Weirdworld

Odamentünk a Lovaghoz és Drogon be is mutatkozott neki, én kicsit vakartam a kezemet az irritáció miatt majd Drogon után megszólaltam én is, hogy válaszoljak a Lovak kérdésére.
- Van mód, hogy nyissunk egy kaput vissza a földre, bár nem lesz egyszerű.
És már előre látom milyen kellemes élmény lesz átmenni azon a kapun. Heh...
- Kell sárkányfog, sas tollai meg csőre, hal pikkelyek és ikrák meg reggeli... - sorolgatom majd megállok benne - Bár ezt inkább megbeszélhetnénk egy térkép felett is, nem egy napos túrának nézünk elébe és én is remélem, hogy kérhetjük a segítségét, legalább útba igazításunkhoz. Sőt, szeretném kérni a segítségét.
Remélem, hogy számíthatunk a Lovag segítségére. Egyébként tényleg veszett fejsze nyele. A sárkányt még csak megtaláljuk de persze ott a kérdés, hogy mégis mekkora az a sárkány és megtudjuk-e egyáltalán "győzni" arról, hogy ő bizony oda adja az egyik fogát. Talán ha más nem akkor egy elhullattotját megszerezzük, de a térképek amiket láttam eddig. Pár nap alatt nem fogjuk kitalálni, hogy mi micsoda magunktól, és a Lovag a legjobb esélyünk erre.

A Lovagot kissé kibillentettem a lelki békéjéből, azt mondja, hogy ezek könnyedén össze szedhetők egy pár órán belül. Nézem ahogyan a lovába kapaszkodik.
- A jósnő szavai nem sugallták azt, hogy ez ilyen egyszerű lenne, nem pontosan ezt mondta mint amit én most és sokkalta komplikáltabbnak hangzott. - mondom - Még az is lehet, hogy csupán idővesztegetés és csak a saját mulattatására mondta.
Kissé vissza emlékezve el is felejthetem amit először a sárkány fogáról gondoltam.
- A hegy mélyében lévő sárkányt legyőzni és elhozni a fogát nem hangzik egyszerűnek nekem.
Bár ott van az, hogy én nem igen találkoztam még való világban küldetéssel, hogy legyőzni egy sárkányt. Egy videó játékban sem szoktak gyengék lenni de az más, mégse a saját életeddel játszol ott hanem egy kitalálttal. Vissza nézve a szavaimra tényleg talán túlságosan is lebutítva mondtam a dolgokat, nem hittem volna, hogy ilyen erős hatása lesz az öregen.

Drogonnak a szavai jobban megnyugtatták mint az enyémek, de ez van. A lényeg, hogy össze szedte magát végül és a térképhez, hogy megnézzük mit és merre kell csinálnunk meg tudjuk nézni ha vissza mentünk a kastélyba. Repülés ismét és most osztozok is a hátason. Háát most se lesz kényelmes, csak most hamarabb nem lesz az.
A pár órás utazás most többnek tűnt de megérkeztünk a kastélyhoz mindannyian. Leszállva a hátasról ahogy Drogon is, én is nekiálltam nyújtózni meg megmozgatni a tagjaimat végül a Lovaghoz fordultam amikor a nap további tervét említi.
Az evés is és a zuhany is remekül hangzik. Jót fog tenni ha kissé lehűtöm magamat, főképp a karomat a jósnő látogatás után.
- Rendben, gyere Drogon akkor megmutatom merre vannak a szobák.
Megvárom míg válaszol és ha jön akkor el is indulok a szobáink felé. Nem volt nehéz az útvonal mikor megmutatta a Lovag szóval nem hiszem, hogy el fogok tévedni.
Amikor elértünk a szobámhoz akkor rábökökök az enyém ajtajára.
- Akkor ez az enyém - fordulok a másik szoba ajtó felé ami az övéjének kell hogy legyen -, és akkor az lesz a te szobád. Bent lesz minden szerintem, de a robotoktól lehet kérni dolgokat.
Ez után elhallgatok, hogy van-e valami amit kérdezne tőlem de ha nincsen semmi akkor bemegyek a saját szobámba és egy 5 perces gyors zuhany után felöltözök, készen már majd az ebédre, ülök le az ablak előtt és nézek ki rajta a tájra. Hihetetlen a hely, ami persze független attól, hogy haza szeretnék jutni. Az ilyen helyek csak a holo, meg játékokba valóak nem a való életbe. És még csak remélni tudom, hogy a karomon nem növeli majd tovább a vörösséget ez a hely, vagy a banyának a túlbuzgó mágiája. Eh nem akarok még bele gondolni se, hogy a kapu mit fog kezdeni velem.

Drogon valamiért nem érezte jól magát, tudnék egy két dologra gondolni amitől így lehetett. Én talán érthetetlenül is jól fogadtam az idekerülést, de nem tehetek róla tényleg csak nem zaklatott fel az ügy és most, hogy már módja is van a hazakerülésnek ami némi öldökléssel és gyilkolással jár csupán már nem is aggódok emiatt. Bár nem tudom kiverni a fejemből, hogy ez majd mágia lesz, azzal pedig nem vagyok barátságban. Ezen merengve sétálok át az étkezőbe ahol már vár a Lovag így nagyon időzni nem akarok de még is egy kicsit bele merülök a saját gondolataimba. Csak remélem, hogy nem lesz valami rossz, kellemetlen hatással a bőrszíneződésemre. Így is elég irritáló, hogy egy darabon valamiért bevörösödött a bőröm és csak egyre nagyobb lesz a terület az évek alatt, de még úgy fest, hogy a mágia befolyásolja is a növekedésének az ütemét.
Végül egy utolsó sóhajt még kiengedek mielőtt még belépnék az étkező termébe. Belépve már látom, hogy az asztal is meg van terítve és a lovag is ott vár már minket. Meg is érkezik a kérdés, hogy hol van Drogon, illetve érkezne meg mikor a mennydörgés és villámlással járó fény is a teremben megjelent a semmiből. És pont ahogyan a hang és a fény tette miután újra láttam már mert elmúlt a fény egy nő jelent meg. A Lovag kifakadása arra utal, hogy ez nem igazán szokott ilyen gyakran megtörténni, hogy az emberek csak úgy átpotyognak ide. A saját világomban is biztosan többet hallottunk volna a dologról ha az ilyen gyakori lenne. Most pedig egy igazán rövid idő alatt hármónk is átkerült ide.
Ez kezd igazán, kellemetlen lenni.. Az asztalhoz sétálok és leülök a Lovag mellett, vagy ahova terítettek nekem. A második napja vagyok itt de már két másik ember is átkerült ide utánam és megkaptam, hogy sárkányra kell majd vadásznom meg társai. Úgy érzem, nem lepődnék meg rajta ha a mennydörgés istene is megjelenne leszidni minket, hogy villámokkal közlekedünk és rontjuk az imázsát.
Kihúzhatom a dolgot most már véglegesen, hogy a démonűzős rúnázásommal csesztem el valamit. A viharok valami kapu félék lehetnek.
Fordulok a Lovag felé kérdőn, hogy volt-e ilyen már régebben, hogy az emberek szaporábban potyogtak át. Ha volt akkor biztos tud róla, vagy van legalább sejtése, de nem tettem fel végül a kérdésemet. Egyértelműen nem, akkor nem akadt volna ki egyáltalán.

Mondanám, hogy a nő egész jól fogadta az idekerülést, mondhatni... A rendező után kérdez, hát ez kellemetlen, nem igazán forgatás része volt ez, hogy ide került.
- Üdvözlöm hölgyem. - ööh, oké... - Igen, tényleg magam vagyok.
Furcsa egy nő, gondolom, hogy felismerte a képemet vagy valami, de igazán belökhetett volna egy nevet is, hogy kire gondol ki vagyok.
- Valami nincsen rendben a világok között, egyáltalán nincs. Ha ez így folytatódik akkor az átjárót talán véglegesen kellene létrehozni ha lehetséges.
Ennyien átkerülünk ide komoly gondot is jelenthet mindkét világnak és kétlem, hogy mindenki képes is lenne arra amit szükséges megtenni a kapuért, ha egyáltalán az tényleg járható út és az öreg boszorkány nem csak szenilis.
- Emlékszik a dátumra is esetleg?
Kérdezem meg a nőt miután a Lovag megkérdezte, hogy miként került ide. Én úgy két napja vagyok már itt majdnem. Lehet, hogy a nő másik idősíkról esett ide át vagy korábbról, későbbről. Minden esetre érdekel, hogy mi is a helyzet.

Az idő úgy fest, hogy egyezik.
- Áh, semmi probléma. Az idő egyezik. - Persze ez is csak akkor igaz, hogy ha ugyan arról a síkról vagy realitásból van a nő is. Ha az másik akkor aztán lényegtelen, hogy a dátum stimmel az eltelt időhöz képest, de ebbe inkább most nem mennék bele. Nem is fontos. Inkább a lovag szavain godnolkozok ez de nem jut semmi az eszembe hírtelen, hogy lenne bármi is ami okozhatta volna ezt.
- Nem tudok semmiről ami ezt okozhatta volna.
Ott van az a két látogató a másik realitásból de nem hiszem, hogy azoknak bármi köze lett volna ehez. Az egyik valahogy át jött igen, a másik pedig csak követte, hogy rendezze azt. Valami másnak kell lennie.
- Igen épp indulni készültem, ha nem akar nem kell velem tartania. Nem tudom garantálni a biztonságát.
És nem is igazán akarom garantálni azt jelenleg.
- Engedelmével felszerelkeznék az útra.-
Ezt már a Lovagnak intézem. Jól jönne ha fel tudnék valamiképp szerelkezni a nagy kaland előtt ki sárkányt ölni és ilyenek.

- Köszönöm.
Követem a robotot a raktárhoz ahonnan válogathatok akkor felszerelést magamnak. Sok helyről, időből és realitásból is érkezhettek ide a cuccok mint szemét, csak átesve ide. Jól körbe nézek és végig kutatom a helyet, hogy mik vannak. Biztos találok valami páncélt ami jó rám meg kardot és sisakot is hogy azt az igazi RPG érzést keltse a sárkánycsata mint a játékokban és mekkor királyság is lenne, hogy való életbe úgy megharcolni a sárkánnyal és a többivel. Viszont érzések és hangulat ide vagy oda inkább keresek első sorban valami féle lőfegyvert vagy energiafegyvert is hátha olyanok is átpotyogtak, valami fejlettebb tech-ek. Még is csak haza is akarok jutni és lehetőség szerint egészben. Már most borzongok a gondolatától a mágikus átjárónak, hogy mennyire kellemetlen lesz az út.
Összességében keresek energia fegyvert vagy bármi féle high-tech cuccot amit tudok használni a küldetésemre legyen fegyver vagy páncél is akár. Ha ilyesmit nem találok vagy csak részekben akkor folyamodok a középkori cuccokhoz át. Végeredményben fegyver, páncél és egy táska ami mindenképpen akarok magamnak és meglátom, hogy mit találok még ezek mellett amit tudnék használni. Kétlem, hogy nagyon kellene a robot segítsége majd a pakoláshoz de nem rettegek vissza tőle ha valami még nekem is rohadt nehéz lenne alrébb tenni mert nagyon alrébb akarom tenni azt, de esélyesen csak akkor kérek tőle segítséget ha valami olyant találok amit nem ismerek fel, hogy mi lehet vagy nem tudok kinyitni.

Könnyedén áttudtam pakolni, kutatni a raktárat cuccokért. Találtam minden féle jó dolgot is így volt miből válogatnom aztán. Menet közben ahogy keresgéltem először csak kigyűjtöttem mindent ami hasznosnak nézett ki egy kicsit is aztán szépen lassan lebontottam az egészet a megfelelőkre is. A végére kigyűjtöttem egy camping szettet elsőre, azt egyszerű volt hiszen nem sok válogatni való volt ebben. Egy sátor, kötél, takaró megtette ezt a részét. Ez után áttértem a fontosabb részére is a felszerelésemnek. Valami féle páncélzat és fegyverzet.
A leg tech-esebb dolog amit találtam az egy energia nyilpuska volt, elsőre még félre tettem a kupacra amit átnézek még egyszer, hogy kell-e de végül ezt nem rakom el, hogy hozom. Feleslegesen nem akarok felpakolni semmit se cipelésre. Nem kell és ha lenne is helyzet, nem vagyok olyan jó lövő ezekkel. Egy kardot kihalászok magamnak ami majd akkora mint én és egy rövidkardot is mellé. Ha ezek megvoltak akkor még a puskákból is kiválogattam egy jónak tűnőt, sorozatlövősből egyet. Nem tudom mennyire efektív itt és mi az ami egyáltalán használható, csak remélni tudom, hogy az erőm majd megteszi a trükköt a túléléshez és a küldetéshez is. Páncél gyaránt sikerült egy olyant találnom ami inkább magasabb tech volt már. Kicsit nagy volt rám de némi utána igazítással már megtudtam oldani ezt így miután ezt felvettem utána is igazítottam. Pár övvel megoldottam a kardokat és a többit pedig csak felmálháztam magamra amíg ki nem mentem a szobából.
Odakint már készítettek elő nekem egy pegazust és egy málhásat is. A málhásra elkezdtem felpakolni mindent, hogy kényelmesen tudjak majd utazni a másikon, közben még kértem némi kaját amit tudtam magammal vinni. Nem nagyon szándékozok annyi időt eltölteni, hogy több napi kajára szükségem is legyen de sose tudhatom, hogy mi fog történni. Még biztosítom magamat arról, hogy van egy térképem is és ,hogy tudom merre kell mennem bejelölgetek rajta pár pontot mint például a Lovag kastélyát rajta és a feltételezhető helyeit az említett állatoknak. Mivel az egyik éjszakai egy másik meg nappali állat volt vagy efféle egy napba majd biztos bele fog tellni az egész, lehet többe is. Attól fog minden függeni, hogy hogyan tudom megtalálni a helyeket, állatokat és begyűjteni ami kell, hogy haza juthassak majd.

Felszerelés plusz: Rövid kard, hosszú kard, puska, molekuláris páncél/ruha, sátor, pár méter kötél, térkép, kaja+víz, egy extra táska a begyüjtendő tárgyaknak.

Miután megvolt minden felszerelés amit akartam vinni magammal és fel is lettek pakolva, elindultam a mini hadjáratomra. Az első célpontom a sárkány volt. Már az, hogy az volt a legközelebb is jó célponttá tette de az is, hogy sárkány volt. Még is csak egy sárkány. Nem tudtam nem izgatott lenni attól, hogy összemérhetem az erőmet egy ilyen mitikus lénnyel, meg egy Pegasus hátán utazok el hozzá, hogy megküzdjek vele.
Végül is a fejem egész végig a fellegekbe járt amíg el nem értem a hegy közelébe. Bár már fél úton elkezdett fájni az ülepem így ez vissza húzott a valóságba időnként.
Már estefelé lett mire megérkeztem a helyhez, nem messze a bejárattól le is szálltam. Bármennyire is akarnék, nem masírozok be rögtön. Elsőre csak vegyük szemre a helyet, kikötöm a lovakat, csinálok egy tábortűznek helyet és tábort verek. Az első céljaim legalább is ezek. Aztán ha semmi sem szaladt el vagy próbált meg megenni, illetve eltörni táborverés közben akkor dolgom végeztével előhúzom a hosszú kardot amit elhoztam magammal. Szép és jó volt, hogy hoztam ezt de ezekkel sosem tanultam vívni, csak többnyire a japán fegyverekkel. Maga az erőmből is simán vaslapon vagy köveken is át tudom tolni a pengét, de legalább is össze zúzni de egy párat suhintani vele jó lenne mielőtt még nekiesek egy óriás sárkánynak. Némi gyakorlás után már tüzet is rakok.
Az öreg nem gyenge varázsló lehet. Így vissza gondolva nem csinálva semmit is a karjaim rögtön végig peregtek mintha megperzseltek volna. Az ajtóról meg nem is beszélve, alig értem hozzá és máris megkapott. Mindig is a gyengém volt a mágia...talán ideje lenne változtatni ezen is. Bár kétlem, hogy tanítana az öreg bárkit is még ha felkérem rá, egy próbát megér. Úgy is ki kell találnom valami szuvenírt is majd amit viszek magammal. Elnézve a tájon nem is olyan rossz ez a hely. Persze nem önszántamból csöppentem ide át, de így, hogy megvan hogyan tudok majd haza jutni is annyira már nincs rajtam nyomás. Egyszer csak haza fogok tudni menni, amikor összegyűjtöttem mindent. Vagyis amikor majd akarok.

A tábor állítás nem volt nehéz bár a tűzrakás nem volt olyan egyszerű mint reméltem de végül sikerült azt is megcsinálnom, egy kis gödörrel, hogy egy egész estére megpakolva se gyújtsam magamat fel lehetőség szerint. Aztán még evés volt hátra és elnézve a lovakat amik már fejüket elrejtve a szárnyuk alá húzták is nem láttam okot arra, hogy én nem vágjam be a szunyát mára. Egy rész este volt, késő és a barlangba nem hiszem, hogy lenne világítás és bár így is úgy is viszek majd valami fáklyát ha kell legalább napkeltét megvárom majd. Zavaró volt viszont, még elalvás előtt végig néztem a bejáraton ami egy sárkány koponyára hasonlított. Nem tűnt elég nagynak, hogy egy hatalmas sárkány az úgy kiférjen ezen. És amit mondtak, az alapján egy nagy dögről kéne szó lennie. Hát, remélem, hogy a bejárat az igazából nem a feje a sárkánynak és én meg itt levertem a táboromat nem messze tőle.
Az estét próbáltam nyugodtan átaludni de még is, megszokás talán vagy a belém nevelés miatt félig ébren őrködtem magamon. Ha csak a mester csinálta volna azt, hogy mindig legyek résen biztosan mély álomban lettem volna, de miután anyám is folyamatosan irritált ezzel már teljesen megszoktam.
Reggel ha eljött akkor össze szedtem a dolgaimat. A lovaknak hagytam enni és a hosszú karddal a kezemben, és amennyiben kellett egy fáklyával a másikban elindultam a barlang felé. Nézzük csak, a sárkánytól kellett, a fogait kell megszereznem. Egy sárkány verés rendel! Bár kétlem, hogy önként oda fogja adni, meg le kellene elvileg győznöm. Jól van!
Tele lelkesedéssel meg is indulok.