Bronx utcái

A régi topic

Kisebb- Nagyobb lakások, társasházak szegélyezik a messze elnyúló betonutat, ami 4 sáv széles. Körben a társasházak közt mindig van 1-2 bolt illetve üzlethelység. Az autóút mellett 10 méterenként egy utcai lámpa van és 100 méterenként egy gyalogos átkelő található.





A régi topic

#1 2009-02-14 22:12:39
Morsus
Kisebb- Nagyobb lakások, társasházak szegélyezik a messze elnyúló betonutat, ami 4 sáv széles. Körben a társasházak közt mindig van 1-2 bolt illetve üzlethelység. Az autóút mellett 10 méterenként egy utcai lámpa van és 100 méterenként egy gyalogos átkelő található.


#2 2010-04-26 23:29:05
Walter
ARGGH!!!

Nem, nem, nem, nem, NEM!!! A hitem erősebb a fájdalomnál, erősebb a fájdalomnál, erősebb…

Ror… schach…?

ELHALLGASS!!! Nincs most rád időm, nincs… Sajog a jobb karom, mindenem fáj, és a korrupt rendőrség a nyomomban… Heh. Ha egy gazdag politikus vagy üzletember lennék, azt tehetnék, amit csak akarok… de Isten jámbor szolgájára vasmarokkal lesújt az úgynevezett „törvényük” ökle!

Hrrr…

Nem biztonságos… Keresnem kell egy csatornafedőt… és lemászni… amíg el nem mennek a szirénázó mocskok… Pihennem kell odalent.


#3 2010-04-27 22:28:13
Morsus
Rorschach nagy fájdalommal,d e felemeli végre a fedelet és sikeresen lemegy. Hallja a rendőrautókat elszirénázni és elindulni a háza felé. Azt is hallja, hogy a környéken mindenki kint állva kérdezgeti, hogy mi történhetett. Rorschach nem kicsi káoszt és zavart alkotott. Most a csatornában van. A szennyvíz folyik mellette és a patkányok rikácsolva futnak el előle a vezetékek közé. A szagokat a maszk sikeresen elnyomja, de ez nem nagy segítség.


#4 2010-04-28 19:02:10
Walter
(A maszkját Rorschach még a lakásában felgyújtotta – sajnos. Most jól jönne.)

Bűz. Mocsok. Patkányok.

De ahogy Friedrich Nietzsche is mondta: „Ami nem öl meg, az erőt ad”. És nekem Isten erőt ad. Erőt ad, hogy folytassam a harcot…

Azonban most szánalmas és ványadt testemnek pihennie kell, bármennyire is erős a lelkem és a szívem. A jobb karom nem sérült súlyosan, ha nem mozgatom egy ideig, a fájdalom talán elmúlik.

Amíg egyetlen szirénát sem hallok odafentről, addig nem bújok elő. Várok. Pihenek. Azzal ütöm el az időt, hogy a körülöttem szaladgáló patkányokat taposom agyon… Én sem vagyok most több, mint egy csapdába szorult patkány. De nemsokára… eljön az én időm. És Isten haragja lesújt általam!!!


#5 2010-04-30 23:50:27
Morsus
A csatornákkal biztos távolba érkezik majd meghallja maga felett az egyik boltból a tévét:
- A békésnek induló tüntetés a mutáns regisztrációért durva verekedésbe fulladt miután egy ismeretlen személy összeveszett a tömeggel! Mindezt élőben most láthatják nálunk! A SHIELD katonái és a rendőrség próbálja a tömeg közepén ragadt férfit kimenekíteni a megvadult tömeg karmai közül! További híreink: Bronxban egy épület lángba borult és összeomlott az utcán a Rorschach nevű törvényen kívüliről beszélnek, de a rendőrség még nemerősítette meg.


#6 2010-05-01 23:47:27
Walter
Mi ez…? Ez a hang…?

Egy televízió. Híradó. Épp fölöttem. Ez… isteni jel lenne? Így üzensz nekem, Uram? De… mit kellene tennem?

Felállok, hogy jobban halljam a híreket… Tüntetés a mutáns regisztrációért… Egy ismeretlen személy… Ez nem érint engem. De… ha nem kellene ott lennem, nem kaptam volna ezt a jelet…

Isten szolgája NEM ülhet tétlenül, amikor igazságtalan és zsarnoki agresszorok szorongatják az Úr ártatlan bárányait! Már ha mondható bárki ártatlannak még ebben a bűntől bűzlő városban…

Rorschach… Én… mint törvényenkívüli? HA! Ezen nevetnem kell. Komolyan. EGYETLEN igaz törvény létezik, és az ISTEN törvénye! Azt pedig soha nem szegtem meg. Soha. Csakis az Ő akarata szerint cselekszem.

Walter arcát ismerik. Az én arcomat ismerik. Hm… Nehéz helyzetben vagyok. Felhúzom a kabátom gallérját, hogy eltakarjon, amennyire csak tud, majd óvatosan felmegyek, és kilesek a csatorna alól. Szememmel a tévét keresem, hogy kapjak valami nyomot, merre lehet ez a tüntetés…


#7 2010-05-04 13:31:01
Morsus
Rorschach kimászik és szerencséjére az utca meglehetően üres így csak pár koldus néz meglepődve. Mikor a tévéhez fordul látja, hogy az új SHIELD bázis előtt van és a tüntetés egyre pokolbélibb harccá változik, mert több ponton is verekedések törtek ki a tüntetők között. Alsó hírekben látható, hogy sok gyanú van egy mutáns gyűlésről a városban, de ez még nem bizonyított.


#8 2010-05-04 21:43:21
Walter
A S.H.I.E.L.D. bázisa…? Az a gyanús katonai szervezet, sosem bíztam bennük… de most nincs más választásom. Oda kell mennem, ha az Úr ezt a jelet küldte nekem.

Jól van… Sehol egy korrupt rendőr sem. Helyes. Isten vigyázza lépteimet. Kimászom, és megindulok Manhattan felé…

Sokáig fog tartani az út, de ahol tudok, buszt és metrót használok. Talán eljutok a célomig…

A sötétben Ralf türelmetlenül megy a balhés utcákon. Elégé nagy rutinja van az erre felé közeledésben. Mikor felsétál a folyosón zajokat hall. Nem annyira meglepő már halott itt lövést is. Most sikolyokat hall. A dealer lakásának az ajtaja kitörik, egy véres fejű férfival törték ki. Egy csontos, függő lány sikoltva fut ki a szobából. Bent lövéseket hallani és többen hátrálnak ki onnan. Őket pedig egy lángoló motoros ruhás női alak követ, akinek a feje igazi koponya.
- Bűnösök.
Mondja az alak. Ralfot meglöki a nő és a lépcsőházba esik vissza, ahol lát valami fényest. Egy egyértelműen nyomozó alkatú ás ruházatú pasi sétál fel, akinek az egyik keze be van kötve, de párhelyen a géz hézagai közül fehér fény jön ki. Constantine ide követte Szellemlovast és most látja, ahogy a függő csaj sikoltva menekül az emeletről. Nem kell hozzá sok tudás, hogy rájöjjön. Jó helyen van.

A dílert megtaláltuk egy csomó bűnös lélekkel egy légtérben. Mint mostanában többször is, sorban tisztítottuk meg a bűnös lelkeket bűneiktől.
A drogosok persze menekülnek előlem. Az ajtót amit kissé bezártak végül az egyik csávó fejével törik ki. Fut az összes bűnös, pedig tudhatnák nem futhatnak el bűneik elől.
- A bűneitek elől úgysem futhattok el! Mert egy nap utolérnek benneteket.
Mondom bár tudom, hogy csak elmémben visszhangzik, mégis jó érzés kimondani. Mint egy két lábon járó tisztító tűz, úgy érzem magam már amióta csak beléptem Bronxba s megkezdtem a tisztítást.
A társaság után masírozok és éppen kinyújtanám feléjük láncaimat, ahogy kiérek a szobából, de mielőtt ezt megtehetném, egy ismerős alak tűnik fel. Bár én még nem láttam sohasem a tagot, de tudom róla, hogy egykor a szellemlovas hozzá tartozott.
Az angyal sérteget engem pedig elfog a kíváncsiság.
- Vajon az angyaloknak is vannak bűnei? Béklyózzuk meg, hogy hozzánk se érhessen, a sima láncainkkal, aztán pedig tisztítsuk meg a bűneitől, hogy tiszta lelkiismerettel mehessen vissza az úrhoz.
Adom ki a javaslatot a szellemlovasnak, evégre eddig is így tettem csak, javasoltam mit tegyen ő pedig nagy arányban teljesítette kérésem. Ha pedig nem, akkor pedig csak figyelek tovább.

Nem szeretem ezt a környéket, de - bár az ember nem gondolná - itt kapni a legjobb füvet egész New Yorkban. Nagyjából ismertek már, tudták, hogy nem éri meg kötekedni velem, hisz egyrést sose hozok errefelé annyi pénzt, másrészt betörök egy pár orrot, mielőtt a földre kerülnék.
- Szevasz Papa! - köszöntöttem az öreget a lépcsőház aljában. Ő volt a jelző, ha ő lent volt, akkor lehetett menni a dealerhez. Felkapattam a lépcsőn, és épp befordultam az ismert sarkon, s már nyitottam volna a megszokott ajtót, amikor egy véres fejű fickó repül ki azon. Hoppá. Jenny követi, a kis k-rva, aki mindig a környéken van, és bármit megtesz egy kis anyagért, vagy pénzért. Sose nyúlnék hozzá, de gyakran vannak kuncsaftjai. Kifelé menet meglök, ami meglep - eltörtem már egyszer a kezét egy ilyen mozdulata miatt, azóta mindig vigyázott, hogy tartsa a távolságot. Most viszont valami felkavarta. Látom is az okát, egy lángoló koponya, két lábon.
- Jó kis ruci, drága volt? - vetem oda esés közben, majd egy másik tag rángat fel. Nem hiszem el, ma mindenki azt akarja, hogy betörjem a koponyáját? Jenny már messze jár, rajta nem onthatom dühöm, de a mostani tag alkalmasnak tűnik egy kis fenyítésre.
- Figyelj faszikám, itt érkezési sorrend van. Virítom a lóvét, és már jövök is ki, nem kell tolakodj. - vetem oda, majd megindulok befelé. Nem érdekelnek ezek a cirkuszi bohócok, fűért jöttem, és a dealert keresem. Ha meglátom, és ramaty állapotban van, ráadásul engednek elhaladni, akkor csak intek neki, és egyből a készlethez lépek.
- Lássuk csak... narancsod van még? - motyogom válogatás közben.

A szellemlovas elengedi a fiút.
- A bűneid elől úgysem futhatsz el! Mert egy nap utolérnek...
Mondja ridegen a csontváz majd a láncát a levegőben megforgatja és azzal lasszózza meg Consantinet.
- Bűnös... bukott hordozó...
Súgja a koponya és lassan húzza maga felé a férfit. Az kiejti a szájából a cigit a rángáskor. A koponya szemlyukaiból lassan tűz kezd áradni. A lángcsóvák készülnek megperzselni Constantine lelkét.
Beérve a katatón állapotban üres fekete szemű emberek között Ralf megtalálja a dealer teljes gyűjteményét. Ennyiből egy egész vállalkozást kezdhetne, vagy elláthatná magát egy fél évre. Öt hónapra... szóval egy kis időre. A legérdekesebb a fű, különböző tabletták, és porok között mégis egy lakatolt dobozban (aminek a kulcsa a kómás terjesztő kezében van) találja. Egy kis zacskóban három kék tabletta rajtuk három betű: MHN

Miközben elhaladok a két cosplayes tag mellett – az egyiknek világít a keze, biztos valami spéci ledtechnika, a másik meg a már említett lángoló koponyás – beérve látom, hogy a megszokott hangulat uralkodik a szobában. Mindenki messze jár, valahol a felhők felett, a kéklő ég örök tengerében úszkálnak. Sose nyúlnék olyan szarokhoz, amikkel ezek lövik magukat.
Láttam már nemegyszer, hogy hol tartja az anyagot, úgyhogy gond nélkül odamegyek a készlethez, és egy szakértő szemével – nameg orrával – vizsgálom át azt. A Catterbury lavinát leszámítva szinte mind undorító, minőségtelen vacak, kivéve azt, amiért jöttem. A Narancsos Karmazsin, a füvek koronázatlan királya, igazi királyhoz illő anyag, amit szerintem ebből a vásárlói körből csak én engedhetek meg magamnak – nameg maga a dealer. Boldogan szagolok bele a tasak tartalmába, még az illata is egyedi. A többi droggal nem is törődök, viszont van egy csukott kis dobozka, amit még sosem láttam – főleg a tartalmát nem. Ahogy a dealerhez lépek fizetni, látom, hogy nála van a kulcs, és győz a kíváncsiságom – visszalépek a ládához, és ki is nyitom azt. Abban három kis feliratos tablettát találok, szépen tasakban, ahogy illik. Még sosem láttam ezt a szert, és én nem használok semmi olyat, amit nem ajánlottak – vagyis más nem játszotta már el a kísérleti patkány szerepét. Már épp ellépnék a doboztól, amikor arra gondolok, hogy mi van, ha nagyon ütős kis tabik, úgyhogy mégis zsebre vágom, majd a kiütött taghoz lépek.
- A narancsot átlagáron fizetem, a tabikért adok egy százast. Ha nem tetszik, jelezd, ha nem teszed, akkor úgy veszem, hogy számodra is jó üzlet. – mondom a tagnak, és mivel nem várok reakciót, már számolom is a pénzt. Nem vagyok tolvaj, sosem alacsonyodnék le annyira, ezért a leszámolt bankjegyeket a férfi zsebébe tuszkolom.

A lovas meglasszózza és közel húzza az angyalt, aki a kezéről letekeri a fásliját, mire az ragyogni kezd, a lovas mintha figyelmeztetni akarna és azt súgná, hogy ne engedjem meg az érintést.
Megpróbálom az egyik vélhetően a szabad kezemmel elkapni az angyal csuklóját, úgy hogy ne érhessen hozzám, majd a karját a háta mögé csavarni egy pillanatra se engedve el azt. Eközben a szemkontaktust továbbra is fenntartom és beszélni kezdek hozzá.
- Ezt te nem értheted. Addig nem lehetek nyugodt, addig nem térhetek haza, míg NewYorkból el nem takarítottam a gonoszságot. Csak így térhetek haza és védhetem meg a szeretteimet. Ha visszatérnék küldetésem bevégezte előtt azzal aláírnám halálos ítéletüket és a sajátom.
Próbáltam mondani, bár kérdéses, hogy a lovas ebből mennyit mond majd el, remélem az egészet és akkor elkerülhetjük mindkettőnk kellemetlenségeit.

Szellemlovas rámarkol Constantine alkarjára két kézzel.
- Eltakarítom a gonoszt...
Szuszogja a démon. A szeméből a láng eltalálja Quentine szemeit.
- Az új gazdatest jobb. Dühösebb, erősebb. Te gyenge vagy. A bűneid gyengévé tesznek.
A tűzről Constantine látja a gyilkosságot, amit elkövetett, a bántalmazásokat és rablásokat, a tűz és a bűntudat perzseli őt, de a karja egyre jobban fénylik. Kira szembesül, hogy mit tett embereket ölt. talán szellemlovas vezette, de Kira élvezte. Mészárolt, megbánás nélkül, sokan azok közül még kezet sem emeltek rá mégis mind meghalt. A két természetfeletti egyszerre sikolt fel a fájdalomtól. Bent ezt hallja meg a katatón állapotban fekvő díler zsebébe pénzt nyomkodó fiú. Hirtelen képes átlátni a falon, ki a folyosóra és látja a lángoló csontvázat motoros szerkóban és a vele küzdő fénylő karú film noir figurát.

Sikerült hátra csavarnom az angyal kaját és a szemkontaktust fenntartanom közben. A kínai vagy az egyre ragyogó kezét látva, de valahogy lehull a fátyol a szememről, amit a szellemlovas tartott elém.
~ Mit művelek?!
Kérdem magamtól, majd elfog a düh, magamra vagyok dühös és a lovasra, hogy hagytam magam befolyásolni.
- Taszítsd el magadtól az angyalt és engedj ki! Emberi alakban akarok újra lenni!
Kiáltom, de lehet csak a lovasnak.

//Most veszem észre, eddig rossz színt használtam Ralffal, ezért most áttérek a jóra. //
A két forma továbbra is egymással van elfoglalva, miközben én fizetek, és távozni készülök. Ezt onnan tudom, hogy látom őket, vagyis hogy befleshelem a harcukat. Ebben azért vagyok biztos, mert nem tűnhetett el a fal köztünk. Úgy tűnik, már az is elég, hogy a fű közelébe kerüljek, hogy visszajöjjön a fura mellékhatás, ami már régóta kísért. Lehet le kéne álljak vele? Áh, inkább besodrok egy cigit, kutyaharapást szőrével. Megpróbálok emlékezetből tájékozódni, és az ajtó felé indulni, miközben gépiesen veszek elő egy cpt, hozzá egy kis dohány és fű, majd sodrás. Oda se kell figyeljek, már elég profi vagyok hozzá. A bekészített csiga is a helyére kerül persze.
Mire kiérek a folyosóra, ha sikerül, már elkészült a cigim, és a számba véve gyújtom meg, miközben a két alakra nézek, majd a zsebemben lévő tabletták jutnak eszembe. Ki kéne teszteljem rajtuk, elő is veszek két darabot a háromból, és lazán megpróbálok odasétálni, és a szájukba dobni. Eléggé egymással vannak elfoglalva, talán sikerül.
- Ajándék tabi, ki ne köpjétek. -teszem hozzá, majd türelmesen várok.

A két entitás harca, mint Yin és Yang. Perzselő pokoltűz és mennyei fény. Mindkettőt emészti a bűn, de egyik sem pihen meg. Ralf kilépve két mnh-t dob el. Egy a szellemlovas szájába, ahol az semmivé ég, mivel a lovas nem több, mint egy lángoló csontkollekció. A második viszont Constantine torkán megy el ordítás közben. Constantine nem angyal, de már nem is mutáns. Valahol a kettő között van. Égi erejű halandó, a szer azonnal hatni kezd. A férfi szeméből is fehér fény árad a lovasra. Majd a kezéből a világosság akkora lesz, hogy robbanásként taszítja hátra a démont. A csontokon elhal a láng és csak fekete füst repül fel. Quentine lebegve nézi ellenségét. Máshogy látja a világot. Már látja, hogy ez egy megszálló démon, ami gazdatestet keres. Látja, hogy ő csak egy kapu volt ennek a démonnak a mi világunkba. Kira belülről küzdött ellene így a következő vakításnál a Szellemlovas ketté szakadt. A folyosó egyik oldalára Kira eset, fáradtan és gyengén. A másikon a démon emelkedett fel, akit Constantine ebben az állapotában azonnal felismert: Zarathos.

- Átkozott...
Súgja a bosszúálló démon majd neki ront a város angyalának. Az védekezni akar így koncentrálva a kezébe gyűlik egy maroknyi fény. A saját lelke. Eszközzé formázza azt, fegyverré a démon ellen.

A démon pontosan beleugrik a kardba. Pokoltüzet lehel üvöltése közben Quentine-re, de már a lángok sem érik el őt. Az üvöltése földöntúli, velőt rázó, szenvedő sikoly, mint egy vadkan beteges vinnyogása fémes kések reszelésével. Zarathos elkezd szétfoszlani és pár pillanaton belül semmivé válik. A szellemlovasnak vége.

A lovas nem enged a felszínre törni. Kiabálhatok neki, mindhiába, úgy érzem magam, mintha a saját testem rabja lennék, aki legszívesebben toporzékolna, de még a szeme se rebben meg, úgy ahogy ő azt akarná. Egyszer csak a drogos, egy-egy tablettát dob a torkunkba, a szellemlovas tüzében az amit én kaptam elégett, legalábbis ezt hiszem, ellenben az angyalnak, mintha hirtelen megnövelte volna az erejét. A fény elvakít, megnyugtatóan fehér, de mégis félelmet kelt, vajon mi lesz velem, ha legyőzi a lovast.
Míg küzdök és agyalok, az angyal egyre többször villan fel. Az egyik villanásnál, hirtelen furcsa dolgot érzek, fájdalmat a hátamban, és magam előtt látom a szellemlovast aki tovább harcol az angyallal, aki időközben a kezébe teremtett egy kardot. A harcnak hamar vége lesz. Az angyal arat győzelmet.
Kissé gyengének érzem magam, de mivel érzem a hátamban a fájdalmat, miután kirepültem a lovasból, így azt feltételezem, hogy élek és nemcsak egy szellemként vagyok jelen.
Mikor az angyal odalép hozzám, akkor már biztosra vehettem, hogy csak a szellemlovasnak lett vége.
- Azt hiszem.
Megpróbálok önerővel felállni, ha pedig nem megy, akkor a telekinetikus erőmet is latba veszem ehhez. Elvégre csak a testem fáradt, az elmém nem.
- Úgy restellem azt a történteket. El kellett volna küldenem a lovast, miután megmentette az életemet.
Mondom, de a második mondatot inkább csak mormolom magamnak, bár azért halkan hallani lehet, de nem annyira, hogy ne hallja az angyal.

// Lehet néhány szabad kör Z ?   //

A lángfejűnél nem igazán használ semmit, de a ledes kezű cosplayes jelmeze durván beindul tőle. Lehet, hogy nem is jelmez a dolog? Nos, vagy haluzok már megint, vagy kajakra leidézett a csávó egy kardot. Ha belegondolok, hogy Levi lila lett a múltkor, Killbane meg rendőrautókkal dobálódzott, akkor jobb ha elfogadom, hogy a drogipar hihetetlen mértékben fejlődött az elmúlt években, és ugrásszerűen megnövekedett a doppingok hatása. Durva. Közben kinyír valami másik manifesztálódott tagot is, miközben én hol a férfira, hol a megmaradt tablettára nézek.
- Tesó, komoly ez a dopping, mi? Inkább köszönd meg Ralfy fiúnak, hogy adott a cuccból. Nem mindenki kap ám ingyen csak úgy az utcán, és amúgy se olcsó anyag. - tárom fel szemei előtt az igazság kapuját, letüdőzve a füstöt, és lent tartva.
- Egyébként meg voltak már durva trippjeim, de egy kitalált figura, az évtízezred marketingfogása még nem manifesztálódott előttem, nagy sajnálatomra. Pedig megkérdezném a kacsacsőrű emlősről. - válaszolom a sértegetésére, és vigyorogva dőlök neki a falnak.
- Amúgy meg nem tűntök vásárlóknak, mi dolgotok M. szerény kis drogtanyáján? - kérdezem az ismeretlenektől, miközben visszateszem a zacskóban lévő utolsó szem bogyót a zsebembe. Asszem ezt majd én használom el.

/Szabad körök engedélyezve, kellemes beszélgetést Figyeljetek, hogy meglegyen a hat sor/

Az angyal próbál nyugtatni, hogy ne okoljam magam, de ettől még ez nem változtat a történteken.
- De ez még nem változtat a tényeken, hogy mit tettem lovasként. Talán nem is volt nagyobb bűnöm míg vele nem találkoztam. Bár ha nem találkoztunk volna, akkor én már halott lennék. Egy rasszista szervezet áldozata.
Mondom, majd meghallom a drogos idegesítő hangját hogy nem fogja fel, hogy mi folyik itt.
- Szerinted mégis miért jöttem ide? Az volt a cél, hogy megtisztítsak pár embert a bűneitől. De most már megnyugodhatsz és leléphetsz, mielőtt a díler felébred és elveszi tőled a szerzeményedet.
Az angyal szavaira, hogy lépnünk kéne csak lesütöm a fejem.
- Mégis hová? Kórházba oké, de aztán? Félek, ha hazatérek, azzal aláírom a halálos ítéletét az utolsó barátomnak is. Egy banda korábban már megkínzott és a szemem láttára loccsantotta szét a legjobb barátom fejét. Nem akarom hogy a testvére is így végezze.
Mondom az angyalnak már kissé párás tekintettel, elvégre kissé lelkileg megviselt engem ez az időszak. Az egész olyan volt mint egy hónapokig tartó rémálom.

Elkezdenek beszélgetni, majd hozzám is intéznek pár szót. A fickó szavaira hangosan felkacagok, és könnyeimet törölgetve nézek a két tagra.
- Nem vagy fogyasztó mi? De azért démonokat űzöl. Hát persze. Figyi, súgok egy titkot... - lehalkítom a hangom, és a számoz teszem a kezem, miközben paranoiásan körülnézek, hogy mások ne hallhassák meg a titkomat.
- Én sárkányvadász vagyok. - mondom halálosan komoly arccal, majd nem bírom, elröhögöm magam. Vicces tagok ezek, de undorítóak is. Undorodom az ilyentől, megjátsza hogy ő nem nyúl a szerekhez, úgy tesz mintha nem érdekelné, de most is full készen van. Szánalmas. Ez után a csajhoz fordulok.
- Szivem, honnan a faszomból kéne tudjam, hogy te miért jöttél ide? Kiplakátoltad a várost, vagy benne volt az újságokban? Közvetítette a tv? Nem vagy te olyan nagy szám, csajszi. Egyébként meg minden ki van fizetve, életemben nem loptam el egy fogpiszkálót se, sose szorultam rá. Bár ha egyből ebből indulsz ki, akkor már van tippem, hogy miért lehetsz itt... - fejezem be, még mindig a falnak dőlve szívva a cigimet.

A férfi látványosan leszarja a fejem, ami csak olaj a tűzre. Amúgy már rég leléptem volna, mert elég unalmasak, de így inkább maradok kicsit baszogatni őket. Úgyis ráérek. Végighallgatom ahogy a fődrogos faszi beszél valamit bandákról, ekkor tűnik fel, hogy a csaj eléggé parában van. Aha, mánikus paranoia. Még hogy nem használnak anyagot, mi? Mielőtt a csaj válaszolhatna - a változatosság kedvéért - ismét elröhögöm magam.
- Vagy éppen kurvára leszarja a pofád a rendőrség, és kiadnak a bandának, akik még át is mennek rajtad. Sőt, a zsaruk tuti rád verik az egészet, és úgy adnak oda a tagoknak. Nem próbáltam még, de biztos kellemetlen, ha egy csapat pszichopata állat erőszakol meg. - próbálom én is lelkesíteni egy kicsit a csajszit.
- Amúgy egy kis pontosítás, ahogy én láttam, a csaj kurvára nem nyomott le semmit, te voltál, aki bármit is tett.. - teszem még hozzá a lelkesítő beszédemhez.
-Szóval ahogy én láttam, kettőtök közül ő csak egy haszontalan picsa, akit hamarosan megerőszakol egy utcai banda. - lazán elpöckölöm az elszívott cigi csikkjét.

// Bocs nem tudtam hogy én jövök, csak azt láttam, hogy Raten volt utoljára, azt hittem sorrendezünk XD. //

A drogos még leszól, hogy rám nem volt kíváncsi, pedig ah jól emlékszem többesszámban kérdezett. Az angyal próbál nyugtatni. Majd megindulok, mielőtt azért lelőném a témát azért még ennyit hozzáfűzök.
- A haveromnak se nekem semmi közünk se volt a bandához, csak annyi hogy rasszisták és engem mint mutánst kipécéztek, majd azzal kínoztak, hogy előttem ölték meg őt majd ha nem jön a lovas segítségül aztán engem is. Nem kérem, hogy folyj bele a dolgokba, csak ki kellett ezt mondanom anélkül, hogy valaki eztán bevágjon a diliházba, bocsi.
Mondom elhaló hangon, miközben mellette baktatok. A drogos mögöttünk jön, tovább pattog és olyanokat mond amivel eléggé felhúz, a félelmet átveszi a düh. Körbenézek, hogy nem lát e minket más, és mikor meggyőződtem, hogy tényleg nem akkor tele kinetikus erővel emelem fel a csávót és magam elé húzom, de még a levegőben tartom.
- Ide figyelj ne akarj engem felhúzni, eddig még nem bántottam senkit a lovas nélkül és nem is terveztem, de láthatod, hogy a jelenlegi lelki állapotomban ha tovább heccelsz simán, szóval higgadj le és ne pattogj tovább!
Mondom, majd elengedem és ő fél méterről fog talajt. megyek az angyal mellett, vagy ha az már eltűnt, vagy nem kíván velem menni, akkor elindulok kifelé Bronxból, elég a bűnös környékekből.