Re: Vadföld (Antarktisz)

by **Sarah** Vas. 17 Márc. 2013, 23:47

Figyelek, pásztázom a falakat, meg úgy a környezetet is, de azért főleg a falakat, de semmi mozgás, motoszkálás, vagy ilyesmi, nincs őrség, de még zászló sem... Hamarosan pedig Andrew ér vissza, aki közli is a tényeket, megerősítve ezzel az összképet, miszerint senki sincs a városban, vagy hát legalább is ezen a részén nincsen, avagy a felszínen, mert ki tudja hogy mi lehet a felszín alatt... Mondjuk "olyasmiket" úgysem hagynának itt, így pedig nem vagyok benne biztos, hogy jó ötlet-e itt keresni a srácot, hiszen lényegében mi bizonyítja, hogy nem vitte magával, ha már egyszer oly fontos volt, hogy még utána is küldte az embereit, amelyekből az egyiket fejbe lőttem. Szóval kicsit veszett ügynek látom de továbbra is híresen optimista ember vagyok, úgy értem volt amikor nem voltam és annyira nem is volt ez a távoli múltban, de az is csak egy pillanatnyi megingás volt, bizony, bár tény hogy a felfogásom változott itt-ott de... Ez most hogy a fenébe is jött ide? Még mindig képes vagyok teljes mértékben elterelni a figyelmem a fontos dolgokról. Szóval előmászok a rejtekből és hezitálás nélkül megindulok befelé a városba, azért persze figyelve, nehogy valamibe csak úgy vakon belesétáljak, vagy belesétáljunk, jobb lenne minél hamarabb átnézni ezt a helyet.

by **Thorhalla** Hétf. 18 Márc. 2013, 11:17

2046. december 17. hétfő – Vadföld
Résztvevők: David Ethan, Jared Aaron Voice és Andrew Ramirez

A hármas elindult befelé, most már a többiek is láthatták, amit az előbb Ramirez. Odabent a kisebb dinók nem vesznek tudomást róluk, csak akkor, ha a fiúk túl közel érnek hozzájuk olyan 5-10 méteres távolságba, akkor visítva rohannak el. A városon hamar átérnek, egyetlen lelket sem lehetett látni, olyan tíz perc séta kellett ahhoz, hogy a belső részekhez érjenek, a palota negyed környékére. Hiszen az egész két részből állt, a külső városból, ahol az itteni mutánsok éltek, majd egy vastagabb fal választotta el ezt a részt a belső palota negyedtől, ahol Magneto és a családja is élt sok kiválasztott személlyel, a Mutáns testvériség tagjaival, a kívül élők pedig tényleg csak a civilek voltak, akik Magnus védelmét keresték. Elérve ezt a részt a negyedből zajokat lehetett hallani, határozottan emberieket. Úgy tűnt, hogy mégsem mindenki hagyta el ezt a helyet még.
A hármas jelenleg egy nagyobb épület mögött van, ha a sarkon kinéznek úgy harminc méterre voltak a városfaltól, egy nagyobb rácsos kapu is volt itt, amin be lehetett látni a belső részekre. a kapuban négy férfi volt, teljesen embernek tűnők, nem voltak külső mutáns jegyeik. A kapu előtt ültek és kockáztak, illetve beszélgettek, nem is igen figyelték a környéket.

by **Bishop** Hétf. 18 Márc. 2013, 21:49

Szépen haladunk a városban egyre beljebb, semmi és senki nincs itt a külső részek teljesen kihaltak, hiába figyelek csomó irányba sehol semmi fenyegetés. Végül elérünk a belső részhez, a palotához hamarosan hangokat hallok, intek társaimnak, megállok, rögtön a falnak vetem a hátam majd egy pillanatra kihajolok és megnézem a hangok forrását. Néhány alak kockázik éppen.
~ Lehetséges, hogy hátrahagyott őrök? Vagy talán csak itt maradt civilek. El kellene őket kerülni, vagy kapcsolatot létesíteni velük. Egy biztos, sokáig nem maradhatunk itt mert észrevesznek.
- Szerintem én lassan közelebb megyek hozzájuk és megpróbálok velük beszélni. Ha kérhetem figyeljétek a hátam és szóljatok ha valami nagy gond lenne. MEg figyeljétek nehogy titeket is hátba kapjanak. Mehet?
Ha megkapom a pozitív választ lassan kimért mozdulatokkal kifordulok a sarkon, óvatosan közelítem meg őket, nehogy korán észrevegyenek egy kicsit közelebb akarok hozzájuk kerülni. Mikor már elég közel értem hangosabban szólok feléjük.
- Üdvözletem. Elnézést tudnának segíteni?
Minden izmom készítem, ha tüzet nyitnának, valamit felém dobnának támadnának akkor megpróbálok időben arrébb vetődni, ugrani, hasra vágni magam. Nagyon kétesélyes a dolog.

by **Sarah** Kedd 19 Márc. 2013, 14:04

Oké szóval... A helyzet egy ideig még mindig ugyan az, ráadásul az "apróságok" sem igazán vesznek rólunk tudomást, nem foglalkoznak velünk ha mi sem foglalkozunk velük, vagy legalább is amíg a közelükbe se megyünk, különben meg eléggé kellemetlen zajt csapnak, persze itt ez is a természet zajának számít de azért egy átlagember, bár annyira nem vagyunk átlagemberek, de egy nem itt élő átlagembernek azért mégiscsak szokatlan kissé az efféle visítós menekülési zaj. Amíg be nem érünk a palotához addig nincs is igazán ezt leszámítva más életjel odabent viszont nem tart sokáig, amíg emberi zajokra nem leszünk figyelmesek, ez pedig azért... Nos egyrészt pozitívum, másrészt negatívum, mert hát a gyerek akkor még itt lehet, de ki tudja, hogy mifélék is azok a bizonyosok akik még itt vannak, szerencsére egy jó nagy épület takarásában vagyunk, innen pedig kilesve meg is van a zaj forrása, kockázó emberek. Nos nem néznek ki elveszetteknek, így feltételezem hogy nem csak ők négyen lesznek itt, van mit enni és inni... A szórakozásból ítélve nem lehet oly rossz itt lenniük, így pedig Andrew ötletét nem tartom különösebben jó ötletnek.
- Hát nem tudom... Nem néznek ki elveszettnek... De legyen. - Végül is tudtára adom ami zavar egy picit de belemegyek, mert hát... Lássuk be, k*rvagyors, ha csak az egyik nem telepata, mi baja lehetne? Vagy nem telekinetikus képességei vannak. Mindenesetre is figyelek, magunk mögé is, tartok tőle hogy az egész csak egy csapda így, de ennek az előbbi szavaimat leszámítva sok jelét nem adom, bár abban sem említettem meg, hogy csapdától tartanék szóval... Ja.

by **Thorhalla** Kedd 26 Márc. 2013, 10:49

2046. december 17. hétfő – Vadföld
Résztvevők: David Ethan, Jared Aaron Voice és Andrew Ramirez

A csapat gyorsan eldöntötte, hogy Andrew megy oda a kapuhoz és a többiek őrködnek. A fiú meg is indult és hamarosan oda is ért. Mivel nem volt távol, így a többiek is mindent hallottak hátul.
Ahogyan Andrew elindult a négyes tagjai is felfigyeltek erre, valamit összesúgtak, de ezt még Andrew sem hallotta, vagy értette, de végül is hamar felálltak a helyükről és úgy várták, hogy az ismeretlen maszkos, jelmezes megérkezzen oda.
- Nézd már a helyi vademberek csaknem kimerészkedtek az erdőből – mondta az egyik.
Erre egy másik fejbe vágta, amolyan figyelmeztető jelleggel.
- Miben segíthetünk, rég nem jött ki senki a dzsungelből már – mondta, amelyik megcsapta az első megszólalót.
Egyelőre sem Andrew, sem a másik két fiú szemszögéből nem úgy tűnt, mintha ellenséges szándéka lett volna a négyesnek. Eközben David és Heka is teljesen nyugodtak lehettek, nem tűnt úgy, hogy bárki is rájuk akart volna törni, vagy ugrani valahonnan.

by **Bishop** Kedd 26 Márc. 2013, 19:14

Közelebb megyek, láthatóan észrevettek ennek ellenére semmilyen gyanús mozgást nem veszek észre. Sőt úgy tűnik vadembernek néznek, bevallom először nem értettem a megszólítást, de most már összeállt a kép. Remek már nem is kell álcán dolgoznom. Szólásra nyitnám a szám mikor eszembe jut valami nagyon fontos, nem hazudhatok, nem mondhatok olyat ami nem valós, csakis ami szóról, szóra igaz. Ezért egy kis gondolkodási idő, egy másodperc kell.
- Csak erre vitt az utam és hallottam a csöndet. Bevallom gyanút keltett bennem a dolog, aztán láttam az egész hely teljesen kihalt. Gondoltam körülnézek, aztán ide találtam. Tudtok valami magyarázatot mondani? Vagy... -tartok egy kis szünetet mintha gondolkodnék- egyáltalán Magneto emberei vagytok?
~ Remek, minden igaz amit mondtam, nem lehet belekötni. Ráadásul az utolsó kérdés is hasznos. Kezdek belejönni.
Továbbra is aktív a figyelmem, fülelek is, ha netán valaki a hátamba akarna kerülni vagy ilyesmi. Ha támadás ér, a már kigondolt terv szerint próbálok cselekedni. Soha nem lehet tudni...

by **Szehmet** Kedd 26 Márc. 2013, 23:16

Hekát láthatóan lenyűgözték a kis dínók, noha egyúttal óvatosnak, bizalmatlannak is tetszett. Ahogy haladtak előre, anélkül, hogy bárkit is találtak volna, vagy legalábbis nyomot arra, hogy nem sokkal előbb volt ott valaki, kicsit mintha oldódott volna a feszültsége. Aztán felhangzottak az emberi zajok, és a srác megtorpant egy pillanatra, oly hirtelen ütötték meg a fülét e kihaltnak hitt terepen. Még mindig a meglepetés alatt állva csak egy biccentéssel jelezte egyetértését az őrposzt elfogadására. Igyekezve lerázni magáró a figyelmetlenséget, körbe kémlelt, bár kíváncsisága miatt nem tudott hosszú időre elszakadni a kaputól, és a nemrég még kockázó fickókról. Faramuci módon épp most nem várt csapdát.. Legalábbis nem olyat, amit ne az ismeretlen fickók jelentenének, akikhez, hacsak nem járt volna küldetésen, biztosan szívesen csatlakozott volna egy pár gurításra.
-Nem lesz itt baj- persze azért, részben a saját kedvéért, körbe lesett, mielőtt a fickk válaszára figyelt volna, újfent.

by **Sarah** Csüt. 28 Márc. 2013, 10:43

Egészen máshogy alakul a helyzet, mint ahogyan azt elsőre gondoltam volna, Andrew szimplán oda sétál, ahogyan annak lennie kellett, de viszonylag barátságosan fogadják, legalább is... Ja nem, jól fogalmaztam, viszonylag, valamiféle dzsungellakónak nézik, feltételezem hogy az öltözéke miatt, nem csodálom, hogy nem ismerik fel, amikor ebben a maskarában tért vissza akkor én sem ismertem rá, igaz gyorsan tisztázva lett, nem is tudom, hogy mi lett volna ha rálövök, valószínűleg semmi, mert amilyen gyorsan mozog elkerülte volna a golyót, bár nem tudom hogy vannak-e olyan gyorsak a reflexei, mindenesetre is a lényeg hogy nem történt semmi probléma. Most viszont vissza a lényegre. Van egy olyan érzésem, hogy nekem nem igazán kéne előmásznom, ezért egyértelműen inkább gubbasztok itt, valamint persze figyelek, mert attól függetlenül, hogy úgy néz ki, hogy senki sem akar minket megtámadni, vagy nincs semmiféle csapda, nos attól függetlenül még bármi történhet, ennyit már legalább megtanultam. Elgondolkodom azon, hogy talán meg kéne próbálni finoman, mentálisan letapogatni őket, csak az a baj hogy nem tudom, hogy ilyesmire képes vagyok-e, lényegében ezt még sosem próbáltam korábban, figyelembe véve azt a tényt, hogy nekem ez a gondolatolvasós dolog annyira sosem működött, inkább a fájdalom okozás, aminek itt egyenlőre meg még nem sok értelme lenne, így inkább elvetem az ötletet és figyelek tovább.

by **Thorhalla** Csüt. 28 Márc. 2013, 11:46

2046. december 17. hétfő – Vadföld
Résztvevők: David Ethan, Jared Aaron Voice és Andrew Ramirez

- Azok vagyunk persze – mondta az, amelyik eddig is normálisan válaszolt. – Magneto elköltözött, messze innen, a helyet felesleges lenne mondani, úgy sem tudod, hogy merre lehet…
Csak legyintett egyet.
- A civilek már vele mentek, azért kihalt a város, már csak pár tucatnyian maradtak a palota negyedben az utolsók, akik még itt vannak. Néhány hét és ők is távoznak, ti helyiek pedig úgy élhettek, mint korábban mielőtt idejöttünk.
Néhány pillanatra elhallgatott, majd egy másik ragadta magához a szót.
- Szóval nincs semmi gond, megnyugodhatsz, azért maradtunk itt a kapuban, hogy őrködjünk nehogy néhány vadállat, vagy dinoszaurusz megpróbáljon a civilek közé menni. esetleg még valami?

A hátramaradt két fiú hallja továbbra is a teljes beszélgetést, majd hátulról az egyik közeli ház mögül motoszkálást és neszezést hallanak, ami közeledett feléjük.

by **Bishop** Csüt. 28 Márc. 2013, 19:42

Az őrök készségesen válaszoltak, igen ők Magneto emberei, akkor vannak még többen is ez biztos, máris jön a megerősítés, nagyon sok hasznos információt elárulnak, nincsenek sokan, sőt pár tucat ember. Nem hiszem, hogy az elitből kerülnének ki.
~ Pár tucat, számuljunk hatvan emberrel, édeskevés egy ekkora helyen, még ha szemtől szembe sok is, itt simán elslisszolhatunk mellettük. Jobb lesz ha most kockáztatok.
Karjaimat a mellkasom előtt összefonom, ezzel próbálom elterelni a figyelmet arról, hogy megfeszítem izmaim és felkészülök, kivárom a megfelelő pillanatot mikor végeznek a beszéddel és teljesen más kicsit szórakozott hangnemben szólalok meg.
- Dehogy nem tudom merre lehet Magneto, Genoshán az új palotájában.
Az utolsó szó kimondása után magamat felgyorsítva azonnal rohanni kezdek kicsit oldalazva az ellenfelek felé. Remélem a szövegem annyira kizökkenti őket annyira, hogy mikor közel kerüljek megragadjam a nyakukat ha ez megvan megpróbálom fejüket a lehető legerősebben összevágni. Ha gyorsabban reagálnak, támadnak vagy védekezni próbálnak igyekszem kitérni a támadásaik elől pár elhajlással majd mellettük elfutva mögéjük kerülni, ezután hátulról egy-egy gyors ütést a tarkójukra mérni.

by **Sarah** Vas. 31 Márc. 2013, 06:35

Hallgatva a beszélgetést kissé komikusnak vélem, mármint tényleg, hogy egy öltözék miatt mennyivel másképpen kezelik az embereket, jó lényegében még mindig azt hiszik róla, hogy egy dzsungellakó, na de akkor is, igaz annyira nem komikus, hogy hangot is adjak a véleményemnek, csupán egy jóízű mosolyt csak az arcomra ahogyan a tekintetem kissé elmereng a messzeségben.
- Akármennyien is maradtak, valahogy mégis át kell majd jutnunk rajtuk, valószínűleg jobb ötlet lenne kerülni. - Logikus, nem lenne jó magunkra haragítani a jelenleg passzív őrséget, mert hát kinek van arra szüksége hogy egy rakat mutáns ott loholjon a nyomában? Jobb esetben, rosszabban, ami valószínűbb, eléggé gyorsan el is kapnának minket és valószínűleg nekünk ott helyben végünk lenne, bár ez nem biztos de azért van egy olyan érzésem hogy ezt az opciót nem kéne megpróbálni. Mindenesetre is valamiféle motoszkálás hangja csapja meg a fülem, valami egyértelműen közeledik. Ha dinoszauruszok akkor nem vészes, de ha emberek akkor igencsak nagy bajban vagyunk, ezt figyelembe véve pedig ha lehetséges, akkor megpróbálok behúzódni valami nem feltűnő helyre, mivel nincs álcázásra különösebben lehetőség ezért nem látok más megoldást, egyenlőre továbbra sem szeretnék kockáztatni.

by **Szehmet** Vas. 31 Márc. 2013, 19:42

Az emberkék továbbra is barátságos hangnemben beszéltek, úgy tűnt egyszerű civilként tekintettek Andrew-ra, s valószínűleg így tennének velük is, noha őrök voltak. Egy szörnyű rendszer szolgálói. És most mégis emberek voltak, jókedvűek, barátságosak. Furcsa kettősség volt, de Heka épp az ilyen különleges dolgokat szerette. A mondandójuk persze nem ígért semmi olyat, ami megkönnyítette volna a kutatást, amivel most törődnie kellett volna. Azt a gyereket, Heka biztosra vette, elvitték, így már csak az volt kérdéses, hogy vajon valóban nem tudnak-e sokkal többet annál, mint azt jogosan feltételezhetnék. Heka kicsit mocorgott, hogy jobb helyet találjon, kíváncsian várva Andrew reakcióját, de ahogy megtalálta a helyét, valami furcsa ütötte meg a fülét. Méh hümmentett egy helyeslőt társa gondolataira, de már aktívan kereste a zavaró tényezőt. Valami mintha óvatosan közeledett volna.. vagy lehet hogy csupán szokásos tempójában érkezett a valaki vagy valami, csak Heka feszült idegei érzékelték veszélyesnek, mindenesetre hátra fordult.
-Ebből még baj lehet.. -mormolta, és a botja felé nyúlt. A megszokott szerszám kényelmesen, megnyugtatóan simult a kezébe, miközben a betolakodó irányába lesett. Nem hitt abban, hogy lenne ideje elrejtőzni, de az esélyeket latolgatva próbálta belőni mennyi idő maradt, míg a házak közül előbukkan a vélt vagy valós ellenség.

by **Thorhalla** Hétf. 01 Ápr. 2013, 09:12

2046. december 17. hétfő – Vadföld
Résztvevők: David Ethan, Jared Aaron Voice és Andrew Ramirez

A két fiú a hang felé figyelt, az pedig egyre hangosabb és hangosabb lett, ahogyan közeledett. Amint közelebb ért hallani lehetett, hogy az a valami prüszkölt és kaffogott egy kicsit, ahogyan morgás is hallatszott, majd kétségbeesett nyávogás és végül egy vérzőfülű apró még kék szemű zabu – karfogú tigris – kölyök bukkant elő az egyik közeli ház sarka mögül.

Andrew is hallotta a hangokat, de csak nagyon halkan, hála a jobb érzékszerveinek, de úgy tűnt, hogy a négy őr meg sem hallotta ezt, mert még mindig csak a fiúra figyeltek. A válaszára meglepetten néztek össze.
- Hát te azt ho…
Kezdte volna a szószóló, de eddigre Andrew mozdult is és valószínűleg nem túl harcias képességeik lehettek az őröknek, mert mire sikerült volna valamilyen védekező, vagy éppen támadóformát felvenni Andrew a gyorsaságának hála le tudta ütni mindegyike és azok eszméletlenül terültek el a földön. Az út immáron szabad volt befelé.

by **Bishop** Hétf. 01 Ápr. 2013, 14:22

Gyorsan mozgok és sikeresen végrehajtom a támadásokat, leszerelem az őröket. Persze ennek nem az az oka, hogy olyan jól harcolnék, sokkal inkább, hogy jól gondoltam, Magneto nem az elitet hagyta maga mögött, és a kis szövegem és éppen annyira kizökkentette őket, hogy könnyen leszerelhetővé válnak. Gyorsan végignézem őket, aki még félig magánál van azt még egyszer leütöm, nem vagyok a kegytelenség híve, de most biztosra megyek. A testeket igyekszem gyorsan egy közeli épület mögé, épületbe vagy egy bokorba elrejteni. Ezután kezdek el a morgással foglalkozni.
~ Lehet, hogy már észrevették őket. Pont ezért siettem az őrökkel, nincs idő most magyarázkodni. Remélem nincs nagy gond, megoldják ők gond nélkül, csak ne bukjunk le.
Igyekszem visszafutni a társaimhoz és szólni nekik.
- Tiszta az út, jobb lesz sietni.

by **Sarah** Hétf. 01 Ápr. 2013, 19:05

Nincs hova elrejtőzni, kár, pedig reménykedtem benne hogy lesz erre valamiféle lehetőség, de vagy tényleg nincs, vagy csak én mérem fel rosszul a területet, mindenesetre is így nem lehet elkerülni egy esetleges őrséget, ami igencsak kellemetlen lesz, a hangok pedig... Mi a fene... Oké tüsszögés és morgás és.. Kétségbeesett nyávogás? Ahogyan az apró macskaféle megjelenik az épületnél, kénytelen vagyok meglepetten félre biccenteni a fejemet.
- Oké... Ez nem annyira vészes mint amire számítottam, az már más kérdés, hogy az anyuka a közelben van-e... - Nem tartom lehetetlennek, hogy valami levadászta az anyját, ez pedig maga indult véletlenszerűen útnak, vagy hát ki tudja, lehet hogy valamiféle ragadozó hozta el erre és szerencsésen megúszta eddig. Valahogy olyan érzésem van, hogy orbitális hibát követek el azzal amit tenni készülök, de ettől függetlenül meg kell tennem, plusz értelme sincs, de hé... Ki tudja?
- Fedezz. - Szólok Hekának és tudomásul veszem, hogy Ramirez végzett, de felettébb óvatosan megindulok az apró állat felé, fokozottan ügyelve arra hogy meg akar-e erre reakcióként támadni valami, vagy sem... Remélhetőleg nem, mert ez esetben magamhoz tudom óvatosan venni a kölyköt és igazi kis gyűjtögetőnek érezhetem magam, nem beszélve arról hogy csak így sérülten amúgy sem akarnám itt hagyni, ha igen akkor meg viszont gáz van és valószínűleg nagy gáz, ami elől próbálok ellépni, elugrani... És egyebek. Igazából hagynom kéne, hogy a természet rendje szerint elvileg ez a macska elpusztuljon de nem is tudom... Nem vagyok az a fajta aki nem szeret garantálni legalább még egy lehetőséget... Leszámítva egy vagy két személyt. Továbbá ha úgy alakulnak a dolgok akkor remélhetőleg a többiekkel haladunk tovább.

by **Thorhalla** Csüt. 04 Ápr. 2013, 09:01

2046. december 17. hétfő – Vadföld
Résztvevők: David Ethan, Jared Aaron Voice és Andrew Ramirez

Ramirez visszaér a társaihoz, és ő maga is akkor látja meg a picurka állatot, ami ott volt az egyik ház sarkánál sérülten, amit éppen David próbál megfogni. A fiú pedig elindult és egyelőre a kölyökállat anyja nem került elő, nem lehetett semmilyen morgást, sem pedig hívást hallani a környékről a közeledésre. A kismacska először csak felnézett, majd lelapult a földre és próbált fenyegetően fújni, de a magas vékony hangja miatt nem tűnt annak. A karmait is kieresztette, de még azok is fejletlenek voltak, ennek hála valószínűleg David meg sem retten tőle és sikerül beszorítani a kismacskát egy sarokba és utána a grabancánál fogva sikerül felemelni. Itt még néhány pillanatig küszködik, kapálózik, majd a tartástól megnyugszik és nem próbált már tovább szökni, bár a szemeiből látszott, hogy nem igen tetszett neki ez a helyzet. Az anyja továbbra sem bukkant fel és így felemelés után látszott a kölykön az is, hogy sovány volt.
De végül a hármas tovább tud indulni az új útitárssal és meg is érkeznek a belső palota negyed belsejébe, a kapuba, a távolban látszott a főépület, ellenben itt a kertekben és az úton is több személyt lehet látni, legalább egy tucatot egyből.

//Ahol a kék nyíl van, ott vagytok jelenleg a Viseschaisri Gate-nél és továbbra is a 26-os a főépület. (a feliratok az első itteni kaland miatt vannak ott, mert akkor is ezt a térképet használtam)//
Vadföld (Antarktisz) - Page 7 Palacemape

Vadföld (Antarktisz) - Page 7 Palacemape

by **Bishop** Csüt. 04 Ápr. 2013, 20:47

Visszaérek a többiekhez, azonnal szólok is nekik, ekkor látom csak meg a sérült kismacskát, remek, pont most jött közbe egy ilyen tényező. Azonnal körbenézek, ha előkerül az anyja itt nagy baj lesz. Szerencsére az anya sehol, de David valami őrültséget csinál, sarokba szorítja szerencsétlen kis állatot, majd felemeli és magához veszi. Nem tudok erre mit mondani, enyhén közömbös vagyok azzal az állattal kapcsolatban, bár nem szívesen hagynám meghalni, főleg azért mert hasonlít a jelmezemre, de jelenleg más dolgunk van. Mindenesetre ez nem az én döntésem.
- Még bajt hozhat ránk. - mutatok a cicus fejére
Ezután úgy csapattársunkkal elindulunk a belső palota felé, csak annyi időnk van, amíg a leütött őrök magukhoz nem térnek és riadóztatnak. Gyorsan felmérem a helyzetet, itt már több őr van és konkrétan fogalmunk sincs hol lehet Raziel.
- Próbáljuk meg kerülgetni az őröket az utcákon, fedezékről fedezékre haladni. Vagy esetleg más módszer.
Megvárom mit mondanak a csapattársaim, ha van saját ötletük azt követem. Az én verzióm szerint próbálok egy olyan utat kiválasztani, ahol kevesebb lehet az őr és több a sarok, ház, nem nyílt terület, meg lehet állni, észrevétlennek maradni stb.... Ott lehetne csak jól manőverezni, de sajnos itt is kicsi az esély.
- Egyébként van ötlet hogy lehetne Raziel pontos tartózkodási helyér bemérni?

by **Szehmet** Pént. 05 Ápr. 2013, 21:47

Úgy tűnt Heka jóval hangosabbnak értékelte a zajt, jóval fenyegetőbbnek, mint ami valójában volt, legalábbis a kölyökmacska előbukkanásával úgy tűnt, megnyugodhat. A férfi szélesen elmosolyodott a kis sérült állatka láttán, élvezve annak bájosságát. Persze tartott tőle hogy valahol a közelben anyuci is ott bóklászhat, mégis ez a kis állat a maga idegen, ősi vonásaival is az otthon érzetét keltette.
-Én is.. másra számítottam-fújja ki a levegőt Heka társára pillantva. Tagadhatatlanul érezte hogy a kis állat iránti jóindulat és öröm mindkettejükben ott munkál.
-Oké-csak ennyit mond, és a botját előre szegezve, valamivel közelebb merészkedve, készenlétben tartva figyeli, miként formálódnak az események, készen arra, hogyha előrontana valahonnan valami szörnyeteg, a bot súlyos végével rávegye a távozásra. Kicsit talán irigyelte is a társát, amiért előbb kapcsolt és indult meg a kölyökért, mint ő, mindenesetre ez az érzet olyan gyorsan elillant, ahogyan jött, és befutott Ramirez is.
-Egy pillanat. Összeszedjük azt ott, aztán mehetünk-utalt a cicára, hajszálnyira lejjebb engedve a botot.
-Ne aggódj. Majd improvizálunk- egy rosszkor megnyikkanó kismacska, egy kölyköt kereső anya valóban veszélyes lehetett, de jobbnak tűnt mgaukhoz venni a kicsit mint hagyni hogy felfalják a gyíkszerű teremtmények. Végül elindultak, és Heka ámulattal figyelte az elhagyott várost. Nagyobb volt, mint képzelte, és átfutott a fején, hogy jó lett volna látni a maga nyüzsgő mivoltában, bármilyen veszélyes hely is volt. A falak szinte kiáltottak az emberekért.
-Merre van a központ? Talán Magneto szálláshelyén kellene körülnéznünk. Vagy valami laborban...-nem tudta hogy az öreg foglalkozott-e ilyesmivel. De lehetségesnek tartotta hogy idő híján, vagyis így hogy nem volt idő a maga hasznára átformálni a gyereket, másféle felhasználási lehetőség után kutatott. Nem mintha ne vágott volna Heka szívébe a felhasználás gondolata egy ember esetében. Mindenesetre úgy tűnt, a nála nagyobb helyismerettel bíró csapattagok, konkrétan Ramirez, céltudatosan vezette őket egy nagyobb épület felé.
-Oké, akkor mit szólnál egy kis fényviszony manipulációhoz? Kicsit sötétebb ányékok itt-ott... Valahogy így lógtam be értetek is anno. -egy vigyor. Azt a katonásdit élvezte,
valószínűleg ezt is fogja majd, és ez a kis illúzió lényegében semmiség volt.
-Szólt hozzánk mágikusan és telepatikusan. Talán kereshetnénk ezeket az erőket használva. Ha szerencsénk van érezni fogom a közelségét, de talán megpróbálhatok már most valamiféle kereséssel.-Heka elgondolkozott. A mágia élő és eleven valami volt, ami bár számára bizonyos szempontból természetesen működött, mégis szeszélyesnek volt mondható. Egy próbát mindenesetre megért, hogy megpróbálja "megérezni" a másik mágiahasználót így nagyobb távolságra is vagy esetleg megpróbálni meghatározni a pontos forrást..

by **Sarah** Szomb. 06 Ápr. 2013, 06:40

Sikerül megfognom a macskát, habár sem a folyamat, sem pedig az eredmény nem tetszik neki, eléggé egyértelmű a viselkedéséből és a tekintetéből, még ha az állatok érzelmeinek a megsaccolása nem is az erősségem, legalább is az ilyesfajta állatoké nem, leszámítva az alapokat ami meg minden macskafélénél ott van. Eléggé alultáplált amúgy, ki tudja, hogy meddig húzná ha csak úgy itt hagynánk, szóval csak hogy egy picit éreztessem, hogy nem vagyunk ellenségesek, óvatosan megcirógatom az álla alatt, úgysem fog neki ez sem tetszeni, de azért kezdetnek csak nem lehet rossz. Persze előkerül a bajt hozós szöveg, amire én is gondoltam, de benne van a pakliban, Heka felfogása viszont eléggé tetszetős, van egy olyan érzésem, hogy vele valóban nem lesznek összetűzéseim sem, nem mintha amúgy a csapatból egy embert leszámítva bárkivel is lennének ilyesmik.
- Benne van a pakliban. - Ennél többet igazából nem tudok hozzáfűzni, de nem is kell, csak indulok én is tovább a többiekkel, azért a macskát nem lóbálva a kezeimmel. Ahogyan be érünk, kissé máris sokkalta több emberrel találkozunk mint amennyivel amúgy eddig sikerült, nagyjából egy tucat lehet ahogy így végignézek rajtuk, szóval a nagy kérdés innentől, hogy miként tovább? A tervezgetés persze máris megy és ezt inkább rájuk hagyom, mivel egyikőjüknek van is működni képes terve, a másik pedig képes lenne támogatni úgy, hogy még nagyobb valószínűséggel legyen hatásos, vagy hatékony, viszont felmerül a kérdés, hogy miként találjuk meg a kölyköt.
- Legutóbb egy hívás alapján találtuk meg, reménykedem benne, hogy ez megismétlődik. - Na igen, a srácnak is bírtam a fejét.

by **Thorhalla** Szomb. 06 Ápr. 2013, 09:36

//Sikerült behúzódnotok egy védettebb helyre, kaptok 1 v 2 kör szabadot, hogy megtudjátok beszélni, hogy mi is legyen a folytatás, hogy merre és hogyan akarjátok keresni a kisfiút.//

by **Bishop** Szomb. 06 Ápr. 2013, 13:39

Végülis marad az a verzió, hogy megpróbáljuk kicselezni a járőröket. Szépen haladunk, Heka még be is segít árnyék és fény manipulációval, elég hasznos mágikus képességei vannak, ahogy ezt ő is megerősíti így jutott be az AIM szigetre is. Gyakorlott ilyen téren és ez jó. Sokáig nem haladunk, ehelyett behúzódunk egy elég védett helyre, hogy kidolgozzuk a tervet. A mágia és a telepátia nagyon jól hangzik mint felkutatási módszer, főleg azért mert a hívójel eddig is remekül működött. Csak bólintok a javaslatra, majd én is hozzáteszek valamit.
- Jó ötlet, a mágia eddig is bevált. A főépületet már ismerem, főleg a börtön szintet, ott voltam őr is. Bár nem tudom, hogy ott tartják-e Razielt vagy valahol máshol. Meg valószínűleg azt a részt még mindig rendesen őrzik. Ezek fényében merre?
Teszem fel a kérdést és zárom a mondandómat. Így is pont elég amennyit mondtam, nem kell jobban kifejteni, elég ha csak várom a reakciókat.

by **Szehmet** Szomb. 06 Ápr. 2013, 22:01

A játék kezdetét vette és Heka kimondottan örült, hogy végre tehet is valamit. Finom kis manipulációkkal játszadozva segítette előre a csapatot, ahogyan a színpadon az előadást magát. Arcán odafigyelés, pontos tervezés látszott, és persze egy kis mosoly játszott ahogy sikerült elkerülni egy-egy nehezebb helyzetet. Úgy tűnt a kölyökmacska sem döntött úgy hogy fel kell hívni a figyelmet rájuk, szóval simán elértek egy alkalmasnak tűnő rejteket.
-Tartok tőle, hogy túl szép lenne arra várni, hogy a kölyök próbáljon megkeresni minket. Könnyen lehet hogy valamiképp korlátozzák a képességeit. Nem az első eset lenne, azt hiszem. -Heka szavai ellenére reménykedett ebben a lehetőségben, ugyanakkor amíg volt mivel próbálkozniuk, hát dőreség lett volna meg megpróbálni.
-Igen, én is úgy tapasztaltam.. ráadásul, remélhetőleg kevésbé ismert így kevésbé is felfedezhető, mint a telepátia, vagy más mutáns képesség. - Ha választhatott volna aközött, milyen módszerrel keressen a mágiáját választotta volna, az előbbi indokokból.
-Mivel bizonyára tisztában vannak a kölyök értékével, két esetet látok lehetségesnek, vagy maguk mellett tartják, hogy felhasználhassák a megfelelő időben, vagy elzárják addig, ugyanakkor nem hiszem hogy veszélyben érezné magát. Ha úgy lenne valószínűleg megpróbálna üzenni, hacsak nem korlátozták valahogy. Mindenesetre ha itt van még, akkor nyilván valami erősen őrzött helyen, s ha az a börtön részleg, akkor ott kell megpróbálnunk megtalálni.

by **Sarah** Kedd 09 Ápr. 2013, 19:19

Oké, szóval haladunk, Hekának köszönhetően végül is eléggé simán, majd pedig amint van egy erre alkalmas hely meghúzódunk ott és következik egy kisebb tárgyalás arról, hogy mit is kéne csinálni... Persze én mindehhez nem tudok különösebben mit hozzáadni, telepatikus keresés ami azt illeti eszem ágában sem volt, mivel nem hiszem, hogy képes lennék én ilyesmire, maximum a hívást tudnám megérezni, mint a legutóbbi alkalommal... Illetve ha tudtomon kívül képes is lennék ilyesmire, valószínűleg azonnal le is buknánk, mivel telepata több mint biztos, hogy van itt, vagy legalább is ha nem volt olyan fontos személy, de ha van egy kis sütnivalója akkor már az is képes lenne egy apró jel alapján megtalálni minket. Mert mégiscsak telepata...
- Támogatom a mágiás hókuszpókuszos keresést, abban viszont nem vagyok biztos, hogy a börtönrészlegbe lehetne-e, lényegében ott töltöttem egy hetet de nyomát sem láttam, sem pedig annak, hogy valaki, vagy valakik rendszeresebben eljárkáltak volna a cellám előtt... Bár nagyon valószínű, hogy nem láthattam az egészet, szóval egy próbát mindenképpen megérne. - Hekára emelem a tekintetemet.
- Gondolom innen, biztonságos helyről és távból nem megy a keresés. - Lövésem sincs a mágia működéséről, de merek feltételezni, szóval bármit is mond csak bólintok, végül is valószínű, hogy képes leszek ettől függetlenül felfogni. Talán tanulhattam volna valamit ilyen téren apámtól, de így belegondolva nem rémlik, hogy valaha is akart volna egyáltalán hasonlókra tanítani, inkább nevelt katonának mintsem mágusnak, valószínűleg mindenki javára.
- Lessük meg a börtönt, ha valóban, és esetleg számottevően nagyobb ott az őrség mint itt, akkor jó nyomot követhettünk, ha nem... Akkor kereshetünk tovább. - Persze benne van a pakliban, hogy így is meg úgy is rossz úton megyünk, végül is abban a telepatikus tesztben, amiben egyértelműen nem támogattam végül is Magnetó talpnyalóit, szóval abban eléggé vidáman játszadozott, igaz ki tudja, hogy mi volt abban az igazság, feltételezem, hogy nem sok.

by **Thorhalla** Szer. 10 Ápr. 2013, 08:01

2046. december 17. hétfő – Vadföld
Résztvevők: David Ethan, Jared Aaron Voice és Andrew Ramirez

A három fiú végül megegyezett abban, hogy a börtönöknél próbálkoznak, azaz a főépületben (26os számú). Azaz lényegében csak egyenesen kellett haladniuk, és a beérkezési ponttól is látszott a hely. Mind David, mind pedig az egy ideig itt élő Andrew is úgy tudta, hogy csak ez az egy olyan épület volt, amiben börtön is volt, így nem volt nehéz a választás. A haladás viszont annál nehezebb, az egész út a főúton talán 3-4 percbe telt volna, azonban az őrök és az itt levő biztonsági rendszerek, kamerák és mozgásérzékelők miatt hatalmas kerülőket kellett tenni, hogy azok ne vegyék őket észre, itt nem volt olyan könnyű a mágiát alkalmazni, mert az a kamerákat nem verte át, mint az álruha mellett San Francisco-ban az AIM-nél. Olyan jó húsz-huszonöt perc volt, amíg sikerült a főépületet elérnie a hármasnak az északi oldalról – azaz pont az ellentétes oldalról, mint a bejáratnál látták – és ezen idő alatt semmilyen telepatikus, vagy mágikus hívást sem érzékeltek. A kölyökmacska is közben elaludt békésen David kezei között. Minden nyugodt volt, talán túlságosan is ehhez a helyhez.

by **Bishop** Szer. 10 Ápr. 2013, 20:55

Kerülő utakon gyakorlatilag az egész belső részt bejárva, jutunk el a palota hátsó oldalához. Út közben végig figyelek, nézelődök, nyitva tartom a szemem, fülelek, nehogy meglepetés érjen. Szerencsére úgy tűnik nem szúrnak ki minket, és a kis vadmacska sem csap zajt. Hirtelen viszont mikor már ott vagyunk a palotánál megüti a fülem a túl nagy csönd.
~ Ez nem jó. Magneto tényleg ennyire üresen itt hagyta volna ezt az épületkomplexumot és várost csak mert ilyen kedve van. Lehet az egész csak egy hatalmas nagy csapda, amibe mi szépen bele is sétáltunk. Talán az őrök felébredtek és riasztottak, de okosan nem csaptak zajt, csendben kezdtek keresni. Most vagy keresnek még minket, vagy már megtaláltak és csak az alkalmát várják, hogy lecsapjanak.
- Vigyázzatok, túl nagy a csönd, lehet már keresnek, vagy már észrevettek és éppen a csapdájukba sétálunk bele. Tartsátok nyitva a szemetek.
Elkezdek keresni egy hátsó bejáratot, ahol könnyedén bejuthatunk. Közben nézelődök, nyitva tartom a szemem, készülök egy váratlan csapásra, csapdára, esetleg egy-két őrre vagy ellenfélre. Jó lenne előbb kiszúrni a fenyegetést, de erre sajnos nincs olyan nagy esély.

by Ajánlott tartalom