Takodana

Tény, hogy a bemutatkozás nem ment annyira fényesen, mint azt Edric remélte, bár a lány nyilván csak annyit látott, hogy egy kissé túl nagyra nőtt fejvadász próbál közeledni felé, egy pisztollyal és egy fénykarddal az oldalán, ráadásul kissé összekoszolt ruhában a kis kitérőnek hála. A férfi így aztán szintén hátrált egy lépést, amikor a mirialan még egy sikolyt is eleresztette, illetve kezéből elejtette az épp karbantartott gépet, ami egy koppanás után még a közeli asztalról is legbukfencezett, újabb zajt csapva. Lényegében a lopakodás ezen a ponton teljesen értelmetlenné is vált, bár a léptekből ítélve már korábban lebukhatott a négyesük.
A lány hátrált pár lépést Edrictől, a szemeiben pedig a férfi a félelmet, amit a megszólítása okozott. Megszokta már, hogy néha a különféle lények furcsa szemmel néznek rá a termete miatt, az evolúció által csiszolt igazi túlélési ösztön volt, hogy a fizikai erőt fenyegetésként könyvelte el minden lény a világon, s résen maradt esetleges konfrontációra. Nyilván ez Edricnek nem esett jól, egyike volt azon dolgoknak, amin nem igazán tudott változtatni, legfeljebb akkor, amikor valaki ténylegesen megismerte. Ennek tükrében pedig felesleges is volt rajta rúgózni, hiába zavarta a mirialan rémülete. A másik kezét is feljebb emelte, hátha az enyhítette a dolgot, de a lány ekkor a melák mögé pillantott, ahol ott volt a két jedi padawan és Jonathan is.
Őket meglátva a félelem elillant a szemeiből, mintha csak egy villámlás lett volna csupán. Saját magán végignézve Edric rájött, hogy valószínűleg a jedi öltözetek segítettek a vélhetően szintén padawannak, hogy talán megmenteni jöttek és nem a szenvedése miatt. Essi közben az egyre hangosodó gépies léptek miatt jelezte feléjük, hogy inkább kint megvárja, bármi vagy bárki is közeledett feléjük. Edric nem túlságosan örült a dolognak, mert ugyan Reahval már megmutatták, hogy tudnak vigyázni magukra, valahol azért mégis aggódott a két padawanért. Közben a mirialan lány is halkan megszólalt, eszerint a neve Iawa volt és ahogyan látszott, akarata ellenére szerelgette a droidot az irodában. Ezek szerint elrabolták a Koréliáról, ahol a mesterét meggyilkolta egy fejvadász droid, majd a lányt idehurcolva kényszerítette, hogy megjavítsa a nyúldroidokat, amelyek ezek szerint kerestek is valamit a városban, nem pedig csak tomboltak. Edric nehezen tudta elképzelni elsőre, hogy egy gép hogyan kerekedhetett felül egy jedi mesteren, de a történelem megmutatta, hogy a szerencsétlen események sorozata könnyedén vezethetett tragédiához. Ezt ő maga is megtapasztalta, amikor Warrick Mestert elvesztette utolsó hivatalos jedi küldetésén. Ebből a szempontból együtt tudott érezni a lánnyal, s szinte biztos volt benne, hogy valamennyire saját magát is okolta a történések miatt. Arra nem látott jelet, hogy nem mondott volna igazat, az erőblokkolót önként egy jedi pedig aligha tenné magára. Ennek ellenére azért ott motoszkált egy halk suttogás a fejében, hogy egy droid magától aligha tudott ilyen tervet összerakni. Na és miért pont egy jedit szerzett meg magának a javításokra? Nem egészen állt össze az egész, az meg végképp nem, hogy a gép egy fejvadász volt, ezek alapján inkább volt valamilyen renegát, mint valódi fejvadász. Ugyanakkor a Korélián mindenféle alak megfordult, a Huttok szerződései pedig különösen piszkosak tudtak lenni ezt ő is átélte, amikor fiatalon volt olyan hülye, hogy ki akart szállni a fogásukból. Ha nincs Max, a tartozása miatt talán még ma is az ő ebük lenne, vagy még mindig ketrecharcokból keresné a betevőre valót.
Iawa az ablak felé mutatott, ahonnan Edric könnyen látta a közeledő léptek gazdáját. Egy jókora droid közeledett feléjük, melyre egy egész arzenál is rá volt aggatva. Ránézésre Edric még abban is kételkedett, hogy esetleges közelharcban felül tudna-e kerekedni ratja fizikai erővel, bár a gépeknek elég nagy előnyük volt a hidraulika létezésének hála, így körülbelül fél mozdulattal tudta volna még Edric csontjait is eltörni. Essi már a folyosón volt, két szürke pengéjét is aktiválta, ahogyan a droid közelebb ért. A mirialan is megemlítette, hogy a lánynak egyedül valószínűleg nagy falat lesz a droid, de szerencsére Jonathan is hamar kapcsolt és csatlakozott Essihez. A hard szinte azonnal elkezdődött, a droid szó nélkül kapcsolta be elektrobotját, ami még a fénykardoknak is ellen tudott állni. Legalább nem rögtön egy rakétával próbálta elintézni a társaságukat, ami előrelépés volt. Edric is válaszút elé érkezett, ugyanis vagy segített, vagy Iawara ügyelt, esetleg kiszabadította az erőblokkoló hatása alól. Úgy volt vele, hogy ugyan már ketten harcolnak a droiddal, az erősítés sem ártott volna.
- Maradj itt, és próbálj biztonságba húzódni- szólt Iawanak, majd Reah felé fordult- Ha lehet, kérlek figyelj rá- mondta, majd aktiválta fénykardját és csatlakozott a többiekhez.

//Reagok készen, de Gami aka @Jonathan Skrex megkért, hogy várjam meg, éjjel fog írni. Így holnap munka után fogok tudni írni.//

Jonathan Skrex (18. kör)
Helyi Idő: 16:25 GSI, 135.4 MU
Helyszín: Tako város
Feladat: Célkitűzés 2: Megállítani a droidinváziót

//Mivel senki se írt, nem akarom így lezárni... kedden lesz új kör.//

A küzdelem éppenhogy elkezdődött odakint, mire Edric kikocogott sárga fénykardjával. Elsőre megállt még az irodaszerű helyiség ajtajában, felmérve mi is várt rá a folyosón. A sötét járatot csupán a fénykardok és a szobából kiszűrődő fények világították meg, a színek úgy táncoltak, mintha valamilyen szórakozóhely táncterén lett volna dekoráció. Edric egy pillanatra meg is kívánt egy jó italt, ha ennek az egésznek vége volt, de előbb a doriddal kellett végezni. A gép nem is teketóriázott sokáig, egy meglepően gyors mozdulattal indult először Essi felé, azonban hamar irányt váltott és végül Jonathanre támadt az elektrobottal, ami még egy fénykardnak is ellen tudott állni. A szürke jedi védekezni kényszerült, a gép pedig láthatóan komolyan bele is tette az erejét. Essi azonban ügyesen kihasználta a helyzetét a droid mögül, s megvágta a gép hátsó borítását, ami kissé megzavarta a mozdulatban. Ennek ellenére a támadása nem szakadt meg és a csapástól Jonathannak még hátrálnia is kellet. Kívülről szemléle hamar egyértelműnek tűnt, hogy fizikai erőben a droid bizony magasabb szintet képviselt, azt pedig sajnos csak találgatni tudta Edric, hogy vajon az ő ereje elég lesz-e ellene. Mindenesetre ekkor még nem lépett közbe, elvégre társai urai voltak a helyzetnek.
A droid viszont ekkor megpördült a tengelye körül, mintha Jonathanről és az újonnan érkezett Edricről tudomást sem vett volna, teljesen hátat fordított nekik és Essi felé fordult megbosszulandó a támadást. Edricnek ekkor lett alkalma meglátni, mit is ért Essi csapása, szemöldökét pedig felvonta, hiszen alig hitte el, amit látott. A borításon mintha csak egy apró karcolás lett volna a fénykard nyoma, igaz, még mindig skarlátvörösen izzot az eredetileg fekete felület, láthatóan aligha tett komoly kárt. Nem volt ez igazán jó hír, s hirtelen egészen valószínűnek is tűnt, hogy még egy tapasztalt jedinek is meggyűlt vele a baja. A folyosón közben az elektrobot zaja visszhangzott végig, ahogy a droid újabb csapássorozatot indított, kivételesen erő helyett gyorsaságát kihasználva. Essi igyekezett védekezni, ahogyan csak tudott, ám sajnos idő kérdése volt, mikor fáradt ki a lány és törte át a droid a védekezését. A fénykard hatástalansága persze gyors gondolkodásra késztette Edricet, aki a droidot végigpásztázva igyekezett a villogó lilás és szürke fényekben keresni bármiféle gyengepontot. A robot hajlataira tudott csak tippelni első körben, a mozgásuk miatt azt nehezebb volt komoly védelemmel ellátni, így hamar eldöntötte, hogy arra fog koncentrálni. Mély levegőt vett, orrán keresztül érezte a dohos levegőt és a rozsda furcs egyvelegét, ám tüdeje így is üdvözölte az oxigénlöketet. Izmait megfeszítette, fénykardja markolata körül erősítette szorítását, majd az Ataru alapállásból egy szökkenéssel a droid mögött termett, s elsőnek a térdhajlatait próbálta átvágni fegyverével. Ha sikerült, visszacsapásból a legközelebbi könyököt célozta meg.
Ha esetleg a droid borítása mindezt lehetetlenné tette, és ezúttal őt kezdte támadni, védekező állást vett fel, maga előtt fénykardját tartva és megvárta a csapást. A védekezést igyekezte úgy intézni, hogy legalább pár másodpercig összeakadjanak a közelharci fegyverek, hogy a többieknek legyen lehetősége esetleg egy csapást bevinni.
~ Próbáljátok a nyakát~ küldte az üzenetet mindeközben az Erőn keresztül.

Jonathan Skrex (19. kör)
Helyi Idő: 16:30 GSI, 135.4 MU
Helyszín: Tako város
Feladat: Célkitűzés 2: Megállítani a droidinváziót