Sikátorok

- Persze hogy nem érted, elvégre te nem a húgom vagy. – A lány kezét félre lököm, mikor az orrom előtt kezd el hadonászni. Ez utána munkaadónk felé tekintek. Most már végre a helyszín is meg volt és a célszemélyek is. Már épp indulni készültem, mikor a tévében egy ismerős alakot láttam meg. Ez volt az első dolog, ami ismerős volt ebben a világban. A szatír embertelen, akivel harcoltam. De ők mit kerestek itt a városban? Ennyire megváltozott volna a világ?
- Róla tud valamit mondani nekem? – Kérdeztem a pasast megfeledkezve egy percre arról, hogy munkám van. Aztán mikor a többiek elindultak kifelé, én is észbe kaptam. Elvettem a képet a célszemélyekről, ami az asztalon volt, majd elindultam én is kifelé, akár válaszolt a férfi akár nem. Mivel benne volt a tv-ben, így biztosra vettem, hogy az interneten is találok majd a szatírról információt. Mindenesetre a lány egyre jobban kezdett idegesíteni. Valószínűleg nem volt teljesen komplett. Még is miért suttogta a fülembe a nevemet, elvégre már az elején kiderült, hogy tudja a nevemet.

Adam körülnéz és csak azt látja, hogy teljesen máshol van. Az árny eltűnt. Aztán lenéz és meglepődik négy keze van.
"Ezek szerint valami mutáns testébe került. Aztán megérzem a szagomat. A francba legalább fürödhetett volna néha az egykori tulaj."
Lövések dördülnek reflexből lehúzza a fejét, és óvatosan befelé lépdel. Megpróbál valahol elbújni bent lehetőleg úgy, hogy a támadók elhaladjanak mellette. Egyenlőre a négy kézen kívül nem nagyon veszi észre a démoni lét előnyeit. A feje kopasz a lábán bakancs. Vajon kik és miért kergetik. Várja, hogy a támadók kövessék. Ha megteszik megpróbál mögéjük kerülni és elkapni őket. Nyakra és tarkóra támad próbál minél gyorsabban és csendesebben végezni velük.

Az egyik ellenfél eltávolodott. Adam azonnal megüti. Reméli, hogy a célpont szép csendesen belehal vagy elájul de nem. Nem találta el rendesen. A másik megfordul és elereszt egy sorozatot. A lövések elkerülik amatőr. Aztán rácéloz és beszélni kezd. Ahogy megszólal Adam a pisztolyt figyeli. A lövés előtti pillanatra vár. Ha jól időzít és a férfi valóban amatőr félreugorhat kis szerencsével. A legnagyobb trükk az, hogy félig az ellenfél felé ugrik. Már az ugrás után jut eszébe, hogy talán képes regenerálódni a teste. Ha sikerül a manőver szinte azonnal felé veti magát mielőtt újra célozhatna. Ha sikerül elérnie megragadja és megpróbálja eltörni a nyakát. Ha végzett a másikhoz lép és azzal is végez.

A tervem majdnem beválik a de tarkón vert pasasnak nagy mákja volt. A rohadék még tud mozogni. Elkapja a bokám és kibillent. Sötétség.
"Meghaltatok csak még nem tudtok róla."
A hasamra fordulok és az éppen feltápászkodó pisztolya után kutató férfi felé indulok. Amikor mellé érek megpróbálom a földre rántani és eltörni a nyakát. Gyorsan és csendben. Aztán elindulok a sötétben a másik felé a fülemre hagyatkozom és megpróbálom elvágni a menekülési útvonalát. Végig próbálok nagyon csendben maradni.

Adam elkapta a férfit. Nem sikerült elég gyorsan csinálnom és rám vetült a fény a társa eltalálta. Érzi, hogy a golyó megakadt.
"Anyád nem tanított meg, hogy használj vasköpenyes golyót. Az legalább távozik a csontból és nem kell kiszedni. Legalább van elég kezem ellátni."
Nem foglalkozik semmivel és lelép ő is a lépcsőn keresztül. Nem akar a rendőrökkel társalogni. Figyel nehogy belefusson a második támadóba. Menet közben tép csíkot a ruhájáról és elszorítja a sebet. A régi bérelt házához megy. Ha minden igaz ott van minden ami kell. A pisztolya a páncélja és minden más. Még ki kell, hogy legyen fizetve nem járt le a hónap.

- Okés - Válaszoltam mosolyogva a nőnek, majd se szó se beszéd, követtem amerre ment, mert hát végül is csak nem csapda, vagy ha igen akkor... Akkor.. Akkor az.
- Sarah te meg hova az istenbe mész? - Kérdem felháborodottan, láthatóan nem tetszik a dolog. Jane szavaira csak hátra pillantok, majd elmosolyodok.
- Hát amerre a hölgy vezet, nem egyértelmű? - Számomra nem tűnt fel hogy ők nem látják a nőt.

A sikátorban:

Megérkezünk végül, és hát azért nem kellett sokat sétálni hozzá.
- Látom ismered a várost mint a tenyered. - Mosolygok rá, majd hallgatom hogy mit mond.
-Ó....- Ennyit jegyzek meg a harcra, amolyan semleges meglepett hangon. Az örömöm mintha tova tűnt volna, pedig a harc hírének hallatán csak jobb kedvem lett. Jeffre tekintek, majd felveszem a harci pózt.
~ Oké mit is tud? Gyors... Egen, gyorsabb mint én... Egen... És erős is... Mivel pasi.. Hmm izmos pasik.. KONCENTRÁLj! Oké oké. ~ Számítok valamiféle támadásra, nem tűnik türelmes alaknak, nézzük hogyan próbálkozhat, most vagy nekem ront, vagy lassan de biztosan fog jönni, nos én az elsőre számítok. Ha elkezd felém " száguldani " a legegyszerűbb trükköt használom, alacsonyra ereszkedek és a felső testem elhúzom jobbra, hogy kitérjek esetleges ütések és rúgások irányából, majd a bal lábam felemelem hogy valamin áteshessen. Remélhetőleg a sors kegyes és ez így fog összejönni. Ha lassan közelít akkor ugyan olyan sebességgel hátrálok tőle, amíg nem találok valamit amivel nagyobbat üthetek, pl egy kukát, ami azért itt van bőven. Fenn áll a veszélye annak is hogy esetleg megdob valamivel mert esetlegesen valamilyen oknál fogva nem akar közel jönni, nos az esetben szimplán megpróbálok elgurulni a tárgy / tárgyak útjából. Elég defenzív taktikák.

A két klón közben felzárkózik, de még nem tesznek semmit, max kerülgetik a támadásokat.

Minden úgy van ahogy számítottam. Harc lesz kettőnk közt. A lila nő, akiről nem tudjuk kicsoda, egy sötét sikátorba vezetett minket, majd elmondta, hogy pont egy felesleges ember van a két jelentkező közül. Ennek egyrész örülök, mert hát harcolni azt tudok. Nem voltam jó az iskolában, nem figyeltem oda történelem órán, gyököt vonni sem tudok, de ha az ökleimen a sor még soha sem hagytak cserben. Ráadásul egy alacsony, hiába edzett lány nem érhet fel a szupererőm mértékével. Ami viszont aggaszt, az az, hogy mutáns, és nem ismerem a képességét. Gyanús nekem az a két másik lány, de valahogy nem tudom összekapcsolni, talán testvérek, és mind ugyanolyan erővel rendelkeznek? Tudja a halál. Hirtelen két egymástól eltérő taktika jelenik meg a fejemben, egy azonnali lerohanás, hogy mielőtt képességét, esetleges fegyverét használná, megsemmisítsem, vagy a kivárás taktikája, amivel megismerem a technikáit, és szépen kitartásommal és erőmmel leküdzöm lassan...
De mint említettem előbb... Üss és aztán kérdezz, így nem túl sok gondolkodással vegyített várakozás után megpróbálom a köztünk lévő távolságot egy ugrással áthidalni, majd egy kemény jobbhorgot bevinni neki. Nem véletlenül nem futok, hogy mint egy bikaviadalon megjárjam, csak ugrok, és ütök. Egyszerű mint a bot. Ezért hiszem hogy működni fog.

Ugrik... Miért pont ugrik? Az isten verje meg, ez az én szerencsém... Most meg gurgulázhatok a földön.
~ Remek Sarah, gyorsan egy kettő mielőtt kedve támad eltörni pár csontod. ~ Ezzel a gondolatmenettel próbálom áthúzni magam a lábai között, mely közben azért igyekszem tökön rúgni őkelmét. Ha ez nem lehetséges, nos akkor arrább gurulok a porban, ha tudok. Mindeközben a két klón próbálja visszanyerni az egyensúlyát, Jane belátván hogy ez nem lesz elég, nos ő egy kuka segítségéhez folyamodik, Fox pedig valami bot féleséget keres. Ha találnak akkor a terv a következő, Jane nagy sebességgel neki rohan Jeffnek, aki valószínűleg így vele lessz elfoglalva, Fox pedig izomból kupán csapja a bottal, vagy ha lehetősége adja akkor megbökdösi a szemét. Bár kétlem hogy ez olyan nagy hátrány lenen a srácnak, végül is a fő cél hogy most mentem magam.

Támadásom inkább sikeres mint ahogy nem, így a végén terpeszbe tett lábakkal állok a csaj felett, ami azért jó mert... nem kell magyarázzam. És azért rossz mert ez nem az a szituáció. Sejtem hova megy kia játék, így ágyékomat védve megpróbálok egy pankrátor mozdulatot, ami vagy bejön, vagy nem. Mindkét lábammal szökkenek egyet, majd amikor a gravitáció elkezd lefele húzni, oldalra dőlök, s igyekszem a zuhanásom erejét a felkarommal rázúdítani a lányra. Kalapács ugrás, én így nyomulok. Ha nem sikerül sincs nagy baj, hisz ebből a maximum másfél méteres magasságból nagy bajom nem lehett, hisz a testem kibírja a maga által elkövetett dolgok erejét, és bizony keményebb dolgokat is csináltam. Szóval ha nem sikerül, akkor mellette landolok a földön, ha meg igen akkor rajta. Ha nem sikerülne, akkor felpattanok, és igyekszem védekezni, ha pedig igen akkor behúzok neki egyet.
Mögöttem a két iker nem tudom mit csinál, gyanítom szorgoskodnak, de nem figyelek rájuk túlzottan.

Nos a mogyoró igazgatás nem sikerült... Kár, sőt hálából pár beton darabka is belém áll.
~ Ó uram mit vétettem... Úgy értem azon a pár kis gyilkosságon kívül... De komolyan? ~ Eszméletlenül fáj, igazából nem számítottam rá hogy ilyesmivel fogom szembe találni magam, mindenesetre is megpróbálok a fájdalom ellenére minél messzebbre kerülni, s feltápászkodni valami úton módon a földről, mielőtt kapnék még egy adag betonzáport vagy egy kelletlen ütést. Jane is hasonlóan tesz, bár őt nem akadályozza a fájdalom. Fox mindeközben kiveszi mindkét üveget a kukából.
~ Mi vagyok én? csöves? ~ Majd megrohamozza velük Jeffet, és egy ugrás kíséretében a fejét célozza velük. Ha talál, és esetleg szét töri a fején az üvegeket, akkor a következő lépés logikusan, hgy megpróbálja megszurkálni velük, és persze megpróbál a lehető legmélyebb sebet okozni velük, hasi részen főleg, meg esetleg pár szúrás a nyak felé. Elkerülvén hogy esetleg ő is földre kerülhessen, támadás után próbál tisztes távolságot tartani, és a lehető legtöbbet elugrálni ha jeff támadásba lendül, mert hát ha nincs a talajon akkor nem eshet el.

Nos a tervem nem sikerült, de megint jobban állok mint a teljes kudarc. Most már látom, hogy bizony nem csak Sarahval kell megküzdjek, de ezzel a két másik libával is. No mindegy. A félresikerült tervem eredménye, az, hogy a háromból két lány a földön van, elég durva sérülésekkel, nekem meg picit fáj a hátam, és a harmadik igyekszik megrohanni egy üveggel. Na ez az amit nem hagyhatok. Két legyet ütnék egy csapásra, ahogy mondani lehet, így fogom az egyik földön heverő lányt, és a másiknak hajítom, lehetőleg a testvérét, vagy mi a fenék ezek, akik így lekötik egymást, majd ha sikerül akkor Sarah-át fogom és felkapom, majd erősen odavágom a sikátor falához. Ha nem sikerül, vagy mellé dobok, vagy ilyesmi, akkor a közelítő lány kezéből kicsavarni próbálom az üveget, és vele együtt a kezét is. De rendesen, úgy hogy leszakadjon a testéről. Ha ez megvan akkor próbálom végezvinni a terv második részét annyi módosítással, hogy Saraht és a megmaradt ikert egyszerre vágom falhoz.

Gurulnék, de valahogy úgy tűnik hogy miután Janet eldobta, még arra is van ideje hogy engem elkapjon és a falhoz vágjon, ami eléggé kellemetlen érzés, szóval nyekkenve érkezek és a többi már csak történelem, legalább is a számomra.

Úgy ahogy sikerül, csak előbb kapok egy húsbábot a képembe, én szeretem az ajándékokat, de ennek most még én se örültem. Viszont pozitívom hugy mégis sikerült eljutnom a sráchoz, szét törni rajta az üvegeket és még a vállába is bele tudom vágni őket, de ismét negatívum, hogy a szokottól eltérően csak pár centit hatol be, ami meglep. Kicsit elszomorít az eredmény, de próbálok tenni valamit mielőtt repülnék, nem tudom mennyire szilárdan áll az üveg a vállában, de megpróbálom kihasználni az apróságomat. Átlagos teknikákkal nem lehet leütni, ezért kénytelen vagyok az emberek egyik legnagyobb gyengéjére menni, ami nem más mint a nyaki artéria. Kihasználva apróságomat, megpróbálok lehetőleg azelőtt hogy üt, vagy ugrik felpattanni a hátára, az egyik üveget a vállában hagoym hátha gátolja a mozgásban, vagy legalább beletörik neki, a másik üveget pedig megpróbálom belevágni baloldalt a nyakába. Ez azért jó mert hát végül is mély sebet nem tudok neki okozni, de itt elég ha egy kis sebet szerez, és előbb utóbb végül is valószínűleg sok vért fog veszteni, már ha sikerül.

Majdnem sikerül arrébb gurulnom, de mégse mert megragad és Foxhoz vág. Kellemetlen élmény de nem vészes, legalább is nem annyira mintha falhoz csapnának, bár igaz nekem több kéne ahoz hogy kicsináljanak. Megragadon a kuka fedelét ( ha már nincs nálam ) és ismét Jeff felé rohamozok, amíg lehetőleg Foxal van lefoglalva. Megpróbálok becsúszni, és a fedél élével tökönverni a srácot, többet nem nagyon tudok kezdeni vele, legalább is nem tűnik logikusnak hogy ismét egy átlag támadással próbálkozzak, merthát egyértelműen nem működik.

Felüvöltök fájdalmamban, ahogy az éles szilánkok felhasítják a bőrömet. Úgy látszik nem okoztak komoly sebet, de a fájdalom az pokoli. Gyorsan odakapok a seb helyére, és próbálom a lány kezéből kicsavarni az üveget, nem törődve kezem épségével. Közben érzem, hogy az agyamat lassan elönti a vér, és egyre dühösebb, és idegesebb leszek. A pumpáló véráram lüktetése mint a csatadobok hangja adja a ritmust cselekedeteimhez. Nem tudok tisztán gondolkodni, csak pusztítani akarok. Még valami kósza gondolat előtűnik az elmémben, miszerint Sarah-t legyőztem, vége kéne lennie a csatának, de mivel nincs biztos valami kapcsolat van közte és a két másik lány között. Mielőtt azonban ezen filózhatnék, agyam felett teljesen átveszi az uralmat a düh és a tombolás. Ha sikerül elkapnom a lány kezét, akkor ezennel befejezem a jópofizást, és kegyetlenül odacsapok, vagy valami hasonló. Hogy a másik lány mit csinál és hogy hol van, tudja a franc, valamerre a kukák irányába hajítottam, az üveges felé. Valószínűleg akkor ő is a hátam mögött van, vagy amerről az üveges csajszi jött.
Mindeközben torkomból szakadatlan üvöltések, és vad hörgések sorozata tör elő, kontrollálhatatlanul...

// Nem tudom hogy a nyak eltörése a húsbábok számára is halálos-e, elvégre is nem repült le a feje, tehát a test nem használhatatlan.//

Majdnem bejön a tervem, csak egy nagyon kevés hiányozna ahhoz hogy a nyakába mélyesszem az üveget, de végül kapok egy ütést, amely eléggé hátraszegi a fejem, kicsit talán túlságosan is, olyannyira hogy eltörik a nyakam. Meglepetten csúszok le Jeff hátán, enyhe sokk talán, csak pislogok a földön fekve, majd elhagyom a testet és vissza költözök sarah fejébe, s a test melyben voltam így folyóssá vállik ismét.

Sikeresen tökön vágtam a srácot, és talán kicsit még nekem is fájt, bár nem tudom hogy milyen érzés lehet de tuti megérezte. Jane folyóssá vállik, s a szétfolyt bábot kihasználva csúszok ki Jeff alól mielőtt letérdel, s ha minden jól meg mögé érkezek. Felpattanok, ( mivel feltételezem hogy az üveg még mindig a vállában van ) s megpróbálom kihasználni a pozicionális előnyt, tehát amíg térdel, megpróbálom kitépni a vállából az üveget, majd ugyan azzal a lendülettel izomból belevágni a nyakába oldalt. Feltehetőleg nem olyan hajlékony hogy ilyen helyzetből úgy elkapjon, mint ahogy Foxot elkapta, bár ki tudja milyen meglepetést tartogat még a srác.