Re: A Hall

by **Shadow** Pént. 18 Jan. 2013, 03:27

Alicia kis megjegyzésére elmosolyodok még jobban, majd táncolásunk tovább folytatódik teljes nyugalomban, miközben lélektükreit figyelem. Aztán jön a várható kérdés, ami elől kitérhetnék, de nem akarok kicsit se.
- Akkor megtapasztaltuk a legrosszabb rémálmunk, vagy még rosszabbat is, ami másnak valóság volt, s megmutatta ilyen helyzetben mire is vagyunk képesek, hogyan is vagyunk képesek dönteni, s ilyen helyzetben rájövünk, hogy mi is igazán fontos az életben, és mi mellékes, amit esetleg addig fontosnak hittünk. – hangom csendes, hogy csak ő hallja szavaim. – Azt hittem, hogy az élet lehet olyan egyszerű, hogy bűvészkedéssel eléldegélhetek, egyszerű trükkökkel, és erre használva a képességem, mint ahogy apám is az övét. Csak szórakoztatni az embereket, semmi mással nem törődni, csak megteremteni a varázslat illúzióját. Mosolyt csalni az arcokra. Ebből álltam neki annak az órának, mint regisztrálatlan, mondván, hogy ha megtudnák mi vagyok, még a kis trükköket is a képességemmel magyaráznák, mikor lehet nem is kell hozzá. De ahogy telt az idő, átértékeltem ezt. Ha nincs hatalom, akkor mi marad meg? Kitartás? Ész? Erő? Érzelem? Bátorság? – mondom csendesen és közelebb lépek tánc közben Aliciahoz. – Barátság… önfeláldozás… - suttogom az utolsó két szót szinte már a fülébe, majd a következő lépésnél újra felveszem a táncnál illő távolságot. – Már nem csak bűvészként tekintek magamra, de ettől függetlenül még mindig megteszem, hogy mások arcára mosolyt csaljak. – hangom továbbra is kedves, s lélektükreimmel Alicia szemeit nézem.

by **Serena Davidson** Pént. 18 Jan. 2013, 11:42

//Előzmény: Brooklyni központi bank//

Még egy utolsó simítás a hajamon és készen is voltam. A ruha, a minimális smink, a hajam minden készen volt. Még belebújtam a cipőmbe, majd elindultam lefelé a hallba. Tudtam, hogy anya miért is büntetett meg azzal, hogy a kicsik vigyázása helyett én legyek a hivatalos bulirontó a diákoknál. Még mindig a korábbi bankos mutatványom miatt volt. Utána volt egy kisebb változtatásom is, új öltözéket szereztem magamnak Johnny legnagyobb bánatára, de már nem voltam kamasz, hogy olyan ruhát hordjak már. Már több mint két hónap telt el azóta és hiába voltam már teljesen rendben időnként még éreztem a kezemben és az oldalamban a fájdalmat, főleg a frontoknál, talán egyszer majd jobb lesz. Ahogyan készen lettem elindultam kifelé, majd meg sem álltam a hallig. Lenézve a folyosóról, felsóhajtottam, nem ennyire nem volt nagy a bűnöm, hogy ezt kelljen csinálnom. De egy biztos, ha bármelyik rosszat csinál, az marad a bál végén takarítani. Reméltem, hogy ez nem fog előfordulni, elég volt, hogy a bál előtt Mr. Wright mit művelt az iskolával Ms. Havanna segédletével. Tavaly ilyenkor még én is közéjük tartoztam, régen volt, gyorsan elszaladt. Elindultam lefelé a lépcsőn és igyekeztem elvegyülni a többiek között, figyelni és hallgatni, hogy ki miről beszél és mit tesznek. Ezt a részt szerettem a legkevésbé a tanári dolgok közül.
A Hall - Page 12 Marvelous_captain_marvel_by_haniemohd-d5mou2r

A Hall - Page 12 Marvelous_captain_marvel_by_haniemohd-d5mou2r

by **Godlaw / Tao** Pént. 18 Jan. 2013, 11:50

Lilandra okfejtésén Hobo egy pár másodpercre elgondolkodik. Az őrület, amiről a lány beszél, Hobo számára ismeretlen első kézből, de a fészeknek "hála" sok olyan ember elméjébe, emlékeibe is belelátott, akik egyáltalán nem épelméjűek. Az ilyen emberek emlékei is tükrözik ezt az őrületet, és Hobo nem is igazán szeret ehhez a tudáshoz nyúlni.
A kérdésre aztán hamar felel, mert Hobo jól emlékszik a Barokk eseményeire, az ő elméjéből nem törlődtek azok az emlékek, és gyorsan összerakja a képet, hogy nyilvánvalóan a császári pár is emlékszik mindenre.
-Ami azt illeti, a vádak valósak, csak éppen nem ebben a realitásban vagy dimenzióban, ha úgy tetszik. Egy alternatív világ eseményei egy időben nagyon szorosra fonódtak ezzel a világgal. Ebben a világban a császári pár már korábban együtt volt, és itt igaz is a vád Ko-Rel ellen. Az érdekesség, hogy valamiképpen az itteni emberek egy része hozzájutott a másik világbeli énjének emlékeihez. Így történt ez valószínűleg a császári párral is, így mindketten emlékeztek a szerelmükre, és hamarosan tényleg összeálltak. Ugyanígy emlékeznek arra is, hogy mi történt a gyermekükkel.
Bár Hobo még sohasem gondolkodott el ezen, valójában a történet darabjai mindig is előtte voltak. Mivel nem volt kivel beszélnie erről, sosem rakta össze a darabokat, most azonban eléggé szépen összeillenek.
-Olyan dologért akarnak bosszút állni, ami sohasem történt meg ebben a világban, és olyan embert hibáztatnak, akinek semmi köze az elkövetett bűnökhöz. Ilyet valóban csak egy őrült tesz...
Hobo arca némileg felderül, mikor meglátja tanárkollégáját, aki igen csinosan jelent meg. Mosolyogva biccent, és int neki, mintha az imént nem a Föld elkerülhetetlen pusztulásáról lett volna szó, majd visszafordul Lilandrához.
-Talán egy kissé komoly témák ezek egy karácsonyi bálhoz - mondja elgondolkodóan.

by **Ko-Rel** Pént. 18 Jan. 2013, 14:49

~ Lilandra és Hobo ~
A lány megdöbbent, amikor beszélgetőpartnere kimondta, hogy a vádak valósak. Ismerte a Nova hadtestet és annak működését, és azt, hogy miként lehet valaki Nova. Ha ilyesmit tett, akkor már nem lenne az, nekik nem igen lehetett ölni. Ha megtette volna, akkor már nem lenne a Nova Prime, pedig amikor utoljára látta még az volt és az már jócskán a hadüzenet után volt. Azonban a csavarra, ami a történetben volt nem számított. Egy másik világ? A M’kraan működött hibásan? Egyáltalán hol volt most az a nexus? D’ken kutatta még uralkodása alatt megszállottan és azt, hogy miként működhet.
- Ezzel azt akarja mondani, hogy a két realitás összeolvadt? – kérdezte.
Máshogyan nem tudta ez az egészet elképzelni és amit a férfi mondott ez volt az egyetlen reális magyarázat, de az egész olyan elképzelhetetlen volt. De így már részben érthető volt, de egyvalamit nem magyarázott meg.
- De akkor a Föld miért szerepel a leigázandó listán? Egy személy miatt csak orvgyilkost küldenének.
Az embereknek is kellett valamit tenniük, az Attilan elleni háború érthető, az a trón nem az övék volt itt, tudta, hogy korábban a Megnevezhetetlen uralkodott, de elűzték, így érthető volt, hogy azt vissza akarta kapni, de az emberek? Tény, hogy örült volt az uralkodó, de attól függetlenül lehet, hogy ő azt a másik világot érzi valósabbnak.
- Én annak örülök, hogy végre valakivel lehet ilyesmiről beszélni – mondta. – Mióta Gladiátor távozott nem igen maradt, akivel komoly témákról lehet beszélni. Ezek a gyerekek még nem értik meg mindezt és valószínűleg és valószínűleg soha sem fogják úgy látni a dolgokat, mint én.
Gyerekek, eléggé érdekesen hangozhatott a szájából, amikor ebben a testben jócskán fiatalabbnak nézett ki, mint a legtöbben.

by **Kira Sign** Pént. 18 Jan. 2013, 18:16

~ zaphire~
A büféasztal mellől pásztáztam a tömeget, miközben jóízűen falatoztam. Furcsa érzés volt ebben az új környezetben. A tömegben megannyi érdekes arcot fedeztem fel, közben pedig magamban fűztem csak hozzászólást a látottakhoz.
- Megannyi idegen ember és megannyi lehetőség, talán itt végre hosszabb barátságokra tehetek szert.
Tekintetem még egyszer átsiklott a tömegen, majd mind egy számítógép az agyamban úgy pörögtek a lehetőségek.
- Határozottan látom a kis csoportokat, de mind elmélyült a nagy beszélgetésben, ha csak úgy odamennék és csatlakoznék, hát az elég érdekesen venné ki magát... Vagy csatlakozzak a táncolókhoz? Nem is tudom, talán majd később.
Gondolataimba merültem, de a külvilágot így sem zártam ki, a tömegben egyszer csak feltűnt egy nő aki szintén próbált elvegyülni a tömegben.
- Talán csatlakozhatnék hozzá, elvégre ő is egyedül van.
Gyors gondolatmenetem után nem teketóriáztam tovább, hanem egyenletes tempóban, mosollyal az arcomon odasétáltam a lányhoz.
A mosolyom őszinte volt, elvégre felcsillant bennem a remény, hogy esetleg barátra lelek, de előbb még csak csevegek, nem akarok rögtön a nyakába akaszkodni. De mivel sok ötletem nem volt, hogy mivel is indíthatnám el a beszélgetést, ezért egy elég béna mondatot tudtam csak kinyögni.
- Bocsánat. Meg tudnád mondani merre találom a mosdót? Még csak ma érkeztem, és még nem ismerem ki magam.
Ha pedig szóba áll velem és nem csak egy intéssel mutatja az irányt, akkor még be is mutatkozom neki.
- Mellesleg a nevem Tina. Téged, hogy hívnak?

by **Serena Davidson** Pént. 18 Jan. 2013, 21:29

~ Tina és Zaphire ~
Sikerült odalent szereznem egy nagyobb kapucsínót az egyik műanyagpohárba. Abba kortyoltam bele, mennyire lettem volna most inkább a Baxter-toronyban, mint itt. Sőt, abból még botrány is lett volna, ha fogom és idehívom Johnnyt, hogy ne legyek egyedül, mert elvonja a figyelmemet arról, hogy felügyelnem kell. Az egyik lányt sikerült kiszúrnom, ismerős volt, későbbről is, aki odajött hozzám.
- Ha elindul a folyosóra, akkor a leágazásnál mindkét irányban a folyosók végein, az elsőn is nem csak itt a földszinten.
Ez volt a másik része annak, hogy nem szerettem vigyázni, mert nem lehetett rendesen beszélgetni a diákokkal, hanem meg kellett tartani a tanár-diák viszonyt. Egyedül Gunnhild az, akinek ezt hiába magyarázod, Asgardi révén még a magázást sem nagyon ismeri. Tina? Néhány pillanatra gondolkodnom kellett, hogy beugorjon a név.
- Ms. Tina Leia Sign? – kérdeztem. – Stephanie Davidson vagyok, de a legtöbben csak Zaphire-nak ismernek az X-menben ismert nevem miatt. Én vagyok a Jövő történelem tanóra egyik előadója.
Azt nem tettem hozzá, hogy még onnan is ismerhet, hogy a Fantasztikus Négyesben helyettesítem időnként Sue-t, és hogy Jonathan Storm barátnőjeként is igencsak sok helyen emlegetnek.
- Hogy érzi magát így az első nap végén? – kérdeztem kedvesen.

by **Bishop** Pént. 18 Jan. 2013, 21:46

Jonah nem mond hülyeséget a az itallal kapcsolatban, én kicsit ironikus hangnemben válaszolok neki.
- Az olyan nem arra van, hogy egyesek megigyák, túl drága ahhoz, túl nagy pazarlás lenne, az azért van hogy a világ végéig ott porosodjon a polcon mert az növeli az értékét. Majd ha nagy leszel megérted.
Ezután Csilla beleegyezik a táncba, király, végre egy jó program. Megyek vele a parketthez és ha odaértünk akkor fel is veszem az alapállást, egyik kéz a derékra másik kézzel meg megfogni a másikét. A többiek is keringőznek így ez jó lesz... fel sem merül bennem egyébként hogy Csilla ne tudna táncolni, ez valahogy olyan alapnak tűnik nekem, ha mégsem tud akkor az úgyis kiderül az első lépés után. Tánc közben kellene valami téma is, először nem jut eszembe semmi, de aztán meghallom a zenét, hát persze.
- Egyébként te milyen zenét bírsz?

by **Kira Sign** Pént. 18 Jan. 2013, 22:34

>Zaphire<
Mikor odamentem a nőhöz ő elirányított a mosdóhoz, bár ő már biztosan régebb óta lakik itt, mint én, de attól még meglepett milyen határozottság szűrődik ki a hangjából.
Megköszöntem az információt, majd mikor megpróbáltam nyitni felé és bemutatkoztam sem javult sokat a helyzet. Mintha szándékosan akarta volna kerülni a közvetlenséget. Amikor a teljes nevemet kérdezi, pontosabban közli lefagytam egy pillanatra.
~Tudja a teljes nevemet, de honnan? Még csak pár órája vagyok itt.
Mikor közli, hogy ő a jövő történelemtanár csak pislogni tudtam ismét.
~Ööö... Tanár? Vagy megfürdött az örök fiatalság forrásában, vagy pedig nagyon korán kezdte az oktatást. És méghozzá a jövőről. Nagyon nem tetszett az a hangvétel amivel a nevemet kimondta. Talán a jövőből jött? Á, dehogy, vagy mégis? Mert ha igen, kétszer is meggondolom, hogy kisurranok -e éjszakánként, mint az árvaházból.
Ekkor vettem csak észre, hogy már pár másodperce néma csöndben állunk egymással szemben.
- Bocsánat. Nem hittem volna, hogy tanár, olyan fiatalnak látszik. És azt sem hittem volna, hogy tudja a teljes nevem. Csak nem lát a jövőbe?
- Az X-menben? Sokat olvastam róluk, de nem hittem volna, hogy találkozni fogok valaha is egy taggal.
Mikor megkérdezi milyen volt az első napom csak egy újabb kérdést tettem fel, csak aztán válaszoltam neki.
- Tegezhetem?
Ha igennel válaszol akkor tegezem ezután, de ha nem az sem baj.
- Még nem voltam egy órán sem, de ma végig utaztam, hogy ideérjek. Azt hiszem megérte, eddig nagyon tetszik ez a hely.

by **Serena Davidson** Szomb. 19 Jan. 2013, 12:25

~ Tina és Zaphire ~
Elmosolyodtam a meglepettségen és jót mulattam rajta. Azt hiszem, hogy anya ezért is szereti ezt kihasználni, mert ez a tekintet mindent megért. Halkan nevettem fel. Valóban volt olyan mulatságos, mint hittem, pedig itt most még ezt a tudást sem használtam fel.
- Az ide érkező diákokról már előre megkapjuk az aktákat – mondtam. – Így már a megérkezése előtt tudtuk, hogy ide jön, azóta, hogy elfogadta azt, hogy a diákunk lesz. Ezért volt szoba is kijelölve, illetve az órákat is tudom, hogy miket vett fel.
Tegezés, megfognak ölni érte, de végül is karácsony volt és nekem sem volt kedvem ahhoz, hogy éppen magázódjak most.
- Rendben, tegezhetsz, ma este, de ha máskor az iskola területén vagyunk, akkor sajnos nem engedhetem meg – feleltem.
A hangomból hallatszott, hogy valóban sajnálom, hogy így van, örültem volna a közvetlenebb kapcsolatnak a diákokkal, de a többiek elvárták, hogy ne így legyen. A tiszteletnek meg kellett maradnia.
- Sok X-men tanít a suliban – mosolyogtam. – Így még fogsz sokakkal találkozni, ahogyan a Bosszú Angyalok közül is jó néhánnyal. Tavaly még én is diák voltam, miután befejeztem az iskolát, itt maradtam tanítani és közben egyetemre is járok. Egyébként igen, csalok, ugyan nem látok a jövőbe, de onnan érkeztem, 2044-ből, ennek a világnak a jövőjéből.
Talán jobb ha tőlem hallja mindezt, mintha valaki mástól, így talán kevéssé volt sokkoló.
- Egyébként, ha nem találsz valamit, akkor nyugodtan kérdezd meg a helyi biztonsági rendszert. Csak kezd úgy a mondatodat, hogy Veszély és az androidunk felelni fog a legközelebbi hangszórón át.

by **Kira Sign** Szomb. 19 Jan. 2013, 15:18

>Zaphire<
Mikor közölte, hogy már megkapta az aktámat és ezért tudta a nevem, kicsit megkönnyebbültem. Bár, hogy az órarendemet is tudja az már kicsit sántított, mivel nem hiszem, hogy minden diáknak bevágná az órarendjét, főleg, hogy még csak 2-3 órája vagyok csak itt.
Mikor közölte, hogy még sok X-men tanít a suliban, sőt még a bosszú angyalai közül is oktatnak itt, elmosolyodtam.
- Hú ez remek. Már alig várom, hogy tőlük tanulhassak, de előbb élvezem a bált amíg tart.
Mikor mondta, hogy mindent megtudhatok mindent a helyi biztonsági rendszertől csak szélesebbre húzódott a mosolyom.
- Remek, de azért nem áll szándékomban farkast kiáltani. Volna még egy kérdésem. Az óráidon, miről fogunk tanulni? Mert ha jól tudom nem a komplett jövőnkről, mert az relatív.
Kérdeztem tőle kíváncsisággal a szemeimben, nem csak tettettem az érdeklődést, tényleg érdekelt a téma.

by **Serena Davidson** Szomb. 19 Jan. 2013, 18:03

~ Tina és Zaphire ~
Elmosolyodtam, mennyire szerettem ezt a lelkesedést, amikor a diákok megtudják, hogy kiktől is tanulhatnak. Valami olyasmi, ami nekem soha sem adatot meg, hiszen itt éltem mindig is, ez volt az otthonom, apáé volt az egész birtok és kúria is. Nekem ez volt a megszokott és az általános dolog.
- Az első hét után kíváncsi leszek, hogy így vélekedsz-e – nevettem fel. – Vagyis az első veszélytermi óra után.
Ahogyan a jövőt említette a mosoly eltűnt az arcomról és némileg bánat vette át a helyét. Mindig eszembe jut, hogy mi történt, a jövő megmaradt, de átíródott az otthonom már nem volt elérhető számunkra, hacsak nem az ARMORT kérnénk meg, hogy keressék meg azt.
- Ez ennél bonyolultabb – kezdtem. – A jövő nagyjából fix, csak az események olyanok, hogy máshogy hozzák ki azt, aminek történnie kell. Persze nagyon kis változások beleférnek, mert a realitás kompenzálja ezt. De ha hatalmas változások történnek a jövő, amit ismertünk megmarad, de már nem a mi világunk jövőjeként, hanem egy párhuzamos realitásként. Az én otthonommal is ez lett, ezért nem mehetek haza többé – mondtam bánatosan. – De ettől még létezik, valahol. Így az általunk ismert jövőket tanítjuk, van még valaki a tanárok között, aki a jövőből jött, egy másikból, mint Szirén*, anyám, én és az igazgató unokaöccse.
Elhallgattam néhány pillanatra, amíg ezt megemészti.
- Ok, okozatokat szoktunk tanítani, hogy miként lehet kikövetkeztetni azt, hogy a meglévő jelekből mi történhet meg, illetve mi fog. És persze a diákok egyik kedvenc része, hogy mi is lesz belőletek az ismert jövőkben – mosolyodtam el végül újra.

*Bosszú angyalok tagja (Doria McKenzie-Boltagon 2044-es).

by **Kira Sign** Szomb. 19 Jan. 2013, 20:40

>Zaphire<
Mikor a múltjáról, vagyis a mi jövőnkről kezdd mesélni csak álltam, mint egy darab fa, mert nem tudtam hozzászólni az elhangzottakhoz, legfeljebb csak gondolatban.
~Hú szegény, nem tud visszamenni a saját idejébe, életébe. Nem lehet kellemes, de legalább van itt még két társa is akik szintén a jövőből jöttek.
Akármennyire is új és abszurd is volt nekem a dolog, próbáltam megemészteni, bár nem igazán sikerült, inkább csak újabb kérdéseket vetett fel.
Fejemben kattogtak a fogaskerekek.
~ Ha 2044-ből jött, akkor ő a még a mis síkunkon meg sem született. Vagyis itt van, de mégsem. Ááááá Bonyolult ez az idő és relativitás dolog.

- Várj egy percet. Azt mondtad, 44-ből jöttél, de hisz akkor ki lehet számolni, hogy ezen a síkon te még... meg sem születtél.
Az utolsó két mondatot már csak halkan mondtam, hogy csak is ő hallhassa.
- Bocsánat, csak nekem még fura ez az idő és tér dolog.
Mikor közölte, hogy ok-okozati összefüggést tanítanak én csak röviden válaszoltam.
- Értem, tehát logikát. Bár engem is érdekel mi is lesz, belőlem, de ha jól sejtem nem fogod nekem elárulni, ilyen könnyen.

by **Serena Davidson** Vas. 20 Jan. 2013, 07:36

~ Tina és Zaphire ~
Bólintottam, noha azért a korom alapján meg kellett volna már, de valóban ekkor még sehol sem voltam, maximum gondolatban.
- A korom alapján 2022-ben kellett volna, de valóban még nem – mondtam. – 2025 áprilisában születtem, és 2020 óta élek itt a múltban. Amikor a Köd volt a városon, akkor érkeztem és miután itt maradtam egy ideig én vezettem az X-ment is. nem kell ilyen halkan, köztudott tény, hogy vannak erre időutazók, földönkívüliek és ehhez hasonlóak.
Azt nem tettem hozzá hangosan, hogy időnként a világ egyik szupergonosza is, akire semmit sem lehet rábizonyítani is tiszteletét teszi, nem kellett, hogy szegény lány máris rosszul érezze magát és félelemben, főleg, hogy Zack bácsi itt sem volt. Illetve azt sem mondtam, hogy a világ annyira változik meg, hogy ebben az idősíkban én meg sem fogok születni, legalább is nem láttam rá nagy esélyt. Nem mintha hibáztatnám anyát érte, hiszen nem vártam el, hogy minden úgy legyen.
Tina szavaira kissé sejtelmesen mosolyogtam el.
- Tudom mire vagy kíváncsi, és a válasz igen, meg fogod találni a nővéredet – feleltem kedvesen. – És a következő kérdés, nem vagyok telepata, csak ismertelek a jövőben.

by **Eva Carter** Vas. 20 Jan. 2013, 09:47

Bár, tudom hogy úgy döntöttem hogy lelépek, de inkább mégsem teszem meg. Ahelyet hogy lelépjek, inkáb, Jonah irányába indulok, mert ha jól látom a haverja ép Csillával táncol. Akár honnan is nézzük, Jonah most egyedül van. - Helló Jonah, rég találkoztunk. Már ha találkoztunuk egyáltalán. - Mondom a srácnak, de az utolsó mondatot csak gondolatban mondom ki, hangosan nem merem. - Csatlakozhatok hozzád? - Kérdezem tőle. - Csak azért kérdem, mert most úgy látom hogy te is egymagad vagy. - Mondom neki, de szerintem a válaszát már ismerem, vagy legaláb is sejtem. Nem is értem hogy egyáltalán az agyam melyik szegmensében találtamki, hogy egyszerű lesz majd valakivel is jóban lenni. Na, igen csak hogy ahoz is két ember/mutáns szükséges mert az úgy nem megy, ha csak az egyik fél probálkozik.

by **Sarah** Vas. 20 Jan. 2013, 12:05

Odaérünk a táncparkettre... Oké nem táncparkettre, végül is nem lehet annak nevezni, hiszen nincs külön elkerítve, talán még tánctérnek sem igazán lehetne mondani, vagy hát kitudja, tulajdonképpen ez annyira nem számít, amíg néhányan táncolnak itt. Jómagam is felveszem az alapállást a... Keringőhöz, ami alapjaiban véve nem egy hatalmas durranás, legalább is az alaplépései nem, amíg nem karjuk bonyolítani. Szóval mint mondtam, felveszem az lapállást, majd pedig egy kis felkészülés után, feltételezhetően Tonyval egyszerre belekezdek a táncba, csak szépen lassan, nyugodtan, egyenlőre nem bonyolítva a lépéseket, azt majd egy picit később, kíváncsi lennék ugyanis, hogy mennyire ért a keringőzéshez. Csendben is ellennék egy darabig, élvezném a pillanatot, mert hát ez a tánc egyik lényege, élvezni a pillanatot, vagy azt a sok pillanatot amiből összetevődik, viszont felmerül egy lehetséges téma, ami egészen jónak is tűnik, nem mintha számomra nem tűnne a témák talán kilencvenöt százaléka jónak... Szóval zene, nekem pedig nem is kell gondolkodnom a válaszon, soha nem is kellett tulajdonképpen.
- Főleg rock és metál, más igazán nem tud megfogni. Persze meghallgatok mindent, de... Nos mindenről megvan a magam véleménye és eddig semmi sem tudott eltéríteni a helyes ösvényről, hogy így mondjam. - Kicsit elgondolkodom, hogy vajon lehetséges volt-e ezt máshogyan kifejezni, de kétlem.
- Te hogy állsz ezen a téren? -

by **Kira Sign** Vas. 20 Jan. 2013, 13:12

>Zaphire<
A születésével kapcsolatos mondatomra oly könnyedséggel válaszol, mintha az időutazás természetes lenne. Az űrlényes kijelentésére csak felhúztam a szemöldököm.
~ Űrlények is vannak a suliban? Ez új. Vajon mit takarhat az "ehhez hasonlók"?
Mikor válaszol a fel sem tett kérdéseimre, amik a szívem mélyén lakoztak, csak elmosolyodtam.
- De jó. Ez a kérdés már évek óta foglalkoztatott.
- Volna még egy kérdésem: Honnan ismer a jövőből? Mert én nem vettem fel a jövő történelem órát. Talán valami nagy bakit vagy emlékezetes dolgot teszek, majd az életemben? Nem kell megmondanod pontosan mit, csak azt, mondd meg kérlek melyiket teszem majd.

by **Bishop** Vas. 20 Jan. 2013, 13:15

Már előre rákészültem, hogy majd valamilyen tök átlagos választ ad, valami népszerű zenestílust dob fel, amire jó előre bekészítettem a hátjó arckifejezésem és a "az nem az én stílusom" választ, de meglepetésemre erre nincs szükség. Rock és metál, hát ez igazán jó, sőt végre valaki majd tud normális zenéket mutatni, meg meghallgatni azt amit én szeretek.
- Végre valakinek jó az ízlése -mosolyodom el- én főként metált hallgatok, Motionless in White, Slipknot, Disarmonia Mundi... hasonlók, de rock is jöhet mondjuk.
Ez a nem várt válasz kicsit dob a kedvemen, máris jobb a hangulatom, úgy tűnik elég normális társaság van itt, nem feltétlenül lenne előnyös egyből kicseszetni magam, várni kellene még azzal pár hónapot. Majd még eldöntöm, most nem gondolkozom ezen, felesleges, inkább a táncra koncentrálok, mondjuk feleslegesen megy az magától, de így legalább ki lehet élvezni a dolgot.

by **Teddy** Hétf. 21 Jan. 2013, 09:05

Csendesen hallgatom végig Liamot, ez eléggé minimum, mármint hogy nem szakítom félbe beszéd közben, hiszen ez talán egy személyesebb téma, s az a talán egyre jobban egy igennek bizonyul, ahogyan a családra tér rá és arra, hogy min változtatott ez számára. Ez pedig felvet bennem valamit, miszerint... Engem vajon mennyire változtatott meg az-az óra? Leszoktam? Nem. Megváltozott bármiben is az életcélom? Egy kicsit, talán. Számomra más téren hozott változást az óra és az sem igazán maga az óra volt. Közelebb hajol, amitől egy kissé megtorpanok, nem számítottam rá, de végül ismét felveszem a tánc ütemét s egy kis ideig azon gondolkodom, hogy mit is felelhetnék erre az egészre, hiszen úgy vélem, hogy igaza van, de ennek talán hangot sem kell adni... Talán, de mégiscsak illene, ha már megosztotta velem ezt...
- Tudod... - Szólalok meg végül a csend után. - Számomra az-az esemény egy kissé más dolgokra világított rá, egy olyan dologra ami már egy ideje ott volt előttem és mégsem volt alkalmam észrevenni, vagy csak nem figyeltem hozzá eléggé. Amikor... Hogy is mondjam... Amikor néhány órára kiengedtek minket, nem tudtam, hogy mit tegyek, csak véletlenszerűen mozogtam és... Nem lényeges, akkor viszont ott voltál és húztál magaddal, ha nem így teszel, fogalmam sincs, hogy mi történt volna velem és megmutattad egy addig számomra teljesen ismeretlen oldalad, amin sokat agyaltam később és... - Próbálnám fojtatni, de valahogy nem megy, pedig talán ez most az alkalom, hogy elmondjam neki, de nem bírok többet mondani.

by **Serena Davidson** Hétf. 21 Jan. 2013, 10:29

~ Tina és Zaphire ~
Mikor felhúzta a szemöldökét, az idegen lényekre akaratlanul is újra elmosolyodtam.
- Igen – válaszoltam. – Ott a szakállas és nem túl ideillő ruházatú tanár úrral a fiatal lány, akinek háromszöglegűre van nyírva a tollazata, haja.
Mutattam a beszélgető Alexander és Lilandra irányába. fiatal lány pedig relatív volt, de mégsem kezdem el hangosan körbekiabálni, hogy kicsoda a lány valójában.
- Ő Lilandra Neremani, egy shi’ar nemesi család lánya. Jó néhány galaxissal odábbról érkezett.
Honnan ismerem? Igen, mindig ezek a kérdések, szinte már tudtam fejből, hogy mi miként érkezik, hiszen mindenki nagyjából pont ugyanígy tett mindenki.
- Az apámé a birtok – feleltem. – Ahogyan ez a központi épület is, eredetileg csak ez állt rajta, minden mást utólag építettek. Mivel apa X-men volt az én időmben, anya pedig az X-ek vezetője, a jelenkori énje most is, így én a bátyámmal itt nőttünk fel ebben az épületben. Így mindenkit, aki ide járt iskolába, vagy később X-men lett ismerek. Így nem mondhatom, hogy rosszat teszel.
Néhány pillanatra elhallgattam, hogy kivárjam azt, hogy megeméssze, amit mondtam.
- Szeretnél a többiekről hallani néhány szót? – érdeklődtem.

by **Tyranis** Hétf. 21 Jan. 2013, 10:59

~ Jonah és Éva ~
Jonah továbbra is figyelte a többieket. Az tűnt fel neki elsőként, hogy Éva közeledik hozzá. A szerencséje ezúttal elhagyta; határozottan ezen a véleményen volt, főleg, amikor a lány megérkezett oda hozzá és megszólította. Csodás!
- Nem elég régen – válaszolta morogva.
Azt mondta ki, ami elsőként az eszébe jutott és nem pedig, ami a legőszintébb és legkedvesebb lett volna. Bár ennél a lánynál mást nem is nagyon tudott volna mondani, de úgy tűnt, hogy az igazgató átkának vége volt. akkor pedig következhetett majd valamikor a második menet, mert a harc nem ért véget. A kérdésre kikerekedtek a szemei és úgy nézett Éva felé, mintha még nem látott volna fehérnépet. Most komolyan feltette azt a kérdést, amit a fiú halott? Alapvetően nem akarta elhinni, hogy ezt tényleg megkérdezték. Ennyire nem tanult semmit, vagy ennyire elkeseredett lett volna a lány.
- Nem? – kérdezett vissza.
A következő kérdés után már egy fintort is megengedett.
- Lehet, hogy épp egyedül vagyok, de ez nem jelenti azt, hogy a társaságodra szorulnék. További szép estét!
Ezzel elfordult és az asztalról felvett magának egy szendvicset, hogy amíg Tonyék táncolnak, addig legalább eszik is valamit.

by **Kira Sign** Hétf. 21 Jan. 2013, 16:47

>Zaphire<
Folytatta az űrlényes témát, majd meg is mutatott nekem egyet, aki egy nemesi család sarja volt.
~Azt hittem, hogy csak szimplán fura a haja.
Azt is elmagyarázta, hogy milyen kapcsolatban áll az épülettel, és azt is, hogy emiatt ismer mindenkit, aki idejárt és mindenkit aki X-men volt.
~ Rám csak a diák jelző vonatkozik, de álmodozni csak szabad... Mikről is ábrándozok. Én? X-men tag? Ugyan már, egy ujjukban több erő van mint bennem összesen.
Megnyugtatott, hogy nem butaság miatt voltam emlékezetes az előző mondataival, ezért megkönnyebbülhettem. Mikor megkérdezte, hogy hallanék -e többiekről is én csak mosolyogtam.
- Persze, szívesen hallanék róluk.
- Meg az órákról is szívesen hallanék még többet.
~Néhányat igazából csak azért vettem fel, mert a neve alapján jónak tűnt.
Mondtam, közben a szememben pedig ott csillogott a kíváncsisággal vegyes tudásvágy.

by **Eva Carter** Hétf. 21 Jan. 2013, 17:01

Jonah kijelentésén, hogy nem elég rég, el gondolkodom. Neki meg most, mi a problémája? Akár meg is kérdezhetném, de szerintem nórmális választ úgy sem kapnék tőle. - Még is hogy érted azt hogy, nem elég régen? Még is mit tettem hogy ezt mond? - Kissé cikinek érzem a dolgot, és az utolsó mondata is eléggé fura. _ Bocsánat azért, mert élek._ Mondom gondolatban. Ha mond is valamit a kérdésemre, azt még meg halgatom, mert már érzem, hogy csukodnak le a szemeim és utánna tényleg indulok a szobám felé. - Jó éjszakát Jonah, alugy majd jól. - Köszönök el Jonahtól, és indulok lef.

//Folytatás: Szabó Éva szobája//

by **Serena Davidson** Kedd 22 Jan. 2013, 09:45

~ Tina és Zaphire ~
Mosolyogva bólintottam Tina szavaira, mikor mondta, hogy örömmel hallana a diáktársairól és az órákról is. órákról nem igen tudtam, hogy mit kellene mondani, lehetséges, hogy volt néhány furcsa nevű óra a suliban, de jellemzően minden olyan volt, mint egy mezei középiskolában. A többinek a neve pedig benne volt a nevében.
- Az órák a furcsa nevűeket kivéve teljesen átlagosak – mondtam. – Vannak itt is szigorúbb és kedvesebb tanárok is, legalább is órán, de vizsgákon ugyanolyan kemény mindenki, talán jobban is, mint máshol. A többi, azok leginkább tényleg arról szólnak, ami a címükben van, bár a legnehezebb és legkíméletlenebb talán a veszélyterem. De erről a többieket kérdezd, nekik kéne inkább elmondaniuk, hogy mit is gondolnak róla, mert nem egyezne a véleményünk.
Akkor diákok, körbenéztem a teremben, hogy kik vannak itt, jó sokan, így csak egy-egy szót akartam mindenkiről mondani.
- A lány, aki éppen most hagyja ott a rózsaszín hajú fiút Eva Szabo Magyarországról, magnetikus erőket képes manipulálni. A srác, akivel volt Mr. Wright, Jonah Wright, a média is tele szokott lenni vele, meg az ország egyik leggazdagabb családjának gyereke, realitás manipulátor és az iskola fekete báránya. A földönkívüli leányzó Lady Lilandra Neremani, shi’ar létére, mint fajának nagyon sok tagja telepata. A vele levő férfi Alexander Hartdegen, etika tanár. A táncolók, a vörös hajú lány zöld ruhában és vele a fiú az elsők, Beatrice Mortimer, a képessége, hogy bármilyen nyelvet megért, amit hall és ha beszél valakihez azok az anyanyelvükön hallják őt beszélni. A fiú Aaron Asbord, a környezet hőmérsékletét képes hűteni és emelni maga körül.
Tartottam néhány pillanat szünetet, majd a következő párossal folytattam.
- A rasztahajú lány Alicia Havanna, növénymanipuláció a képessége, a vele levő fiú Liam V. Blacksong, bűvész a képessége pedig, a bűvésztrükkjei miatt ez maradjon titok – nevettem fel. – A harmadik páros pedig Mr. Tony Price, újgazdag család sarja, Mr. Wright volt osztálytársa, regenerál furcsa módon, hogy szervetlen anyagokat szív el maga körül. A vele levő lány pedig Csilla Gulyas, ő is magyar. Egy aura veszi körbe, aki ebben a gömbben tartózkodik pozitív érzéseket kezd el irányába táplálni és minél tovább marad ott valaki, ez is tovább megmarad.
Mást nem igen láttam idelent, így a felügyelőket kivéve én maradtam csak.
- Én pedig bemutatkoztam már, a képességem pedig telekinetika.

by **Kira Sign** Kedd 22 Jan. 2013, 16:12

>Zaphire<
Kíváncsian hallgattam a mondandóját, a tantárgyakról és a jelen lévőkről. Valósággal ittam a szavait. Próbáltam minden apró részletet megjegyezni, persze ez nem volt túl nehéz, bár a biztonság kedvéért elismételtem magamban a hallottakat.
~ A veszélyteremnek eddig sem volt valami bizalomgerjesztő, de majd megkérdezem erről még a többieket.
~ Eva Szabo uralja a mágneseket, hmm Kira biztos megőrülne mellette miközben szerel. Tényleg, hol lehet most? Nyugi, majd egymásra találunk még, csak azt nem tudom mikor.
~ Jonah Wright, mint realitás irányító. Az is egyfajta transzformáció, el tudnék beszélgetni vele a témáról, de ha ő a suli fekete báránya, lehet nem kéne felvenni a haverlistára.
~ Lady Lilandra Neremani, egy shi’ar , de mi az a shi’ar? Oké űrlény, meg telepata, de másra is kellene számítanom tőle?
~ Alexander Hartdegen, etika tanár. Oké, újabb tanár, de ő sem fog tanítani.
~ Beatrice Mortimer, minden nyelvet megért, ez remek, ő biztos nem lenne elveszett japánban, se sehol.
~ Aaron Asbord, hőmérséklet irányító. Hát ő biztos nem fázik sosem.
~ Alicia Havanna, növénymanipulátor, király. Lesz valakivel közös témám.
~ Liam V. Blacksong, bűvész, oké a közelében inkább figyelek mindenre.
~ Mr. Tony Price, úgy gyógyítja magát, hogy szervtelen dolgokat olvaszt magába, érdekes.
~ Csilla Gulyas, maga a megtestesült jókedv lehet, vagy inkább a partik lelke.
- Telekinetikus vagy? A nővérem is az, így sejtem miről van szó. Bevallom sokáig irigy voltam a nővéremre a képességéért. Bár szerintem inkább csak a repülés volt amire nagyon vágytam. Tudod a hihetetlen szabadság érzet, ami közben elfog leírhatatlan, bár csak a tesóm karjaiban repültem eddig, de azért azt is nagyon élveztem.

by **Godlaw / Tao** Kedd 22 Jan. 2013, 19:26

Hobo megvakarta a szakállát, majd elgondolkodva nézett Lilandrára.
-Nos, nem egészen, ott van még egy kis... Öhm, baki, valami olyasmi, hogy az emberiség elkövetett néhány bűnt az embertelenek ellen, ha jól emlékszem... - Láthatóan Hobo robbantul gondolkodóba esik. - Elnézést, kicsit összekavarodtam, nem szoktam gyakran belenézni ezekbe az emlékekbe, sem a Fészek által szerzett tudásba, és így hirtelenjében egy kicsit sok volt, azt hiszem. Megfájdult tőle a fejem, tudja - fejezi be mosolyogva, de láthatóan kissé erőltetett a mosoly.
Valószínűleg a hirtelen jött megterhelésre nem volt felkészülve Hobo, mostanában valóban nem kellett használnia adottságát, és agya elszokott az ilyen mennyiségű információ feldolgozásától.
-Mit szólna, ha később még visszatérnénk erre? Majd megpróbálom felidézni az összes eseményt, hogy pontos képet kaphasson a másik világból, ami... Hogy is mondta? Összeolvadt a miénkkel. Ha megbocsát, most visszavonulok a szobámba, le kell kicsit pihennem.
Ezzel szabadkozva megvárja, míg Lilandra válaszol, aztán elindul át a termen a szobája felé, hogy lefekhessen, vagy legalábbis megnyugtassa valahogy háborgó elméjét.

by Ajánlott tartalom