Természettudományi Múzeum

Az Amerikai Természettudományi múzeum és környéke.



A régi topic

X-Men Reneszánsz

#2 2009-06-02 10:13:48
Thorhalla
Akik jöttek, azok minden gond nélkül elkerülték a rendőröket és kiértek a Centrál Parkból. A Múzeumot pedig annyira nem nehéz megtalálni, így mindenkinek sikerült is ezt megtennie. Az utcán elég sokan járkálnak, úgy tűnt, hogy ide már nem hallatszott el a parkban levő lövöldözés zaja, rendőröket nem lehet látni és a járókellők is meglehetősen békések. Egy nagyobb csoport turista éppen most érkezik ki a múzeumból és egy másik főleg japánokból álló megy befelé. Igaz még fényes nappal van, délután bőven, így elég kicsi lehet az esélye, hogy most rögtön megtaláljátok a keresett személyt. Quentine sem látja az alakot. Azonban egy rosszarcú társaságot sikerül kiszúrni nem messze a múzeumtól egy pados részen, a közelükbe senki sincs, mert láthatóan még el is kerülik őket.


#3 2009-06-02 19:07:13
Walter
Ma délután megöltek valakit a Central Parkban. Egy mutánst. A mutáns-ember ellentétek ezzel igencsak ki fognak éleződni.

Hamarosan itt a háború. Milliók égnek el, milliókat emészt el a betegség és a kín. Mit számít hát egyetlen halál ily sok halál között?

Mert létezik Isten, és létezik a Sátán, és a Sátán szolgáit meg kell büntetni. Ebben még a Végítélet Napján sem leszek hajlandó kompromisszumot kötni. De oly sokan vannak, kik örök kárhozatot érdemelnek…

… és oly kevés az idő.

Végig némán ültem újdonsült társam kocsijában, és arcom alatt őt figyeltem, zsebemben a kezem a pisztolyom ravaszán.

Megérkezünk a múzeumhoz. Szokásos látvány, leszámítva talán azt a rosszarcú társaságot.

Hm… Túlságosan világos van még… Jobban kedvelem az éj diszkrét sötétjét. Az átlagemberek nem értik meg az arcomat, a kinézetemet, és csak pánikba esnek. Túl nagy feltűnést keltek világosban.

A férfi felé fordulok, akivel érkeztem.

- Menj oda ahhoz a társasághoz. Tudd meg, ismerik-e ezt a Black Jacket. Innen figyellek.


#4 2009-06-02 19:46:40
Quentine Constantine
*Közelednek a rendőrök, és kutyákat hoznak - sohasem voltak Quinn kedvencei, előlük sokkal nehezebb eltűntetni a nyomokat. Néhány másodperc tétlenség után a maszkos alak elfogadja a segítséget, így Quentine a cigarettával a szájában elindul a kocsija felé. Odaérve az utolsó mély szippantást is kiélvezi, majd elpöccinti a csikket, és beül a kocsiba. Szótlanul vár, amíg a maszkos is beül, majd nagy gázzal elhajt a parktól.*
*Quentine alaposan megvizsgálta a maszkot a kocsiban, időről időre a férfi felé pillantgatott, de egy szót sem szólt, csak nézte. Azt is észrevette, hogy a pasas a stukkerét markolássza - mintha az megvédhetné. Ha lelővi Quinnt, a kocsi hatvannal száguld tovább a legközelebbi kirakatig - jobb esetben. Végre megérkeznek a múzeum elé, közelebb volt, mint ahogy Quentine emlékezett rá, így nem tudta eldönteni, hogy elmondja-e a maszkosnak, mit látott a lelőtt mutáns emlékeiben. Talán jobb lenne azt a melót egyedül csinálni, nem kéne egy ilyen alakkal flangálni, fényes nappal maszkban járkál, jó, hogy az alsógatyáját nem kívül hordja. Ahogy leparkol, és kiszáll a kocsiból, egyből cigarettát dug ajkai közé, és meggyújtja azt. Beleszív, miközben hallja rögtönzött társa utasításait.*
-Persze Sherlock, te vagy a főnök. Ha mégis úgy döntenél, hogy emberek közé mész, vedd le ezt az idétlen maszkot, különben fél perc alatt itt lesznek a zsaruk. *Ezzel Quentine leveri a hamut a cigarettáról, és hátatfordít a férfinak, hogy elinduljon a kis társaság felé. Black Jack nincs köztük, de azt mondta a bérgyilkos, hogy itt szokott flangálni. Talán ők is az üzlettársai, vagy a haverjai, mindegy, a lényeg, hogy ismerhetik. Egy rakás rosszarcú pali, Quentine meg itt áll öltönyben, nyakkendőben, úgy néz ki, mint akit most küldtek az FBI-tól, remek, nyilván könnyű lesz a bizalmukba férkőzni. Bratyizni felesleges. Jack embereket bérel fel gyilkolásra, ehhez profikra van szüksége, egy profi bérgyilkos szerepe már inkább illik Quinnre, mint a bandatagé - talán azért, mert profi bérgyilkos? Ugyan már. Ha nem hiszik el, marad a megfélemlítés. Kezd múlni a fejfájás, de a képességét még nem szívesen használná újra Quentine, inkább hozakodna elő azzal, hogy mégiscsak az FBI-tól jött, és ha nem köhögik ki, mikor és hol találják meg Jacket, életbe lép a 13.4-es szabály. Kit érdekel, hányas szabály, a lényeg, hogy azt ver össze, és lő le, akit akar. Nem egy jó módszer, nem erre épít, de néha eldurvulnak a dolgok, a parkban szerencsére nem így történt. Tehát első próbálkozás, avagy megérkezik a profi bérgyilkos.*
-Hello, Jacket keresem, munkát ajánlott. *Eddig pazar, semmi kérdés, csak a hekusok kérdezősködnek, a bérgyilkosok közölnek. Közlik, hogy három rongy is elég egy életért, és aztán lőnek. Ez most a szerepe, nem kell átszellemülnie, nincs húsz perce, hogy lelőtte azt a srácot a sikátorban pár lepedőért, és egy tisztább világért. Arca kőkemény, pillantása jéghideg, mélyet szív a cigarettából, és hosszan benntartja a füstöt, miközben megigazítja bal kezén a bőrkesztyűt, amit idefelé vett vissza.*


#5 2009-06-03 02:43:45
Shadow
Hát ahogy akartam úgy nem sikerült lecsapnom a csajt, de így is a földön kötött ki és megszabadítottam a felvevő eszközöktől, amiket bevágtam a táskámba, amint visszakaptam a ruháimmal együtt, s felöltöztem. Hát igen kicsit kezdtünk sokan lenni, s közben elraktam a fegyveremet nagyot sóhajtva. Néztem, ahogy agyon lövi a maszkos alak a másikat miután az eldalolta azt ami kellett, majd a másik fickóra pillantottam aki a maszkot vette le a lőtt merénylőről korábban, s csak félrehúztam a számat, hogy csak kétszemélyes kocsija van.
- Az kicsit se baj... megoldom magam is, hogy oda jussak. - hangom elég tárgyilagos. - Nem mondom, hogy remélem, hogy nem találkozunk, mert úgy is keresztezitek az utamat! - ezzel egyszerűen elséták egy alakváltás kíséretében egy fehér botos vak öregemberként távozok a helyszínről, majd egy taxit fogok, s a múzeum környékére kérek egy fuvart.
Amint oda érek, akkor kiszállok fizetek, s egy nem annyira feltűnő helyre megyek, ahol újra alakot váltok és gyalog megyek a múzeum felé Azonban most a nyakamban kereszt lóg, s mint egy vallásos papnő azaz apáca, vagy mi a fene sétálgatok lassan táskával a hátamon, mint aki most érkezett valahonnan, s csak épp a város nevezetességeit nézi.
http://kepfeltoltes.hu/090603/priest_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Kicsit se hasonlítok az előző alakomra, hiszen most rövid sötét kékes, feketés hajam van, s ráadásul idősebbnek is nézek ki, mint ami vagyok. Arcomon ott a komolyság, de azért a kedvesség is. Amint elérem a bejárati részt, akkor jobban körbe nézek. Egy ismerős arcot kis kereés után is meglátok, majd még egyet. Pontosabban egy ismerős maszkot szúrok ki az egyik kocsiban, s arra sétálok lassan, majd mikor oda érek, akkor bepillantok a kocsiba.
- Elnézést, de megtudná mondani Isten eltéved szolgájának, hogy merre is járok éppen? - kérdem egy kedves mosollyal, majd hozzá teszem csendesebben – és még azt is megtudná mondani, hogy az ügyembe még mindig miért avatkozik bele? Bármennyit is kap érte nem érdekel, még ha Isteni jutalom is – sárkány szemeimmel nézek vele „farkasszemet” legalábbis arra ahol a szemei lehetnek – Mivel úgy se fog leszállni az ügyről és én se, így alkudozni is most hajlandó vagyok. Nekem minta kell a drogból és a tettes holtan, magának a tettes holtan. Mindketten elvégezzük a feladatunkat, s megkapjuk a jutalmat. És mielőtt jönne a szentbeszéd, hogy milyen Istentelen dolog pénzért csinálni megnyugtatom, hogy nem azért teszem, van fontosabb dolog is számomra, mint a pénz – körbe pillantok, miközben szemeim újra emberiek lesznek és hangosabban folytatom – Természetesen bármilyen útba igazításnak örlüknék. - mosolygok kedvesen, de nem feltűen. Hát igen tudok alakot választani, hogy próbáljak elvegyülni, de még mennyire.


#6 2009-06-03 11:15:45
Hjuchia Sakura
Még a parkban:
Eloszlanak gyorsan ahogy a rendőrség közeledik. Ketten kocsival távoznak, a harmadik meg eltaxizik. Mien baráti.... DE HÉ A CUCCOM!. Csessze meg... MIkor kiürül gyorsan felpattanok és leporolom a ruhámat. Ha jól emlékszem akkor a múzeumnál találkozott a megbízójával, igen ezt monta. Akkor úk is ott lesznek! Biccentek kettőt magamnak majd hallom hgoy közeledik a kék sereg. Na azt viszont nem várom meg. Kicsit előre dőlve, ruhám két tátongó lyukán kinő egy korom fekete angyalszárny pár. Kitárom majd egy erős csapással felrepülök és Ki a park szélére ahol a motoromat hagytam. Leszállok mellette és felpattanok rá. Felveszem a sisakot majd a biztonságos közlekedési sebességet: A 120-at. Így gyorsan eljutok a célállomáshoz A múzeumhoz.

A múzeumnál:
Pár túristacsoport, egy roszkülsejű banda, egy ismerős alak meg egy apáca aki épp valakivel beszélget..
Letámasztom a motoromat az út szélén és leveszem a sisakomat. A bandára nézek és az egyik férfira rábökök és ujjammal mutatom, hogy jöjjön oda.
Amíg odaér akko a sisakomat a kormányra akasztom fel majd az ottamaradtakra nézek és az ismerős figurát is végigmérem.
Mikor odaér mellém szólalok csak meg.
-Mond csak ma már volt testmozgás? Ha nem akkor lenne valami a bandának.


#7 2009-06-03 13:36:09
Thorhalla
Rorschach, ha figyelni is akart, akkor nem nagyon sikerült neki a megérkező alakváltó nő miatt, aki elkezdett neki beszélni, és Shadow is éppen ezen okból esett ki a megfigyelésből.

Quentine odaérkezett a társasághoz, azok furcsán méregették őt, majd pedig amikor megszólalt az egyik férfi leugrott a padról, amin addig ült és odalépett elé. Lassan mérte végig, talán ellenőrizhette, hogy tényleg olyan fickó-e, akit talán Black Jack felbérelne.
- Szóval azt mondod öreg, hogy Jack bérelt fel? – kérdezte hunyorogva.
Ekkor állt fel egy másik is és hagyott ott titeket és indult egy motoros alak felé, aki nem messze állt tőletek.
- Nos, szerencséd van, ugyanis nemsokára ide fog érni. Ha van időd, akkor várd meg velünk…

Sakura-t hamar kiszúrta az, akinek a nő integetett, így felpattant a padról, amin eddig ült. Odaért a motoros lányhoz és kajánul vigyorogva nézett végig rajta.
- Mond csak szépségem, mit szeretnél? – kérdezte. – Testmozgás? Nem, ma még nem… de akár lehet róla szó – kacsintott a nőre. – Komolyra fordítva a szót, infó kell megint?

Ami viszont már mindenkinek feltűnik, hogy időközben az egész hely teljesen nyugodt, bár mintha a rendőrök kissé erre is megsokasodtak volna. Szirénázó mentők és rendőrök tartanak a park irányába arrafelé, amerről jöttetek. A lakosokon, járókellőkön egyelőre ez nem látszik meg, bár néhányan már odamentek a megsokasodó rendőrökhöz és érdeklődnek, hogy mégis mi ez a felhajtás, de úgy tűnik, hogy senki sem keres senkit, csak figyelnek valamit, valakiket. Aztán rá lehet jönni percekkel később, hogy miért is vannak jelen. Néhány fiatal tűnt fel mutánsellenes transzparensekkel a közelben.


#8 2009-06-03 18:38:35
Walter
Hamarosan kiderül, mennyire megbízható ez az alak. Egyfajta hűvös nyugalmat érzek mellette, valószínűleg mégsem annyira kezdő, mint gondoltam… Jó lesz szemmel tartani.

De mi ez már megint? Ki zavar meg? A fenébe, nem látok tőle!

- Takarodjon innen, ha jót akar, mert--

Az ő ügye…?

Hm. Az alakváltó. Azonnal kiszállok a kocsiból, megragadom a gallérjánál fogva, és egy falhoz nyomom.

- Idehallgass, ha még egyszer meglátlak a közelemben, Istenre esküszöm, nem fogom vissza magam! A bűnöd, hogy akadályozol egy ügy felderítésében, már így is túlságosan nagy! Nem érdekel, mit miért teszel, nem érdekel, ki vagy, amíg nem állsz az utamba! Kiskorúakkal nem foglalkozom, de ezen könnyen változtathatok a kedvedért… Takarodj a szemem elől.

Amikor újra a férfi felé nézek, már másra leszek figyelmes…

Csodás. Megint tüntetések, amivel elijeszthetik a keresett emberünket, vagy csak idecsődítik a rendőrséget. Az alakváltóra nézek.

- Hasznossá akarod tenni magad? Menj, bizonyítsd be, mennyit érsz! Szabadulj meg ezektől a tüntetőktől, mert csak elterelik a figyelmünket az ügyről! Iparkodj!


#9 2009-06-03 19:28:22
Quentine Constantine
*Quentine átment az első próbán, nem küldték el a francba, de pontosan tudja, hogy nem bíznak benne, a bizalmatlanság jele, hogy ott akarják tartani, azt gondolják, Jack majd odajön, és bejelenti, hogy sosem látta azelőtt Quentine-t, akkor aztán kiröhögik, majd talán össze is verik. Quinn kifújja a füstöt, majd kiveszi szájából a cigarettát.*
-Nem, nem bérelt fel, de azt köhögte tegnap valaki, hogy el kell végezni neki egy munkát.
*Quentine már épp azon gondolkodik, milyen kifogást mondjon, ami lehetetlenné teszi, hogy velük várakozzon itt, mikor körbepillant, és észreveszi a gyülekező rendőröket, valamint a közeledő tüntetőket. A lehető legjobbkor. Kivételesen Quinn-nek semmi kedve tömeget oszlatni, ezek a srácok teljesen alkalmatlanná teszik a helyszínt egy biztonságos találkához, így már értelemszerű, hogy Quentine nem várhat itt a bandával, amíg megjön Jack.*
-Sok a fakabát, nem ülhetek itt egész nap. Adj át egy üzenetet Jacknek, mikor ideér: ha profira van szüksége, találkozzunk az állandó kiállításon, a második teremben... Odabenn. *A múzeum felé bök szabad kezével, míg másikkal szájába teszi a cigit, és mélyet szív. Zsebébe nyúl, majd egy húsz dolláros bankót húz elő, és egy búcsúkézfogás kíséretében a srác markába csúsztatja.* -Kösz.
*Sarkon fordul, és ekkor pillantja meg a kocsijánál álldogáló apácát. Mi a franc? Épp mélyen elmerül egy beszélgetésben a maszkos pasassal. Valami nem stimmel. Miért domborodik egy Desert Eagle az apáca ruhája alatt? Mindegy, Quentine-nek nem tűnik fel, és nem is nagyon izgatja őt a dolog. Aztán a maszkos kiszáll, és elbeszélget az apácával… Egész érdekes egy vallási fanatikustól ez a viselkedés, jóformán felkeni a falra. Egyre gyanúsabb a dolog, végül Quinn meghallja a férfi szavait és összeáll a kép, hogy ez az apáca nem is annyira apáca. Quentine a kocsihoz megy, bedobja a kesztyűtartóba a fegyverét, és a maszkoshoz sétál, az alakváltót egyelőre ignorálja.*
-Ne aggódj a csőcselék miatt Sherlock, állandó kiállítás, második terem, oda hívtam Black Jacket, reméljük, ráharap. Az ilyen helyeken fémdetektor van, szóval semmi fegyver, talán maszkkal még beengednek. Aztán benn kereshetnél valami helyet, ahonnan könnyen elvághatod az útját. Mehetünk?
*Magabiztosság, határozottság, ha ez megvan, már egész jól hangzik a terv a szájából. Talán Jacknek sem lesz ellenére bemenni a múzeumba, nyilván nem akar majd a zsarukkal eldumálni, hogy mit keres a tüntetésen a bandájával.*


#10 2009-06-03 22:30:44
Hjuchia Sakura
-Igen információkra is lenne szükségem és cserébe adok is egy információt meg persze a szokásos összeg. Az az alak - mutatok Quentine-re - csak bajd hoz rátok és két társa is van. Ez az én infóm. Nem sok de nem lopom el a munkádat. Viszont nem akarok választ arra, hogy ismersz-e egy Black Jack nevű teremtményt mert ahogy énse adok ki bizalmas infót tudom, hogy tesem fogod, csak biccens ha tudod kiről van szó.
Várok egy kicsit a reakciójára majd fojtatom kicsit ballra tekintve ahol az apáca éppen a falhoz lesz kenve valaki folytán de nem látok ki lehet az..
-Aki odament hozzátok őt keresi és akik még vele vannak meg nem munkát keresnek nálla, ha érted mire célzok. Az egyik társa elcsóra a cuccaimat. Fotók, hangfelvételek ilyesmik. Kellenének vissza. Ha meglenne jólenne.
mondom a hapeknak majd a motor hátuljához megyek és a csomagtartó ládát kinyitom. Benne pár vékony meg kettő vastagabb boritég leledzik. Az egyik vastagabbat megfogom és kiemelem. Lecsukom utánna a dobozt és visszalépek az alakhoz majd majd újra szóra nyitom számat.
-Nos? A cuccaim lehetőleg épségben való visszajuttatása, esetleg egy rendes lecke a poén kedvéért nekik. Cserébe a figyelmeztetés és a szokásos összeg. Kis borravalóval. Belátom most többet kérek mint szoktam de remélem nem rinyáltok.


#11 2009-06-04 14:19:28
Thorhalla
Quentine-től átvette az alak a pénzt, csak egy pillantást vetve arra, hogy mekkora bankjegy volt, majd pedig azonnal a zsebébe csúsztatta azt. Gyorsan körbenézett, majd pedig megakadt a tekintete a motoros nőn és a társán, de csak megvonta a vállát és ismét a férfira nézett.
- Átadom az üzenetet neki, amint felbukkan – biztosított.

Rorschach és Shadow mutatványára már néhányan felfigyelnek az utcán is, hogy mit csinálnak ezek fényes nappal. Egy maszkos alak és egy apáca mit is csinálnak így, de végül azzal, hogy Quentine visszament oda, így inkább az emberek is békén hagyták őket. És a rendőröknek is volt egyelőre más dolguk, és így az érkező tüntetőkre figyelnek és őket tartják szemmel.

Közben a srác hallgatja Sakura szavait és lelkesen bólogat a lánynak, amikor az kérte. Majd pedig hátranézett megnézni az alakot, akit mutatott neki. Ekkor nézett össze a társával, majd ő is visszanézett a lányra. Átvette a borítékot és még néhány másodpercig csöndben hallgatott, majd pedig elsüllyesztette a kabátja belső zsebében azt.
- Rendben van szívi – mondta. – Nemsokára kapod vissza a holmijaidat, elintézzük a tagot neked.
Ezzel visszament a társaihoz és összedugták a fejüket, majd pedig azt láthattad, hogy a társaság elindult arra, ahol az a két alak és az apáca volt.

Egyelőre nem juthattatok el oda, hogy akár választ kaphassatok egymás kérdéseire, mert a rosszarcú társaság, akik hatan vannak elindultak Rorschach, Quentine és Shadow felé. Majd pedig félkörbe vették őket, ezzel elérve, hogy végérvényesen minden járókellő elkerüljön titeket. egyelőre semmilyen fegyvert nem láttok a társaság tagjain, mindössze kettő kezén boxert, de semmi komolyabbat.
- Nos srácok – mondta, akivel Quentine is beszélt és pénzt adott neki. – Fogalmam sincs, hogy kik vagytok és mit akartok, de úgy hiszem, hogy a kaptárba tenyereltetek. Digitális adathordozókat akarok most, sértetlenül. Tudom, hogy nálatok vannak, majd pedig, utána pedig eltűntök innen szó nélkül, és akkor esetleg úgy döntök, hogy elfelejtem, hogy valaha is találkoztunk.
Közben két rendőr is kivált a társaiktól és lassan elindultak felétek.


#12 2009-06-04 16:34:43
Walter
Már épp készülnék tettlegességgel is rábírni az alakváltót, hogy tegye, amit mondtam, amikor visszatér a férfi, ideiglenes segítőm az ügyben.

- A nevem nem Sherlock. Rorschach vagyok. Isten szolgája. És értékelem, hogy megtudtad, hol találom Black Jacket. Innentől átveszem. Vidd innen az alakváltót, és soha többé ne lássalak titeket.

Ekkor azonban a gyanús társaság tagjai megjelennek mellettünk, és körbevesznek. Sejthettem volna. Túl nagy feltűnést keltettünk.

Szótlanul hallgatom végig őket. Digitális adathordozók? Fogalmam sincs, miről beszélnek, de erről nekik nem kell tudniuk.

- Az adathordozók nincsenek nálunk. Túl nagy ma a felfordulás a városban. Biztonságosabb helyre rejtettük őket. Esetleg eláruljuk, hová. Nincs sok lehetőségetek. Ha megöltök, sosem tudjátok meg, hol vannak, és még az a két felénk közelítő rendőr is elkaphat titeket. Úgy hiszem, én diktálok tehát, nem ti.

Majd a férfi, ideiglenes társam felé bökök a fejemmel.

- Ahogy a társam is bizonyára említette, Black Jackkel akarunk beszélni. Most. Vagy távozunk. Az apáca nincs velünk, csak egy ártatlan járókelő. Engedjétek el.


#13 2009-06-04 21:02:16
Quentine Constantine
*Quentine-nek nem tetszik túlságosan Rorschach hozzáállása az ügyhöz, sajátjaként kezeli, pedig még mindig bárki elé állhatna, és azt mondhatná, ő Black Jack. Quinn a biztosító, ő felismeri Jacket, Rorschach, úgy látszik, bízik ezekben a mocskokban, és elhiszi, hogy ők majd idehozzák Jacket. El akarja küldeni Quinnt. Végülis kit érdekel, Quentine már felgöngyölítette a szálat, nem kell végigverekednie magát a ranglétrán, tudja, hogy amit keres, amit el akartak tusolni Jack és a bérgyilkos, az az orvos lakásában van, egy deszka alatt, pontosan emlékszik a helyére. Gyakorlatilag itt tényleg semmi fontosabb dolga nincs. Ezt pontosan így látja a hat nehézfiú is, aki most körülveszi őket. Rorschach gyorsan vált, de rosszul. Ezek nem azok a srácok, akik szót fogadnak, ezek kiverik belőled a válaszokat. Szerencse, hogy Rorschach beszélt, így látszólag ő a vezér, kevésbé szerencse, hogy többesszámban beszélt. De az alakváltót kihagyja. Nem védeni akarja, Quentine szerint ez taktikai fogás, ez az alakváltó ügyesebb, mint amilyennek kora által látszik, és fegyvere is van. Ha elengedik a fickók, akkor segíthet még Quentine-nek és Rorschachnak. Quentine hallja a színészi játék jellegzetes hangját Rorscach szavaiban, mikor társának nevezi őt. Quentine alapjában véve jó véleménnyel van eddig Rorscachról, az egyetlen problémája, hogy nem tud alkalmazkodni a helyzethez kellőképpen, mindenképp egyedül akar dolgozni, mikor nyilvánvaló, hogy itt mindenki túlságosan ragaszkodik az első helyezéshez. Quentine beleszív a cigarettába, és előveszi a jéghideg vérprofi arcát, némileg hunyorít, fanyar kifejezés jelenik meg képén, és a bandavezér arcába mászik pillantásával. Ekkor merül fel benne, hogy talán a "társam" megnevezés arra enged következtetni, hogy ők zsaruk. Vagy rosszabb.*
-Hallottátok. Csinálhatjuk ezt a nyugodt módon, vagy csinálhatjuk a kékruhásokkal.
~Önbizalom, ez a lényeg, amíg mi elhisszük, hogy bejöhet, addig ők is ezt gondolhatják. Csak ne mondta volna Rorscach, hogy az apáca nincs velünk, túl átlátszó volt, amúgy sem akarták volna szerintem bántani, de így már csak azért is, mert látszik, hogy törődünk vele. Jól jönnek most a zsaruk, ritka eset ez, de most úgy érzem, akár köszönetet is mondhatnék nekik.~


#14 2009-06-04 21:53:00
Hjuchia Sakura
Ügyes fiuk ezek.. Bár jócska létszámfölényben vannak nemvagyok biztos, hogy annak a háromnak nincs valami trükk a tarsojukban. De a gondot csak tetézi, hogy két kék kopó megindul feléjük. Nah itt lépek én a képbe. Nem olyan egyszerű az ahogy úk elképzelik.
A motort gyorsan beizzítom majd ráhúzok egy kövér gázt és a kis csapat és a közeledő rendőrök közé hajtok a motorral. Szépen megállok és letámasztom a motort. A sisak visszakerül a kormányra és a csomit gyorba felcsapom és mélyen belenyúlok majd egy hatalmas vakuval ellátott fényképezőgépet kapok ki belőle. (ugye nem hittétek azt, hogy csak egy fényképező van nállam ? :cool: ) Odarohanok a két rendőrhöz akadályozva őket a továbbhaladásukban.
-Biztos urak kérem! Én szabadúszó riporter vagyok és főleg a Times nak írom a cikkeket. Az új cikkem a "Rendőrök a tüntetők és mutánsok közé szorulva". Szeretném megkérni önöket, hogy nyilatkozzanak nekem. A kapitányságon kiállítottak egy papírt, hogy akihez odamegyek köteles legalább öt percet rám szánni!
benyúlok a belső zsebembe és kihúzom az említett iratot amin gépelve szerepel a fent említett riport és a nyilatkozás kötelezése majd a Kapitány és a helyettes aláírása.
-Azért akarom önöket meg interjúvolni mert önök tapasztaltnak néznek ki. Kérem csak azt az öt percet szánják rám és akár még fizetésemelést is szerzek maguknak a riportommal!
Befejezve várok, hogy mit reagálnak erre a hirtelen letámadásra de ha tovább akarnak menni semmikép nem hagyom és traktálom őket ezzel a szöveggel és mindig eléjük állok.


#15 2009-06-05 00:10:37
Shadow
A maszkos férfi eléggé ragaszkodik hozzá, hogy húzzak el innen, s ezt elég keményen közli is, bár egy nyugodt mosoly csupán rá a válaszom semmi több. Ilyennel nem lehet megfélemlíteni. Meg is ölhet, még az se változtat a tényen, hogy ez az és ügyem, s mivel a szabadságom múlik rajta, pont ezért nem is fogok úgy ugrálni ahogy ő fütyül éppen. Vagy talán mégis, hiszen akárhogy is nem tetszik neki egy ügyön dolgozunk. Azonban a helyzet koránt sem úgy kezd alakulni ahogy az nekünk jó is lenne. Főleg, hogy a rossz kinézetű banda minket szemelnek ki és pontosan tudom, hogy mit is akarnak. Csak figyelem a maszkos alakot és a másikat, hogy mit színészkednek, s kis híján fel is röhögök, de kell az álca, az ártatlan külső.
- Nem tudom ki és mit mondott nektek eltévelyedett gyermekek, de sajnos minden bizonnyal félre vezetett benneteket. Bár az úr – bökök a maszkos felé – valóban nem az udvariasság minta példánya, de majd Isten megbocsájtja neki eme tettét, hiszen én is megbocsájtom, hogy valakivel összetévesztett. - hangom csendes, s lehajtom a fejem, miközben a táskámat lerakom. Ekkor azonban megcsörren a mobilom, s felveszem.
- Igen? Ohh John atyám, elnézését kérem, hogy még nem értem oda. Igen, Atyám, az úr akaratából eltévelyedett bárányait terelgetem a helyes útra. Igen Atyám, ahogy óhajtod, igen, emlékszem a kislányra. Igen az esetre is. Tudom, hogy a munkámat el kell végeznem, vagy eme kislánynak megint szomorú lesz a sorsa. Mindent elkövetek Atyám, számíthat rám. - a telefonból csak annyi hallható, hogy egy idősebb férfi beszél, de hogy mit azt nem. - Igen, megteszem – tekintetem végig siklik a hat fickón, miközben lerakom a mobilomat.
- Az úr megbocsájt nektek gyermekeim – mondom hangosan, majd halkan hozzáteszem, de ezt már csak a maszkos és a másik fickó hallhatja – De én belőlem mind ez a megbocsájtó maszlag hiányzik. - ezután megindulok ártatlan képpel az egyik fickó felé, miután a hátamra vettem a táskámat.
- Utamra engedtek, akkor, ha szépen megkérlek benneteket? - kérdem kedvesen, s nyugodtan, de az álca mögött már fel vagyok készülve a támadásra... közelharcban esélyük sincs ezeknek.



#16 2009-06-05 11:54:18
Thorhalla
A hat alak még mindig méregeti a háromfős társaságot. Nem tűnt úgy igazán, mintha meg akarta volna hatni őket, az, amiket mondtatok nekik. Időközben a rendőrök megtorpantak, mert egy motoros bevágott eléjük és mindenfélét mutogat nekik, felismerhetitek, hogy az a nő az, aki már a parkban is fényképezgetett és ő volt az, akit Shadow próbált leütni. A hat férfi nem mozdult a kiabálás a tüntetők részéről egyre hangosabb lett és még néhányan csatlakoztak hozzájuk. A kis társaságotok pedig még mindig méricskélt titeket, majd a szószóló ragadta ismételten magához a szót.
- Nos az egyik ismerősünk szerint pedig veletek van – mondta. – És addig nem mozdulunk innen maszkoska, amíg oda nem adjátok azokat, amiket kértünk. Amúgy minek képzeled magad jótevő igazságosztónak? Nem tanították meg öcsisajt, hogy az a korszak már véget ért? A zsernyákok pedig már nem okoznak egy ideig gondot, így nyugodtan beszélgethetünk még egy kicsit… - mutatott Sakura és a rendőrök felé. – Másodszor… minek akarjátok annyira Black-et?
Amikor Shadow megindulna, hogy távozzon az a fickó aki felé tartott beáll elé és két kézzel lök a lányon egyet, amitől az néhány lépést kénytelen hátrálni vissza a másik két „társa” mellé.
- Nos szívi, majd akkor távozhatsz, ha megmutatod, hogy mit tárolsz a táskádban és a szoknyád alatt – röhögött fel a fickó.

Közben a két rendőr döbbenten nézett az előttük megálló Sakura-ra és értetlenül néztek össze, amikor a papírt mutogatta nekik a nő. Végül az egyik átvette a papírt, de nem nézett rá, hogy mi van rajta, csak szúrós szemmel a nőre. A társa idegesen pillantott el a távolba, ahol a kisebb csoportosulás még mindig nem akart oszolni, sőt egyre inkább kiéleződni látszott az egész helyzet.
- Nézze hölgyem – szólalt meg az egyik. – Erre most roppantul nincs időnk… muszáj lesz azt ott megállítani, és rengeteg dolgunk van…
Ezzel visszaadta a papírt anélkül, hogy még mindig belenézett volna. amikor tovább akartak menni, de Sakura ismételten és ismételten beállt eléjük türelmetlenül álltak meg és néztek a nőre.
- Ugye tudja, hogy ezért akár be is vihetnénk? – kérdezte a másik. – Feltart minket a munkákban… bár mit is mondott? Fizetésemelést? – nézett a társára, aki végül bólintott. – Mondja mit is akar tudni igazából?


#17 2009-06-05 13:03:07
Shadow
Utamba áll az egyik és hátra lök. Még nem teszek vele semmit, azonban, mikor megszólal, akkor egy kedves mosoly jelenik meg az arcomon.
- Ha csak ezen múlik, akkor természetesen legyen, megmutatom a táskámat. - ezzel a táskámhoz sétálok felemelem, s a beszélő elé lépek.
- itt is van – a kezébe dobom, de ezzel együtt már támadást is indítok. Amint elkapja keményen férfiasságon rúgom, s kitépem a kezéből a táskát, majd egy hirtelen fordulattal vágom oda a következő kezébe, miközben elő rántom a Desert Eagelt, s a másik irányban állóra rálövök, egyenesen mellkasra. Gyorsan kell mozognom, így biztos felületre lövök. Ezután azonnal a táskámat elkapó lábaira lövök, s felkiáltok.
- HÉÉ! Kollégák! Ha ezt az őrsön elregélem, hogy munkaidőben riporterekkel trécselnek, akkor örülni fognak, hogy csak forgalom irányítónak fokozzák le magukat! Nem látják, hogy eme hat cinkosa a nő! Tartóztassák le azonnal mielőtt elmenekülne! A vád titkos információ lopás nagy értékben, ahogy a bandájának is! BÁRMIT MOND HAZUDIK! Az őrsön majd tisztázom magam, most segítsenek begyűjteni mind! - közben persze a megmaradók se kerülik el a figyelmemet, s a szószóló felé megindulok a pisztolyt rászegezve.
- Sajnos a Jótevőre és a másikra kellett volna hallgatnotok nem a kis csajra... most sok-sok évet töltötök rács mögött, ha megélitek a bírósági ügyet. De ha köpsz, hogy hol van Black Jack, akkor véletlenül nem figyelek és leléphetsz... na hogy döntesz? - kérdezem rácélozva, s szemeim összeszűkülnek.
- Önök ketten meg húzzanak el innét, mielőtt hivatalos szerv akadályozása miatt nem kerülnek letartóztatásra! - mondom elég hangosan, hogy a rendőrök is hallhassák, de csak egy pillanatra pillantok a maszkosra, majd a másikra. Végül a tekintetem visszasiklik a szószólóra. Hideg tekintet, melyben nem látszik semmi érzelem.


#18 2009-06-05 18:39:06
Walter
Nem fogják bevenni. Nem gond. Hagyjuk, hogy leüssenek minket, vagy hogy elfogjanak, és elvezetnek ehhez a Black Jackhez. Fényes nappal, rendőrök környezetében ennél többet nem tehete--

- NE!!!

Késő. Ez a tejfelesszájú, zöldfülű alakváltó már támadást is indított. Nincs idő gondolkodni, cselekedni kell, és később elbánni ezért az alakváltóval. Ha az Úr velem van, márpedig velem van, nem veszíthetek.

Rátámadok az egyik férfira egy gáncsolással, és ha nem is esik el, csak elveszti az egyensúlyát, előrántva zsebkésemet azonnal tüdőn szúrom. Közben lehajolok egy esetleges támadás elől lebukva…

Ez az ostoba csitri meg a harc hevében is jártatja a száját… Nem lehet igaz…


#19 2009-06-05 21:10:31
Quentine Constantine
*Nem vették be, de nem ám, keménykednek, és az alakváltó trükközni akar. A rendőröket meg feltartja a fotós. Egyre jobb. Quentine-nek kezd elege lenni a helyzetből, a töke tele van már Black Jackkel, és tulajdonképpen az sem zavarná, ha soha nem is találkozna vele, csak az orvos lakására akar eljutni. De nem, az alakváltó támad, lövöldözni kezd fényes nappal, kétszeres túlerő ellen, és egy rakás zsaruval a közelben, akik közül kettő ráadásul épp errefelé nézelődik. Remek. Talán Rorschach lehűti a kedélyeket, hagyja, kiütni a csajt, és akkor béke lesz megint. De nem így történik, ő is támad, egyet meg akar késelni. Quinn már nem is próbálja számolni, hányat vernek össze, késelnek meg, vagy lőnek le ezek ketten, tökéletes párost alkotnak, olyanok, mint egy házaspár, azon vitatkoznak egyfolytában, hogy kié az ügy, közben pedig hullahegyeket hagynak maguk mögött. Quentine-nek itt már semmi keresnivalója, a nappali meló egy dolog, de nyilvános helyen, tömegben, szemtanúkkal, rendőrökkel, az már egész más. Neki ehhez semmi köze, nála nincs fegyver, és nem is támadt meg senkit, csak egy békés múzeumlátogató, akibe belekötött pár pasas. A maradék egy-két fickó nem fog bunyózni, miután vagy négy társukat könyörtelenül kivégezték ezek itt ketten. A gond inkább a rendőrökkel lesz, akik szó nélkül tüzet nyithatnak a kis társaságra. Jack már nem fog idejönni, a lövöldözést utcákra innen is hallani, a fickó, ha nem hülye, elkerüli a helyet, a tüntetők is hamarosan pánikolni kezdenek, ahogy az a parkban is történt, ez már a megszokott séma. El kell innen tűnni. Quentine nem habozik sokat, az egyik leütött/megkéselt/lelőtt alak felé indul, amerre már szabad az út, számára eljött a takarodó ideje. Még szerencse, hogy ezek a balfékek pont a kocsi mellett ütöttek rajtuk, így Quinn alig pár lépés múlva már benn is lehet az anyósülésen, ahonnan egy huppanással a volán mögül adhatja a padlógázt. Megvárni valakit? Nem valószínű, de ha Rorschach vagy az alakváltó elég gyors, talán beugorhatnak a nyitvahagyott ajtón az anyósülésre, mielőtt felbőg a motor.*
~Az Isten verje meg az összes átkozott tinédzser, adrenalin-túltengéses, agresszív, makacs, meggondolatlan, gyilkológép alakváltót!~


#20 2009-06-05 23:25:44
Hjuchia Sakura
Hú hisznek nekem. Ez zsír. Két ilyen barmot de nembaj látszik, hogy a pénz mindenhol isteni parancsoló...
-Nos szeretném elsőnek a nevüket és a beosztásukat és, hogy mondjanak pár szót a mostani eseményekben lévő szerepüket. Veszélyek és ilyesmik. A másik, hogy....
Vág közbe a csajszi hátulról. MÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍ!!??!?!?!? A francba. a francba egye ki a patásördög a csontod levit korsócska. Megfordulok felé és rámutatok az újammal és hangos választ adok a mondatára.
-PERSZE! TE LŐTTÉL LE EGY EMBET A PARKBAN!
Belekezd a verekedésbe is ezzel a lendülettel így a két rendőr felé fordulok vissza.
-Az ott egy elvetemült mutáns én meg csak egy ember vagyok. Ő EGY GYILKOS én meg dolgozó ember bármennyire is gyűlöl a többség!
Magyarázok a két rendőrnek megvetően a csajra tekintve. Nagyon nem tetszik amit csinálnak de még nincs gáz. Viszont bebizonyította nagyon hamar a csajszi, hogy ő a tolvaj szarka és mostmár nem menekülsz előlem. Óhh nem.

Csak most kezdődik a játék....egy igazán vidám játék...


#21 2009-06-05 23:45:26
Halloween
A többiektől külön, kerülőkkel tarkított útvonalon érkezem meg a Múzeumhoz, miután meggyőződtem róla, hogy senki sem követ, és az adathordozó lemezt is biztonságba helyeztem. Az épület árnyékosabb oldalán haladok végig, lassan, hogy elkerüljem az akadékoskodó elemeket. A betörésekhez használt üvegvágóm magammal hoztam, biztos ami biztos, de végül nem kellett használnom, mert hátul az egyik biztonsági őrök egyikének mégis feltűntem, bár, a sarok mögött árnyékként bevártam, így nem vett észre időben. Egy kulccsal és álöltözettel gazdagabban jutottam hát be a hátsó, személyzeti bejárón. Fütyörészve, már miért ne? Némi kerülővel a biztonsági kamerák szobájába. Már jártam ezen a helyen, nem nehéz megtalálni. Kellemes, hogy azóta sem cserélték le a biztonsági rendszert. Bár, akkor is csak adatot loptam, fel se tűnt nekik. Legalábbis nem cikkeztek róla a lapok. Hát, most majd fognak. A leütött biztonsági őr mindenképp gyanús lesz nekik, előbb vagy utóbb. Ha jól végzem a dolgom - és többnyire úgy szoktam -, akkor utóbb. Mikor megérkezem a szobába, a kulccsal kinyitom az ajtót, míg a másik kezemben tartott hangtompítós pisztollyal minden bentlévőt megkínálok, amíg szükséges, elvégre ha lúd, legyen kövér, és megtekintem, hogy a társaság, ami előttem indult, megérkezett-e már, és ha igen, hogyan boldogulnak.

//Elnézést a késésért.//


#22 2009-06-06 13:37:06
Thorhalla
Halloween bejutott oda, ahova akart, azonban a hely üres, teljesen üres. Senki sincs itt benn és a múzeumban sem találja őket. Azonban kintről az utcáról üvöltözést, majd pedig lövöldözést hallhat.

A férfi elkapta a Shadow által dobott táskát, majd pedig a következő pillanatban nyögve omlott a földre a rúgás után. Még egy elterül annak köszönhetően, hogy a táska eltalálja, majd pedig eldörrent a lövés és az egyik vérző sebbel terült el a földön a mellkasának közepén. Rorschach sikeresen tüdőn tudta szúrni az ellenfelét, aki hangtalanul csuklott össze, így már csak ketten álltak a nagyszájú és még egy. A rendőrök nem igazán figyeltek már Sakura-ra, hanem félretolták a nőt és elindultak fegyvert rántva a társaság felé. több rendőr is erre elindul, mert a igen a tüntetők is menekülni kezdenek, bár néhány fiatal a jardnak ugrik. Quentine be tud ugrani az autóba, de a visszapillantó tükréből megláthat egy rendőrt, aki a társaság felé tart, nála nem volt fegyver és az illető nem volt más, mint akit az emlékekben látott Black Jack.
Közben még két rendőr ér oda Sakura mellé, vele nem foglalkoznak, hanem így a négy alakból egy tüzet nyit a verekedő társaságra. A lövésekre azonnal, akik még talpon voltak hasra vágták magukat a fejük tetején összekulcsolva. A lövés pontos volt, figyelmeztető, mert Shadow feje mellett húzott el a golyó.
- Dobja el a fegyvert kisasszony! – kiáltott ekkor hátulról még egy rendőr, az, akit Quentine pillanatokkal korábban látott. – Vagy pedig kénytelenek leszünk lőni magára. Mindenki más, pedig óvatosan hagyja el azt a helyet! MOST!


#23 2009-06-07 17:07:38
Walter
Jól van, eddig rendben, de máris jönnek a rendőrök. Rendőrség… Ez által a romlott, mocskos társadalom által kreált, úgynevezett „törvény” őrei és vigyázói. Korruptak. Gyengék. Tudatlanok.

Az egyetlen igaz Törvény, amely mindenek felett áll, az Úr Törvénye. Sosem fogják ezt megérteni ezek a korcsok.

De most mennem kell. Egyelőre túlerőben vannak. Úgy látom, ideiglenes társam gyors felfogású és hamar alkalmazkodik az új helyzethez. Máris kocsiba pattant, és úgy hiszem, ez lesz az én visszavonulásom kulcsa is.

A nyitott ajtón keresztül megpróbálok bepattanni az anyósülésre, mert semmi kedvem meggyilkolni pár… többé-kevésbé ártatlan rendőrt. Márpedig muszáj lesz, ha most maradok.

- Hajts! Gyorsan!


#24 2009-06-07 20:02:25
Quentine Constantine
*Hát persze, erre eddig nem gondolt Quentine, az emlékekben látta a férfit, az arcát, talán civilben volt, vagy csak a fejére összpontosított, akárhogy is, nem hitte volna, hogy Black Jack rendőr. A tükröt bámulva egy pillanatra elbambul, valami nem stimmel, valami hiányzik a képről. A pisztoly! Ennél a fakabátnál nincs fegyver, az összes többi azzal jött, csak ő nem. Kamu az egész, egy ruhát lenyúlt, de fegyvert nem tudott szerezni. Ez a legvalószínűbb. Talán. Túl rövid idő, túl sok lehetőség, Quinn nem tudja végigpörgetni mindet, azzal dolgozik, ami egyelőre eszébe jutott, és időt akar nyerni. Rorschach az anyósülésen, ez meglepi, bár talán invitálásnak vette a nyitott ajtót, ami csak a sietség miatt maradt úgy, ahogy. Egyes lehetőség, elhajtani a múzeum elől, irány a doki lakása, persze előtte meg kell tudni hol lakott, szóval egy újságos standnál is meg kell még állni. De akkor nagyot ugrana a láncon, talán túl nagyot is, és fontos információ veszhet el. Kettes lehetőség, elhajtani a múzeum elől, megkerüni a háztömböt, közölni Rorschach-kal //(hogy kell ezt ragozni?)// az infókat, visszaérni, és... És mi van, ha közben ő eltűnik? Hármas lehetőség. Hát ez az, aminek a kitalálására nem maradt sok idő.*
-Az ott Black Jack! *Hangját lehallkítja, hogy csak Rorschach hallhass a kocsiban, és a fickóra mutat. A hármas lehetőség, hogy kiszáll a kocsiból, és elkiáltja, magát "Biztos úr, hol hagyta a szolgálati fegyverét?". Nem elég hatásos, nem elég biztos, nem elég jó. Padlógáz, elhajt a múzeumtól, a kettes terv indul.*
-Megyek egy kört a tömb körül. A fickó rendőrruhában van, de nincs fegyvere, talán csak elszedett egy ruhát, de... Csak talán. *A megengedett sebességet kissé átlépve halad Quinn az úton, jobbra fordul, aztán még háromszor, gyorsan, hogy ne léphessen le a fickó, ez épp elég idő, hogy Rorschachnak és neki valami használható terv eszébe jusson.*
-Ja és még valami. A fickó, akit a bérgyilkos lelőtt a parkban... Tudom, hol van az információ, ami miatt őt és az orvost megölték. Megkereshetjük azt, és várhatjuk, hogy minket is megpróbáljanak levadászni, ha nem akarjuk Jacket elkapni most, vagy akár később. Persze követhetnénk is hazáig, de a tüntetés miatt nem biztos, hogy sokáig szemmel tudnánk tartani. Az se biztos, hogy a kerülő után megtaláljuk, de talán az alakváltó és a pattogó riporter nyomra vezet. Ötletek?
*Ennyi, a cigaretta közben teljesen leégett Quentine szájában, letekeri az ablakot, és kipöccinti a csikket. A kocsiban különben sem szokott rágyújtani. Mire befejezi a saját szövegét, már majdnem a második saroknál vannak.*


#25 2009-06-07 21:52:08
Hjuchia Sakura
Pördül fordul alrébb egy métert. Szólnék én be a biztosaknak de biztosan akarom én ezt ? NEM! VIszont kit érdekel ? Ott a tatyó!
Csillan fel a szemem ahogy kiszúrum az egyik krapek gyomrába szegezve. Hát odatipegek hozzá amien gyorsan gyalog lehetséges, lehetőleg a kék őrök mögött. Még véletlen énis kapok egy célzott vesés lövést és mehet elfekvőre három hétre...
Na de visszatérve odadzsalva a táskához kinyitom és ha benne vannak a cuccaim kétszer nagyobbra nyílnak a lencsék és köny csordul ki szemem sarkából. De csak egy pillanatra. A másikban már a táska száját összefogva indulok a mocim felé meg megpróbálkozunk elsunnyogni legalább az első sikiig mivel a munka kötelez és a biztosító nem fizet ha rendőr rugdos agyon... Jobb esetben rug.
Ha nincs benne akkor szomorúan engedem el a táskát és maradok, figyelve az eseményeket közelről és úgyteszek mint egy igazi riporter, valami olyasmi lennék végülis és fotózom. Vaku offon persze hisz minek mégn incsen sötét...l

#26 2009-06-07 23:23:35
Shadow
Igen hamar földre kerül a kis banda, de a fülem mellett zúg el egy töltény, ahogy kicsit korábban a nőci hangja is. A jardok is azt akarják, hogy dobjam el a fegyvert, miközben a többiek lelépnek, na meg persze a riporter csajszi a cuccait keresi... na azt aztán keresheti, mert csak a ruháim vannak benne, s azok alatt a kis tartály, amibe a minta kell.
- És még azt hittem, hogy könnyű melóm lesz... - morgom magam elé, majd hangosabban megszólallok... - Kuss kis infó tolvaj, neked itt senki se oszt lapot. - pillantok a nőre, miközben leerszetem a pisztolyt, majd a rendőrökre nézek.
- Had Gratulájak! Most rúgatták ki magukat a rendőrség kötelékéből, azzal, hogy szétbaszták, az ügyet, amin melózok! - nemes egyszerűséggel eléjük dobom pisztolyt. - De ha már ennyire sikeresen elbaszták akkor legalább letartóztatnák a kis csajt mielőtt lelépne? Vagy.. - lassan benyúlok a zsebembe és előhúzom a mobilomat - ...a maguk vagy az én főnökömet hívjam előbb? De abból katonai bíróság lesz minimum! - csak állok és nézek rájuk, majd az ujjam jól láthatóan végig siklik a számokon, majd megáll a hívás gombon – Akkor mi legyen uraim? Letartóztatják, vagy a hívás után, s a csajjal együtt a jelvényüket és a fegyverüket is leadják örökre? - hangom teljesen nyugodt és tárgyilagos végig. Ha fegyver kell akkor egy-két alakváltás és a saját fegyverük okozza a halálukat, azaz nincs miért aggódnom egyenlőre...


#27 2009-06-09 11:37:01
Thorhalla
Rorschach ott tudta hagyni a csoportot és bevágódni Quentine mellé, akivel együtt elhajthatott a helyszínről. És tehetett annyi kört nyugodtan, amennyit csak akartak, nem zavarta meg őket ebben semmi. Ha pedig úgy döntöttek, hogy az orvos lakására mennek, akkor úgy tíz perc autókázás után megérkezhetnek annak lakására. Ha pedig maradnak, akkor a következőket láthatják a körbe-körbe furikázás közben.

Pillanatokkal azután, hogy az autó elhajtott a hátulról érkező rendőr kezében is pisztoly termett, arról az oldaláról vette elő, amit Quentine eddig nem láthatott, mert takarásban volt. A férfi Shadow-ra célzott, mint mindenki más is. Amikor Shadow eldobta a fegyverét ért oda Sakura is a táskáért. Elmenni azonban már nem tud, mert a rendőrök odaérnek és őt is elkapják, majd bilincselik meg, akárcsak Shadow-t.
- Mindannyian le vannak tartóztatva garázdaság miatt. A hölgy pedig – nézett Shadow-ra a fiatalabbik rendőr. – Gyilkossági kísérlet vádjával. És valaki hívjon már egy mentőt!
Közben a másik rendőr felvette a földről a ledobott pisztolyt és egy zacskóba dobta bele, majd rádión mentőt hívott. Közben a földön fekvőket is megbilincselték. Ekkor az utólag érkezett rendőr fordul oda a két társához.
- Menjenek, megvárom velük a többieket – mondta.
- Értettem őrnagy – mondták mind a ketten.
Ezzel a két rendőr odébb cammogott, és a két még gyorsan megnézték, majd pedig a kabátjukkal takarták le, mind a ketten halottak voltak. A férfi megcsóválta a fejét és végignézett rajtatok.
- Elárulnák, hogy mégis mi a fészkes fenéért volt jó ez az átkozott felhajtás?! – kérdezte. – Mellesleg maguk ketten… - nézett a két nőre. – Mit akarnak Black Jack-től?

A zsaru:



//Elnézést a csúszásért, de vizsgám volt tegnap és arra készültem…//


#28 2009-06-09 19:31:18
Walter
Félsiker. Legalább nem kaptak el, de most akkora lett itt a zűrzavar, hogy képtelenség lesz bármit is tennem. Tüntetők, rendőrök, mutánsok… Nem jó ez így.

Ideiglenes társamra nézek.

- Meglepően gyorsan jutsz hozzá a szükséges információkhoz… Nos, ha van valami, amit kiváltképp gyűlölök, az a feltűnés. Már eleve rossz szájízzel vágtam neki egy nappali nyomozásnak, de alkalmazkodnom kellett. A korrupt, istentelen rendőrséget meg egyáltalán nem kedvelem, mivel nem ölhetem meg őket, hogy csak úgy Isten színe elé járuljanak, mert legalább az igazságszolgáltatásban ténykednek, és talán, TALÁN van köztük becsületes ember is… Hm. Vigyél ennek az orvosnak a lakására.

Előrefordulok.

- Útközben pedig világosíts fel, hogy egyáltalán ki ez az orvos, akiről beszélsz. Én egyelőre két halottról tudok: a parkban meggyilkolt ismeretlenről, akinek nem néztem utána még, és a merénylőről, akit magam küldtem a Másvilágra. Orvosról nem tudok.

Ne hagyd, Uram, hogy a Sötétség Szolgái elvakítsanak, és segíts, hogy a Te szent nevedben igazságot tegyek… Ámen.


#29 2009-06-10 11:49:07
Hjuchia Sakura
Nincs idő a táskáért nyúlni és már bilincsbe ver a két kék. De legalább a másikat is bilicsbe került. A furcsaság jelzőt az érkező rendőr csapja ki mikor elküldi a másik kettőt és érdeklődik mit akarunk egy krapektól. Valószínüleg hátrabilincselték a kezem hát előre veszem a kezeimet, de ha előre bilincselte akkor ez kimarad. Törökülésbe helyezem magam majd úgy nézek az ürgére rá.
-Én nemakarok semmit. Annál inkább tőlled akarok pár dolgot! - nézek a másik megbilincselt nőre - Például a cuccaimat és revasot amiért kinyírtad az informátorjaimat is!
Ezaz! Megmontam neki! De miért érzem úgy, hogy neki nem számít a bilincs és mindjárt kettétépi és engem is ? X.X Nembaj nagyok voltunk megmontuk neki ! De minek?
-Viszont úgy veszem ki a szavaidból, hogy nem 100%-os rendőri becsületben vagy. Megtennéd, hogy leveszed ezt a bilincset? - mutatom felé kinyújtva a karomat - Szétvágja a kezemet és a főnökömnek megkell akkor mondanom, hogy miért. Egyépként nem kell szólnom neki, hogy mivolt itt. Legalábbis az újságírónak nem kötelessége mindig az igazat írni. - lásd azt a sok szennylapot .. - De mindegy szal leveszed vagy levegyem?


#30 2009-06-10 12:53:49
Shadow
Majdnem a két rendőr képébe röhögök mikor meg hallom azt amit mondanak. Szemem sarkából figyelem ahogy elsomagoltáka fegyveremet. Bár semmi hasznosat nem találnak rajta, hiszen az ujjlenyomatom is olyan mint amit épp akarok, azaz nincs a kezükben semmi éppen. Majd a harmadik zsaru elzavarja a másik kettőt, s sak szemem sarkából pillantok rájuk, persze ekkor már rég bilincsben ácsorgok, s úgy figyelem az eseményeket úgy, hogy egy arcizmom se rezdül meg. Az ottmaradó rendőr kérdésére azonban egy mosoly jelenik meg az arcomon, de még nem reagálok rá semmit, hanem oda pillantok a másik nőre.
- Ha ennyire hiányoznak utánuk küldelek, ha tovább nyafogsz a cuccaidért. Inkább köszönd meg, hogy nincsenek nálad és élsz még... - szemem sarkából nézek csak a nőre végül, majd a rendőrre, s egy kis alakváltó bővészkedéssel a kezeimnél a bilincstől hamar megszabadulok, s nemes egyszerűséggel a rendőrhöz dobom.
- Ezt a szart meg lecserélhetnék már, mert egy ovis is kinyitja... Na de nem is ez a lényeg. Ha másik oldalon állnék, akkor már rég halott lenne, de ez mellékes. - Hangom elég tárgyilagos és nincs benne nagyon érzelem ahogy ott állok csak. - Black Jacktől, hogy mit akarok, az tőle függ... csakis tőle... Csak infót, vagy az életét. - egyenesen a szemébe nézek a rendőrnek, úgy, hogy semmilyen érzelem nem látszik rajtam. - A pisztolyommal meg semmit nem érnek. Megsemmisítve min két éve hivatalosan, ahogy rólam se találnak semmit, mert egyik szervezet se ad rólam ki mást, csak éppen azokat az adatokat amik a munkámhoz épp kellenek. Azaz írjon egy jelentést, hogy itt lövöldözés történt, de senkit se fogtak el, s a lövöldözők ismeretlenek. Ha ragaszkodik az állásához, akkor hallgat rám, ha nem, akkor a rendőrség minden félrelépését magával kötik összi és tönkre teszik családostul. - A nőre pillantok, de még mindig a rendőrnek intézem a szavaimat. - Nem ember szeretetből mondom és nem is segítség gyanánt, csak mert nincs hangulatom hegyi beszédet hallgatni később. Így is sokat voltunk már szem előtt, menjünk valami csendesebb helyre. - pillantok visszam a szeme sarkából a rendőrre.


#31 2009-06-10 13:11:45
Thorhalla
A földön fekvők még mindig néma csöndben vannak és megszólalni sem mernek, nehogy bármi tenni. Igazából talán kicsit döbbent arccal nézik a két nőt, ahogyan egymás torkát marják még mindig, miközben nem éppen a legenyhébb büntetést akarják a nyakukba varrni. Még azelőtt, hogy Shadow kiszabadíthatta volna magát két rendőrautó állt meg mellettetek és szállt ki négy fakabát belőle, három férfi és egy fekete bőrű nő.
- Ezeket akkor bevisszük ismételten éjszakára – mondta a néger nő és a társaival felrángatták a földön fekvőket és a kocsiba ültették.
- Ezt a kettőt később beviszem, csak még elbeszélgetek velük – vonta meg a férfi a vállát. – Menjenek!
Amint a két autó eltűnt Shadow-nak ekkor sikerült kiszabadítani magát. A rendőr csak a fejét csóválta és lemondóan nézett a nőre. Majd pedig a másikra is és arcán egy vicsor tűnt fel. Egyelőre nem vettel a nő kezéről a bilincset, csak gyorsan körbenézett a környéken és megragadta a nő karját. A táskát ő kapta fel a földről és intett Shadow-nak is, hogy kövesse. A múzeum háta mögé vezette a két nőt, ahol végül ledobta a táskát a földre és levette Sakura bilincsét is annak a kezéről.
- Leszarom, hogy maga kicsoda Ms. Nagyszájú Liba, és azt is, hogy kinek dolgozik – vonta meg a vállát és Shadow szemébe nézett. – Tudok magáról egy-két dolgot, és nagyban reméltem hölgyem, hogy sikerül elkerülni magukat. Se a maga, se az én főnökeim nem lesznek boldogok, hogy már megint nagy nyilvánosság előtt akciózott. Ez volt a titokban és csöndben Ms. Shadow? Nem csoda, hogy lelőtték a kísérletét…
Végül tett néhány lépést hátrébb és úgy állt meg, hogy mindkét nőt láthassa.
- Akkor hölgyeim végre elárulnák, hogy miből mennyit tudnak és mégis mi a fészkes fenét akarnak tőlem?! – kérdezte.


#32 2009-06-10 20:26:55
Hjuchia Sakura
Pörögnek az események, a csipkelődések bár valószínűsíthető az a tény, hogy én állok a legrosszabbul... Már észbe sem kapok, na jó de és hátravezetéssel megérkezünk így hármasban a sikátor mögé ahol ismét furcsa dolog fog kibontakozni.
~Hát igen ilyenkor üvölti a kapitány a városfőnökségnek : Sz.ba a haza uram!~
-Ezzel a mondatával bebizonyította, hogy maga az a Jack nevű alak. És így már tudom a te neved meg Shadow mi? Atyám egyiküknek se volt anyja? De ez most lényegtelen. Mindenkinek megvan a szűkös beosztása és szereti magát ahoz is tartani, ahogy én is és ahoz is tartom magam, hogy sosa nem adom ki az információm vagy informátorom. Bár utóbbi már tökmindegy mert valaki lelőtte. - nézek nagyon nagyon szúrós szemmel Shadow-ra - És ez nekem nagy kár szóval pótolhatna valamivel ön is akár. Például, hogy miért lett megöletve az a mutáns a parkban?


#33 2009-06-11 10:38:57
Halloween
A lövöldözés felkelti a figyelmemet, mint ahogy az is, hogy a biztonsági kameráknál nincs senki. Itt akkor buli van! Halkan lopakodom közelebb, a zajok elősegítik, hogy engem ne vegyenek észre. Mindig az árnyékok takarásában haladva, és ha úgy érzem, valaki közeledik, közéjük olvadok, és mozdulatlan várok, míg meg nem bizonyosodom róla, hogy valóban szabad a pálya. Kezdek túlságosan magabiztos lenni. Túlságosan ideges vagyok... Nagyobb sebességre váltva sietek tovább. Épp akkor érek a helyszín közelébe, mikor lebilincselnek két nőt, meg még néhány férfit. Majd jön egy kocsi, és csak a lányokat fogja itt egy rendőr. Ki akarja őket kérdezni? Akkor én pedig ki óhajtom őket hallgatni... Az árnyak között lopakodom közelebb, lehetőleg minnél észrevetlenebbül. Sok időbe telik, de szerencsére a múzeum mögé mennek, ahol még élnek az árnyak. Ott kicsit gyorsabban haladhatok, és bármi olyan zaj esetén, amit akárcsak én hallok, és nem a trió felől származik, eggyé válok a sötéttel. Maga a közeledés gyorsabb, de mivel szakaszosabbá vált, nem kerül kevesebb időbe odajutnom. Csak épp kisebb az esélye annak, hogy közben kiszúrnak.


#34 2009-06-11 10:40:29
Shadow
Figyelem az eseményeket, majd hátra vezet minket a rendőr a sikátorba, ahol beszélni kezd. Hirtelen nagyon nem tudom, hogy a döbbenetem, vagy a dühöm a nagyobb, vagy valahol a kettő keveréke. Gyors alakváltás kíséretében rontok a rendőrnek és kenem a falra, s eredeti külsőmben nézek vele farkas szemet a dühtől lángoló tekintettel.
- Hogy én hogy dolgozok azaz én személyes magán ügyem Jack... Arról meg, hogy megint negyed információkkal indultam meg nem az én bűnöm. - sziszegem, s mélyen az alak szemébe nézek. - De ha ilyen fene jól értesült, akkor jól tudja, hogy miért vagyok itt. Az anyag kell azaz egy minta, meg Gordon doki gyílkosa. Engem más nem érdekel, ahogy az se, hányan döglenek meg addig amíg befejezem ezt! És, hogy a kísérlet miért állt le? Talán rettegtek attól amit ők maguk alkottak meg, mert ők tettek ilyenné – elengedem, s félre lököm a rendőrt. Mobilomat lekapom az övről ami a derekamon van, s amin az elkobzott cuccok is pihennek, majd hívok is egy számot, majd beleszólok.
- A főnököt... nem a római pápa lánya, mégis ki más, mint én? - sziszegem bele a telefonba. - MIKOR AKARTA KÖZÖLNI URAM, HOGY MÁSOK IS VANNAK AZ ÜGYÖN?! NEM KICSIT SE VAGYOK NYUGODT – üvöltöm bele a telefonba, majd egy kicsit elhalgatok, s vicsorogva szólalok meg újra. - Ne jöjjön megint ezzel, úgy se lesz bűntudatom... uram igen uram... ahogy akarja... értettem, s nem kell emlékeztetnie... - ezzel lerakom, s hozzá teszem sziszegve – rohadt féreg... - Belerúgok egy közeli kukába tehetetlen dühömbe, majd a másik kettőre nézek.
- Fogd be kis csaj, mert még egy nyafogás és az informátoraiddal fogsz találkozni, de nem a sitten a megmaradtakkal ezt ígérhetem... - nézek a nőre, majd Blackre nézek. Közben a nyugalmam és a hideg vérem próbálom visszanyerni.
- Jack dalolhat akkor, hogy miket tud az ügyben. Sajnálatos módon a főnökeim nem számoltak azzal, hogy magába botlok. Hogy mennyit tudok, meghalt egy Doki, aki véletlen annak a Dokinőnek az öccse volt aki az én projektemen is dolgozott. Ez persze nem nagyon tetszett a vezetőségnek, így a szabad életenek vége szakadt és felkerestek eme üggyel. Gondolom nem kell részleteznem, hogy vannak jó érveik ami után válaltam az ügyet és ami miatt nem lépek le. Persze nem az életem, mert ahogy másoké, úgy az enyém se érdekel. Eredeti terv az lett volna, hogy a parkban beszivárgok az egyik majd a másik csoportba és információkat gyűjtök, de az embere ott volt és egy mázlista lövéssel kiiktatta a mutáns szónokot, így a helyzet megváltozott. Átlőtt lábbal nem szalad sokáig és némi ráhatással igen hamar dalolt, bár már néma mint a sír, de ez mellékes. Ezután követtem a nyomokat, de eme kis liba áthúzta a számításaimat, azzal, hogy a kis informátorait a nyakamra küldte, csak azért hogy pár felvételt visszaszerezzen, s képtelen még mindig felfogni, hogy ha sikerül is kiadnia, akkor az eltűntek listáját fogja bővíteni ő is. - pillantok egy röpke pillanatra a riporter csajszira, majd vissza Jackre. - a doki lakására még nem volt időm elmenni, de akiket hagytál futni azok tuti most ott vannak, szal most remélem kapok pár infót ami alapján eme kis lemaradást behozhatom elég hamar – közben a parkban látott fiatal lány alakját visszaveszem, s a táskámból kikapom a ruhákat, hogy fel is öltözzek, de a beszéet folytatom – s akkor utána meg lesz azaz öröme is, hogy talán nem is találkozunk többet... - szemem sarkából pillantok a fickóra, s nem nagyon kapkodom le az öltözködés tempóját se, de nem is túl lassan azért.


#35 2009-06-12 10:06:16
Thorhalla
Halloween-nek végül sikerül eljutnia egy olyan helyre könnyedén és észrevétlenül, ahonnét halhatja és akár láthatja is Shadow, Sakura és a férfi beszélgetését.

A rendőr vett egy mély levegőt és ismét megcsóválta a fejét. Csak állt és a nő szemébe nézett, amikor az megragadta, majd pedig a falhoz lökte. Nem tett semmilyen ellenlépést, bár a szemében szánalom csillant. Végül, amikor elengedted ideges arckifejezéssel nézi Shadow-t miközben az telefonon üvöltözött valakivel. Ha eddig nem tudta a fél város, hogy mit tesznek, akkor most már teljesen tisztában voltak vele. Amikor végül Shadow mindent elmondott és csöndben maradt a férfi benyúlt a belső kabátzsebébe és egy papírt meg tollat szedett elő. A papírt kihajtotta és a tollal együtt átnyújtotta Sakura-nak.
- Titoktartási szerződés – mondta hűvösen. – Még szerencse, hogy van nálam ilyen… - nézett szúrós szemmel Shadow-ra. – Az eleget bőven elég lett volna hölgyem és nem mindent elmondani. Kérem, írja alá – nézett ezzel ismét Sakura-ra. – Ha nem teszi roppant sajnálatos módon be kell vinnem a kormánypártiakhoz és nem hiszem, hogy túlságosan jó fényt vetne magára…
Megvárta, amíg nő aláírja, vagy pedig ellenkezni akar, majd pedig ha minden készen volt szólalt meg újra csak.
- Nézze hölgyem, maga nekem nem parancsol – vonta meg a vállát. – Én már akkor is nekik dolgoztam, amikor a maga projectje még csak tervben sem volt. Tudom, hogy miért van itt és éppen azért vagyok én is itt, hogy maga után takarítsak, mert képtelen rendben végezni a feladatát! Mert téved a főnökei küldtek ide engem… a főnökeit egy percig sem érdekelte, hogy mi lett a dokival, pontosan tudják, hogy mi lett vele és miért kellett meghalnia. Ez egyelőre nem tartozik magára, mindössze a nővérét megnyugtatni küldték magát, és nos azért is, hogy magától megszabaduljanak… kezd túlságosan nagy púp lenni a hátukon. Ne aggódjon nem azért vagyok itt, hogy megöljem magát, hanem, hogy munkát ajánljak magának és ezek szerint magának is hölgyem – nézett Sakurára ismét. – Amennyiben benne vannak, akkor én is elmondom, amit tudok és kapnak információkat és tehetnek fel további kérdéseket. Ó és igen hölgyem, ebből semmi sem jelenik meg az újságban, mert különben nem tudjuk garantálni, hogy nem esik semmilyen bántódása.


#36 2009-06-13 03:05:37
Shadow
Szemem sarkából figyelem a zsarut, s hallgatom, amit mond. Szemeim egyre jobban összeszűkülnek, s kicsit se barátságos tekintettel nézek rá.
- Maga vagy ennyire magabiztos Jack, vagy rohadtul unja az életet. Ha ennyire ismer, akkor pontosan tudja, hogy ha bárkinek lenne is rólam adata, akkor se érne el vele semmit, mert egyszerűen úgy sétálok el az orruk előtt, hogy észre se vesznek. Különben meg, ha ennyire púp lennék a hátukon, akkor lett volna tíz évük megölni, mégse tették. És, hogy a jelen főnököm holtan akar látni, az nem lep meg, hiszen bassza a csőrét, hogy az apjának jobban szót fogadok, mint neki. - majd a kis riporter csaj felé bökök a fejemmel. - És vele mit akar kezdeni? Mellém rakja társnak, ha azt mondom, hogy játsszuk a maga játékát? - tekintetem egy kicsit se enyhül, ahogy a tárgyilagos hangom is megmarad érzelmeket nem nagyon tükrözve. Felkapom a táskámat a hátamra, s a fazonra nézek.
- Hallgatom akkor, hogy mivel támassza alá a meséjét, mert eddig a blabla töltelék szövegen kívül semmi olyat nem mondott, ami meghatott volna annyira, hogy higgyek is magának. De azt látom, hogy jól felkészült belőlem, de az a rész felett átsiklott, hogy nem harapok bele abba a kézbe ok nélkül amelyik etet, s az okhoz pár bizonyíték nélküli állítás semmi. - a mobilom megcsörren, ránézek, de egyszerűen kinyomom. - Figyelmem az öné teljesen... – újra csörögni kezd a mobilom, de kinyomom ismét - ...maga is tudja, hogy miért keresnek, de érdekel, hogy mivel győz meg arról, hogy magának higgyek és ne nekik. – mutatom a telefont, ami újra megcsörren, de kinyomom ismét, majd nemes egyszerűséggel kikapcsolom. Egy gonosz mosoly jelenik meg a képemen – hát nem lemerült... ezek a kis vackok annyira megbízhatatlanok... - zsebre vágom a mobilt, s Jacket nézve várok. - A kis csaj miatt meg ne aggódj... riporterek többsége bár igen ostoba, de az életüket féltik, hogy a nagy storyt megéljék. Ha meg mégis dalra fakad, akkor nem a dalnak hamar vége szakad örökre... - a másik nőre pillantok szemem sarkából, de csak egy pillanatra, majd ismét Jack élvezheti a teljes figyelmemet.


#37 2009-06-13 12:18:16
Hjuchia Sakura

A papírt átolvasom bár nemtudom minek. Aláírom szépen majd visszanyújtom a krapeknak.
-Ez a papír egyépként is felesleges és téved ha az életemet félteném de lássa be miss. , ki hinné el ezt az egészet? Senki, szerintem sem. Viszont maga - nézek a férfire - biztos benne, hogy mi tudnánk akár egy másodpercig is együtt dolgozni mikor egymás jelenlétét sem bírjuk? Ő egy mutáns én meg ember vagyok. Még hasznomat se venné...
Válaszolok nemes egyszerűséggel a férfinak majd a csuklóm kicsit megdörzsölöm ahol a bilincs felhorzsolta kicsit. Megigazítom magamon a motoros dzsekit és feltűröm az ujját könyökömig.
~Mien komor társaság ez...mindenki szúrós szemmel les a másikra mintha bármeik is berosálna tőlle. Bár.... abbahagyhatnák mert a hideg kiráz tőllük.~
Sóhajtok egy nagyot majd körbenézek a sikátorban. Nem is tudom mit keresek, talán egér utat vagy valami hasonlót.
-Gondolom két lehetőség van ebből a sikátorból kijutnom. Az egyik ha segítek és két lábon, a másik ha nem és akkor zsákban. Igazam van? Tehát mondja, hogy mit akar végre. Ahogy miss gonosz vagyok és szúrós szemmel nézek magára is monta, minden figyelem az öné.
Karbateszem a kezemet és figyelem, hogy mit mond. Remélem most nem fog még egy papírt előkapni, hogy most regisztráljuk magukat a rendszerbe aztán még egy csipet is belő a bőrömbe mint a kutyáknál. Kellemetlen de miért jutnak ezek az eszembe ? Kávé...ezaz ez maradt le reggel!


#38 2009-06-13 19:00:44
Thorhalla

A férfi csak mosolyog Shadow megjegyzésén.
- Többet láttam kislány, mint maga – vonta meg a vállát. – Tudja, nekem is pontosan ugyanezekkel a szabályokkal játszom, mint maga. Nincs vesztenivalóm, magának sincs. Lehet, hogy éppen ezért küldtek maga után. Most itt van terepen, nem? Egy tökéletes hely, arra, hogy feltűnésmentesen eltegyék láb alól, úgy, hogy a kedves főnökének, aki mellesleg valamennyire még csípi is magát, ne tűnjön fel. Kitervelték, ehhez értenek, nem gondolja így? De ez most lényegtelen.
Ekkor megcsörrent a férfi telefonja, ő azonban Shadow-val ellentétben felvette azt, majd pedig egy „Igen uram! Azonnal indulunk uram!’ után letette a telefont és ismételten rátok nézett.
- Nos, hölgyem valóban nincs más – nézett Sakura-ra. – De, hogy tudjanak valami információt is. Ms. Shadow egy gyilkossági ügyben nyomoz. Egy orvos olyan részleteket akart nyilvánosságra hozni, ami nos mindenkit igen érzékenyen érintett volna, egy kutatatással kapcsolatban. Becsúszott a terveikbe némi gikszer, hogy mi? Még nem vagyunk benne biztosak, ezért fogunk szépen elmenni a Seals-hez és körbeszimatolni. Sajnálatos módon már mások is odataláltak, így bízom benne, hogy mindketten értenek a behatoláshoz, nyomozáshoz és gyors észrevétlen információgyűjtéshez…
Ekkor állt meg a sikátor kijáratánál egy furgon és nyitotta ki az oldalsó ajtaját.
- Hölgyeim beszállás – mondta még Jack. – Már megyünk is a A Seals egyik központjához.

Péntek reggel:
Oscart az újdonsült kollégái megajándékozták egy bérlettel a múzeumba, vagy az üdvözlő ajándék kosárban az is volt pezsgővel, Knights jegyekkel és még pár bovlival. Az ajándékok nagy része olyan, mintha a fickó nem is amcsi lenne és még sosem járt volna Amerikában. Bár nem sokat járt ilyesmibe amióta nem kell kötelezően nyolckor iskolában lennie, de mivel pont erre vitte a taxi és látott két jó kis csajt besétálni kacagva úgy döntött ennyit megér a dolog.
Beérve már a zászlóktól megunta az egészet: Univerzumunk titkai. A filmek hazudtak és semmi sem mozgott a múzeumba, de szó szerint. Egy nagyon unatkozó kislány ült a pultban és a telefonján irkált. Egészen meglepve nézett a férfira. bent gyerek hangok hallatszódnak.
- Üdvözlöm a Múzeumban, New York legnagyobb múzeumjában... - mondta unottan a lány. - Miben állhatok a segítségére?
Kérdezte rágózva és még a választ sem várta meg mikor elkezdte a telefonját nézni.

~Oscar Bryde~

A kórházba érkezésemkor barátságos kollégák fogadtak, és egy ajándékkosár. Úgy tűnt azt tudták, hogy nem amerikai vagyok, viszont arról mintha fogalmuk sem lett volna, hogy hogy itt végeztem a Harvardon. Pedig az, hogy két év alatt kijártam, elég nagy szó, úgy tűnik majd el kell vele dicsekedjek mindenkinek. Ettől függetlenül mosollyal az arcomon nézegettem az ajándékokat. Tipikus dolgok, amiket egy turistának adna az ember, meg egy múzeumi bérlet. Egy jegy jobb lett volna, de nem, én teljes bérletet kaptam. Mindegy, nem vagyok hálátlan, másnap fel is kerestem a helyet, ráadásul két látványos csaj is úgy tűnt, hogy a múzeumba siet. Odabent egy látványosan unatkozó nő fogadott a portás pultban ülve, feltette a kötelező kérdést, és már bámult is vissza a képernyőre. Igazán értékelhető munkamorál, mondhatom. Mosolyogva sétáltam oda hozzá.
- Szeretnék egy hordozható idegenvezetőt, tudja, az a fejhallgatós darab. - mondom, ha már itt vagyok, legalább meghallgatom mit tud róla mondani az előre felvett felvétel. Nem utasítottam el soha a tudást, és az Univerzumunk titkai nem tűnt olyan unalmasnak. Kíváncsi voltam rá, érdekelt a téma.

Oscar megkapja a lejátszót és megindul befelé. Az első részleg máris a földről szól. Itt a legtöbb számára is közismert tény. Általános anyagok hogyan alakult ki a bolygó. mi a beosztása, hány hasonló van még az eddig feltérképezett univerzumban. Sok információ elégé gyermekded, hogy ők is értsék. Ásatási anyagok vannak kiállítva ősi növényekről és anyagokról, amik még a bolygó legkoraibb időszakaiból maradtak meg.
A második teremben állt a két egyetemista lány és lelkesen rajzoltak és dumáltak, de persze Oscar ezt csak a szájmozgásukból látta. Ez itt a holdnak szentelt terem. kezdve az első kövekkel, amik meteorként a földre kerültek egészen ameddig az első 1969-es holdra szállással lenem hoztak onnan igazi mintákat. Ahogya vitrinben kiállított érdekes formájú köveket nézi a fiú meglátja, hogy az egyik lány könnyezve kapja fel a telefonját, majd pánikolva mutat a barátnőjének rajta valamit. Mindketten rettegve és hitetlenkedve nézik a telefonjaikat. ha belehallgat a férfi ezt mondják:
- Mik ezek?
- Nem tudom, de mintha démonok lennének! Nézd meg vörösek!

~Oscar Bryde~

Miután megkaptam a kért eszközt, megindulhatok befelé, hogy megfigyeljem a kiállítás tárgyait. A lejátszón el is indítom a hangfelvételt, amikor az első szobába érek, de az eleje elég unalmas, közismert tényekről szól. Eléggé lesül az anyagról, hogy úgy írták, gyerekek is értsék, amitől egy kicsit elmegy a kedvem a dologról, igazán lehetne több felvétel, egy a kölyköknek, és egy a felnőtteknek.
Több lelet is ki van állítva, főleg növények, és anyagok a föld korai szakaszaiból, ezek már érdekesebbek, legalábbis a hangfelvételnél biztosan. A második teremben meglátom a két egyetemista lányt is, akik lelkesen rajzolnak, és csak miután végignéztem rajtuk, tekintek körbe a teremben. Itt a Holdról van főleg szó, a kialakulásától a Holdraszállásig. A szemem sarkából látom, ahogy az egyik lány zaklatottan felpattan, és ösztönösen leveszem a fejhallgatót, hogy halljam, amiről beszélnek. A telefonját mutogatja a csaj, és valami démonokról beszél. Mosolyogva lépek oda hozzájuk.
- Elnézést, milyen démonokról beszéltek? - kérdezem vidáman, ez is van olyan jó témaindítás, mint bármi más. A legrosszabb esetben elküldenek, nem fogok megsértődni rajta, egyelőre csak magabiztos vagyok, és barátságos.

A csajok rémülten mutatják a telefonjukon az élővetítéseket, amiben Bronx kikötőjébe furcsa vöröses láva lények másznak ki. A harc állítólag percek óta tart és a káosz egyre nagyobb. A lények lassan másztak és pusztítottak, de hirtelen a part remegni kezdett ott. A kamerákat tartók sikoltoztak. A távolibb felvételek mutatták, ahogy a földrengéstől a part beleomlik az óceánba. Megérkeztek a Bosszú Angyalai. A harcukat megszakította, hogy a lávadémonok lassan összeálltak egy óriásivá, de a földrengés erősebbé vált. A remegéstől a házak is elkezdtek megdőlni. Majd a férfi érezte, hogy a múzeum is remeg. A lányok sikoltva rohanni kezdtek. A kiállítás részletei remegve indultak meg mindenfelé. Köztük az üvegajtó szekrény, amiben a holdról hozott kövek annak kiállítva. A fiúnak ideje sincs reagál egy rengés a földre ülteti. Az egyik kő kékes izzással csapódik ki a szekrényből a többi vele együtt jön. Az ifjú tehetség kezében landol a kék kavics, amitől a teste fehéren világítani kezd. Hihetetlen erővel töltődik fel. A rengések elállnak. A törött telefon monitorján látszik, hogy a lávalény összeomlik.

~Oscar Bryde~

A két csaj megmutatja a telefonján a közvetítést, úgy tűnik Bronx kikötőjét valamiféle lávalények ostromolják. Állítólag percek óta tartott már a harc, és a lények pusztítása közben úgy tűnt, mintha remegni kezdett volna a part. Erősödött a tömeg sikoltozása, ahogy lassan mindenkit elöntött a pánik, majd hirtelen megérkeztek a Bosszú Angyalai, hogy felvegyék a harcot az ostromlókkal. Azonban a lények ekkor stratégiát váltottak, és egy óriási lávalénnyé álltak össze, ami szerintem hülyeség volt a részükről. Amíg többet voltak, addig hagyatkozhattak volna a túlerőre, így viszont hirtelen könnyű célponttá váltak, amit könnyedén bekeríthetnek a szuperhősök. Ekkor a földrengés erősödni kezdett, a házak is dőltek össze, majd mi is megtapasztalhattuk, hogy maga a múzeum is remegni kezdett. A telefonos lányok sikoltozva kezdtek menekülni, a kiállítás részletei pedig sorra dőltek össze, vagy csak változtattak helyet. Egyszer csak az egyik kő kéket izzással csapódott ki a helyére, és egyenesen a kezemben landolt, a testem pedig fehéren világítani kezdett. Érzek valami hihetetlen erőt, és a rengések egyszerre elállnak. A lányok itt hagyták a mobiljukat, a törött kijelzőn látom, hogy a lávalény összeomlott. Nem hiszem, hogy ez velem összefüggésbe hozható lenne, mindenesetre érdeklődve nézek a kőre. Megpróbálom letenni a földre, és megfigyelni, hogy mi változik a testemen. Aztán újra felvenni. Ha a fény ismét sugárzik, vagy érzem a különös erőt, akkor megtartom. Ha nem, akkor is. Végül is, "kifizettem" a belépőt, de a földrengés miatt valószínűleg ki fognak parancsolni, legalább ennyi kárpótlást megérdemlek. A kő nagyságától függően vagy a zsebembe, vagy a táskámba próbálom rejteni, nem vagyok olyan balga, hogy kisétáljak vele egyszerűen. A lopás az lopás, és próbálom jól csinálni.

Nehéz megmagyarázni, de mintha a kő képes lenne a testébe olvadni, részévé válni. Mikor az égből jött darab így tesz akkor a testét energia telíti el. Ha koncentrál rá fényes aurája lesz, ez az aura mellett képes repülni és úgy fest összegyűjteni az energiát magában, amivel egy határozott lézersugarat tud kilőni a kezéből, ami könnyedén üt lyukat az épületen ki az utcára. Ahogy erre rájön a férfi az egyik lány sikoltását hallja meg. A lány rettegve és könnyes szemekkel nézi őt. Csak a telefonjáért próbált visszakúszni most mégis egy lebegő fényes alakot lát maga előtt, aki most lőtte át az épület falát.

~Oscar Bryde~

Úgy tűnik, mintha a kő képes lenne a részemmé válni, és belém olvadni. Nem értem miért, de ösztönösen jön ez az érzés. Engedem neki, magamba olvasztom, befogadom az erőforrást, és érzem, ahogy energia telíti el a testem. Fel tudnék robbanni, futni, rohanni tudnék, edzeni, akár órákon át. Mintha valami megváltozott volna bennem, a bőröm olyan más. Figyelni kezdem, egész közel emelem a kezemet a szememhez, és mintha máshogy törne meg a fény, mint szokott. Ahogy egyre jobban figyelem, ez az érzés egyre erősebb, és a végére már rendesen fénylik az egész bőröm, mintha egy áttetsző ragyogó sugár ölelne körbe, afféle aura. Érzem, hogy a bennem lévő energia keresi az utat, ahogy kitörhetne belőlem, és ösztönösen tudom hogyan engedjem ki. Kinyújtom a kezem, és két ujjamat előre tartva irányítom arrafelé az energiát, mire egy lézersugár hagyja el a testemet, áthatolva az épület falán. Ekkor hallom az egyik nő sikolyát, és odafordulva látom, hogy könnyes szemmel, rettegve néz rám. A tekintetétől ösztönösen hátralépek, ami fura, mintha változott volna a magasságom. Lenézve látom, hogy a levegőben lebegek, mire megpróbálok körbefordulni anélkül, hogy a lábamat mozgatnám. Kíváncsi vagyok, mire képes ez a valami, ami ilyeneket hoz ki belőlem. Orvosként persze arra is gondolok, hogy ez milyen káros lehet a szervezetemre, hogyan hagyhat rám. Azonnal meg kell vizsgáljam magamat, úgyhogy gondolkodás nélkül megpróbálom kirobbantani a falat, és megindulni a kórházba, természetesen repülve.

Oscar egy szép lövéssel robbantja a falat és utána a rémült lányra pillant. Lassan rájön, hogy repül és eszébe jut a legfontosabb kérdés, hogy mi is történik vele. A repülés természetes, az energia, ami a testében van képes fenntartani őt és repülni is tud vele. Lassan ignorálva a lányt megindul kifelé. Fokozatosan gyorsult fel az égben, minél gyorsabban ment annál világosabb lett. Érezte, hogy energiát vesz ki belőle egy ilyen szintű repülés és az itt, hogy alig pár perc alatt megtette az amúgy vagy másfél órás kocsi utat. A ruhája és felszerelése sértetlen maradt. Úgy fest, amit bevon az aurájába az védve van a külső hatásokkal szemben.

Folyt:
https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t393-elmhurst-korhaz#57263