Hutt űr peremvidéke

- Nos, akkor tegyünk meg mindent, hogy ez a hajó ne jusson erre a sorsra. Számíthat rám, Kapitány.
Részéről úgy veszi, hogy határozatlan időre leszerződtették. Itt ugyanolyan jó, mint bármelyik másik zsoldoscsapatban. Sőt, itt nem maguknak kell keresni a megbízást, hanem a kapitányok gondoskodnak róla helyettük.
Pár éve eshetett meg vele, hogy végigjárt, és természetesen végig ivott minden egyes krimót Darknellen, a Grumani szektorban, de egy árva megbízás se adódott jó ideig. A nappalok ott hosszúk, az éjszakák még hosszabbak, ahogy harminckét óránként megfordul saját tengelye körül, a három félhulla csillag világosnak csak a legnagyobb jóindulattal és akkor is szemtelenül hazudva nevezhető fényében. A pénze fogytán volt, lassan arra se maradt elég, hogy egy alkalmi fuvarral arrébb vitesse magát, ám a büszkesége nem hagyta, hogy feladja. Három teljes héten át napi tíz órákat ivott egyhuzamban várva a sült galambot, és a legtöbb, amit össze tudott hozni, az egy kényszerleszállást végző teherhajó kísérete a szomszéd csillagrendszerbe, miután a zökkenőben a legénység fele túl sérült lett ahhoz, hogy folytassa az utat. Alig élték túl az utat, de ez már egy másik történet...
Lényeg, hogy itt sokkal zsírosabb falatok eshetnek, és azokat sem magának kell összekaparnia. Szájba repülő sült galambot azért nem vár, de legalább tanítgathatják repülni.
Amikor elérkeznek a fegyvertárhoz, Aadya elég lassan, hisz majdnem minden matróznak leáll gratulálni a jó fogáshoz, vagy hátba veregetni, vállon bokszolni, ahogy a legénység tagjai egymást szokták, bepakol egy mesterlövészetre alkalmasnak tűnő, legalább tűrhető állapotban lévő puskát, két pisztolyt, ha akad és feltáraz pár füstgránátot is. Tisztában van vele, hogyha a Birodalom rájuk akad, akkor a hajón kívülről fogják kilőni belőlük a szuszt is, de egy esetleges átszálló egységnek azért halála előtt pokollá fogja tenni az életét.

Chuhk nem az a hálálkodó természet. Ami, történik, azt elfogadja ha pedig egy lehetőség elé kerül akkor, azt megragadja. Nem túl meglepő módon senki nem ejt könnyet azokért akik meghaltak. Mindenesetre most már eljött az idő, hogy megkeressék, azt a bizonyos fegyverraktárat. Chuhk nem véletlenül dolgozik egyedül. A legtöbb leendő társát már most ki nem állhatja. Ahogy vidáman hencegnek a valótlan sikereikkel. Méghozzá a kapitány is látszólag csak úgy két frissen besorozott alakot akikről alig tud valamit beengedett a fegyverraktárba. Chuhk a másik hajó raktárát majdnem felrobbantotta. Hát ezek nem tanulnak? Persze nem mintha ő robbantgatni akarna csak ezt a felelőtlenséget megjegyezte magának. Csak annyit szólal meg mogorván míg megkérdi a helyiektől merre van a fegyverraktár. Ott pedig némán szétnéz. A választékkal meg van elégedve. Ő is eltesz egy füstgránátot és egy thermo gránátot. Reméli az itteniek jobban működnek. Nem felejtette el, hogy miként sült be az amit a másik hajón eldobott. Igaz ha nem így történik akkor már nem élne, de nagyon kellemetlen. Főleg, hogy egész út során szabadidejét kártyázással és fegyverellenőrzéssel töltötte. Ezen kívül ha van valami jobb fegyver mint az övé vagy egy hasznos tartozék akkor, azt még elteszi.

Ahol az út véget ér… már nincs barátság... nincs fény és nincs sötétség... csak a cél, és az esély, a hazatérésre... ami lassan elvész és már csak a túlélés egy újabb napért...

Kalandorok: Rhyssa Edaara Quillan-E’ron, Chuhk G'vaamnohrk, Aeyaj’gamu, Aadya Valerie, Rorrwwook
Körváltás: Január 31. 00:01 (Szerda)

---

Hope, kalóz szállító hajó

Jelenlegi hely: Hutt űr
Végcél: ismeretlen

Rhyssa Edaara Quillan-E’ron

Smith nyugodtan hallgatja Rhyssa válaszait, de nem nagyon fűz hozzájuk bármit is. Egyenlőre eléggé csak hallgat és figyeli őt, azt ahogy viselkedik, ahogy beszél. Majd csak bólintott egyet.
-Igen, ők azok. – jegyezte meg, mikor a tanácsról beszélt Rhyssa, majd a következő kérdésre, csak sóhajtott egyet elsőre.
-Ő sose volt a tanács tagja, de erőre és hatalomra ott lett volna a helye. Egy olyan erőhasználó, akiről nem tudni mikor is született meg, csak azt, hogy évszázadokat élt. Egy bolygón uralkodott, aminek létezésének nyomát is kitörölték minden honnan, és ahol generációról generációra megteremtett egy új fajt – ekkor a lányra mutat a képen. – Türelmes volt, számára évtizedek és századok semmivel se jelentettek többet, mint számunkra ezek a percek. A végeredmény, pedig tökéletes lett. A talált feljegyzések szerint a népe számára igazságos uralkodó volt, aki mellett mindig egy rabszolga lány volt. – felkelve a képhez lép – de ez csak egy látszat volt. A mellette lévő haláláig szolgáló lány, csak a nyilvánosság számára volt rabszolga, különben egy tanítvány volt, akit így be lehetett csempészni bárhova, főleg, hogy minden egyes generációval egyre erősebb lett, és egyre jobban átjárta az erő is. Végül megszületett a fiú ikerpár, majd később, a húguk. Csak, az anyjuk szülés közben halt meg és ezt nem bocsájtották meg sose a kis szörnyetegnek. Pedig micsoda tévedés, mert ők voltak azok és nem a lány. – felemeli a sérült markolatot. – Azt nem tudom, miért robbant ki egy háború a testérek és az apjuk között, csak azt, hogy ott esett el az egyik fiú testvér, majd az uralkodó. Ezután a beszámolók szerint egy erőhasználó tarolt végig a csatamezőn, a kevés túlélő úgy írta le, mintha egy sereg erőhasználó lett volna ott, majd a csata végeztével megtalálták a fiatal lányt, ahogy holtan feküdt Mestere kezét szorítva. – majd lerakja a fénykard markolatot. – ezután a báty aki túlélte rádöbbent ki és mi volt az apja és hogy rossz személyt gyűlölt és megpróbálta a húgát létrehozni újra, de sose lett tökéletes, és nagyon sok még élet képes se. Persze senki se engedte neki, hogy ezt megtegye, majd az engedetlenségéért az életével fizetett. sok labort felgyújtottak, leromboltak, és csak annak a Havoc támadásnak köszönhettem, hogy megtudtam szerezni egy tucat példányt én is, de ez egy másik történet. – fejezi be hirtelen az igen vázlatos történetet.
Ezután végig hallgatja Rhyssa kis történetét, aztán a kérdését is, kicsit később.
-Hiuval, ő egy nagy játékos, hozzájuk is köze volt, Én a részemről örülök, hogy még csak egy bolygón se kellett vele lennem sohase. De ha ők akarják megölni ezt a bizonyos Keth-et, akkor nagyon ajánlom, hogy inkább felejtsed el, és ne keresd tovább. Ha ekkora a baj, akkor ezzel téged is véd, és ad magának némi mozgás teret, kevesebb sebezhető ponttal

Aeyaj’gamu

Nyolcas csak ül egy ideig, maga elé nézve, majd megborzong kicsit, miközben lassan tekintetét Aeyaj felé fordítja, majd megrázza a fejét egy kicsit.
-Itt nincs senki, aki hinne nekem, és Gazdámon kívül, itt mindenki legszívesebben holtan akarna látni, nem, hogy hallgassanak is rám, vagy bízzanak bennem, vagy benned. – kinyújtja lábait, majd leülve a fal mellé kinéz a ketrecből.
-Gazdám abba veti a bizalmat, hogy nincs mi legyőzhess a testvéreim és engem, pedig ez nem igaz. Mindig van egy erősebb, vagy ha nem egy, akkor több, akiknek a túlereje elég ahhoz, hogy győzelmet arassanak. – vesz egy mély levegőt, majd lehunyja a szemeit, miközben eltűnik az erőben, és csak ekkor szólal meg csendesen.
-Az én előnyöm, ha nem éreznek meg, nem hallanak és nem látnak meg, majd lecsapok amilyen gyorsan tudok, esélyt nem adva, a védekezésre. Érzem, hogy erre voltam… vagy inkább erre volt az eredeti is kiképezve, hogy folyton rejtve legyen, és ne árulja el magát az erőben, míg a fizikai ereje képessé tették arra, ami sok erőhasználónak még erővel se lenne egyszerű. – mancsát nézi, majd ahogy kiengedi karmait azokat, aztán visszahúzva karmait cellatársára tekint - Érzem, hogy az aki jön, egy hasonló, és ezért is téved a Gazdám, és veszélyes, hogy a tévedésébe ringatja magát, de nem mondhatom azt, hogy téved, mert nem mondhatok neki nemet, mert… - érezhető, hogy átjárják most is azok a halvány emlékek okozta érzelmek, ahogy beszél, s főleg a szomorúság, tehetetlenség - Egy rabszolga nem kérdőjelezheti meg a Gazdája szavát nyíltan, és nem tehet ellene, még akkor se, ha tudja, hogy nem helyes. – majd az ajtó felé pillant.
-Lassan haza érünk, de még lehet egy ideig itt maradunk a hajón…

Chuhk G'vaamnohrk, Aadya Valerie

Ahogy a páros eljut a fegyver tárba és válogatni kezd, úgy találnak sok jó és használható felszerelést, amit frissen szereztek, vagy korábban a kalózok. Eközben páran látványosan csomagolják az árukat és azért meg is indul a nagyobb nyüzsgés is, hogy készülődjün mindenki.
-Gyerünk mindenki, hamarosan megérkezünk és nem ártana hamar ki is rakodnunk, hogy ha már vevők is érkeznek, akkor ne kelljen nagyon sokat várniuk. Jó lenne, ha még az esti szórakozás előtt le lehetne tudni a kereskedést, hogy lássuk mennyi hasznunk is lett most. – hallható a folyosó felől egy mélyebb hang, de a tulajdonosa nem látható, ezután érkezik meg Tigress is a fegyver tárba.
-Ti ketten! – mutat Aadyara és Chuhkra – ti segédkeztek majd a fogjok kipakolásánál! A kis szörnyeteg ketrece az utolsó, ami kiürítésre kerül majd, a többit a központi arénába kell vinni. Aki ellen áll azt lehet figyelmeztetni, de ha nem ért a szóból, akkor úgy kell neki. Mozgás, mert mindjárt megérkezünk! – ezzel próbálja kicsit jobban elrendezni a kalózokat, hogy legyen elég ember mindenhova, azaz a kirakodás ne okozzon semmilyen fennakadást se majd.

Aric Ouren

A Hope fedélzetéről Aric figyelhette az eseményeket eddig. Ő azok közé tartozott, akik nem a Mule-on utaztak, hanem a flottával volt, azaz ez nem teljesen igaz, hiszen a flotta se egy helyről érkezett. Ő maga se tudja, hogy hány állomásról jöhettek a kalózok. Az ő feladata még nem volt sok ebben az akcióban, csak várni, legalábbis addig, míg bepakoltak a többiek, majd megindultak. Aric feladata, hogy szemmel tartsa a raktérbe kerülteket egy megfigyelő szobából.
-Hát lettek most páran, de most tényleg, egy jó adag szerencsevadászt minek kellett vajon összeszedni? Aréna harcon, kívül nem nagyon alkalmasak semmi másra se, de talán még abban is elvéreznek – beszél a vele egy helységben lévő fiatal kalóz.. Talán, ha nagykorú lehet, vagy még annyi se.
-Azok a legkisebb gondunk. a többség vagy ki van ütve, vagy amúgy is csak a szájuk volt nagy. A gond Smith Kapitány egyik kis kedvence. Ha az bekattan, nekünk kampec, szóval éberség. – mondja egy másik, mire az első kényelmesebb ketrecek felé néznek, ahol most egy kék bőrű twi’ilek és egy macska szerű lány van, és beszélgetnek. Aric maximum csak pletykákat hallott arról, hogy vannak olyan teremtmények is a kalózok közt, akik nem csak az ellenségekre jelenthetnek veszélyt, ennek ellenére viszont pletykákon kívül nem hallott túl hiteles dolgokat, ráadásul jelenleg se tűnik olyannak a bent lévő macska, mint aki mindjárt cafatokra szedi a lányt.
- Hé, hallottátok, hogy Nyolcas kicsit széttrancsírozott pár impet a Mulen? – érkezik egy másik kalóz a hajó egy másik szintjéről. – értitek, puszta kézzel, minden más nélkül. Hihetetlen lehetett. – lelkendezik, mire a másik kettő arcán jól láthatón, hogy nem osztják a véleményét, sőt inkább a félelmük érezhető, pedig nem tűnnek gyengéknek ők se.

Rorrwwook

Egy hajó fedélzetén tér magához, nem tudja hol is van és mi is történt. Utolsó emléke, hogy egy vuki lánnyal jól érezte magát, majd elaludt. Most szörnyű fejfájás gyötri és nem csak ez az egy gondja van: Vasra verve fekszik egy ketrecben több másik fajtársával együtt, érezhetően csak úgy bedobálták őket oda, nem finomkodva. Körülötte több ilyen ketrecet is láthat, ahol több kevesebb szerencsétlen zsúfolódik. Vannak akik még eszméletlenek, van aki ébren van, de csak ücsörög, de mindegyikük nyakán ott a vaskos fém nyakörv, amin egy szám pihen.

Mindenki

A hajó végez az ugrással, majd kilépés után az állomás felé indul.

Mire odakint felharsannak az első parancsszavak már teljes harci díszben virít, fején elmaradhatatlan sisakja, ami elrejti arcvonásait. Nem tudja elrejteni gondolatait, így inkább a sisak mögé rejti. A korábbi duhaj kalózcsürhe az első parancsok hallatán kezd ismét valamiféle kezdetleges szervezettséget mutatni. Ha Tigress előkerül, akkor lesz itt még katonásabb rend is. Kezdi megkedvelni a nőt.
- Igenis kapitány! - Feleli Aadya Tigressnek. Nem tiszteleg, mert nem tudja még, hogy a kalózok milyen kézjelzést használnak hasonló helyzetben. Egyszer nagyon megjárta, amikor birodalmi alakulat mellett volt zsoldos, mert úgy válaszolt egy birodalmi tisztnek, ahogy korábban egy köztársaságinak. Jó, hogy nem lőtték le mindjárt kémkedésért. A protokoll és a katonai szabályzat annyira eltérő különböző kultúráknál, hogy ha komolyan oda akar rá figyelni, akkor minden buli előtt napokig tanulhatná újra és újra...
- A vevőkkel kapcsolatban mire kell számítani? Mennyire akarják majd az árut erőszakosan eltulajdonítani vagy nyomott áron megvenni? - Teszi fel a kérdést, miközben megpaskolja új puskáját. Nem egy Külső Gyűrűben lévő szabadpiacon megfordult már, ahol a heves alkudozást itt-ott szórványos tűzharc követte. Ahol nincs kormányzat és rendvédelem, ott az ilyen mindennaposnak mondható.

Chuhk meg van elégedve az itteni felszereléssekkel. Sikerül szépen felszerelkeznie. Egyelőre pluszban van ezzel a kalózkodással. A körülötte lévő nyüzsgéssel nem nagyon foglalkozik míg vele sem foglalkoznak. Ez pedig igen hamar be is következik ugyanis a kapitány, aki besorozta őket hamar megjelenik és feléjük is fordul parancsokat osztogatva. Chuhk mivel most nem egy közlegény osztogatott neki észt ezért bólint.
-Értettem. Merre?
A társnő még más kérdést is feltesz, ami Chuhk szerint tök felesleges. Nem csak azért mert a kapitány, külön megjegyezte, hogy mozgás hanem azért is mert Chuhk előzetes tapasztalatai szerint mások nem szokták szeretni az olyan alárendelteket akik sokat kérdeznek. Elégedettebbek szoktak lenni azokkal akik kérdés nélkül végzik a feladatukat. A fejvadászoknál így volt lehet, hogy a kalózoknál másképp van ő mindenesetre nem fog változtatni a munkamódszerein. Ha a kapitány elmondja hova kell menni akkor oda is megy. A fegyverét pedig bénításra állítja hátha az egyik ketreclakó nem hallgat a szép szóra.

Aric Ouren

Aric a megfigyelőből figyeli az összegyűlt szerencsevadászokat, és közben a bal kezének mutató és hüvelykujja között egy aranyozott kockát forgat. 
Kifosztották ezt a hajót, és épp hazaindulnak a zsákmánnyal. Köztük ő is részt vett a támadásban, igaz visszafogottan. Az erőt és a fénykardját nem használva.
Úgy harcolt, mint Tüske, a Köztársasági flotta leszerelt és kiábrándult katonája, és nem mint Aric, a mesterét vesztett jedi padawan.
Gyakran elgondolkodott azon, hogy miért is vállalta be azt a beépülést. Nem, nem azért, hogy elégtételt vegyen a világáért... Azért, hogy egyel kevesebb kalózflotta pusztítsa a Galaxist. És ezt belülről kell megtenni, így legyőzve őket.
Ez nem volt méltó egy jedihez.
De az se, hogy kiegyeztek ősi ellenségeikkel a sithekkel. Addig kell harcolniuk a sötétséggel, míg meg nem szüntetik, nem pedig eltűrik a létét.
A merengéséből egy fiatal kalóz rázta fel. Aki a társaival a különféle szerencsevadászok kegyetlenségeiről beszélt. Rápillantott a mellette kuporgó asztromechanikai droidra, amely a fénykardját rejtette...
Ó, ha tudnák, hogy ő mennyire veszélyes. Felsóhajtott, és felállt az üléséből és odalépett a fiatal kalózhoz és megveregette a vállát.
- Szerintem Smith kapitány kedvence örülne, hogy van egy elsőszámú rajongója - súgta oda neki. - Annyira, hogy a birnyók mellett egy porbafingó kalózkát is kinyuvaszt.
Odakacsint, majd elindul, hogy megnézze magának a foglyokat.
Az egyik ketrecben egy kék twi'lek és egy macskaszerű fajból származó nőstény - egy cathari - beszélgetnek, talán éppen a szökést tervezték. 
Megállt a ketrecnél, és elgondolkodva fülelt. Majd megkocogtatta a rácsot.
- Csöndesebben hölgyeim...
Közben a macskaforma lény felé pillant, és ekkor veszi észre, hogy szinte kavarog körülötte a sötét oldal. Szinte...
Szinte már jelezni akart a droidjának, hogy lője ki a fénykardját és hogy ő neki támadjon a sötét oldali erőhasználónak. Már érti, hogy a főnöknek miért a kedvence ez a dög...
Ez egy leláncolt vadállat. És ez a kék bőrű twi'lek, aki a szomszédos ketrecben van, nem fél tőle. Nagyot fúj, és a twi'lekhez fordul.
- Te lány... Mi ez a fenevad? És miért bűzlik a... - Gyorsan kijavítja, nem tudhatja, hogy egy jedi is utazik velük. - annyira.
Közben összpontosít, és próbál a twi'lek érzelmeiből és gondolataiból olvasni, hátha rájön, hogy ki vagy miféle...

Ahol az út véget ér… már nincs barátság... nincs fény és nincs sötétség... csak a cél, és az esély, a hazatérésre... ami lassan elvész és már csak a túlélés egy újabb napért...

Kalandorok: Rhyssa Edaara Quillan-E’ron, Chuhk G'vaamnohrk, Aeyaj’gamu, Aadya Valerie, Rorrwwook, Aric Ouren
Körváltás: Február 8. 00:01 (Csütörtök)

---

Hope, kalóz szállító hajó

Jelenlegi hely: Hutt űr
Végcél: ismeretlen

Rhyssa Edaara Quillan-E’ron

Smith hallgatja Rhyssa kirohanását, majd az egyik szekrényhez sétálva elkezd benne kotorászni.
-Miért nem erőszellem, ez egy remek kérdés, miért hagyta, ez egy másik. Talán mert haszna volt belőle, talán mert, a hit, hogy mindent jobban tud vakká tette? Talán egyszer egy újabb lelet, vagy állomás romok közti feljegyzésből kiderül. Bár lehet sose lesz rá válasz. Azonban, úgy érzem, hogy sosem kellett bejutnia sehova se, úgy, hogy nem nyers erővel, hanem észrevétlen kellett bemennie és ott tartózkodnia. Önbecsülése nem lett volna? Valóban? Szerinted hányaknak tűnt fel, hogy Nyolcas felosont mellettem a hajóra? Ki figyelt fel egy egyszerű rabszolgalányra? Max a kinézete miatt megbámulták, és ennyi. Még csak a gyanú se ébredt fel, hogy esetleg más lenne, mint aminek látszik. – Smith nyugodtan beszél – Van mikor a cél szentesíti az eszközt, és eme cél érdekében lényegtelenek az ilyen kis kellemetlenségek. – majd Rhyssa felé fordul. – De igaza van, nem igaz a történet, és nagyon ki van színezve. Sok részt csak szájról szájra terjedő történetként ismert, így meg elveszik sok tény, és esetleg jobban ki lett színezve. Ami azonban biztos, hogy egy olyan erős harcos volt a lány, amilyen csak kevés élt eddig, és amit eddig láttam a másolatoknál, ezt az egy dolgot elhiszem, hogy igaz. – ezzel kivesz két fénykardot, majd egy tartóba teszi őket. Ekkor kaphatja meg a padawan üzenetét Rhyssa, miközben érezheti és hallhatja is, hogy a hajó úgy manőverezik, mint ami épp készül leszállni egy hangárban.
-De ami a barátját illeti, vele értek egyet. Jobb mozogni, mint egyhelyben lapulni, egy olyan helyen, ahol tuti keresnék is. A Jedi templom is olyan hely, mint a többi. Egy kém, vagy hírszerző bejuthat oda is, ha nagyon jól képzett, lebukás nélkül. Azonban valakit megtalálni, aki folyton mozog, jóval nehezebb feladat. Szerintem sokkal nagyobb fejfájást és problémát okozol neki ezzel, mint segítséget, hogy keresed, de ez csak az én véleményem. – kabátjába rejti a tartót, majd megindul az ajtó felé.
-Menjünk, itt úgy is elidőzünk egy kicsit, mielőtt a hajómon tovább mennénk egy bolygóra, ahol lerendezhetjük a mi kis üzletünket. – ezzel az ajtóhoz megy.

Aeyaj’gamu, Aric Ouren

-Héé Tüske! Csak semmi hülyeség, már itt a célegyenes – szól az egyik kalóz Aric után, mikor megindul a ketrecek felé.
Nyolcas megrázza a fejét, majd sóhajt egy nagyot.
-Hát nem túl sok egyenlőre. – ekkor Nyolcas tekintete a közeledő felé fordul, majd eléggé unott képet vágva néz Aricra a beszéde közben, majd inkább a twi’ilek lány felé fordul, és hozzá intézi a szavait.
-És csodálkoznak, mikor egy-egy testvérem, egy kicsit csökkenti a létszámot a flottában – mondja csendesen nyugodt hangon, majd felkel az ágyról, és a rácsokhoz lépked hangtalan léptekkel, úgy, hogy a rács elé érkezve mögötte legyen Aeyaj’hamu. Egyenesen Aric szemébe nézve, miközben az erőben megjelenik, majd egy kis mosoly kíséretében, sárgás lélektükrei narancsosan felizzanak, és igen erőteljesen érezhető, a benne örvénylő sötétség, de csak áll nyugodt testartással.
-Az aki megoldja, hogy a fölöslegesen túl fizetett matrózkák túléljenek egy rajtaütést. – feleli, miközben szemeinek az izzása megszűnik, majd elrejti magát az erőben ismét.
-Mit akarsz? – kérdezi eléggé érzelemmentes hangon, miközben mögé lebeg két golyó, amikkel korábban már játszott. – Ha ágymelegítőt keresel, akkor nagyon rosszhelyen keresed, és jobb, ha elsétálgatsz. – végig fenntartja a szemkontaktust, és még egy pillantra se nézne félre.
Közben kezd nagyobb mozgás lenni a raktérben, a többi ketrecnél, de ezt a kis kétszemélyes ketrecet jól láthatóan továbbra is elkerüli a többi kalóz. Megkezdik a rabok felkészítését.
-Tüske, ha már úgy is ott vagy, tartsd szemmel azt a párost, és készítsed fel a kis twi’ileket egy kis sétára és egy jó menetre! – kiált oda az egyik fiatal twi’ilek kalóz srác, de csak látványosan nagy távolságot tartva, azonban ahogy Nyolcas szeme sarkából felé pillant enyhén hátra csapott fülekkel, akkor rögtön elhallgat és próbál gyorsabban lelépni.

Chuhk G'vaamnohrk, Aadya Valerie, Rorrwwook

Tigress Aadyara pillant, felhúzva a szemöldökét, mikor visszakérdez, de elsőre nem szól hozzá, csak Chuck felé fordul.
-Ha minden jól megy, akkor a Hope egyenesen beáll a hangárnak azon részébe, ahol csak át kell terelni a fogjokat egyenesen a folyosóra, ami oda visz. Ha nem, akkor a fegyveresek alkotják majd a folyosót, amin keresztül vezetni kell, majd a csürhét. Akármelyik is lesz, a dolgotok, hogy ne maradjon hátra egyik se és ne próbáljon elbújni, vagy megoldani, hogy osztanunk kelljen a figyelmünket több irányba. – mondja el Tigriss.
-A vevők jó részének csak a megbízottja lesz itt, azaz max kemény alkudozás lesz, de ez nem a ti dolgotok lesz, esetlegesen annyiban, hogy ha egymást csepélik lehet rájuk fogadni, melyik üti ki a másikat előbb. Azonban velük majd a diplomáciában járatosabbak fognak foglalkozni, míg ti azzal, hogy ne akarjon szökni senki se. De most irány a raktér és ki az áruval! – jól hallható, ahogy a hajó hajtóműveinek hangja változik, minden bizonnyal úgy, ahogy éppen manőverezik. Közben Tigriss vár, egy kicsit, majd egy ládához sétál, amiben jó pár fénykard markolat pihen.
Chuhk és Aadya láthatja, ahogy jó pár matróz megindul a raktér felé még, hogy minél gyorsabba kipakolhassanak a rabokat és nem finomkodnak velük, egy kicsit se.

A sötétség továbbra is úgy örvénylik a különös lány körül, mint egy fekete lyuk körül annak a porkorongja.
Nincs érzelem, béke van... Idézte magába a Jedi kódex sorait, miközben állta a különös, macskaforma teremtmény pillantását és összefonja a mellkasa előtt a karjait. Megtehette, hogy próbál ráijeszteni a sötét oldali Erőhasználóra.
- Érdekes trükk. Kitől tanultad? - kérdezi a különös teremtményt. Lehetséges, hogy valami sith teremtmény?
Az egyik twi'lek kalóz ekkor szólt oda neki és odapillant rá.
- Úgy látom, hogy a kék nem áll kötélnek - veti oda, és megnézi, hogy az asztrodroidja és benne a fénykardja a közelben van aztán visszapillant rájuk. - Hallottad, azért vagyok itt, hogy szemmel tartsalak benneteket. A főnök kis kedvencét és az újat.
A fejével a twi'lekre pillant.
- Mi a neved?
Közben azon gondolkodik, hogyan szöktesse meg a lányt úgy, hogy magát ne leplezze le. Lehet, hogy kilépett a rendből, de a céljai még akkor is egy jedi céljai voltak. Harcolni a söt
- Jó, ahogy mondta az a srác ott, hamarosan sétálni fogunk, mikor szólok. Ha kiakarsz jutni ebből a cellából, majd csináld azt amit mondok - mondja a twi'leknek.

Chuhk megkapja a válaszát, ami egyben a pontos feladatkörük is lesz. A lány is megkapja a válaszát amiből megtudják mégis mire kell számítaniuk.
~Eljöttünk piacolni. Csak itt néhány árú él. Díszes társaság fog összejönni az biztos.~
Mielőtt elindultak volna Chuhk még valamit észre vesz amit nem nagyon tud elképzelni, hogy valaha látni fog. Egy láda fénykard markolatot. Eddig úgy gondolta, hogy aki egy ilyen birtokába kerül úgy, hogy nem a sajátja az igyekszik tőle minél gyorsabban megszabadulni és nem pedig még gyűjteni őket. Több a baj az olyanokkal mint a haszon. Nem is hiszi, hogy bárki képes lenne hasznot húzni egy olyanból. Aki nem erőhasználó az marad a vibro fegyvereknél. Egy szóval nem tetszik neki az a láda. Persze nem szól bele csak megy a dolgára. Fegyverrel a kézben figyeli a kirakodást. Látszik rajta, hogy nem nagyon fog ő sem kegyelmezni azoknak akik szökni próbálnak. Ha valahol nagyon nagy a gond és kell ott kábítólövedékkel rálő a rendzavaró rabra.

Ahol az út véget ér… már nincs barátság... nincs fény és nincs sötétség... csak a cél, és az esély, a hazatérésre... ami lassan elvész és már csak a túlélés egy újabb napért...

Kalandorok: Rhyssa Edaara Quillan-E’ron, Chuhk G'vaamnohrk, Aeyaj’gamu, Aadya Valerie, Rorrwwook
Körváltás: Február 20. 00:01 (Kedd)

---

Hope, kalóz szállító hajó

Jelenlegi hely: Hutt űr
Végcél: ismeretlen

Rhyssa Edaara Quillan-E’ron

- Ahány hely annyi szokás – feleli egyszerűen Smith – és igen, irányítható Nyolcas, ha ez nem így lenne, akkor nem lenne eme kis beszélgetés se köztünk. Egyszerű lélek töredék ő is, akár a többiek, de hogy pár szóval ártalmatlan? Sajnos nem, ha ez lehetséges lenne, akkor nem lett volna egy-két incidens a múltban, a többiekkel – mondja nyugodt hangon Smith, majd sóhajt egyet.
– Naív lélek. A Jedi templom se egy erőd, oda is be tud jutni és elvegyülni az akit erre képeznek ki, akár csak máshova, de mindegy. A jelek szerint a keresett is az én véleményemet osztja, mert ha nem így tenne, akkor ott lapulna, és neked se kéne keresned. De most hagyjuk is ezt. Idő van… – ezután, Smith a páncél felé néz és megrázza a fejét.
– Nyakörv, ezért meg majd küldetek valakit, hogy vigye át a hajómra, mint trófea, és senki se fogja piszkálni, vagy lenyúlni. De induljunk. Bárki kérdi az enyém vagy… így nem leszel portéka és nem is kell mellettem loholnod mindig. Nyolcassal csatangolhatsz majd, ha úgy tartja kedved. De a többi testvére is itt van, bár akikkel maximum találkozni fogsz az Hetes és Kilences, a többiek vagy teljesen elvannak magukba és nem igénylik mások társaságát, csak ha nagyon muszáj vagy épp ellenkezően, inkább másokkal vannak többet is. – majd kicsit megáll, megvakarva a fejét és kutatni kezd az egyik fiókban, kivéve egy övet, amin van két tartó rekesz hátul, amibe fénykard markolat is belefér.
- Hogy hol vagyunk? Legyen elég annyi, hogy egy kis kereskedő állomáson a Hutt űr pereme felé. A többségnek ez csak egy unalmas kis állomás, ahol a helyiek kereskednek, a messziről jött árukat veszik, majd szállítják el, vagy épp hozzák és viszik tovább nagyobb távra. Nekünk remek hely kereskedésre, kisebb javításokra, toborzásra, vagy meghúzni magunkat, ha kell, ahogy sok másik ilyen állomáson. – ezzel kinyitja az ajtót és kilép rajta
- Gyere – szól még vissza, majd megállít egy matrózt.
- A páncélt vidd át a hajómra, és rakd be a kabinomba. – adja ki a parancsot, majd mikor azt látja, hogy ott van már Rhyssa nyakán a nyakörv, akkor be is engedi a matrózt, hogy az tehesse a dolgát.
Ezután megindul a raktér felé arra amerre a padawan és kis kedvence van. Aránylag gyors léptekkel, aztán a cella közelében állóval nem igazán törődve szól be a cellába.
- Hozd a lányt és figyelj rá, ezt meg fogd – bedobja az övet, és egy kis tárolót Nyolcanak, majd az ott lévő matrózra néz. – Te velem jössz és kíséred őket. Szól oda Smith egy a két lány cellájánál lévő kalóznak, miközben a többi rabot kiterelik akár az állatokat.

Aeyaj’gamu, Aric Ouren

Nyolcas Aricra néz, majd markába lebeg a két golyó.
- Ki tanított? – kérdez vissza, miközben Aric kis asztrodroidját kezdi el lebegtetni – engem már senki… azt, akire hasonlítok… - elkezdi forgatni a levegőben, de közben a cella előtt álló férfit nézi - …akit próbáltak újra teremteni, egy Mester, aki felnevelte, edzette, kiképezte. – majd hagyja a padlóra zuttyanni a droidot, és ahogy fülei mozognak látszik, hogy valami teljesen másra kezd el jobban figyelni, hiába néz egyenesen Aricra. Ezután érkezik meg Smit és szól a lányhoz, és oda dob neki egy fegyver tartót be a cellába, amit Nyolcas elkap, majd miközben a tárolót lebegteti felrakja derekára, mialatt elő lebeg a két fénykard markolat a tárolóból.
-Gyere, sétálunk egy kicsit – szól hátra Nyolcas cellatársának, majd Aricra néz, miközben a markolatok az övén lévő tokokba lebegnek, majd egyszerűen kinyílik az ajtó, s kisétál lassan egyenesen Smith mellé, majd vár Aeyaj’gamura, hogy jöjjön ő is. Nyolcas Rhyssara néz, de nem szól hozzá egyenlőre, csak várakozik, miközben a többi rabot vezeti le a többi kalóz a hajóról.
- Te velem jössz és kíséred őket – Szólal meg Smith Aricra nézve, hogy egyértelmű legyen, hogy neki szól a parancs. Miközben kiterelnek minden más fogjot a hajóból, és csak Rhyssa és Aeyaj’gamu marad vissza Smith, Aric, Nyolcas, és talán egy-két kalóz társaságában, akik a hajón maradnak pakolni, előkészíteni a következő útra a rakteret. Az biztos, hogy fent még vannak többen is.


Chuhk G'vaamnohrk, Aadya Valerie, Rorrwwook

A rabok leterelése kisebb nagyobb fennakadásoktól eltekintve jól indul, bár van akiket némileg ösztökélni kell a mozgásra, vagy épp a megfelelő irányba való haladásra, miután, a Hope elfoglalta a helyét, a hangárban. Ahogy haladnak, azért már ők láthatják, hogy vannak kicsit drágább kategóriás hajók is itt, amikkel minden bizonnyal nem épp a szegényebb réteg képviselői érkeztek, sőt, az őrt álló kalózok takarásából van mikor fel-fel bukkan egy-egy drágább ruházatos személy is, aki figyeli a frissen érkezett árut.
Jó páran vagy magányosan, vagy kisebb csapatokba verődve tanácskoznak, az árú értékéről, miközben csak egy-két nagyobb csoportosulás van itt, akik jól láthatóan egyforma egyenruhában vannak, ki-ki a saját bolygója, vagy épp szervezetének a képviseletében. Az világosan látszik, hogy a felsőbb rétegek képviselői eléggé szép számban jelentek meg itt, ezen a kis piacon.
- Kísérjétek a fogjokat az arénáig – hangzik fel a parancs valahonnét elölről, miközben, hátul a kalózok élő falat alkotva terelik előre a kialakított folyosón, az egyik nagyobb ajtón keresztül, ami kivisz a hangárból. Aadya és Chuck is erre kell hogy haladjon, hogy tudják követni a parancsot, mikor egy újabb hajó érkezik, egy Horizon osztályú csillag jacht, és miután landol már érkezik is mellé a fogadó bizottság. Három fehér köpenyes kísér egy negyediket, akinek talán ha a szemei kilátszanak a ruha alól, majd a hajó három fős személyzete is csatlakozik a kis csapathoz. Látszik, hogy mind a személyzet, mind a kísérők testőrök, és jó eséllyel fel is vannak szerelkezve. Egy rövid szóváltás után, már kísérik őket egy másik útvonalon.
- Nézzétek megint egy uralkodó vagy hozzá tartozó, és ezekkel milyen megkülönböztetve bánnak, pedig a többi itt lévő se szegény réteg tagja akik eljöttek.
- Na igen, de most furcsa mód még nincs itt egy Hutt se, ez egy kicsit furcsa.
Hallhatják a kis beszélgetés töredéket pár kalóztól, miközben azok jobban azt figyelik, hogy kik érkeznek, mert már lassan beállnak csak a fogjokat kísérők után.

//mostani kör érdeklődés hiányában elmarad, kövi kör 02-24 szombaton várható//

Amikor a bedobozolt fénykardokat látta, akkor megfordult a fejében, hogy ahol ilyen eszköz van, ott jedi is akad. A megkötözött jedi még mindig sokkal rosszabb, mint a halott jedi, mert az legalább nem tud trükközni, nem akar kiszabadulni, az erejét használva nem mészárolja le a legénységet. A megkötözött jedi frusztrált, dühös és minden áron szabadulni akar. A megkötözött jedinél csak a megkötözött sith a rosszabb. Akkor inkább katapultál a légzsilipen kívül ruha nélkül, mint itt maradjon szembesülni a pusztulással...
Azonban a meglévő probléma is épp elég ahhoz, hogy ne akarjon foglalkozni feltételezett bajokkal. Tigress meg az Öreg elég komoly kapitányok ahhoz, hogy kizavarják űrsétára, ha a foglyok őrzését elbaltázzák, úgyhogy fegyver a kézben, mindenre készen, nem nézni a vendégek szemébe, kerülni mindennemű verbális és nonverbális dolgot, ami tiszteletlenségnek tűnhetne, és akkor senki nem húzza fel magát.
Halad a menetoszlopnak nevezhető alakzat szerű valamiben, nem egy elitgárda, de azért a kalózok is fegyelmezettek, ha kellőképp motiválják őket. Igyekszik nem kitűnni a tömegből. A szürke tömeget kevésbé zrikálják, mint aki jó vagy rossz dologgal felkelti a felettesek figyelmét. Meg se lepődik a jachtok meg uralkodói személyek jelenlétén. A rabszolgák számából is úgy ítélte, hogy ez egy jelentősebb fogás. Azért jó dolog a puska ezen végén lenni. Azt a twilek padawant nem irigyli meg a Havocos csajt. Mióta felszálltak a hajóra, nem is látta őket. Ha élnek még egyáltalán, akkor a kísérő fegyveresek között nem látta őket. Na az a Havocos kimondottan abba a kategóriába esik, mint a megkötözött jedik... Hogy miért neki kell ilyenen töprengenie...
~Aréna? Ahol van Aréna, ott van harc is. Ahol van harc, ott vannak fegyverek... Már csak hiányzik, hogy a Havoccsajszi szétlője a nézőteret. Remélem Tigressnek több esze van...~
- Halkan beszélgessetek srácok. Tigressből kinézem, hogy, aki felbosszantja, azt bevágja az Arénába fejjel előre...
Attól, hogy üldözési mániád van, még kergethetnek...

Chuhk ahogy a parancs szólt tereli az embereket. Ha kell akkor lök rajtuk egyet, de jelen helyzetben ő sem használ felesleges erőszakot. Azért megfigyeli az érkezőket. Igazi úri társaság érkezett ide. Tényleg csak a huttok hiányoznak. Pedig biztos ők is tudnának valami nekik tetszőt találni. Például párat azokból a táncoslányokból vagy az egyik wookie-t mint szerelő vagy testőr vagy mindkettő. Még igazi elit is érkezik akiknek a megjelenésére összesúgnak a többiek. Chuhk pedig újabb hasznos dolgokat tud meg míg az ostoba társnő rá nem szól a sutyorgókra méghozzá úgy, hogy azzal a kapitánnyal riogatja őket akiről az itteniek valószínűleg többet tudhatnak mint ő. Chuhk azért nem tudja megállni egy szó nélkül.
-Talán félsz tőle? *Vár egy kicsit.* Jól teszed.
Ugyanis tényleg van rá oka. Ez talán az egyik legokosabb dolog amit a nő eddig csinált meg mikor ő is letette a fegyvert. Főleg, hogy a kapitány elsütött egy viccet arról miképp kereshet egy kis plusz pénzt a zabrak csajszi. Chuhk azért nem felejti el figyelni, azt is merre mennek el.

Ahol az út véget ér… már nincs barátság... nincs fény és nincs sötétség... csak a cél, és az esély, a hazatérésre... ami lassan elvész és már csak a túlélés egy újabb napért...

Kalandorok: Rhyssa Edaara Quillan-E’ron, Chuhk G'vaamnohrk, Aeyaj’gamu, Aadya Valerie, Rorrwwook
Körváltás: Március 4. 00:01 (Vasárnap)

---

Blue Heaven, Kereskedelmi állomás

Jelenlegi hely: Hutt űr
Végcél: ismeretlen

Rhyssa Edaara Quillan-E’ron, Aeyaj’gamu, Aric Ouren

Smith figyeli Rhyssat, de nem fűz hozzá semmit egyenlőre, csak halad csendesen, majd lent a rövid kis párbeszéd után, érdeklődve néz rá Rhyssara egy kis mosollyal a lány álla alá nyúlva, emeli fel a fejét és néz bele egyenesen a szemébe.
- Persze… ennek nincs aka… - Smith hangja megakad, majd Nyolcasra pillant, aztán arra amerre a foglyokat elvitték. Nyolcas hátra csapott fülekkel áll, ahogy érez valamit, és ez a sűrű sötétség ami egyre jobban belengi a helyet azt érzi Rhyssa, Aeyaj’gamu és Aric is. Smit elengedi Rhyssa állát, majd Aricra néz.
- Vidd őket az alsó szintre, Nyolcas védd őket! – adja ki a parancsokat röviden.
- De Gazdám, az én helyem mell… - kezd bele Nyolcas
- NEM – zárja rövidre Smith a vitát igen hamar Nyolcas szemébe nézve, aki fejet hajt, mire a Kapitány Rhyssa felé fordul – Kövesd őt, és vigyázz a kis twi’ilekre. – majd Smith megindul lefelé a rámpán sietősen.
Nyolcas igen csak zavartnak tűnik közben, nem kérdés, hogy többet is érez, mint a többiek, és a tekintetével követi a hajóról Smith-et, míg az el nem tűnik az egyik folyosón. Ezután pillant Aric felé, majd Rhyssara néz, és végül inkább eddigi beszélgető partnerére pillant.
- Menjünk, itt nem lesz túl biztonságos. – mondja csendesen. – A testvéreim hamarosan neki állnak a műsornak, ami után nem maradnak túl sokan… azonban lesz itt más is… - teszi hozzá, miközben teljesen elrejti magát az Erőben, és úgy sétál a rámpára, majd néz körbe, mintha keresne valamit, vagy valakit, majd beleszimatol a levegőbe.
A hangárban és a hajón látszólag csak feszültek a kalózok, talán egyesek félnek, de nem úgy fest, mintha tudnák is, hogy mitől is.
Aric tudja, hogy van néhány turbólift és lépcsőház a hangár több pontján is, amikből egyrésze arra van, amerre elvitték a foglyokat, de van ami pont az ellenkező irányban van.
Eközben folytatódik a Hope felkészítése a későbbi indulásra, és eléggé úgy néznek az itt maradottakra, hogy még mit is keresnek itt, mikor máshol lenne már a helyük.

Chuhk G'vaamnohrk, Aadya Valerie

Nincs túl nagy ellenállás a foglyok között leszámítva a szokásos néhány őrültet, akik próbálnak kitörni, de azok igen hamar a padlón végzik, és nem igazán törődnek azzal, hogy ott rogytak össze, csak áttaposnak rajta, és végül úgy húzzák a többiek után nem túl finomkodóan. Az ottlévők is csak méregetik a foglyokat, mintha csak valami árukat nézegetnének, vagy haszon állatokat, nem is látnak talán bennük többet, de lehet még a kalózokban se, hiszen számukra nincsenek sokkal magasabban ők se. Csupán azok akik felhajtják az árút, nem többek.
A beszélgetők Aadyara néznek, majd bólogatnak.
- Ha még oda, akkor még szerencsés az illető, mert akkor tehet valamit azért, hogy újra szabad legyen, vagy, hogy éljen. Mi csak annyival vagyunk jobb helyzetben, mint azok – bök a foglyok felé – hogy rajtunk még nincs lánc, de közelebb állunk hozzá, mint bárki is hinné. Nem egy rabszolga volt anno kalóz, csak olyat tettek, amit nem kellett volna, vagy épp olyat nem amit elvártak volna tőle. Csak akkor jó ez az élet, ha tudsz élni is vele… - mondja csendesen, majd Chuck felé néz - ... Van itt mitől és még a Kapitányok azok akiktől talán a leginkább nem kell – ezzel terelik tovább a foglyokat a széles folyosón, amin több ajtó is lezárul, mire elérnek egy nagy arénához, amit felül erőtér zár el a nézőtértől, ahol vannak szépszámmal. A kalózok nem mennek be a küzdőtérre, ahonnét Aadya szinte fojtogatóan érzi a sötétséget, ahogy eddig még sohase, ráadásul több irányból is, mialatt átjárhatja szívét a rettegés, ahogy a többi jelenlévőét is.

Ahol az út véget ér… már nincs barátság... nincs fény és nincs sötétség... csak a cél, és az esély, a hazatérésre... ami lassan elvész és már csak a túlélés egy újabb napért...

Kalandorok: Rhyssa Edaara Quillan-E’ron, Chuhk G'vaamnohrk, Aeyaj’gamu, Aadya Valerie, Rorrwwook
Körváltás: Március 8. 00:01 (Csütörtök)

---

Blue Heaven, Kereskedelmi állomás

Jelenlegi hely: Hutt űr
Végcél: ismeretlen

Rhyssa Edaara Quillan-E’ron, Aeyaj’gamu, Aric Ouren

Smith még visszanéz Rhyssara, megrázva a fejét, majd megy tovább otthagyva őket. Nyolcas csak hallgat, majd hátulról a hajón hirtelen felkiáltás hallható, majd káromkodás. Ha a kis csapat hátranéz, akkor csak a feléjük lebegő fegyveres láda látható, és pár igen csak morcos kalóz, akik próbálnak belekapaszkodva visszatartani.
- Azért ne hangoztasd ilyen hangosan, hogy nem vagy az – jegyzi meg Nyolcas csendesen – és azt se, hogy én se vagyok az.
- Megálljatok! Ezt nem ússzátok meg büntetlenül rabszolgák! Tüske! Segíts már! - ekkor egy kisebb erőlökéssel Nyolcas elsöpri a ládától a kalózokat, miközben figyelme azaz ajtó felé irányul amerre a foglyokat vitték.
- Tudom, hogy nem bízol meg bennem, és nem is foglak hibáztatni se érte, de most kénytelen leszel megtenni. – ezzel megindul lefelé a rámpán – válassz fegyvert amit akarsz és el tudsz rejteni is… - leguggolva áll meg és néz körbe lekonyult fülekkel, miközben a sötétség egyre erőteljesebben terjeng a helyen, ahogy a félelem és a rettegés is egyre jobban tapintható.
Rhyssa közben láthatja, ahogy egy kalóz a páncélját cipeli és halad feléjük, miközben Aeyaj’gamu és már közvetlen Rhyssa is kap egy rövid üzenetet Nyolcastól.
„sose éreztem még ilyen közelinek… itt van… gyorsan le kell jutnotok a liftig, majd le a legalsó szintre, és ott a folyosót követve ott vannak lakosztályok és egy másik hangár… indulnotok kell… most!” Ezzel egy időben meg is indul lefelé a rámpáról egyenesen át a hangáron az egyik turbó lifthez, majd meghívja azt. Tekintetével a hangárt méregeti azonban, mintha keresne valakit, vagy valamit, miközben a lift meg is érkezik, és ki is nyílik az ajtaja várva az utasait.


Chuhk G'vaamnohrk, Aadya Valerie

Az arénát egyre jobban betölti a sötétség és a pánik félelem fura keveréke, ahogy az aréna nézőterének egy díszesebb helyéről feláll egy férfi, majd megszólal, miközben hangját ki is hangosítják az arénában.
- Had üdvözöljek minden kedves vendégünket aki eljött eme kis viadallal egybekötött vásárra. A mai különleges lesz, mivel csak az önök szórakoztatására együtt vannak egy helyen az aréna szörnyetegjei, akiket eddig esetleg csak külön-külön láthattak a szerencsésebbek. Ennek fényében, viszont a műsor végére nem lesz túl sok megvásárolni való, de azok csakis a legjobbak lesznek! – ezzel int egyet az éljenzés közepette, miközben elkezdik lezárni az aréna kijáratát, mialatt az oldalsó ajtók pedig nyílni kezdenek. Aadya és Chuhk elsőosztályú helyről figyelhet, mivel még az ajtóban vannak, ami lassan kezd összezárulni előttük de így is láthatják a félelmet azok szemébe akik feléjük néznek és felfogták, hogy eljött számukra az út vége.

Többször vágtak már rá ajtókat és eddigi élete során számtalanszor záródtak be előtte, most az egyszer viszont határozottan úgy érzi, hogy eme nevesített nyílászárók jó oldalán áll. Végtére is kerülhetett volna a másik oldalra is, ha nem úgy dönt a kapitánya ajánlatát hallva...
- Üdvözlégy Kapitány, a halálba indulók köszöntenek... - Motyogja maga elé, egészen halkan s titkon remélve, hogy a hullákat, belső szerveket, testnedveket meg a véres homokot nem vele fogják felnyalatni. Bár újoncként elég valószínű a dolog...
- Van valakinek ötlete, hogy addig itt az ajtóban mivel üssük el az időt? Vagy jönnek még foglyok? - Látni nem lát semmit, lelécelni nem mer, szóval valaki adhatna neki valami utasításfélét, mert a végén még beleköt az egyik kalózba csak úgy az időtöltés végett.
- Chuhk, kártya van-e nálad?

Chuhk-nak van egy olyan lelki elferdülése, ami a munkája során egész jól jön. Mégpedig, hogy egyáltalán nem érez sajnálatot senki iránt. Ez alaposan megkönnyíti a dolgát mert egyrészt nem szoktak erkölcsi aggályai lenni ha munkáról van szó, másrészt azt a munkát profi módon tudja véghezvinni. Ha ez volna a feladata akkor a legkönyörtelenebb módon képes volna több tucat ártatlan gyereket is megölni. Így az sem nagyon hatja meg, hogy a foglyok akiket ide kísért és néhányukkal talán közösen kártyázott is vagy eddig egy légtérben élt az elmúlt napokban szinte könyörögve néznek felé. Ez van. Ilyen az élet. Chuhk most épp ezen az oldalon van, legközelebb lehet, hogy ő lesz a túloldalt. Bár ő akkor nem fog senkire könyörögve nézni. Küzd az életéért és túlél. A kérdésre megrázza a fejét.
-Sajnos nincs.
Pedig az tényleg tűrhetőbbé tenné a munkát ha tényleg csak ennyi lesz a dolguk. Mondjuk a műsor az jónak ígérkezik.

Ahol az út véget ér… már nincs barátság... nincs fény és nincs sötétség... csak a cél, és az esély, a hazatérésre... ami lassan elvész és már csak a túlélés egy újabb napért...

Kalandorok: Rhyssa Edaara Quillan-E’ron, Chuhk G'vaamnohrk, Aeyaj’gamu, Aadya Valerie, Rorrwwook
Körváltás: Március 12. 00:01 (Hétfő)

---

Blue Heaven, Kereskedelmi állomás

Jelenlegi hely: Hutt űr
Végcél: ismeretlen

Rhyssa Edaara Quillan-E’ron, Aeyaj’gamu

Nyolcas Rhyssa szavaira, csak bólintott egy csendes szívesen mellett, majd fordult a kalóz felé, izzó tekintettel, aki szinte megmerevedett, majd a többiekre nézett, akik szemébe rettegés költözött. Ők nem érezhették, de Rhyssa, Aeyaj’gamu és Aric igen, hogy ez inkább csak félelem keltés, mint valós támadási szándék, mert ennél kevesebb erőfeszítéssel is minden bizonnyal megtudta volna oldani, de ez hatásosabb volt, mivel igen hamar futásnak eredtek a bátor kalózok, miközben a páncél Nyolcas lábai elé lebegett minden darabjával együtt.
Eközben Rhyssa talált magának fegyvereket, mind a saját vibró pengéit, mind E-11-est. Nem volt olyan aki megakadályozta ebben, főleg Nyolcas közelségében.
- Siess – ennyit tett csak hozzá a macska lány, mielőtt elhagyta volna a hajót hagyva Rhyssat felszerelkezni, és felöltözni az álruhájába is.
„Az akit mindenki halottnak hitt… sietnetek kell” Hangzott fel Rhyssa és Aeyaj fejében Nyolcas hangja, majd mikor elérték a liftet, akkor Nyolcas előveszi az egyik markolatot, majd Rhyssa kezébe nyomja.
- Szükségetek lesz rá – eközben kinyitja saját nyakörvét és a hagyja a hangár padlójára ejteni, miközben a másik markolatot a mancsába veszi. Tekintete egyenesen a Horizon osztályú csillag jacht felé fordul, amiből kisétál egy fehér páncélos alak, akinek a páncélján ugyan az a minta látható, mint ami Nyolcas hátán is látható, de nem érezhető felőle semmi, és szinte azonnal fénykardot húz, egy dupla arany pengéset, míg Nyolcas megforgatja markában a markolatot és felizzik annak vörös pengéje.
- Ne várjatok – szólal még meg Nyolcas.

Aric Ouren

Aric csak megkövülve figyeli a jelenetet, miközben a 3 lány egyszerűen magára hagyja, eléggé felszerelkezve, legalábbis ami Rhyssat illeti. Azonban igen hamar rájöhet, hogy ez lesz a kisebb gondja, mikor kintről ismerős hangot hall: Aktiválódik egy fénykard, minek zaja betölti a hangárt visszhangot verve, főleg, mikor egy másik is. Odakint harc készülődik és a jelek szerinte nem olyan, amit szájkarate fog megelőzni.

Chuhk G'vaamnohrk, Aadya Valerie

A folyosó egyik oldalsó ajtaja kinyílik és egy fiatal vörös twi’ilek lány sétál be rajta a kalózok közé, akik jó alaposan végig mérik eléggé egyértelműen, a fiatal teremtést. Az arcukra van írva, mit akarnának tőle, de az csak teljes nyugalommal halad egyészen Aadya és Chuck mellé.
- Ti lennétek az újak? Tigress Kapitány beszélni akar veletek most azonnal, az aréna nézőterén. – mondja csendes hangon, majd mutat az ajtó felé ahonnét érkezett, majd vissza is indul, nem törődve a többi ottlévővel, azonban hátra pillant, hogy jönnek e utána.
Hirtelen hangos üvöltések, majd következő pillanatban halál sikolyok hallhatók bentről.
- Nekik végük… esélytelenek… Nem fog olyan sokáig tartani ez, hogy értelme is legyen – kezd bele az egyik kalóz, majd csak megrázza a fejét és inkább nem folytatja, csak várakozik, ahogy a többiek.
- Szerintetek utánuk mi jövünk? – veti fel a kérdést, egy másik, mire mindenki rá néz, majd az ajtófelé, ami mögött a mészárlás zajlik.
Aadya és Chuhk számára egyértelmű, mit is kéne tenniük, de a helyen örvénylő sötétségtől nem érzik épp jól magukat. egyre jobban eluralkodik rajtuk legbelül a félelem, ha bevallják maguknak ha nem, de legbelül érzik, hogy valami itt nagyon nincs rendben.
Ha követik a vörös twi’ilek leányzót, akkor egy rövid folyosó és lépcsősor után fel is juthatnak a nézőtérre, igaz, amint a folyosóra lépnek az ajtó bezárul mögöttük, azaz arra már nem mehetnek egyenlőre. Fent igazi luxus hely fogadja őket, minden a kényelmet szolgálja a nézőknek, akikből vannak egy páran, a legkülönbözőbb fajok képviselőivel. Szolgák lesik vágyaikat, miközben élvezettel nézik az aréna közepén folyó eseményeket.
Ők is láthatják, ahogy tíz egyforma külsejű macskaszerű lány, amivel már találkozhattak a hajón is, mindenféle könyörület nélkül írtják a bent levőket, akik közül sokan próbálnak ellenállni, de hasztalan. Tisztán látszik, hogy az Erő nélkül is fizikai erőfölényben vannak, és még egy is sok lenne a bent lévők ellen, akik bár kaptak a harchoz fegyvereket, de a néhány sötét jedit leszámítva még csak arra se képesek, hogy védjék magukat. Ezek mellett azonban más is feltűnhet, hogy a tíz ragadozó, csak játszadozik a prédáikkal, és közel se veszik komolyan a harcot.
Tigress csak áll az egyik korlátnál és nézi az erőtéren át az arénát, de egyértelműen látszik rajta, hogy nem örül ennek az egésznek. Kicsit távolabb látszik, hogy Smith vitázik egy másik kapitánnyal, azt nem hallhatják, hogy mit, de Smith igen csak feldúltnak tűnik.
- Gyertek ide – szólal meg Tigress mikor észreveszi a felérőket – Nézzetek végig rajtuk… – bök fejével a nézőtér felé – …és rajtuk – majd az aréna felé mutat. Ezután a tekintete egy idősebb ember férfi felé fordul az aréna túloldalán, aki egy némileg díszesebb részen állva figyeli a harcot elégedetten.
- Mi a véleményetek erről?

//bocsi a késés miatt//