Fellegvár Csillaga
2 / 2 oldal • Megosztás
2 / 2 oldal • 
1, 2
Re: Fellegvár Csillaga
by Niteris Kedd 27 Jún. 2017, 23:54
- Tasu -
Egy haldokló mesterséges intelligencia az utolsó leheletével megmenti a legénységet... Erről tényleg lehetne mesélni. De persze megint csak az a probléma, mint az előbb. Nincs kinek. Talán vannak ezen a bolygón is élőlények, akiket érdekelne egy ilyen eset. Feltéve hogy elég intelligensek hozzá.
A beszélgetések alapján úgy vélem jók a túlélési esélyeink, minden második személy katonaként vagy specialistaként viselkedik. A kinyíló ajtó mindenki érdeklődését felkeltette. Az enyémet is, de nem voltam elég gyors (és magas), így szinte mindenki megcsodálta már a kilátást. Én is odamegyek, és pont azt látom, amit egy ilyen helyen várni lehet. Roncsok, tűz, katasztrófa... figyelemfelkeltő, de senkit sem foglalkoztat igazán, amíg nincs a közepében. Egyedül én nem húznám sokáig, de ilyen társak mellett akár ki is merészkedhetek.
- Én is kimennék, bent úgysem tehetek semmi hasznosat - szólalok fel most először. Igazából kint sem hiszem, hogy hasznos leszek, de egy ilyen lehetőséget akkor sem hagynék ki. Részt venni egy idegen bolygó felfedezésében! Nem hiszem, hogy ilyet csináltam volna korábban. Bár persze ki tudja, valamiért csak felvettek erre a hajóra is. Lehet, hogy igazából szakértő vagyok. Én is körülnézek, hátha ráismerek egy tárgyra, amit kivihetnék, és értek a használatához.
Ha kimegyünk, igyekeztem mindig a társaság közepe felé elhelyezkedni. Nem szeretném, hogy én legyek az első, akit elkap az űrszörny...
Egy haldokló mesterséges intelligencia az utolsó leheletével megmenti a legénységet... Erről tényleg lehetne mesélni. De persze megint csak az a probléma, mint az előbb. Nincs kinek. Talán vannak ezen a bolygón is élőlények, akiket érdekelne egy ilyen eset. Feltéve hogy elég intelligensek hozzá.
A beszélgetések alapján úgy vélem jók a túlélési esélyeink, minden második személy katonaként vagy specialistaként viselkedik. A kinyíló ajtó mindenki érdeklődését felkeltette. Az enyémet is, de nem voltam elég gyors (és magas), így szinte mindenki megcsodálta már a kilátást. Én is odamegyek, és pont azt látom, amit egy ilyen helyen várni lehet. Roncsok, tűz, katasztrófa... figyelemfelkeltő, de senkit sem foglalkoztat igazán, amíg nincs a közepében. Egyedül én nem húznám sokáig, de ilyen társak mellett akár ki is merészkedhetek.
- Én is kimennék, bent úgysem tehetek semmi hasznosat - szólalok fel most először. Igazából kint sem hiszem, hogy hasznos leszek, de egy ilyen lehetőséget akkor sem hagynék ki. Részt venni egy idegen bolygó felfedezésében! Nem hiszem, hogy ilyet csináltam volna korábban. Bár persze ki tudja, valamiért csak felvettek erre a hajóra is. Lehet, hogy igazából szakértő vagyok. Én is körülnézek, hátha ráismerek egy tárgyra, amit kivihetnék, és értek a használatához.
Ha kimegyünk, igyekeztem mindig a társaság közepe felé elhelyezkedni. Nem szeretném, hogy én legyek az első, akit elkap az űrszörny...
Niteris- 5. szint - 12 kredit
- Hozzászólások száma : 447
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 118
Join date : 2015. Dec. 27.
Karakteradatok
Főkarakter: ¯\_(ツ)_/¯
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz -
Re: Fellegvár Csillaga
by Rhyssa Edaara Quillan Szer. 28 Jún. 2017, 00:01
Little SW - Prológus
Ismeretlen világ
Résztvevők: Solam, Qui Genua Non, Adrasteia, Desmond, Yiros, Ja'ar Heins, Silenus,
Nerus, Tasu, Q’ayem Kor, Claye Jaro, Abi és Heiwanna Miin Klodov
Következő körváltás: 2017. június. 30. (péntek)
” Az alázatos könnyű léptekkel jár a bölcsesség útján.”
- Clone Wars animációs sorozat
Yiros tervét egyelőre többen elvetik, hiszen egyelőre arról sincs fogalmuk, hogy ki kicsoda, mire képes, ezek alapján valóban nem igen tudnának egyelőre semmilyen támpont alapján választani, és ahogyan Miin is mondta lehet, hogy tényleg többet ártana a csapatnak, mint előnyér válna.
Akik bent maradtak, hogy körbenézzenek a kamrákon kívül semmi más sem volt itt, és ha igaz, hogy hatszáz évig aludtak, ennyi idő alatt sok minden tönkremenne, ha nincs konzerválva, de itt bent pedig minderre nem volt megfelelő tárolóegység. Semmilyen panel, vagy rekesz nem volt a falakban, a plafonon, vagy a padlón sem. Nagy valószínűséggel nem számítottak arra, hogy lezuhan a hajó és a felszerelést máshol tartották.
Végül a többség arra jut, hogy mégis ki kellene menni és ezt meg is teszik. Amint megteszik és kint vannak a többség – az embertelent és a kree-t kivéve – mindenki érezhette, hogy valami nem stimmel. Nehezebbnek, ormótlanabbnak érezték magukat és a mozgás is nehzékesebb, fárasztóbb volt egy picit. Ezt mindneki egyből tudta, hogy amiatt, hogy nagyobb a gravitáció, mint amit megszoktak. A kree és embertelen egyébként is nagyobb gravitációhoz szokott, így nekik viszont könnyedebb volt a mozgás és nem olyan megterhelő.
Qui abban a pillanatban, amint kilépett a szabadba és az e világi levegő körbeölelhette az elméjében egy hangos ismerős madárvijjogást hallott. Ösztönösen tudta, hogy mi volt ez, bár a lény, az entitás neve nem ugrott be. Tudta, hogy életében, amíg katona volt, harcos egészen kiskorától kezdve arra képezték, hogy képes legyen ezt a lényt elpusztítani, aminek félelmetesen nagy hatalma van. Ha az ereje rossz kezekbe kerül, megrontja a gazdatestet – szinte mindig ez történik - , akkor világokat képes a lángjaival felemészteni.
Az első dolga az volt a társaságnak, hogy végignézzék a roncsot, annyit azonnal láttak, hogy szinte semmi sem maradt a hajóból ami használható lenne, a legnagyobb része már megolvadt a lángoktól és már kezdett megszilárdulni, a lángok sem voltak már nagyok, kialvóban lehettek, így az ébresztés elég sokáig tarthatott. Ha hátranéznek arra, ahol felébredtek láthatták, hogy minden leszakadt körülötte, kész csoda volt, hogy ez a rész megmaradt, felfelé több emelet is látszott, kiégve, szétszakadva. A roncsok között keresgélve letört fémdarabokat találnak, amiket fegyvernek lehet használni, szétzúzott sztáziskamrákat, benne halottakat, semmi sem maradt éppen.
Ha kicsit odébb mentek a kutakodás során, akkor rájöhettek, hogy a roncsok több kilométer hosszan feküdtek itt. Ebből a katlanból kiérve egy erdős részre érhettek, magaslaton voltak, a távolban romokat lehetett látni és fent az égen egy hatalmas vöröses, narancssárgás bolygó takarta el az égbolt jelentős részét. A méretéből adódóan mindenki rájöhet, hogy egy holdon vannak és az MI helyesen adta meg az adatokat.
//Mivel láthatóan a maximum 7 kör túl lustává teszi a népet és csak az utolsó előtti, vagy utolsó napon írtok, így gyorsítok a dolgon. Most 2 napotok lesz, ezek után azonban beállunk a megszokott 4 napra… most azért 2, mert így érünk ki arra a napra, amikor Reneszánszon nincs körváltásom és úgy a kényelmes számomra. //
//És a neveket írjátok továbbra is kérlek, túl sokan vagytok ahhoz, hogy megjegyezzem így 2 kör alatt őket
//
- Clone Wars animációs sorozat
Yiros tervét egyelőre többen elvetik, hiszen egyelőre arról sincs fogalmuk, hogy ki kicsoda, mire képes, ezek alapján valóban nem igen tudnának egyelőre semmilyen támpont alapján választani, és ahogyan Miin is mondta lehet, hogy tényleg többet ártana a csapatnak, mint előnyér válna.
Akik bent maradtak, hogy körbenézzenek a kamrákon kívül semmi más sem volt itt, és ha igaz, hogy hatszáz évig aludtak, ennyi idő alatt sok minden tönkremenne, ha nincs konzerválva, de itt bent pedig minderre nem volt megfelelő tárolóegység. Semmilyen panel, vagy rekesz nem volt a falakban, a plafonon, vagy a padlón sem. Nagy valószínűséggel nem számítottak arra, hogy lezuhan a hajó és a felszerelést máshol tartották.
Végül a többség arra jut, hogy mégis ki kellene menni és ezt meg is teszik. Amint megteszik és kint vannak a többség – az embertelent és a kree-t kivéve – mindenki érezhette, hogy valami nem stimmel. Nehezebbnek, ormótlanabbnak érezték magukat és a mozgás is nehzékesebb, fárasztóbb volt egy picit. Ezt mindneki egyből tudta, hogy amiatt, hogy nagyobb a gravitáció, mint amit megszoktak. A kree és embertelen egyébként is nagyobb gravitációhoz szokott, így nekik viszont könnyedebb volt a mozgás és nem olyan megterhelő.
Qui abban a pillanatban, amint kilépett a szabadba és az e világi levegő körbeölelhette az elméjében egy hangos ismerős madárvijjogást hallott. Ösztönösen tudta, hogy mi volt ez, bár a lény, az entitás neve nem ugrott be. Tudta, hogy életében, amíg katona volt, harcos egészen kiskorától kezdve arra képezték, hogy képes legyen ezt a lényt elpusztítani, aminek félelmetesen nagy hatalma van. Ha az ereje rossz kezekbe kerül, megrontja a gazdatestet – szinte mindig ez történik - , akkor világokat képes a lángjaival felemészteni.
Az első dolga az volt a társaságnak, hogy végignézzék a roncsot, annyit azonnal láttak, hogy szinte semmi sem maradt a hajóból ami használható lenne, a legnagyobb része már megolvadt a lángoktól és már kezdett megszilárdulni, a lángok sem voltak már nagyok, kialvóban lehettek, így az ébresztés elég sokáig tarthatott. Ha hátranéznek arra, ahol felébredtek láthatták, hogy minden leszakadt körülötte, kész csoda volt, hogy ez a rész megmaradt, felfelé több emelet is látszott, kiégve, szétszakadva. A roncsok között keresgélve letört fémdarabokat találnak, amiket fegyvernek lehet használni, szétzúzott sztáziskamrákat, benne halottakat, semmi sem maradt éppen.
Ha kicsit odébb mentek a kutakodás során, akkor rájöhettek, hogy a roncsok több kilométer hosszan feküdtek itt. Ebből a katlanból kiérve egy erdős részre érhettek, magaslaton voltak, a távolban romokat lehetett látni és fent az égen egy hatalmas vöröses, narancssárgás bolygó takarta el az égbolt jelentős részét. A méretéből adódóan mindenki rájöhet, hogy egy holdon vannak és az MI helyesen adta meg az adatokat.
- a látkép, a katona nincs ott:
//Mivel láthatóan a maximum 7 kör túl lustává teszi a népet és csak az utolsó előtti, vagy utolsó napon írtok, így gyorsítok a dolgon. Most 2 napotok lesz, ezek után azonban beállunk a megszokott 4 napra… most azért 2, mert így érünk ki arra a napra, amikor Reneszánszon nincs körváltásom és úgy a kényelmes számomra. //
//És a neveket írjátok továbbra is kérlek, túl sokan vagytok ahhoz, hogy megjegyezzem így 2 kör alatt őket
//- template nélkül:
” Az alázatos könnyű léptekkel jár a bölcsesség útján.”
- Clone Wars animációs sorozat
Yiros tervét egyelőre többen elvetik, hiszen egyelőre arról sincs fogalmuk, hogy ki kicsoda, mire képes, ezek alapján valóban nem igen tudnának egyelőre semmilyen támpont alapján választani, és ahogyan Miin is mondta lehet, hogy tényleg többet ártana a csapatnak, mint előnyér válna.
Akik bent maradtak, hogy körbenézzenek a kamrákon kívül semmi más sem volt itt, és ha igaz, hogy hatszáz évig aludtak, ennyi idő alatt sok minden tönkremenne, ha nincs konzerválva, de itt bent pedig minderre nem volt megfelelő tárolóegység. Semmilyen panel, vagy rekesz nem volt a falakban, a plafonon, vagy a padlón sem. Nagy valószínűséggel nem számítottak arra, hogy lezuhan a hajó és a felszerelést máshol tartották.
Végül a többség arra jut, hogy mégis ki kellene menni és ezt meg is teszik. Amint megteszik és kint vannak a többség – az embertelent és a kree-t kivéve – mindenki érezhette, hogy valami nem stimmel. Nehezebbnek, ormótlanabbnak érezték magukat és a mozgás is nehzékesebb, fárasztóbb volt egy picit. Ezt mindneki egyből tudta, hogy amiatt, hogy nagyobb a gravitáció, mint amit megszoktak. A kree és embertelen egyébként is nagyobb gravitációhoz szokott, így nekik viszont könnyedebb volt a mozgás és nem olyan megterhelő.
Qui abban a pillanatban, amint kilépett a szabadba és az e világi levegő körbeölelhette az elméjében egy hangos ismerős madárvijjogást hallott. Ösztönösen tudta, hogy mi volt ez, bár a lény, az entitás neve nem ugrott be. Tudta, hogy életében, amíg katona volt, harcos egészen kiskorától kezdve arra képezték, hogy képes legyen ezt a lényt elpusztítani, aminek félelmetesen nagy hatalma van. Ha az ereje rossz kezekbe kerül, megrontja a gazdatestet – szinte mindig ez történik - , akkor világokat képes a lángjaival felemészteni.
Az első dolga az volt a társaságnak, hogy végignézzék a roncsot, annyit azonnal láttak, hogy szinte semmi sem maradt a hajóból ami használható lenne, a legnagyobb része már megolvadt a lángoktól és már kezdett megszilárdulni, a lángok sem voltak már nagyok, kialvóban lehettek, így az ébresztés elég sokáig tarthatott. Ha hátranéznek arra, ahol felébredtek láthatták, hogy minden leszakadt körülötte, kész csoda volt, hogy ez a rész megmaradt, felfelé több emelet is látszott, kiégve, szétszakadva. A roncsok között keresgélve letört fémdarabokat találnak, amiket fegyvernek lehet használni, szétzúzott sztáziskamrákat, benne halottakat, semmi sem maradt éppen.
Ha kicsit odébb mentek a kutakodás során, akkor rájöhettek, hogy a roncsok több kilométer hosszan feküdtek itt. Ebből a katlanból kiérve egy erdős részre érhettek, magaslaton voltak, a távolban romokat lehetett látni és fent az égen egy hatalmas vöröses, narancssárgás bolygó takarta el az égbolt jelentős részét. A méretéből adódóan mindenki rájöhet, hogy egy holdon vannak és az MI helyesen adta meg az adatokat.- a látkép, a katona nincs ott:
//Mivel láthatóan a maximum 7 kör túl lustává teszi a népet és csak az utolsó előtti, vagy utolsó napon írtok, így gyorsítok a dolgon. Most 2 napotok lesz, ezek után azonban beállunk a megszokott 4 napra… most azért 2, mert így érünk ki arra a napra, amikor Reneszánszon nincs körváltásom és úgy a kényelmes számomra. //
//És a neveket írjátok továbbra is kérlek, túl sokan vagytok ahhoz, hogy megjegyezzem így 2 kör alatt őket //
_________________
Mesélői, Sith birodalom, Köztársaság, Hutt kartellek/alvilág/fejvadászok, FRK/FRSz, Chiss fennhatóság, Mandaloriai Birodalom, Örök Birodalom
A Hármak emberei, Havoc Squad/Halálosztag, Rhand varázslói/Köztársaság Végzete, Csillag Kabal, Czerka Részvénytársaság, Császári család
Sith és Jedi archívum - Little SW világ segédlet | Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Rhyssa Edaara Quillan- Lil'SW KM
- Hozzászólások száma : 4179
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 246
Join date : 2017. Jun. 13.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: Little SW -
Re: Fellegvár Csillaga
by Michael Nikostratos Csüt. 29 Jún. 2017, 11:00
Qui Genua Non
A keresésem nem járt sikerrel, se tárolók, se panel amiből megtudhatnék valami információt, csak a száziskamrák. Lemondó sóhajjal sétálok ki, legalább már nem fázom annyira, mint korábban. Ettől függetlenül még mindig nehézkesen mozog a testem, kicsit mintha víz alatt lennék, és az sem segít hogy a szőke hajú picsa hülyeségeket hord össze meg vissza. Szúrós szemmel nézek rá, és úgy teszem fel a kérdésemet.
- És mi az anyámmal mérjem az időt, drágaságom? Számoljam a perceket? - teszem fel a kérdést, aztán választ se várva koncentrálok hogy érzékeljem magunk körül valami értelmes létforma jelenlétét. Kétes eredmények születnek. Egyrészt egy madárvijjogást hallok, ami értelmes létformára utal, másrészt rémlik, hogy ez valami amit el kell pusztítani, mert különben talál magának egy hordozót, megrontja, és elpusztít nagyjából mindent. ~I've got a baaad feeling about this.~ A többiek már keresgélnek a roncsok közül, a beszélgetésbe nem nagyon csatlakozok be, főleg csak hallgatom őket, illetve azt nézem, hogy találhatok-e valami fegyvernek való. Ösztönösen valami nagyobbat keresek, ami közel akkora mint én magam, és nem árt ha kényelmes fogás van rajta. Ha találok ilyet, akkor suhintok vele néhányat, úgy emlékszem ezt kell tenni vele, és próbálgatom hogy mennyire megy a mozgatása, vagy mennyire befolyásol ebben hogy "víz alatt van a testem". Ha az eredmények kielégítőek akkor megtartom, de ha úgy ítélem meg hogy nem tudom könnyedén, hasznosan, és megfelelő sebességgel/gyorsasággal forgatni, akkor leteszek róla, és keresek egy kisebb darabot. Természetesen a táj lenyűgöző, de most nem nézelődni jöttünk, és engem sem tud túlságosan lekötni, sokkal fontosabb most hogy -bármennyire is idegesített ahogy mondta - a fedezék, és az élelem. Az első dolgunk kellene legyen a fedezék megtalálása, és csak utána foglalkozni folyadékkal és táplálékkal. Szétszakadni viszont hülyeség lenne, nincsenek tájékozódásra alkalmas eszközeink, nem ismerjük a bolygó csillagait, bármikor eltévedhetünk és lehet sose találunk vissza egymáshoz. Nem tudom miért érezte ennyire fontosnak hogy hülyeségeket osszon meg, de gondolatébresztőnek jó volt. Azzal sem foglalkozom, hogy az egyik csapattagunkat már most pátyolgatni kell, vannak körülötte elegen, én csak útban lennék. Úgyhogy egyelőre várom, hogy mint egy csapat egységes működésre bírjon minket az idegen környezet, és elinduljunk valamerre.
A keresésem nem járt sikerrel, se tárolók, se panel amiből megtudhatnék valami információt, csak a száziskamrák. Lemondó sóhajjal sétálok ki, legalább már nem fázom annyira, mint korábban. Ettől függetlenül még mindig nehézkesen mozog a testem, kicsit mintha víz alatt lennék, és az sem segít hogy a szőke hajú picsa hülyeségeket hord össze meg vissza. Szúrós szemmel nézek rá, és úgy teszem fel a kérdésemet.
- És mi az anyámmal mérjem az időt, drágaságom? Számoljam a perceket? - teszem fel a kérdést, aztán választ se várva koncentrálok hogy érzékeljem magunk körül valami értelmes létforma jelenlétét. Kétes eredmények születnek. Egyrészt egy madárvijjogást hallok, ami értelmes létformára utal, másrészt rémlik, hogy ez valami amit el kell pusztítani, mert különben talál magának egy hordozót, megrontja, és elpusztít nagyjából mindent. ~I've got a baaad feeling about this.~ A többiek már keresgélnek a roncsok közül, a beszélgetésbe nem nagyon csatlakozok be, főleg csak hallgatom őket, illetve azt nézem, hogy találhatok-e valami fegyvernek való. Ösztönösen valami nagyobbat keresek, ami közel akkora mint én magam, és nem árt ha kényelmes fogás van rajta. Ha találok ilyet, akkor suhintok vele néhányat, úgy emlékszem ezt kell tenni vele, és próbálgatom hogy mennyire megy a mozgatása, vagy mennyire befolyásol ebben hogy "víz alatt van a testem". Ha az eredmények kielégítőek akkor megtartom, de ha úgy ítélem meg hogy nem tudom könnyedén, hasznosan, és megfelelő sebességgel/gyorsasággal forgatni, akkor leteszek róla, és keresek egy kisebb darabot. Természetesen a táj lenyűgöző, de most nem nézelődni jöttünk, és engem sem tud túlságosan lekötni, sokkal fontosabb most hogy -bármennyire is idegesített ahogy mondta - a fedezék, és az élelem. Az első dolgunk kellene legyen a fedezék megtalálása, és csak utána foglalkozni folyadékkal és táplálékkal. Szétszakadni viszont hülyeség lenne, nincsenek tájékozódásra alkalmas eszközeink, nem ismerjük a bolygó csillagait, bármikor eltévedhetünk és lehet sose találunk vissza egymáshoz. Nem tudom miért érezte ennyire fontosnak hogy hülyeségeket osszon meg, de gondolatébresztőnek jó volt. Azzal sem foglalkozom, hogy az egyik csapattagunkat már most pátyolgatni kell, vannak körülötte elegen, én csak útban lennék. Úgyhogy egyelőre várom, hogy mint egy csapat egységes működésre bírjon minket az idegen környezet, és elinduljunk valamerre.
_________________
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Karakterek: Michael Nikostratos | Out: Maximiliam Myzzrim, Mopateu Zakataka | VH: ifj. Tell Vilmos | FSK: Pherol Tandes, Ignacy Rotblat-Rostowski |-|
Egyéb karakterek: Tomas Burton, King Raten Chromixen, Alex Fisher
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Michael Nikostratos- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1063
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 39
Join date : 2014. Mar. 22.
Karakteradatok
Főkarakter: King Raten Chromixen
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders, Little SW, FSK
Re: Fellegvár Csillaga
by Ammon Einarson Csüt. 29 Jún. 2017, 12:03
- Q’ayem Kor -
Semmi tároló nem volt a kapszuláink mellett amiben lehetett volna bármi eszközünk így jobb híján üres kézzel mentem és mondtam, hogy csatlakozok a felderítéséhez a környéknek, hogy találjunk valami használhatót. Ez volt számomra most az elsődleges. Egyrészt szükségünk van bármire amit kitudunk a roncsokból menteni hasznosat, másrészről pedig némi nemű információval szolgált az is, hogy ki miképp állt a szituációhoz. A vezető választást hamar lesulykolták a többiek, már aki éppen vette magát, hogy egyáltalán válaszoljon az ostoba felvetésre. A nőre vetettem egy pillantást ahogyan az parancs szerű monotonitással sorolta, hogy mit kéne tenni de csak sóhajtottam és kimentem a gép roncsaiból. Nincs értelme ezeknek még, se vezér választásnak se pedig parancs osztogatásnak. Egyértelmű számomra legalább is, hogy vagyunk páran akiknek katonai múltja lehet, az apróknak a megvédése miatt lehettünk itt. Már nem hiszem, hogy sok erőt tudna kinyomni magából az a pár apróság akik között volt aki alig ért fel a mellkasomig.
A kilépés a roncsból nem várt eredményeket is hozott magával. A nagyobb nyomás ami elkezdte érni a testemet meglepett elsőre. Nehezebb volt mozogni de nem volt életveszélyes a nyomás. Messze állt attól. Valami fegyvernek kinevezett vasdarabot kereshetnék de ebben a körülményben a testem mozgatása elég lesz, nem vagyok biztos benne, hogy egy darab vascső bármiféle segítséget tudna nyújtani a helyzetünkben már csak azért is, hogy kétlem lőfegyverek nélkül érkezne bárki is ide ki. A roncsokon végig nézve látványos landolásunk lehetett. Bár néhol már alszik el a tűz és sok rész olvadása már szilárdulhat is éppen meg ismét még a hajó roncsai is hosszan nyúlnak el. Semmi épen maradt, használható tárgyat nem lehetett találni ahogy kutakodtam a roncsok között én is. Végül egy alkarhosszúságú fém rudat felkaptam a földről a jobb mint a puszta kezem elvén ha valami honos állat találna felénk de közel távol semmi élet nem látszódott rajtunk kívül. Még az erdő volt itt alattunk. Legalább zöld terület, valahogy megnyugtató volt a látványa, hogy nem egy teljesen kihalt sivár felszín ölel minket körbe.
Az égre felnézve látszódott a hatalmas bolygó ami a horizont nagy részét átölelte, szóval egy holdon landoltunk. Nagyon is élhetőnek festett a hely, nagy esélye van annak, hogy van helyi közösség és ha közel hasonló technológián vannak mint mi akkor lehet már meg is indultak erre. Bár kétes érzéseket keltett, inkább örülnék egy helyi népnek mint túlélés egy lakatlan bolygón. Minden esetre míg a többiek kutakodtak tovább, én a vállamra támasztott vasdarabbal álltam és pásztáztam az eget, vajon van-e más hajó a közelben, vagy közelít-e. A kutatgatást inkább ráhagyom azokra akik nagyobb esélye tudnak is találni valamit. Számomra itt csak roncsok vannak meg tetemek, semmi hasznos.
Semmi tároló nem volt a kapszuláink mellett amiben lehetett volna bármi eszközünk így jobb híján üres kézzel mentem és mondtam, hogy csatlakozok a felderítéséhez a környéknek, hogy találjunk valami használhatót. Ez volt számomra most az elsődleges. Egyrészt szükségünk van bármire amit kitudunk a roncsokból menteni hasznosat, másrészről pedig némi nemű információval szolgált az is, hogy ki miképp állt a szituációhoz. A vezető választást hamar lesulykolták a többiek, már aki éppen vette magát, hogy egyáltalán válaszoljon az ostoba felvetésre. A nőre vetettem egy pillantást ahogyan az parancs szerű monotonitással sorolta, hogy mit kéne tenni de csak sóhajtottam és kimentem a gép roncsaiból. Nincs értelme ezeknek még, se vezér választásnak se pedig parancs osztogatásnak. Egyértelmű számomra legalább is, hogy vagyunk páran akiknek katonai múltja lehet, az apróknak a megvédése miatt lehettünk itt. Már nem hiszem, hogy sok erőt tudna kinyomni magából az a pár apróság akik között volt aki alig ért fel a mellkasomig.
A kilépés a roncsból nem várt eredményeket is hozott magával. A nagyobb nyomás ami elkezdte érni a testemet meglepett elsőre. Nehezebb volt mozogni de nem volt életveszélyes a nyomás. Messze állt attól. Valami fegyvernek kinevezett vasdarabot kereshetnék de ebben a körülményben a testem mozgatása elég lesz, nem vagyok biztos benne, hogy egy darab vascső bármiféle segítséget tudna nyújtani a helyzetünkben már csak azért is, hogy kétlem lőfegyverek nélkül érkezne bárki is ide ki. A roncsokon végig nézve látványos landolásunk lehetett. Bár néhol már alszik el a tűz és sok rész olvadása már szilárdulhat is éppen meg ismét még a hajó roncsai is hosszan nyúlnak el. Semmi épen maradt, használható tárgyat nem lehetett találni ahogy kutakodtam a roncsok között én is. Végül egy alkarhosszúságú fém rudat felkaptam a földről a jobb mint a puszta kezem elvén ha valami honos állat találna felénk de közel távol semmi élet nem látszódott rajtunk kívül. Még az erdő volt itt alattunk. Legalább zöld terület, valahogy megnyugtató volt a látványa, hogy nem egy teljesen kihalt sivár felszín ölel minket körbe.
Az égre felnézve látszódott a hatalmas bolygó ami a horizont nagy részét átölelte, szóval egy holdon landoltunk. Nagyon is élhetőnek festett a hely, nagy esélye van annak, hogy van helyi közösség és ha közel hasonló technológián vannak mint mi akkor lehet már meg is indultak erre. Bár kétes érzéseket keltett, inkább örülnék egy helyi népnek mint túlélés egy lakatlan bolygón. Minden esetre míg a többiek kutakodtak tovább, én a vállamra támasztott vasdarabbal álltam és pásztáztam az eget, vajon van-e más hajó a közelben, vagy közelít-e. A kutatgatást inkább ráhagyom azokra akik nagyobb esélye tudnak is találni valamit. Számomra itt csak roncsok vannak meg tetemek, semmi hasznos.
- külső:
- 32/F/236cm/131kg
_________________
REN: Hjuchia Sakura, Ammon, Chars Westwal
__________________________________________________________
SW :: Q’ayem Kor , Rime
Ammon Einarson- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1381
Hozzászólások régi : 1081
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 3
Join date : 2011. Aug. 07.
Karakteradatok
Főkarakter: Hjuchia Sakura
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Litttle SW, VH, AoA, Outsiders, Ultimate -
Re: Fellegvár Csillaga
by Godlaw / Tao Csüt. 29 Jún. 2017, 15:58
Solam
A gravitáció itt másmilyen, mint azt megszoktam, különös, hogy ez csak a hajón kívül tűnt fel, pedig bent is ugyan úgy jelen van. Fárasztóbb így mozogni, de azért nem olyan rossz, csak picit lassabb leszek. Időm éppen van, azt hiszem. Desmond velem tart, ahogy Kor és Silenus is, aztán még Abi, de itt meg is unom, hogy mindenkinek leolvasgatom a nevét, majd idővel sikerül megjegyeznem őket, gondolom. Az előző butácska javaslat után, hogy válasszunk vezetőt, most valaki úgy tűnik, hogy komolyan vette a dolgot, és magára vállalta. Egy alak parancsokat kezd hadarni, ami önmagában nem lenne baj, ha nem mondana butaságokat. Életjeleket akar keresni, meg védhető pozíciót, de a közelben nincs senki, akitől védeni kéne magunkat. Aztán azt javasolja, hogy keressünk élelmet és felszerelést, amit már előtte vagy öten elterveztek. Nem is tudom, hogy ő a zavaróbb, vagy Heiwenna, aki megállás nélkül magyaráz valamit.
Mivel hozzám beszél, úgy érzem, illendő lenne válaszolni neki, ezért megállok, visszafordulok, és a vállára teszem a kezem.
-Sokat beszélsz... De keveset mondasz. Na gyere!
Ezután Desmondra nézek, és valahonnan beugrik, hogy mit látok. Légszomja van, ez a levegő nem megfelelő számára. Ha tudnám, milyen alkotóelem hiányzik számára, akkor azt is megmondhatnám, mi a megoldás. Sok növény megköt bizonyos gázokat, ezek rágcsálva pótolható a hiány talán. De sajnos nem tudom, hogy neki pontosan mi kellhet, így egyelőre a legjobb, ha nem erőlteti túl magát.
Hozzálátok átnézni a közeli roncsokat, egész sokan csatlakoztak végül, de úgy néz ki, nem járok sikerrel. Egyetlen része sem úszta meg a repülőnek a becsapódást a miénken kívül. Minden elégett, megolvadt vagy darabokra tört... Pár dolog talán még fel is robbant. Kutakodás közben felérek egy magaslatra, ahonnan egész messze ellátni, és rögtön észreveszem, hogy a repülőnk nagyobb volt, mint elsőre gondoltam. Hosszan terülnek el a roncsok, rengeteg idő lenne átnézni az egészet, de valószínűleg nem is találnék semmit, ahogy eddig sem. Viszont a távolban romok tűntek fel, valamilyen építmények lehettek ott korábban, az pedig azt jelenti, hogy élnek vagy éltek civilizált társadalmak a bolygón.
Még a romoknál is jobban megörülök az erdőnek, amihez elértem. Az erdő növényei táplálékot adhatnak, az állatok nyomai pedig elvezethetnek a vízhez.
-Látjátok azokat a romokat? - Kérdem a többiektől, mikor a magaslatra érve felbukkan előttünk a távolban a látványuk. - Szerintem oda kéne menni, de elég messze van. Talán beesteledik, mire odaérnénk.
Igaz, nem tudom, mikor lesz este, milyen hosszúak itt a nappalok, és meddig tartanak az éjszakák. Talán éjszaka hideg is lesz, tehát nem csak élelem, hanem tábortűz is kell. Ezeket mind tudom, és azt is, hogyan kell megtalálni ezeket. Azt hiszem, az előző életemben sokat voltam a természetben, mert ezek a dolgok csak úgy beugranak.
-Fárasztó út lesz, és nyitva kell tartanunk a szemünket élelem és víz után. Talán út közben tábort is kell vernünk, ha ránksötétedik.
Egy ideig kémlelem az eget meg a nagy bolygót. Van civilizáció ezen a helyen, vagy legalábbis volt. Még az is lehet, hogy a nagy bolygóról is látták a becsapódásunkat. Ha van itt bárki, akkor az megpróbál majd megkeresni minket. Egyszerűbb, mint hogy mi keresgéljünk véletlenszerűen. Addig viszont egy olyan helyen kéne várni, ahol kényelmesen letáborozhatunk, és ahol észrevehetnek minket, mert kilátszunk az erdőből. Ha mi észrevettük innen a romokat, akkor a minket kereső emberek is észrevesznek majd minket ott.
-Indulhatunk?
Ez egy hosszabb út, úgyhogy jó lenne ha többen mennénk, egyszerűbben találunk élelmet, gyorsabban tudunk tábort verni, és ha tényleg van itt valami, ami veszélyes, akkor lehetnek olyanok köztünk, akik megvédenek minket. Szóval remélem, hogy akik eddig elkísértek, azok jönnek továbbra is, különben egyedül kéne nekivágnom az útnak.
Godlaw / Tao- Adminisztrátor
- Hozzászólások száma : 2831
Hozzászólások régi : 3697
Korábbi szint/kredit : 14.szint - 40 kredit
Aktuális szint/kredit : 16.szint - 50 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Feb. 20.
Karakteradatok
Főkarakter: Tao
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders, Little SW
Re: Fellegvár Csillaga
by Ervin Bludheim Csüt. 29 Jún. 2017, 19:27
~Silenus~
Amint kiértünk jobban érzem magam. A szabad ég és napsütés megtette a magáét. Valaki közben parancsokat kiabál de nem igazán foglalkozok vele. Senki sem emlékszik semmire. Legrosszabb esetben ezzel tudok majd védekezni, ha kérdőre vonnak. Nem mintha sokan követnénk a tennivalókat, szóval valószínűleg biztonságban vagyunk. Úgy tűnik a társaim többsége nehezebben mozog, de én nem érzem ezt. Talán a különböző fajok miatt? Lehet, hogy ők más környezethez szoktak. Erre a gondolatra újabb hullámnyi információ jön vissza. Környezeti elemek, alkalmazkodás, táplálék, veszélyek. Most már biztos vagyok benne, hogy az élőlényekkel foglalkoztam. Erre vagyok kiképezve. A Desmond nevűre nézve elgondolkodok, hogy mit tehetnék érte. Tudok-e valamit arról, ami vele történik. Akárhogy is, a többiekkel együtt én is részt veszek a roncsok átkutatásában. De semmit sem találunk. Az ébresztési folyamat sokáig eltarthatott, még úgy is, hogy túl gyors volt. Szinte már ki is hűltek a roncsok. Ami jó, mert úgy tűnik a tűztől semmi jó érzésem nem támad. A keresésközben egy magaslati pontra vetődünk, ahonnan tisztán látszik az erdős vidék. Jó tudni, hogy nem pusztaságban vagyunk. Solam rögtön javasolja, hogy menjünk a romokhoz. Remek ötlet, hátha találunk valamilyen életet. Esetleg pár eszközt, ami korán kiesett a hajóból és így túl élte a félelmetes tüzet.
- Menjünk! Itt úgy sincs semmi. Kell étel és ital, amit itt nem találtunk.- mondom a társamnak és körbenézek máson is, hogy jön-e velünk.
Amint kiértünk jobban érzem magam. A szabad ég és napsütés megtette a magáét. Valaki közben parancsokat kiabál de nem igazán foglalkozok vele. Senki sem emlékszik semmire. Legrosszabb esetben ezzel tudok majd védekezni, ha kérdőre vonnak. Nem mintha sokan követnénk a tennivalókat, szóval valószínűleg biztonságban vagyunk. Úgy tűnik a társaim többsége nehezebben mozog, de én nem érzem ezt. Talán a különböző fajok miatt? Lehet, hogy ők más környezethez szoktak. Erre a gondolatra újabb hullámnyi információ jön vissza. Környezeti elemek, alkalmazkodás, táplálék, veszélyek. Most már biztos vagyok benne, hogy az élőlényekkel foglalkoztam. Erre vagyok kiképezve. A Desmond nevűre nézve elgondolkodok, hogy mit tehetnék érte. Tudok-e valamit arról, ami vele történik. Akárhogy is, a többiekkel együtt én is részt veszek a roncsok átkutatásában. De semmit sem találunk. Az ébresztési folyamat sokáig eltarthatott, még úgy is, hogy túl gyors volt. Szinte már ki is hűltek a roncsok. Ami jó, mert úgy tűnik a tűztől semmi jó érzésem nem támad. A keresésközben egy magaslati pontra vetődünk, ahonnan tisztán látszik az erdős vidék. Jó tudni, hogy nem pusztaságban vagyunk. Solam rögtön javasolja, hogy menjünk a romokhoz. Remek ötlet, hátha találunk valamilyen életet. Esetleg pár eszközt, ami korán kiesett a hajóból és így túl élte a félelmetes tüzet.
- Menjünk! Itt úgy sincs semmi. Kell étel és ital, amit itt nem találtunk.- mondom a társamnak és körbenézek máson is, hogy jön-e velünk.
Ervin Bludheim- 2. szint - 6 kredit
- Hozzászólások száma : 138
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2017. Mar. 28.
Karakteradatok
Főkarakter: dr. Erwin Vayne
Főkari/multi: Multi
Síkok:
Re: Fellegvár Csillaga
by Bishop Csüt. 29 Jún. 2017, 21:41
Abi
Abit nem foglalkoztatták a többi lény tervei és parancsolgatásai, csinálta a dolgát, legalábbis amit a dolgának gondolt. Nem létező emlékeiből valahogy mégis azaz érzés kerülgette mintha az ő fajtája elég magának való lenne és általában a saját kis akciókat csinálgatták a világegyetemben. Nem talál használható eszközöket a roncsban, sajnos majdnem minden megolvadt így teljesen használhatatlanná vált. Egy törött fém darabot vesz csak fel fegyvernek, hogy kompenzálja kicsi méretét. A tönkrement sztázis kamrákban lévő halottakat is megvizsgálja, csak felületesen, kíváncsiságból. A roncsok közül kiérve Abi és a többi kifelé igyekvő társa elé egy hold látványa tárul. Pontosan látja merre vannak a romok, a füst jól jelzi, ők épp egy magaslaton vannak, ami remek előnyt jelent tájékozódás szempontjából. Gyorsan felméri a területet és ha látszanak az égen csillagok megvizsgálja, bár ekkora fényben valószínűleg egyet sem lát. Az egyik legközelebbi rom felé mutat és az egyik ujjának hosszából próbálja megsaccolni nagyjából milyen messzire lehet. Egyetért Solammal és ő is jó ötletnek tartja, hogy oda induljanak.
- Induljunk, de nem tudunk élelmet szerezni, egyikünk sem tudja mi lehet mérgező a dzsungelben.
Ha esetleg még valaki hátra maradt, mert úgy dönt nem jön, vagy jobb lenne szétszakadni, akkor Abi gyorsan visszasiet, lábait gyorsan szedve és int a jelenlévőknek.
- Jöjjenek, ne maradjanak hátra.
Inkább csak tanácsolja.
Abit nem foglalkoztatták a többi lény tervei és parancsolgatásai, csinálta a dolgát, legalábbis amit a dolgának gondolt. Nem létező emlékeiből valahogy mégis azaz érzés kerülgette mintha az ő fajtája elég magának való lenne és általában a saját kis akciókat csinálgatták a világegyetemben. Nem talál használható eszközöket a roncsban, sajnos majdnem minden megolvadt így teljesen használhatatlanná vált. Egy törött fém darabot vesz csak fel fegyvernek, hogy kompenzálja kicsi méretét. A tönkrement sztázis kamrákban lévő halottakat is megvizsgálja, csak felületesen, kíváncsiságból. A roncsok közül kiérve Abi és a többi kifelé igyekvő társa elé egy hold látványa tárul. Pontosan látja merre vannak a romok, a füst jól jelzi, ők épp egy magaslaton vannak, ami remek előnyt jelent tájékozódás szempontjából. Gyorsan felméri a területet és ha látszanak az égen csillagok megvizsgálja, bár ekkora fényben valószínűleg egyet sem lát. Az egyik legközelebbi rom felé mutat és az egyik ujjának hosszából próbálja megsaccolni nagyjából milyen messzire lehet. Egyetért Solammal és ő is jó ötletnek tartja, hogy oda induljanak.
- Induljunk, de nem tudunk élelmet szerezni, egyikünk sem tudja mi lehet mérgező a dzsungelben.
Ha esetleg még valaki hátra maradt, mert úgy dönt nem jön, vagy jobb lenne szétszakadni, akkor Abi gyorsan visszasiet, lábait gyorsan szedve és int a jelenlévőknek.
- Jöjjenek, ne maradjanak hátra.
Inkább csak tanácsolja.
_________________
Reneszánsz: Bishop, Shepherd, Liza, Lev Hudson (Légió), Tony Price VH: Andrew Ramirez, Such, Un Nefer Ramirez Ulti: Andrew Ramirez Egyéb: Andrew Ramirez Little SW: Such Tavres, Vlimtron Xreldacho
Bishop- XMR bérenc
- Hozzászólások száma : 3706
Hozzászólások régi : 195
Korábbi szint/kredit : 3. szint - 8 kredit
Aktuális szint/kredit : 14. szint - 40 kredit
Reputation : 72
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 28
Tartózkodási hely : ARMOR főépület
Karakteradatok
Főkarakter: Bishop
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, FSK, Litttle SW, VH, AoA, Outsiders, Ultimate -
Re: Fellegvár Csillaga
by Shadow Csüt. 29 Jún. 2017, 21:45
Heiwanna Miin Klodov
Kissé nehézkesebb a mozgás idekint, mint bent a fülkében, ami kissé meglep és nem is esik jól elsőre, de még nem olyan vészes egyenlőre, de úgy érzem, hogy így még roszabb ötlet lenne az alakváltás...
Többen is csatlakoznak hozzánk, akik jönnének, ami jó dolog, bá van aki maradni akar a jelek szerint.
Az egyik nő eléggé hevesen és gyorsan kezd parancsokat osztogatni, de nem mond nagyon semmi újat vagy olyan dolgot amivel egyet is értenék, majd ezek után Solam az aki a vállamra teszi a kezét és amit mond, az egy elég érdekes megfogalmazásban, az, hogy hallgassak el és menjek.
-Bocsáss meg, úgy fest, hogy olyan szakmám volt, ahol szükséges volt a túl sok beszéd – jegyzem meg, majd megindulok utána, hogy én is keresgéljek, bár az első jelek alapján ez nem lesz annyira könnyű.
Elég nagy volt a hajó a jelek szerint, de csoda, hogy megúsztuk. Sokak maradványai vannak a környéken, és szinte semmi sincs olyan állapotban, hogy használni is lehetne. Lényegében a hajó és jó eséllyel minden cuccunk a múltunkkal együtt elveszett. Azaz most szinte nulláról indulhatunk meg. Lassan haladok Solam után, majd mikor megállunk körbe nézni a látvány még szomorúbb, mint korábban, amit láttunk... hosszan elszóródott roncsok, ami azt mutatja, hogy hosszan és gyorsan érhettünk talajt, majd csúszhattunk nagyon sokat, mielőtt megálltunk volna.
-Hát az biztos, hogy lesz némi séta addig – jegyzem meg, miközben a környezeten végig nézek, és arra is amerre Solam mutatott.
-Egyetértek, élelem és tábor hely kell, ráadásul meleg is. Ahogy láttam velem együtt vagyunk páran akik hidegvérüek, így a hideg nincs túl jó hatással ránk. – teszem még hozzá, majd bólintok, hogy mehetünk.
-Remélem, hogy a helyiek békések és tudunk majd rendesen kommunikálni velük – majd csendesebben hozzá teszem - mielőtt valamelyik katonánk olyan megjegyzést tesz ami után szorult helyzetben leszünk.
Ezzel együtt ha megindulunk, akkor megyek én is, figyelve a környezetünkre, hogy majd az erdős részen látok e valami víz félét, vagy esetleg valami olyan növény amit felismerhetek, hogy ehet, bár erre nem látok túl sok esélyt, így viszont nehézkes lehet az elején, mert kitudja, hogy a vad húsból is mi az mai ehető és mi az ami nem.
Kissé nehézkesebb a mozgás idekint, mint bent a fülkében, ami kissé meglep és nem is esik jól elsőre, de még nem olyan vészes egyenlőre, de úgy érzem, hogy így még roszabb ötlet lenne az alakváltás...
Többen is csatlakoznak hozzánk, akik jönnének, ami jó dolog, bá van aki maradni akar a jelek szerint.
Az egyik nő eléggé hevesen és gyorsan kezd parancsokat osztogatni, de nem mond nagyon semmi újat vagy olyan dolgot amivel egyet is értenék, majd ezek után Solam az aki a vállamra teszi a kezét és amit mond, az egy elég érdekes megfogalmazásban, az, hogy hallgassak el és menjek.
-Bocsáss meg, úgy fest, hogy olyan szakmám volt, ahol szükséges volt a túl sok beszéd – jegyzem meg, majd megindulok utána, hogy én is keresgéljek, bár az első jelek alapján ez nem lesz annyira könnyű.
Elég nagy volt a hajó a jelek szerint, de csoda, hogy megúsztuk. Sokak maradványai vannak a környéken, és szinte semmi sincs olyan állapotban, hogy használni is lehetne. Lényegében a hajó és jó eséllyel minden cuccunk a múltunkkal együtt elveszett. Azaz most szinte nulláról indulhatunk meg. Lassan haladok Solam után, majd mikor megállunk körbe nézni a látvány még szomorúbb, mint korábban, amit láttunk... hosszan elszóródott roncsok, ami azt mutatja, hogy hosszan és gyorsan érhettünk talajt, majd csúszhattunk nagyon sokat, mielőtt megálltunk volna.
-Hát az biztos, hogy lesz némi séta addig – jegyzem meg, miközben a környezeten végig nézek, és arra is amerre Solam mutatott.
-Egyetértek, élelem és tábor hely kell, ráadásul meleg is. Ahogy láttam velem együtt vagyunk páran akik hidegvérüek, így a hideg nincs túl jó hatással ránk. – teszem még hozzá, majd bólintok, hogy mehetünk.
-Remélem, hogy a helyiek békések és tudunk majd rendesen kommunikálni velük – majd csendesebben hozzá teszem - mielőtt valamelyik katonánk olyan megjegyzést tesz ami után szorult helyzetben leszünk.
Ezzel együtt ha megindulunk, akkor megyek én is, figyelve a környezetünkre, hogy majd az erdős részen látok e valami víz félét, vagy esetleg valami olyan növény amit felismerhetek, hogy ehet, bár erre nem látok túl sok esélyt, így viszont nehézkes lehet az elején, mert kitudja, hogy a vad húsból is mi az mai ehető és mi az ami nem.
_________________
"Nincs múltad... a jelened kilátástalan, de jövőd még lehet"
Reneszansz: Alena (Shadow)
NJK: Marli
X-Diák: Liam V. Blacksong
VH: Shywa
lil SW: Heiwanna Miin Klodov
lil SW: Riku Blackclaw (Chu Raioni)
lil SW: Nyu (kép+adatlap)
˜Hááááát... nincs más hátra, mint előre.... Kalandor... ˜
Shadow- 9. szint - 20 kredit
- Hozzászólások száma : 788
Hozzászólások régi : 950
Korábbi szint/kredit : 10. szint - 22 kredit
Aktuális szint/kredit : 10. szint - 22 kredit
Reputation : 64
Join date : 2011. Aug. 19.
Tartózkodási hely : Pokol
Karakteradatok
Főkarakter: Amara
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders, Little SW
Re: Fellegvár Csillaga
by Rhyssa Edaara Quillan Pént. 30 Jún. 2017, 00:00
Little SW - Prológus
Ismeretlen világ
Résztvevők: Solam, Qui Genua Non, Adrasteia, Desmond, Yiros, Ja'ar Heins, Silenus,
Nerus, Tasu, Q’ayem Kor, Claye Jaro, Abi és Heiwanna Miin Klodov
Következő körváltás: 2017. július. 4. (kedd)
” A terv csak annyit ér, mint a végrehajtói.”
- Clone Wars animációs sorozat
Láthatóan a többségnek nagyon nem tetszett az, hogy Adrasteia parancsokat osztogat, sokkal inkább Solam ötlete volt nyerő, aki azt javasolta, hogy az épületeket nézzék meg, amiket ott látnak a távolban. Közben pedig találhatnak vizet és élelmet is. Ez a lehetőség a többségnek tetszett, mert itt a lezuhant roncsoknál csak halált találnak és volt, aki említette, hogy nem szívesen várná meg a roncsvadászokat sem, mert bizonyosan felkeltette a figyelmét másoknak az, hogy lezuhantak.
Qui talált magának megfelelő roncsdarabot, ugyan a fegyvernek éle nem volt, de azért még így is kellő erővel megtudta csapni az ellenséget vele, hogyha szükséges volt.
Silenus, ahogyan nézte Desmondot noha a külseje eléggé más az égett bőr miatt, de a szemek, az ujjak ismerősek a férfinak. Ahogyan a makulan, Abi, így már ő maga is betudta lőni, hogy mi lehet a gondja Silenus-nak. Beugrott a faj neve is, hogy kree, elég közelinek érezte magához, azért is ugrott be és a tanulmányai révén tudta, hogy átlagon felüli nitrogénre van szükségük különben fulladoznak. Úgy tűnt, hogy az itteni bolygónál ez az anyag kevesebb volt, mint ami Desmondnak kellett. Ez Solamnak, Miin-nek és Abi-nak is beugorhat lassanként az orvosi, biológiai, vagy társadalmi tudásukból. Külön extra maszkra és nitrogénre volt szüksége, hogy rendben legyen.
Szóval a többség egyetértett, hogy induljanak. Mivel magasabban fekvő részen voltak, így szerencsére látható volt olyan út, amin eltudtak indulni és lejuthattak az alacsonyabban fekvő részekhez. Noha a gravitáció nagyobb volt, mint a megszokott a többségnek hamar hozzá lehetett szokni, igazodni, így annyira feltűnő sem volt. Erdőben, sziklák között ment az út lefelé, a növényzet senki számára sem volt túl ismerős, nem rémlett senkinek, hogy láttak volna ilyet. Közepesen sok idő kellett a lejutáshoz – standard idő szerint nagyjából másfél óra, bár ezt mérni senki sem tudta – és innentől kezdve már egyenletes talajon lehetett haladni. Az erdőben állatok nyomai látszottak, madarak csicsergése hallható volt, voltak virágok, bokrok, rajtuk gyümölcsök is, többnél látszott, hogy állatok is ettek belőle, de olyanok is, amiket teljesen érintetlenül hagytak. A fák levelei között a nap lesütött, kellemesen meleg volt. Sok kisebb-nagyobb gallyat, ágat lehetett találni, amikből később tüzet lehetett tenni. Elég sokat gyalogoltak, kezdtek már fáradni is, nagyjából háromnegyed távon lehettek, amikor a nap is kezdett lenyugodni. Ekkor hallhattak meg vízcsobogást is nem sokkal a közelükben. Ha arra mennek, akkor meg is látják a patakot és hozzá a fák is ritkássabbak voltak, ha akartak, akkor mindannyian kényelmesen letudtak ülni, vagy feküdni is.
//Akkor innen beállunk fixen 4 napra. Úgy veszem, hogy mindenki megy, ha valaki mégsem akar, akkor majd írja a reagjában.
//Aki ment a többiekkel az már az Erdőkbe írjon és ne ide! Ide csak az, aki marad a hajónál.//
- Clone Wars animációs sorozat
Láthatóan a többségnek nagyon nem tetszett az, hogy Adrasteia parancsokat osztogat, sokkal inkább Solam ötlete volt nyerő, aki azt javasolta, hogy az épületeket nézzék meg, amiket ott látnak a távolban. Közben pedig találhatnak vizet és élelmet is. Ez a lehetőség a többségnek tetszett, mert itt a lezuhant roncsoknál csak halált találnak és volt, aki említette, hogy nem szívesen várná meg a roncsvadászokat sem, mert bizonyosan felkeltette a figyelmét másoknak az, hogy lezuhantak.
Qui talált magának megfelelő roncsdarabot, ugyan a fegyvernek éle nem volt, de azért még így is kellő erővel megtudta csapni az ellenséget vele, hogyha szükséges volt.
Silenus, ahogyan nézte Desmondot noha a külseje eléggé más az égett bőr miatt, de a szemek, az ujjak ismerősek a férfinak. Ahogyan a makulan, Abi, így már ő maga is betudta lőni, hogy mi lehet a gondja Silenus-nak. Beugrott a faj neve is, hogy kree, elég közelinek érezte magához, azért is ugrott be és a tanulmányai révén tudta, hogy átlagon felüli nitrogénre van szükségük különben fulladoznak. Úgy tűnt, hogy az itteni bolygónál ez az anyag kevesebb volt, mint ami Desmondnak kellett. Ez Solamnak, Miin-nek és Abi-nak is beugorhat lassanként az orvosi, biológiai, vagy társadalmi tudásukból. Külön extra maszkra és nitrogénre volt szüksége, hogy rendben legyen.
Szóval a többség egyetértett, hogy induljanak. Mivel magasabban fekvő részen voltak, így szerencsére látható volt olyan út, amin eltudtak indulni és lejuthattak az alacsonyabban fekvő részekhez. Noha a gravitáció nagyobb volt, mint a megszokott a többségnek hamar hozzá lehetett szokni, igazodni, így annyira feltűnő sem volt. Erdőben, sziklák között ment az út lefelé, a növényzet senki számára sem volt túl ismerős, nem rémlett senkinek, hogy láttak volna ilyet. Közepesen sok idő kellett a lejutáshoz – standard idő szerint nagyjából másfél óra, bár ezt mérni senki sem tudta – és innentől kezdve már egyenletes talajon lehetett haladni. Az erdőben állatok nyomai látszottak, madarak csicsergése hallható volt, voltak virágok, bokrok, rajtuk gyümölcsök is, többnél látszott, hogy állatok is ettek belőle, de olyanok is, amiket teljesen érintetlenül hagytak. A fák levelei között a nap lesütött, kellemesen meleg volt. Sok kisebb-nagyobb gallyat, ágat lehetett találni, amikből később tüzet lehetett tenni. Elég sokat gyalogoltak, kezdtek már fáradni is, nagyjából háromnegyed távon lehettek, amikor a nap is kezdett lenyugodni. Ekkor hallhattak meg vízcsobogást is nem sokkal a közelükben. Ha arra mennek, akkor meg is látják a patakot és hozzá a fák is ritkássabbak voltak, ha akartak, akkor mindannyian kényelmesen letudtak ülni, vagy feküdni is.
//Akkor innen beállunk fixen 4 napra. Úgy veszem, hogy mindenki megy, ha valaki mégsem akar, akkor majd írja a reagjában.
//Aki ment a többiekkel az már az Erdőkbe írjon és ne ide! Ide csak az, aki marad a hajónál.//
- template nélkül:
” A terv csak annyit ér, mint a végrehajtói.”
- Clone Wars animációs sorozat
Láthatóan a többségnek nagyon nem tetszett az, hogy Adrasteia parancsokat osztogat, sokkal inkább Solam ötlete volt nyerő, aki azt javasolta, hogy az épületeket nézzék meg, amiket ott látnak a távolban. Közben pedig találhatnak vizet és élelmet is. Ez a lehetőség a többségnek tetszett, mert itt a lezuhant roncsoknál csak halált találnak és volt, aki említette, hogy nem szívesen várná meg a roncsvadászokat sem, mert bizonyosan felkeltette a figyelmét másoknak az, hogy lezuhantak.
Qui talált magának megfelelő roncsdarabot, ugyan a fegyvernek éle nem volt, de azért még így is kellő erővel megtudta csapni az ellenséget vele, hogyha szükséges volt.
Silenus, ahogyan nézte Desmondot noha a külseje eléggé más az égett bőr miatt, de a szemek, az ujjak ismerősek a férfinak. Ahogyan a makulan, Abi, így már ő maga is betudta lőni, hogy mi lehet a gondja Silenus-nak. Beugrott a faj neve is, hogy kree, elég közelinek érezte magához, azért is ugrott be és a tanulmányai révén tudta, hogy átlagon felüli nitrogénre van szükségük különben fulladoznak. Úgy tűnt, hogy az itteni bolygónál ez az anyag kevesebb volt, mint ami Desmondnak kellett. Ez Solamnak, Miin-nek és Abi-nak is beugorhat lassanként az orvosi, biológiai, vagy társadalmi tudásukból. Külön extra maszkra és nitrogénre volt szüksége, hogy rendben legyen.
Szóval a többség egyetértett, hogy induljanak. Mivel magasabban fekvő részen voltak, így szerencsére látható volt olyan út, amin eltudtak indulni és lejuthattak az alacsonyabban fekvő részekhez. Noha a gravitáció nagyobb volt, mint a megszokott a többségnek hamar hozzá lehetett szokni, igazodni, így annyira feltűnő sem volt. Erdőben, sziklák között ment az út lefelé, a növényzet senki számára sem volt túl ismerős, nem rémlett senkinek, hogy láttak volna ilyet. Közepesen sok idő kellett a lejutáshoz – standard idő szerint nagyjából másfél óra, bár ezt mérni senki sem tudta – és innentől kezdve már egyenletes talajon lehetett haladni. Az erdőben állatok nyomai látszottak, madarak csicsergése hallható volt, voltak virágok, bokrok, rajtuk gyümölcsök is, többnél látszott, hogy állatok is ettek belőle, de olyanok is, amiket teljesen érintetlenül hagytak. A fák levelei között a nap lesütött, kellemesen meleg volt. Sok kisebb-nagyobb gallyat, ágat lehetett találni, amikből később tüzet lehetett tenni. Elég sokat gyalogoltak, kezdtek már fáradni is, nagyjából háromnegyed távon lehettek, amikor a nap is kezdett lenyugodni. Ekkor hallhattak meg vízcsobogást is nem sokkal a közelükben. Ha arra mennek, akkor meg is látják a patakot és hozzá a fák is ritkássabbak voltak, ha akartak, akkor mindannyian kényelmesen letudtak ülni, vagy feküdni is.
//Akkor innen beállunk fixen 4 napra. Úgy veszem, hogy mindenki megy, ha valaki mégsem akar, akkor majd írja a reagjában.//
//Aki ment a többiekkel az már az Erdőkbe írjon és ne ide! Ide csak az, aki marad a hajónál.//
_________________
Mesélői, Sith birodalom, Köztársaság, Hutt kartellek/alvilág/fejvadászok, FRK/FRSz, Chiss fennhatóság, Mandaloriai Birodalom, Örök Birodalom
A Hármak emberei, Havoc Squad/Halálosztag, Rhand varázslói/Köztársaság Végzete, Csillag Kabal, Czerka Részvénytársaság, Császári család
Sith és Jedi archívum - Little SW világ segédlet | Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Rhyssa Edaara Quillan- Lil'SW KM
- Hozzászólások száma : 4179
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 246
Join date : 2017. Jun. 13.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: Little SW -
2 / 2 oldal • 1, 2
2 / 2 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.