert barátaim és ellenségeim pedig hogyan rendelkeznének olyan erőforrásokkal, hogy egy ilyen kis kiruccanásra küldjenek bármilyen okból is?! Higgye el, én is marhára szívesen tudnám meg, hogy mi a francot keresek itt! - > Az utolsó szavakat már szinte ordítom, és míg az elején normálisan ültem, a végén már a kezem az asztalon, súlypontom mélyen, mintha harcra készülnék.
Harcimadár ellen.
Lehet, hogy jól esne egy vereség most. Mindenféle perverziót és hormontúladagolástól eltekintve is, üdítően hatna. Harc. Tiszta céllal. Egyszerű eszközökkel. Nem bekötött szemmel repülés.
És az egyetlen „nyomom” sokkal nagyobb eséllyel egy rossz vicc, vagy félrevezetés.
Kifújom a tüdőmben rekedt levegőt. Ellazítom az izmaimat. Visszateszem a seggem a helyére.
...ha ez a nő tényleg az, aki, akkor rendelkezik talán mind megfelelő erőforrásokkal és diszkrécióval... Míg ha nem, akkor úgyis mindegy...
Nyugodj le. Gondold át...
Zsákutca. Most már vagy elmondod neki, vagy megszerzi magának, és az csak rossz lesz..
< - Egy ötlet esetleg. Ha képes nyom nélkül hozzáférni Shi'ar adatbázisokhoz, keressen rá a vér szerinti hozzátartozóimra. Valószínűleg időpocsékolás, de hátha mégse. Vérmintájuk már van hozzá. Több mondanivalóm nincs. Ha frusztrálja az inkompetenciám az ittlétem kérdésében, menjünk le az emberek gyakorlóterébe, és vezesse le. Sőt! Lekötelezne vele! Ha úgy véli rejtegetek valami relevánsat még, ott kiverheti belőlem! Megy a felvevés, nem? Beleegyezésemmel teszi! Vagy itt belemászhat az elmébe, hogy lássa a sok kérdőjelet, amit az utóbbi órákban feltettem magamnak. - > Összeroskadok. és már-már vágyakozva nézek a Harcimadárra. Nem azért, mint a beszélgetés elején, és nem oda, hanem a szemeibe, amíg el nem veszi a tekintetét. Az enyém ellen most biztos nem fog nyerni.
< - Nos, indulhatunk? - >

by **Thorhalla** Szomb. 16 Aug. 2014, 10:01

Résztvevők: Crimson Kestrel és Lar’syee Eleina / Harcimadár

Lar’syee szótlanul és teljesen nyugodtan tűrte és hallgatta, hogy Kestrel miként akad ki a beszéd közben. Azonban arra, hogy a férfi áthelyezte a súlypontját és ugrani készült a nő is ugyanígy tett, alig észrevehetően ő is így tett, hogy bármikor ugorhasson, vagy éppen kitérhessen egy esetleges támadás elől. Az egész végén bólintott.
< - Annyit elég lett volna mondania, hogy alvóügynöknek küldték és nem kapott egyelőre közvetlen parancsot, csak annyit, hogy érkezzen meg – mondta a nő. >
Ahogyan utána beleegyezett Kestrel, hogy belenézhet a fejébe a nő a kezét a halántékhoz emelte és koncentrálni kezdett. Úgy két perccel később vette el a kezét onnan.
- Az igazat mondja – mondta angolul.
Az már Kestrelnek is feltűnhetett, hogy a nő is eléggé paranoid módon viselkedik, noha ennek látványos jeleit nem mutatta, de túlságosan is nagy az óvatossága egy fajtárssal szemben, bár azzal, hogy Gladiátor oldalán áll és, hogy még két másik uralkodó is volt az Impériumban így talán lehet, hogy annyira mégsem volt az.
< - Indulhatunk, át kell mennünk New Yorkba a SWORD főbázisára, hogy nyilvántartásba vegyék – mondta. – Mivel a teleportáció igencsak limitált ezen a sárkupacon, így járművel fogunk menni. Úgy másfél óra lesz. >
Felállt a helyéről és elindult kifelé, intve Kestrelnek, hogy kövesse. Visszamentek a magas épület tetejére, ahol egy vadászgépre hasonlító jármű várta őket. Ha Kestrel is beszáll a gép úgy másfél órával később a SHIELD negyedben landolt New Yorkban.

//Folytatás: SWORD főépülete//
(Elég, ha oda írsz, de ha szeretnél lehet mind2 helyre.)

by **Crimson Kestrel** Szomb. 16 Aug. 2014, 21:23

< - Annyit elég lett volna mondania, hogy alvóügynöknek küldték és nem kapott egyelőre közvetlen parancsot, csak annyit, hogy érkezzen meg – >
Amikor a nő ezt mondja, sok minden fut át a fejemen, de a többsége az, hogy az emberiség és ez a tyúk is teljesen flúgosak. Némi jóindulattal elképzelhető, hogy csak túl rég óta van itt. Mióta jó az, ha valaki azt állítja magáról hogy kém?! Ráadásul úgy, hogy ez hazugság! És ezzel kellett volna mindenkit megnyugtatnom?! Az én katasztrófális lódítási képességeimmel? Komolyan?! Ideje jobban félni ettől a pipitől, ha ilyen kacifántosan gyönyörűen őrült gondolatmenetekre képes, és mégis ideküldték. Valami másban nagyon jó lehet. Vajon a gyilkolás, vagy a túlélés az? Akarok olyan helyzetbe kerülni, ahol ez kiderülhet? Persze az is lehet, hogy csak meg akartak szabadulni tőle, mint tőlem is...

by **Thorhalla** Kedd 03 Ápr. 2018, 00:00

Kree Invázió 5 – Az idő ura 1 – Megszűnt idő

A két Amerika bűnei

Résztvevők: Svanhild Ragnardottir, Quentine Constantine, Aina Bennet, Shadow Wold / Ben Wise,

Augustus Graves , Ulysses Forge / Aegis és Darren Cain

Következő körváltás: 2017. április 7. (szombat)

”Ez volt az a nap, amikor a világunkban meghalt az idő.”
- Felicia Paran, a Kártyák Mestere

Las Vegas - Page 2 00120

Prológus
~ Nem is olyan távoli jövőben ~
A Föld elesett, az esélyek a kree flotta elűzésére, legyőzésére szertefoszlottak. A kree-k blokád alá vonták a bolygót, a nagyvárosokat, üzemeket és minden egyéb fontos pontot már lebombáztak az űrből. A földi invázió is kezdetét vette mindezek után. Milliárdok haltak meg, a pusztítás hatalmas volt, ám ekkor történt valami…
A semmiből egy ismeretlen, de eléggé emberinek tűnő kisebb flotta lépett ki a bolygó körül és szinte percek alatt zúzták szét az ott levő kree flottát. Semmi esélyük sem volt, a bolygóról csak a fények látszottak, ahogyan a legalább két tucat hatalmas kree csatahajóból csak űrszemét maradt. Egy kree hajó azonban sikeresen elmenekült.
A titokzatos megmentőt hősként ünnepelték, éppen fontos bejelenteni valója volt a Föld népének. Ám éppen csak elkezdhette a beszédét a hajóján, nagyjából bemutatkozni tudott, hogy ő Kang, a hódító, amikor élőadásban valaki hátulról felnyársalta egy fegyverrel és szinte kettőbe vágta. Az összeomló Kang mögött még látszott, hogy kree merénylők voltak, majd Kangból egy hatalmas robbanás semmisítette meg a zászlóshajó hídját és az időt is…

~ Jelen ~
2029. április eleje, a nap, amikor Reneszánsz világban megszűnt az idő, nem létezett többé se múlt, se jövő, csak a jelen. Az egész egy teljesen átlagos napnak indult, ám egy szempillantás előtt a teljes realitás megváltozott. A bolygó minden egyes pontjáról látszott, néhány pillanatra a bolygó körül egy hatalmas hadihajó tűnt fel, majd robbant fel és tűnt el a semmiben, mintha soha sem létezett volna. Egyetlen dolog maradt hátra, mi a jelenségre utalt, tucatnyi tűzcsóva lépett be a légkörbe és csapódott a bolygó felszínébe megváltoztatva mindent…

1. rész – A megszűnt idő
Las Vegasban minden teljesen átlagos volt, pörögtek a kaszinók, turisták tízezrei, vagy százezrei voltak a városban. Kellemes, húsz fok körüli idő volt, mint általában ebben az évszakban néhány bárányfelhő volt csak az égen, egyébként napsütéses idő volt. Az emberek legtöbbsége a két frissen nyílt holtel és kaszinó miatt volt itt és az érdekelte őket, a görög és az asgardi kaszinó okán.
Mindenki más okból érkezett a városba – ezt rátok bízom, csak Constantine-nál és Darren-nél van „megszabva” – van, aki szórakozni, pihenni, esetleg dolgozni. Constantine volt az egyetlen, akinél ez kivétel. Ő valószínűleg nem is volt még az újraépített Las Vegasban, most pedig egy rejtélyes természetfeletti lény, egy fiatal nő jelent meg az álmaiban és ő vette rá arra, hogy ide jöjjön, mert a férfi segítségére van szüksége. Amint a férfi eldöntöttel, hogy jön többé nem látta álmában a nőt.
Darren-t Stephanie Miller, azaz a főnöke küldte el ide, hogy nézzen már körül az új, állítólag Asgardi vonatkozású kaszinóban, ezzel együtt nyugodtan szórakozzon is, ha akar. A nő gyanúsnak találta, hogy Einar sem tudott minderről és még Thor is úgymond „leszólt”, hogy jó lenne, ha valaki utána nézne ennek. Így ezzel ő is megérkezett.
Mivel még délelőtt volt, így még a kaszinók sem voltak nyitva, ennek köszönhetően éppen mindenki az utcán tartózkodott valami miatt, amikor az egyik pillanatról a másikra megváltozott a napsütéses délelőtt, hirtelen valami eltakarta a napot, amint felnézett bárki is, láthatták, hogy valami hatalmas űrhajó az. Majd egy sárga robbanás következett, a hajó, ahogyan megjelent a semmiből úgy tűnt el… az égen tucatnyi tűcsóva lépett be, az egyik pont itt Las Vegas belvárosa felett szállt el és nem messze a lakóparkok közelében csapódott be, ahol nagyobb terek, fás területek és alacsony családi házak voltak. A becsapódás ereje a közelben mindenkit ledöntött a lábáról – annyira nincs senki távol, pár száz méter – , még itt az belvárosban is, a nem golyóálló üvegeket betörte. Sérülést szerencsére senki sem szenvedett el, a közelben pedig füst és tűz jelezte azt, hogy hova csapódott be az a valami…

//Felszereléslistát írjatok.//

by **Quentine Constantine** Kedd 03 Ápr. 2018, 14:22

Hetekkel ezelőtt kezdődött. Amikor először megjelent álmomban a nő, azt hittem, valami ómen lehet, de mivel rendes álomhoz hasonlóan hamar kifakult az emlékezetemből, nem tulajdonítottam neki túl nagy jelentőséget. A második és a harmadik este után, amikor felkeresett az álmaimban, már kezdtem sejteni, hogy többről lesz szó egy egyszerű látomásnál. A nő nem volt része az álmaimnak, saját erejével lépett be oda, és üzenetet akart küldeni. A túlvilág kommunikálni akar rajtam keresztül? De ez a szellem nem valaki másnak akarta eljuttatni az üzenetét. Nem, ez a nő hozzám szólt, tőlem kért segítséget. De mit akarhat egy szellem tőlem? Elég sok időt töltöttem az álom fejtegetésével, próbáltam rájönni, hogy ki a nő, ismerem-e, miért pont engem keresett meg. Egyikre sem kaptam választ, így végül elhatároztam, hogy eleget teszek a kérésének. Azóta nem jelent meg többször álmomban, és pedig útnak indultam Las Vegas felé.

Las Vegas. Egyszer megéltem, hogy megsemmisül a város, és milliók haltak meg. Egy másik életben, egy másik világban történt az egész, mintha igaz sem lenne. 43 éves vagyok, túl öreg ahhoz, hogy emlékezni akarjak az egészre. A hajóra, ami becsapódott. A hajóra, amin életem legrosszabb, éveknek tűnő napjait töltöttem. A Noé...

A város most ép, csillog-villog, tele van turistákkal, amerikaiakkal és másokkal, akik azért jönnek, hogy elverjék a pénzüket, megforgassák fortuna kerekét, hogy aztán az szemen köphesse őket, és még örülni is fognak az egésznek. Megélték az álmot - mondják majd. Majdnem nyertem - mondják majd. Mindent a pirosra - mondják majd. Ezek az emberek adják a világunk gerincét, és én ezektől az emberektől undorodom a legjobban, mióta... Hát mióta is?

Becsukom a taxi ajtaját, és megigazítom az ingujjamat, hogy eltakarja a bandázsokat.

Igen, azóta, hogy ezek nem működnek. Valami történt, valami velem vagy a világgal, de már nem vagyok ugyan az, aki voltam. Hogy zavar-e? Pokolian. Gyógyszereken, alkoholon és cigarettán élek, de ki vetne meg ezért? A fél társadalom gyógyszerfüggő, a másik fele nem engedheti meg magának, ezért inkább erősebb drogot használ. És épp ezért gyűlölöm az egészet: mert a része lettem. Egy lettem közülük, pedig volt idő, amikor ott voltam fent. Fent az égen, űrhajókon és űrállomásokon, védtem a bolygót és a világot, hatalmasok oldalán küzdöttem hatalmasok ellen.

Most pedig...

Ahogy a gondolatmenetemet követi a tekintetem, és felfelé nézek, valami különöset veszek észre. Egy űrhajó? Hallucinációk, ez új. De mindenki más is felfelé pislog, vagy ezt is csak képzelem? Aztán egy villanás, egy robbanás, és minden kezdődik elölről.

Már megint becsapódik egy űrhajó Las Vegasba? Nem, ez nem a Noé, és nem csapódott be, csak felrobbant. De egy darabja nem messze fog landolni, talán épp engem talál majd el. Koncentrálok, és felrepü... Az ösztön még mindig felülírja a józan eszet, a remény a valóságot. A bandázsok nem működnek. Nem tudok felrepülni és elkapni a lángoló meteort, mielőtt becsapódik. Nem tudom megmenteni az embereket. Nem tudok megmenteni senkit.

Cseng a fülem, és a taxi üvegszilánkjait söpröm le a mellkasamról. Az ülésen fekszem, de nem emlékszem hogyan kerültem oda. Feltápászkodom, és az égre nézek, de a lángoló csóva már nincs ott, csak egy füstoszlop emelkedik fel. Ezek szerint nem engem talált el. Követem a tekintetetemmel a füstoszlopot, hogy meglássam, honnan kezdődik. Alig több, mint száz méterre esett le, nem sokon múlt. Kiszállok a taxiból, és elindulok botladozva, aztán végre elmúlik a fülem csengése, és kitisztul a látásom is. Igen, tényleg megúsztam egy karcolás nélkül, de ki tudja, hányan voltak azokban a házakban. Segítenem kell! Meg kell mentenem őket, ha még nem késő! Csak most veszem észre, hogy már nem is sétálok, egyenesen rohanok a becsapódás helyére.

Felszerelés: 2 pisztoly; negabandázs; iratok; tárca; mobiltelefon; fekete öltöny, cipő, nyakkendő; fehér ing; 2 doboz cigi, egy öngyújtó.

by **Shadow Wolf** Kedd 03 Ápr. 2018, 20:32

Ben Wise

(Shadow Wolf)

Ben Wise (ET)

Shadow Wolf (ET)

Kaland: A két Amerika bűnei

Már izgatottan vártam ezt a napot, hiszen a mai napra terveztem Las Vegasi látogatásom. Évente egyszer legalább meglátogatom a helyet, hogy kicsit szórakozzak és megpróbáljak pénzt is nyerni. Persze már sokan mondták nekem, hogy jobban járnék, ha inkább félretenném azt a pénzt, de egy kis nekem is kijár. Fárasztó az én munkám, egész nap egy kis asztalnál dolgozni, utána pedig este bűnre vadászni. Van egy pár hozzám hasonló önjelölt hős, de szerencsére vannak bűnözők is, akik csak arra várna, hogy valaki szétrúgja a hátsójukat. Szóval én egy kis szerencsejátékkal vezetem le a feszültséget, na meg a rosszfiúk elkapásával, de az nem tölt fel annyira. Ez a kis kiruccanás egyébként rendhagyó lesz, mert tulajdon képpen egy újonnan nyíló kaszinót fogok meglátogatni. A repülő jegyeket is előre megvásároltam, így biztos helyem van.

~ Las Vegasban ~

Mivel korán reggel szállt fel a gépem, így még délelőtt sikerül odaérnem. A kaszinók ilyenkor még zárva vannak, így várnom kell még egy kicsit. Legalább az időjárás egész kellemes és a nap sugarait is csak apró felhők takarják. A legjobb alkalom, hogy bekapjak egy hamburgert vagy egy pár hot dogot. Meg is veszek egy jó nagy, duplahúsos hamburgert egy kinti árustól, majd azt falatozva sétálok vissza a kaszinó bejáratához. Hirtelen a földön baljóslatú árnyék jelent meg, mely alapján tökéletesen kivehető volt, hogy valami vagy valaki eltakarja a napot. Felnézek, és teljesen ámulatba ejt egy hatalmas űrhajó, ami valahogy nem sugároz túl jó érzéseket felém. A bámulásból csak az zökkent ki, hogy a szószos uborka lepotyogott a fekete lakkcipőmre.

- Nem hiszem el! Csak én lehetek ilyen szerencsétlen.

Miután letakarítottam nagyjából a cipőm, tekintetem újból az űrhajóra szegeztem, ami eltűnt az égből, viszont helyette egy csomó tűzgolyót látok zuhanni a föld felé. Egy tűzgolyó villám gyorsan száguldott el a város felett és valahol nem messze becsapódott. Ez valamiféle lökéshullámot indított, ami mindenkit a földre lökött. Én is jó nagyot esek a betonon és a hamburger össze szószozza az ingemet is, ráadásul a ruhám hátulja is tiszta kosz lett az utca mocskától. Megpróbálok minél gyorsabban felkelni a földről és belerúgok idegességembe, a hamburgerbe, majd az égre pillantok, hogy kell-e féljek esetleges további becsapódásoktól. Miután meggyőződtem, hogy nagyjából minden rendben, elindulok a becsapódás helye felé, mert reménykedek benne, hogy vannak még ott túlélők, akiknek segíthetek.

felszerelés:

by **Adrian Sommerfield** Kedd 03 Ápr. 2018, 23:03

Las Vegas! A világ szórakoztató központja, a Bűnös Város, melyet Elvis Presley a király is megénekelt. Augustus nem egy nagy bűnöző alkat ennek ellenére mégis örömmel vette a lehetőséget, hogy ide jöjjön el tárgyalni az egyik üzletfelével. Persze ahogy szokott lenni az ilyen tárgyalások csak félig meddig tárgyalások. Kihasználják a helyi kaszinók adta lehetőségeket is. Jelenleg Augustus egy saját maga szerint nagyon divatos öltönyben várja a barátját és üzletfelét az utcán. Épp elgondolkozik azon, hogy talán megcsörgethetné mikor az égen egy igencsak furcsa dolog bontakozik ki. Napszemüvegét kicsit lejjebb tolva néz fel az égre és kezd egy olyan érzése lenni, hogy ezek után nem lesz túl szerencsés napja.
~Gyűlölöm ezt az elátkozott országot!~
Majd le is dönti a lábáról a lökéshullám. Elég sportos alak, hogy ne sérüljön meg komolyan és elég értelmes is ahhoz, hogy ne akarjon hősködni vagy kíváncsiskodni mint páran. Vagyis hősködik csak nem olyan nagyban. Ha lát olyan hölgyeket vagy időseket akik elestek akkor őnekik segít felállni vagy ha nem tudnak akkor a tömeget arrébb irányítja, hogy ne tiporják el őket. PR szempontból ez nem rossz cselekedet.

felszerelés:

by **Aina** Csüt. 05 Ápr. 2018, 23:23

"Mama Nephtalie nagyon örülne egy segítőnek. Egyre nehezebben tudja levezényelni a szertartásokat, és a követői aggódnak..."
Tudom, hogy önző dolog, de még így sem szeretnék Las Vegasba költözni. Igazából kétlem, hogy ez lett volna a valódi cél. Eddig egy szót sem hallottam erről, miért akarnának éppen most kitelepíteni? De ha mindenképp el kéne költöznöm, akkor már inkább Haitit választanám, mint ezt.
Egy látogatás erejére viszont már illett feljönnöm, így hamarosan útnak is indultam. Valószínűleg csak egy bemutatkozást vártak... Kellemetlen, de azért reménykedtem, hogy gyorsan túl leszek rajta. Ha minden igaz, egy nap alatt megjárom.
A város szép volt a maga módján. Összegészében örülök, hogy egyszer ide is eljutottam, csak maradni nem szeretnék. Egy kicsit túl mű az egész. De hát mit is vártam? Nincs még egy olyan város, mint New Orleans...
Éppen a megfelelő helyet kerestem (mert csak egy címet kaptam), amikor hirtelen valami eltakarta a napot. Mint a legtöbben az utcán, én is felnéztem és... Ilyet még nem láttam! Persze tudjuk, hogy élnek mások is az univerzumban, de ritkán bukkannak fel így... és még ritkábban robbannak fel közvetlenül az érkezés után. Nem volt sok időm ezt mind átgondolni, a hajó egyik darabja hatalmas robajjal becsapódott a közelben és nagy felfordulást okozott az utcán. Pár másodpercig csak csodálkozva néztem az égre, és nem tudtam, hogy mit csináljak. Talán egy hete még a csendes továbbállás mellett döntöttem volna, de azóta sok minden változott.
Felálltam, leporoltam magam, és gyors léptekkel elindultam a füst irányába. Nem akartam megint teljesen haszontalan lenni.

Felszerelés:

by **Darren Cain** Pént. 06 Ápr. 2018, 17:56

Nem tudom mit csináltam az elmúlt hónapokban, hogy ezt a küldetést kapjam, de nem panaszkodom. Kivételesen egy feladat, ami során nem kell semmilyen isten háta mögötti helyre menni. Talán még egy túlvilágot sem kell majd meglátogatnom. Mindenesetre, áldom a főnököt, hogy engem küldött. Kellemes reggel van, tökéletes egy kávéhoz. Pár óra és a kaszinók is kinyitnak, akkor pedig az igazi szórakozás is elkezdődik. Nagyon fura ez a város. Minden sarkon valamilyen ismerős dolgot látok, valami másik város ékességét. Bár messze vannak az eredeti szépségétől, de pont eléggé hasonlítanak ahhoz, hogy honvágyat ébresszenek bennem. Talán vissza kéne mennem. Megnézni, hogy mit csinál az öreg. Esetleg szétcsapni a náci haverjai közt. Kíváncsi vagyok, hogy Mrs. Miller mit szólna ehhez az ötletemhez.
Ahogy ezen gondolkodok, hirtelen mindenki felnézz az égre. Követem a tekintetüket de csak egy pillanatra látom azt a valamit, ami aztán felrobban a föld felett. Nos, ennyit az egyszerű küldetésemről. A robbanás után hirtelen egy tűzcsóva csapódott be a városba, ami ki is lökött a székemből. Gyorsan felpattanok és rohanni kezdek a becsapódás helye felé. Bár a túlélők nem valószínűek, de ha valami arról a hajóról le került ide, akkor nagy bajok lesznek itt. Én vagyok a legközelebbi SHIELD ügynök és ennek megfelelően kell cselekednem.

Felszerelés:

by **Thorhalla** Szomb. 07 Ápr. 2018, 00:00

Kree Invázió 5 – Az idő ura 1 – Megszűnt idő

A két Amerika bűnei

Résztvevők: Svanhild Ragnardottir, Quentine Constantine, Aina Bennet, Shadow Wold / Ben Wise,

Augustus Graves , Ulysses Forge / Aegis és Darren Cain

Következő körváltás: 2017. április 11. (szerda)

”Vajon az emberek megfogják tudni valaha, hogy már nem létezik a múlt, ami miatt oly sokan keseregnek?”
- Felicia Paran, a Kártyák Mestere

Las Vegas - Page 2 00120

A többség azonnal úgy döntött, hogy megy és megnézi azt, ami becsapódott. Csak Augustus nem tette meg, ő inkább segített az időseknek, bár jelenleg sajnos senki sem ezt a tettet kamerázta, vagy figyelte, így PR fogásként annyira mégsem jött be. Többen inkább minél távolabb igyekeztek innen kerülni, de jó páran inkább megnézni, hogy mi volt mindez. Ezek az amerikaiak voltak, a turisták közel sem voltak ennyire bátrak.
Akik elindultak oda meg is érkezhettek, szerencsére egy mesterséges tóba csapódott be az a valami, így a környezet nem szenvedett el akkora károkat. A kráter így is jó negyven méter átmérőjű volt, a közelben levő fákat, bokrokat teljesen letarolta a hullám, több sérült is látszott, főleg égési sebekkel. A közelben levő épületek, egyik oldalon felhőkarcolók, a másikon családi házak is sérülést szenvedtek. A felhőkarcolók voltak a szerencsésebbek és masszívabbak, így azok csak kisebbet, a családi házak közül volt, ami valószínűleg mentehetetlen.
Ami a becsapódást illette, hogy mi volt az nem igen látszott, tűz, füst és vízpára miatt nem lehetett a kráter belsejébe látni egyelőre. Ha pedig közelebb próbált valaki menni, akkor egyelőre még a talaj és a levegő is túlságosan forró volt, égetett mindenhol és égési sérülést is okozhatott annak, aki próbálta.
Közben az emberek, ahelyett, hogy a sérülteknek, vagy esetlegesen holtaknak segítsenek fényképezni és szelfizni kezdtek a kráterrel, talán ketten voltak csak, akik nekiláttak annak, hogy a sérülteket kihúzzák és ellássák. Jó pár csattanás is hallatszott most, ahogyan kocsik az úton egymásba rohantak, eléggé nagy káosz kezdett kialakulni.

by **Aina** Vas. 08 Ápr. 2018, 15:33

Nem tudom mit vártam pontosan, de nem akartam kimaradni belőle. Utoljára eléggé elbénáztam a lehetőségemet, viszont eldöntöttem, hogy ez nem történhet meg megint. Ha már az X-Menhez nem csatlakozhattam annak idején, legalább itt csinálni szerettem volna valamit.
Hamarosan elértem a becsapódás helyét, és megláttam a krátert. A környék is eléggé le volt tarolva, és több sérültet láttam a közelben. Próbáltam tenni még pár lépést közelebb, de a hő szinte azonnal megcsapta az arcomat. Láttam már elég tüzet ahhoz, hogy tudjam, hogy nem mehettem tovább...
Viszont maradni sem akartam. Utáltam az egész helyzetet, ahogyan a többség inkább a fényképezéssel volt elfoglalva, mint a segítéssel, de én sem tudtam nagyon többet tenni. Talán felhívhattam volna a mentőket és a tűzoltókat, ha még senki nem tette meg.... De nem! Eldöntöttem, hogy most tényleg csinálok valamit, nem hagyhattam, hogy az első akadály megállítson. Be akartam menni, hogy legalább egy embert kihúzzak onnét. Megálltam egy pillanatra koncentrálni, aztán egy ima kíséretében elkezdtem fölrajzolni magam elé Ogun vevéjét.

by **Shadow Wolf** Hétf. 09 Ápr. 2018, 14:52

Ben Wise

(Shadow Wolf)

Ben Wise (ET)

Shadow Wolf (ET)

Kaland: A két Amerika bűnei

Egy kisebb rohanás után, végre megérkezek a becsapódás helyszínéhez, kissé kimerülten a futás miatt. Legszívesebben kicsit kifújnám magam, de a kráter és a károk láttán szinte a lélegzetem is eláll. Rég láttam már ekkora pusztítást, talán csak gyerekkoromban. El is indulok a kráter közelébe, hogy segítsek az ottani embereknek, de ahogy közelebb érek, a hőmérséklet úgy nő, míg egy ponton már nem tudok tovább menni. Visszafordulok, hogy legalább azoknak tudjak segíteni, akik az összedőlt házakban ragadtak vagy megsérültek. Mellesleg, valószínűsíthető, hogy a kráter közelében lévő emberek már valószínűleg mind halottak, ha nem is maga a becsapódás miatt, de a hő miatt biztosan. Ekkor látom meg, hogy a közelben rendkívül sok "segítőkész" ember van. Sokan úgy emlegették Amerikát, hogy az esélyek országa, na persze ebben több helytelen dolgot is magába foglal, de úgy tűnik, hogy az emberek csak abban reménykedhetnek, hogy valaki híressé teszi őket a haláluk után az interneten. Ezért is van szükség ránk az egyszerű, hétköznapi hősökre, akik reményt nyújthatnak a lakóknak és példaképként szolgálhatnak a gyerekeknek. Közben próbálok a romhalmazok közelében emberekre bukkanni, akiknek segítségre van szüksége és közben remélem, hogy valaki kihívta végre a mentőket, bár szerintem a robbanás után biztosan kijönnek maguktól is.

felszerelés:

by **Adrian Sommerfield** Hétf. 09 Ápr. 2018, 19:45

Jó talán nem kamerázták, de egyrészt a hír még így is terjedhet a későbbiekben másrészt pedig valamit köteles tenni ha már itt van és ez a legkevésbé veszélyesnek tűnő segítség amit tehet. Ha valakik nem tudnak lábra állni és mozgathatónak tűnnek azokat Augustus igyekszik egy helyre gyűjteni ahol lehetőség szerint árnyék is van. Közben pedig magabiztos mosollyal nyugtatja azokat akiket kell. A szokásos frázisokat ismétli: "Semmi baj nem tűnik súlyosnak.""A mentők mindjárt megérkeznek és szakszerűen ellátják.""Ne féljen minden rendben lesz." Talán csak a testvérei ismerik annyira, hogy tudják ennek a viselkedésnek a hátterében Augustus titkolt egoizmusa áll. Szeret bizonyos szerepekben tetszelegni mint, sportember, művelt úr, jóképű pénzeszsák. Az autóbalesetekre felfigyel. Ha nem tűnik veszélyesnek akkor odasiet, hogy kihúzza a sérülteket.
~Remélem hamar megjönnek a mentők, a rendőrség vagy a SHIELD mert kezd elszabadulni a káosz. Ha ennek vége lesz akkor a érdemes lesz jótékonykodni az itt megkárosultakkal. Majd anyának meg kell említenem.~

by **Quentine Constantine** Kedd 10 Ápr. 2018, 15:18

Kicsit kifulladva érkezem meg a kráter közelébe, ennél közelebb nem is tudok menni, mert a forróság rögtön arcon csap. Órákba telhet, mire megközelíthető lesz a roncs, ha pedig elkezdik oltani, rengeteg lesz a füst. De addig is a becsapódást túlélő sérültek életét kell megmenteni, és a környező káoszt mérsékelni. Jó pár embernél látok telefont, de olyat nem szúrok ki, aki telefonálásra használná videózás helyett. Blődségnek tűnhet, de ahelyett, hogy valaki másra várnék, én inkább magam hívom a 911-et. Ha esetleg még nem kaptak bejelentést, elmondom, amit láttam, de leginkább arra fókuszálok, hogy mentőkre és tűzoltókra van szükség, azokkal majd nyilván a rendőrök is jönnek együtt, már csak a forgalom lezárása miatt is. Persze ha már értesültek az eseményről, akkor nem húzom az idejüket.

Ezután a veszélyes állapotban lévő házakhoz megyek túlélőket, sérülteket keresni, akik esetleg bent rekedtek, és szükségük van segítségre vagy ellátásra. Megfordul a fejemben, hogy a népes tömeggel kezdjek kiabálni, és próbáljam rávenni őket, hogy segítsenek a videózás helyett. Aztán el is vetem, mert korántsem vagyok olyan karizmatikus figura, hogy hallgassanak rám, csak elküldenének melegebb égtájra.

by **Darren Cain** Kedd 10 Ápr. 2018, 19:02

A jó hír, hogy egy mesterséges tóba érkezett a becsapódás. Így is sok kárt okozott a környék épületeiben, de legalább többen segítettek a romok alatt rekedőknek. Nem annyian mint ahányan úgy döntöttek, hogy kell nekik egy új profil kép, de mit várunk az emberektől. Nincs most időm leállni üvöltözni velük, pedig megérdemelnék, az biztos. a kráter olyan forrón ég, hogy nem lehet még csak kicsit sem megközelíteni. Legalábbis az átlagembernek. Szerencsémre, vagy nem, engem nem kötöttek az ilyen halandó dolgok. Mélyen magamba néztem és előhívtam a Lovast. Tűz ellen tűzzel kell harcolni. Ha a Lovas égeti le a bőrömet a tűz már nem tudja. Lassan megyek a kráter felé, figyelek, hogy hallok-e valamit belülről. Akár túlélőket (bár az nagyon nem valószínű) akár valami mást. Ha találok valamit bent akkor megpróbálok közel érni hozzá, hogy a füst és a lángok között is láthassam. Ha nem találok bent semmit, akkor kijövök és körülnézek, hátha találok valamit, amivel vissza tudom fogni a lángokat. Ha más nem, akkor láncokat idézek és megpróbálom azokat elég gyorsan forgatni a fejem felett, hátha csökkenti a füstöt. Ha látom, hogy nem működik vagy csak ront a helyzeten, akkor azonnal abba hagyom.

by **Aegis** Kedd 10 Ápr. 2018, 23:19

Pedig már majdnem jól indult ez nap. Ulysses már éppen készült , hogy békében eltöltsön némi szabadságot Vegasba, mar csak néhány papírt kellett aláírni amikor beütött a baj. Először csak sötétség jött.
~Különös mára nem mondtak napfogyatkozást. ~ Gondolta ahogy az álmélkodó tömeget követve az ajtó felé ment ő is. Épp időben, hogy ő is láthassa a hatalmas űrhajót mielőtt egy pillanat múlva egy villanás közben tűzesővé változott.
-Támad a mars!!!- Ordította valaki a tömegből és szinte azonnal a gép első darabjai ezernyi menydörgés hangjával csapódtak be a városba. Az üvegajtó felrobbant, üvegszilánkokkal terítve be az egymás hegyére-hátára borult tömeget.
- Menje el pihenni pár napra, jót fog tenni, Vegas nem New York ott nincs semmi veszélyes. – Mormogja magában ahogy sikerült kimásznia a testes asszonyság alól aki rázuhant. Többen sokkot kaptak, de a többség a helyzethez viszonyítva sértetlen volt. Gyors körültekintés után meg is találta a kézikocsit amire a holmiját pakolták. Gyorsan felkapott róla egy ezüstszínű fém táskát és ki szaladt az épületből. Odakint látszóleg ugyanannyi ember próbált eljutni a becsapódás helyére, mint amennyi menekülni próbált. Ő az előbbiekhez tartozott. Egy félre eső helyet keresve benyomott egy gombot a táskán ami néhány másodperc alatt darabokra vált és páncél öltözettel vette körül. Az út hátralévő részét már a levegőben tette meg. A mesterséges tó fölött vett fel lebegő pozíciót a becsapódás helyén.
- Oracle, mi volt ez? – Kérdezi a páncél MI-jét, amire az elkezdi a szkennereivel letapogatni a roncsokat. Közben van ideje a tó körül összegyűlt tömeget, aminek látszólag nem volt jobb dolga, mint kiposztolni a dolgot a világhálóra.

Felszerelés::

by **Thorhalla** Szer. 11 Ápr. 2018, 00:00

Kree Invázió 5 – Az idő ura 1 – Megszűnt idő

A két Amerika bűnei

Résztvevők: Svanhild Ragnardottir, Quentine Constantine, Aina Bennet, Shadow Wold / Ben Wise,

Augustus Graves , Ulysses Forge / Aegis és Darren Cain

Következő körváltás: 2017. április 15. (vasárnap)

”Vajon a (kártya)lapok miért nem mondják el, hogy ki ő?”
- Felicia Paran, a Kártyák Mestere

Las Vegas - Page 2 00120

Augustus tovább folytatta az emberek mentését, segítését, a távolban már hallani lehetett a szirénák hangját, ezt mindenki hallotta. Sajnos azonban a haladás nehéz volt, mert az eset miatt feltorlódtak az autók és totális dugó alakult ki, így némi időbe telhetett mire a hatóságok ide tudnak jutni a földön.
Constantine próbálta felhívni a 911-et, de valószínűleg ő maga sem lepődött meg, hogy az összes vonal foglalt volt. Valószínűleg a fél város éppen a segélyvonalat próbálta felhívni.
Aina nekilátott annak, hogy tűzimmunitást varázsoljon magának, hogy betudjon menni és segítsen másokon. A varázslat pedig létre is jött, azonnal érezte, hogy a hőség, amit a tűz okozott már nem bántja, nem zavarja őt.
Ben itt kijjebb próbált segíteni másoknak, ami nagyon jól jött, mert két személyt is látott a törmelékek alá beszorulni. Az egyik egy kisebb pálmafa volt, szerencsére nem a törzs dőlt rá valakire, csak a teteje, a leveles rész. Illetve egy felborult autóban volt egy sérült – ezt egyébként mindenki látta.
Constantine a házakhoz indult volna, illetve Darren pedig Lovasként a kráter belseje felé ám néhány lépés után valami más vonta magára a figyelmüket. Egy ismerős személyt pillantott meg a kráter felett lebegve Consti, ami azt illette Aina és Darren is látta a szárnyas női alakot. Constantine felismerte őt az álmaiból, Aina pedig érezhette az irányából, hogy ez egy lélek, nem csak, hogy lélek, de mágikus eredetű, de olyan, amivel még nem találkozott, a mágikusságát pedig Darren is érezte, ő viszont megismerte ezt, mert már találkozott effélével, asgardi.
Las Vegas - Page 2 1816168-seeker___silver_surfer_4

Las Vegas - Page 2 1816168-seeker___silver_surfer_4

A nő Constantine-t figyelte, valószínűleg nem számított rá, hogy más is látja, vagy éppen hallja szavait, amit a két mágus is hallott, de nem a fülével, hanem az elméjükben, ahogyan Quentine is.
~ Köszönöm, hogy eljöttél ~ mondta. ~ Mindjárt kezdődik… ~
Aegis ekkor érkezett meg és szeretett volna berepülni a becsapódás fölé, azonban valamiért nem tudta megtenni, mintha valami kívül tartotta volna, noha látta, hogy lent páran bemerészkedtek a kráter széléhez, hogy kihúzzanak pár sérültet. A kérdésére Oracle felelt.
~ Nem tudok értékelhető adatokat venni, túlságosan sok az interferencia. És valami baj van a rendszerrel, valami belepiszkál az időzítőbe és az órákba ~

//Minden részt olvassatok el, ne csak a sajátotokét, mert egy-egy személynél több másik is felbukkanhat Smile

//

by **Quentine Constantine** Csüt. 12 Ápr. 2018, 10:29

Nem fordítok túl nagy figyelmet a többi alakra, akik szintén beszállnak a sérültek mentésébe, gondolom a szokásos társaság: mágusok, mutánsok, szuperhumánok, esetleg egy-két hivatásos. New Yorkban gondolom háromszor ennyien lennének már, de Vegas nem New York, és le merném fogadni, hogy ezeknek is a fele legalább onnan jött turista.

A romok közé igyekszem, de ehhez meg kell kerülnöm a krátert, és mielőtt ezzel meglennék, valami magára vonja a tekintetemet, amit a szemem sarkából veszek észre. Először csak próbálom kivenni az alakot a füstben és a hőségtől hullámzó levegőben, aztán már érzem, hogy szinte vonzza a tekintetemet. Megállok, és teljes testemmel a becsapódás közepe felé fordulok. Ez ő... Ő van a roncsban, és idehívott, mert tudta, hogy segítség kell majd neki? Nem, ez nem valószínű. Azért hívott ide, mert tudta, hogy valami történni fog, ez világos. De hogyan kapcsolódik az esemény hozzám vagy hozzá? Ez egy katasztrófa, ahol hősökre van szükség, én meg nem igazán vagyok a hősbizniszben, mióta... A bandázs? Mi van, ha azért vagyok itt, hogy újra méltó legyek a bandázsok erejére?

Rám néz a szellem, én meg körbe az emberekre. Eddig álmomban láttam csak, de most megjelent a valóságban is. Csak én látom? Nem úgy tűnik, mintha sokan mások is felfigyeltek volna rá, és különben is, lehet hogy csak a roncsot nézik.

-Nem sok választásom volt, de végülis szívesen - válaszolok a szellemnek valami fanyar mosoly kíséretében, nyilván tök feleslegesen, mert telepatikusan kommunikál velem, de így mégiscsak kényelmesebb "beszélgetni".

-Mi fog kezdődni? Ki vagy, és miért hívtál ide?

Tök felesleges kérdések, nem fogok rájuk választ kapni, de a másik opcióm, hogy állok, mint egy hülye, és várom, hogy elkezdődjön az a valami, aminek kell.

~A Kvantum bandázsról van szó?~ Teszem hozzá gondolatban, mert semmilyen társaságban nem életbiztosítás hangosan megemlíteni, hogy egy kozmikus erejű ereklyét hordok karóraként.

by Ajánlott tartalom