Re: A Hall

by **Thorhalla** Szer. 23 Jan. 2013, 07:35

23:00

by **Ko-Rel** Szer. 23 Jan. 2013, 15:32

~ Lilandra és Hobo ~
A lány kissé aggódva pillantott a férfira, amikor az láthatóan kezdett fáradni az egésztől. Legalább megtudta, hogy tényleg volt még más is a háttérben és nem csak ennyi, az emberek valamit tettek az embertelenek ellen. Azonban úgy tűnt, hogy most este nem kaphatott ezen irányú kérdéseire választ, hanem várnia kellett még.
- Természetesen – mondta. – Nem kívánom, hogy túlerőltesse magát.
Bólintott Hobo szavaira, ez most nem az a helyzet volt, hogy túlságosan sürgős volt a válasz és egyébként sem adhatta parancsba, hogy ne törődjön a férfi ezzel, hanem kutassa most az emlékeket.
- Rendben van, egy későbbi alkalommal felkeresem – válaszolta. – Jobbulást!
Megvárta, amíg a férfi távozik, utána még végignézett a helységen, nem igen volt lent olyan személy, akivel most beszélt volna. Nem is várt túlságosan sokáig, egy-két szendvicset még feltett egy papírtányérra és egy kancsó teát fogott még meg a kezébe és azzal indult fel a szobájába, már tudta, hogy mit fog tenni, az este hátra levő részében a távoli űr híreit fogja olvasgatni ismét, főleg a shi’arokét, illetve azokat, amik Annihilusról szólnak.

//Folytatás: Lilandra szobája//

by **Shadow** Csüt. 24 Jan. 2013, 02:31

Figyelem Alicia reakcióit arra amit mondok neki, majd lassan bólintok.
- Igen emlékszem, és ott tényleg felszínre tört belőlem az, amit addig a trükkök, és a bűvészkedés lehet teljesen eltakart. Az, hogy törődök másokkal – hangom csendes, ahogy táncolunk, majd rámosolygok. – Ha azt vesszük azaz óra felfedte, hogy kiben mi is lakozik ténylegesen, mennyire törődünk másokkal, magunkkal és hogyan döntünk. Nem akartalak egyedül hagyni ott, azt akartam, hogy érezd, hogy nem vagy egyedül, hiába tartottak minket külön azaz idő erőt adjon neked is, nekem is a folytatáshoz, ami aztán be is következett - a tánc közben némileg lassul, és közelebb húzom óvatosan engedve, hogy távolabb lépjen, ha akar, de ha nem akkor egy eléggé lassú táncba kezdek, melynél nincs sok lépés, s könnyen elsajátítható.
- és mire jutottál a sok gondolkozás után? – kérdezek rá csendesen arra mit korábban félbe hagyott Alicia, lehet várta is, hogy rákérdezek, de lehet csak nem tudja szavakba önteni amire gondol, de azért megpróbálom, hátha. – De nem muszáj elmondanod, ha nem akarod - teszem hozzá egy könnyed mosollyal, kedvesen.

by **Serena Davidson** Csüt. 24 Jan. 2013, 10:08

~ Tina és Zaphire ~
Mosolyogva bólintottam a kérdésre. Nem hittem volna, hogy ez a kis kijelentés, hogy milyen képességgel rendelkezem ekkora örömöt jelenthet valakinek, de mégis így alakult.
- Igen telekinetika – ismételtem meg ismét. – Nálunk a repülés úgymond „családi” vonás. A bátyám is tud repülni. Én pedig az apámtól örököltem a képességét. Repülni jó, bár kellemetlen tud lenni, ha olyasvalaki rendelkezik ilyen képességgel, aki tériszonyos.
Érdekes elgondolás volt, számomra nem a repülés jelentette ezt, hanem azt, ha a családommal lehettem, amikor épp nem kellett a sötét főnixtől tartani és attól, hogy ismét megpróbál megölni. Illetve még valami…
- Számomra nem a repülés a szabadság érzése, hanem az, hogy oda mehetek, ahova szeretnék anélkül, hogy tartanom kéne, hogy az AIM, a Főnix vagy Kang ártásától kellene tartanom. Itt egyik sincs még, így ez a hely, ez az idő számomra a paradicsom egyelőre, remélhetőleg az is marad.
Megköszörültem a torkomat.
- Ez a nap nem a szomorkodásról szól, így ne hagyd, hogy megöljem a hangulatot.

by **Kira Sign** Csüt. 24 Jan. 2013, 14:20

>Zaphire
Mikor arról beszél, hogy náluk a repülés családi vonás, csak elmosolyodtam. Bár amikor arról kezdett beszélni, hogy mit jelentene száméra a szabadság, akkor egy pillanatra lefagyott a mosoly az arcomról.
~ AIM, a Főnix és Kang? Szegény, nem lehetett túl vidám élete.
Mikor arról beszél, hogy ne hagyjam meghalni a hangulatot csak újabb mosolyt kapott tőlem.
- Nyugi, nem fogom hagyni, így inkább témát váltok. Az lenne a kérdésem, olvastam, hogy lesznek kirándulások, de ezek is egyszerű tanulmányi kirándulások, mint az emberi iskolában, vagy kicsit másabb?

by **Sarah** Csüt. 24 Jan. 2013, 23:17

Tánc közben kissé elvigyorodom a válaszán, meglepetten, természetesen, ez pedig kissé kiül a tekintetemre is, de nem rikítóan.
- Ezzel most megleptél. - Mint már mondtam, valóban, általában az embereknek nem szokott az ilyesfajta zene tetszeni, bár nem igazán értem, hogy miért nem, régen pedig mekkora divat volt úgymond, aztán jött a sok szenny elektromos zene, amik legtöbbjének még csak véletlenszerű ritmusa sem volt, nem is tetszett és nem is akarok azon a fajta zenén többet gondolkodni. Felsorol néhány bandát, melyek közül igazából... Nos egyről még nem hallottam Disarmonia Mundiról, a többit jómagam is szoktam hallgatni, szóval azt hiszem megvan, hogy minek fogok hamarosan jobban utána nézni.
- Örülök hogy végre van valaki akivel legalább ezen a téren egyezik az ízlésem, mindenféle ruhám és kiegészítő felszerelésem is van ami ezt a stílust tükrözi, ha gondolod egyszer szívesen megmutatom őket, akár... Hogy is mondjam... Miközben megszabadulok tőlük. - Jobban ezt nem tudtam kifejezni, talán nem is volt lehetséges, mindenesetre is ezt inkább súgom neki, nem kell, hogy esetleg egy olyan személy meghallja, akinek nem kéne, romba döntené az egészet én pedig repülnék innen, a srác előtt meg nem fogok köntörfalazni, sosem voltam az a fajta aki sokáig kerülgetett valamit, ő pedig egyértelműen... Felkeltette az érdeklődésemet. Szóval az egész mellé még adok egy kacér mosolyt, közben pedig egy kissé nehezítem a lépéseket, kíváncsi vagyok, hogy mennyire is ért a keringőhöz, bár még nem túlzottan, tényleg csak egy kicsit.

by **Serena Davidson** Pént. 25 Jan. 2013, 11:17

~ Tina és Zaphire ~
A kérdés után ismét felderült az arcom, ez egy igazán jó kérdés volt Tina részéről és nem hagyta, hogy szomorkodjam amiatt, hogy milyen is volt a múltam, az ő jövőjük. Szerettem az ilyen kirándulásokat, mind tartogatott meglepetéseket.
- Itt minden kicsit másmilyen, mint egy rendes iskolában – mondtam már ismét jókedvűen. – Így a kirándulások is. A legtöbb tanárunk híres a médiában, és vannak kapcsolataik, a SHIELDnél, kormányban, múzeumokban és ehhez hasonló helyeken, így el tudják intézni, hogy olyan dolgokat mondjanak el nekünk, vagy olyat mutassanak meg, amit egy átlagos iskolai kiránduló csapatnak biztosan nem tennének.
Néhány pillanatra elgondolkodtam, hogy mit is lehetne még ezzel kapcsolatban mondani.
- Illetve időnként néhány olyan helyre is megyünk, ahova az emberek többsége például soha el sem juthatna. Például, ha egyszer béke lesz, akkor Asgard ilyen, vagy éppen Attilan. Ugyanilyen, hogy néhány egyetemre, cserediák programmal csak a mi diákjaink juthatnak el, mert máshol nem igen van olyan befolyás, hogy másik bolygón tanulhasson tovább valaki.

by **Kira Sign** Pént. 25 Jan. 2013, 12:22

>Zaphire
Miközben feltettem a kérdésem, láttam az arcán, hogy ismét vidámság költözött belé, és nem hagyta, hogy a szomorú emlékeke magukkal rántsák őt.
Elmesélte nekem, milyenek is szoktak lenni az ilyen kirándulások, persze csak tő mondatokban, de azért néhány érdekes információra is fény derült.
- SHIELDnél, eddig csak olvastam róluk, érdekesnek ígérkeznek a kirándulások.
Mikor közölte, hogy van cserediák program az iskolában, eléggé meglepődtem, főleg mikor megtudtam hova cserélnek diákot.
- Más bolygókra? Pontosan, melyekre? Nem mintha el akarnék szakadni a földről, de azért mégiscsak érdekelne. Mondjuk úgy, hogy kissé hiányosak az ismereteim az degen civilizációkról.

by **Bishop** Pént. 25 Jan. 2013, 18:55

Csillának is kellemes meglepetés, hogy ugyanazt a zenét kedveljük, na igen. Tánc közben érezhetően eltelik egy hosszabb idő azért, kellemes időtöltés, de eszembe jutnak Jonah szavai, nem lenne jó túl sok időt mellette tölteni, mert bezombulhatok, azt az idők végéig meg nem bocsátanám meg magamnak. Elhangzik egy mondat néhány ruhakiegészítőről, ami a hovaszarjak gondolatokat váltja ki belőlem, de hirtelen az utolsó mondatrész után az egész átalakul egy elég szép ajánlattá.
~ Aztajóbüdöskurvaéletbe, az micsoda mocsok élvezet lesz. Várjunk csak... itt valami hiba van a rendszerben, elvileg nem nekem kellene pozitív... mindegy.
Arcomra kaján vigyor ül ki, egy pár pillanatig nem is tudok mit szólni, egy lépést el is vétek, de utána helyre rázódok.
- Hűha, ez elég konkrét volt, nem is tudom, hogy mit mondhatnék rá, talán azt hogy már alig várom. -az utolsó mondatnál egész közel hajolok hozzá, hogy én is a fülébe súghassak- De akkor Veszély miatt nyilván nem itt...
Érzékelem, hogy nehezít a lépéseken, most már jobban odafigyelek, mondjuk még nem túl komplikált a dolog így tudom követni, de már enyhén kocentrálnom kell. Szóval tanult táncot, ez jó, nem valami tajparaszt.

by **Serena Davidson** Szomb. 26 Jan. 2013, 09:57

~ Tina és Zaphire ~
Ha szereted a katonai dolgokat, vagy a technológiát, akkor érdekes – válaszoltam. – Elég sok olyan hely van, ahova csak magas szintű engedéllyel lehet bemenni, így a legjobb részeket nem lehet látni. Még nekem sem pedig nem egyszer segítek az Angyaloknak, ha úgy alakul, meg az sem segít, hogy az anyám ügynök is és ő viszont tényleg Bosszú Angyal. De akkor is a technológia is olyan, hogy az itteni elbújhat mellette.
Persze a gyerekeket nem engednék be az ARMOR monitorizójába, vagy a Pegazus laborjaiba, esetleg fel a Csúcsra, pedig ezek voltak a legjobb helyek az egész SHIELDen belül.
- Igazából, ha legközelebb megyek a Baxter-toronyba, akkor megkérhetném Sue-t, hogy oda menjünk legközelebb és Reed készüljön valami olyasmivel, amit még mi is megértünk és látványos a kísérletei közül – gondolkodtam el hangosan.
Ez a tény a kellemes a hasznossal lenne, a diákok valószínűleg imádnák, hogy a Fantasztikus Négyes tagjaival beszélhetnek és láthatják Mr. Fantasztikus gépeit, esetleg ki is próbálhatják őket. felnevettem Tina szabadkozásán.
- Szerintem a bolygó népességének 99,99%-nak is hiányosak a tudásai erről. Nem igen hiszem, hogy máshol tanítanának ilyesmit. Szerintem felesleges lenne bolygó nevet mondani, elég annyit tudni, hogy több tízezer lakott bolygó van odakint galaxisonként. Bár ebből egy galaxist amúgy sem ajánlunk az alakváltó hüllőszerű skrullokét, egy másikat pedig egy kellemetlen esemény… egy hadüzenet miatt kellett kihúzni a listáról a kree-k. Rájuk emlékezhetsz, bár akkor még nagyon gyerek voltak, 7 éve itt a Földön is összecsaptak, a kree-k a kék bőrűek, míg a skrullok zöldek. A Shi’arok a madárszerű idegenek, náluk épp kettőbe szakadt a birodalom és polgárháború van a két új uralkodó között. szóval jelenleg csak a Tejútrendszer bolygói maradtak választási lehetőségként – magyaráztam.

by **Kira Sign** Vas. 27 Jan. 2013, 22:59

>Zaphire<
Ahogy mesélt nekem a kirándulásokról és a bolygókról én csak figyeltem és ittam szavait.
~ Az árvaházban nem hallani ilyen sztorikat az tuti.
Mikor a Kree-kről mesélt és arról, hogy egy hadüzenet miatt már nem nagyon fogunk arra a bolygóra menni, kicsit elszomorodtam.
- Én meg pont a Kree nyelvet vettem fel második nyelvnek.
~ Így jártam.
- Na mindegy, majd hasznát veszem még valamikor, vagy nem, de sosem lehet tudni mikor lesz rá szükség.
- Amúgy én még abban a hitben vagyok, hogy a tejútrendszerben, ez az egyetlen bolygó, melyen élet van. Téves lenne ez az ismeretem?
Kis tudatlannak éreztem magam kielégíthetetlen tudásvággyal, talán ezért is kérdeztem annyit tőle.
~ Remélem nem idegesítem a sok kérdésemmel.

by **Serena Davidson** Hétf. 28 Jan. 2013, 10:52

~ Tina és Zaphire ~
Elmosolyodtam, amikor a kree-t említette választásnak, ettől függetlenül nem volt rossz az, odakint is nagyon sokan beszélték és még a földön is voltak olyanok, akik igen.
- Soha sem árt a kree nyelv ismerete – válaszoltam. – Az embertelenek nyelve a kree egyik dialektusa, így ott is szinte mindenki beszéli ezt a nyelvet. Illetve az űrben is igencsak elterjedt, mert talán ez a legkönnyebb.
Abba inkább nem szerettem volna belemenni, hogy mi lesz, ha megérkeznek és mit fognak tenni, ne keltsünk pánikot, bőven elég volt az, ha mi sejtettük az eljövendőt, amit már egyébként én magam sem éltem meg a realitás megváltozása miatt. Mosolyogva bólintottam Tina szavaira, olyan ártatlannak és naivnak tűnt azok után a sok szörnyűség után is, amiken átesett ez a világ, ebben a tekintetben anyámra, a jelenkorira hasonlít nagyon.
- Téves bizony – feleltem. – Már a Naprendszerben sem a Föld lakott, régen a Mars is az volt és amennyire tudom a Titánon egy teljes civilizáció él. Nem is beszélve arról, hogy nagyon sokáig egy bázis is volt a Holdon, és még a Uatu, a Föld figyelője is ott él. Több száz különböző faj él a Tejútrendszerben, bár itt nincs konkrétan egy-egy nagy birodalom, mint a többi ismertben. Vannak fejlettek és kevéssé fejlettek is, ha mondhatom ezt sajnos igen sokat tudnak odakint a Földről és az emberiségről és nem épp a legjobb véleménye van rólunk a kozmikus fajoknak.

by **Kira Sign** Hétf. 28 Jan. 2013, 12:27

>Zaphire<
Mikor arról mesélt, hogy az űrben és a földön is elég elterjedte e kree nyelv kicsit megnyugodtam.
- Ez jó hír.
~ Bár nem tudom mikor jutnék ki egyáltalán. Mármint arról se tudok, hogy mikor lesz az első utam az űrben, remélem önszántamból fogok majd kimenni.
Mesélt még a tejút rendszerről is, ami jó volt mert érdekelt a téma, habár eddigi életemben nem sokat foglalkoztam ezzel a témakörrel.
- Nagy a világ és oly sok az ismeretlen, távoli hely.
- Az nem jó ha más bolygóknak rossz a véleménye rólunk, de gondolom ez a tény idővel változni fog majd.
- Amúgy jártál már az űrben? Mert olyan rutinosan mesélsz róla, vagy csak tanult vagy.

by **Serena Davidson** Kedd 29 Jan. 2013, 00:01

~ Tina és Zaphire ~
Gondolom, hogy fog, de amíg olyanok az emberek hozzáállásai, mint amikről tudok, nem valószínű, hogy így fog történni. Most egy X-men volt odakint, Jelly, de az én időmben is sokan voltak, illetve még jó néhány ismerősöm is volt már odakint. A kérdésre elsőre csak megráztam a fejemet.
- Sajnos nem, másik bolygón nem jártam, csak a bolygó körül keringő SHIELD-es űrállomáson.
Néhány másodpercre elhallgattam, majd folytattam tovább.
- De ismerek olyanokat, akik már jártak, vagy éppen másik bolygóról jöttek. Ilyen például Ko néni, Nova néven ismerős lehet a Bosszú Angyaloktól, vagy a fia, aki… itt lakott nagyon sokáig mielőtt elrabolták – fejeztem be bánatosan. – De Ms. Morsus is ilyen, ő tartja a távoli világok és kultúrák órát.
Igen, a kicsi Zam, nagyon reméltem, hogy hamarosan kiderül, hogy hol van és érte megyünk kiszabadítani.
- Az igazat megvallva szívesen mennék, de az én időmben nem volt erre túl nagy lehetőség. Talán majd most lesz lehetőségem valamikor, ki tudja. Nem fáraszt ez a sok információ? – érdeklődtem kedvesen.

by **Kira Sign** Kedd 29 Jan. 2013, 08:41

>Zaphire<
Mosolyogtam miközben hallgattam a nő szavait, bár amikor elmesélte, hogy valakit elraboltak lefagyott a mosoly az arcomról.
- Ki tenne ilyet?
Mikor arról kezdett mesélni, hogy ő is menne szívesen más bolygókra, csak újra elmosolyodtam.
- Biztosan lesz még rá lehetőséged, főleg amennyire befolyásos vagy.
Megkérdezte, hogy nem fáraszt -e a sok információ, eddig is mosolyogtam, de most még szélesebbre húzódott.
- Az izgatottság és a tudásvágy sokszor elűzi a fáradtságot. Bár elég hosszú nap volt, még nem szeretnék aludni térni. talán az életemben bekövetkezett fordulat az oka. Gondolom a te életedben is volt fordulópont, ha más nem az időutazás biztos.

by **Serena Davidson** Kedd 29 Jan. 2013, 11:06

~ Tina és Zaphire ~
- A kree-k – válaszoltam.
Ennyiben szerettem volna hagyni a témát, igencsak kellemetlen volt mindenki számára, hogy egy biztonságos táborból, ahol a diákok mentek, még én is úgy megtámadják az egyik felvigyázó tanárt és elrabolhatnak egy gyermeket. Úgy, hogy kijátsszák a SWORD-ot is és már a bolygón sincsenek. Az egész tény igencsak kellemetlen volt mindenki számára. Azonban a lány szavaira önkéntelenül is elmosolyodtam és legyintettem egyet.
- Én nem vagyok befolyásos – feleltem. – Anyám az, mindkettő. De én? Csak annyit tudok felmutatni, hogy egy hírességgel járok, de semmi több.
Arra már szinte anyámat kivéve nem is emlékszik senki, hogy amíg a köd volt a város felett én vezettem az X-ment egy ideig. De nem is baj, még fiatal voltam és tapasztalatlan. Elgondolkodtam, hogy mi lehetett az, ami ilyen volt számomra. Azt hiszem, hogy tudtam, amikor apa megtalált minket, a nap, amikor Adia meghalt a Főnix miatt és anya az életét adta azért, hogy én elmenekülhessek, igaz nem halt meg, a Főnix megfertőzte, de akkor jó időre elvesztettem őt is.
- Nem, az enyém nem ilyen örömteli, mint a tied, de annak örülök, hogy láthatóan máris jól érzed magad itt – mosolyodtam el. – Akkor lenne egy kérdésem, ilyen fiatalon mi az elképzelésed arról, hogy mi lennél, ha elvégezted az iskolát?

by **Kira Sign** Kedd 29 Jan. 2013, 12:03

>Zaphire<
A rövidke válaszára csak néma csenddel tudtam válaszolni, de legalább a témaváltásnál felderült az arcunk.
- Még mindig tovább jutottál, mint én. Amúgy se azt kell nézni, hogy ki jobb nálad, hanem azt, hogy te miben lehetsz jobb.
Mikor a terveimről kérdezett kicsit elgondolkodtam, mivel egyáltalán nem volt könnyű a kérdés.
- Még nem tudom. Az biztos, hogy a nővéremet keresném meg először, aztán pedig keresnék valami állást. Imádom a biológiát és ezen belül az állatokat és a nővényeket. Szerintem valami olyan munkát keresnék ahol közel lehetek a természethez. Akár vízhez akár földhöz. Bár lehet, hogy a képességem miatt van ez így.
-Tényleg, neked van valami hobbid?

by **Serena Davidson** Kedd 29 Jan. 2013, 13:51

~ Tina és Zaphire ~
- Még fiatal vagy Tina, előtted az egész élet – mondtam és felnevettem. – Na jó, ez úgy hangzott, mintha én olyan nagyon idős lennék.
Furcsa volt az egész, annyi idős voltam, mint ő és a többség idelent, amikor a Főnix jött és mindent megváltoztatott. És még előtte is teljesen máshogyan álltam a dolgokhoz, nekem más volt természetes. Meglepődtem, hogy innen máris állást szeretetett volna keresni.
- Az egyetemet ki is hagyod, nem akarsz tovább tanulni? – érdeklődtem.
A hobbis kérdésnél összeráncoltam egy picit a homlokomat, régen volt, itt nem igazán volt efféle dolgokra időm.
- A hobbi egy olyasfajta luxus, amire nem igen van időm – mondtam. – Régen anya elvitt az Angyalokhoz és ők tanítottak, ezt nagyon szerettem. Manapság… tanár vagyok, szuper hősködöm, barátom van és ezek mellett egyetemre járok. Nem igen van másra időm, de ha van, akkor a legnagyobb örömömet az jelenti, ha a bátyámmal és a sógornőmmel lehetek és velük játszhatok.
Kissé felnevettem.
- Furcsa így hivatkozni rájuk, miközben még csak hét és hat évesek ebben az időben – mosolyogtam. – És neked? Itt azt hiszem elég sok plusz lehetőséged lesz az eddigiekhez képest.

by **Cardas** Kedd 29 Jan. 2013, 18:04

~ Aaron és Bea ~
- Biztos neki is úgy hiányzol, mint ő neked - mondom, mikor felhozza a háziállatának témáját.
Mikor először találkoztunk, akkor is elpanaszolta, hogy az oroszlánját, Elzát nem engedték elhozni. Bevallom, én sem érezném magam túl kellemesen, ha egy nagymacskával futnék össze a folyosón, de ezt nem mondom el Beának.
- A macskád, Szfinx, hogy van? Már hozzászokott a koleszos élethez? - kérdem, hogy ezzel is eltereljem a figyelmét a bánatos gondolatokról.
A késésem megemlítésekkor Bea megint elpirul. Nem tudom, hogy hanyadjára az este, de szerintem rekordot döntött benne, amin magamban jót mosolygok.
- Nem győzök bocsánatot kérni érte - felelem mosolyogva.
Bea megemlíti az evést, ami ellen nincs semmi kifogásom. Bár még pár perce Évi felajánlotta, hogy hoz nekem valami harapnivalót, azt visszautasítottam, mert nem voltam éhes, mikor ugyanezt a kérdést Bea tette fel, akkor már szinte korgott is gyomrom. Hogy a tánc alatt éheztem-e meg, vagy a lány kérdése korgatta-e meg a hasamat, nem tudom.
- Persze, menjünk! - felek. - Végül is valakinek meg kell ennie ezt a sok finomságot, akkor pedig már legyünk mi azok!

by **Kira Sign** Kedd 29 Jan. 2013, 21:20

>Zaphire<
Amikor közölte, hogy előttem az egész élet, felhúztam az egyik szemöldököm mint reakció.
~ Nem hinném, hogy olyan idős lenne, bár felnőttes az biztos.
Igaz kijavította magát, de azért még így is fura volt. Mikor a továbbtanulás került szóba csak megvontam a vállam.
- Még nem tudom, esetleg, ha találok valami olyan szakot ami tetszik. Majd elválik, van időm dönteni.
Mikor arról beszél, hogy a hobbi luxus, csak ismételten felhúztam a szemöldököm.
- A szuper hősködés is lehet hobbi. Minden olyan dolog amit élvezettel csinálsz, hobbinak számít. Legalábbis szerintem.
Mikor a gyereksógorairól beszélt csak elmosolyodtam.
- Fura dolog ez az időutazás. ha én visszamennék a múltba láthatnám a szüleimet gyerekként, de fura is volna. De ha lenne választásom inkább nem mennék, maximum a közelmúltba, de csak akkor, ha valami szörnyűséget kellene megelőznöm, például egy ismerősömet visszarántani a járdára, mert ha nem tenném elcsapná egy elszabadult busz. Inkább ne boncolgassuk ezt a témát.
- Ahonnan jöttem tényleg nem volt sok lehetőségem. Régebben imádtam a művészeteket. imádtam festeni, bár az elmúlt pár évben nem igen volt ilyen tevékenységre lehetőségem. Imádtam még növényekkel és állatokkal foglalkozni.
A következő mondatokat pedig halkabban mondtam neki, nem akartam, hogy más is meghallja.
- Meg volt még egy foglalkozás amit szerettem, a képességem használata. Sokszor teremtettem kolibrit, hogy míg elnézem a reptét, ilyenkor úgy éreztem elszáll tőlem a magány. Talán furán hangzik, hogy valaki kolibrit teremt önmaga szórakoztatására, pedig tudja, hogy csak pár percig van jelen, aztán pedig eltűnik. De mivel nem igazán voltak játékaim ez is el tudott szórakoztatni.
Majd elhallgattam és a szemébe néztem, közben pedig reméltem, hogy nem tart furának az iménti mondataim miatt.

by **Sarah** Kedd 29 Jan. 2013, 22:56

A szavaim szinte pontosan azt váltják ki, mint amit vártam, vagy legalább is mint amiben reménykedtem, még a lépést is elrontja, bár gyorsan korrigál, így mehet tovább nyugodtan a tánc és úgy tűnik, hogy képes is tartani.
- Helyes, helyes. - Válaszolok egy enyhe bólogatás kíséretében.
- Sajnos igen, az a gép eléggé megnehezíti a dolgokat, de legalább most nincs telepata aki kutakodik a gondolatainkban, ennyivel legalább egyszerűbb. Amúgy bocsi, ha egy kicsit túlzottan közvetlen vagyok, nem szeretem kerülgetni a jó dolgokat és hát... Ez is az élet része. Ezzel eléggé pengeélen fogok táncolni. - Erre el kell vigyorodnom, közben pedig azon agyalok, hogy ajánljak-e neki valamit, tulajdonképpen egy kiadós táncért cserébe, amiben már rég nem volt részem, mivel errefelé nem igazán vannak táncórák, amit nagyon sajnálok, mert eljárni meg csak hétvégén tudnék, de így meg messze van. Egy kis gondolkodás után végül arra jutok, hogy legyen, felvetek neki azt a bizonyos ajánlatot, biztosra veszem, hogy nem fogja elutasítani.
- Tudod mit? Kíváncsi vagyok, hogy mennyire is megy neked a táncolás, hogy mennyire tudsz esetleg kifárasztani. Ha sikerül, akkor a nagy alkalomkor teljesítem majd bármely kívánságodat, tényleg, legyen az bármi. Mit szólsz? - Nem mintha amúgy nem lennék eléggé nyitott, de... Hogy is mondjam, szeretem ha a velem kapcsolatos dolgokban inkább én diktálhatok, ez pedig tulajdonképpen így végiggondolva, életem minden részére igaz. Amennyiben igent mond, felveszem ismét a rendes állást, véget vetve a sugdolózásnak, majd pedig várok egy kicsit, amolyan felkészülésként. Versenyszintű tánc, legalább is anno a tánctanárom ezt mondta, igaz sosem jelentkeztem versenyre, vagy csak most nem jut eszembe? Hmm, nem tudom, éppen nem is érdekel, türelmesen kivárom, hogy ő is meglegyen.

Amennyiben nemet mond... Nos nem tudom álcázni a meglepett arckifejezést, de akkor ez esetben csak ugyan úgy nyugisan táncolok tovább, nem akarom erőltetni a dolgot.

by **Thorhalla** Szer. 30 Jan. 2013, 00:02

00:00

by **Teddy** Szer. 30 Jan. 2013, 00:28

Szerencsére a hallgatásom nem okoz kellemetlenséget számára, inkább felvázolja a helyzetet, én pedig nagyrészt egyetértően bólogatok, mert hát igen, akkor egy teljesen más oldalát mutatta meg, egy meglehetősen szimpatikus oldalát, annak ellenére, hogy tényleg rángatott... Igaz tudom, hogy csupán jó szándék volt mögötte, így nem tekintek negatívan a dologra, ahogyan akkor sem tettem, legalább is nem emlékszem, hogy így tettem volna. Természetesen észlelem, hogy lassul a tánc, amihez könnyű igazodni, nem mintha eddig gyors lett volna, s ennek a lépéseit is könnyű felvenni, ő pedig közelebb húz magához, amitől elpirulok és kiráz a hideg, a kellemesebb fajta hideg, amolyan pozitív borzongás és egyáltalán nem ellenkezek, sőt, inkább örülök is neki, tetszik a közelsége, mert bár zavarban vagyok, csak úgy mint azon az órán... Most is képes vagyok megnyugodni tőle, legalább is nagyjából, igaz a szívem ki akar ugrani a mellkasomból és kissé olyan érzésem van, mintha meg akarnék sülni belülről, de még mindig inkább kellemes ez és furcsa. Ezelőtt, sosem voltam így, s most... Kérdez, mert igen, nem bírtam befejezni, ez a helyzet pedig nem biztos, hogy sokat segít ezen a problémán... Vagy, mégis? Ahogyan beszélni próbálok, valahogy még mindig nem nagyon akaródzik menni, ellenben egyre jobban elpirulok, oly annyira hogy lassan az arcom is égni kezd, így nyelnem kell jó párat, igaz nem értem miért, de úgy néz ki, hogy segít valamennyit, meg persze Liam közelsége, ez tesz a legtöbbet.
- Már... Már egy ideje emésztgetem és szeretném, ha tudnál róla. - Belekezdeni nehéz és van benne egy kis akadás, de innentől már könnyebb folytatni.
- Rájöttem, hogy mennyire félreismertelek eleinte és... Hogy... Nagyon kedvelem... Ezt az oldalad... Téged... Jobban mint a többieket... - Eléggé ostobán érzem magam és most nem megy a szemkontaktus tartása, de legalább végre képes voltam közölni vele, csupán abban reménykedek, hogy érti is, hogy mire gondolok, mert máshogy egyszerűen nem tudtam megfogalmazni.

by **Serena Davidson** Szer. 30 Jan. 2013, 10:49

~ Tina és Zaphire
- Igazad van, a szuperhősködés is jó hobbinak – mosolyodtam el.
Ismét az merült fel, amit anya soha sem tett. A beavatkozás merült fel témaként, hogy megmásítaná a dolgokat. Nagyon veszélyes és kényes téma volt ez.
- Ez az, amit igazából nem lehet megtenni – mondtam. – Én próbáltam úgy ténykedni és nem beavatkozni, hogy nagy változást idézzen elő, de anya nem. ha nagyon beavatkozunk, akkor összeomolhat a multiverzum.
Megborzongtam az emléktől, noha nem voltam ott, de anya mesélte, hogy milyen volt a küzdelem Marvellel szemben, amikor eljött a világra, még Thanost is könnyedén megölte! Anya egyik alter verzióját követte, de nem sikerült megszereznie, amit akart, és nem omlott össze a multiverzum. De a világ… nem is akarok arra gondolni, amit arról a „barokk” címjelzésű aktákban olvastam.
- Állatok nem igen vannak itt, de ott van a teljes botanikus kert, így a növényekkel tudsz foglalkozni, ha szeretnél.
Mosolyogva figyeltem, ahogyan arról mesél, hogy a képességét miként használta saját szórakoztatására.
- Nem te vagy az egyetlen, aki ezt teszi – feleltem. – Sokan vannak így, én is tettem így a holdfénnyel. Apa nevezte el így a képességünk használatakor az erőnk kékes fényben jelentkezik.
Koncentrálni kezdtem és a kézfejeim szépen lassan kékes fényben kezdtek izzani.
- Remekül be tudta világítani a sötét szobát – nevettem fel.

A Hall - Page 13 00120

~ Aaron és Bea ~
- Igen, annyira, tudom, beszélek vele is minden nap – válaszolta Bea. – Ez csak szerintem hangzott nagyon furcsán?
A képessége ilyen volt, ami miatt tudott az oroszlánnal is beszélni, és ennek roppantul örült, így legalább az állat is megértette, hogy miért ne menjen a szülők idegeire. Szfinx? Néhány másodperc kellett ahhoz, hogy felfogja, hogy mi is a kérdés.
- Ó, ő remekül van! – mondta. – Tudod, hogy szegény kóbor cica volt, mert kidobták a volt tulajdonosai. Most pedig gyakran jár ki a szabadba egerészni, vagy mókusokat hajkurászni. Bent alszik, kap enni, remekül érzi magát. végre biztonságban tudja magát, jobban érzi magát itt, mint kint Staten Islanden. Csak Veszély volt kiborulva, amikor a folyosón szőrcsomókat talált.
Elmosolyodott a bocsánatkérésnél, majd felnevetett.
- Nem gondoltam komolyan – felelte.
Mikor Aaron igent mondott, hogy egyenek, akkor fejezte be a táncot és a többiek között próbált úgy elhaladni, hogy nem megy nekik. Csak az ételes asztalnál állt meg és vett ki magának egy szendvicset, a tekintete végül Jonah-ra siklott, majd vissza Aaron-ra.
- Vajon Wright mit mondott Évának, hogy így sietve távozott? – érdeklődött.

by **Kira Sign** Szer. 30 Jan. 2013, 11:31

>Zaphire<
Mikor az időutazás témát bolygattuk, láttam rajta, hogy érzékeny téma ezért is váltottam, de ő is hozzáfűzött pár mondatot a felvetésemhez.
- Persze ez érthető.
Mikor mondta, hogy nincsenek állatok, kicsit elszomorodtam, de mikor azt is hozzátette, hogy van botanikus kert, az öröm ismét felragyogott a szememben.
- Már sejtem, hol fogok elidőzni tanítás után. Nem baj ha nincsenek állatok, bár szeretek a közelükben lenni ésaz állatok alatt nem az embereket értem, mert néhány tud úgy viselkedni. Ha állatot szeretnék látni legfeljebb pár percig, de velem lehet a kolibrim.
Mikor megmutatta a képességét csak ámulok.
- Hűha. Tényleg olyan mint a holdfény. Praktikus és energiatakarékos.
- Ha már erőbemutatásnál tartunk. Kíváncsi vagy a kis madaramra?

by Ajánlott tartalom