2210 - Az utolsó küldetés

by **Amara** Kedd 13 Szept. 2011, 12:35

2210 Zeus űrállomás, Konferencia terem

A birodalmak képviselői a szokásos nagy asztal körül ülnek, s kemény vita kezd kirobbanni a falak között.... Hangzavar és káosz az egyetértés teljes hiánya... A öld a téma újra... az a téma amit már napok óta kerülgetnek: Az igazság kiderítése. Csakhogy ezt sokan nem akarják, hiszen pontosan nem tudni jelenleg, hogy kinek mekkora szerepe volt a történtekben, s kit mennyire lehet felelősségre vonni, hogy a Föld szinte teljesen kipusztult már.
Tudósok, katonák, politikusok érvelnek a saját igazuk mellett, s úgy fest, újra elnapolásra kerül a téma azonban hirtelen valami megváltozik. Csak a vezetők maradnak a tanács teremben, s döntés születik.
Egy csapatot állnak neki azonnal toborozni, egy olyan küldetésre, mely előzményei ködbe vesznek... csak annyi biztos, hogy a hivatalos parancs felderítésről szól és válaszok kereséséről...
Azonban az igazságot sokan el akarják felejteni és megakadályozni, hogy bárki is emlékeztetni tudja őket arra, hogy mit is tettek, s sötét titkukat a feledés homályába taszítani.
Azonban van akiket érdekel az igazság, de vajon ez elég, hogy az önkéntesekből állókból csapatot kovácsoljon, vagy az igazságok egymás ellen fordítják őket? Nagyon jó kérdés, amire még senki se tudja a választ...

Hat órával a küldetés előtt

Kallistrate és Gunnhild

A két Hercegnő épp együtt volt hiszen az ülés eredményt várták, ahonnét kipakolták őket, hiszen mikor zárkörűvé vált, akkor menniük kellett és csak az uralkodói családok fejei maradtak bent és a népek vezetői.
Katonák jelennek meg, s üzenetet hoznak nekik a döntéssel. Mindkét lánynak felajánlották, hogy mehetnek, bár ez nem volt túlzottan opcionális lehetőség számukra... Hiszen katonai múltjukra való tekintettel engedélyezték ezt és egyiküknek se az uralkodói rangja miatt. Megkapták, hogy hova és mikorra kell menniük felszerelkezve.

Nagamushi

Miközben az aktuális munkáját végezte felreppent a hír, hogy lesz a Földre egy felderítő küldetés és, hogy ehhez keresnek önkénteseket. Elmondták, hogy aki menni akar a küldetésre az hol és meddig jelentkezhet. Azok akik jelentkeztek elirányítják a jelentkező tudósokat a megfelelő helyre.

William

Hirtelen váratlan vendégek érkeznek a kutató laborba ahol William is dolgozott. Nem voltak a vendégek ismeretlenek már a számára hiszen már láthatta őket. Legalábbis az egyiket főleg, hiszen igen gyakran járt felül vizsgálatra. Egy kiborg, legalábbis már egy ideje a kis Őrnagy az, s a kis csapata is részben az. Érdekes lélek mind, bár egyikük se mesterséges intelligenciás, de a fegyverzetük közt akad néhány, amint William is dolgozgatott néha. Azonban, hogy miről is van pontosan szó, azt nem hallhatja, mert egy zárt részben vannak, de ideje se lenne erre, mert a főnöke megérkezik és felajánl neki egy lehetőséget, hogy a Földre induló csapattal menjen, mint a kisegítő személyzet egyik tagja.

Küldetés indulása előtt félórával
John Stephard Smith – Az idős tábornok

Egy őszes férfi lép be a hangárba ahol a csapat a felszerelését ellenőrzi rendezi. Tekintete lassan végig siklik a fiatalokon és idősebbeken, akik épp ott vannak, miközben egy katona megpillantja.
- Magas rangú tiszt a hangárban! - kiált fel, mire a tábornok nyugalomra inti.
- Pihenj – mondja csendesen Smith tábornok, akiről már mindenki hallott, vagy legalább látta már. Egy veterán aki pár éve vonult vissza a csatatérről, de továbbra is segít a csapatokat irányítani, taktikai tanácsokat adni, újoncokat kiképezni az akadémián. Egy pár pillanattal később megszólal
- Hölgyeim és Uraim, amire most vállalkoztak az talán fontosabb, mint az eddigi küldetések, amiken eddig részt vettek. Többségük már harcban járatos és népe büszkesége, vagy azon az úton halad hogy elérje hamarosan azzá váljon. Azonban vannak még itt olyanok, akik újak, s bár tudom a küldetés csupán felderítés elsődlegesen, ugyanakkor azon kérdések, melyeket eme küldetés eredménye megválaszol fontosak lehetnek abban, hogy sokunk őshazája újra lakhatóvá váljon. De ne ugorjunk ennyire előre. Az itt jelenlévőket kérném, hogy legyenek óvatosak, mivel mindenkit várunk vissza. Most főleg az újak azt gondolhatják, hogy egy egyszerű felderítő küldetésen mi baj történhet... Bármi... Nem fogom magukat álomvilágba ringatni, a Föld veszélyes hely, azonban még veszélyesebb a küldetés nehézségének alábecsüléséből fakadó figyelmetlenségek, mulasztások és az ezekből adódó balesetek. Két csapat újonc a balesetek elkerülése végett pontosan követik a feletteseik parancsát. Akik a pilóták a bázisra érkezésig... utána a táborban mindenki megkapja a feladatát – Miközben a tábornok beszél a hangárba emelik a két csapatszállító űrhajót és az egy teherhajót, melybe megindul a bepakolás. Hatalmas konténerekbe pakolják be az ideiglenes bázishoz kellő felszerelések, orvosi eszközöket, élelmet, fegyver tartalékot és még néhány nagyobb jelöletlent is.
- A bázissal, hogy nincs kapcsolat lehet akár kommunikációs hiba is... lehet semmi bajuk, vagy csak nem tudták jelezni melyik bolygóra mentek. Remélhetően erre igen hamar fény fog derülni és utána foglalkozhatnak a fő küldetéssel a bolygón. Csak és kizárólag végszükségben csinálhatnak bázis a bolygón, különben kötelességük visszatérni az űrállomásra. Nem kockáztatnak fölöslegesen. Ennyit akartam mondani. Örök hűség és jó szerencse kísérje útjukat. - ezzel a tábornok elé beáll a két pilóta és bejelentik, hogy ők várják az esetlegesen felmerülő kérdéseket, míg a tábornok úr visszamegy a küldetés hátralévő részét intézni, hogy rendesen el tudjanak indulni.

by **Thorhalla** Kedd 13 Szept. 2011, 15:16

Egy újabb unalmas tárgyalás, a nevelőapám miért is akarta, hogy itt legyek? Nem volt elég, hogy az anyámat elhozta? Már az felért egy hatodik világháborúval. Az egész tárgyaláson csípőre tett kézzel az ajtót támasztva látványosan unatkoztam. Tekintve, hogy a nevelőapám végre évek után láthatja a halat, halakat is. végre, önként és dalolva hagytam magára a bürokratázó öregeket, amikor minket kitereltek innen. Már csak egy valami hiányzott, hogy nem mehettem a fenébe innen! Nem, várd meg szépen az eredményt, inkább bemegyek és főbe lövöm a rendezvény vezetőjét, aztán a többit is mindaddig, amíg nem hajlandóak azt mondani, hogy oké befejezték a mai napra. McKenzie-Boltagonnal kényszerültem várakozni, az egyikkel a nagyon sokból, Új-Attilan védelmezőjével, belé több türelem szorult, mint belém. És mehettünk Midgardra, igazából drágáim, ha nemet mondotok, hazavitetem magam anyámmal és akkor is lemegyek, szóval ezen nem múlott semmi sem.
- Csaknem karácsony van, hogy csak hat óra kellett a döntéshez? – kérdeztem.
Had higgyétek, hogy ti diktáltok, miközben nem. Ahhoz túlságosan kis halak vagytok, no offens a McKenzie-Boltagon dinasztia irányába. John Stephard Smith… mint anyám halandó énje Smith, John, mint ahogyan Jon Miller-t hívták néhányan és folytathatnám. Már megint a szokásos unalmas rémtörténetek elmesélése. Minek? Hogy ezzel azt higgyék, hogy könnyű lesz? Nem! A valóság rosszabb, sokkal rosszabb.
- Jah őszike, már jártunk ott és éltünk rajta, ugorjuk át – morogtam. – És már hányszor is mondták maguknak, hogy tartsanak telepatákat ott? Azok nem fognak tönkre menni… amatőrök!
Felkaptam a földről, az íjamat, a két pisztolyt még a combjaimon levő tokokba tettem, a két vikingkard a hátamra, és az íjhoz is a tegez oda. Ha a modern technika odalent becsődöl, vagy bárhol, ezek még mindig jobbak. Visszatérni ide, nem-nem, én akkor hazamegyek, aztán majd az anyám féle gyorstranszportot választom, még mindig jobb, mint egy űrhajóban döcögni.
- Ha nem megoldható a visszatérés, majd hazaviszem őket, aztán egy tál moszatként anyám visszapostázza őket – engedtem meg egy gúnyos mosolyt magamnak. – Szóval indulunk végre?! Kérdések majd a hajón, nem húzzuk az időt.
Ezzel elindulok a két hajó felé.

by **Ko-Rel** Kedd 13 Szept. 2011, 15:42

Kallistrate végig csöndesen ült a tárgyalás alatt és az ott megjelenteket tartotta szem előtt. Révén az Örök Birodalom királyi testőrség vezetőjeként érkezett ide nem pedig diplomataként, kivételesen. Most a nagyszüleit és a nagynénjét kísérte el erre a találkozóra. Először, amikor kiküldték őket nem nagyon akart menni, de persze miután a nagyapja megkérte Kalli fejet hajtva igaz, de megtette a kérést. Tény volt, hogy még mindig tökéletesen megtudta a királynőt is védeni a király és saját magát is. mintha egyikőjük sem öregedett volna egyetlen napot sem azóta, hogy a Földet otthagyták, pedig azóta már dédszülőkké lettek az egyszerű szülőkből. Odakint beszélgetett el kissé a másik hercegnővel, de leginkább még a testőrség tagjai között volt és velük társalgott. Hiszen még az unokatestvére is itt volt a testőrségben, Wamor, akire most éppen készült rábízni a csapat vezetését. Sejtette, hogyha most a Földre mennek, akkor ő végre megnézheti azt a helyet, ahonnan származnak. Hat óra telt el eseménytelenül, amikor végül is eldőlt, hogy tényleg lesz a Földre egy expedíció, és mint katona Kalli is mehet velük. A nő természetesen nem mondott nemet és senki sem marasztalta a családból sem, hanem engedték, hogy menjen ő is. még gyorsan a felszerelését összepakolta, igaz nem volt olyan sok minden, amit kellett volna, elbúcsúzott a nagyszüleitől és a nagyapja arcán elcsípte a megszokott büszke mosolyt is, amit viszonzott a király felé. Ezek után sietve kereste meg a shi’ar királyi családot is, hogy tőlük és a vőlegényétől elbúcsúzzon, majd utána ment le a hangárba. Ott a megérkező idős férfinak tisztelgett, bár volt egy olyan érzése, hogy talán tíz évvel idősebb csak nála a férfi. A feladat egyszerűnek tűnt, soha sem tartotta nagyra magát a tettei miatt és nem kérkedett velük, de valahogy úgy érezte, hogy a kree-skrull háborúkban eltöltött majd másfél évtized után a Föld nem biztos, hogy olyan sok újdonságot tartogathat szármára.
Gunnhilda szavain csak egy mély levegőt vett, ismerte a királynőt, eleget hallott róla és a szeretőjéről, hogy tudja a nő nem a legkönnyebb eset, de remek harcos társ és most egyet kellett némileg értenie vele.
- A hajón az indulás után tartsanak eligazítást, ne itt – mondta ő is a két pilótának.
Saját maga is csak ott tartott volna. Felkapta a táskáját, majd Kalli is elindult az egyik gép irányába, hogy felszálljon rá.

by **Dr. John Huniver** Kedd 13 Szept. 2011, 21:16

Nagamushi épp egy tanulmányt írt a jövendő űrrégészek számára, saját tapasztalatairól, mikor hírt hall arról, hogy expedíció szerveződik a Földre. Erre a névre hevesebben kezd el dobogni szíve és egyből Slob’Nyic földi emlékeit kezdi el kutatni. Persze tudja jól, hogy a valaha volt paradicsom mára már pusztaság és merő radioaktivitással fertőzött planéta, de még ellenére is nagy tudományos felfedezéseket tehet az űrrégészet területén.
Nem is rest egyből indulni és jelentkezni a csapatba.
A hangárban érkezve nagy a nyüzsgés. Ezen nem csodálkozik. Ő maga is kétféle táskát cipel magával és speciális űrruháját is viseli. Amikor megjelenik Smith tábornok heves nyugtalanság fogja el. Slob’Nyic az aki reagált a katonai jelenlétre. Majd másfél évszázada annak, hogy egy katona háborús fegyverek építésére akarta felhasználni tudását. Azóta heves ellenérzés él benne mindenfajta reguláris egység, de még a rendfenntartó erők iránt is. Csak Naga önuralmán múlik, hogy ki nem fakad a katonai vezetés ellen. A kifejezések is amiket használ: "a küldetés felderítés" mind katonai. Nagának nem kis erőfeszítésébe kerül, hogy a kutatás és régészkedés gondolatát ültesse el szimbiótájában és megnyugtassa. Végül is a kommunikációs kapcsolat problémáját hallva terelődik el Slob'Nyic figyelme.
- Annak megjavítása nem okozhat problémát... - szólal meg halkan, szavaival inkább csak gazdatestét nyugtatgatva meg.
A kiselőadást követően a japán tudós megindul a számára kijelölt űrhajóra, felszereléseivel egyetemben.

by **Godlaw / Tao** Csüt. 15 Szept. 2011, 11:31

A felettesem ajánlata meglep, amivel nap közben áll elő, tulajdonképpen érdekes ötlet, de még korántsem végeztem az itteni kísérletekkel. Mindenesetre azt mondja, nem egy "csak oda" feladatról van szó, egyszerű felderítés, már amennyire egyszerű lehet a Földön bármit is csinálni manapság.
Néhány óra múlva már egy hangárban várakozom a többi jelölttel, és Smith tábornok arról mesél, milyen veszélyes, amire vállalkozunk. Túlságosan nem féltem magam, de jó és ritka lehetőség ez a földi dolgok kutatására, így mindenképpen megéri óvatosnak lenni.
A társaim... Egy farkasszerű nő, asgardi leszármazott, ha jól tudom, hallottam már róla, még nem vizsgáltam meg a viselkedését, de mindenképpen érdekes lehet a kevert faj miatt. Egy embertelen nő, futólag vizsgáltam az érzéseit, nem mutatott deformációt. Egy mérnök, nem dolgoztunk egy szakterületen, még nem vizsgáltam, nincs további információm róla. Mind sietnek a Földre. Honvágy? Jól ismert érzés, de nem mindig fedezhető fel azokban, akiknek valóban lehetőségük van visszamenni a Földre, inkább az emlékre vágynak, mint a valódi ottlétre.
Nekem nincs kérdésem, és mivel mindenki elindult a hajók felé, én is felszállok az egyikre. Felszerelésként nem sok mindent hozok magammal, hiszen az űrállomáson van minden, a bázis felállításához is adtak holmikat. Csak egy kisebb számítógép van nálam, a legtöbb általam megírt program rajta van, ha valami egyébre lenne szükség, azt kénytelen leszek helyben összehozni.

by **Amara** Szomb. 17 Szept. 2011, 17:58

Kicsit döbbenten néznek Gunnyra a hangárban lévők, de mielőtt bárki megszólalhatna az ott lévők közül valaki közbe szól.
- Hallottátok a hölgyeke! Nem bambulni, hanem nyomás a hajókra! - aki a hang irányába pillant az láthatja a lány egy igen nagy puskával a vállán. - Na mi lesz kiskatonák?! Anyu apu nincs itt hogy integessen nektek! Fel a gépre! AZONNAL! - úgy fest a kicsi lány igen nyűgös, s az újoncok már rohannak is a hajóra.
- Tyra... - néz az egyik pilóta a lányra
- Őrnagy... - javítja ki a lány.
- Mi a fenét keresel itt?
- Én fedezem a seggeteket, ha a kis csapat túrát szervez odalent... - válaszát követően felmegy arra a hajóra, ahova Gunny, Kalli, Nagamushi és Tao is felszállt. A pilóták is elfoglalják a helyüket, s amint mindent ellenőriztek és a felszerelést is bepakolták a három madár felemelkedik, s elhagyja a hangárt.
- Üdvözlök mindenkit a halál csillagon első állomásunk az ugrás pont, aztán amint sorra kerülünk az űrállomás. - szól hátra a pilóta az utas térbe.
- Túl sokat repült társunk arra akar kilyukadni, hogy most van egy kis időnk kérdésekre válaszolgatni – vág közbe Tyra. Tao ha jobban megnézi látta már a lányt arra amerre ő is volt... Tyra egy kiborg, aki fiatalon lett az, hogy az életét megmenthessék egy súlyos baleset után.
A hajó utastere elég nagy, s a kis csapaton kívül csak a hátsórészen ül néhány csuklyás alak, akik nem igazán akarnak közelebb menni a társasághoz.

by **Thorhalla** Szomb. 17 Szept. 2011, 18:23

Nem különösebben zavartak a zavart és hitetlenkedő tekintetek. A tömegben még az egyik rokonomat is sikerült kiszúrnom, noha ő nem az asgardi félről volt annak mondható. Ha minden igaz az „unokatestvéremnek”, vagy nővéremnek, Ingrid Miller-nek a fia. Halott és visszatért fia az. A másikról azonban semmit sem tudtam. Felmentem a gépre és nyugodtan vágtam le magam az első székbe, nem zavartatva magam. Nem szerettem csoportban dolgozni, a kiborg liba képét pedig már most bevertem volna, ha nem marad sokáig csendben a felvágásával, akkor az egyik EMP nyilamat túlságosan hamar leszek kénytelen feláldozni azért, hogy némi csönd legyen. Vagy kerítsünk neki egy pasit, hallhatóan igencsak vágyott egyre és régen volt ilyen élményben része.
- Halálcsillag? – kérdeztem vissza. – Ennél már csak a Titanic lett volna extrémebb, azzal elsüllyedünk, ezzel felrobbanunk. Küldjék a gratulációmat a névadónak…
Végignéztem az itt levőkön, újra az őrnagyon állt meg a tekintetem. Végül vissza a kérdésekre, csak négy volt, és azt hiszem, hogy azzal mindent le is fedtem.
- Négy kérdésem van kislány – néztem a kiborgra. – Hol, mit és mennyi idő alatt? És azok ott a feleslegben hátul? – böktem a kezemmel hátra.

by **Ko-Rel** Szomb. 17 Szept. 2011, 18:39

Kallistrate megnyugodott, hogy legalább nem vitatkoznak, hogy nem akarnak idebent megőszülni, ami jó pár egyénnél igencsak sokáig tartott volna. Ahogyan felértek ő maga is lepakolt, majd lehuppant az egyik székbe. A rövidke közjátékkal nem foglalkozott, ő nem szokta a saját seregében, sem pedig a testőrségben elfogadni és bünteti, ha valaki így viselkedik, ahogyan most a pilóta és az őrnagy tette. Szúrós szemmel nézett rájuk, de nem szólt. Emberek, most hozzájuk kellett alkalmazkodni, de már hiányolta a saját embereit és a kree haderőt. Gunny kérdései után szólalt meg ő is.
- Mivel kell lent számolni? – kérdezte. – Kik vannak már lent és mivel foglalkoztak eddig?
Hátra sandított a csuklyás alakok irányba, hogy mik és kik lehetnek azok, de mivel már a kilétükről volt kérdés, így azt nem tette fel újra.
- Önök mivel foglalkoznak, és mihez értenek? A hercegnőt tudom – sandított a két férfi felé. – Kallistrate Pherenike McKenzie-Boltagon vagyok, Új-Attilan Védelmezője.
Úgy számított, hogy már a neve alapján tudni fogja mindenki, hogy az Embertelen királyi családjának, dinasztiájának tagja és a rangjával pedig, hogy a hadsereg vezetője. Hiszen az egész élete teljesen publikus volt idáig, ahogyan az is, hogy hamarosan hozzámegy a Shi’ar királyi család egyik hercegéhez.

by **Godlaw / Tao** Vas. 18 Szept. 2011, 19:51

Tyra is megérkezik, őt ismerem, én készítettem a kiborgteste néhány újítását, automatizált idegrendszeri kapcsolatok, gondolatirányítású mozgás, kényelmessé teszi a fémalkatrészeket, és sokkal komplikáltabbá is. Ő fog minket fedezni.
Beülök a székembe, bekötöm magam. Hátratekintek a csuklyásokra, majd újra előrefordulok. Különös alakok, további vizsgálat előjegyzése.
McKenzie-Boltagon. Elkerülte a figyelmem, a királyi pár leszármazottja. Hercegnőként utal az asgardira, akkor jól emlékeztem, talán... Halál előtti emlékek.
-A nevem William. William Tao. A Zeuson a mesterséges intelligenciák programozása a munkám, de nagyjából mindenhez értek, aminek köze van a számítógépekhez - válaszolom az embertelennek.
Előveszem a számítógépem, feláll a rendszer, elindítok egy keresést asgardia emlékek után. Az emlékadatbázis 157 évre terjed ki, szűkítem a tartományt az első 21 évre. Lássuk mire emlékszem erről az asgardi nőről.

by **Dr. John Huniver** Hétf. 19 Szept. 2011, 23:07

Kedélyes trécselés, baráti csevej. Mindez az emberi kapcsolatok része. Amit oly nagyon Slob'Nyic nem kedvel jó másfél évszázada. Csak a kiválasztott gazdatesteket. Így Nagában egyfajta tartózkodó, távolságtartó hangulatot kelt. Egyébként sincs mos kedve régiségekkel beszélgetni, még ha újnak tűnnek is a régész számára. Naga figyelmét sokkal inkább a csuklyás alakok keltették fel. Minthogy Slob'Nyic nem tudja eldönteni, hogy azok emberek vagy emberbarát lények-e, így itt a japán tudósé az irányítás.
- Idaho! - hajol meg és köszönti a csuklyásokat.
- Maguk netalán valamilyen szerzetes rend követői? Ugyanis a földi történelmi középkor során ez a fajta viselet vált általánossá a koldulásból élő, vallási közösséget alkotó, de az egyházat el nem hagyó embercsoportoknál. Igaz, azt megelőzően a szegény emberek sajátja volt évszázadokon át, illetve olyan személyekért, akik praktikus okokból el kívánták rejteni arcukat. De önöknek erre nincs szükségük. Hiszen itt mind barátok vagyok. - széles mosoly ül ki arcára. Slob'Nyic egy gondolati tarkóütést csinál, jelezve gazdatestének, hogy mennyire naiv. Ez azon tulajdonságok egyike ami miatt haragudni is tud Nagára, de egyben kedvelni is. Mert nem természete az emberi romlottságnak, hanem inkább tisztább, gyermekibb. Még ha olykor bugyután is jön ki a tudós.

by **Amara** Kedd 20 Szept. 2011, 18:05

A pilóta hátra néz Gunnyra a pilótafülke nyitott ajtaján keresztül.
- A Titanic nevet sajnos a másik hajó pilótája lenyúlta előlem, de ne aggódjon, az Apolló 13 a szállító hajónk és eddig nem lett semmi ba... - Tyra egy mozdulattal csap rá a pilótafülke ajtaját záró gombra, s utána figyel a kérdésekre. Majd elsőre Gunnyra pillant.
- Lényegre törő kérdések. Hivatalosan felderítésre megyünk nem hivatalosan más is lesz a dolgunk. Meg kel tudnunk mi lett az űrbázison lévőkkel és az önök előtt odamenő 12 csapattal és még mintákra esznek szükségünk a lent élő lényektől amik kifejlődtek és az állítólagos ellenanyagból, mely megállítja a bolygón tomboló Asgard betegséget. Mint tudják furcsa kor ütötte fel a fejét a bolygón aminek következménye képpen erősen limitált az asgardiak számára az ott tartózkodás a Mjölnir városán kívül. Gyengeség, mágia vesztés, betegségekre való hajam erőtől függetlenül. Egy pletyka szerint ellenszert leltek, de hogy honnan az nem tiszta. Beszélnek egy új fajról melynek génjeiben ott az asgardoké is, de nem kaptunk erről megerősítést. - közben a levegőben megjelenik egy térkép és Tyra rábök pontokra, amik világítani kezdenek – Eme erőd városok melyekről tudunk és ott minden rendben, azonban a közte lévő terület vadon élő lények élőhelye ahol a bűnözők jelentik a legkisebb gondot. Továbbá tudom hogy nem szeretik eme hírt az Asgardiak nagydobra verni, de a Bifrost-ot se képesek minden esetben máshova leküldeni mint Mjölnír város, így ha bármi baj van oda kell eljutnunk. - majd a lány tekintete Kallira siklik.
- Amire számolniuk kell azok különböző méretű és fajú szörnyetegek a legkülönfélébb képességgel. Ösztönös lények jórészt, de van köztük pár igen intelligens is épp ezért fogunk pihenni az űrállomáson. - ezzel megjelenik az űrállomás képe és alaprajzai – ott vannak laborok és szállások, hogy milyen állapotban azt nem tudjuk, de a másik hajón van minden ami csak kellhet. És a hátul ülőkről én se tudok többet önöknél. - néz a csuklyásokra, majd az elől ülőkre pillant.
- egyéb kérdés esetleg?

Naga közeledésére látszólag nem igazán reagálnak a csuklyások, de a beszéde közben az egyikük felemeli a fejét és mélyen a szemébe néz a férfinak. Tekintete elég barátságos. Lassan feláll.
- Fogalmazzunk úgy, hogy eme viselet nagyon praktikus lesz egy igen sivatagos bolygón barátom – leveszi a csuklyát a férfi, majd a maszkot is. Haja fehér hosszú, s arcán kemények a vonások. - A nevem Jason Scot, pap vagyok és gyógyító. A társam Lili nővér – mutat az egyik mellette lévőre, aki fejet hajt. De még vannak ott csuklyások akik nem úgy fest hogy reagálni is akarnak egyenlőre

by **Thorhalla** Kedd 20 Szept. 2011, 18:30

Felkaptam a fejemet a fiú bemutatkozására. William Tao. Így már tökéletesen tudtam, hogy kiről is van szó. Az unokaöcsémről. Igazából nem tudom, hogy miért nem a Miller nevet vitte tovább, hiszen rendben azt leszámítva, hogy Tao az elnök volt, Jon a SHIELD elnöke, és sorolhatnám, neki és Steph-nek a lelke most is Valhalla-ban van Odinnal együtt. Wil felé fordultam.
- Hogy van az anyád fiú? – kérdeztem. – Gunnhild Morsus vagyok, az anyádnak, Ingrid Miller-nek a húga. Régen láttalak, akkor még kicsi voltál és… ott voltam a temetéseden is.
A pilóta válasza után elfintorodtam.
- Remek, már csak a Columbia hiányzik és minden szerencsétlenül járt Midgardi... földi hajó nevet összegyűjtjük.
A gyermek pedig belekezdett a mondandóba, a vírusról már hallottam, de arra csak egyetlen egy magyarázat volt, révén ilyen betegség nem létezett, hacsak nem Ultron szórakozott megint Sakura-val, mint annak idején, de ebben kételkedtem, így egyetlen lehetőség maradt.
- Mond csak ki kislány – morogtam. – Mágikus vírus, amivel valaki szórakozott és elengedte. Különben köztudott, hogy semmilyen betegséget nem tudunk elkapni, csak a mágikust. Hogy honnan van eredmény, igazából nem nehéz kitalálni, ha valaki gondolkodik és járatos a mágiában.
A Bifrost nem működik részen gúnyosan mosolyogtam csak, még mindig ostobák, hogy beveszik ezt a kitalált mesét, ha nem megy máshova, akkor oda sem menne.
- Nem akarják, hogy máshova menjen és nem érdekli a nagyképű szajhát, igen a királynőre gondoltam, hogy mi van odalent, így teljesen véletlenül nem megy a Bifrost sehova sem – vontam meg a vállamat. – A Kree Galaxisban tökéletesen működik, próbáltam. Azt meg, hogy még élnek olyan lények, amikben van asgardi DNS, nem mernék mérget venni rám, az anyám szerintem tartott egy kis tisztogatást, már ha vette rá a fáradtságot, márpedig utálja az ilyen férgeket, az ő szavaival élve…
És most esett le, Helheimbe veled, te nyomorult!
- Oké! Mi vagyunk, akiknek ki kell irtania őket, nem fáradt vele, rangján alulinak érezte…
Remek! Anyámnak játsszak bérgyilkost a mostohám asszisztálásával. Mondtam már, hogy mennyire odavagyok értük? Remek, a papnak és a nővérnek csak biccentettem. Ne várják meg, hogy hazamenjek…

by **Ko-Rel** Kedd 20 Szept. 2011, 18:58

A férfi be is mutatkozott neki, Tao néven. Ismerős volt a név számára, majd be is ugrott, hogy honnan a nagyszülei meséltek egy Tao nevű férfiról, akinek jó barátai voltak.
- Véletlenül nem rokona Jet Li Tao-nak? – kérdezte Kalli óvatosan.
Igaz emberek, így lehetséges, hogy csak a nevük azonos és semmi több. Végül Tyra felé fordult, aki gyorsan végighadarta, hogy mi is a feladat és mit is kell tenniük és mi várhat rájuk, a hercegnő persze kontrázik, mint mindig. De ismerte a nőt, ha egy percre csöndben van, akkor már gondok vannak. Szóval ha igaz, amit mondtak, akkor igen kellemetlen helyzetbe is kerülhetnek. Főleg saját maga embertelen révén, igaz igen sok időt töltött az űrben és viszonylag hozzá szokott a betegségekhez is, főleg a kree birodalomban előfordulókhoz, de az embertelenek a Földön semmihez sem voltak hozzászokva a pajzs miatt.
- Földi betegségek ellen lehetséges védőoltást kapni, vagy gyógyszert? – kérdezte. – Tekintve, hogy szerintem én vagyok az egyetlen a küldetésre jött személyek, aki semmilyen földi vírusra, baktériumra nem immunis, és nem rendelkezik antitestekkel a származásom révén.
Szóval gyógyítók és papok a csuhások.
- Mutánsok vagy mágiával gyógyítanak, esetleg kree technológiával? – érdeklődött Scot felé fordulva.

by **Dr. John Huniver** Kedd 20 Szept. 2011, 21:16

És nem tévedt! Hiába, egy elfogadott több ezer éves uniformis divatról leszokni nehéz. Ha az anyaga változik is, de alapvetően a formája ugyanaz, apróbb változtatásokkal, kiegészítésekkel. De mindez egy történészt meg nem téveszthetik.
- Üdvözlöm atyám! Nővér! - nyújt kezet a bemutatkozóknak.
- Nem gondoltam volna, hogy vallóban vannak még vallások követői. Tudja, mi már a tudományban hiszünk... - Slob'Nyic elakasztja szavát Naga szavát, nehogy valami vitába keveredjen.
- Vagyis örülök a találkozásnak! Mert ritka alkalom. - mosolyog újfent.
- Mondja csak, végső soron mely vallás követője? Tudja, többek között igazán foglalkoztatott a régi vallások szakrális eszközei. Mint a kehely vagy a tóratekercs... - megrázza fejét, Slob'Nyic rendezi a gondolatait, hogy a lényegre térjen rá.
- Szóval arra próbálok kilyukadni, hogy maguk milyen kellékeket használnak szertartásaik során? Vagy ha sor kerülne egy szertartásra, akkor megláthatnám magam is. Mert gondolom folytatják az ősök hagyományát. - elég izgatott a sárga férfi, ahogy próbál beszédbe elegyedni, miközben folyton megakasztja szavát szimbiótája. Még akár humorosnak is tűnhet. Vagy szerencsétlennek.

by **Godlaw / Tao** Szer. 21 Szept. 2011, 12:48

Arcomon alig észrevehető mosoly húzódik, mikor meghallom a hátul ücsörgő csuhások vezetőjének szavait. Sejtettem, hogy szerzetesek, Isten követői, kevesen vagyunk manapság, persze nem hasonlítok rájuk. Ők hisznek Istenben, én viszont közvetve ismerem is.
Az asgardi felé fordulok, aki az anyámról kérdez, és azt meséli, ő a nagynéném. És a temetésemről beszél. Mielőtt válaszolhatnék, az embertelen is érdeklődni kezd. Arcomon nem látszik semmilyen érzés, szemem sarkából meglátom a számítógép monitorján az üzenetet. A válasszal nem vagyok túl sietős, a monitorra tekintek, és ott szerepel a családfa egy részlete, rajta Gunnhilddal. Lehajtom a képernyőt, és még mindig nyugodt arccal fordulok feléjük.
Hivatalosan nem tiltja semmilyen szabály, hogy kiderüljön az emberek számára valódi kilétem, de sok apróság miatt ez nehezítené a munkámat. Láthatatlannak kell lennem, megfigyelőnek, nem pedig hírességnek.
-Attól tartok összekevernek egy másik William Taoval, Jet Li Tao unokájával, sokszor megesett már - válaszolom mosolyogva. - De ahogy ön is mondta, ő elhunyt, amennyire én tudom, elég régen. Tao elnöksége után gyakori lett ez a név, a szüleim még fiatal korukba vették fel. És hogy a kérdésére is válaszoljak, az anyám elhunyt - arcomról eltűnik a mosoly, némi bánattal vegyes megnyugvás veszi át a helyét. Sokszor mondtam már el ezt a szöveget, nem esik nehezemre a megfelelő érzelmeket kiválasztani hozzá.
A beszélgetés után Tyrára nézek, és felhajtom a monitort. Belépek a fedélzeti számítógép adatbázisába, és letöltöm a háromdimenziós térképet, amit jelenleg is látunk, hogy később tanulmányozhassam az út során. Asgardi vírus, gondok a Bifrosttal, és egy új faj, csupa asgardokkal kapcsolatos hír. Gunnhildnak eltér a véleménye, de minden kiderül majd a maga idejében.
-Véleményem szerint egyszerűbb egy hermetikusan zárt védőruha viselete, mint minden földi mikroorganizmus ellen védőoltást adni, az oltások közt hosszú időnek kell eltelnie, hogy az immunrendszere ne gyengüljön le túlságosan, és nem is biztos, hogy minden oltást gond nélkül be tudna venni a szervezete. Röviden: nincs időnk - magyarázom az embertelen nőnek a kérdésére, bár személy szerint nem orvos vagyok, de talán nem mondtam butaságot, ez inkább csak általános műveltség, mint szaktudás.

by **Amara** Csüt. 22 Szept. 2011, 22:37

Tyra lehajtja a fejét.
- Nem nyert bizonyítást, hogy mágikus csak a betegség... azt gyanítják az csak legyengíti az asgardit, hogy aztán más is kiüsse. De erre nincs kézzelfogható bizonyíték. - kinyitja Tyra a pilótafülke ajtaját. - Szólj a másik hajó pilótájának... felbontjuk az ajándék csomagot – a Pilóta bólint majd Tyra visszafordul a többiek felé, s megjelenik elsőnek egy terebélyes családfa jelenik meg, aminek egyik pontjára bök Tyra... Pontosan Loki nevére, s azt ki is nagyítja a rendszer.
- Eme családfa, amit ismer mindenki... Aminek valamilyen szinten ön is tagja Hercegnő. Azonban az utolsó adatok egy megrázó hírt mutatnak. Bár csak töredékes az információ, de úgy fest Loki vérvonalának van még egy ága. Nincs biztos adat a kezünkben, csak töredékek. Remélhetően az űrállomáson többet is megtudunk. És leszögezném, hogy ez csak egy felderítő küldetés Gunnhild Morsus, s a fegyvereket önvédelemre használhatjuk. - a lány kicsit megnyomja a fegyverek szót, majd elhallgat, s figyeli, ahogy a nővér is feláll és a táskáját előveszi.

Scot Nagara mosolyog.
- A Hitre szükség van és bár a tudományok támogatása jobban előtérbe került, mint a régmúltba, azért vannak helyek, ahol még elkél a segítségünk főleg az új kolóniákon ahol a helyzet még reménytelennek látszik. És a Hit terjesztéséhez nincs szükség minden esetben eszközökre. Most elnézését kérem, de az elől ülő hölgynek ahogy hallom szüksége van néhány dologra – mosolyog a férfira, majd a nővérrel együtt előre mennek és megállnak Kalli mellett, de elsőre Scot Taora néz és bólint.
- Más esetben lehet igazat adnék önnek teljesen, de jelen esetben lévén hogy a Földre megyünk a védőruhával több gond lenne, mint amennyi előnyt adna, hiszen nem tudni mi is vár ránk ott egészen pontosan és a védőruha esetleg sérülése olyan problémát okozhat, mely a Hercegnő életébe is kerülhet. Így jobb lesz, ha egy oltás keveréket most kap és az út hátralévő részén pihenhet is. - Ezután Kallira néz és elmosolyodik.
- Az én képességem mutáció eredménye, s eme áldással születtem, hogy másokon tudok segíteni, míg Lili nővér mágiában járatos. Természetesen mindketten tanultuk és használtuk is már sokszor az orvos tudományban jobban elismert gyógyászati módokat is. Talán túl gyakran is eme időkben. - Ahogy leguggol jól látható, a nyakában a kis kereszt, azonban nem egyedül, hanem ott a dögcédula is. Ritka látvány már manapság a Tábori lelkész, de nem kihalt szakma a jelek szerint. Lili közben a táskából elővesz egy kis belövőt... egyszerű kis szerkezet, egyszerű mechanizmussal, ami ritkán mond csődöt, majd megfogja Kalli karját egy hang nélkül, s beadja neki a szert.
- Ne aggódjon... felkészültünk arra, hogy lehetnek olyanok, akik nem kaptak oltásokat. Csak üljön nyugodtan és pihenjen – Scot hangja kedves, míg Lili elkezdi Kalli életjeleit vizsgálgatni és teljes megfigyelés alatt tartja, hogy ha valami baj történik amire alig van esély, akkor gyorsan beavatkozhasson.

A hajó rándul egyet közben, ahogy átlép a Hipertérbe, hogy gyorsabb legyen az útjuk. Tyra Tao-ra pillant, majd Nagara.
- Az önök feladata jó részt a kutakodás lesz. Kaptunk elég felszerelést ahhoz, hogy egy az ideiglenes bázison könnyedén tudjanak dolgozni. - majd végig néz mindenkin – Esetleg van még kérdésük?

by **Thorhalla** Pént. 23 Szept. 2011, 08:42

Szóval a fiú mégsem ő, pedig voltak pletykák azzal kapcsolatban, hogy visszatért, és feltámadt, ami a teljesen haladóknál nem is volt olyan szokatlan. A kislány pedig tovább magyaráz. Unottan néztem a családfára, még alig tanultam meg beszélni, de ezt rangokkal, nevekkel, utalásokkal mindennel tudnom kellett, a saját anyai családfámra néztem vissza. Döbbenten néztem a nőre, amikor mondta, hogy a rokonság még inkább kiterjeszkedett, majd a megjátszott döbbenet átment abba, hogy ezek hülyének néznek? Valószínűleg. Ugyanis az a családfa rémesen hiányos volt, ha az egészet felírják, akkor a számítógép megtelik.
- Valamilyen szinten? A nagyapám. Maguk teljesen hülyének néznek engem. Csak egy? – kérdeztem. – Drágáim, le vagytok maradva! Mondok egy megrázóbb hírt, minimum 120 további ága van. Az anyámon, Hela-n, Fenriren, Jörmungandon, Sleipnir-en és a Láng Bajnokán kívül. 123 halandó gyermekről volt tudomásunk az évek során, akiket nemzett, azok gyerekei, unokái és a többi, több ezer fő lehet manapság, akik a családba tartoznak. Landrafról nem is beszélve. És a mitológiában még két gyereket említenek, Vali-t és Narvit, Sygin-től, de a nagyapám soha sem volt valóságban vele, így ők ketten nem léteznek. Persze ettől még lehetnek további ágai, hiszen imádta a nőket megerőszakolni, de nem minden gyermeke lehetett olyan erős és híres, mint akiket ismerünk…
A kérdésekre megráztam a fejemet, imádom, amikor a családommal kerülök szembe, micsoda felüdülés.

by **Ko-Rel** Pént. 23 Szept. 2011, 09:12

A férfira mosolygott, aki máris elkezdte kifejteni, hogy miért is nem lehetséges. Kalli tudta, hogy miért igen, az emberek hiába éltek kint a csillagok között még mindig nem tudtak az ott lakók fejével gondolkodni.
- Elárulhatom, hogy miként lehetséges – mondta kedvesen. – Ne emberi fejjel gondolkodjon, a nagyszüleim genetikusok, talán a legjobbak az univerzumban. Higgye el tudom, hogy mit kértem és miként lehetséges megoldani. A védőruhában meg nem lehet harcolni, hacsak nem kapott valaki rá kiképzést. És nekem az űrben sem kell védőruhát használnom, így örülnék, ha a Földön sem kéne.
Végül a tiszteletesre nézett.
- Tudom, hogy milyen mellékhatásokkal számoljak, utána olvastam – felelte. – És azt is tudom, hogy egyik hatóanyagra sem vagyok túl érzékeny, vagy allergiás. A teszek alapján pedig semmilyen komoly mellékhatással sem kell számolnom, ha nem tévedtek a szimulációk.
Próbált mindenkit megnyugtatni, hogy minden rendben lesz vele. Kinyújtotta a karját és felhúzta a ruhája ujját, hogy a nő be tudja adni neki az oltást. Utána visszahajtotta a ruhát, majd még egy kérdést tett fel.
- Mennyi idő, amíg odaérünk?

by **Godlaw / Tao** Pént. 23 Szept. 2011, 13:43

Asgardi családfa, lementve. Érdekes információk, hozzáadom csatolt dokumentumként a sajátomhoz, végül is van összefüggés, ahogy azt hallhattam az előbb Gunnhildtől.
A szerzetesre tekintek, aki a lehetséges veszélyekről beszél. Még jó, hogy engem nem kérdeznek meg az oltásokról, nem sok értelme lenne, különben sem tudok betegségeket elkapni, nehéz is lenne "élő" szervezet nélkül.
Amikor a pap előrehajol, meglátom a nyakában a keresztet. Lassan nyúlok érte, és ha nem kapja el, akkor megfogom az apró szimbólumot. Mutató- és hüvelykujjam közé veszem, végigsimítom, és apró mosoly jelenik meg arcomon. A ruhám alatt ott pihen a hideg arany, érintését érzem a mellkasomon, elődöm vallásosabb volt, mint én, és ez egy olyan szuvenír, amit megtartottam, mikor megkaptam a testét. Elengedem a keresztet, és különösebb beszélgetés nélkül, csak biccentek a papnak. Szóval gyógyító mutáns. Isten kegyes ajándékát a vérében hordja, mennyivel kényelmesebb így, mint halál után visszatérni.
-Nekem van egy kérdésem. Azt mondta, az én feladatom a kutakodás lesz. Pontosan milyen téren, mi után kell kutakodnom?

by **Dr. John Huniver** Pént. 23 Szept. 2011, 15:18

Azért Nagat hülyének gondolni, hogy ne vegye észre azt, hogy a pap nem a kérdéseire válaszolt, hanem csak a hitéről hadovált, baromi nagy ostobaság lenne. Minden esetre a kedves tudós azon ritka érzelmi állapotba került, mikor is irtóra mérges a másikra. Slob'Nyic csak derül gazdateste haragján.
Morcosan ül le helyére, csak fél füllel hallgatva a magyarázkodást a családfáról. Unalmas. Bár... ha találna asgardi romokat... az nagyot szólna régész körökben! Egy újabb díj elkélne már a többi mellé. Éppen ezért erősen nehezményezi a bázison való tartózkodás gondolatát.
- A felszerelés megfelelő, minthogy a sajátom, mert egyedi gyártású. De mit fogok csinálni a bázison? Én régész vagyok! Nekem a terepre kell mennem és megvizsgálnom a romokat és a technikai eszközöket. Szóval, hacsak nem gyűjtöttek össze nekem arra a bázisra egy rakat vizsgálni való leletet, akkor le kell mennem a bolygóra! - köti ki határozottan Naga.
- Szurira pedig nincs szükségem, űrruhám megvéd mindentől, ami ártalmamra lenne!

by **Amara** Pént. 23 Szept. 2011, 18:59

Tyra vállat von Gunny szavaira és a családfa kiszélesedik és egyre jobban megszaporodnak a piros X-el áthúzottak, míg oldalt pörögni kezdenek a halotti anyakönyvi kivonatok és egyéb feljegyzések
- Mi értelme foglalkozni velük? - teszi fel a kérdést kicsit unott képet vágva – Nem voltak előtérben és már meghaltak... volt aki a 4 világháborút se érte meg, volt aki az ötödikben veszett oda... Az a maroknyi leszármazott pedig megfigyelés alatt áll. Kivétel az új családfa ágat a Földön. - Csak az élők adatai jelennek meg, akik valamilyen kis részben még Loki vérvonalához tartoznak, s köztük van Tyra, ahogy Lili nővér is. - Akkor elárulná, hogy miért is érdekelne minket egy nagy rakás halott jelenleg? - Ezután a kiborg lány tekintete Nagara terelődik a kis kirohanása után, s megjelenik egy tojás holoképe, amit talán csak Gunny ismerhet fel rögtön a feljegyzésekből talán: Sárkány tojás... mégpedig a 9 világok közül a démonok által uralt részről, bár ez mégis másabb.
- Ez elég kezdetnek, hogy miért kell egy régész? És még van jó pár más lelet is az űrállomáson és természetesen a Földről is lesz mit begyűjtenie, de haladjunk majd sorjában, mert jelen kutatásban nem a kapkodás a lényeg, hanem a kérdésekre a válaszok. - majd Taora pillant – És ki kell derítenünk a naplókból, feljegyzésekből hova lettek az ott élők, s ehhez egy számítógépes specialista nem árt, mert be kell jutnunk a központi szerverbe, s lehet meg is kell előtte javítanunk. - majd elhallgat egy pár pillanatra míg előtte lebeg nem csak a családfa és a tojás, de még az űrbázis vázlatos felépítése, de ha akarja akkor Tao a részleteset is letöltheti, már ami nem titkosított.
Scot közben Kallira figyel és mosolyog a nőre a szavait hallgatva.
- Alaposan felkészült hölgyem, ahogy hallom és ha mégis lenne valami probléma, akkor itt vagyunk a közelben. - hangja nyugodt, s tekintete lassan Tao felé vándorol, mikor megérinti a keresztet, de nem állítja meg benne.
- 4-5 óra az utazás körülbelül ahogy én tudom. Addig is pihenjen nyugodtan.

Hátul az egyik csuklyás feláll Adok is ott ül csuklyás ruhában, s eddig mindent hallott amiről szó volt. Azonban most furcsa érzés kezdi hatalmába keríteni, s mintha a levegő hőmérséklete is csökkenne rohamosan a hajón. Gunny ha a családfára néz, akkor mintha kiteljesedne, mintha az új ágba két másik családfa is becsatlakozna, de aztán mire jobban megnézné semmivé lesz és csak kérdőjel ként van az új ág ismeretlenül. Ráadásul mindenki elől mintha erősebb levegővételeket hallana... nem embertől származik, az már biztos... Halk suttogást hall Gunny a fülébe.
- Ez nem a te harcod... fordulj vissza – majd Tao is.
- Nincs ott keresnivalód... - A hajón a belső világítás fényei villogni kezdenek, majd sötétségbe borul az utastér, s mire újra felkapcsolódnak a lámpák sehol a bestia vagy a csuklyás aki megindult előre.
- Rakoncátlankodik az egyik generátor ahogy nézem de semmi pánik – hallható elölről a pilóta hangja

by **Thorhalla** Pént. 23 Szept. 2011, 19:26

A családfára néztem, ahogyan kiszélesedett, a jelentős részük meghalt, nagyon helyes, hogy így volt. Legalább annyival kevesebb munkám lesz, hogy a többit is a pokolba küldjem. Egy újat? Ezek szerint megmaradt egy klón vagy pedig a nagynéném, vagy valamelyik nagybátyám dugott félre. Nem Fenrir, ő Thena-val jól elvan. A képekre pillantottam, még láttam a sárkánytojást, Muspelheim mocska, pedig azt hittem, hogy Vutha-t már nem hozz vissza semmi. Majd a kislány szavaira a szemeim megvillantak, ezt hiba volt mondani. Emberfeletti gyorsasággal keltem fel a helyemről és nyúltam a két pisztolyomért meg mire felálltam már kibiztosítva álltak meg a két nő halántékaitól pár centire.
- Igaz, nem érdekel! Ahogyan ti sem!
Ezzel ebben a pillanatban meghúzom a ravaszt, hogy kivégezzem mind a kettőt. Egyvalamit megtanultam a családommal kapcsolatban igen hamar. Nem bízunk egyikben sem! Főleg nem engedem a hátam mögé és a közelembe. Loki vérei, így bennük van az árulás és a káosz. A csuklyás felé kaptam a fejemet, aki hátulról felállt és hidegebb lett, a képre kaptam a fejemet, még két ág, majd hirtelen, mintha semmi sem történt volna korábban. A fejemben suttogást hallottam, nyomorult mentálmágia, vagy telepaták.
- Gyűlölöm a rokonságomat! – mondtam. – Ismersz minket drágám, nem adjuk fel!
Ekkor sötétség, majd mire eltűnt a csuklyás. Beleszagoltam a levegőbe, hogy furcsa szagokat keressek. A két fegyveremmel a kezemben indulok arra, ahol korábban a csuklyás volt és újra beleszagolok a levegőbe, hátha sikerül még a szagát megéreznem, a pilótával pedig mit sem törődtem, a többiek majd elintézik.
- Ki volt az csuklyás?! – kérdeztem a papot.

by **Ko-Rel** Pént. 23 Szept. 2011, 19:44

Kalli is a képekre nézett, majd döbbenten a felkelő társnőjére, ahogyan megpróbálja kivégezni a két nőt, akik úgyszintén Loki leszármazottai. Pontosan tudta, hogy miért is kell tőlük tartani és, hogy a hercegnő és az apja is előszeretettel vadászták a Loki utódokat. Mindez a felmenőket nézve picit ironikus. Igaz több évtizedes harci tapasztalata volt és gyorsabb volt, mint az emberek, de a másik nő olyan gyorsan és kiszámíthatatlanul lépett, hogy igazából esélye sem volt beavatkozni. Kissé zavartan nézett Scot-ra, majd megszólalt.
- Felkészítettek – mondtam. – És voltam a kree-skrull háborúkban, ott is hasonló módon jártak el, amikor az ottani fertőzések, betegségek ellen kaptam ellátást.
Ám ekkor még, amikor visszadőlt volna hirtelen elmentek a fények és még el is tűnt valaki innen bentről, teleportáció? A pilóta is hátraszólt.
- Scannelje le a hajót! – kiáltott előre. – Energiajeleket keressen és életjeleket! Valaki eltűnt innen hátulról, tudni akarom, hogy hova ment!

by **Dr. John Huniver** Pént. 23 Szept. 2011, 20:01

Mikor meglátja a sárkánytojás képét, kikerekednek szemei, szája tátva marad.
- Ez megfelel. - szuszogja fogai közül és nagy ámulattal közelíti meg a holoképet, mint aki már most megakarja vizsgálni.
- Ugye eredeti a holokép? - kérdezi, miközben a tojás barázdáit, jeleit kezdi el kivizsgálni. Fejében keresi a hasonlóságot az asgardi és más ősi és másvilági népek ábécével, hátha talál egyezést. Ez esetben olvasni, érteni tudja a szöveget, vagy képet.
- És még sok más lelet... Barátom! Miénk a győzelem! - motyog s kiált fel, mintha csak magában beszélve, pedig szavai Slob'Nyic-nak szóltak. Nem mintha gondolati úton nem oszthatná meg vele élményeit, de lelkesedése olyan fokú, hogy a külvilágot szinte nem is érzékeli. Egészen addig míg be nem sötétedik és a holokép el nem tűnik.
- Mi a franc! - rázza meg fejét. Mikor újra látni, csak zavart pislogás olvasható le sárga arcáról.
- Hogy rossz a generátor? Meg kell néznem! - tör elő Slob'Nyic mérnöki énje, s máris megindul a generátorok felé. Útközben beszerez egy szerszámosládát.

by **Godlaw / Tao** Hétf. 26 Szept. 2011, 11:36

Rendszerek helyreállítása, központi szerverek feltörése, ez menni fog, bólintok Tyrának. Aztán valami... Valami különös dolog történik. Ahogy megvillan a családfa, rögtön járni kezd a kezem, hogy előhozzam azt a deformációt, amit csak már pillanatra láttunk. Ám megakadok, ahogy felgyorsulnak az események. Halk suttogás a fülemben, tudom milyen az, mikor Isten szól hozzám, és ez nem Isten volt, az egészen biztos. Szuszogás, a csuklyás férfi, lövöldözés! Te jó ég, mire vállalkoztam? Gunnhild rövid megfontolás után végzett Tyrával és az egyik nővérrel is. Loki leszármazottai? Ezen a hajón? Mikor épp egy másik Loki leszármazottat akarunk felkutatni? Ez most valami vicc?
Az áram is kihagy, és egy csuklyás eltűnik.
Felkutatom a hajó szerverén a módosított családfát, ami csak egy pillanatra volt látható, azt hiszem, ez beletelik némi időbe, míg a programom elő tudja teremteni a képet.
-Öhm... Előrebocsátanám, Gunnhild, hogy a hajón nem nagyon maradt több Loki leszármazott, leszámítva persze magát, így kérem, ne lőjön le több utast - jegyzem meg kissé ijedt hangon, miközben a gépem hátlapjáról letörlöm a maradék vért, és agyvelődarabokat. Lehet, hogy bajban vagyunk.

by Ajánlott tartalom

2210 - Az utolsó küldetés

2210 - Az utolsó küldetés

Re: 2210 - Az utolsó küldetés

Re: 2210 - Az utolsó küldetés

Re: 2210 - Az utolsó küldetés

Re: 2210 - Az utolsó küldetés

Re: 2210 - Az utolsó küldetés

Re: 2210 - Az utolsó küldetés

Re: 2210 - Az utolsó küldetés

Re: 2210 - Az utolsó küldetés

Re: 2210 - Az utolsó küldetés

Re: 2210 - Az utolsó küldetés

Re: 2210 - Az utolsó küldetés

Re: 2210 - Az utolsó küldetés

Re: 2210 - Az utolsó küldetés

Re: 2210 - Az utolsó küldetés

Re: 2210 - Az utolsó küldetés

Re: 2210 - Az utolsó küldetés

Re: 2210 - Az utolsó küldetés

Re: 2210 - Az utolsó küldetés

Re: 2210 - Az utolsó küldetés

Re: 2210 - Az utolsó küldetés

Re: 2210 - Az utolsó küldetés

Re: 2210 - Az utolsó küldetés

Re: 2210 - Az utolsó küldetés

Re: 2210 - Az utolsó küldetés

Re: 2210 - Az utolsó küldetés