Wright család lakása

by **Tyranis** Pént. 11 Ápr. 2014, 17:21

A Wright család lakása a Times Square-n.

Képek a lakásról:
http://newyorkpenthouses.blogspot.hu/2011/12/gartner-penthouse-for-sale-in-new-york.html
Az erkély:
http://luxport.s3.amazonaws.com/97377/180%2BAve%2BOf%2BThe%2BAmericas%2BPha%2BNew%2BYork%2BNY%2BUSA%2B362404_001_S.jpg
http://luxport.s3.amazonaws.com/97377/180%2BAve%2BOf%2BThe%2BAmericas%2BPha%2BNew%2BYork%2BNY%2BUSA%2B362404_002_S.jpg

by **Morsus** Vas. 20 Ápr. 2014, 22:26

Az emeleti szintre megérkezve a lift kinyílik és megjelenik a Wright new york-i rezidenciájára. Ez a díszes hatalmas szint mindennel rendelkezik. Rengeteg lakószoba, videojátékok, yakuzzi, hatalmas medence. Egy álom lakás és tökéletesen fent van tartva az épületben dolgozók által, hogy ha bármikor a család erre járna úgy lehessenek itt, mintha ez is a saját otthonuk legyen. Még fürdő és váltó ruhák is vannak minden méretben csak a biztonság kedvéért.
Xavier előre gurulva néz körbe.
- Remélem a szüleidnek tényleg nem fog problémát okozni az ittlétünk.
Mondta a férfi és békésen begurult.
- Hát fiatalok érezzétek jól magatokat. Kérlek ne maradjatok fel sokáig. Kérlek titeket ne hadakozzatok, ez a pihenés ideje.
Ezzel elgurult az egyik szobába kicsit lepihenni.

/Szabad játékot kaptok egy időre, kb majd Serenával csatlakozom be./

by **Tyranis** Hétf. 21 Ápr. 2014, 10:27

//Előzmény: Times Square//

Gail szavaira elvigyorodott, amikor rákérdezett az italokra.
- Szerintem igen, bár annál jobbak vannak otthon – mondta. – És sok.
Chuck szavaira bólintott, hogy a liftek rendben vannak, egy ilyen házban nem lehetett túl megengedett, hogy ne működjenek. Arra bólogatott, hogy igen, megláthatja Gail. Meg mindenki más is, olyan helyet, amit valószínűleg csak a tévében láttak korábban, de Jonah számára ez volt a mindennapos. Utoljára ment be a lakásba, amint felértek az emeletre, hagyta, hogy mindenki szája tátva maradjon azok után, amit most láttak.
- Tényleg nem – mondta. – Mikor Gail-ért jöttem be New Yorkba, akkor is itt szálltam meg. Illetve itt laktam az iskolai szünetekben is, amikor nem mentem haza a birtokra.
Ezúttal tényleg nem hazudott, még számára is furcsa volt, de tényleg bármikor hazajöhetett, amikor akart. A szülei szerint inkább ide, mintsem a birtokra, ahol láb alatt lenne és idegesítené őket. Amikor Chuck elgurult lepihenni, akkor fordult a többiek felé.
- Nos, ki mit akar csinálni? – kérdezte. – Játszani, még egy filmet megnézni, vagy esetleg fürdőzni egyet?
Neki igazából megannyi terve volt, de most már csak azért is ott akart lenni, ahol a többiek, hogy lássa a képükön azt, hogy mit éreznek a hellyel kapcsolatban, még akkor is, ha az zavartság a gazdagság és fényűzés miatt, vagy éppen a sárga irigység.

by **Ayye Captain!** Hétf. 26 Május 2014, 02:39

A Wright lakás nem hozott különösebb megkönnyebbülést, persze remek, hogy nem kell utaznunk az éjszaka és elhiszem, hogy a kisebbek talán nem is bírná olyan jól. De nekem az egész olyan idegen, a nagy terek kitöltetlenül, a hideg divatos színek. Nem az én ízlésem és már most tudom, hogy nehezen fogok itt elaludni. Hiányzik ebből a lakásból minden élet vagy otthonosság. A házigazda sem a kedvencem a csapatból, de azért hálás vagyok neki. Bár Jarod helyében gyanakodnék, hogy hátsó szándékai voltak ezzel a meghívással. Lerí róla, hogy nem csak a mutánsos balhénk óta tartozik a társadalom más elemei közé. A dühkitörés szintű fröcsögését követő kedves invitálás is betudható egyfajta technikának amit nálunk is használ pár bunkó. Tipikus és egyszerű hölgyeknél általában hatásos.
Minden esetre én nem vágyok filmezésre vagy játékokra, de csak úgy nem hiszem, hogy le lehetne ülni egymással beszélgetni. Márpedig a hely miatt nem is megyek korán aludni, csapat ismerkedésből viszont van mit behoznunk. A rivalizálás mindig müködik szóval leszek is első:
- Mutass valami játszhatót, lehetőleg több játékosnak valót! - Mondom a lehetőségeimhez mérten lelkesen, kicsit talán fáradtan. Miközben körbe nézelődök. Nem tartok szemkontaktust, csak a megszólításig amíg illőnek érzem. Nem akarom véletlen felbátorítani a srácot.

by **Tyranis** Hétf. 26 Május 2014, 10:26

Mikor felvetette az ötletet igazából nagyon reménykedett benne, hogy Gail lesz az, aki elsőként mond valamit és akkor a többi idióta balféket le is rázhatja azzal az dologgal még annak ellenére is, hogy látni akarta a reakciókat, de sajnálatára nem így történt. Mutasson valamit, amivel többen játszhatnak? Majdnem felnevetett, mintha ezek itt bármire is rávehetőek lehettek volna. Igazából inkább passzivitási versenyt lehetett volna tartani, egyedül a két lány, Gail és Kate volt az, akiben volt bizodalma, hiszen velük lehetett nagyjából bármit csinálni, beszélgetni, játszani, korizni, stb. A többiek? A többség csak siránkozott, vagy még azt sem. A kérdésre azonnal felelt.
- Három szobával odébb egyenes ki falig az itt levő fürdőkig, aztán ott balra – mondta. – Társason át számítógépes játékok is vannak, minden platformra.
Mondta ezt igencsak egykedvűen nem is leplezve azt, hogy nem lelkesedik amiatt, hogy pont az a srác volt az, aki bármit is felhozott. Továbbra is sokkalta inkább Gail-ra figyelt, hiszen saját maga igazából a lánnyal lett volna, mintsem a többiekkel. Közben elsétált a hűtőig és kivett belőle magának egy hideg üdítőt, amibe bele is kortyolt.
- Többiek? – kérdezte.
A konyhapultnak támaszkodott és továbbra is reménykedett benne, hogy a többiek is mondanak valamit, amivel leszavazható lesz a társas, vagy számítógépes játék. Ezeket a suliban is csinálhatta és csinálta is állandó jelleggel.

//Ah egyébként hölgyes megjegyzésre, ami Tobinál volt, mindenki tudja, hogy Jonah és Gail pár hete együtt vannak, amióta a srác visszahozta a suliba a lányt.//

by **Sarah** Kedd 27 Május 2014, 01:32

A liftbe belépve kezd oldódni kissé a hangulatom, ahogyan már csak a viszonylag jól ismert társaság marad meg körülöttem és nincsenek már idegenek, vagy nagyobb tömeg, maximum tömörülés a liftben. Ahogyan az ajtók oldalra húzódnak pár másodpercig fel sem igazán fogom, hogy milyen térbe lépek be a társasággal, egyszerűen csak megteszek pár lépést s csak utána jut el a tudatomig, hogy mit látok. Hosszasan bámészkodok már csak az első szobában zavarodottan ahogyan próbálom feldolgozni a teljesen szokatlan környezetet amivel korábban még nem volt szerencsém találkozni, a probléma jelentés részét az adja, hogy fogalmam sincs miként reagáljak, így csak némán forgolódok, az öltözetemnek hála pedig maximum a szemeimről lehet leolvasni a dolgokat, plusz arról hogy a professzor távozását bármiféle reakció nélkül hagyom ahogyan az nem jut el éppen az agyamig. Bizonytalan mennyiségű idő után sikerül túllépni ezen, ahogyan már nincs új dolog és kezdem megszokni a környezetet, ennek megfelelően oldódik egy keveset a testtartásom is és nagy részben megértem, hogy miről beszélnek a többiek, bár az elejéről lemaradtam egy kicsit de könnyű következtetni, igazából... Oké nem lényeges ezt kifejteni azt hiszem. Lassan elkezdem magamról levedleni a védőburkomat, avagy a kabátomat ahogyan már nincs rá szükség, a kesztyűket és a sálat a zsebébe gyűrve és az egészet befogva az egyik karom alá, bár az egész végén kénytelen vagyok egy halk sóhajjal levezetni egy minimálisan felgyülemlett feszültséget az egész vetkőzés dologtól, pedig csak egy kapát, de mégis kicsit úgy érzem magam mintha hiányos lenne az öltözetem... Bár a mutációmnak köszönhetően a többiek sajnos láttak belőlem már többet is, ez pedig talán nyugtatna de inkább kellemetlen, viszont ez ellen már nem tudok mit tenni és most igyekszem elhessegetni ezt a gondolatot és valahogy értelmesen válaszolni...
-... F...Fürdőzés? Már ha megoldható. - Teszem fel egy félénk mosollyal a kérdést és kissé nehezemre esik elhinni hogy pont én kérdem ezt, bár van egy olyan érzésem hogy szép kilátás nyílik onnan és személy szerint nagyon érdekelne, hogy milyen innen fentről a kinti tér.

by **Tyranis** Kedd 27 Május 2014, 11:28

Jonah-nak nem is kellett sokat várnia, mert Kate hangját hallotta meg. Szélesen vigyorodott el, végre valami jó ötlet. Főleg, hogy a fürdőzés tekintetében még több minden felől lehetett választani itt. letette az üdítőt és előlépett a pult mögül.
- Akkor van két lehetőség – mondta. – Jakuzzi, vagy pedig sima medence. Aki akar még jöjjön velem.
Csukott szemmel elnavigált ebben a lakásban, így könnyedén tudta Kate-t, illetve aki még jött elvezetni az egyik szobához. Odabent megannyi ruha volt, fürdőruhák, bikinik, úszónadrág rövid és hosszabb kiszerelésben is, illetve éjszakai itt alváshoz szükséges ruhák, meg nappalra valók is, mindezek több méretben.
- Mindenki találhat itt megfelelőt magának – mondta. – Utána lényegében bármelyik szobába be lehet menni átöltözni, csak mi vagyunk itt, meg Chuck.
Chuck már kevésbé volt jó hír, de hát nem lehetett ezzel mit csinálni és kénytelen volt elviselni a kopaszt. Bár remélte, hogy lefeküdt aludni és békén hagyja őket, hogy azt tegyenek, amit csak akarnak. Bízott benne, hogy a társaság értelmesebb fele, azaz Gail is csatlakozik hozzájuk, de még nem igen döntötte el, hogy megvárja, hogy a barátnője mit is mond, vagy csatlakozik Kate-hez. Hmm, végül is, megfordult a fejében, mennyire vicces jégfürdővé tenni a medencét és a jakuzzit, amíg fürdenek benne? Saját magát ugyan nem zavarná, de mindenki mást igen és a reakciók kellően viccesek lennének. Szóval ez nem volt elvetendő ötlet.

by **Morsus** Szer. 28 Május 2014, 21:31

Ameddig a diákok beszélgettek Gail elaludt a kanapéén. A csapat csak azt veszi észre, hogy a lány morog valamit. Mimkor mind odafordulnak a lány álmában kezd neki jósolni. Csukott szemmel, de érzékelhetően mindenki felé fordul egyesével.
- Nem az vagy, aminek látszol.
Mondja Bobnak. Ezzel Katehez fordul.
- Nélküled elvesz az X-men.
Mondja a lánynak és a Trant testvéréhez fordul.
- A véretek. A családotok. Túl... nagy. Az úr... mister jön értettek.
Jeromehoz egy kicsit ki is nyúl.
- Csak a saját büszkeséged buktathat el, de az el is fog, ha hagyod.
Ekkor az arcán pár csepp könny csordul végig.
- Ne...
Súgja és feje lassan Jonah felé fordul.
- Idővel döntened kell, hogy a világ vagy az emberek királya leszel. Dönts... jól...
Végül az égbe néz.
- A fehér hajúak.. ha nem segítettek nekik ők lesznek a végeztettek. Jonah... fogad el őt el, vagy...
Ezzel lassan a szobára "pillant", ahol Xavier alszik.
- A következő harcon a sötétgép... csak, ha együtt vagyunk tudjuk megmenteni. Csak mi.

by **Tyranis** Csüt. 29 Május 2014, 10:54

Mielőtt elindult volna a magyarázat után, hogy mutassa a szobát Kate-nek, ahol a ruhák vannak hallotta meg Gail hangját. Arra fordult meg és látta meg, hogy csukott szemmel beszél. Mintha aludt volna, de mégis tisztán és érthetően beszélt. Közelebb ment és leguggolt a kanapé előtt. Figyelte, hogy kinek mit is mond, mivel neki már elmondta, hogy miként látta a víziókat többször is, így most is biztosra vette, hogy azt látja, de máskor mindig magánál volt, most pedig ebben nem volt teljesen biztos.
- Gail! – szólította meg halkan.
Egyelőre nem sok sikerrel tette mindezt, mert a lány csak tovább beszélt, a többiek nem igen érdekelték jelenleg, hogy kinek mit jósolt, csak az, hogy mi történik a lánnyal. Máskor talán elvigyorodott volna a jóslaton, amit kapott, vezető lesz, vagy uralkodó, totál mindegy, eléri, amit akar, de a könnyek miatt egyre jobban kezdte zavarni, hogy mi van a lánnyal. Felnyúlt az arcához, hogy letörölje a könnyeket.
- Gail! – szólt már rá hangosabban.
Óvatosan próbálta megrázni, hogy felébressze a lányt, de az csak tovább beszélt. Végül a két ősz hajú következett, az már kellemetlenebb volt, amit róluk mondott, hogy mi lehet velük. Elfogadni? Igazából egyik őszike sem zavarta, mind a kettő magának való volt, nem sok vizet zavartak, a Chuck-nak menő jóslat sem volt a legjobb, de azzal sem törődött, a lányért aggódott már teljes mértékben. Erősebben próbálta megrázni és erélyesebben is szólt már rá ekkor.
- Gail! Ébredj fel!

by **Ammon Einarson** Pént. 30 Május 2014, 01:13

Felmentünk a lakásba, a prof elment egy másik szobába, hogy lepihen a többiek pedig elkezdtek gondolkozni, hogy mit kéne csinálni. Én közben a kanapéra leültem és úgy figyeltem a többieket. Legalábbis próbáltam figyelni rájuk de lassan lecsukódtak a szemeim ahogy ültem, el bóbiskoltam. Még egy ideig hallgattam a beszélgetésüket "csukott szemmel" de végül teljesen bealudtam a kanapén ülve. Elgondolkozok már mikor nem is hallom a többieket egy utolsó elalvás elleni pillanatban, hogy mit is kéne csinálni, meg a jakuzzi az jól hangzik aztán vége lett a képnek hangnak és elaludtam...
A következő dolog amire kelek, hogy Jonah hangját hallom, hogy a nevemet mondja meg érzem a fogást is. Lassan kezdek felébredni és először csak az egyik szememet nyitom ki félig. Kómásan nézek Jonahra rá majd dörzsölgetni kezdem a szememet finoman.
- Bocs, bealudtam...
Abbahagyom közben a szemdörzsölést és most már félig felébredve nézek újra a fiúmra és, hát látom az arckifejezését tisztán. Majd körbe nézek a szobában mert még érzek pár sütő tekintetet magamon ( legalábbis gondolom, hogy lesznek.. ).
- M.. Mi van? - Kérdezem meg kétellyel, hogy meg kéne-e egyáltalán - Ugye nem... hangosan horkoltam vagy valami..?
Kérdezem meg némi pánikkal a hangomban.

by **Tyranis** Pént. 30 Május 2014, 12:20

Jonah határozottan megkönnyebbült, amikor Gail végül magához tért és felébredt abból az állapotból, amiben az előbb volt. Azt már közel sem tudta volna megmondani, hogy ez egy álom, vagy transz volt-e, annyira soha sem érdekelte az ezoterika, sem pedig a biológia. Chuck-ot kellett volna felkelteni ehhez, de meh, inkább nem tett meg. Az viszont igencsak meglepte, hogy nem emlékezett semmire sem abból, ami az előbb történt. Eddig mindig látta a víziókat és elmondta őket, most pedig pont fordítva történt. Mármint úgy, hogy láthatóan nem emlékezett. Bár ebben nem volt biztos.
- Emlékszel arra, hogy miket mondtál az előbb? – kérdezte.
Elkáromkodta magát.
- A francokat, emlékszel arra, hogy mit álmodtál? – tette fel a pontosított kérdést.
A mi van kérdés után pedig már tényleg eléggé nyilvánvaló lett a helyzet. Még mindig nem állt fel, csak úgy maradt, mint eddig. Megrázta a fejét, ha csak horkolás lett volna, azon még jól el is szórakoznak.
- Látomásaid lehettek álmodban – mondta. – Legalább is igencsak úgy hangzott, hogy jóslatokat mondtál mindenkiről, beleértve a két őszikét, akik még mindig nem értek vissza és Chuck-ról is. Magadról kivéve.
Ha Gail rákérdez arra, hogy miket mondott, akkor nagyjából szó szerint mondja vissza az egészet a barátnőjének. A végén pedig még egy kérdést is feltesz, ez eléggé sokkoló lehetett.
- Van még a múltkori vodkából… kérsz?

//Bocs mindenkitől h írtam megint, csak holnap sok dolgom lesz és lehet h nem lenne időm írni...//

by **Ayye Captain!** Szomb. 31 Május 2014, 02:49

A fürdő még jobb ötlet, sokkal jobb, eszembe se jutott volna, itt fent akkora fürdő, hogy mind elférjünk. De végülis a srác szülei valami istentelen gazdagok ahogy hallottam. Az ötleten kicsit fellelkesülve én is velük tartok a fürdőruhákért. Ugyan én nem feltétlen szemérmeskednék a fürdőruhával de úgy tűnt nekem eddig azért az jelenlévők kicsit szégyenlősebbek annál és nem én akarom elvenni a fürdőzéstől a kedvet. Lehet, hogy nagyon megcsappanna a népszerűsége az ötletnek.
Mikor Gail elkezd motyogni először csak furcsállva emelném rá a szemem de velem kezd. Csak akkor esik le mikor elkezd sorban végignézni rajtunk. Meg is áll bennem az ütő, lehetne egy idióta szóvicc is a képességem miatt de a többiekéhez hasonlítva nagyon is komolyan hangzik. ~ Mégis mit jelent hogy nem az vagyok? ~
Amíg én itt bambulok Jonah reagál, néha nem akkora seggfej mint amilyennek a nap maradék részeiben tűnik. Még örülnék is a ténynek ha nem foglalna le, hogy magamban gondolkozzak, hogy mire érthette ezeket a szavakat. Úgy tűnik mintha értelmezné őket a közlés előtt, mert a saját stílusában mondta őket nem csak amolyan gépiesen mint ahogy az ember elképzelné. De egyelőre annyit tudok hozzá tenni a történésekhez, hogy kérdően nézek az ébredező Gailre. Nagy nehezen jut csak eszembe a kérdés amit meglepetésemre Jonahhoz intézek reflexből:
- Szólnunk kéne a professzornak? -

by **Sarah** Vas. 01 Jún. 2014, 16:35

Valamiért kezd olyan érzésem lenni, hogy talán a fürdőzés mégsem annyira jó ötlet, úgy értem nagyjából semmiben kéne a többiek társaságában lennem... Nem-nem, ezen már egyszer túlestem, nem gondolhatom csak így meg magam és akkor is akárhogyan nézem volt már rosszabb is és még jó is lehet, nem is csak lehet, hanem jó lesz, miért ne lenne jó? Igyekszem a dolgokat amik meggondolásra kényszerítenének elzavarni a fejemből és csak a jó oldalára koncentrálni az egésznek, végül is most egy bizalmasabb társaságban vagyok, akárhogyan is nézzük megbízom bennük és igencsak kedvelem is őket, ezért hát végül is továbbra is félénk mosollyal követném Jonaht azzal a megjegyzéssel még a kérdésére, hogy " Jakuzzi ", mert hát lássuk be, medencét minden strandon talál az ember de jakuzzit nem, igaz én még nem voltam publikus strandon eddigi életemben, nap közben erre nincs lehetőség, este általában zárva vannak és ha nem lennének sem valószínű, hogy mennék, így lényegében ez lenne életem első ilyen élménye, nos, lenne. Gail szavai ütik meg a fülem, igaz igencsak halkan, de kíváncsian megtorpanok és a figyelmem java részét felé fordítom, ahogyan pedig felfogom, hogy mi történik kíváncsian lépek közelebb és hallgatom, de a szavak hamarabb lesznek sokkoló hatásúak számomra.
~Nélkülem?... ~ Egy darabig döbbenten állok, ismét, miközben pörögnek az események, talán kicsit üveges tekintettel bámulok a lányra és bele telik egy kis időbe mire ezt felfogom, akkor viszont a többieken nézek végig és valamiért nem túl szimpatikus gondolatok kavarognak a fejemben. Teszek néhány lépést hátra, majd pedig elfordulva azt sem tudom, hogy merre de elindulok, hamarosan pedig az erkélyen kötök ki a város látványával magam előtt, nem valami tiszta fejjel. A " semmi probléma sincs " állapotot hamar felváltotta egy megmagyarázhatatlan és talán okvetlen bűntudat és egyfajta nyomás érzése... Rossz érzéseim vannak ezzel az egésszel kapcsolatban és szeretném azt hinni, hogy ez most valami más, de valahol mélyen tudom, hogy ezek a reményeim tévesek, ebből pedig csak további stressz jön, mert... Mert mit tudnék én tenni? Egyáltalán milyen formában értelmezzem ezt? Kell a friss levegő hogy egy picit tisztuljon a fejem és hogy lehiggadhassak. Gail miatt jelenleg legalább tudom, hogy nem kell aggódni, a többiek ott vannak körülötte, ha bármi lenne.

by **Ammon Einarson** Szer. 11 Jún. 2014, 13:15

Döbbenten és megszeppenve nézek Jonah szemébe. Túl sok lett hirtelen a kérdés így ébredés után és elég hamar elvesztettem a fonalat. Egy pillanatig csak csendben bámultam rá majd megszólaltam végre.
- Ömm..
Biztos vagyok benne, hogy nem az álmom álmomra gondolt most per pill de nem tehetek róla és némileg elpirul az arcom de el is fordulok, hogy ne lássa mindenki azért.
- Nem emlékszem.. ~ legalábbis nem arra amire ti most kíváncsiak vagytok..~ Miket mondtam?
Megkérdeztem még Jonah-t, mert azért érdekelt, hogy mit motyorogtam össze amivel mindenkit kiakasztottam kicsit vagy nagyon. Amikor el is mondja Jonah, hogy valószínűleg látomásom volt vagy valami hasonlóm miközben aludtam már tiszta az egész, hogy milyen álomról kérdezgetett egyébként. Az, hogy miket mondtam a többieknek nekem meg elég blablának tűnt mármint így hirtelen nem sokat mond a dolog. Megvakarom a fejemet, az arcom is visszanyeri a természetesebbik színét közben már. A votka kérdésre határozottan megrázom a fejemet nemlegesen.
- Nem hiszem, hogy az most jó ötlet lenne.
Mitől lehetett ez az egész látomás most. Teljesen más mint amik eddig voltak. Már úgy az egész. Nem emlékszem rá, több mint egy rövid képjelenet. Valamit tudtam és mintha az egész figyelmeztetés lenne mindenkinek... Nagyon rossz előérzetem van.
- Mégis kérnék inni valamit Jonah?
A felvetés, hogy szóljunk a profnak nem hangzik rosszul. Róla is mondtam valamit végül is szóval jobb lenne ha tudna róla. Talán neki mond is valamit a sötétgép.
- Igen jobb ha szólunk a professzornak...

by **Tyranis** Szer. 11 Jún. 2014, 13:43

Jonah sajnálta, hogy Gail nem kért a vodkából, mert ő maga szívesen meghúzta volna az italt. A többiek nem igen szóltak semmit sem, így velük nem is foglalkozott annyira. Arra az ötletre, hogy szólni kéne Chuck-nak megrázta a fejét, ez volt az év ötlete… szólni a telepatának. Okos! Ha nem aludt, akkor már úgyis tudta, hogy mi volt az előbb, ha pedig igen, abban a pillanatban tudni fogja, amikor bekopogtak hozzá, vagy másnap reggel, amikor felkel. Ilyenkor sajnálta, hogy nem telepata lett, pedig az a képesség mennyivel viccesebb volt, mint a jég.
- Jah keltsük fel és mondjuk meg neki, ha legközelebb kilépsz ajtón Chuck meghaltál és már tervezheted is a temetésedet előre – mondta. – Főleg, hogy együtt ezt mondta Gail, mikor tett mindenki együtt bármit is? Soha. Nézz csak rájuk, mármint arra a felére, aki itt van…
Bökött a testvérpárra és Jerome-ra. A társaságot elnézve már temette Chuck-ot, akik valamit tenni szoktak, azok figyeltek most is, a majom időnként még egészen tűrhető volt, de a két idióta nadrágba vizelő síró pityogó alak nem. Arról nem is beszélve, hogy a két őszike sem volt itt, amiből az egyik mindentől félt, a másik pedig nem szólt senkihez sem. Mikor Gail italt kért mégis bólintott és felkelt, kicaplatott a konyhába, kinyitotta a hűtőt, ő maga akkor is meghúzta a vodkás üveget, majd visszatette a helyére és inkább üdítőt vett elő, egy tálcára rakva vitte azt oda poharakkal a szoba közepére és tette le, hogy szolgálja ki magát.
- Azonfelül telepata, ha nem mondunk semmit is tudni fogja reggel… ha meg nem, ráérünk akkor elmondani. Plusz Gail is tévedhet, volt már rá példa…

by **Ayye Captain!** Vas. 15 Jún. 2014, 17:20

Bár a levegő megfagy mint papa tava télközép idején, de itt is úszkál még egy pár hal. Gail tud válaszolni nekem lassacskán és már fordulok is a helyeslő válasz eredménye képp. A másodpercben már elég biztosan ahhoz, hogy Jonah kekeckedése ne nagyon zökkentsen ki. Csak gyorsan rendezem le, mert már kezd elegem lenni a gyerekből.
- Okoskodj csak nyugodtan Jonah, ha neked ettől jobb... - Gyors kijelentéssel kiviharzok a szobából és megkeresem azt amelyikben a proff alszik. ~El se hiszem ezt a gyereket... "majd megtudja, telepata", még, hogy ez a világ királya. Nem szeretnék abban a világban élni, még ha nem is az vagyok aminek mutatom magam, vagy mi. ~
A szobába érve először csak visszafogottan kopogok, majd várok egy kicsit és utána ismétlem. Nagyon sürgetőnek nem tűnt a dolog, nem fogok beviharzani. De valamiért Gaillel úgy gondoltuk, hogy azért szólni mégis kéne. Hiába vagyunk felnőttek azért Charles még talán tudna segíteni az álom visszafejtésében, mi sokat nem tudnánk tenni érte. Még ha Jonah annyira nyeregben is érzi magát itthon én nem szeretném ilyen könnyedén venni ezt a jóslatos dolgot, eddig azt halottam elég pontos volt Gail. Akármilyen abszurdan is hangzik a dolog, valahogy azt a tudatot is megszoktam, hogy a kis mandingó harcos jedi mesterkedik és a pink hajú srác jégkocka gépként müködik ha jó a hangulat. Ezt azért mégis nehezebben meg, de lehet csak azért mert én valami más vagyok...

by **Morsus** Szer. 02 Júl. 2014, 21:14

Serena most először látja Hoodot felszabadultnak. Örül annak, amit tett. Sőt haza felé még el is kezdett mesélni egy kis biciklis balesetéről, amit még LA-ban élt át. Jó volt olyan helyekről hallani, amiket a lány is ismert. A fiú próbálta álcázni a felszabadultságát. Párszor eszébe jutott, hogy elvileg haragudnia kéne Serenára és akkor gyorsan visszahúzódott, de mégis nem tudta magát visszatartani.
Felérve a páros az erősen zavart és félő diákokat látják meg.
- Bármit is látattok a tévében sértetlenek vagyunk.
Mondja a fiú nyugodtan. Sokan az ismeretük óta nem hallották ennyire sokat beszélni Hoodot vagy mosolyogni.

by **Serena Davidson** Csüt. 03 Júl. 2014, 10:42

//Előzmény: Roby’s bár//

Örültem annak, hogy végre így láthatom őt és nem csak elbújva, csöndben visszahúzódva. Lelkesen bólogattam, hogy tudom, hogy melyik helyről beszél, én, mi is jártunk arra a bátyáimmal annak idején. Nekem is jó érzés volt végre olyan helyekről beszélni, amit nem csak én ismerek, hanem más is, mert ugyanúgy ott élt Los Angelesben. Mikor láttam, hogy próbált kevésbé közvetlen lenni, akkor én is csöndben maradtam és vártam, hogy újra ő nyíljon meg. És én is meséltem egy-két kisebb történetet otthonról, aminek a helyét ő is ismerhette. Ennek az előrelépésnek a Professzor nagyon fog örülni, legalább is így gondoltam, hiszen mindnet megtett azért, hogy Charlie ilyen legyen. De most legalább már volt elképzelésem arról, hogy milyen lehetett ő azelőtt, hogy az apámmal összeakadt volna. Kár, hogy nem ismertem már előtte is. Láthatóan pedig amiatt is jól érezte magát, hogy segíthetett másoknak. Ahogyan megérkeztünk Jonahék lakására a szám is szinte tátva maradt amiatt, amit láttunk. Soha sem kellett szegénységben élnem, mindig megvolt mindenünk, ami kellett, de ez? Ezekről csak a tévében, vagy a filmekben lehetett hallani és a híres zenészeknél, filmcsillagoknál. Most pedig itt voltunk benne, mintha valamilyen sorozatban lennénk és azért van ez. A többiek nyugtalansága, feszültsége, riadalma nekem is feltűnt.
- Tényleg nem lett bajunk és azt a három személyt már letartóztatta a rendőrség – mondtam gyorsan kiegészítve Charlie-t.
Ennyire szörnyűnek tűnt volt az, ami a tévében volt, a helikopter lezuhanása igen és a rendőrök halála is, de mi úgy értünk oda már, hogy ezek megtörténtek és Charlie mindent elintézett igencsak hamar szerencsére. Csak sajnos a holtakon nem lehetett már segíteni.

by **Tyranis** Csüt. 03 Júl. 2014, 10:51

- Én legalább nem pánikolok feleslegesen a semmin – vonta meg a vállát.
A csúnyábbik megjegyzést már nem tette hozzá hangosan csak magában. Megvonta a vállát arra, hogy kiviharzott a srác a szobából, röviden és tömören lesz*rta, hogy mit pattog az az alak. Még ha szólnak is Chucknak, mit változtat? A legtöbb esetben a filmekben is pontosan az okozza a látott jövőt, ha megmondják és próbálnak tenni ellene. Ergo, Chuck halott, halleluja! Majd a végén megtapsolja a retardált barmot, amiért előidézte Gail látomását. És majd a képükbe röhög, hogy ő megmondta, hogy nem kellett volna. Szóval még ezen dolog előtt kell majd felrobbantani az iskolát, mert úgy, hogyha a kopasz már nincs ott, egyáltalán nem lett volna vicces. Hamarosan pedig megérkezett a két őszike is. Fogadja el őket, meh! Láthatóan azok ketten igencsak jól szórakoztak valamin. Netalán egy kis légyottra tűntek el? Még azt is elképzelhetőnek tartotta, vagy Serena megbabonázta a srácot a képességével.
- Miért, mit csináltatok? – kérdezte.
Rendőrök, letartóztatás? Ezek komolyan nem tudtak úgy elmenni innen, hogy ne keveredjenek balhéba?
- Nem amiatt – mondta a többiekre. – Gail-nak látomásai voltak a csapatról és kiakadtak azon hogy Chuck lehet, hogy meghal. Erre már az egyik rohan, hogy elmondja neki, csak azért, hogy próbáljuk meg elérni, hogy ne ez történjen, azaz pont most szignálja alá Chuck halálos ítéletét.
Mint mindig arra készül, hogy a bunkósága miatt valaki megütheti, így ha ez megtörténne, akkor próbál kitérni, esetleg jégpáncélt felhúzni magára.

by **Ammon Einarson** Csüt. 03 Júl. 2014, 14:07

- Kikérem magamnak! - robbanok fel egy pillanatra - Nem tévedtem még egyszer se...
Legalábbis úgy emlékszem, de remélem, hogy Jonah nak van igaza. Nagyon rossz, hogy most így volt látomásom. Eddig legalább tudtam, hogy mit láttam... Mármint többnyire tudtam, hogy miről van szó mert képeket láttam de most, hogy én csak aludtam és totál kint voltam az alatt amíg a látomást mondtam, vagy inkább jósoltam, nagyon bizarrnak éreztem az egész helyzetet. Mintha nem is én csináltam volna és ez zavaró.
Az asztalra tett poharak közül elveszek egyett végűl és töltök a narancs léből magamnak. A számhoz emelem de még nem kortyolok bele csupán elnézek arra amerre Kate ment el.
- Aggódom Kate-ért. Beszélnem kéne vele...
A végét úgy ahogy mormogom. Beszélnem kéne vele igen, valamit biztosan de azt sem tudom, hogy magamat mivel nyugtassam meg vagy inkább nevezzem vígasztalásnak. De minden esetre elég gyorsan lett elpusztítva a party kedv az tuti.

A vissza érkező párosra felkapom a fejemet és csak kerekednek a szemeim, hogy "minden oké" meg "letartóztatás". Nem csak a boltba mentek? Mármint... mi van? Én nem is de Jonah felteszi a kérdést az én nevemben is. Én csak ülök a kanapén a narancslével a kezemben. Fel is világosítja őket, hogy nem valami tv adás miatt vagyunk kiakadva hanem miattam, a jósolgatásom és a Proff valószínű halálhíre miatt. Azért nyomós indok, hogy meg minden...
- Rólatok is volt, meg mindenkiről. De nem emlékszem rá, hogy mit is mondtam. Csak annyira amennyit Jonahék elmondtak miután magamhoz tértem.

by **Ayye Captain!** Pént. 04 Júl. 2014, 02:26

- Chhh... - Szalad ki elsőre Jonah hihetetlen arroganciájára válaszul mikor megfordulok a proff szobája felé. Nem tudom, hogy lehet egy ilyen jóslatot ennyire fél várról venni. Én még új vagyok ebben a káoszban, de azt halottam, hogy még soha nem tévedett a lány és ez félelmetes. Nem tudnék most nyugodtan leülni egy filmre vagy egy fürdésre miközben a halál jóslata lengi be a levegőt. Nem hagyna nyugodni a kérdés ami az én jóslatomat fedi. Más vagyok, nem vagyok a kis felelőtlen sereglet tagja.
- Azt hittem van egy határ. - Vágom még vissza a pink hajú srácnak mikor beesik a két fehér hajú magyarázkodva. Nem tudom miről beszélnek, de most nem tudom magam ráhangolni egy ízes tréfára arról, hogy miként tudjuk a képességeinket utcai verekedésre használni. A keserűségtől láthatatlanná válva elindulok megkeresni a proffot. Amint megvan a szoba lassú egymásutánban kopogok párat az ajtón.

by **Sarah** Hétf. 07 Júl. 2014, 16:43

Némán nézem a várost, a részeket melyek a közeli mélységben húzódnak el, s néhány távoli, magas épületet melyekre néhol rálátás nyílik. Soha sem volt még alkalmam ilyen magasról szemlélni a dolgokat, madárként sem kísérletem meg ilyen magasságokban mozogni akár, ahogyan pedig letekintek rendszeresen megszédülök. Talán magának a látványnak és a viszonylag hűvösebb levegőnek köszönhetően sikerül valamilyen szinten lehiggadnom, noha nem tudom mennyire, valahogy nem tudom megmondani, de legalább minimálisan jobban vagyok, főleg mert gyorsabban tisztult a fejem és így kicsit tudtam latolgatni a dolgokat. Gailnak igaza lesz, nem hiszem, hogy eddig tévedett volna, nem rémlik hogy történt volna hasonló, de ez most kétesélyes, legalább is az én részem, de nem értem, miért pont én?
~ Erőtlen vagyok, gyenge, most is megfutamodtam és elmenekültem szinte a semmitől, hogy tudnék én bárkit megvédeni, megmenteni? ~ Néhányszor megfordult már ez a fejemben, legalább is hasonló gondolatok, de akkor mondhatjuk úgy, hogy beletörődtem, most viszont már zavaró. Olyan emberekről van most szó, akiket szeretek, akikre annyi minden után a barátaimként tekintek, én, akinek igazán ezelőtt sosem voltak barátai, félek, hogy gyenge leszek és cserben hagyom őket. Egy lemondó sóhajtást eresztek ki ajkaim között, ahogyan ismét lenézek és elfog egy émelyítő érzés, egy érzés ami azt diktálja, hogy ugranom kell. Tudom mi ez, olvastam már róla, magas helyeken a fenyegetettség miatt úgy érezzük, hogy ugranunk kell, de a legtöbben nem teszik meg. Erősebben kezdem el markolni a korlátot, ahogyan rosszabbnál rosszabb gondolatok kezdenek el megfogalmazódni a fejemben, olyan gondolatok amik legjobb esetben is öngyilkos hajlamot sejtetnének, pedig erről szó sincs. Egy gyengébb pillanatban mélyen kihajolok és farkasszemet nézek a lenti dolgokkal, de végül nem bírom megtenni.
~ Ehhez is gyenge vagyok... ~ Pedig tudom, hogy képes vagyok repülni. Mindenesetre is vissza húzom magam és hátra lépek a korláttól, csak azért, hogy megüthesse a fülem két hang melyek ismerősek de egy ideje nem voltak jelen. Pár lassú lépés után innen kintről lesek be óvatosan, csak a fejem felét felfedve a bentiek számára. Úgy érzem, hogy lemaradtam valamiről, de valahogy ez tűnik most a legkisebb problémának.

by **Morsus** Hétf. 07 Júl. 2014, 22:09

Hood gyorsan témát vált.
- Miféle jóslatok?
Kérdezi a tőle megszokott tömör szavakkal. Ám látszik, hogy a szemöldökét megemeli, ami mutatja is, hogy tőle idegen módon érdeklődik az egész iránt. Gail érzi, hogy Kate-tel baj van. Szinte látja, hogy a lány egy sötét útra lép. Úgy fest képes ráfókuszálni valakire és megnézni annak a jövőjét.
Kate mellé a korlátra egy sólyom landol. Xavier mesélte már, hogy New Yorkban tartanak vadászmadarakat, akik a káros galambokat vagy patkányokat eszik. A madár békésen áll a korláton s Kate nem fél tőle. Lehet, hogy megrémült, de nem fél, mert a büszke vadász csak kedvesen nézi őt.
Bob elmegy a professzorért. Kopogása után lassan kigurult Xavier.
- Miben segíthettek fiam?
Kérdezte picit fáradtan.

by **Serena Davidson** Kedd 08 Júl. 2014, 10:38

Úgy tűnt, hogy mégsem az okozott ekkora sokkot, hogy Charlie-t látták a tévében, hanem teljesen más. Egy újabb látomás? Mint kiderült igen, nem tudtam, hogy jobb volt-e ez, vagy pedig rosszabb. Tétován néztem hol Jonah-ra, hol Gail-re, majd Charlie-ra, hogy mitévők legyünk
- Nem úgy tartják a „hihedelmek”, ha megpróbáljuk megmásítani a jövőt, akkor pont azt érjük el, amit nem akarunk? – kérdeztem. – Legalább is az összes sci-fi erről szól… ez az egyik oka, hogy nem szeretem őket – pirultam el.
Chuck? Egy pillanat kellett addig, hogy rájöjjek, hogy a Professzorra gondol, viszont így már nagyon nem volt jó, hogy közös megbeszélés alapján az a fiú elment, hogy szóljon. Ki is volt ő egyébként? Nem láttam nagyon, Washington után érkezett, de ő sem szólt szinte senkihez csak bezárkózott a szobába. Legalább is nem láttam, amikor próbáltam másokkal beszélni, vagy éppen a cicákat etettem az udvaron, vagy kergettem odabent az épületbe. Szégyelltem bevallani, de a nevére sem emlékszem, még a mozinál sem szólt egy szót sem, pedig ott volt.
- Nem kellene ezt inkább megbeszélünk mielőtt mindenki eszét vesztve rohangál szanaszét és pánikot kelt? – kérdeztem aggódva.
Igazából talán a kérdésem máris késő volt, mert a srác sem volt már itt és Kate sem itt bent.

by **Tyranis** Kedd 08 Júl. 2014, 10:47

Volt határ, amit az a f*szfej éppen ebben a pillanatban lépett át Jonah szerint, amikor kiviharzott a helységből, hogy vinnyogva hozza tudomására Chuck-nak, hogy meg fog halni, anélkül, hogy megkérdezte volna a többieket, hogy mi a véleménye. Jonah Gail felé fordult és széttárta a karjait.
- Kétszer is! Ugyanazon a napon – mondta.
Ezúttal nem számon kérőn, vagy csípkelődve, hanem megnyugtatóan.
- És azok is pont halálról szóltak. Csak rövidtávon vagy képes jósolni, mindig csak percekre előre látod a dolgokat. Az első az volt, hogy a Magneto hasonmásunk meghal és Serena sírjához visz virágot a sisakkal a kezében. Él a srác és a sisak sincs Serena tulajdonában. A másik pedig az volt, hogyha otthagysz minket Washingtonban meghalunk. Senkinek sem lett baja, sőt az lett a sarkalatos pont, hogy nem utálnak minket és nem üldöznek.
Vett egy mély levegőt.
- Szóval bocs, hogy azt mondom, de örülök annak, hogy nagy hibafaktorral dolgozol. Főleg, hogyha halállal kapcsolatos. Eddig leginkább csak az vált valóra, amit elmondtál. Amit nem, magadban tartottál, nem történt meg.
Megvárta, hogy erre Gail mond-e valamit, majd utána szólalt meg.
- Ezért nem akartam, hogy azaz idióta korcs elmondja Chuck-nak, hogy meghal, mert ezzel fogja megölni!
Teljesen komolyan gondolta, hogy ez fog történni, kivételesen nem azért volt tahó és bunkó, mert szeretett az lenni, hanem, mert ez volt a meggyőződése erről. Amit kimondott arra pedig egy ideje már rájött, főleg, hogy igencsak érdeklődött Gail iránt, így a jóslataira is figyelt az első pillanattól kezdve. Végül a két őszhajúra nézett.
- Ami titeket illet… A fehér hajúak... ha nem segítetek nekik, ők lesznek a végezteitek. Jonah... fogad el őt el, vagy... – itt széttárta a karját. – Ennyit mondott rólatok.

by Ajánlott tartalom

Wright család lakása

Wright család lakása

Re: Wright család lakása

Re: Wright család lakása

Re: Wright család lakása

Re: Wright család lakása

Re: Wright család lakása

Re: Wright család lakása

Re: Wright család lakása

Re: Wright család lakása

Re: Wright család lakása

Re: Wright család lakása

Re: Wright család lakása

Re: Wright család lakása

Re: Wright család lakása

Re: Wright család lakása

Re: Wright család lakása

Re: Wright család lakása

Re: Wright család lakása

Re: Wright család lakása

Re: Wright család lakása

Re: Wright család lakása

Re: Wright család lakása

Re: Wright család lakása

Re: Wright család lakása

Re: Wright család lakása

Re: Wright család lakása