Re: Bálterem

by **Vron** Szer. 18 Dec. 2013, 02:24

~Nicholas T. McIntyre és Nallo~
Azt a Dialint, akit emleget, még nem ismerem, de a madarakról már eleget olvastam. Nálunk a víz alatt nyilván nincsenek, de tudom, hogy itt fenn nagyon sokféle van, és néhányat háziállatként is tartanak, így ez érthető magyarázat. Az ürüléküket én sem szeretném megkóstolni, úgyhogy jó lesz nekem egy darabig itt, egy kicsit távolabb az asztaltól.
Érzem a meglepettségét, amikor elmondom, hogy miért vagyok itt. Az viszont jólesik, hogy a meglepetés együttérzéssé válik. Egész jól rátapint arra, hogy milyen problémákat jelent az erőm.
- Tényleg nem nagyon. Ennyi ember közé se megyek gyakran. De itt most elég jó érzések vannak. Ilyenkor néha jó érezni. Én nem is ismerem a Karácsonyt, de mégis érzem.
Úgy érzem, hogy neki is vannak rossz emlékei a saját képességével kapcsolatban, de mivel felemlegette, valószínűleg nem annyira vészesek, hogy ne tudjon róla mesélni. Az ő félelmei valahogy teljesen mások, mint az enyémek, de ennél többet nem tudok megállapítani. Rövid habozás után végül megkérdezem:
- Te mit tudsz?

by **Sarah** Szer. 18 Dec. 2013, 03:01

~ Gulyás Csilla és Zacharias Waver-Davidson ~
A hivatalos megnevezésekre csupán csak okosan bólogatok, amolyan " ahogy érzed " módon, majd pedig válaszolok a géppel kapcsolatos kérdésre... Eléggé szimpla kérdés, persze, egy bonyolultabbal kapcsolatban kétlem hogy bármi értelmeset is ki tudnék nyögni neki az androiddal kapcsolatban, ha csak nem azt kérdezi hogy mi a dolga, azt szerintem mindenki vágja, igencsak egyértelmű.
- Igen ő, a suli ügyeletes védelmi rendszere és pocsék humorérzéke van. - Tudom, hogy egy gép és nem ilyesmik felfogására vagy azokra való reakcióra van kitalálva, az viszont komikus amikor néha elcsípek ilyesmi apróságokat, ugyanis nem egy olyan hígagyú diák van akik azért néhanapján próbálkoznak hasonlóval, lássuk be, mind fiatalok vagyunk és ezzel velejáróan igencsak nagy hülyeségekre vagyunk képesek.
- Kíváncsi vagyok hogy mi zajlik le azok fejében akik idiótának nézik. - Valóban, hiszen ha valahova betoppan akkor valószínűleg nem azért megy hogy nyaraljon egy jót. Egy realitás, vegyük mondjuk ezt, olyan nagy, hogy én magam azt el sem tudom képzelni, hiszen ki tudja hogy mi van a mi kis burkunkon kívül, amit talán sosem fogunk látni, s az még ezen realitásba tartozik... Szóval ott eléggé nagy gázok lehetnek ahova beállít, én pedig továbbra is tökéletesen le tudom szűrni az egyértelműt, tehetséges vagyok! A következő információkon elkerekednek a szemeim.
- Akkor megvan hogy hova tűnt az előző igazgató. Tuti sok hasonlót fogsz még látni, csak nem ezeken a falakon belül, legalább is nem valószínű. - Mondom én azzal a hatalmas adaggal amit én tapasztalhattam ugye... Ami azért nem sok, viszont továbbra is tájékozott vagyok, eléggé sok ilyen " érdekességnek " utána néztem, kérdezősködtem, hogy kivel milyen érdekességek történtek és azért néhányaknak vannak igencsak egzotikus történeteik. A szabadkozására szülőföldemmel kapcsolatban csak mosolyogva legyintek.
- Senki sem tudja, igazi misztikum, a legtöbben a szót sem értik. - Mosolygok egy jót a végén, érdekes hogy angolul az " éhes " és " Magyarország " szavak mennyire hasonlítanak egymásra, az uniós létforma pedig érdekesnek hangzik, de az amit utána válaszol a kérdésemre jobban felkelti a figyelmem.
- Nos... Remélem sokáig maradsz. - Jegyzem meg egy egészen sejtelmes tekintet kíséretében, enyhe mosollyal az arcomon. Nem bírtam ki, kíváncsi vagyok a reakciójára, hogy ennyi vajon nagyobb zavartságot vált-e ki mint az eddigiek, s ha igen akkor azt próbálja-e burkolni, vagy sem. A reakciót mindenképpen megvárom, csak utána foglalkozom áthatóbban abba, ami megragadott, mint ahogyan korábban is említettem.
- Érdekesnek hangzik, megkérhetlek hogy meséld el? Már ha van bármi közöm is hozzá, persze. - Nem akarom erőltetni, de eléggé érdekelne mert nem hangzik mindennapinak... Az egész srác nem mindennapi, úgy látszik ez jellemző a családjára. Csak azt ne mondja hogy politikus, elrontaná ezt a gyönyörű képet ami kialakult előttem eddig, mert valahogy még mindig nem tudok megbízni az ilyesfajta személyekben, akik áthatóbban ezzel foglalkoznak mint munka, kivéve Lilandra, ő eléggé más eset. Jut eszembe, még válaszolni kéne a kérdésre is.
- Maradok, mindenképpen, remények fűznek ide. Tudom ez most gyerekesnek fog hangzani de kiskorom óta arról álmodozom hogy rocksztár leszek, rocksztár és modell, gőzerővel dolgozom is rajta csak bandába jelentkezők sehol sincsenek a láthatáron, egyedül gitárral meg nem sokra megyek. -

by **Serena Davidson** Szer. 18 Dec. 2013, 11:15

~ Gulyás Csilla és Zacharias Waver-Davidson ~
Nem is tudta volna máshogyan elképzelni a védelmi rendszert, nem tudna ezen a néven funkcionálni, ha viccesnek készítették volna el. Bár megnézte volna, ha egy robot halálra nevettet valakit, egy sci-fi vígjátéknak még el is ment volna, de nem a valóságnak.
- Nézzük a jó oldalát, ha vicces lenne, akkor nem lehetne belekötni és utálni – mondta. – Mert már lényegében ember lenne.
És elvesztette volna azt a különlegességét, ami miatt az volt, ami. De mindezt már nem tette hozzá. Arra kíváncsi lett volna ő maga is, így bólintott, de azért be kellett látni, hogy nem mindennapos esemény az, hogyha valaki megérkezik, remegő kislányként és azt mondja, hogy ő a multiverzum őrzője, akkor nehéz lehet komolyan venni. De itt legalább mindenki nyitott volt.
- Szerintem az lehet a gond, hogy nem néz ki idősebbnek nálam – nevetett fel. – Egy éppen nagykorú személyt pedig még ilyen információval is nehéz komolyan venni. Jellemzően testvéreknek néztek minket, mikor elvitt más realitásokba.
Valamelyest megnyugodott, hogy nem csak ő az, aki kiakadt a látottakon, hanem más is így reagál arra, ami történt. Legalább is, hogy mi történt azzal a személlyel, akiről a nevét kapta.
- Már találkoztam a démonnal, aki itt él a kúriában – mondta. – Egy fiatal kislány.
A nevét már nem tudta volna megmondani, csak néhány pillanatra látta és utólag mondta az „anyja”, hogy nem mutáns volt a lány, hanem egy démon. Ahogyan Csilla mondta, hogy reméli, hogy sokáig marad Zack önkéntelenül is a tarkójához kapott és nagyon kicsit elpirult.
- Ha ilyen kellemes a társaság, akkor örömmel maradok – mondta zavartan.
Elmesélni? A világ nem feltétlen olyan volt, amit érdemes lenne elmesélni.
- Rendben, leülünk akkor? – kérdezte.
Ha Csilla belemegy, akkor a kezével mutatja az utat, hogy induljon a lány előre, majd az asztalnál kicsit kihúzza az egyik széket a lánynak csak azok után ül le, hogy a lány is megtette.
- Annyira nem érdekes a világunk, amennyire tudom a 2018 elejei szimbionta invázióig minden tökéletesen egyezett nálunk és nálatok. Csak nálunk nem sikerült megállítani ezt, először New York hősei buktak el majd Amerikáé és lassan a világé. Ázsia magára lőtt egy hidrogénbombát, de ez nem ártott a szörny seregnek, az emberek elhullottak, de a szimbionták életben maradtak. A reménytelenségben összesen Kanada, Asztrália, Anglia, Közép-Európa és Wakanda állt csak, így a világ négy önkéntest keresett. Kilőtték őket az űrbe, hogy a kint levő sugárzás hátha tesz velük valamit, amivel legyőzhetik a szimbiontákat. Őket nevezték el Fantasztikus Négyesnek, anya is egy volt közülük. Végül legyőzték Ghost-ot és a szimbiontákat is visszatudták verni, utána a világ lassanként állt helyre és tért vissza minden a kerékvágásba.
Utána hallgatta, hogy Csilla mit mond, hogy maradna és mik a tervei.
- Gyerekesnek? – kérdezte vissza. – Ezt egy színésznek és modellnek mondod… vagyis az voltam, amíg ide nem kerültem. Ha itt a suliban nem is, fősulin tuti, hogy lesznek rock bandák és emberek, akiket érdekel. Modellkedést, hogy gondoltad, van ismerősöd, vagy szerencsét próbálsz az Topmodell leszek showban, ha itt van ilyen… - érdeklődött bármilyen sértő szándék nélkül.

by **Tyranis** Szer. 18 Dec. 2013, 11:15

~ Jonah Wright és Tony Price ~
Szerencsére tényleg ki tudta csalni az illetőt, akit kellett, így ennek köszönhetően Price oda tudott jutni, ahova kellett neki és a pultos ezt észre sem vette. Szerencsére kellően lefoglalta őt a sütemény és az üdítő, amit Jonah hozott neki. A kérdés a fiútól talán még furcsán is hangzott, hogy szólni. Végül is pont ez tette fel a kérdést, aki már csempészett vágyfokozót Logan zuhanyzójának rózsáiba a dirihelyettes miatt, aztán füsttel és habbal lepte be az iskolát, golfozott és Logan irodájának ablakán lőtte be a golflabdákat, és most percekkel ezelőtt újabb merényletre készült Rozsomák és az „emberiség” ellen, ami az iskolát jelentette. Igazából a válasz után, hogy nem szükséges még beszélni kezdett, amivel elvonhatja a figyelmét a pultról a fickónak, majd jött a legeslegjobb pillanat, amikor az említett ellenség megérkezett. Ettől a pillanattól kezdve ez nyílt háború volt, hogy megjelent az is a csatatéren.
- És még van képe eljönni és úgy tenni, mint aki nem tud senkiről – csikorgatta a fogait megjátszva a hitelesség kedvéért.
Ezzel, hogy a pultos is ténylegesen arra fordult Price mindent tökéletesen ki tudott vitelezni. Amikor Jonah látta, hogy a bűntársa távozik, akkor szólalt meg.
- De nem akarom tovább feltartani, ha úgy véli, hogy nem szükséges szólni, akkor legyen úgy, még új nekem ez a tanárosdi – mondta.
Ezzel a kiürült tányért és poharat elvette a másiktól, majd elindult visszafelé az asztalokhoz, hogy azokat letegye és csatlakozzon újra Price-hoz.

//Bishop, hogy mikor vált a zene át arra, amire rád bízom, hogy majd a Te reagodban legyen egy KM komment erre, hogy mindenkire vonatkozik az a rész.//

by **Kyle Phoenix** Szer. 18 Dec. 2013, 12:24

~Nallo és Nicholas T. McIntyre ~

Úgy látszik beletrafáltam, hogy mi is jelenti a legnagyobb problémát Nallonak. Ha érzi, hogy mások mit éreznek, akkor az elég zavaró lehet, amíg nem tudja elcsendesíteni. Mármint képzeljük csak el, hogy folyton folyvást tisztában vagyunk a körülöttünk lévőkkel, akár akarjuk, akár nem. Ráadásul sok emberben sok negatívum is felgyűlhet, és ha ő ezt valóban megérzi, akkor az eléggé elszúrhatja a napját.
Viszont a Karácsony valóban egy pozitív dolog, amikor a legtöbben azért a jóra törekszünk, esetleg az ismerősök ajándékot adnak egymásnak (sajnos nekem még nincs ilyen valóban jó haverom a suliban). Így gondolom tényleg pozitív érzések lenghetik be a termet...kivéve talán a madárürüléket, de az is inkább bosszantó, mint igazán félelmetes.
- Te mit tudsz?
Gondoltam, hogy előbb – utóbb rákérdez, főleg, hogy az ő képességéről már beszéltünk. Kicsit olyan érzésem volt, mint amikor két cserediák érdeklődik a másik otthona felől valami külföldi suliban. Csak itt a különlegességünk a mutáns képességeink.
- Ó hát az én képességem egy kicsit talán kevésbé egzotikus – mondom mosolyogva. – Elektromosságot termelek, meg fel – le kapcsolhatok dolgokat. Persze nem vagyok egy Viharisten – vigyorodok el szélesebben – de időnként kifejezetten jól jön. Csak időnként muszáj vagyok megszabadulni a feleslegtől, különben még egy kézfogás is fájdalmas lenne – utalok arra, hogy még én sem tudom igazán kontrollálni az erőmet. – De, ahogy te is említetted, én is remélem, hogy ezt itt megtanulhatom...
Megvárom, hogy tesz –e hozzá valamit, majd felteszem azt a kérdést, ami egyébként igen érdekel, mármint, azért mert valószínűleg annyira más, bár aztán lehet, hogy nem is.
- Szereted a zenét?

by **Night** Szer. 18 Dec. 2013, 20:35

~ Zack Blue és Törpilla / Tyranis ~

A lány rám se néz hanem csak pötyög tovább a gépén, pedig hozzá beszélek. Bevallom ez kissé idegesít, de nem szólom le, elvégre én se nézek mindig az emberek szemébe, ha dogozom, de amilyen mértékben csinálja az azért túlzás kicsit.
~ Vagy nagyon el van szállva magától, hogy neki rám se kell néznie,vagy pedig tényleg annyira belemerült a munkába. Ha így lenne akkor is néha felnézhetne, legalább egy pillanatra.
- Gyakran én is belemerülök a szerelésbe és nem nézek rájuk miközben velük beszélek, de azért néha fel szoktam nézni, hogy érzékeltessem a másikkal, hogy nem sz*rom le amit mond nekem magasról.
Az elvegyülési felvetésemre válaszol, bár oldalra fordította kissé a fejét, továbbra sem nézett rám, hanem pötyögött tovább.
~ Haladunk, nem nézett rám, de legalább reagált. A maga módján
- De az ember társas lény és szüksége van beszédre, még ha le is tudja annyi mennyiséggel amennyit a munkatársaival beszél, miközben dolgozik.
-Két órát? Három hónapja? Mi vagy te robot, hogy elég neked ennyi pihenés? Gondolom van más logikus magyarázat, elmondanád, hogy lehet elég számodra ennyi pihenés?
Kérdem, bár a hangomban csak a kíváncsiság és a enyhe hitetlenség cseng.

by **Tyranis** Csüt. 19 Dec. 2013, 09:05

~ Zack Blue és Törpilla / Tyranis ~
Az igencsak hosszú levezetésnél most nagyot ugrott és egyből a hatvan-hetvenedik oldalig lapozott, hogy ott nézzen meg valamit. Itt is ugyanúgy matematikai levezetések voltak láthatóak igencsak komplex fizikai utalásokkal is, olyan szintű dolgokról, amiket a földiek még elfogadtak, mert nem voltak megcáfolva, de Tyra már megtette és az újonnan saját maga által bizonyított tételeket használt. Ahogyan Zack figyelte őt, láthatta, hogy nincs elszállva magától, mert egyetlen egy érzelmet sem mutatott ki a lány. Sokkalta inkább arról lehetett szó, hogy egyszerűen nem érti, vagy teljesen feleslegesnek tartja a megszokott normál társadalmi normákat. Vagy mind a kettő is fent állhatott. Arra egyáltalán nem reagált, amit mondott a férfi neki, hogy ő máskor rá szokott nézni egyesekre. A szeme sem rezdült, ahogyan a testmozgása sem árulkodott arról, hogy magára vette volna azt, amit mondtak neki. Továbbra is csak a holografikus kivetítőjét figyelte és rajta a számításokat. Csak a következő kérdésre felelt, a kihallatszódó élt, hangsúlyt nem is vette figyelembe, a némi apró gúnyt a logikus szó kiejtésekor sem fogta fel és nem érzékelte. Már régen megtanulhatta volna, hogy melyik érzés micsoda és mi a jelentősége, de
- Örökkévaló és kree hibrid a fajom megnevezése – válaszolta miközben két újabb változót írt át. – Az anyám Ko-Rel, az apám pedig Thanos, a titán.
Újra a számsorra figyelt és egy hiányzó pont kellett a pontos adatokhoz. Lehet, hogy ahhoz itt nem is kap pontos választ, hanem vissza kell caplatnia az ARMOR-hoz, hogy ott végezzen méréseket, mert logikus volt, hogy ott sem tudják pontosan ezt az adatot.
- Mi ennek a realitásnak a pontos helyzete és elhelyezkedése a multiverzum központjához képest? – kérdezte.

Ko-Relt tudja a karid, hogy kicsoda, a Bosszú Angyalok tagja, a kree nova. Thanos-t, meg akkor tudhajta, ha kinyitotta valaha az idegen fajok és kultúrák tankönyvet a karid, a top 3 legrosszabb kozmikus entitás között szerepelt egy oldalon a Galactus-sal és a Főnix-el.

by **Sarah** Csüt. 19 Dec. 2013, 17:55

~ Gulyás Csilla és Zacharias Waver-Davidson ~
A humor hiányának vicces oldalát valahogy nem tekintem viccesnek, de mosolyogva biccentek egyet finoman, mert lényegében igaza van, bár tény, hogy én magam sosem tápláltam gyűlöletet a gépezet iránt, főleg hogy attól függetlenül hogy mindent lát és mindent hall, sosem avatkozott be az... Nevezzük úgy, hogy akcióimba, talán jelentette és talán nem akartak kicsapni a suliból attól függetlenül, hogy tisztán emlékszem rá, hogy meg lettem vele fenyegetve hogy még az országból is elküldenek, úgy tűnik a száj volt nagyobb mint maga a cselekvés ereje. Amúgy azért lássuk be, hogy Serenának sem egy jelöltje van és azért amit velük csinál, még ha nem is úgy, az azért egy fokkal rosszabb, vagy amit velük csinált, persze neki senki sem jegyzi meg, miért is tennék, felnőttnek minősül, bár én sem tekintek úgy magamra mint gyerekre, mert max a korhatár miatt mondhatnák, bár abból is már csak egy vagy két év és vége... Azt hiszem kettő.
- Hmm, ez magyarázza és tény.... Szóval akkor mondhatjuk, hogy világjáró felfedező vagy, gondolom rengeteg érdekes helyre elvitt. - Mert... Nem igazán látok rá más logikus magyarázatot, ha én anya lennék és csak így vinném a gyerekemet ide-oda, hogy más okból vigyem. A démon kislányra bólintok, magam is összefutottam már vele és most nem igazán helyes módon nem jut eszembe a neve.
- Ő másik kategória, de én a több ember ugyan azon helyen kategóriára gondoltam, meg egyéb eléggé veszett dolgokra, az éggel jellemzően történik valami, vörös villámok, véreső. Plusz egyszer egy ismerősöm felhívott telefonon és azt mondta hogy a barátnője kentaur lett. - Azt hiszem ez a vörös villámokkal egy időben volt nagyjából, nem vagyok benne biztos, nem emlékszem olyan tisztán. Az elpirulásra és tarkó vakargatásra szélesebbre nyúlik a mosoly a számon és az elégedettség meleg érzése járja át a testem egy pillanatra.
- Örülök, hogy kellemesnek találod. Ami azt illeti ez most egy amolyan próba is a magam részére, ha gondolod elmondom miért. - Következő kérdésemre pedig először kérdéssel felel, melyre mosolyogva bólintok s követem, ahogyan pedig kihúzza a széket természetesen helyet foglalok.
- Micsoda úriember, köszönöm. - Fejezem ki magam továbbra is mosolyogva miközben nyomon követem ahogyan ő maga is helyet foglal, majd pedig, bár nem egészen arra ad választ min amire én magam kíváncsi voltam, de érdeklődve hallgatom hogy mit mesél a világáról. Vannak benne eléggé durva részek, mint a hidrogénbomba, végül pedig lassan bólintok párat picit elgondolkodva.
- Nos, innentől csak felfelé vezethet az út. De amúgy arra a részére gondoltam, hogy forróvá vált alattad a talaj, miért? - Ez érdekelne igazából a legjobban, de örülök annak is természetesen, hogy megosztotta velem ezeket a részleteket attól függetlenül, hogy valószínűleg nem esett neki valami túlzottan jól mesélni róla, hiszen mégiscsak egy eléggé súlyos esetről beszélünk világszinten és mint említette, rengeteg embert elvesztett, ezen részét nem igazán szerettem volna előhozni, de valószínűleg így véletlenül ismételten sikerülhetett, azt pedig csak remélem, hogy ezzel a kérdéssel nem tapintottam valami érzékeny pontra, bár nekem bármit el lehet mondani, olyan vagyok mint egy könyvespolc, mindenkinek tudom a titkait, de senki sem tudhatja azokat a maga kulcsa nélkül, akkor is max a sajátjait. Amit a céljaimra reagál meglep, igazából sok mindennek el tudtam képzelni de pont a színészt illetve modellt nem, bár tény, hogy tényleg megvan neki az amire szüksége lehet.
- Jónak hangzik, milyen filmekben játszottál? - A modellkedését illetően felsejlik bennem néhány igencsak... Nagykorú jelzéssel ellátott kép, amiken próbálok nem tovább mosolyogni elmerengő tekintettel, igazából mivel beszélgetünk ennek az elkerülése eléggé könnyedén megy.
- Remélem igazad lesz a bandával kapcsolatban. A modellkedés terén pedig... Lenne itt valaki a suliban akin keresztül menne de... Inkább nem kommunikálok vele, tipikusan az a gazdag aki érezteti veled hogy mi a különbség közted és közte. Ilyen műsor pedig van de inkább hanyagolnám, sosem értettem ezt, sikert elérni vetélkedőn keresztül, a legtöbb esetben az ilyenekről egy év, max két év után hallani sem lehet. - Kissé elmerengek a végére és megvakargatom az állama egy ujjal.
- Szóval jelenleg fogalmam sincs, neked hogy sikerült? - Ha már munkálkodott ilyen szakmában, akkor miért is ne kérdezzem meg?

by **Serena Davidson** Pént. 20 Dec. 2013, 12:52

~ Gulyás Csilla és Zacharias Waver-Davidson ~
Bólintott, hogy meglehetősen sok helyet látott, igaz még a saját világában sem látott mindent, amit látni akart, és azzal csak nőtt a száma a listának, hogy mit is szeretne megnézni és mit nem fog soha sem tudni.
- Némileg lehet ezt mondani, igen – válaszolta hangosan is végül. – Igazából már maga a tény is érdekes, hogy másik világban vagy és az nem a tied. Túl sok időnk egy-egy világban pedig nem volt.
Pedig volt jó pár hely, ahol maradt volna több ideig és részletesebben nézett volna körbe, de erre nem igen volt lehetősége. Szóval a kislány külön kategória, meg történtek itt más dolgok is. Meglepetten nézett Csillára, amikor mesélt, hogy kentaur lett valaki. Ehhez képest a saját világa nyugodt és békés volt a szimbionták óta. Itt démoninváziók, átváltozó emberek furcsa mitológiai lényekké.
- Ahogy látom ez egy igencsak mozgalmas világ – mondta. – Ahol szinte minden napra jut valami történés.
A homlokát ráncolta össze egy picit a próbára. Igazából a lány egészen szimpatikus volt, nem volt túl rámenős és nem egyből azt akarta, amit a nők többsége nála mindig. Így emiatt igencsak sok plusz pont járt neki.
- Próba? – kérdezte vissza. – Természetesen érdekel, ha elmeséled.
Érezni lehetett a hangjában, hogy nem csak udvariasságból kérdezett vissza erre, hanem tényleg érdekelte a válasz, hogy mi is lehet ez. És végül következett az, amire tudta, hogy mire gondolt Csilla, de direkt kihagyta. Amikor ismét felhozza a forró a talajt a lány, akkor láthatóan lett rosszabb kedve Zack-nek és látszott, hogy ez a téma igencsak kellemetlenül érinti őt és valószínűleg személyes okai lehettek. Nem szívesen jutott az eszébe, hogy miatta halt meg az mostohaapja, aki felnevelte és tanította, aki az apja helyett apja volt.
- Erről ha nem gond, nem szeretnék beszélni – mondta.
Örült, hogy visszakanyarodtak a kellemesebb témához és a filmszerepei kerültek szóba, hogy mikben is szerepelt. Ezekre örömmel gondolt, mert szeretett ilyesmivel foglalkozni, így minden gond nélkül válaszolt erre.
- Gyerekként kezdtem gyerekfilmekben, majd ahogyan egyre idősebb lettem akciófilmek főleg, illetve harcművészet központú filmek, mint régen Jackie Chan filmjei voltak, amik leginkább verekedésekről szól.
Volt itt valaki? Körbenézett a helységben és egy pillanatra megállt a tekintete Wright-on, hallotta, hogy nagyon gazdagok a szülei és ők fizettek egy csomót az iskolába, hogy az felépüljön és, hogy a fiúk is ide járhasson.
- Miért van egy olyan érzésem, hogy Mr. Wright-ról van szó? – kérdezte. – Ami pedig a modellkedést illeti, a világ legismertebb megmentőjének, hősének fia voltam otthon. Mindenki ismert kis korom óta, hiába próbált meg apa elrejteni a szemek elől. Így amikor elkezdtem filmekben szerepelni egyértelmű volt, hogy ilyesmikben is részt kell vennem, ahogyan a talkshowkban is. Máshogy nem sikerült volna… gondolom itt is csak befolyásos ismerősökkel, vagy sok pénzzel lehet csak érvényesülni.

by **Sarah** Pént. 20 Dec. 2013, 14:38

~ Gulyás Csilla és Zacharias Waver-Davidson ~
Mégiscsak van más logikus magyarázat, ha jól értem segített az anyjának... Vagyis segíthetett is, de biztosra veszem, hogy azért piheni is elvitte már máshová, hiszen azok alapján amiket mesélt azért ráférhetett néhanapján, hogy valami olyan helyre menjen ahol teljesen kifújhatja magát.
- Majd itt lesz, ha gondolod jelentkezz épületlátogatási programokra itt a suliban, még Asgardra is eljuttatnak ha belefér az időbe. - Biztosra veszem hogy tudja, hogy kik az asgardiak, bár... Húha mégsem biztos, de azért eléggé valószínű, vagy csak nekem tűnik úgy annak köszönhetően hogy mennyiszer közrejátszottak valamilyen formában az elmúlt évtizedekben a történelemben, még hadat is üzentek egyszer nekik, nem igazán értem, hogy miként gondolták és hogy miért nem lett ennek súlyosabb következménye, mondjuk... De értem, ez olyan lehetett mint amikor Magyarország hadat üzent Amerikának, vajon mi állhatott abban a levélben és meddig nézegették a térképet hogy megtalálják hogy egyáltalán honnan is jött az üzenet? Na nem számít, ez már megtörtént, mindenki tudja mi volt a háttérben, satöbbi. A mozgalmas világra bólogatok.
- Valóban, bár az iskola falain belül annyira nem, igazából mindentől védve vagyunk. - Legalább is ami eddig jött, bármi is volt az, ide be sem tudta tenni a lábát. A próba pedig úgy néz ki, hogy valóban jobban kifejtésre kerülhet s a reakciója alapján valóban érdekli is, bár alapjáraton sem feltételeztem máshogy, általában úgy lehet értelmesen beszélgetni ha az érdeklődés kölcsönös, ha nem úgy lenne azt könnyű kiszúrni és erősen romboló jellege lehet.
- Röviden: a közelmúltban történtek dolgok amik rádöbbentettek, hogy ideje lenne kissé felnőni és változtatni a viselkedésemen és a másokkal véghezvitt interakcióimon. Ez maga a próba, igyekszem elfogadhatóbb irányba mozogni, ennek pedig a legnehezebb része a mutációm kordában tartása, kíváncsi vagyok, hogy menni fog-e egész este. - Igencsak őszinte szavak, erősen érezni a hangsúlyozáson és a tekintet is mindent elárul, bár nem mondhatom, hogy megbántam bármit is ami történt a múltamban, nem, semmit sem bántam meg, de nem szívesen reklámozom, ha mondhatjuk így, ellenben eléggé megbízhatónak és megértőnek tűnik ahhoz, hogy egyrészt ne kezdjen el ítélkezni, másrészt pedig valóban meg is értse a dolgot. A következő téma úgy néz ki, hogy eléggé... Azt nem mondanám, hogy felzaklatja, de látszik rajta, hogy nem szívesen beszélne róla, s valóban nem szeretne róla beszélni, amire csak megértően biccentek.
- Rendben van, sajnálom. - Kérek még elnézést amiért végül is erőltettem a témát, majd pedig hallgatom ahogyan a színészi karrierjéről mesél. Kifejezetten érdekesnek tűnik, gyerekfilmek, majd pedig akciófilmek, amiről a leírás alapján egyetlen egy kérdés ötlik fel hirtelen a tudatomban.
- Tehát ha jól értem tudsz harcolni és te is magad csinálsz mindent kaszkadőrök helyett? - Az tetszett talán a legjobban azokban a filmekben amikben Jackie Chan szerepelt, hogy köztudott volt, hogy valóban ő maga csinálta a trükköket, nem pedig kaszkadőrökkel vették fel és minden film szinte volt egy ilyen baki válogatás, régi szép idők, lassan ideje lenne újra néznem néhányat, bármennyire is régiek, azokat még filmnek nevezném, mostanság amik vannak azok... Hát, nem is tudom, valahogy nem ugyan az. A kérdésére nemlegesen megrázom a fejem
- Nem, nem róla van szó, az illető egy korombeli nőszemély, de most hogy mondod, igazából Jonah talán tudna valamit intézni, rajta még el sem gondolkodtam, pedig korábban pont én mondtam hogy ha megkéri valamire az ember valószínűleg segít. - Kissé megvakarom a tarkómat, hogy miként is nem juthatott eszembe, de végül is nem egy nagy dolog
- Hát nem egy mindennapi családdal rendelkezel. Ami az ismerősöket illeti... Végül is igen, de ha szerencsés az ember akkor talán anélkül is.... Ez a talkshow... Olyan pletykák járnak hogy a stúdió belülről sokkal kisebb mint a kamerákon át. Ez igaz? - Még sosem láttam stúdiót belülről úgy valójából, szóval kissé mozgatja a fantáziámat, a családjáról pedig nem szeretnék faggatózni.

by **Bishop** Pént. 20 Dec. 2013, 20:23

~ Jonah Wright és Tony Price ~
Gond nélkül megy az egész, viszonylag gyorsan végzek is és nem vesztegetem tovább az időm, kisétálok a pult mögül, majd biccentek Jonahnak, hogy végeztem. Természetesen viselkedem, kicsit körbe nézek, amíg még Wright elköszön, hogy ne legyen feltűnő, közben, ahogy végignézek a tömegen meglátom, hogy az a szánalmas Dialin is itt van.
~ És megjött az est sztárvendége is, csak, hogy még jobb legyen a hangulat. Kár, hogy pont neki kell elrontania a karácsonyi hangulatot. S.ggfej.
Megvárom, amíg Wright közelebb jön, addig a látszat kedvéért veszek magamnak egy poharat és töltök egy pohár narancslevet magamnak, ha már jobb nincs ezen a sz.ron. Figyelem, hogy a sznob senki mit csinál, de mivel semmit, ami várható is tőle, ezért inkább Jonahhoz szólok.
- Minden rendben ment Mr. Wright és ahogy látom, időközben a potenciális gyanúsított is megérkezett. Köszönünk neki, vagy hagyjuk inkább a meglepetés utánra?
Nekem igazából bármelyik megfelel, bár ahogy Wrightot ismerem, lehet inkább kivár még, kivéve ha nagyon biztos magában, akkor már most tudatosítania karja a sikerét. Ha igent mond akkor azért elindulok Dialin felé, más esetben viszont inkább valami normálisan kinéző nőt csodálok meg egy futó pillantás erejéig.
~ Arról meg nem szólnak, hogy egy félmeztelen Shi'ar is lesz itt. El kellene járnom az idegen fajok nyelvóráira...

by **Tyranis** Szomb. 21 Dec. 2013, 11:50

~ Jonah Wright és Tony Price ~
Hamarosan ő maga is odaért Price mellé és jobb híján ő is töltött magának egy pohár narancslevet, amit igencsak gyanúsan méregetett. Igazából eddig bírta, hogy nem ivott még semmi töményt ezen az este folyamán. Szóval nekiállt annak, hogy koncentráljon és végre valahára egy kis vodkát is igyon. A tömény túl feltűnő lett volna, de alapozásnak a két vodkanarancs is tökéletesen megfelelt. Amikor Price kérdezte azzal kapcsolatban, hogy mit is tegyenek, ő maga csak koncentrált és feltartotta a kezét, hogy a társa hagyja néhány pillanatra. Amikor végül abbahagyta a koncentrálást elégedetten nézett a két pohár narancslére.
- Most már beleihat Mr. Price, egészségére – intett a másik felé koccintás szerűen.
Ha Price beleiszik, vagy beleszagol az italba, akkor érezhette, hogy az ugyan narancslének nézett ki és az illata is olyan volt, de mellette volt még benne valami más is. Vodka, Jonah a képességével vodkanarancsot csinált az egyébként ihatatlan borzalomból. Most pedig már, mint aki jól végezte a dolgát, mint Jézus, aki a vízből bort csinált… mint Jonah Wright, aki narancsléből vodkanarancsot gyárt a megérkező felé nézett. Igazából már most odament volna, de az túlságosan is feltűnő lett volna.
- Türelem Mr. Price, türelem – mondta. – Előbb nézzük meg, hogy hányan akarják felkoncolni, először a guanó, aztán a meglepetés
Mosolyodott el gonoszul.
- Akkor már mint tanár is jogom lesz odamenni, vajon milyen büntetést érdemel azokért, amiket elkövetett eddig az este folyamán, és amiket „el fog követni”? – kérdezte.
Saját magának volt már pár ötlete, de remélte, hogy Price is mond egy-kettőt, amiből aztán majd szép büntetés sort tehetnek össze.

by **Serena Davidson** Szomb. 21 Dec. 2013, 12:24

~ Gulyás Csilla és Zacharias Waver-Davidson ~
Mosolyogva bólintott Csilla szavaira, tudta, hogy mi azaz Asgard és, hogy milyen tanórák, és foglalkozások vannak az iskolában.
- Már jelentkeztem, igazából augusztus óta megvan az órarendem, a hónap vége óta – mondta. – Egy ideje itt vagyok a realitásban, csak az ARMOR vendégszeretetét élveztem eddig. Karantén, biztosítás, hogy nem akarok semmit sem elkövetni és ehhez hasonlók. Úgy tudom, hogy egy ideig még egy épületben is voltunk, csak ti egy másik szinten voltatok egy hétig karanténban, mint én.
Utalt arra amikor a másik realitásból jöttek haza a fiatalok és egy hétig mind ott voltak az ARMOR főépületében. Amennyire tudta, hogy az iskola falai között biztonságban lennének azzal nem értett egyet, hallotta, hogy mik történtek. Hogy a Morsusokat megtámadta itt egy Hellstorm nevű alak, aki simán besétált a mágikus védfalak mögé, aztán a Zack-et megszálló démont is egy lila alak üldözött el, és a megvadult állatias mutánsok is voltak. Máshol ennyi gond egy élet alatt nem történik, mint itt alig két év alatt. De majd igyekszik alkalmazkodni, szerencsére. Így erre inkább csak egy bólintással jelezte, hogy érti, hogy mire gondolt a lány. A folytatásra feszülten figyelt, hogy mit is mondott és mesélt a lány.
- Az elrablásos ügy volt nem is olyan régen, igaz? – kérdezte.
Hangjából kiderült, ha zavarja Csillát a kérdés, akkor nem vár választ a kérdésre.
- Nem tudom, hogy milyen lehettél régen, de most meglehetősen szimpatikus és kedves lánynak tűnsz – mondta kissé zavartan, de határozottan bóknak szánva mindezt.
Örömtelien mosolyodott el, hogy a lány is tudta, hogy ki volt Chan és, hogy ebben a világban is létezett és ismert volna. Bólintott a kérdésre.
- Ami azt illeti igen, magam csináltam minden jelenetet, mióta járni tudok, tanulok harcművészetet a nevelőapám miatt. Szerencsére jól vettem az akadályokat, a mutációm ügyességben jelentkezik és ezt jól tudtam kamatoztatni a filmekben is.
Így, hogy egy hölgyről volt szó, nem tudta, hogy kire is gondol a lány. Ennyire nem ismerte az itt levőket, csak a tanári karról volt tudomása, illetve azokról, akikre a nővére, húga? Nem tudta, hogy melyik szó illene a legjobban a lányra, korban jelenleg a nővére, de a születési dátumokat nézve a húga volt Steph. Szóval, amit ő mondott, hogy kikkel vigyázzon, rajtuk kívül nem ismert senkit. Kissé zavartan mosolyodott el.
- Hát nem, a biológiai apámmal soha sem találkoztam, egy világban sem. Mire ideértem kiderült, hogy Genosha-n maradt és nem jött haza. Itt van két anyám, Steph… meg egy örökbefogadott öcsém. Egy sima család egyszerűbb lenne. Azok… nem tudom, szerintem egyformák. Bár nem néztem vissza soha sem egy felvételt sem, amiben szerepeltem.
Néhány pillanatra elhallgatott.
- Miket lehet itt a suli területén, vagy a városban csinálni? Még nem igen vagyok képben a lehetőségekkel.

by **Danny Long** Vas. 22 Dec. 2013, 16:42

~Harcimadár és Danny Long~
Örülök, hogy nem sikerült vérig sérteni a lányt. Szegény már megszokta, hogy nem értjük a népét, de be kell látni, hogy tényleg nagyon mások, mint az emberek. Ezek szerint még a Galaxis Védelmezőinél is voltak problémák ezzel. Ez egy kicsit megnyugtat. Jellyről, az űrben levő X-manről hallottam, de még sose találkoztam vele, így róla nem sokat tudnék mondani. Inkább nem is szólok közbe, hagyom, hogy elkezdjen a másik kérdésemre válaszolni. Hamar egyértelmű lesz, hogy a shi'arok bizony elfoglalják más népek bolygóit, és beépítik őket a birodalmukba. Persze egy ilyen katonai nép mi mást is csinálna. Legalább nem irtanak ki senkit, ami azért elég jó. Mármint a hódításhoz képest.Látszik rajta, hogy nagyon büszke a hódításokra, szóval nem látom értelmét, hogy vitatkozni kezdjek. Egy kérdés merül fel bennem:
- Az évmilliók az csak túlzás, ugye? - Hogy lehetne, hogy már évmilliókkal ezelőtt is bolygókat foglaltak volna? Akkor itt még emberek se voltak, nem hogy űrhajók! Vagy összekeverek valamit? Nem, nem hiszem. Tuti nem voltak még emberek akkor!
A kérdés, amit rólunk, emberekről tesz fel, viszont meglep. Kell is pár másodperc, hogy válaszolni tudjak.
- Nem szoktunk kiirtani senkit! A legtöbb mutáns annyira hasonlít az emberekre, hogy nem tűnik ki, az atlantisziak meg az embertelenek pedig a tenger alatt élnek, és csak ritkán találkozunk velük.

by **Vron** Vas. 22 Dec. 2013, 17:30

~Nicholas T. McIntyre és Nallo~
Az ő képessége is elég érdekes.
- Mi Atlantiszon nem használunk áramot, de tanultam róla egy kicsit, hogy hogy működik. Elég hasznos lehet idefenn a képességed.
Most már kezdem megszokni, hogy itt minden árammal működik, de még mindig fura. Amikor elkezdtek felkészíteni a fenti életre, rengeteget hallottam arról, hogy mennyire primitív és mennyire nem hatékony energiát használnak az emberek, aminek a termelése még a természetet is károsítja. De nem akarom megsérteni Nicket, szóval ezt nem hozom fel. Ha jól értem ő sem tudja még tökéletesen használni a képességét, de elvileg mindenki ezért van itt, szóval ez nem annyira meglepő.
A következő kérdése annál inkább. Nem igazán tudom, hogy miről vagy miért jutott ez eszébe, de rendben van.
- Nem tudok zenélni, de szeretem. Nem vagyok... hogy is mondjátok?... megvan, rajongó! De azért szeretem.
Arról is hallottam, hogy az emberek szinte istenítenek rengeteg zenészt, máskor meg vitatkoznak rajta, hogy jók-e egyáltalán. Persze nálunk is tisztelnek egy jó zenészt, de egy jó harcost sokkal többre tartanak, mint bármilyen muzsikust. Jó dolog a zene, persze, de nem igazán értem, hogy miért vannak ennyire oda érte az emberek.

//Bocs a lassúságért, igyekszem visszagyorsulni, csak nagyon sok dolgom volt.//

by **Thorhalla** Hétf. 23 Dec. 2013, 11:36

~ Harcimadár és Danny Long ~
Megrázta a fejét arra, amit a férfi kérdezett. Számára az, hogy a történelem évmilliókra nyúlt vissza nem volt olyan meglepő. Amennyire tudta, hogy a legősibb faj a skrull volt, ők találtak rá a kree-kre és tették azokká őket, amik manapság voltak. Sikerült a legjobb nemezisüket megtalálni és megalkotni. Nem tudta, hogy a számoknál rontott-e, így inkább rákérdezett.
- A számok ugye úgy mennek, hogy egy, tíz, száz, ezer, tízezer, százezer, egymillió? – kérdezte.
Ebben nem volt biztos még, hogy jól tudja-e, így inkább megkérdezte és nem használta a fordítógépet, mert úgyis gyakorolnia kellett az angol nyelvet. Ha megkapja a megerősítést, hogy nem rontotta el a számokat, akkor megerősíti, amit egyszer már kimondott.
- Millió igen – bólintott. – Nem túloztam.
Meglepetten vonta fel a szemöldökét, amikor Danny azt mondta, hogy az emberek nem szoktak ölni.
- Én mást olvastam az úrnőm történelem könyvében. Volt valami úgy száz éve az ékszerekkel* a németeknél, vagy a mutánsok üldözése és vadászata. Meg korábban megannyi ember kiirtása vallási és egyéb okokból. Ezek mesék csak és az ijesztgetést szolgálják, hogy a fiatalok ne viselkedjenek úgy?
Most ő zavarodott össze, nem tudta, hogy mit is gondoljon erről az egészről. A Föld történelmében, amennyire látta megannyi harc és mészárlás volt, de most az egyik X-men mondta, hogy mégsem. És nem igazán látta, hogy miért lett volna oka hazudni a férfinak, igaz belenézhetett volna a fejébe, hogy mi is az igazság, de nem akarta kérdezés nélkül megtenni ezt.

* angolul jobban jött volna ki a jewel és jew hasonlóságával.

by **Danny Long** Hétf. 23 Dec. 2013, 13:22

~ Harcimadár és Danny Long ~
Bólintok, hogy úgy vannak sorban a számok, ahogy mondja. Nem lepődöm meg nagyon, hogy nem biztos ebben Ezek szerint nem túlzás az évmilliók. Ijesztően hangzik. Akkor ennyivel is járnak előttünk? El se tudom képzelni.
Amit a kiirtásról mondtam, az nem egészen úgy jött ki, ahogy akartam, de ez az én hibám. Valahogy sose raktam össze ezt így, ahogy Harcimadár. Persze, voltak olyan országok, ahol nagyon kegyetlenül kiirtottak rengeteg embert, és volt, hogy ránk, mutánsokra is vadásztak, de maga az emberiség összességében nem ilyen. Vagy mégis, csak én akarom így látni?
- Nem, ezek tényleg megtörténtek... Tényleg előfordultak ilyenek, történt csomó gonoszság, de akkor sem volt benne minden ország, vagy az egész emberiség közösen...
Kezdem kellemetlenül érezni magam. Nincs is nagyon kedvem mosolyogni, hogy ékszert mond zsidó helyett, pedig azért egy kicsit vicces. Az a baj, hogy minden igaz, amit mond, csak sose néztem ezekre a dolgokra így. Tényleg nem jobb, amit mi csinálunk, mintha más fajokat irtanánk ki az űrben? Vagy lehet, hogy ezt is csinálnánk, ha lennének elég jó űrhajóink?
- Nem tudom, hogy mondjam... Nem vagyunk tökéletesek. Úgy néz ki, hogy csomó mindent jobban csináltok nálunk. De itt nem akar mindenki háborút, csak sokszor azok győznek, akik igen. Ha ezt így érted: az emberiség nem irt ki senkit, de sokan vannak köztünk, akik igen.

by **Thorhalla** Hétf. 23 Dec. 2013, 19:24

~ Harcimadár és Danny Long ~
Hamarosan kiderült számára, hogy mégiscsak voltak afféle dolgok, amiket látott és olvasott, illetve a császárnője mondott, hogy tanult róla. Ahogyan Danny magyarázni kezdte a dolgokat kezdte megérteni, hogy miért is mondta azt, hogy nem volt ilyen. Azt alapból látta, hogy nem teljes világon voltak ilyenek, hanem csak elszigetelt esetek. Náluk az Impériumban egy-egy ilyen bolygóra vagy bolygórendszerekre terjedt volna ki. Kissé nehéz volt ennyire apróban látni a történéseket és a dolgokat, amik ezzel jártak.
- Így már értem – bólintott.
A folytatásban mondott dolgokra halványan elmosolyodott.
- Több időnk volt tanulni a hibáinkból – mondta.
Tényleg értette így, hogy miként is gondolta a másik és már egy összetettebb képet kapott a világról. Egy biztos volt, hogy itt mindig azok kapnak nagy hatalmat, akik nem érdemelnék meg és jellemzően csak önös céljaikra használnák és használták is. Furcsa egy világ, hogy gyakran nem lázadnak fel ellene és nem törlik el ezeket.
- Még van valami, igencsak furcsa az emberekkel – kezdte. – Miért van az, hogy mindent mindig jobban akarnak tudni másoknál? Az űrben az összes követ is mindig így cselekszik, nincs túl jó megítélése a kozmikus fajoknak erről a helyről.

by **Kyle Phoenix** Hétf. 23 Dec. 2013, 20:44

~Nallo és Nicholas T. McIntyre~

Igazán kár, kíváncsi lettem volna, hogy hogyan vagy mit is hallgatnak a víz alatt. Tekintve, hogy ott, hogyan terjednek a hangok, lehet, hogy el is veszne a lényege. Bár ha jól tudom egyes tengeri emlősök is „énekelnek”. Viszont a kérdésem, mintha meglepte volna Nallot, talán túl gyorsan váltottam témát? Lehet, hogy őt a mutáns képességek jobban érdeklik?
- Bocs a hirtelen témaváltásért – mondom gyorsan – csak még nem szoktam meg, hogy itt nyugodtan beszélhetünk arról, hogy ki mit tud. Otthon a legjobb esetben is furcsának tűnt az emberek szemében, ha elemeket tudtam feltölteni, vagy autót újraindítani, ha lemerült az aksija – teszem hozzá egy vállvonással. – Ezért aztán nem sokat beszéltem a mutáns képességemről.
Persze a másik indok meg az volt, hogy ha nem ijesztettem el valakit, akkor az csalódott volt, amiért nem harmincméteres villámokkal dobálóztam, és nem galambokat pörköltem le az égből.
- Én is inkább egy stílus rajongója vagyok, nem egy zenészé – folytatom, remélve, hogy nem ijesztem el vagy valami. – Megnyugtat, de felpörget, inspirál, ellazít, segít a gondolkodásban stb – legyintek. – De bocs – mosolyodok el – eléggé elkalandoztam...
Ezúttal hagyom beszélni, hátha felvet egy másik témát, vagy kimenti magát, és keres valaki kevésbé csapongó beszélgető társat, igazán nem akarok nagyon “rázuhanni”...

by **Bishop** Hétf. 23 Dec. 2013, 21:40

~ Jonah Wright és Tony Price ~

Mielőtt beleinnék a folyékony valamibe, Jonah koncentrálni kezd. Felismerem, hogy éppen a képességét használja, ezért hagyom a fr.ncba amit mondani akartam, amíg nem végez, pontosan tudom mennyire irritáló amikor mások rosszkor zavarnak, annyira nem vagyok türelmetlen. Mikor végez koccintok vele, egy elégedett félmosollyal az arcomon, már sejtem mi lesz, emlékszem a tavalyi bálra, így az új ízre számítva iszok bele az italba.
~ Vodka-narancs, jó kombináció, de Jonahtól egyszerűnek tűnik. Legutóbb ír whiskeyt emlegetett, a stílus miatt, de úgy látszik, most ez is megteszi neki. Igazából, jah, ezen látszik, hogy nem s.ggfej mindenkivel, csak ő is szereti az értelmes társaságot.
Köszönet képen biccentek neki az első pár korty után. Teljesen higgadt tekintettel nézek végig az éppen magukat elfoglaló diák tömegen, majd nyugtázom, hogy legalább olyan hülyék, mint amire számítottam, nem, hogy nem hozzák szóba, észre se veszik Dialint.
- Nos Mr. Wright, úgy látom a tömeg erejére, ezúttal sem lehet számítani. De nemsokára érkezik a meglepetés. - nézek az órámra majd fel - A büntetéssel kapcsolatban, a fogkefés megoldás szimpatikus, főleg ha a Veszélytermet kell vele tisztára sikálnia, azaz ön területe. Gondját viselhetné még a botanikus kertnek is, lehetőleg minden nap, medencetisztítással együtt, a teljes unalom érdekében, de kaphatna nehezített testnevelésórát Logantől, úgyis túl sportos alkat.
És máris vált a zene, azért még megvárom Jonah válaszát a felvetett ötletekre.

Közérdekű, mindenkit érintő reag:
Egészen karácsonyi a hangulat, ahogy a lassan már megtelt teremben megfelelő módon zajlanak az események. Ekkor hirtelen az eddig játszott, modernebb hangzású, de karácsonyi dalok helyett, egy klasszikus Beethoven szám indul el, drámai hangzással.

by **Sarah** Kedd 24 Dec. 2013, 04:15

~ Gulyás Csilla és Zacharias Waver-Davidson ~
Az órarendre amolyan " értem " módon bólintok, majd pedig az ARMOR-al kapcsolatos szöveget hallgatom s kissé elgondolkodom rajta mielőtt válaszolok.
- Nos, ezzel kapcsolatban sokkal tájékozottabb vagy mint én. Így belegondolva azonban azt kell hogy mondjam, hogy a karantén része kellemetlenebb volt az egésznek mint az a talán egy, vagy két órás bóklászás ami a realitás váltást megelőzte. Nem szeretem ha úgy kezelnek mint aki veszélyes, persze megértem, hogy szükséges volt, csak rossz emlékeket idéz fel. - Kicsit elmerengek beszéd közben, látszik a tekintetemen is eléggé látványosan, mert pár másodpercre elvándorol egy meghatározatlan pont felé, ahogyan az államat is megvakargatom kicsit egy ujjal elgondolkodván, de végül csak visszarángatom magam teljesen a valóságba, főleg a társaság miatt, plusz mert nem szeretek ezen gondolkodni, mindig rosszul érzem magam tőle, amikor az embert úgy kezelik mint aki fertőző halálos betegséggel rendelkezik a mutációja miatt, pár éve nem volt erre példa de akkor eléggé rosszul esett ahhoz hogy élénk nyomot hagyjon és ha eszembe jut, nos, nem dobja fel a kedvemet, de most kizárom ezeket a gondolatokat, nem most van itt a helyük, fölösleges lenne hagyni, hogy elrontsák a kedvem. A kérdésre finoman bólintok.
- Igen arról. Éltem már meg rosszabbat a veszélyteremben de mégis más ha valóban megtörténik az emberrel. - Eléggé nyílt ember vagyok ahhoz, hogy beszéljek róla, főleg mert volt időm megnyugodni is utána, végül is semmi sem történt velünk, vagyis elraboltak és hónapokon keresztül aludtunk de az egésznek az eleje volt a legijesztőbb része, a maradék az annyira... Nem volt nagy durranás, ha mondhatom így, bár meglepő, hogy haza tudtunk jönni, az tény, talán szerencse volt, talán így tervezték meg azok is akik elraboltak... Oké így felemlegetve azért nem valami jó visszaemlékezni azokra a pillanatokra de igyekszem túltenni magam rajta, most már fölösleges rajta rágódni. A bókra elmosolyodom.
- Köszönöm, édes vagy. - Már ebből felmerülne egy gondolat, de hamar átterelődik a téma a filmekre, helyesen, a tekintetem pedig szinte csillog ahogyan megerősíti, hogy valóban ő csinálja a kaszkadőrök helyett a trükköket, s hogy ebben a mutációja segíti, amire így kérdés nélkül megvan a válasz, hogy mi lehet az.
- Lenyűgöző. Ilyenek mellett meglep, hogy ennyire... Hogy fogalmazzak... Hogy olyan vagy amilyen, egy hasonló embertől ezek tudtában általában arra számítanék, hogy öntelt, de ez kellemes csalódás, nagyon kellemes. - Nem pont a legjobb kifejezés amit találni tudtam a dologra, de hirtelen máshogyan nem tudtam megfogalmazni, s valóban, sikeres, modell, színész, jól is néz ki és mégis annyira kedves és egyszerűen süt róla, hogy nem játssza meg magát, vagyis lehet csak én nem veszem észre mert tapasztalt színész, de nem, valószínűleg észrevenném, nagyon sokat beszélek emberekkel ahhoz, hogy ne vegyem észre, vagy nem? Kevés lenne a tudásom? Nem, kétlem. A gondolatok pedig, melyekről korábban beszéltem, ezúttal sokkalta erősebben térnek vissza, elterelés nélkül.
~ Vajon van barátnője? Minden jó pasinak van barátnője, biztosan neki is, bár azt mondta, hogy ahonnan jött nem volt senki, itt pedig valószínűleg még a családját leszámítva senkivel sem találkozott, szóval... Óh, nos, hátha. ~ Be kell látnom, hogy a bejön, és az eddigiek alapján nem egészen úgy mint akik előtte voltak, kicsit felidéz bennem egy régebbi érzést amit elnyomott az, amikor először lényegében összetörték piciny szívem. De vajon komolyan így vagyok vele, vagy ez csak egy futó érzés a pillanat hevében? Nos, erre csak egy valami adhat választ, az pedig az idő, amiből rengeteg van, tekintvén hogy előttünk még az egész éjszaka. A családra bólintok, igazából erre nem tudok igazán mit mondani, szerintem nem vészes a családja, oké, furcsa lehet ez tény, de talán jobb mint egy átlagos család, noha a sajátomat nem cserélném le semelyik másikra, nem, eléggé szeretem őket. A kérdésre elgondolkodom, majd pedig pár másodperc után válaszolok.
- Suliban ha érdekel akkor meglátogathatod a könyvtárt, bármiről találhatsz könyvet ami csak érdekel, szinte bármiről. Aztán ott vannak a közösségi szobák a lakórészeknél, ott társasjátéktól kezdve minden van, még tv is, eléggé sokan járnak oda hogy kitöltsék a mindennapokat. Amúgy van fotólabor, zeneszoba*, botanikus kert ha ilyesmivel szeretsz foglalkozni. Szóval eléggé sok mindent lehet csinálni, szerintem az összeset magam sem tudom felsorolni. A városban kicsit neccesebb, ott annyira sosem néztem szét, vannak kocsmák és nevesebb bárok, Staten Islanden a legjobb szabadtéri strand ahol eddig voltam ezen a helyen. Plusz az egész város tele van érdekesebbnél érdekesebb boltokkal. - Levegővétel és mehetnék kezdő idegenvezetőnek, csak nem vagyok érdekelt ebben a szakmában, összességében kétlem, hogy lenne hozzá türelmem.

// Tudom, hogy nincs zeneszoba mint helység létrehozva, de tekintve az iskolát, feltételezem hogy van. //

by **Tyranis** Kedd 24 Dec. 2013, 12:01

~ Jonah Wright és Tony Price ~
Ő maga is csalódottan vette tudomásul, hogy igazából senki, de senki sem mozdult arra, vagy érdekelte az, hogy a guanó tulajdonosa megérkezett. Hát igen, ebből is kiderült számára, hogy Dialin egy amatőr pancser, akinek a nevére sem emlékszik senki, talán meg sem ismerik, hogy kicsoda. Ennyit arról, hogy ő micsoda csínytevő, ellenben Jonah és Tony azok, akiket mindig megismernek és tudják, hogyha valami történt, akkor azt bizonyára ők tették. Ez pedig roppant elégedettséggel töltötte el.
- Majd ha itt végeztünk Mr. Price, a szobámban van ennél jobb ital is – mondta. – Meg normális ehető étel is.
A szavakra bólintott, majd ismét megszólalt.
- Ebből kiderül, hogy senki sem tudja, hogy kicsoda az a Charles Dialin. És csak a saját egójától van elszállva, de semmire sem jó. És mégis van bőr a képén egy szintre venni magát velünk. Nevetséges.
Némi megvető hangsúly megjelent a hangjában. A meglepetésre pedig már roppant kíváncsi volt, hogy miként fognak a többiek reagálni. Az ötletek felvetésére elvigyorodott, határozottan jók voltak ezek.
- Esetleg gazolás is felhozható büntetésnek, meg az ágyások kapálása a botanikus kertben. Meg most úgyis tél van, nagy havak várhatók, hólapátolás, Logan irodájának ablaka elé és csak akkor végezhet, ha már fel lehet sétálni rajta egyenesen az irodába.
És a zene váltott, úgy tett, mint aki meglepődött ezen.
- Szomorú ténynek tartom Mr. Price, hogy ez a választás jobban illik ide a temető hangulatba, mint a karácsonyi boldog dalok játszása.

by **Serena Davidson** Kedd 24 Dec. 2013, 12:35

~ Gulyás Csilla és Zacharias Waver-Davidson ~
- Nekem semmi ilyen nem volt – mondta. – Gondolom amiatt sem, hogy ki hozott. Nekem jellemzően úgy telt, hogy megannyi adatot olvastam és ismerkedtem a világgal és az épületben szabadon mozoghattam. Persze egy-két „barát” mindig volt a nyomomban, nehogy valami ostobaságot akarjak tenni, nem mintha tettem volna.
A barát szónál mutatta a kezével is a két idézőjelet és nem csak megnyomta a szót, hogy érteni lehessen, hogy az ügynökökre, vagy katonákra gondol. Szerencsére megúszta azt, hogy hátrányosan kezeljék ott és ha vehette úgy mindenki meglehetősen jó fej volt ott. Még a család több része is bejöhetett látogatóba.
- Máshol nem vették ennyire szigorúan, vagy fel sem tűnt nekik, hogy ott voltunk – ismerte be. – Csak itt voltak szigorúak.
Azok után, amit hallott a világról és amit meséltek neki, mindezen persze nem csodálkozott, csak elsőre lepte meg, hogy az első találkozás után az e világi anyja idehozta az ARMOR-hoz, hogy senki se kerüljön bajba a megjelenése miatt. Tehát tényleg amiatt volt az egész, akkor ezen információja pontos volt, ezen kissé meglepődött, de örült is, hogy legalább nem nézik teljesen ostobának és tudatlannak.
- Ah igen a veszélyterem, volt szerencsém róla hallani – bólintott.
Ahogyan Csilla kimondta, hogy édes, akkor önkéntelenül is a tarkójához nyúlt zavartan és elvörösödött egy kicsit ismét. Pontosan ugyanolyan könnyű volt őt zavarba hozni, mint a szüleit.
- Apa mindig szerénységre nevelt és úgy tudom, hogy a biológiai szüleim is azok – felelte. – Nem igen értettem meg soha, hogy miért vannak a sztárok úgy elszállva maguktól…
Figyelmesen hallgatta, hogy milyen lehetőségek vannak az iskolában, igazából fogalma sem volt, hogy milyen lehetőségek vannak, hiszen ezek tényleg érdekelték. A várost úgy vélte, hogy ismeri, a fontosabb helyek ugyanazok voltak, csak volt néhány év eltolódás a kettő között és némi különbségek, de azért nem aggódott. Az iskolánál meglepődött, hogy mennyi lehetőség van, nem várta, hogy ennyi lesz. Valahogy mindig börtönnek tartotta
- New Yorki vagyok – mondta. – A saját városomat ismertem, de ez új… ami a sulit illeti, eddig magántanuló voltam és azt hittem, hogy semmit sem lehet tenni. De örülök, hogy kellemes csalódás az, amit mondtál. Te mit szoktál szabadidőben csinálni?

by **Sarah** Csüt. 26 Dec. 2013, 14:39

~ Gulyás Csilla és Zacharias Waver-Davidson ~
A szavaira bólogatok, nem tudom hogy ellenőrzés és ellenőrzés között milyen különbségek vannak, de legalább neki jobb volt, a katonákra való utalást pedig értettem volna valószínűleg a szó megnyomása nélkül is... Vagy... Valószínűleg nem, de nem számít. Nem igazán tudok rá mint mondani, csak egy kérdés fogalmazódik meg bennem, amit nem értek.
- Mármint hol máshol? - Nem igazán tudom, hogy mire gondol azalatt, hogy máshol nem vették annyira szigorúan, valami más szervezetnél? Esetleg a SHIELD-nél? Vagy van még valami amit kihagytam? Azt hiszem nincs, de nekem is könnyedén kimehet lényegében bármi a fejemből. A veszélyteremre ez úgy veszem, hogy egy gyors zárás is, mivel én magam nem is nagyon tudnék róla mit mesélni, a legemlékezetesebb óráról pedig nem akarok semmit sem felhozni, fölösleges hangulat rombolás lenne, nem igazán itt van a helye, persze fel lehetne úgy is vezetni, hogy ilyen hatása ne nagyon legyen, a megfelelő hangnemmel, testbeszéddel és felvezetéssel bármi elérhető szinte, persze nem minden tüntethető fel kellemesebb színben, de ez azért ha figyelembe vesszük hogy ami velünk történt nem volt valóság, valaki másnak igen de nekünk nem, úgy annyira nem súlyos, amíg az ember nem kezd rajta jobban agyalni. Mellesleg megint sikerül zavarba hoznom, pedig ezúttal még a céljaim között sem volt, megint csak ismételni tudnám magam, valahogy ezt kifejezetten, ha mondhatjuk így aranyosnak és valamilyen szinten vonzónak találom, mint ahogyan azt is, hogy nincs elszállva magától, egyszerűen annyira furcsa hogy ennyire... Olyan amilyen, pedig rengeteg dolog miatt lehetne olyan mint a tipikus hírességek akiknek szokása beképzeltnek lenni, mert modellkedés, filmek, itt a család is kifejezetten érdekes, szerintem ezzel is lehetne, hogy mondjam, nagyzolni? Családdal oké, azzal annyira nem, de azért amennyi kapcsolat nyílik rajtuk keresztül is az sem semmi. De nem, nála ez nincs meg, ezt pedig neveltetéssel magyarázza. Ilyen téren még sosem figyeltem meg a viselkedésüket, nem tartottam ezt a részét kifejezetten fontosnak, bár most hogy így belegondolok van benne valami.
- Nos, a lényeg hogy te nem vagy olyan. Igazából régen volt szerencsém bárkivel is ilyen kellemes beszélgetésre. - Valóban, amióta visszajöttünk senkivel sem beszélgettem úgy rendesen, vagyis ez nem igaz, beszélgettem én csak... Ő most ugye új ismerős is és van benne valami ami nagyon kevesekben, nem vagyok benne biztos, hogy mi lehet, mert nagyon sok dolog adhatna ezeknek a gondolatoknak, kibontakozó érzéseknek alapot. Plusz érdekes hogy mennyi embert nem érdekel a másik, hogy mi volt vele, mit gondol, egyszerűen nem tartják fontosnak, ezt nem tudom megérteni. Mindenesetre is következő téma, örülök, hogy kellemes csalódást tudtam magam i okozni, noha nem magammal kapcsolatban, az talán már megvolt, talán, csak sejthetem, de biztos nem lehetek benne, azonban annak örülök, hogy a sulival kapcsolatban tudtam valami kifejezetten jót is mondani, nem volt valami nehéz feladat.
- Általában gitározok, évek óta gyakorlok szinte minden nap, ha nem akkor táncolni tanulok, illetve a legtöbb időmet mások társaságában töltöm, nem szeretek egyedül lenni, figyelem ahogyan mások játszanak, beszélgetek, ilyesmik. Te? - Mellesleg most tűnik fel hogy a zene nem igazán illik ide... A jó társaság teljesen elterelte a figyelmem, csak véletlenül megütötte a fülem, de különösebben nem foglalkozok vele.

by **Serena Davidson** Pént. 27 Dec. 2013, 14:09

~ Gulyás Csilla és Zacharias Waver-Davidson ~
Kissé zavartan nézett Csillára Zack a visszakérdezés után, nem hitte volna, hogy ennyire félreérthető, vagyis nem érthető lesz, amit mondott. Pedig ő úgy gondolta, hogy teljesen kivehető az, hogy arra utalt, amire saját maga gondolt, hogy másik világokban nem voltak szigorúak a alternatív világokból oda megérkezőkkel.
- Másik világokban – javította ki magát. – Ott nem igen láttam sehol az ARMOR-hoz hasonló szervezetet.
Tette még hozzá az utolsó mondatot, hogy teljesen érhető legyen és ne legyenek olyan kellemetlenségek, mint az előbb, hogy félreértik egymást. Egy kissé zavart mosolyt engedett meg magának, amikor kiderült, hogy Csilla örül, hogy lehetett valakivel beszélgetnie. Odahaza a saját világában nem igen tehette meg, hogy cska így kötetlenül. A legtöbben úgysem rá voltak kíváncsiak, hanem a sztárra és a médiaszereplőre, a filmcsillagra, aki volt valójában és nem pedig arra, hogy kicsoda, micsoda és mikkel szeret foglalkozni. Aztán az ARMOR ügynökök sem voltak éppen a legjobbak arra, hogy beszélgetni lehessen velük. Az e világi családja meg más volt, ők ismerkedtek és nem idegenként, hanem családként. Így igazából már idejét sem tudta Zack, hogy mikor tudott utoljára rendesen beszélgetni.
- Nekem is régen volt – mondta. – Örülök, hogy eleget nyaggattak azért, hogy jöjjek le most ide a bálra.
Figyelmesen hallgatta végig, hogy mik a hobbijai a lánynak, majd a visszakérdezés után szinte azonnal felelt. A zene váltása igazából annyira fel sem tűnt neki, így arra nem is reagált.
- Hát nem igazán volt időm arra, hogy hobbim legyen – mondta. – Lényegében a harcművészet az, illetve a meditáció. Meg szeretem a videó játékokat, nem igazán voltam eddig életemben közösségben. Legalább is nem olyanokkal, akik velem egykorúak lennének. Csak felnőttek között voltam jellemzően.

by Ajánlott tartalom