Re: Főmágustorony (Brooklyn)

by **Tyranis** Kedd 03 Jan. 2012, 15:27

2046. október 14. vasárnap – Főmágus torony
Résztvevő: Zyro Tao

Zyro nem sokkal az elbukott akció után lemondott a csapat vezetéséről és ki is szállt onnan. Freyr-rel ellentétben azonban ott maradt toronyban és Zack-et kérte meg, hogy találja meg a módját, hogy hazatérhessen. Az idős mágus egy kis időt kért tőle, hogy neki ehhez időre van szüksége, hogy pontosan oda tudjon majd kaput nyitni a fiú számára. Még segítséget is igénybe kellett vennie, de végül az egyik a Csatabolygóról hazaérkezett mérnök segítségével úgy két hét alatt sikerrel létrehoztak egy hasonló gépet, mint amit odaát Thanos is épített, hogy ezzel könnyedén lehessen visszatérni abba a dimenzióba. A nagy előnye az volt, hogy attól a pillanattól kezdve, hogy ezt beüzemelik folyamatos kapcsolat lehet a Föld és a Csatabolygó között, ami amiatt sem lett volna utolsó, mert közel 600 ember maradt a bolygón az 1500 ott rekedtből. Nekik már az volt az otthonuk és egyik sem akart hazatérni onnan. Október 14-n reggel, amikor éppen egyik volt csapattársa sem tartózkodott otthon Zyro-nak, korábban elindultak bevetésre. Mikor a fiú azzal állt elő, hogy hazamegy és kiderült, hogy a gép megépíthető Ko-Rel is eljött hozzá, hogy elbúcsúzzon tőle. Most kora délelőtt volt, amikor kopogattak az ajtaján, majd az öreg Zack lépett be a szobába.
- A gép elkészült fiam, eljött az idő, hogy útra kelj.

by **Godlaw / Tao** Szer. 04 Jan. 2012, 13:57

Sokan nem szeretnek búcsúzkodni. Én egyszerűen nem tudok. Nem az én stílusom. Ethan még azt is a fejemhez vágta, hogy érzéketlen vagyok, meg hogy magammal törődök csak, nem a csapattal. Igaza lehetne, de szerintem a csapat érdekeit szolgálja a távozásom is. Talán. Az enyémet biztos, mert így akarok tenni.
Próbáltam neki elmagyarázni ezt, de nehéz meggyőzni logikus érvekkel. Nagyon mérges. Mióta visszatért Mephistotól, majdnem mindig mérges. Sokkal több benne a harag, mint korábban bármikor. Megváltoztatta a halál. Talán mindannyiunkat megváltoztatta.
A legrosszabb az egy hetes várakozás volt, ameddig a gép épült, mindenki úgy nézett rám, mintha szellemet látna. Nem tartozom már ide, de még haza sem tudtam menni - olvastam ki a tekintetükből. Aztán eljött anyám. Érdekes emlékek ébredtek bennem, ahogy elbúcsúztunk egymástól. Én azzal nyugtattam, hogy ha Zack sikerrel jár, akkor az átjáró állandó lesz, és bármikor meglátogathat, ha kedve támad. Nem hiszem, hogy meg fog látogatni. Nem hiszem, hogy akarom, hogy meglátogasson.
Túl sok. Leginkább ezzel lehetne leírni ezt a világot: túl sok. Túl tömény. Annyi mindent láttam életemben, amit felfedeztem, mégis, ebben a világban végtelen az információ, és a legnagyobb távolság is csak 12 óra, ha repülőre szállsz. Felfoghatatlan világ, megismerhetetlen, örökké idegen és új. Azt hittem, a felfedező szereti ezt, hogy mindig van mit megismerni, de nekem hiányzik, hogy néha a megismert helyekre visszatérjek.
A könyvemet, amit azóta valószínűleg már senki sem olvas, újra előkeresem a szerkényem mélyéről. Az eredeti verzió, amit még kézzel írtam, mielőtt sikeres lett volna. És mielőtt Magneto uralta volna a világot. Freydis ágyára tettem, egy üzenettel: "Van még benne hely néhány asgardi történetnek."
Valójában rengeteg hely van még benne, a felét is alig írtam tele.
Ruhák. Annyi ruhám van, és mind felesleges lesz otthon. Egy ing, egy nadrág, alsónemű és egy saru. Ennyiben jöttem ide, és ennyi ruhával is fogok távozni. Csak kevés dolgot viszek magammal, egy igazán erős pengéjű acélkést, és a kerámia késemet, ami oly sokszor volt már hasznomra. Egy kevés ételt, ha esetleg a kapu messzebb nyílna meg a várostól. És egy üres könyvet töltőtollal. Még nem tudom, mit fogok beleírni, de megszoktam már a súlyát.
Zach nyit be, miközben a szobámban pakolok. Bólintok neki, és a hangjából úgy ítélem, nem egészen biztonságos a gép használata, legalábbis senki sem tesztelte még.
A vállamra veszem a kis táskámat, belelépek a saruba, és még egyszer végignézek a szobámon. Szakácskönyvek, számítógép, tévé, számtalan DVD, újságok és regények. Az egész világ ez a szoba, a végtelen a végesben. Zach után indulok, és örökre becsukom magam mögött az ajtót.

by **Tyranis** Szer. 04 Jan. 2012, 14:17

2046. október 14. vasárnap – Főmágus torony
Résztvevő: Zyro Tao

Leérve a földszintre Zack egy alaksori helységbe vezette Zyro-t, egykor valószínűleg tornaterem lehetett, mert legalább ötven méter hosszú volt a helység, de csak alig hat méter széles. Futásra remekül lehetett használni, a bejárat mellett, ami a terem egyik végében volt ott volt a gépezet is. Külsőre valóban olyannak tűnt, mint amilyen az otthoni volt, amivel ide érkeztetek. Egy ismerős tudós állt mellette, a nevére Zyro nem emlékezett, csak annyi volt biztos, hogy tényleg onnan származik ő is.
- Zyro! – biccentett. – Elég lesz a másik gépet aktiválni és ebbe a helységbe fogsz megérkezni, ha vissza akarsz valamikor jönni. És akkor próba!
Ezzel a férfi lenyomott néhány gombot a gépen, a korábban is látott látvány következett, egy fényes sugár csapott ki a gépből, ami a szemközti falig, ahol az egészen szinte szó szerint szétkenődött. Ahogyan a fény okozta elvakítás megszűnt át lehetett látni a résen, ami a falon keletkezett. Odaát a homályosan látszott a távolban a város és a közelben pedig a gép, ami ennek a másik fele volt. Zyro emlékei szerint ez stimmelt, hiszen majd egy kilométerre a várostól hozták működésbe a szerkezetet. Valóban a saját otthonát látta a másik oldalon, megcsinálták. Most már hazatudott menni. Zack még kezet fogott vele ekkor és megveregette a hátát.
- Itt is otthon vagy fiam – mondta. – Bármikor bármire szükséged lesz, nyugodtan szólj nekünk.

by **Godlaw / Tao** Szer. 04 Jan. 2012, 14:31

A mérnök már ismerős, biccentek felé, ahogy a hosszú terembe érünk. Ő is biztosít róla, hogy kétirányú a gépezet működése, majd hozzálát az aktiváláshoz. Egy pillanatra el kell takarnom a szememet, aztán lassan hozzászokom, és végül megnyílik a kép. Olyan messzinek tűnik... Valótlannak. Emlékszem, mikor megérkeztünk, milyen volt ez a világ. Egy parkban voltunk, körülöttünk idegenek. Minden veszélyes volt, ellenség, legalábbis azt hittük. Ez az utazás más lesz. Minden ismerős lesz, barátságos és otthonos. Legalábbis így képzelem.
Zack szavaira felé fordulok, nem tudom, mit is mondhatnék neki, így csak megölelem, ez jobb búcsúnak tűnik, mint egy kézfogás. Szavak nélkül indulok a kapu felé, és elhatározom magamban, hogy nem nézek vissza, és nem állok meg, nem is tudom miért. A lépteim mégis lassulnak, ahogy egész közel érek, de nagy levegőt veszek, és végül átlépek a kapun. Elindulok hazafelé.

by **Tyranis** Szer. 04 Jan. 2012, 14:58

2046. október 14. vasárnap – Főmágus torony
Résztvevő: Zyro Tao

Zyro végül megérkezett az átjáróhoz, láthatóan nagy vívódással, de végül mégsem állt meg, hanem átlépett a kapun, hogy hazaérkezzen. Ahogyan eltűnt ebből a dimenzióból és végül megérkezett Zack és a tudós még néhány pillanatig látta a fiút odaát a másik világon, de utána a portál bezáródott és a gép is lekapcsolt Zyro pedig immáron tényleg hazatért, oda, ahova valójában tartozott és oda, ahol élete jelentős részét leélte már.

by **Adam Taylor** Csüt. 01 Márc. 2012, 10:59

Grigorij a veszélyterem után a kapitány szavain kezdett gondolkodni. Végül úgy döntött a legjobb az lesz, ha megismeri őket. A férfi ezért próbál magához képest kedves lenni. Figyeli a csapatot. Tudni akarja, kik azok akikkel együtt tud dolgozni és kikkel nem. Kik a legerősebb láncszemek a legrosszabb helyzetben, és kik azok akik összeomlanak. Ha teheti Racheltől, Ethantól, és Danieltől négyszemközt kér bocsánatot amiatt amit a program tett vele. Ha David hajlandó vele beszélni tőle is. Nem igazán az ő dolga hasonló helyzetben ő is ezt tette volna. Ha van ideje és energiája próbál gyakorolni. Akár a veszélyteremben akár hagyományos lőtéren. Rengeteget akar fejlődni. Ethan komoly ellenfél ezért, hozzá hasonlók ellen harcolva próbál előre jutni. Amerika Kapitányt is felkeresi párszor. Arról érdeklődik a férfinél, hogy ő hogyan küzd az ilyen erejű lények ellen. Esetleg foglalkozna-e vele is.

by **Sarah** Szomb. 03 Márc. 2012, 23:45

Az elmúlt egy hónap felettébb kellemesen telt a számomra, hogy miért? A válasz nagyon egyszerű, én jómagam imádom a csapat építő tréningeket, főleg ha nem kell rajta kiköpni a tüdőnket, vagy egy erős lelki traumán átesni alatta, és mivel ilyen nem igazán volt, sokkal inkább sport és játékos feladatok, így igencsak élvezhetővé váltak a számomra. Bár vannak személyek a csapatból akikkel így sem igazán sikerült megbarátkoznom, például a sárgadinnye, az ő fejét még mindig szívesen neki nyomnám egy reszelőnek hogy átfabrikáljam, meg az új pszichopatánkét is, de kénytelen vagyok elfogadni hogy ők is a csapat részei, így nem igazán cseszegetem őket, kivéve a narancsot, őt mindig jó cseszegetni, MINDIG! Csak hogy nehogy már tökéletes béke legyen köztünk, és valaki azt szeretne? Akkor már csak azért is, és azt hiszem ez kölcsönös. Próbáltam még közben finoman közelebb kerülni Rachelhez így menet közben, bár megnehezítette a dolgomat hogy nem emlékszem mi volt jó pár nappal ezelőtt, és a mesék amiket a visszatérésünkről hallottam, nos nem tetszenek túlságosan, dehát na, legalább kihasználtam az alkalmat és szórakoztam egy jót amíg nem kellett itt életeket félteni, de azért azóta kicsit nehezebben nézek a szemébe, meg rajta kívül néhányaknak, de úgy igazából nem problémázok rajta, mindenkivel megesik hogy túlzottan becsíp, nem? Dehogynem, és itt maradjunk is ennyiben. Szóval próbáltam úgy kicsit, közelebb férkőzni hozzá, néha egy kis kávézás, aztán hogy mennyire sikerült... Na azt nem tudom, nem látok a fejébe... Áh igen meg kell még említenem, próbáltam karbantartani a testemet jómagam is amikor az edzések után maradt rá energiám, illetve a reggeli "rituálét", mint mindig, szokásomhoz hűen megcsináltam, bár én erről most miért is beszélek itt? Hiszen egyáltalán nem fontos információk ezek... Egyáltalán kit próbálok ellátni információval? Áh! Le kell szoknom arról hogy magamban beszéljek, egészen biztos vagyok benne hogy nem egészséges. Most itt ücsörgök a kényelemben, jól esik ez most, és egyenlőre mások sincsenek itt, szóval igyekszem kihasználni a magány minden előnyét, és élvezni a csendet ami körülvesz.

by **Steven** Vas. 04 Márc. 2012, 00:19

Miután végül a kapitány elengedte a csapatott, Daniel elvonult meditálni és az elkövetkező 5 napban a kötelező részvételű edzéseken kívül, nem igazán lehetett látni. Mikor Adam felkereste, hogy bocsánat kérhessen amiatt ami a veszélyteremben történt, akkor egy „Jól van”-al letudva csinálta is tovább a dolgát. Nem amiatt várta el a bocsánatkérést, amit a szimuláció alatt csinált. Persze a szimuláció végén amiatt akart neki támadni, de megértette, hogy az parancsból történt. Az dühítette, amit és ahogyan utána mondott. Mindenesetre ennek nem adta jelét elvégre a többiekkel se beszélt ez alatt az 5 nap alatt, csak a gyakorlatokon, ott viszont mindenhez pozitívan állt hozzá. Ez alatt az öt nap alatt a gyakorlatokon kívül nem csinált mást csak meditált. Idegesítette a szimulációban végzett teljesítménye és az, hogy nem tudta teljesen elfojtani az érzéseit, bármilyen helyzetben. Ha a csatatéren borult volna úgy ki, mint a szimuláció után, akkor még ennél is rosszabb lett volna a csapat teljesítménye. Már pedig ez, tekintve hogy az ő harcmodorában nagyon fontos a koncentráció készség, nem megengedhető hiba. A 6. napon és utána bár tudta, hogy ennyi nem volt elegendő, de a csapattal is békésebb kapcsolatot kellett valahogy kiépítenie, így a csapat tagokat is felkereste külön-külön vagy épp társaságban. Ha valaki nem akart beszélgetni, akkor sem tágított, meg akarta ismerni a csapat tagokat, és nem csak annyira amennyire a veszélyteremben kötelezően lehetett. Lorna-val egy alkalmasnak tűnő pillanatban próbált beszélgetni a gyűrűről, valamint hogy tudja-e hogy gyenge mágikus erő áramlik belőle. Nem akarta alkalmatlan pillanatban zavarni ezzel, de még mindig komoly problémái voltak annak megállapításában, hogy mikor épp nem alkalmatlan egy pillanat. Mindennek ellenére még sem láthatták továbbra sem túl gyakran, ugyan is szabadideje nagyrészt még mindig meditálással és gyakorlással töltötte, valamint az új varázslat tovább tanulása is rengeteg idejét elvette. Emiatt a mutánsképességének használatának gyakorlása háttérbe szorult, azonban ezt azzal próbálta meg ellensúlyozni, hogy minden lehetséges alkalommal használta. Elvileg az itteniek előtt úgy sem kell titkolnia képességeinek határait, így nem is kell titkolózni előttük. Tehát sötétedés után, vagy ha egy sötétebb helyen járt, esetleg olvasott (ami az új mágia miatt elégé gyakran előfordult), akkor állandóan a pengét használata. Ezen kívül tudta, hogy meg kell tanulnia emberek ellen harcolni, valamint a Mérleg varázslatot is gyakorolnia kellett valahogy, ezért hetente legalább egyszer megkérte Davidet hogy edzenek és ekkor szándékosan provokálta hogy véletlenül se fogja vissza magát. Persze lehettek volna ezek csak sima edzések és bárki mást is megkérhetett volna, de a többiek biztos visszafogták volna magukat, és David már így sem kedvelte túlzottan Danielt, így egyszerűbb volt őt felbosszantani, hogy mindent bele adjon. Persze ezeket az időpontokat mindig próbálta úgy időzíteni, hogy mások akkor ne legyen a környéken, nem szerettem volna, ha bárki is lefogja, vagy szét válassza őket. Az „edzés” után (amik gyakran végződtek a Daniel részéről csonttöréssel) mindig a kertbe ment, hogy begyógyítsa sebeit a Mérleggel.

Már csak egy gyakorlat maradt hátra, amit el kellett végeznem mára, bár azt meg kell hagyni, hogy ez volt az egyik legfájdalmasabb általában. Legutóbb 5 napja próbálkoztam és akkor a karom tört el. Szerencse hogy a birtok kertje elég nagy, így nem túlságosan feltűnő, hogy néhány fa kicsit szárazabb a többinél. Lehetőség szerint egyikből se szívtam ki teljesen az összes életerőt, csak annyit hogy néhány évvel öregebbnek tűnjenek. Persze lehet ezúttal most ki kéne hagyni ezt, elvégre még is csak egy fárasztó napon vagyunk túl. Ekkor sétáltam be abba a terembe ahol David ült egyedül. Kicsit szokatlan volt, azt hittem hogy most épp Rachel-lel fog társalogni.
- Üdv.

by **Ammon Einarson** Vas. 04 Márc. 2012, 00:42

Némán sétálok, páncélomba öltözve. A sisakon megy a rendszerellenőrzés ami fut a szemem előtt kicsit takarva a bal oldalt. Balomban egy literes vizes flaskát fogok a jobbommal egy kötegnyi papírt amit még én írtam tele a saját nyelvemen azon dolgok közül amik legfontosabbnak ítéltem és leghiányosabbnak is a tudásomból. A kapott fordító gép most nem volt a fülemben csak eltéve volt nálam. Megkönnyített sok dolgot de nem feltétlen szükséges, napközbeni teendőimhez pedig egyáltalán nem volt szükséges. A pisztolyom még lógott az oldalamon a fém rekeszében biztosan. Sokat kellett kutatnom az után, hogy van-e egyáltalán lehetőségem majd legalább a pisztolyomhoz lőszert szereznem, a géppisztolyomhoz még ötletként sem merült fel. Nem tartom valószínűnek azt, hogy találnék megfelelőt. Az itteni fegyverek meg... kicsit. Hihetetlen, hogy ennyire alul vértezve és apró fegyverekkel képesek sikeres akciókat végrehajtani.
Nagyon belemerülök a jegyzeteim olvasásába amiről a figyelmemet a sisakom halk pittyegése vonja el és irányítja a környezetre vissza. Körbe nézek, hirtelen nem tudom, hogy merre sikerült el elsétálnom. Meg kell szokni még a környezetet. Lehet, hogy jó ideje itt vagyok de mindig szokatlan lesz ez..
Ketten vannak a helységben, erre jelzett be a sisakom, fenébe megint rosszul működik vagy elfelejtettem némára rakni? A kijelzőt fürkészem miközben megálltam egy helyben és meredek előre az út közepén. Balommal a sisak oldalán eltolok egy kis pecek szerűséget. A kijelzőn fel is villan. ...Néma üzemmód...Ezt pedig a rendszerellenőrzés szövege követi ismét eltakarva egy kis részt a kilátásból. Szerencsémre nincs semmiféle baj vele. Kellemetlen lenne egy meghibásodás és nem is biztos, hogy képes lennék megjavítani az eszközeimmel. A két másik személy felé fordulva biccentek nekik, ezzel köszönve. Aztán kilépek a falhoz és megállok közvetlen közelében, nem dőlök neki csupán egyenes tartással állok előtte. A vizemet továbbra is szorongatom a balomban miközben lapozok egyet és olvasom tovább a jegyzeteimet némán.

by **Tyler** Vas. 04 Márc. 2012, 16:35

Edzés, edzés még több edzés. Ezzel teltek a napjaim. Nah meg a csapat tréningekkel. Amik voltak inkább játékok, mint igazi edzés. Persze belementem és jó móka is volt, valamennyire. De ez nem igazán segített sokat nekem.
Mindenen fel kapom a vizet, pillanatok alatt bedühödök és gyakran nehezen fogom vissza magam. Talán a Szellemlovas léttel jár az állandó düh, vagy a személyiségem része lenne, csak eddig nem bukkant fel. Nem tudom, egyszerűen nem tudom kezelni. A csapat edzéseken túl, gyakoroltam az egyéni képességeimet is. Egyfajta düh levezetés képen. A láncok, és a pokol tűz irányítását. Néha-néha annyira bemelegedtem, hogy az edzőterem bánta a kárát.
A csapatosdin kívül kerültem mindenkit, nem voltam túl barátságos az újakkal, de ellenséges sem. Egyedül talán Rachel az akivel szóba kötetlenül. Lornát viszont kerültem amennyire csak tudtam. Az hogy Bard-tól kapott egy gyűrűt.....iszonyatosan fura érzéssel tölt el. Mert mi lett volna, ha nem halunk meg. Ha meg lenének az emlékeim.....
Nem tudom, de ezek így együtt szétfeszítik a belsőmet. A sarkon befordulva kisebb gyülekező tömeget pillantok meg. Óvatosan visszafordulok, nehogy észrevegyenek. Nincs kedvem velük jó pofizni....

by **Serena Davidson** Vas. 04 Márc. 2012, 18:10

//Előzmény: Veszélyterem (Főmágustorony)//

Rachel tartoztam egy igencsak hosszú magyarázattal, hogy Bard hogyan és miért és mikor. Kezdhettem azt, hogy alapvetően még a Csatabolygón felkeltette az érdeklődésemet, mert jóképű volt, de az anyja miatt igazából soha sem tudtam elviselni, de igazából, hogy mikor tűnt fel ténylegesen és kezdtem hozzá vonzódni azt már ő maga is tudta, tudnia kellett, hogy a Hold volt a nagy vízválasztó. Azok után előbb vagy utóbb törvényszerű volt, hogy megpróbál elcsábítani Manó mellől és Mephisto csak közrejátszott mindebben. Elmondtam neki és a többieknek, hogy mi volt, amikor elváltunk, legalább is a köszönést, azt, hogy csókkal váltunk el és ő ígéretet tett, azt csak Freydisnek és Rachelnek mondtam, a többieknek nem kellett tudniuk. Beszéltem Daniellel is, akitől megtudtam, hogy a gyűrűm mágikus, a rúnák alapján volt egy ilyen tippem, de nem lehettem benne biztos, egy puszival köszöntem meg neki az információt, majd Zack bácsit kezdtem faggatni arról, hogy mi is lehet mindez. Tőle tudtam meg, hogy védőmágiája van, semmilyen plusz erőt nem fogok kapni, vagy hasonlót, csak véd valamitől. Hogy mitől azt még ő maga sem tudta megmondani, mindezeket, amiket megtudtam elmondtam Danielnek is. A csapattréningeket kedveltem, végre nem olyan módon próbáltak minket összekovácsolni, hogy márpedig muszáj, hanem játékkal és ez igencsak megkönnyítette a dolgot. Amikor szabadidőm volt és Freydis is itt volt köztünk próbáltam vigasztalni az öccse miatt, noha rám is rám szorult volna mindez. Kiderült, hogy ő még az ottani anyját is hiányolja, mert teljesen más, mint az, aki szülte. Nehéz elképzelni arról a boszorkányról mindezt. Próbáltam a Bardnak tett ígéretemet is teljesíteni, így Thadeus-ra is vigyáztam és időnként ránéztem, hogy mi lehet vele. A többiekkel mindenkivel egyformán próbáltam kapcsolatot tartani, főleg a legjobb barátnőmmel Rachellel továbbra is a legtöbb időt tölteni, ha tudtam. Manó volt a legnehezebb, révén ő került, én meg nem erőltettem, ráhagytam annyiban és magamban is úgy próbáltam elfogadni a dolgot, hogy előbb vagy utóbb úgyis Bard elcsábított volna és így lassanként sikerült is túljutnom az egészen nagy nehezen végre. Zyro is itt volt, de került minket és nem akart visszajönni hozzánk, ami azt illeti újabb gyász is volt köztünk, Freyr-t ölték meg… A gyűrűt azóta is az ujjamon hordom, egy emlék, amivel mindig Bard jut szembe, egy boldog emlék a hold fényben, de mégis keserű, hogy már eltelt egy hónap, de még mindig nem került elő és nem tudom, hogy mikor jön haza.

Edzések után elindultam a konyha felé, hogy szerezzek magamnak valami üdítőt és ételt is, ma még nem ettem semmit, amikor megérkeztem a lenti nagy csarnokba, ahol ha minden igaz már többen is voltak az illatok alapján. Egy üdítővel a kezemben léptem be, Manó is itt volt a közelben, de nem fog idejönni.
- Sziasztok! – köszöntem a többieknek.

//Folytatás: Kék körzet (Hold)//

by **Thorhalla** Hétf. 05 Márc. 2012, 09:15

A társaság tagjai, ki éppen mivel foglalkozott és hol volt, fényes villanást látott, mindneki teljesen egy időpontban, a következő pillanatban pedig már teljesen máshol találták magukat.

by **Tyranis** Hétf. 05 Márc. 2012, 11:34

Új szövetségesek – Nyomozás
2046. november 16. 11:00; péntek délelőtt – Főmágustorony, Brooklyn
Résztvevő: Zyro Tao és Félvér

Az elmúlt egy hónap a korábban említett gyakorlásokkal folytatódtak, a Bosszú Angyalok nem igen tartózkodtak a Főmágustoronyban, így pluszban az előírt edzéseken felül nem igen tudtak magánórákat vállalni. Zyro nem sokkal később hazatért, igazából még aznap, amikor a csapat első igazán kemény órája volt a Veszélyteremben. Sérülten tért vissza és egy igen érdekes történetet adott át Rogers tőle. Ugyanis Zyro-nak esze ágában sem volt visszatérni a csapathoz, de hozott két új személyt magával, Félvért és a Pókot. Igaz ők sem csatlakoztak a csapathoz, de ott éltek a toronyban a társasággal. A másik szomorú tény az volt, hogy egy újabb tagja halt meg a csoportnak, Freyr. Állítólag Apokalipszis maga ölette meg Halállal, de mindezt tagadta és nem lehetett rábizonyítani. Visszatérve Zyro története igencsak érdekes volt mindenki számára. Sokaknak szomorú is, ugyani a másik bolygón, odahaza a Csatabolygón mindenki halott volt, az a közel kétezer ember és mutáns, akit otthagytak, akik nem tértek haza. A talán még rosszabb hír, hogy Thanosnak van egy lánya, akit nagyon jól kiképzett, és ő volt az, aki végzett mindenkivel. Most azt tervezi, hogy ezzel a világgal is végez, természetesen, és a lista elején azok szerepeltek, akik végeztek az apjával. Zyro is miatta sérült meg, a lány sebezte meg, de ennél összetettebb a dolog. Ő... Zyro húga és Manó nővére volt. Thanos az anyuktól szerzett DNS mintát, így hozta őt létre. A lány egy megállíthatatlan gyilkoló gép, és bizonyos értelemben jobb és erősebb, mint Thanos. Ő volt, aki visszahozta Zyro-t ebbe a világba és a lány magát a Halál Avatarjának nevezte. A Csatabolygóról származóknak ez igencsak sokat mondott, Thanos töltötte be annak idején ezt a pozíciót.
Thadeus, akit inkább csak Madárijesztőként ismert mindenki, főleg az újak is egyre több időt töltött a toronyban, azzal, hogy Bard nem jött vissza a fiú elvesztette a hű társát és mivel Lorna-nak kellett rá vigyázni a fiú szinte mindennap megfordult erre, igaz főleg enni jött, de azért itt volt. A gyakorlások igen jól folytak és a csapat nagyjából összeszokott, Rachel mellett Hannah még Manóval is elkezdett foglalkozni, hogy a féktelen dühét képes legyen kordában tartani és Hannah arra jutott, hogy ez inkább Manó alapvető jelleme volt, mintsem a Szellemlovasság, és a telepátiáját is latba vetve próbált a fiún segíteni. Ami még feltűnő volt, hogy Ko-Rel is egyre gyakrabban a Földön tartózkodott, de igazából nem csak a fiai miatt, mind a ketten tudták, hogy nagyjából azóta nem járt a bolygón, hogy hazatértek a Csatabolygóról, azóta Manó apjával sem beszélt, nem igazán esett jól neki, hogy csak Thorhalla befolyása miatt volt vele együtt. De most a Reneszánsz világból való hazatérés után nagyjából megtörtént, aminek már a Csatabolygón is meg kellett volna történnie, hogy Kane és Ko összejöttek. És Thadeus gyakori ittléte még Harris számára is jó „indok” volt arra, hogy itt legyen és a kree nővel találkozzon. A pozitív oldala, ha a két fiú ennek nem is örült, ha nem örült, hogy legalább az anyjukat gyakrabban látták, akit Tyranis létezése egyébként nem kicsit sokkolt.

Félvér és Pók is ezen egy hónap alatt tökéletesen be tudott illeszkedni, ha akart, Félvérnek mindkét személyisége, a szobát megtarthatták, és szabadon be lehetett rendezni, új ruhákat kaptak, tanulhattak és teljesen úgy élhettek mint egy átlagos fiatal, akik az ő korukban vannak. Itt a toronyban, ami egyébként hatalmas volt biztonságban lehettek. Az egy hónap lelelte után mind Zyro-t, mind pedig Félvért megkérték, hogy fáradjanak le a főcsarnokba, mert végre volt előrehaladás mindkét ügyben, ami őket érintette.

Főmágustorony (Brooklyn) - Page 3 00120

Szeretnélek titeket megkérni, hogy néhány mondatban a szokásos mit is tettetek az előző hónapban részt ejtsétek meg a reagotok elején.

by **Vipra Phertelmer** Kedd 06 Márc. 2012, 21:52

Pontosan nem tudtam miről is van szó de röviden összefoglalták nekem, jobban teszem ha velük maradok. Szállás lehet a fejem felet lesz mit ennem és nem kell attól tartanom mikor lelnek a nyomomra a nem túl kedves üldözőim. Mivel ez éjszaka nem tartott ki ki sokáig ezért gyorsan kellet döntenem. Úgy döntöttem a toronyban maradok. Mindenkivel sikerült megismerkednem és ők is megismerhettek engem. Az első nap különféle vizsgálatoknak vetettek alá, hogy megtudják mivel is állnak szembe. Mióta én a toronyban lakok azóta a lányok óvatosabbak ha napnyugta után mennek zuhanyozni. Ennek a kis kedvtelésemnek köszönthetően gyakran el kellet látogatnom a gyengélkedőre. Ugyanis pár különleges képességű hölgy sérelmezte az én lelkesedésemet és ezt néha fizikálisan is a tudtomra adták. Azonban egy két a megnyerő mosolyom a kedvességem és az hogy nem tudtak lekaparni magukról sikeresnek bizonyult és szabad utat engedett a hálószobákhoz. A nappali tudatom egy hónap alatt sem szokta meg, hogy van amikor egy számára idegen nő mellet ébred fel. Flörtölés közben azért gyakoroltam is. Nappali énem a lőfegyveres képzéseken vett részt az éjszakai pedig különleges képességű ellenfél ellen folytatott ádáz csatákat. Az ellenfeleim néha mesterségesek voltak néha pedig egy egy csapatársam.

Már egy hónapja lehettem a toronyban megkértek, hogy mennyek a főcsarnokba. Délelőtt lévén a nappali tudatom volt ébren. A folyóson haladva az embereknek mindössze egy fejbiccentéssel köszöntem. Nappali tudatom egyáltalán nem a szavak embere abban a percben főleg nem kívántam senkivel csevegni. Azt mondták végre kiderítettek valamit mit is csináltak abban a laborban. Magamtól csak annyira jöttem rá, hogy egy klónféle vagyok de úgy gondoltam ezek a fickók többet megtudhatnak.
(Ha esetleg az egy hónap alatt szereztem egy barátnőt akkor az éjszakai nőzés flörtöléssé szelídül. Hátha Tiranys-nak már van terve ilyen téren.)

by **Godlaw / Tao** Szer. 07 Márc. 2012, 14:41

Eredetileg úgy terveztem, hogy nem maradok sokáig, nem is tudom, mit akartam, de az biztos, hogy a többiekkel nem akartam találkozni. Még nem. Ennek ellenére persze elkerülhetetlen volt, hogy tudomást szerezzenek rólam, és így csak még kínosabb lett az egész, igazából minél tovább húzom, annál rosszabb, mégis, nincs semmi kedvem magyarázkodni. Fogalmam sincs mihez van kedvem. Leginkább semmihez.
Nagyjából így is telt az elmúlt egy hónapom, depressziósan, még az sem tudott felvidítani, hogy anyám sokat volt itt a toronyban. keveset beszéltem vele, nem hagytam el a tornyot, és nem sokat voltam társaságban. Az idő nagy részében azon gondolkodtam, ami a másik bolygón történt. Újra átgondoltam az összes beszélgetést a húgommal, minden mondatát megpróbáltam felidézni, hogy megértsem, megismerjem őt. És persze a szimuláció... Több szimulációs rendszer is volt, hiszen én választottam, hogy a Thor elleni harc helyszínére menjek, de csak azt az egyet láttam. Sokat gondolkodtam a harcon, és Tyrannis megoldásán. Tyrannis. Ő aztán sok fejtörést okozott. Akármennyi embert is ölt meg, akármennyire is meg akar ölni engem is, és még sok barátomat... Nem tudok rá ellenségként gondolni, egyszerűen nem, még azután sem, hogy gyomron szúrt. Találkozni akarok vele, beszélgetni, és... És nem tudom, talán utána rájönnék.
Nem volt kedvem beszélgetni, főzni, olvasni, tévézni, néha a gépeket bújtam, gyakoroltam velük a kommunikációt, és híreket néztem a világból, de időm jelentős részét az edzés tette ki. Félig kree-ként emberfeletti erőm és gyorsaságom van, mégsem használtam ezt ki soha, sosem próbáltam a határaimat feszegetni. Ebben az egy hónapban elég intenzív fizikai tréninget állítottam össze magamnak, aminek végeredményben egyetlen oka lehet. Valószínűleg Tyrannisnak akarok megfelelni. A húgom a legtökéletesebb harcos valószínűleg az egész világon. Ahhoz, hogy bármit tanulhassak tőle, látnia kell, hogy többet akarok, mint ami most van. Persze ez csak valami kezdetleges pszichológiai jellemzés önmagamról, szóval teljesen felületes és értelmetlen. Annyi a lényeg, hogy... Hát nem is tudom, mi a lényeg.
Lemegyek a főcsarnokba, ahol megtalálom Félvért.
-Szervusz - köszöntöm, és nagyjából ennyi jut eszembe összesen, aztán kíváncsian várom, miért hívtak minket ide.

by **Tyranis** Szer. 07 Márc. 2012, 16:20

2046. november 16. 11:05; péntek délelőtt – Főmágustorony, Brooklyn
Résztvevő: Zyro Tao és Félvér

Ahogyan a páros beért a főcsarnokba láthatta, hogy néhány megkezdett kései reggeli volt az asztalon, amiknek egy része még meleg is volt, de a tulajdonosok sehol sem, mintha szőrén szálán eltűntek volna. De mielőtt még elindulhatott volna a két fiatal férfi megkeresni a többieket az egyik ajtón belépett Miller a helységbe. Zyro ismerte őt és Félvér számára sem volt ismeretlen, Jonathan Miller ezredes az új SHIELD egyik alapítója és vezetője, lassan húsz éve. Igaz ezalatt nem látszott rajta egy perc öregedés sem, hála a szuperkatona szérumnak. Igaz a SHIELD Magneto uralomra jutása miatt összeomlott és eltűnt, a férfi idejött az ellenálláshoz a feleségével és a lányával. A feleségét is ismerte Félvér, Skarlát Boszorkány a Bosszú Angyalainak tagja, a lánya pedig Amerika Kapitány jelmezben ténykedik, Victoria, az egy hónap során vele is többször találkozott már.
- Jó reggelt! – köszönt. – Köszönöm, hogy máris itt vagytok, a többiek a Holdra mentek, a Vádlónak van egy feladata számukra. Nekem pedig nektek. Mikor egy hónapja visszaértetek Steve említette, hogy lehetséges, hogy Félvér a megoldás a vírusra. Van néhány lehetőség, hogy kik tehettek téged ilyenné. Van egy címünk is, el kéne menni oda körülnézni, hátha lesz ott még egy-két információ. Számíthatok rátok?

Főmágustorony (Brooklyn) - Page 3 00120

A toronyban nem sok lány van, azok mind játékosok leginkább, így csak ha kiszöktél és elmentél bulizni tudtál egyéjszakás kalandokat összehozni, itt épületen belül nem olyanok a leányzók, hogy bevállalnák ezt. És epic fail, egyikőtök sem tudta Tyranis nevét jól leírni ^^

by **Vipra Phertelmer** Csüt. 08 Márc. 2012, 18:26

Ahogy a folyóson hallattam találkoztam azzal a kék börű fickóval. Neki isegy fejbicentéssel köszöntem amitől egy aprócska kis fájdalom nyilallt a tarkómba. Az éjszakai műszak hatalmas nőcsábász de az itt töltött egy hónap alatt egy nőt se tudott elcsábítani tudtommal. Olyan már előfordult, hogy egy nő mellet ébredtem fel de a torony kívül volt. A toronybeli lányok nem igazán tolerálták a viselkedését és ezt megsinylelte a nappali műszak. Kissé megdörzsöltem a tarkómat majd beléptünk a főcsarnokba. Találtunk egy megterített asztalt rajta még meleg félig elfogyasztott ebédel. Éppen elindultunk volna megkeresni a többieket mikor az új SHIELD főnöke nyitott be az ajtón. Párszor volt szerencsém öszefutni vele mert egy gyönyörű felesége és egy meseszép lánya van. Velük is találkoztunk már és általában pár zúzódással váltunk el egymástól amiről természetesen nem én tehettem. Elmondta a főnök a többiek a holdra mentek nekünk meg egy címet adott ahol megtudhatjuk mit is csináltak velem vagyis velünk. Az éjszakai énem első ébredésekor lemészárolta a z összes tudóst és katonát akik a laborban dolgoztak vagyis én erre következtettem a bizonyítékokból.
-Én benne vagyok de tudunk valamit a célterületről? Csak érdekelne melyik müszakra lessz szükség. -
Az éjszakai műszakhoz képest nem csapok akkora felhajtást de ő képes csendesebben haladni akár egy macska és vészhelyzetbe ott van az állati nagy ereje.

by **Godlaw / Tao** Hétf. 12 Márc. 2012, 14:50

Az ebédlőben úgy néz ki, mintha a teleportálásról nem szóltak volna előre. Jonathan a Kék Körzetbe küldte őket, de úgy tűnik, ezt ők nem tudták, vagy nagyon sietősen kellett távozniuk. Akárhogy is, én egy kicsit éhes vagyok, ezért valakinek a megkezdett reggelijét választom, ne menjen kárba az étel.
-Reggelt! - Köszönök vissza, miközben leülök a tányér mellé, és hozzálátok az evéshez. A feladat, amiről Jonathan beszél eléggé jelentős, ha valóban Félvér lehet az ellenszer Magneto vírusára, akkor nagyon fontos, hogy megtudjuk, ki tette ilyenné őt. Egy cím, hát az nem túl sok, de kiindulásnak jó.
-Rendben van, segítek Félvérnek felkutatni a helyet, és kideríteni, mi áll a háttérben. Hol van pontosan a hely, a városban?
Valamiért a cím alapján azt gondolom, hogy New Yorkban lehet a hely, de ha máshol van, akkor több előkészületre lehet szükség. Úgy néz ki, hosszú idő után ismét akcióra megyek. Remélem, ezúttal jobban fog sikerülni, mint legutóbb...

by **Tyranis** Hétf. 12 Márc. 2012, 16:53

2046. november 16. 11:10; péntek délelőtt – Főmágustorony, Brooklyn
Résztvevő: Zyro Tao és Félvér

Miller néhány pillanatra elgondolkodott Félvér kérdésén.
- Magára bízom, hogy miként ítéli meg, hogy melyik énjére lehet szükség a bevetésen – mondta. – A hely egyébként New York külső részén van, a kertvárosban.
Az asztalra letett egy ekkori időben használatos ipod szerűséget, ami azonnal holografikus térképet mutatott New Yorkról, néhány kézmozdulattal zoomolt be, majd ment az egész ki Redrose Village részig. Itt egy raktártelepen állt meg a zoom, mind Félvér, mind pedig Zyro tudták, hogy hol is van ez a hely, amit Miller mutatott nekik, elég régóta éltek a városban, hogy tudják ez egy igen rossz környék és igazából utcai bandákon kívül nem sok minden van erre, amíg még a SHIELD megvolt az őrszemek is hetente razziáztak szinte erre.
- Itt van ezen a telepen a labor a föld alatt. A pontos helyét nem tudjuk melyikben, ezt nektek kell megtalálnotok. Felszerelést vigyetek, itt a toronyban mindent összeszedhettek, amire szükségetek lehet. Odabent pedig… valószínűleg lesz ellenállás, készüljünk a legrosszabb eshetőségre.

by **Vipra Phertelmer** Hétf. 12 Márc. 2012, 22:23

Miller ezredeske nem válaszolt tisztán a kérdésemre. Sajnos komolyabb katonai tapasztalat híján későbbre kellet ennek a kérdésnek a megválaszolását. Ezután elővett egy készüléket ami kivetette elénk a célterület képét. Azonnal fölismert a helyet és mindig el is kerültem jó messzire. Azonban az éjszakai énem nagy valószínűségél jó párszor megfordulhatott ott. Ezt onnan gondoltam mikor felébredtem olyan volt a szagom mint egy szeszfőzdének és sajgott minden porcikám. Szóval a környék nagyon veszélyes. Még mikor a SHIELD állt már akkor is veszélyes hely volt azóta már csak fokozódott a helyzet. A válaszok pedig ezen a veszélyes helyen található pontosabban a gyomrában.
-Mielőtt elindulnánk szükségünk van minden információra ami csak van. Hányan védik? Milyen a védelmi rendszer és távozás után milyen állapotban hagyjuk el a helyszínt és lessz-e bármi erősítés?-
Miután mindent elmondtak elindultam a felszerelésekért közben még mindig az indulás idején gondolkodtam. Igaz, hogy az éjszakai énem csendes akár egy macska azonban néha csak a bunyó érdekli. Lehet nekem kellene mennem én nem ugrok neki minden ellenségnek. Bár ha ez egy titkos hely tele lehet modern kütyükkel. Azok mellet viszont egyik felem sem tud elsunnyogni.
-Szükségem van egy könnyű halk kisméretű könnyen kezelhető fegyverre, néhány időzítővel ellátott gránátra, egy olyan sikító vacakra a kutyák ellen. Továbbá kell egy olyan izé, hogyishívják a biztonsági rendszerek ellen tudja kamerák, lézer hőérzékelők meg ilyenek. Ja mielőtt elfelejtetném kérek egy spéci vadászkést-
(Ha esetleg távozáskor meg kell semmisíteni a helyet és nem szőnyegbombázással vagy hasonlóval próbálják meg elintézni kérek egy kis robbanó anyagot.)
Miután kikértem a fegyvereket a társamhoz fordulok.
-Ide figyelj tőrperős. Még fogalmam sincs mikor kéne menünk ezért feldobok egy érmét a fej akkor nappal ha írás akkor éjszaka.- azzal földobtam az érmét és a szerencsére hagytam a döntést. A kékecske véleményére kíváncsi lettem volna akkor megkérdeztem volna.

by **Godlaw / Tao** Kedd 13 Márc. 2012, 15:50

Félvért hallgatva homlokomat ráncolom, és Jonathant figyelem, kíváncsi vagyok, mennyire fogja leszidni ezért a stílusért, plusz robbantgatni akar, meg éles lőszerrel menni, mintha valami kivégző osztag lennénk, arról nem is beszélve, hogy fel akarja robbantani a helyet. A kérdései is elég furcsák, Jon valószínűleg elmondta volna, hogy hányan vannak, ha tudná. De mivel arról sincs fogalma, hogy pontosan hol lehet a hely, így nem hiszem, hogy túl sok infója van.
Amikor ahhoz a részhez ér, hogy becézget, és főnököset játszik, már hitetlenkedve nézek Jonathanre. Lehet, hogy mégsem kellett volna elvállalnom a dolgot?
-Összeszedem a holmim, a szobámban megtalálsz, ha megvan mindened, és eldöntötted, mikor szeretnél menni - válaszolok Félvérnek az érmére pillantva, és elindulok a szobámba meg a raktárba összepakolni. - Csinálhatnál vele valamit - főzöm még hozzá Jonnak a megjegyzést, mert ez a stílus elég idegesítő. Volt már dolgom rosszabbal is a csapatban, de legalább ott én voltam a főnök.

by **Tyranis** Kedd 13 Márc. 2012, 17:16

2046. november 16. 11:15; péntek délelőtt – Főmágustorony, Brooklyn
Résztvevő: Zyro Tao és Félvér

Jonathan már-már hitetlenkedve nézett Félvérre. Lehetséges, hogy a jó öreg SHIELD igazgató valóban ebben a pillanatban bánta meg, hogy így küldte le kettejüket.
- Nem tudunk sokat, annyit, hogy nem Magneto felügyelte alá tartozott az egész, így jó eséllyel nem lesz bent senki sem, hogy őrizze a helyet. Ez egy régen lejárt project, ami titokban zajlott, a védelmi rendszerről sem tudunk sokat, de ha ön egy laborból képes volt megszökni bármilyen fegyver nélkül különösebb nehézségek nélkül, akkor ez a hely sem okoz majd gondot. Ugyanígy erősítésre sem kell számítaniuk.
Jon döbbenete tovább fokozódott, pedig már elég sok mindent látott korábban, de úgy tűnt, hogy a fiú nem igen volt tisztában azzal sem, hogy mi is a világ helyzete odakint, vagyis nem fogta fel.
- Nem valószínű, hogy lesz ott valaki. Mióta mindenki mutáns a világon át vannak irányítva az emberek, a kutatásoknál csak azok a fontosak, amit Magneto akar, a titkos dolgok feledésbe merültek, a bűnözés lényegében megszűnt, csak azok között vannak összecsapások, akik nem akarják Magneto-t uralmon és korábban is mutánsok voltak, akik a vírus miatt lettek azok, azok agyatlan birkaként követik őt.
Néhány pillanatig kivárt, majd folytatta.
- Ez egy black ops küldetés, így lehetőleg ne tudják meg, hogy ott voltak, ami azt illeti Zyro képes a műszaki dolgokkal beszélni, így ő megoldja azok feltörését. Egy pisztolyt kap, nagyobb fegyverhez csak gumilövedéket, vagy nyugtatót. És a lehetséges vegye egy kicsit komolyabban a feladatot, milliárdokról van szó, nem pedig csak kettejükről.
Ezen feltételek kap csak a két fiatal férfi felszerelést és még egy-egy golyóálló mellényt is, mert azt kifelejtette Félvér a felsorolásból. Attól függően, hogy nappal vagy éjszaka mennek egy éjjellátó szemüveget is átad Miller a párosnak.

Főmágustorony (Brooklyn) - Page 3 00120

Akkor írd el, hogy fej lett a dobás, vagy írás, hogy mikor is mentek.

by **Vipra Phertelmer** Kedd 13 Márc. 2012, 19:03

A főnök elmesélte, hogy mivel egy régi projekthez használták a helyszínt nem valószínű, hogy akárki is lesz ott. Majd azzal példálózott, hogyha ébredéskor a laborból megtudtam szökni ez sem lehet probléma. Csak azt felejtette el, hogy mindenkit lemészárolt a másik felem ráadásul magát az épületet és lerombolta. Utána azzal jött, hogy ez egy titkos akció tehát nem kéne az ellenség tudomására hozni, hogy ott jártunk. Ez még egy okkal több, hogy nappal menjünk. Ezután hiába kértem komoly fegyverek mindössze pár játékszert vihettem csak magammal. A játék pisztoly mellet átadtak nekem egy golyóálló mellényt. Ez tényleg hasznos holminak bizonyult jó lett volna amikor nappal menekültem a katonák elől. Tao elment a szobájába, hogy összeszedje a holmiját. Én még utána szóltam egy utolsót.
-Aztán el ne aludj Csipkejózsika.-
Ezután elővettem egy pénzérmét a zsebemből és a levegőbe dobtam. Az érme pörögve szelte a levegőt majd hangos koppanással ért földet. Lassan odasétáltam a pénz fölé és megnéztem melyik énnemnek kell majd küldetésre menni. A sors istennőjének furcsa humora van, hogy egy bajkeverőt küld egy csöndes bevetésre de ez van. Mikor kiderült, hogy sötétedés után megyünk átnyújtottak nekem egy éje-látót is amit én furcsállva vettem el?
-Ezzel én meg mi a francot csináljak hát nem sötétedés után megyünk.-azzal az enyémet viszattam majd összementem a szobámba, hogy naplemente előtt lepihenjek egy kicsit.

by **Godlaw / Tao** Hétf. 19 Márc. 2012, 16:36

Jonathan savaiból hallom, hogy Félvér sem fog örülni a válaszoknak, és Jon sem örül, hogy újra el kell mondania. A lépcsőn sétálva majdnem elmosolyodom ezen a helyzeten, aztán arra gondolok, hogy miért is teszem ezt.
A szobámban elrakom a kerámia késemet, egy sokkolót, és egy sokkolópisztolyt, na meg egy igazit, az egyetlen igazán veszélyes fegyvert. Egy füst gránátot kérek még, ha erre van lehetőség, na meg elrakom a golyóállómellényt. Nagyon remélem, hogy nem lesz szükség egyik fegyverre sem, ha Jonnak igaza van, akkor egy teljesen kihalt helyre megyünk, csak a biztonsági rendszer lesz ellenünk, de azzal szót tudok talán érteni.
Mivel rossz környékre megyünk, a spanyol nyelvleckét beállítom a lejátszómra, még jól jöhet talán, ott sokan csak azt beszélik, és előfordulhat, hogy belebotlunk valakibe, vagy információt kell kérnünk, bár ez utóbbit szívesen elkerülném, volt már rossz tapasztalatom. Végül lepihenek az ágyamra, mert akár este, akár nappal megyünk, kipihentnek kell lennem. Így a szobámban várok, amíg Félvér megérkezik, ha ez este elhúzódik, akkor közben ebédelek is.

by **Tyranis** Hétf. 19 Márc. 2012, 17:35

2046. november 16. 17:15; péntek délelőtt – Főmágustorony, Brooklyn
Résztvevő: Zyro Tao és Félvér

A következő hat órában a két fiú azt tehette, amit csak akart, negyed hatra hívta őket Miller vissza a főcsarnokba. November révén eddigre már teljesen sötét volt odakint az utcákon, így Félvér másik fele is felébredt már. Odalent a sötétség miatt fekete kommandós ruha várja őket, jobb híján a régi szép időkből, rajtuk SHIELD címer és felirat. A választott felszerelésük is ott van és egy-egy szemüveg is, egyszerű szemüveg, mint egy átlagos darab, de ez volt az éjjellátó szemüvegük. Egy-egy füles is ki volt készítve, hátha szükségük lesz rá. A kommunikátoraikra pedig fel lett még töltve a holografikus helye a raktáraknak, ahova el kell majd menniük. Útvonalat mind a ketten ismerték, több módon is el lehetett jutni oda, de innen akár még motort, vagy autót is vihettek el, már ha valamelyikőjük tudott vezetni, ha nem, akkor maradt a tömegközlekedés, vagy a taxi számukra, amit pedig mind a ketten tudtak, hogy igencsak veszélyes lehet számukra, mert Zyro-t mindenki ismerte a világon és vadásztak rá, mint Magneto ellenes személy. Bárki felismerte volna, hála annak, hogy ő volt korábban az Ifjú Bosszú Angyalok vezetője. Odalent senki sem volt egyébként, amikor a páros leérkezett, csak egy papír és azon egyetlen egy mondat. „Jó vadászatot!” A légierőnél közkedvelt elköszönési mód.

by Ajánlott tartalom