Argentína (Dél-Amerika)

2048. május 5., kedd




Kutatóváros (Argentína), Fertőzött területek

Mivel önként vállalkozott időnként kértek Charles-tól egy-egy adag vért, hogy azt vizsgálhassák a tudósok. Eddig sajnos eredménytelenül, az eddigi eredmény annyi volt, hogy sikerült egy olyan szert készíteni, ami képes volt a frissen fertőzöttekben megállítani, egészen pontosan lassítani a vírust addig, hogy a fertőzött részt amputálni lehessen. Három órán belüli időtartamon, több volt, mint a semmi.
Ami a reggelit illette, oda elvitte a gyerekeket is, aminek az idős professzor igencsak örült. Hamar letudtak ülni az asztalhoz és nekilátni az étkezésnek. Marxwell a kérdésekre komótosan felelt, noha még energetikus öregember volt, de azért reggelente és esténként kifejezetten meglátszott a kora már, de ez teljesen megszokott volt.
- Én is remekül érzem magam, köszönöm a kérdését Mr. Dialin – felelte. – Nincs időm magányosnak lenni, hiszen ön is tudja, hogy reggeltől estig megállás nélkül dolgozunk, dolgozok és emberek között vagyok.
Töltött magának egy kis kávét és beleivott, amint ivott néhány kortyot, letette a csészét és folytatta.
- Tudom, hogy önt mindenféle újdonság érdekel, az anyagi támogatást pedig nem tudjuk, tudom elégszer és elég hálásan megköszönni. Mivel érdeklődik, úgy véltem, hogy a következő érdekelni fogja.
Ekkor köhögött egy kicsit, ahogyan félrenyelt, de pár másodperc múlva folytatta.
- A délelőtti órákban egy kutatócsoport, katonákkal lemegy a városba, furcsa adatokat mértek a szkennerek. Ezt fogják kivizsgálni, esetleg lenne kedve csatlakozni hozzájuk?

2048. május 5., kedd




Kutatóváros (Argentína), Fertőzött területek

Ahogyan valószínűleg várható volt mindez, Charles-t valóban érdekelte a dolog, míg a gyerekek pedig nem szerették volna, hogy az apjuk otthagyja őket és kimenjen a városba. A professzor roppantul megörült a válasznak, hogy igenlőt kapott, így igencsak lelkesen folytatta volna azt, hogy mi is a dolog, ha nem ekkor tört volna rá a köhögés. Végül csak eltudta mondani és még Charles is kíváncsi volt, így ismét megszólalt. Előtte még megcsóválta a fejét, így már sejthető volt, hogy mit is fog mondani.
- Nem, éppen ez a furcsa, hogy azt a helyet elkerülik a fertőzöttek – mondta. - Majdnem 500 méter sugarú körben. A város belsejében van ez az épületkomplexum. Egy egykori börtön és kutatóközpont. Sajnos többet nem tudunk erről, még az ENSZ számára is titkos információk.
Ezt Charles is tudta, hogy mit jelenthet, több mindent. Valamilyen szigorúan titkos katonai project, amihez nem kértek az ENSZ-től engedélyt, a katonai pedig céges, vagy kormány megrendelés lehetett. Vagy pedig valamilyen céges kutatás, fejlesztés zajlott arra, amit csak akkor tudnának meg, ha a megfelelő cégtől kérnének tájékoztatást, de az pedig kizárt volt, hogy bármelyik is adjon. Összességében semmi jót nem jelentett mindez.
- Ezen kívül nagyon gyenge energiajeleket lehet észlelni a környéken, ami azt jelentheti, hogy nem menekült el onnan mindenki, hanem még mindig működik a komplexum. Legalább is a gyaníthatóan létező földalatti része.
Manapság ez tényleg alap volt, hogy szinte mindennek vannak alagsori részei, egyszerűbb, biztonságosabb és költséghatékonyabb volt lefele építkezni, mint az ég felé.

2048. május 5., kedd




Kutatóváros (Argentína), Fertőzött területek

A beszélgetés tovább folytatódott, Charles-t nem is kellett olyan nagyon győzködni, hamar belement, most már csak a részletek megbeszélése volt hátra. Ilyen volt, hogy miket is szeretett volna látni Charles az indulás előtt.
- Ezeket a parancsnoktól kérheti el – mondta. – Walters százados a küldetés parancsnoka, nála vannak ezek az adatok.
Ezek után kezdett a férfi azon gondolkodni, hogy kire is bízhatná a gyerekeket. Erre szerencsére több lehetősége is volt. Az egyik szomszédja, egy kedves 20as évei elején járó egyetemista gyakornok volt, aki már eddig is többször vállalhatta Charles gyerekeinek vigyázását és máséra is vigyázott. A másik ötlet, lehetőség, ami beugrott neki a játszóház, ami egyszerre volt bölcsöde, óvoda és iskola is a város közepe felé. A legtöbb szülő egész napra ott szokta hagyni a gyerekeket, ahol foglalkoznak is velük és felügyelet alatt is vannak.
- Ha gondolja, akkor megadhatom a százados elérhetőségét, hogy még indulás előtt tudjon vele beszélni – ajánlotta fel az öreg.
Ha Charles igent mond, akkor egy papírra felírja a címet és kommunikátornak számát is.