Felföld

---

Aeyaj szavai után Rashia-nak rá kellett jönnie, hogy valóban félreértette a lány szavait és így őt jogtalanul vádolta meg azzal, amit kimondott. Így most már sokkalta jobb választ kapott, még egy utolsót fújtatott, amivel lényegében csak kieresztett a benne gyülemlő gőzt és már saját maga is nyugodtabb volt.
- Valóban félreértettem, elnézést – kért bocsánatot a twi’lektől.
Mind a ketten mást mondtak, az egyik menne tovább, ha már lenyugodott, a másik szerint menjenek át a másik oldalra és nézzenek ott körbe. A korábbiakból látottak alapján nem nagyon hitte, hogy a másik oldalon lesz bármi, amin átjutnának. Ha lett volna, akkor annak pont itt a lépcsőkkel szemben kellett volna lennie. Bár még az is lehet, hogy egykor egy volt az egész és rengések miatt kerültek ilyen távol egymástól.
Néhány pillanatig gondolkodott, hogy mit mondjon, igazából nem vesztenek semmit azzal, ha oldalt is körbenéznek, de bizonyára van valami a másik oldalon. Igazából azt sem tudta, hogy mennyi idő lesz, mire a padawan összeszedi magát, ha hamar megy, akkor engedi, hogy oldalra menjen, de ha ez több percet vesz igénybe, akkor Aeyaj szavai szerint fog eljárni, azaz mihamarabb jussanak át.
Ha Jivi-t kellett segítenie, akkor ugyanúgy jár el, mint a bal oldal esetében, hogy megtartja és hagyja, a kötél menjen a padawannal együtt. Ha azonban kell, akkor megtartja, hogy ne zuhanjon le és azonnal húzni kezdi visszafelé.
Ha azonban a másik ötlet nyert, akkor elővette a szigonypuskát és kicsit odébb ment, hogy a szemközti falba és itt az ő oldalukon is igyekszik rögzíteni, hogy át tudjanak rajta menni.

felszerelés/egyebek:

Hidegháború 5. – Harangszó az elesettekért





Romok, Naboo

---

Jivi-nek hosszú percek kellettek ahhoz, hogy le tudjon nyugodni, mivel eléggé sok érzelem volt benne, sok negatív, így ahogyan máskor is tapasztalta sokkal nehezebb volt lenyugodnia és kitisztítani az elméjét, mintha viszonylag nyugalmi állapotban lenne. Így emiatt a másik lehetőséggel éltek a csapattársai.

Közben Aeyaj odalépett a peremhez és kinyúlt az Erőbe. Saját magukon, hármójukon kívül semmilyen más életet nem érzékelt a közelben. Ezalatt Rashia is kilőtte a szigonypuskát. Amint ezt megtette hirtelen újabb földrengés rázta meg a helyet. Ez annyira nem volt meglepő, elég sok volt kisebb-nagyobb rengés volt a környéken azóta, hogy megérkeztek ide, csak akkor mindig a szabadban voltak és nem pedig egy ilyen zárt helyen, mint ez is volt.

A plafonról több kő is elkezdett lezuhanni, a zöme a mélybe esett le, de néhány ott a hármas közelében is. Közben a csáklya beállt a szemközti falba, bár nagyon erre már nem volt szükség. Hirtelen olyan hangokat lehetett hallani, mint ahol kövek gördülnek egymáson. A föld is jobban megmozdult, de ezúttal csak alattuk. Néhány pillanatig fülsiketítő hangok voltak, míg végül a mélységből fel nem tűnt egy nagyobb talapzat.

Ez emelkedett fel és tökéletesen befedte a teljes sávot, ahol eddig csak a mélység volt. Talán csak olyan húsz-harminc centi volt a távolság, amit át kellett lépni, hogy a felemelkedett részre rá tudjanak lépni. Jivi eddigre tudta megnyugtatni magát és ekkor tudott ő is élőlények után kutatni, de az eredménye ugyanaz lett, mint Aeyaj esetében, senkit se érzett magukon kívül.

A hiányzó rész felemelkedése eléggé poros volt, így ennek is kellett egy-két perc, hogy elüljön, utána pedig egy hatalmas szimbólum is kirajzolódott a felemelkedett kő területen.


- Büntetlenül? – kérdezett vissza az MI. – A fajtája tagjai bolygók százait mészárolták le a skrullokkal egyetemben a galaxisunkban, milliárdokat égettek el elevenen úgy, hogy esélyük sem volt védekezni. A gyűrűkkel bolygókat tettek a porral egyenlővé. A teljes fajuk minden tagjára kivégzési parancsot adott ki a Legfelsőbb Intelligencia.

A hangja hideg és metsző volt, a gyűrűkről már hallott Miin is korábban, hogy tíz darabot készítettek a fajának tagjai, mindegyik egy-egy aspektust képviselt, a legtöbbel hihetetlen pusztítást lehetett végezni, vagy épp valakinek átírni az érzelmeit, bolygót elpusztítani, magadhoz láncolni valakit.

Abban az esetben, ha Miin tiltakozik, hogy biztos nem volt ilyen, akkor az MI holoképeket mutatott – otthon megszokottakat, nem az ittenieket – számára. Bolygókat látott, amikhez űrhajók, makulan hajók ugrottak ki és bombázták a bolygókat, volt, ami tényleg felrobbant. Más képeken éppen olyan várost mutattak, ahol sárkányok repültek az égen és borították lángba az egészet, utcákat, házakat. Kisgyermekek sírva az utcán, a lángok elégették, de volt olyan kép is, hogy sárkányok élve falták fel az egybe terelt sérülteket, olyanokat, akiket még nem képeztek harcra.

Ekkor hirtelen újabb földrengés rázta meg a helyet. Ez annyira nem volt meglepő, elég sok volt kisebb-nagyobb rengés volt a környéken azóta, hogy megérkeztek ide, csak akkor minig a szabadban voltak és nem pedig egy ilyen zárt helyen, mint ez is volt. Az MI nem zavartatta magát emiatt, tovább beszélt.

- A fajtád a legrosszabb, rosszabb mint a skrullok. Békéről beszélnek, aztán védteleneket mészárolnak. Nem Heiwanna Miin Klodov, a Kakaranthara bolygón élő makluans fajhoz tartozó több generációs Klodov diplomata család gyermeke, nem tévedtem veled és a fajtáddal kapcsolatban, amikor az elsődleges protokollt végrehajtottam.

A kommunikációhoz itt található a topicotok.

statisztika:

AEYAJ’GAMU

Némiképp meglepett, hogy mennyire nehezen ment a másik padawannak az érzelmeit rendbe szedni. Persze tisztában vagyok, hogy az én alapfokom máshol van, mint a világ közel elég nagy százalékának, de még akkor is furcsa volt. Lehet, hogy még túl fiatal, bár nem tudom, hogy az ő fajában mi számít fiatalnak, vagy még nagyon a tanulmányainak az elején áll, de ha így folytatja veszélyt jelenthet saját magára és másra is.
- Saját magunkon kívül nem érzek senkit. - közöltem a tényt, amit sikerült megállapítanom azáltal, hogy kinyúltam az Erőbe. Ideális esetben csak elszállították vagy túl mélyen van ahhoz, hogy érzékelhessem. Más esetben pedig úgysem kell aggódni, hiszen az esetben eggyé vált az Erővel és békét talált.
A medikus nő kilőtte a szigonypuskát, amit földrengés követett. Igyekeztem minél jobban megtartani az egyensúlyomat és amennyiben lehetséges volt, visszább lépni a peremtől. Nem lenne túl kellemes odalent landolni, bármi is legyen odalent. Közben pedig a fentről lehulló köveket is el kellett kerülnöm.
Mikor az egész véget ért, ahogy a szörnyű fülsüketítő hang is, egy talapzat emelkedett oda, ahol korábban mély szakadék volt. Az ezzel járó pórtól egy ideig nem sokat láttam, meg kellett várni amíg elül. Az némileg megnyugtatott, hogy nem láttam összetört jég vagy élőlény darabokat rajta, legalább amiatt nem kellett aggódni, hogy a másik padawan újra kiakadna. A szimbólum viszont nem volt túlságosan ismerős.
- Eléggé hasonlít arra, amit a Birodalom is szokott használni. - jegyzem meg azt követően, hogy fellépek arra, ami kiemelkedett lentről és jobban szemügyre veszem a jelet, ami azon található. Nem pontosan olyan volt, mint amit a könyvekben vagy holoneten láthattam, de ahhoz hasonlított a leginkább. Remélhetőleg a többiek is megerősítik majd ezt az információt, vagy esetleg megcáfolják, amennyiben van olyan szervezet vagy személy, aki ezt a jelet használja.

---

A padawan megerősítette számára, amit gyanított, hogy egy ilyen gyors fagyást és leesést nem lehet túlélni. Ekkor átlőtte a csáklyát is, ám talán ez(?) indította be a folyamatot. De erre talán soha sem fog választ kapni. Aggódott, hogy mindannyiak befogja a földrengés temetni, ám olyasmi történt, amire nem számított. Az a rész, amire azt hitte, hogy beomlott vagy csak szétnyílt a földrengések következtében felemelkedett. Egy szimbólum volt rajta kivehető, hatalmas méretben.
- Túl sok rajta a vonal, a birodalom csak hatot használ, nem nyolcat. Az archaikus köztársasági a nyolcas, de azok vékonyabbak és sokkal nagyobb a köz közöttük – mondta Aeyaj szavaira.
Ő maga sem látott effélét korábban egyébként. Mindazonáltal át kellett jutniuk a másik oldalra, így ezzel kapcsolatban szólalt meg.
- Rögzítsék magukat a kábelhez, nem akarom, hogyha visszahúzódik, ami most lejött, akkor lezuhanjunk – mondta.
Ezzel ő maga fel is csatolja magát a kábelre, vagyis pórbálja, ha pedig nem volt ellenvetés, akkor el is próbál indulni a másik oldalra. ha minden igaz, akkor most nagyon küzdeni se kellett ezért, mert simán át lehetett a kábel mentén sétálni, mert fenn volt a talapzat és elég magasra jött fel. Azért próbál óvatos lenni, bár ha leszakad alatta a talaj, akkor úgyis csak abban reménykedhet, hogy megtartja a kábel. Ha átért, akkor hívja az első padawant, hogy ő is jöjjön.

felszerelés/egyebek:

Hidegháború 5. – Harangszó az elesettekért





Romok, Naboo

---

A mintázat valóban az egyik legelső köztársasági szimbólumra emlékeztetett, de nem az volt. Mivel tényleg át kellett jutni, így Rashia indult el először, ő pedig könnyedén át tudott menni, így hívhatta is a padawanokat szépen sorjában.

Ha ők is mentek, akkor könnyedén áttudtak jutni, nem volt semmilyen akadály, nem ütköztek ilyenbe. A megérkezés után ezen az oldalon mintha valamivel jobban érezték volna az Erőt is. Itt egyetlen irányba lehetett tovább menni, az pedig felfelé a lépcsőn. Szerencsére semmilyen csapda nem volt már itt – ha kerestek sem találtak.

Végül, amint felértek a lépcsőn egy hatalmas sziklafalat találtak. Ezen látszott, hogy mesterséges, ugyanaz a szimbólum volt rajta, mint korábban, de ezen felül még egy. Egy olyan, ami viszont nem igazán hasonlított semmilyen másikra. A sziklafal másik oldaláról erősen érezhető volt az Erő. Azonban semmilyen panel, vagy bármi nem látszott, amivel ki lehetett volna nyitni a falat.



Az MI felnevetett, amikor a tárgyalásokat emlegette Miin, ebből kiderülhetett, hogy olyan programozású gépről van szó, amelyiknek vannak érzelmei is és nem csak egyszerű érzelemmentes program.

- Újabb hazugság, a shi’ar látja el a békefenntartó szerepét, nem a skrullok. Ha olyan nagy békefenntartó lenne a fajuk, akkor maguk vezetnék a Nova Hadtestet – felelte.

Ez igaz volt, a Shi’ar Impérium volt kellően hatalmas és befolyásos, illetve erős ahhoz, hogy békét tartson fenn az univerzumban. Ők pedig másokat nem hagytak tárgyalni. A kree-k meg szóba sem álltak Miin fajával, révén a skrull galaxisból származtak.

- Szánalmas skrull kifogások, az árnyjátékok és megtévesztés mestereitől. A programozásomnak köszönhetően fel vagyok rá készülve – mondta. – Egyetlen szavát sem hiszem el. Háború van, volt és lesz is, egy háborúban nincsenek ártatlanok, a vér nem válik vízzé. A skrull kifogások szánalmasak, nem hiába a kree-k lettek a felsőbbrendűek. Ahogyan a mondásunk tartja, élj kree-ként, vagy halj meg!

- Az adatbázisom alapján nem létezik olyan hajó, hogy Fellegvár Csillaga, és teljesen bizonyos, hogy a kree-k és a skrullok semmit sem építenek együtt – mondta.

Az nem volt csoda, hogy nem ismerte a hajót, jó tízezer éves kihagyása lehetett…

BB csak addig írd, hogy elájul a karakter, a többi a következő körben kiderül, most direkt nem írtam tovább.

A kommunikációhoz itt található a topicotok.

statisztika:

AEYAJ’GAMU

- Valóban. Lehetséges, hogy valami szürke társaság. - jegyzem meg a nő szavaira, ami a szimbólumot illeti, de ez mindössze csak feltételezés. A történelmi tudásom, mivel nem merültem el benne, nem terjed ki addig, hogy biztosra mondjak dolgokat, meg különben is, ez majd a tudósok és archeológusok szakterülete lesz, miután megbizonyosodtunk, hogy biztonságosan bejöhetnek.
Az utasításra csak bólintok és úgy is teszek, majd miután a nő gond nélkül átjutott azután én is átmentem, óvatosan, de lehetőleg gyorsan. Szerencsére gond nélkül átjuthattunk mindnyájan és a szakadék túlsó oldalán már az Erő és jobban érezhető volt. Ez önmagában is különös volt, hiszen akkor mi lehetett az, ami zavarta az áramlását korábban? Talán a szakadék, vagy ami benne volt? Esetleg valami természetes geológiai formáció? Bár arról talán tudniuk kéne a tudósoknak, hogy létezhet ilyesmi.
- Roppant különös ez a hely. - adok hangot a gondolataimnak, majd a csapattal együtt indulok meg a lépcsők felé. Korábbi esetből kiindulva igyekszem figyelni, hogy valahol nincs-e csapda vagy akadály, de szerencsére semmi ilyesmivel nem találkozunk. Ez némiképp megnyugtató dolog.
- Úgy tűnik, hogy lesz munkájuk a kutatóknak bőven. - utalok a szimbólumokra és a mesterséges sziklafalra, miközben megpróbálok kinyúlni az Erőben, hogy megvizsgáljam, hogy valami életjel észlelhető-e a falon túlról. Persze nem valószínű, hogy képes leszek a falon keresztül megérezni ezt, vagy éppen ezzel nem indítok be valamiféle mechanizmust, de csak reménykedni tudok abban, hogy nem történik semmi. Amennyiben az én cselekedetem vagy a másik padawan tettei nem váltanak ki semmit, úgy a szimbólumokat kezdem el vizsgálni, hogy nem rejtenek-e valami logikai zárat, vagy hasonló érdekességet. Már ha ez egy bejárat és nem egy falat nézünk.

---

- Szürke társaság? – kérdezett vissza.
Fogalma sem volt emlékek híján, hogy mindez mit jelent, pedig ő is szürke jedi mester volt egyébként. Rashia nem akadályozta a két padawant abban, hogy közelebb menjenek és megnézzék a falat és a szimbólumot. Igazából ő maga is igyekezett így körülnézni. Ő, mivel úgy tudta, hogy nem ért az erőhöz, így valamilyen titkos, levédett részt próbált keresni a sziklafalon, hogy valamilyen terminált találjon, amivel aztán be lehet jutni. Egyet kellett azzal értenie, hogy valóban nagyon furcsa volt ez a hely. Kezdve a szimbólumokkal. A hely lezárását annyira nem találta annak, ha valamit el akarnak rejteni, akkor így tesznek. Csak azt nem tudta, hogy miként lehetne kinyitni.
- Valami ötlet, hogy miként nyissuk ki? Nem szívesen robbantanám be, ha nem muszáj – mondta.
A katonás módszer, azaz a robbantás általában beválik, de mégsem nagyon élt volna vele. igyekezett a falat megkopogtatni is több helyen, hátha valahol nem tömör az, hanem üreges. Ez igaz volt a padlóra is, azt is próbálta.
- Nem lehet, hogy valamilyen barlangrész van mögötte és azt érzi? – kérdezte.
Most kicsit korholta magát, hogy nem hozott szkennereket, de aztán eszébe jutott, hogy mindegy lett volna, hiszen nem nagyon működik itt komolyabb technológia. Ha nem találnak bejutási lehetőséget, akkor egyelőre passzol…

felszerelés/egyebek:

Hidegháború 5. – Harangszó az elesettekért





Romok, Naboo

---

A falat könnyedén meg lehetett közelíteni, megtapogatni, ütögetni, semmi sem történt. A környéken mindenhol tömör volt. Ugyanígy nem találtak semmilyen konzolt, vagy panelt, amivel kinyitni lehetett volna a helyet. A minták a falban érdekesek voltak, a nagy sok ágú az régebbi volt, mint az a másik. Azonban az is nagyon, de nagyon régi lehetett már.

Ezalatt Aeyaj az Erővel próbálkozott, semmilyen élőlényt nem észlelt – ami értelmes lett volna – a környéken. Bentről is ugyanaz lett az eredmény, mindössze azt érezhette, hogy nagy szabad tér van odaát. Ezt is abból, hogy érzékelni tudta az Erőt, ha fal lett volna, akkor értelemszerűen semmit se érzékelt volna.

Már valószínűleg ezek is hasznos információk, de Aeyaj ezen felül mást is érzékelt az Erőn keresztül. A falban volt egy zárszerkezet, ami nem csatlakozott külső részhez, azaz nem lehetett kívülről használni, csupán az Erővel mozgatni és úgy kinyitni, vagy éppen bezárni.

Valószínűleg nem túl meglepő módon az MI arcán semmilyen érzelem nem tűnt fel továbbra sem. Másodpercekkel később reagált a szavakra.

- Maga téved – mondta. – Ta-Renn a Legfelsőbb Intelligencia velünk hozott magvának parancsára hozta létre a csillagködben a Kree Sztelláris Birodalom helyőrségét egyszerűen Birodalom néven. A Csillagködöt a kree-k uralják. Ez a hely egy kree helyőrség, azaz a Kree Sztelláris Birodalom területe, amit maga megsértett. Mindez egyenlő a háborús cselekedettel. A háborúnak soha sem ér véget, egy több százezer, több millió éve tartó háború, ha maga szerint véget tud érni, akkor szánom magát, hogy ennyire ostoba és nem képes a valóságot meglátni, ami a saját jól megrögzött kényelmes komfort zónáján kívül van. Természetesen megértem, hogy vannak, akik nem bírják elviselni az igazat és tagadják, mert ha elfogadnák beleroppannának. Ha ez magának megfelel töltse így a hátra levő napjait, vagy heteit mielőtt meg nem hal. Begubózva, a saját hazugságai közepette.

Most először használt érzelemre utaló kifejezést a mesterséges intelligencia. A továbbiakra valamilyen furcsa zaj jött a nő felől, leginkább a nevetésre hasonlított.

- Ugyanazon közös őstől erednek, alakváltó, hüllőszerű lények, akik mindig csak hazudnak, soha sem a saját valódiságukat mutatják. Játszanak másokkal, hazudnak nekik, mert így kényelmesebb. Először szavakkal próbálják behálózni a másikat, kitalálva valamilyen szomorú, tragikus sorsot, megnyerőek, kedvesek, segítőkészek. Belemásznak az ember fejébe, bizalmat ébresztve benne, aztán elárulják, hazudnak nekik… Tényleg jobb lenne, mint ők?

Miin ezek után már nem akart törődni és meditálni és kinyúlni az Erőbe. Amint ezáltal a szívverése csökkent és próbált megnyugodni az egész testét erőteljes áramütés rázta meg minden irányból, nagyon erős fájdalmat okozva neki, közel tíz másodpercen keresztül. Amint ez elmúlt a beszélgetőpartnere megszólalt.

- Mint mondtam meghalni van itt – mondta az MI. – Ha a pulzusa bizonyos mennyiség alá csökken, a hely serkenteni fogja. Nem fog tudni sem aludni, sem pihenni, sem pedig hibernációba süllyedni.

A kommunikációhoz itt található a topicotok.

statisztika:

AEYAJ’GAMU

- Szekták, mozgalmak, vallási vonulatok, vagy csak szimplán társulások, melyek olyan erőhasználókból áll, akik a sötét és világos oldal keskeny határán egyensúlyoznak. - próbáltam röviden megfogni a lényeket, hiszen ez olyan téma, amiről rengeteget lehetne vitázni, közel mindenkinek van véleménye. Változó a lovagok és mesterek között is az, hogy miképp viszonyulnak a témával szemben, a csendes elfogadástól az extrém ellenzésig.
- A túlsó oldalon szabad terület van, nem tömör fal vagy szikla. - jegyzem meg hangosan. Az nem jelent nagy gondot, hogy élőlényt nem tudok érzékelni, hiszen egyrészt annyira képzett sem voltam, másrészt, ha valóban nagyon öreg helyről van szó, akkor nem igazán várható, hogy bármi is életben legyen.
- Álljanak hátrébb. Megpróbálom kinyitni. - szólalok meg újra mikor érzékelem a zárszerkezet jelenlétét. Bárki is építette, az erőhasználók számára hozta mindezt létre, vagyis olyan aki ne képes használni, nem nyerhet bebocsájtást.
Mikor a csapat többi tagja biztonságos távolságba lépett, akkor ismét kinyúlok az erőbe és koncentrálok arra, hogy az Erőn keresztül és annak segítségével elmozdítsam a zárszerkezet erre szolgáló részeit. Természetesen fenn áll a lehetőség, hogy többszöri nekifutamodás szükséges, hiszen a zárszerkezet is ismeretlen, valamint látás helyett az Erőn keresztüli érzékelésemre kell hagyatkoznom.

---

Rashia szerencsére kapott választ Aeyaj-tól, hogy mik is a szürkék. Roppant érdekes témának találta mindezt. Nem is hallott még efféléről, hogy ilyenek is léteztek volna a világban. Ebből is látszott, hogy nagyon sok mindent nem tud az Erőről.
- Értem, köszönöm a felvilágosítást – mondta.
Az nem lepte meg, hogy odabent van valami, eléggé valószínű volt, hogy nem csak egy sziklafal várja őket itt. Ahhoz túlságosan sok és nagy volt a felhajtás. Ő maga valamilyen titkos bázisnak, vagy bunkernek vélte azt, ami ott lehet, esetleg valamilyen illegális labor, vagy kalóz bázis. Mi mást rejtettek volna el ennyire? Kinyitni? Valószínűleg az Erő segítségével, hiszen semmilyen zárszerkezet, vagy nyitószerkezet nem volt rajta. Mindazonáltal tette azt, amit a lány mondott és néhány lépéssel hátrébb húzódott. Fogalma sem volt, hogy mire számíthatnak, mi várhat rájuk odabent, így a biztonság kedvéért úgy tett, ahogyan azt a katonai kiképzésen tanulta az ismeretlen helyre való behatoláskor. A fegyverét maga elé emelte, hogyha kell, akkor lőni tudjon.
- Ha sikerül kinyitni, akkor én megyek előre, önök majd pár lépéssel lemaradva kövessenek – mondta.
Ha Aeyaj-nak sikerül kinyitnia az ajtót valamilyen módon és van mögötte folyosó, vagy bármi, amin befelé lehet menni, akkor katonás lépésben körbe-körbe nézve és felmérve a területet indul el befelé. Ha szükséges, mert támadás éri, akkor igyekszik majd kitérni a támadás útjából.

felszerelés/egyebek:

Hidegháború 5. – Harangszó az elesettekért





Romok, Naboo

---

Aeyaj rövid magyarázat adott Rashia számára, hogy mik is a szürke jedik még azelőtt, hogy megnézte volna, hogy talál-e valamit a falban. Szerencséje volt, mert érzékelte a zárat a falban. Így meg is kérte a többieket, hogy álljanak hátrébb, amíg ő próbálkozik, aminek hamarosan neki is látott. Mivel nem volt olyan sűrű az Erő erre, így érezte, hogy kissé nehezebb kinyúlni és irányítása alá vonni azt.

De végül is sikerült megtennie, az Erőt a zárszerkezet köré irányította. Szinte látta maga előtt, hogy miként is néz ki mindez, itt most pedig ő maga volt a kulcs, aminek megfelelő helyre kellett magát pozícionálnia. Valóban kellett két-három nekifutás mire sikerült úgy megragadnia és irányítani az Erőt, ahogyan arra neki szüksége volt.

Pontosan látta, hogy a zárban mit és merre, hogyan kell forgatnia, a telekinetikát használva pedig megtudta tenni. Némileg erőlködnie is kellett, mert a szerkezet nehéz volt, így emiatt nehéz is volt irányítani. Végül néhány hangos kattanás hallatszott a falból és a zár ettől kezdve már magától mozgott, már nem kellett segítség neki. Aeyaj eléggé megizzadt a művelet során, de azt siker koronázta.

A fal hátrébb csúszott egy kicsit, majd oldalra fordult és vízszintesen a belső falhoz csúszott. Mint amikor falig nyitja valaki az archaikus ajtókat. Mivel az ajtó nyitva volt, így Rashia meg is indult befelé, a padawanok pedig néhány lépéssel lemaradva követethették. Olyan 15-20 métert kellett a sötétben megtenniük, ami után félhomályos, természetes fényben világító hatalmas előcsarnokba értek.

Már innen is ráláthattak archaikus vonásokkal épült helységre, templomra, amit itt bent már érezhetően erősen járt át az Erő. Hasonló érzés volt, mint a Jedi templom Coruscanton.


Ugyanaz.

A kommunikációhoz itt található a topicotok.

statisztika:

---

- Szép munka Aeyaj! – mondta elismerően.
Mivel sikerült végül Aeyaj-nak kinyitnia az ajtót, így akkor a korábbiak alapján ő indult előre, hogy a két padawant védhesse, hogyha minderre szükség lenne. Azonban nem volt, könnyedén lehetett úgy tizenöt-húsz métert a sötétben haladni, mire végül kiértek valahova, ami leginkább egy gigantikus csarnoknak volt mondható. Amikor meglátta a helyet, akkor halkan füttyentett egyet, gyönyörűnek találta az egészet. Bárki is készítette mindezt, annyi bizonyos, hogy volt szépérzéke.
- Elég sok kultúra virágzott a Rakaták előtt, alatt és után is… bármelyik lehetett – mondta.
Abban biztos volt, hogy nem rakata, azokról elég sokat lehetett látni és hallani. De azzal egyetértett, hogy valószínűleg egy fejlettebb civilizáció építhette, lehet, hogy pont a Naboo-iak elődei. De ezt majd a történészek megállapítják, hogyha bejönnek és megvizsgálják, már ha megtudják állapítani. Annak ellenére, hogy volt fény – amennyi a képen – , igyekezett a fegyvere lámpájával végigvilágítani a környezetüket, hátha észrevesz valamit esetleg még.
- Maradjunk itt, hívjuk az archeológusokat, esetleg menjünk beljebb? – kérdezte.
Majd annak a fényében fog cselekedni, amit a többiek mondanak, végül is a jedik értettek az efféle dolgokhoz, már csak azért is így gondolta, hiszen Erő kellett ahhoz, hogy egyáltalán bejussanak ide, így talán Erővel tudnak majd tovább is haladni valamerre. Kissé tehetetlennek és aprónak érezte magát az Erő játékaiban, főleg, hogy számára olyan misztikusnak tűnt az egész dolog…

felszerelés/egyebek:

Hidegháború 5. – Harangszó az elesettekért





Romok, Naboo

---

A csapat egyelőre megállt és csak csodálkozott, illetve gyönyörködött a helyben. Rashia hozta fel, hogy maradjanak és menjenek tovább, vagy pedig vissza a táborba. Jivi közben kinyúlt az Erőbe, hogy így figyelje a környezetüket, de egyelőre semmilyen veszély nem fenyegette őket. Minden nyugodt volt, kellemesen nyugodt, akárcsak a Jedi Templomban Coruscanton.


Ugyanaz.

Azért írtam most úgy, hogy senki, hogy se tette, hogy ezzel vegyelek rá titeket, hogy befejezzétek a lustálkodást.

A kommunikációhoz itt található a topicotok.

statisztika:

AEYAJ’GAMU

Egy sokkal keményebb feladat volt a zár kinyitása, mintsem arra számítottam. Nem is tudom, hogy ennyire intenzív módon kellett-e bármikor is használnom az Erőt ahhoz, hogy valamit mozgassak. Erre még az is rásegített, hogy sokkal nehezebb volt az uralmam alá vonni az Erőt ezen a helyen, ami inkább hátráltató tényező volt, mintsem segítség. Nem sokkal később a hangos kattanások pedig azt jelezték, hogy sikerrel jártam.
- Igyekeztem. - válaszoltam kicsit lihegve, de nem sok időm volt a pihenésre, mert a többiek indultak is tovább, én pedig követtem őket, nem szerettem volna hátra maradni. Csak reménykedhettem abba, hogy kerül idő és biztonságos hely arra, hogy megpihenjek majd.
- Kérek egy kis pihenőt. - szólaltam meg miután a sötét részen átjutottunk és a gyönyörű szép előcsarnokszerű részre értünk. Azzal egy kicsit helyet is foglaltam és igyekeztem tudatosan figyelni a légzésemre és megnyugtatni, valamint egyúttal meg is pihentetni a szervezetemet. Ebben biztosan segítségemre lehetett az is, hogy a korábbitól eltérően itt sokkal inkább átjárt mindent az Erő, szép kontrasztot okozva ezzel.
- Ugyan olyan érzést kelt bennem ez a hely, mint a Jedi Templom a Coruscanton. Lehetséges, hogy valamikor a múltban hasonló célt szolgált. - kezdtem bele a továbbhaladást érintő kérdés megválaszolásába miközben talpra álltam a rövid pihenő után. - Biztosabb, ha előbb feltérképezzük, legalább a kulcsfontosságú részeket. Biztosan kell legyen egy központi terem, archívum vagy hasonló, ami megfelelő információval láthat el bennünket a hely szerepét illetően. Ugyanakkor biztosan van valamiféle védelmi mechanizmus betolakodók ellen is, amivel jobb, ha mi találkozunk először és nem a tudósok és archeológusok. - nem akartam odáig elmenni, hogy a helyet egyértelműen templomnak titulálom, hiszen ahhoz egyelőre kevés információval rendelkeztünk, másrészről pedig csak egy érzésre alapoztam volna, ami nem egy biztos tény. Az sem volt kizárva, hogy védelmi droidok, fegyverzet, vagy bármi hasonló lehet itt, amit jobb, ha mi találunk meg és remélhetőleg hatástalanítunk, vagy legalább feltérképezünk, mintsem a civilek.
Arra viszont nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen tudást vagy történelmi tényeket találunk majd elrejtve itt, a föld alatt, aminek a létezéséről senki se tudott és a feljegyzések se tartalmazták. Lehetséges, hogy olyan fontos tudományos és filozófiai feljegyzéseket találhatunk, amiket régen elfeledtek, de mégis fontosak lehetnek.

---

Mind a két padawan azzal értett egyet, hogy nézzenek körbe, minderre a nő bólintott.
- Bár, ha ez akkora, mint a Jedi templom még jövőre is itt leszünk – mosolyodott el. – Jó lenne tudni, hogy droidok működnek-e itt bent, mert ők gyorsabban végeznének a felderítéssel.
Az, hogy a barlang védve volt, nem feltétlen jelenthette azt, hogy ez a hely is. Egy próbát megért volna szerinte. De majd később. Még egyszer körbenézett, hogy miként és merre lehet haladni, vagy mi lehet fent, bár sajnos innen lentről valószínűleg nem látszott nagyon a fenti rész, ahhoz meg kell majd mászniuk a lépcsőket. Katonai kézjelekkel mutatta, hogy ugyanúgy haladnak, mint eddig. Azaz ő megy előre, aztán pár lépéssel később követheti őt a két padawan. Ha most is megfelelt nekik, akkor el is indul így.
- Ha lehet, akkor igyekezzenek az én lépéseimben haladni, az biztosan biztonságos – mondta.
Lassan, óvatosan, mindent kémlelve, nehogy véletlenül csapdába fussanak bele. ha elérnek a lépcsőkig, akkor ott is figyelt. Ott is óvatosan próbál haladni, nem lép rá teljes súllyal egyik lépcsőre sem az elején, hanem csak rálép, nehogy besüppedjen a lépcső és csapdát aktiváljon. Ha sikerül felérni, akkor ott is próbál körbenézni, hogy merre lehet menni, mi van itt, ha pedig látni valami érdekest, akkor arra fog elindulni.

felszerelés/egyebek:

Hidegháború 5. – Harangszó az elesettekért





Romok, Naboo

---

A trió megbeszélte azt, hogy merre és hogyan haladjanak tovább, azaz előre, ugyanúgy, ahogyan ide be is tették. Rashia indult előre roppant óvatosan, közben a két padawan továbbra sem érzékelt semmilyen zavart az erőben, nem volt, nem fenyegette őket semmilyen veszély, így talán ez némileg megnyugtató lehetett ezen az idegen helyen.

A lépcsőkig vezető úton semmilyen csapda nem volt, hogyan felfelé a lépcsőkön sem. Szerencsére a két padawan egészen könnyedén tudott a nő lépteiben haladni, mert azért sok por volt itt és a nyomai is láthatóak voltak. Hogy merre mentek utak, hol voltak további lépcsők a két szárnyhoz. Illetve lent a további szobrok helyei, és az egész végén még befele is vezetett út. (mint a képen)

Rashia úgy döntött, hogy először itt a központi részen nézzen szét, ami egyébként hatalmas volt, tényleg akár csak a felderítés is hetekbe, hónapokba telhet, ha nem működnek a droidok idebent. Szóval a trió haladt befelé, amikor a semmiből egy urdrarr-ra hasonlító hologram bukkant fel előttük a semmiből.

Azonban ez más volt, mint az itt megszokott, nem tűnt gépinek, nem volt körülötte kékes ragyogás, olyan volt, mintha fizikailag itt állna, de látszott, ahogyan fényekből megjelent. És csak azért hasonlított egy udrarra-ra, mert a kinézete, testfelépítés stimmel, de a szeme normális volt, kék írisszel, nem pedig végig vörös, mint a kék urdrarroké, vagy a chisseké.

Valamit beszélni kezdett, ugyanaz a hang volt, mint kint, ősi udrarr nyelvet használva, amiből csak Rashai érthetett egy-két dolgot, hiszen ő beszélte a jelenkori modern urdrarr-t.

Ahogyan Miin kimondta, hogy köztársasági állampolgár rögtön rájöhetett, hogy hatalmas ostobaságot követett el. Ugyanis megtagadta azt, hogy melyik birodalom állampolgára és lakója. Márpedig ez a Skrull Birodalomban óriási vétség és az ilyen hazaárulás és halállal büntetik. A többi részt Miin már el sem tudta mondani, ugyanis a mesterséges intelligencia közbevágott.

< - Szeretem, amikor valaki végül beismeri önként azt, hogy áruló és halálra van ítélve – mondta elégedetten. – A munkám ezzel véget ért. >

Ezzel a hologram egyik pillanatról a másikra eltűnt, mintha soha sem lett volna ott. Így nem volt elég, hogy Miin egyrészt halálra ítélt lett a Kree-k által, de beismerte szóban, hogy a elárulta a saját mivoltát, hogy micsoda és ezáltal a saját Skrull törvényeik szerint is jogos a halálbüntetése.

A hologram eltűnése után pedig Miin, ha folytatta a szavait, akkor már csak a levegőnek tette meg és remélhette, hogy a többiek tényleg megtalálják majd és kimentik innen még azelőtt, hogy a halálsor valóban azzá válik.

A kommunikációhoz itt található a topicotok.

statisztika: