Re: Utopia

by **Teddy** Pént. 28 Dec. 2012, 13:16

Wanda válaszára egy kissé lehiggadok, de nem értem, hogy mitől lehet engem félteni, vagy miféle befolyása lenne rám... Ráadásul egy börtönben, az biztos, hogy meg fogom nézni valamikor, most már igencsak kíváncsi vagyok, hogy vajon milyen helyen is lehet fogva egy olyan személy, mint ő, más okom igazából nincs rá, úgy értem kedveltem én, egészen addig amíg nem lett ijesztő, addig minden oké volt és még mindig áll neki az ígéretem, miszerint meg fogom ölni, én mindig tartom magam a szavamhoz, na jó, csak általában.
- Szerintem te jobban tudod. - Mondom enyhén mosolyogva még Wandának és így is gondolom... Végül is ami a szívemen az a számon, megint csak általában, majd pedig jön a kérdés, ami hozzánk is szól, mielőtt viszont bármit is mondanék egy fiatal lány esik be az ajtón a panaszával.
- Ha pár hónappal korábban jössz még itt találtad volna őket, leléptek és nem mondták meg, hogy hova, én azóta nem hallottam felőlük. - Mondom finoman széttárva a kezeimet, mint akit annyira nem érdekel a dolog, mert hát tényleg nem érdekel, szinte vállat is vonok, de az mégiscsak elmarad, mert hát a sétálásra kell figyelnem mert már el is indultam a lány felé.
- Megyek meglesem mi történt. - Mert HALÁL!... Vagyis mert ez a... Feladatom... Beh. Mindenesetre is régen volt, hogy itt bárki is meghalt volna, lehet, hogy beszökött velük valami ember ellenes fazon? Érdekes dolgok sülhetnek még ki ebből.

by **Morsus** Pént. 28 Dec. 2012, 23:44

Hellstorm megvetően oldalra köp Miller szavaira.
- Ha annyiszor váltam volna őrült tömegmészárossá ahányszor elvesztettem valakit. Az asszonykád egy szörnyeteg volt és csak kifogáskereset, hogy megmutassa az igazi arcát.
Majd a férfira nézett.
- És te? Mi vagy te? Honnan tudjuk, hogy nem pont az ő egyik kis trükkje vagy. vagy valamelyik lovas szórakozik velünk.
A kiáltásokra felpillant.
- Ha megtudom, hogy közöd van hozzá kihúzom a beledet és azzal etetlek meg! - majd a hírnökre néz. - Vezess!
És követi őt.

by **Thorhalla** Szomb. 29 Dec. 2012, 12:53

Résztvevők: Hellstorm, Teddy, Skarlát Boszorkány és Jonathan Miller

Wanda kedvesen Teddy-re mosolygott és pajkosan összekócolta a fiú haját.
- Köszönöm – mondta, majd a férfinak folytatta. – Úgy vélte, hogy Donald máshol nagyobb biztonságban lesz, úgy tudom, hogy részben a fiú érdekében mentek le innen.
Miller ridegen nézett Hellstorm-ra a félelem legkisebb jelét sem mutatva, ahogyan a férfi szemeibe nézett.
- Mert ki tudja, hogy mit tettek vele, amíg fogságban volt Apokalipszisnél –mondta ridegen, de a karjában az izmok megdagadtak, ahogyan a dühtől ökölbe szorult a kézfeje. – Bizonyára semmit, önként és hajtott fejet, miután az élete nagy részét az ellenállásért szentelte. És inkább életét adta volna azért, csak Magneto és elvei megmaradjanak. De te jobban ismered őt, az a félezer év, amióta én, semmit sem számít.
A férfi arcán cinikus mosoly jelent meg.
- Én is kérdezhetném ugyanezt, miután a mutáns erődet misztikusra cserélted – állapította meg. – Igen, ez vagyok én, aki arról híres, hogy ártatlan civileket öl. Lebuktam.
A hírnök a párbeszédet hallva csak nyelt egyet, eddigre Teddy már kirohant a helységből. Nem csak Hellstorm ment végül, meg a fiú, Wanda és Jon is követték őket. A hírnök a kastélyból kivezette a kis csoportot, nem messze ettől félúton a kikötő és a kastély között egy kisebb erdős, inkább ligetes rész volt, benne egy nagyobb ház, egy menedékház, ahol a menekültek voltak addig, amíg el nem lett döntve, hogy hova kerüljenek utópián, hogy megbízhatóak-e. a legalább háromszáz menekült szakadt és rongyos ruhákban, kimerülve, gyengén a háztól távolabb a fűben ültek és álltak, nem engedték őket közel hozzá. A ház inkább raktár volt, egy legalább ötven méter hosszú és húsz méter széles, hat méter belmagasságú hely, nagy ablakokkal.
A csapat, ahogyan belépett már meg is látta a három áldozatot, vagyis, ami megmaradt belőlük. Az egyik úgy nézett ki, mintha egyszerűen belülről robbant volna szét, egy körben vér, csontszilánkok, hús és belsőségek voltak mindenfelé, a kör közepében nem volt vér, csak két lábfej, amik még a cipőben voltak, a csont és hús égett volt, szó szerint lerobbant a tulajdonos. Hogy férfi, vagy nő volt nem lehetett tudni. Egy másik áldozat, ez egy idősebb néni volt élve nyúzták meg, a bőre a tetem mellé volt dobva, sérülés nem látszott rajta, semmi vágás, vagy hasonló, ahol lehúzták volna a bőrt. A hús és az izmok viszonylag ép állapotban, de ahol a csontik kilátszottak azok mintha cseppfolyós állapotban lettek volna. A harmadik áldozat egy négy év körüli kislány neki a vére hiányzott a testén végig harapásnyomok, de ezek mintha apró tűfogak lettek volna, semmi ilyesmit nem látott még senki korábban.
A testek nézése közben Wanda rosszul lett és öklendezve, hányva rohant ki az épületből a férfiakat magukra hagyva, a hírnök pedig be sem mert jönni ide.

by **Teddy** Szomb. 29 Dec. 2012, 15:53

Ahogyan a lány megkócolja a hajamat, valahogy ösztönösen halk nevetésbe kezdek, nem igazán tudom, hogy miért, meg azt sem igazán, hogy miféle, kellemes fajta, ez biztos, mert igencsak jól esik, nem véletlenül kedvelem őt az emberek nagy részétől eltérően valamilyen szinten jobban... Nem úgy mint Hellstormot, őt ki nem állhatom!... Javítanám magam, kilőném egy rakétával a napba és boldogan nevetnék ahogyan utána néznék!... Azért egy kicsit hiányozna... NEM... De, de? Talán... Hanyagoljuk! A másik alak beszédét nem is igazán veszem figyelembe, van most ami jobban lefoglal, egyrészt még mindig a saját gondolataim, majd pedig ugye az, hogy előre sietek, hiszen látni szeretném, hogy mi is történt pontosan, igaz végül mégiscsak maradok a csoporttal, hiszen nem tudom, hogy merre is kéne menni, pedig szerettem volna közülünk elsőként látni. Szóval így mindenesetre is követem a többieket, aztán kiérünk egy ligetes részre ahol bizony már jártam, eléggé sok helyen jártam ám már itt, végigpiszkáltam a legtöbb dolgot, fűt, fákat, földet, mindent, szóval... Tapogató körút Utópia körül, az egyik legérdekesebb dolog volt az eddigi életemben. Bár az emberek furcsán reagáltak, amikor hozzájuk értem, a nők meg nem is igazán hagyták magukat, még mindig nem vagyok benne biztos, hogy értem az okát ennek, de annyira fájt az arcom utána, hogy azóta inkább még nem próbálkoztam meg vele ismét. Még. Végül is minden csak idő kérdése. Ja igen, a lényeg, megérkezünk a hullákhoz, amikhez a mi kis útbaigazítónk már inkább nem jött ide, Wanda pedig egyszerűen elsiet, érdekes. Nekem pedig a legszívesebben tapsolni támadna kedvem, egyszer pedig össze is csapom a kezeimet, végül viszont kicsit idegesen kezdem dörzsölgetni a markaimat, mert hát mindegyik egy igazi mestermű, az egyik biztosan gyors volt, a másik kettő lehetett iszonyatosan fájdalmas... Ettől pedig, ahogyan bele gondolok kissé megéheztem. Ahogyan az utolsó hullát jobban megnézem... Harapás nyomok, vér nincs... Valaki más is éhes le... Lehetett...
- Óóóóóó! - Szólalok fel mint egy megvilágosodott gyermek.
- Éhség! - Mutatok rá a kiszívott hullára, majd arra, amely szinte foszladozik. - Pestis! - Majd pedig a legutolsóra de azon egy kicsit el kell, hogy gondolkodjam...
- Halál talán? - Nekem ezek annyira jellegzetesnek tűnnek, hiszen... Aki éhes, az eszik, a pestisről annyit magyaráztak el nekem, hogy egy betegség ami elrothaszt... A felrobbant alakra meg nem volt jobb ötletem.
- U-u-u! Vagy az is lehet, hogy valami ki jött az egyikből és megölte a másik kettőt! Van jobb ötlet? Ó! Az is lehet, hogy csak beszökött, gonoszkodó mutánsok voltak. - Nem hiszem és ha igazam van, akkor Apo bácsi az üdvözletét küldi nekünk, milyen kedves. Remélem, hogy igazam van, mert... Annyira... Jellegzetes. Lehet, hogy Wanda után kéne mennem? Ja lehet, szóval még meghallgatom őket... Mert miért ne, már ha akarnak mondani valamit, majd pedig ki is megyek arra, amerre ő is ment, kíváncsi vagyok, de tényleg.

by **Morsus** Csüt. 03 Jan. 2013, 21:28

Hellstorm mérgesen morog egyet Miller megjegyzésére. Mikor leérkeznek elkezd a hullákhoz sétálni.
-Teddy. Nézd meg Wandát.
Ha a fiú kiment Hellstorm megpróbál nyomokat nézni. Idegen lány vagy kéznyom.
- A maci fiú nem mondott hülyeséget. A holtestek kivégzésének a mondja nagyon jelképes. Ez rituálé volt, poén.
Közben fel áll.
- Na mesélj "Miller", mit látnak a volt katona szemeid?

by **Thorhalla** Pént. 04 Jan. 2013, 11:43

Résztvevők: Hellstorm, Teddy, Skarlát Boszorkány és Jonathan Miller

Ha Teddy kiment a kérésre, akkor Wandát odakint találja, ahogyan az épület falának támaszkodik. A nő hihetetlenül fehér színű volt a sápadtságtól és még mindig sűrűn kapkodta a rosszullét és a sokk miatt a levegőt. Így ennek köszönhetően azt sem vette észre, hogy a fiú kijött hozzá.

Odabent Miller a testeket figyelte, csak a kérdésnél nézett fel.
- Nem mondott ostobaságot – értett egyet. – De nem stimmel a szám. A háború hiányzik a klasszikus négyeshez. Az első esetben egy robbanás a gyanúm, akkor lehet ilyen, hogy a lábak épen maradnak, de semmi más nem. Testre erősített robbanószer. Ami kizárja a mutáns, legalább is Apokalipszis hívő személy esetét.
A bőrdarabhoz lépett, azt megfogta és felfordította, hogy megnézze. Nem szívbajoskodott vele, utána a tetemhez lépett.
- Elsőre azt mondtam volna, hogy valamilyen beteges teleportálni képes mutáns volt a nyúzott, de a cseppfolyós csontok nem passzolnak az elmélethez. Az utolsó pedig Hood-ot mondtam volna, vagy egy vámpírt.
Elgondolkodott néhány másodpercre.
- Katonai szempontból pszichológiai hadviseléssel állunk szemben – mondta végül. – Félelmet akarnak és bizalmatlanságot elültetni az itt élők között, hogy ne legyetek készek, mire eljön az idő, hogy a Nagy Szürke megerősödik. Rámutattak arra, hogy a védelem katasztrofális, mert bárki bejöhet. Ami a gyilkos, vagy gyilkosok kilétét illeti, bárki lehetett. És a te ötleteid harcosként és vezetőként?

by **Teddy** Szomb. 05 Jan. 2013, 05:34

Tulajdonképpen rendes reakciót nem is igazán kapok a többiektől a felvetésemre, pedig most annyira de annyira okosnak érzem magam, hogy így képes voltam megállapítani a kézenfekvőt... De nem baj, amúgy is utána akartam menni, szóval csak mosolyogva bólintok egyet, majd pedig kisietek az épületből, egyenesen arra amerre a lány is ment és hát nem tart sok ideig, amíg megtalálom, tulajdonképpen különösebben keresgélnem sem kell mert egyből meg is van, csak... Úgy néz ki, hogy ő még nem vett észre engem, én viszont pontosan látom, fehér, nehezen vesz levegőt, ennek pedig most meg kéne mosolyogtatnia, de valahogy jelen esetben ez elmarad, annyira nem jó őt így látni... Annyira... Na jó azért egy nagyon enyhe mosolyt így is csal az arcomra, de ez ahogyan közelebb sétálok, a kíváncsiságom miatt eltűnik, mert hát annak át kell vennie a helyét, egyértelmű, nem tudom elrejteni az érzéseimet, a kíváncsiságot meg főleg nem, bár nem is igazán látom értelmét a rejtegetésnek... Szóval így megyek közelebb, amint pedig oda érek, két ujjamat finoman a homlokára teszem tulajdonképpen dörzsölgetni kezdem azt, és hogy miért? Azért, mert egyszer valaki nekem is csinálta ezt, de nem tudom igazából, hogy ki volt az és iszonyatosan jól esett, meg olyan nyugis volt, szóval gondolom most is beválhat ez esetleg.
- Wandaaaaa... Wandaaaa... Jobban vagy? - Kérdem érdeklődve, a fejemet egy kicsit oldalra döntve, kíváncsi vagyok, hogy működik-e rajta is, de tényleg.

by **Morsus** Hétf. 07 Jan. 2013, 16:12

Hellstorm megrázza a fejét.
- Sose voltam vezér. De tévedsz. ha mutánsok akarnának megfenyegetni, nem három hulla lenne itt. Ez nem hadviselés. Három ember halála már nem rémiszti meg ezeket az embereket. Százak? talán, de három? Ugyan már.
Majd körbe néz.
- Páran vannak. Inkább játszanak. Ha ez hadi támadás akkor bekerültek egy-két elmebeteget, hogy megzavarjanak minket. Ez nem pszichológiai. Ez szimpla szemétség.

by **Thorhalla** Kedd 08 Jan. 2013, 10:41

Résztvevők: Hellstorm, Teddy, Skarlát Boszorkány és Jonathan Miller

- Nem mondtam, hogy a ti megfélemlítésetek volt a cél – mondta. – Hanem azoknak, akik ide akarnak jönni. Azok a menekültek odakint halálra voltak rémülve, szóval máris jól csinálták amit.
A játszásra Miller is bólintott, ebben tényleg volt valami. Ahogyan Hellstorm körbenézett a hozzájuk távolabb eső falnál vett észre valamit, a föld és a raktárépület találkozásánál mintha a földet kikaparta volna valaki, vagy valami és azon távozott. Még vér is volt a földön, ahogyan megállt valami ott. Azonban, amikor esetlegesen indult volna, hogy megnézzen valami csöpögni kezdett rá fentről. Ahogyan a két férfi felnéz a plafonra felhúzva, ami olyan jó öt-hat méter magasan volt két további holtestet vehettek észre. Kintről pedig Wanda sikolyát lehetett hallani.

Wanda még mindig nem vette észre azt, hogy közeledett Teddy, így amikor a nő halántékára tette a két-két ujját az sikoltva ugrott hátra és esett fenékre meglepettségében. Most már szaporán kezdte a levegőt venni, ahogyan ijedten nézett fel a megérkező fiúra, aki közben érdeklődött, hogy mi van vele.
- Most már jobban, csak… csak felfordult a gyomrom attól, amit láttam. Nem vagyok hozzászokva az efféle mészárláshoz – mondta keserűen. – Mire jutottak Hellstormék?

by **Teddy** Kedd 08 Jan. 2013, 15:35

Valamiért, a lány homloka helyett a tarkójával próbálkozok, magam sem értem igazán az okát, de végül is közelebb van, ez viszont kivált belőle valamit, amire magam sem számítottam és kicsit meg is ijedek a sikoltós reakciójától, de annyira nem, hogy hátrahőköljek és abba hagyjam a beszélést. Csak utána vigyorodok el gyerekesen az egész helyzeten, vicces volt, annyira nem, hogy nevessek, de mindenképpen vicces volt, így hallgatom amit mond, majd pedig azon kezdek agyalni egy picit, hogy mit is csináljak most... Anno valami olyasmi lett nekem magyarázva, anno alatt pedig az elmúlt fél évet értem... Szóval hogy ilyenkor kéne valamit csinálni... De mi is volt az?.. Őőőő ja igen!
- Nem akartalak megijeszteni, bocsánat. - Ezzel pedig a vigyor eltűnik az arcomról, csak egy mosoly marad meg, ami még mindig gyerekes, de feleannyira se, ezzel pedig, mivel eszembe jutott, hogy mit is kéne tenni, oda nyújtom az egyik kezemet, hogy felsegítsem, igaz nem tudom, hogy ennek mi értelme van, de hát mit tudom én, nem is érdekel, csak megteszem. Amúgy ha jobban van... Nos, lehet hogy ez a véletlenül besikerült ijesztés jót tett neki? Érdekes, nagyon érdekes, furcsák az emberek. A mészárlásra kicsit elmerengek, szép emlékek jutnak az eszembe, nagyon, naaaagyon régi emlékek, milyen szívesen visszamennék most, így, ilyen alakban, s néznék meg néhány dolgot, vajon mennyivel lenne másabb? Ha ugyan olyan lenne is megfelelne végül is.. Mert a lényeg úgy is ugyanaz, sokan meghaltak! De amúgy mit akartam?... Ja igen, kérdés.
- Nem tudom.... - vonok vállat finoman - ... Gyorsan feldobtam az ötleteimet aztán kijöttem utánad. -

by **Morsus** Kedd 08 Jan. 2013, 23:56

Hellstorm morogva gondolkodik el, de nem reagál. Mikor tovább megy meglátja a többi holtestet.
- Hát... öt lovasunk van.
Mikor hallja a sikoltást kifelé egy közeli emberhez megy.
- Kérek ide két őrt és kérdezzék ki a többi frissen érkezőt talán rájövünk kik voltak ezek! Tudni akarom milyen sírköveket rakunk a kertbe! Lesz még egy, mert azt hiszem megfojtom a plüssmacit!
Rohan és elvárja, hogy Miller kövesse Skarlát felé.

by **Thorhalla** Szer. 09 Jan. 2013, 11:10

Résztvevők: Hellstorm, Teddy, Skarlát Boszorkány és Jonathan Miller

- Azonnal uram! – mondta a férfi, akihez Hellstorm odament.
Mikor elindult kifelé, akkor Miller követte, még látta a két férfi a szeme sarkából és hallotta, hogy a férfi nekilát parancsokat osztogatni, hogy ki mit tegyen. Olyanhoz fordult, akik már itt élnek jó ide. Ahogyan kiértek már hamar meglátták a földön ülő Wandát, ahogyan Teddy éppen ekkor nyújtja neki a kezét és segíti fel onnan.
- Plüssmedve? – kérdezte gyanakodva Miller, majd Teddy felé fordult. – Az ötlet nem vált be, még két halott van.
Még mielptt Hellstorm nekikezdhetett volna Teddy nyakának kitekeréséhez az egyik menekült merészkedett oda azok közül, akik nem messze álltak a társaságtól. Láthatóan rettegett és ahhoz is alig volt bátorsága, hogy oda merjen menni a négyeshez.
- E… elnézését – kezdte remegő hangon. – Mit tegyünk, hova mehetünk? Ugye… ugye megtalálják, aki ezt a rémséget elkövette? Ugye nem hagyják, hogy velünk is ez történjen?

by **Teddy** Csüt. 10 Jan. 2013, 02:22

Miközben felsegítem Wandát, majdnem hasra esek, két okból is, egyrészt, mert bármiféle támasztás nélkül próbálkoztam, nem igazán tudom még, hogy miként is kell beállni, ha meg akarsz így emelni valamit, vagy valakit, vagy húzni, mit tudom én, hogy mit is csináltam az előbb, a lényeg az, hogy valamilyen módon sikerült eléggé gyorsan kapcsolni ennek az elkerülése érdekében és picit előrébb lépni, nem mintha különösebben nagy probléma lett volna, ha rá esek, legalább is szerintem. A másik oka ennek a hirtelen meglepettségem volt, mert hát...
- Olyan puha a kezed. - Jelentem ki lenyűgözötten. Sosem fogdostam még női kezet, így eléggé lenyűgöz az érzés, kellemesen puha, igaz piszkáltam már puhább dolgokat, szivacs, vagy hogy is hívják, nem emlékszem pontosan, de az akkor sem volt ennyire kellemes, szóval ha engedi, akkor szinte teljesen megfeledkezve a körülöttem lévő világról, folytatom a piszkálását, tulajdonképpen a hüvelykujjaimmal a tenyerét piszkálgatva, tulajdonképpen tátott szájjal, még mindig mosolyogva, mert hát mégiscsak lenyűgöző, vajon van bármi más is, ami ennyire kellemes lehet? Tuti van, csak nem tudom, hogy mi, bár lehetségesnek látom, hogy tévedek, azt hiszem, vagy nem? De lehet, vagy nem.. Meh, ettől megfájdul a fejem, vagy nem? Brh... Mindenesetre is, a lánytól függően előbb vagy utóbb észreveszem Hellstormot meg a másik alakot, aki hozzám beszél én pedig már elfelejtettem a nevét, de valószínűleg kell egy kis idő, hogy előkotorjam, hogy mi is volt pontosan az, amit mondott, ahogyan pedig realizálom.
- ÓÓÓÓóóóó... - Érezhető a csalódottság, pedig azt hittem, hogy most okos voltam, de megint nem... Viszont van még két halott, ami gyorsan eltereli a gondolataimat és az iménti csalódottság már tulajdonképpen el is tűnik.
- Hogy haltak meg? - Kérdem érdeklődve, a fejemet kicsit oldalra biccentve, ezután pedig nem is igazán foglalkozok az ide tévedt alakkal aki kérdezget, már csak azért sem, mert szívem szerint valami olyasmit mondanék neki, hogy... " Én voltam, BRUHAHAHAHA! " csak hogy láthassam a félelmet az arcán, vagy egyéb ilyen számára valószínűleg kellemetlen, esetleg ijesztő dolgokat vágnék hozzá... Aztán pedig Hellstormot ismerve úgyis rossz vége lenne, mert mindig el kell hogy rontsa a szórakozásomat, pedig én mindenkivel megosztom a sütit... Hmm.. Süti.. Éhes vagyok.

by **Morsus** Pént. 11 Jan. 2013, 23:15

Hellstorm megtorpan a Wandát segítő Teddy látványán. Arca még mindig dühös, de belül kezd büszke lenni a kis fickóra. A kérdésre megrezzen. Megfordul és a kérdező emberhez lép. Féltérdre ereszkedik, hogy egy magasságban legyen vele.
- Mindent megteszünk. Megtaláljuk a tettest és megóvunk titeket. Addigi is maradjatok egy csoportban és jelezzétek a furcsa eseményeket. Ne tegyetek semmi hirtelen és meggondolatlan mozdulatot. Nehogy valaki megsérüljön feleslegesen.
Mondja a férfi majd visszanéz a társaságra.
- Wanda, kérlek kísérd az embereket el innen. Martalóc, világosítsd fel Teddyt.

by **Thorhalla** Szomb. 12 Jan. 2013, 09:47

Résztvevők: Hellstorm, Teddy és Jonathan Miller

- Köszönjük, köszönjük! – hálálkodott a menekült.
Wanda bólintott, majd hangosan szólva maga köré gyűjtötte az embereket és velük indult felfelé a kastély irányába. Hellstorm szavaira Miller elfintorodott, hogy a férfin nem akart válaszolni Teddy-nek.
- Inkább, mintsem egy vérszomjas istenség játékszere és szolgája legyek – morgott. – Veled ellentétben van szabad akaratom Hellstorm. Egyelőre nem tudjuk, hogy miként haltak meg. Az elsőre bombát mondanék, egy másiknak savat öntöttek a csontjaiba, vagy juttattak be. Lehet, hogy vírus, vagy baktérium is. nem értünk egyet a melákkal. Szerinte csak szórakozás az egész, szerintem pszichológiai hadviselés. Lehet, hogy egy gyilkos van, de az is lehet, hogy több személy van.
A Wanda vezette társaság lassanként elérte a kastélyhoz felvezető emelkedőt.
- Öt halott, a másik kettőt még nem láttuk, de valószínűleg mindet máshogyan… jól vagy?
Teddy gyomrába ebben a pillanatban hihetetlen fájdalom hasított, amitől a fiú kétrét görnyedt és térdre rogyott zihálva. A hármas valamit látott a szeme sarkából, valami elmosódott dolgot az emelkedőn, majd hatalmas sikolyt arról és a páni félelemmel rohanó embereket, akik próbáltak sikoltozva elmenekülni onnan.

by **Teddy** Vas. 13 Jan. 2013, 02:46

- Aha... Aha... - Érdeklődve hallgatom, amit mond, bomba, sav vagy vírus, igencsak lenyűgöző, valaki, vagy valakik nagyon találékonyak lehettek és talán a gondolkodásuk is hasonlít az enyémhez, talán, csak ők megtehetik, én meg nem... Ezért most irigységből utálni fogom őket... ÚGY UTÁLOM ŐKET!!!! De... Ja igen, szóval abban sem értenek egyet, hogy miért tehették, ez meg engem már nem érdekel, az indok mindig mellékes, szerintem csak élvezték, mert én is csak élveztem volna, nem lett volna különösebb cél az egész mögött, már ha én követtem volna el, de nem látom értelmét ezt kimondani, mert rám úgysem hallgatnak és úgysem számítana. Kitér még a másik kettőre is, amikor kezdem úgy érezni, hogy valami nincs rendben, majd pedig egyik pillanatról a másikra iszonyatos fájdalom hasít a gyomromba, amire kénytelen vagyok meggörnyedni és térdre rogyni. Ösztönösen könnyek lepik el a szememet, a fájdalom pedig fájdalmas nevetésre kényszerít, ami néha már hasonlít a síráshoz, de még mindig inkább nevetésnek tudható be. A kérdésre megpróbálom legalább a fejemet felemelni és kínkeservesen vigyorogva kinyögni annyit hogy.
- Nem tudom. - De továbbá inkább csendben maradnék és szorítanám a hasamat, reménykedve abban, hogy hamar vége lesz... Szóval ilyen a valós fájdalom? Nem egészen olyan, mint amilyennek elképzeltem ezelőtt.

by **Morsus** Pént. 18 Jan. 2013, 23:33

Hellstorm nem is reagál a férfira csak húzza a száját. Mikor teddy összeomlik az óriás lehajol.
- Kölyök? Mi a baj?
Majd meghallja a sikoltásokat és vicsorítani kezd. A dühétől az ereje megnövekszik és hatalmas hulkot idéző ugrással pattan a sikoltókhoz. Nem zavarja, ah pár dolgot lebont a lényeg, hogy senki se sérüljön meg a becsapódásakor.
- Mi történik?
Kérdezi.

by **Thorhalla** Szomb. 19 Jan. 2013, 12:54

Résztvevők: Hellstorm és Teddy

Teddy néhány másodperc múlva jobban van, a fájdalom szinte teljesen elmúlt és már csak azaz érzés maradt meg benne, ami előbb erre utal. Homlokán veríték jelent meg és még mindig zihálva szedi a levegőt, de már jobban van, sokkal. Azonban ekkor nedvességet érzett a pólóján, lenézve a pólója a hasánál egy merő vér, de Teddy-n nincs fizikai sérülés.
- Mi a…? – kérdezte Miller.

Hellstorm megérkezik arra a helyre, ahol az előbb a sikoltozás volt. Wanda megrökönyödve nézett egy helyre, mozdulni sem tudott, még ő is félt. Ha Hellstorm odanézett egy hasonlóan nagy kráter volt az övé mellett, valami irtózatos erővel csapódott be oda. Néhány eszméletlen ember feküdt a kráter szélén, a közepén pedig egy néhány pillanata még ember lehetett, most azonban csak egy masszaszerűség volt. a ruhái voltak a legépebbek, mindenhol körülötte vér, a csontjai szilánkokra törtek és teljesen kilapult. Valami agyonnyomta.
- Nem… nem tudom – hebegte a nő. – Valami megjelent az égen… a következő pillanatban már becsapódott… valami nagy, de eltűnt és ezt hagyta maga mögött. Mi folyik itt Hellstorm?

by **Teddy** Hétf. 21 Jan. 2013, 07:56

Nem tudom, hogy meddig is tart pontosan a szenvedés, vagy nem szenvedés, őszintén szólva még mindig nem tudom, hogy mi ez, mitől lehet, normális-e időnként az embereknél, vagy sem, mert igazából nem nagyon láttam még hasonlót mástól... Vagyis akkor valószínűleg nem normális, tehát akkor ezt szépen meg is fejtettem magamnak, az már más kérdés, hogy mennyire akarok én jelen pillanatban foglalkozni amikor ennyire... Ó várjunk csak.. Vége, fájdalom volt-nincs, az más kérdés, hogy én még nem érzem olyan hű de jól magamat, de azért mégiscsak sokkal jobb mint az előbb volt. Szóval próbálnék sóhajtani, vagy valami, de a zihálástól nem megy, ellenben megérzem, hogy kellemetlenül nedves a pólóm, tehát természetesen ránézek és valamitől csurom vér lett, ami persze számomra egészen művészien hat, de attól még nem igazán értem, hogy mi történhetett, bár nem érzem úgy, hogy meg lennék sérülve, ezért biztos ami biztos át tapogatom a hasamat, először ruhán keresztül, majd az alatt, eléggé értetlen fejet vágva mert... Mert nem értem, hogy mi volt ez, szóval közben fel is kell tennem a kérdést.
- Ez a fajta dolog normálisnak számít az embereknél? - Mellesleg lehet, hogy le kell majd vennem a pólómat, idegesíteni fog, hogy nedves, nem tudom miért, de a nedves ruha érintése annyira... Irritáló, hideg talán? Fogalmam sincs és igen, valóban ez a legnagyobb problémám jelenleg, mert kit érdekel, hogy az előbb mi történt, nem? Ha bármi bajom lenne akkor még most is lenne, gondolom.

by **Morsus** Csüt. 24 Jan. 2013, 01:16

Hellstorm megfogta Skarlát vállait.
- Nyugalom.
Az égre pillantott és tudta, hogy nincsen semmiféle repülőjük. Minden, ami képes lenne repülni, az csak zavarna.
- Koncentrálj. Érd el, hogy lezuhanjon minden, ami az égen van. A gyilkos odafent van. Hozd le nekünk. Menni fog.
Ha így tesz, ha nem továbbra si az eget figyeli és vár, ha látja a célpontot neki ugrik minden erejével és ütni kezdi. Később ráér megtudni mi is az.

by **Thorhalla** Csüt. 24 Jan. 2013, 11:48

Résztvevők: Hellstorm és Teddy

Miller csak megrázta a fejét, majd felkapta Teddy-t a földről és a karjaiban a fiúval sietős léptekkel indult el Hellstormék irányába.
Wanda remegve ugyan, de bólintott a férfinak, hogy megpróbálja. Koncentrálni kezdett, a kézfejei vörösesen izzottak fel, ahogyan a képességét használta, jó néhány másodpercig nem történt semmi, Miller ekkor érkezett meg a hasánál teljesen véres pólójú Teddy-vel. Ekkor pedig a levegőből valami esni kezdett lefelé. Nem volt nagy, valami aprócska, egy véres, barna plüssdarab.
Ám mielőtt valaki felfoghatta volna, hogy ez mit jelent Teddy gyomrába az előbbinél sokkal erősebb fájdalom hasított, a csapat egy pillanatra látta a véres három méter magas „Nagy Testvért”, majd az egy hatalmas ütéssel ütötte el Hellstormot, és a férfit a kastély fala állította meg, Miller sem járt jobban, csak őt az egyik távolabb levő fa állította meg. Teddy így a földre zuhant és a hatalmas megvadult plüssmedve Wandára nézett, a nőből fájdalmas sikoly szakadt fel, az orra és a szeme is vérezni kezdett.

by **Morsus** Csüt. 24 Jan. 2013, 19:04

A kőfalban landol Hellstorm kihúzza magát belőle és a kövek leborulnak a testéről. Ahogy a mozaik részletei összeállnak a fejében fújtat, mint egy állat és egyre hatalmasabb lesz. A bőrén megjelenik a vért és az arcán beteges mosoly lesz.
- Ez... most... nagyon... jól... fog... esni...
A mostmár teljesen Buldzer megállíthatatlan sebességgel száguld neki a nagy testvérnek. Dübörgő léptekkel és mély hangon üvöltve rohamozza a szörnyet, az bármerre is megy neki csapódik. Ugrik. kanyarodik, nem számít. neki megy és átgázol rajta, ha megragadta addig rohan vele ameddig át nem mennek minden falon ki a szigetről. Vagy ameddig egyben van a plüssdémon.

by **Teddy** Csüt. 24 Jan. 2013, 21:31

Ez a bizonyos, kinek még mindig elfelejtettem a nevét, szóval megerősíti, hogy ez valószínűleg nem normális, majd pedig felvesz a földről és elindul velem a többiekhez, amire nem számítottam mert egészen idáig abban a hitben éltem, hogy majd a saját lábaimon fogok oda ballagni, de úgy tűnik, hogy tévedtem, de talán nem is baj, így legalább nem kell bármit is fáradoznom vele, nem mintha hatalmas fáradtság lenne, de most legalább más dolgozik helyettem, egy kissé olyan érzés, mintha lenne egy szolgám... Vajon mit kezdenék egy szolgával? Ha nem tenné amit akarok, nem élne sokáig, vagy könyörögne a halálért, ez a kettő biztos. Szóval megérkezünk és valami esik lefelé... De nem is igazán látom, hogy mi az, aztán a következő pillanatban megint erős fájdalom, amitől eléggé vergődni kezdek, majd pedig a földön kötök ki, reakcióképpen pedig oda-vissza kezdek gurigázni a hasamat szorongatva, mert most még jobban fáj mint korábban... És én most tényleg azt látom, amit?
- HÉ! HÉ!!! - Eléggé fáj ez most, de idegessé tesz, hogy az ami eddig a szolgám volt most magától cselekszik, ha jól fogom fel, bár nem értem, hogy egyáltalán hogyan került ide.
- Neked meg... Ki engedte meg... Egyáltalán hogy... Itt legyél? - Teszem fel az ó nagy kérdést felháborodva, persze választ nem várok, hiszen tuti nem is tud beszélni és elvárom tőle, hogy most azonnal eltűnjön, különben nem fogja megköszönni amit kap, úgyis régen bántottam már mást, túlzottan régen és talán erre a fájdalom ellenére is képes lennék... Nos ölhetek, szóval biztosan.

by **Thorhalla** Pént. 25 Jan. 2013, 12:44

Résztvevők: Hellstorm és Teddy

Teddy legnagyobb megdöbbenésére a Nagy testvér szóra nyitotta a száját és megszólalt, pontosan ugyanolyan hangon, mint amilyen Teddy-é volt emberi alakban.
- Nekem te nem parancsolsz többé! – mondta. – A magam ura vagyok!
És valóban, ha Teddy megpróbálja eltűntetni a teremtményét nem tudja megtenni, nem tudja visszahívni, vagy visszaolvasztani magába. Közben a fájdalom a fiú hasában enyhült, úgy tűnt, hogy csak az járt fájdalommal ha a Testvér távozott belőle, utána már ismét kezdett jól lenni.
Eközben Hellstorm már felállt a romokból és látható volt, hogy a háttérben már Miller is. A két férfi egyszerre indult el a Nagy Testvér irányába, de az erejének hála Hellstorm volt a gyorsabb és előbb érkezett meg a Wanda és Teddy pároshoz. Nekiesett a plüss medvének és magával sodorta. Wanda ekkor zuhant a földre sírva és levegő után kapkodva, Teddy láthatta, hogy a vérzés is abbamarad a nő szemei, füle és orra körül, úgy tűnt, hogy megmenekült.
Hellstorm és a Testvér a közelben levő raktár falába csapódtak, a plüssből néhány darabka kiszakadt, de a férfi láthatta, hogy a plüss rész regenerálódik, ami viszont kétségbe ejtőbb volt, hogy ahol a medvét tartotta ott Hellstorm kezében kezdett eltűnni a medve, ahogyan az is megragadta a férfit a medve nekilátott beleolvadni az őt fogva tartójába.

by **Morsus** Pént. 25 Jan. 2013, 14:23

Hellstorm a falban megállva jön rá, hogy puszta nyers erővel nem győzheti le,d e fel kell tartani mivel ő maga szinte sebezhetetlen és mindenki mást azonnal megölne ez a szörnyeteg.
- Miller! Villámot neki! Wanda! Kívánd, hogy égjen el!
Adta ki a parancsokat és közben próbált egy közeli területre ütni őt, hogy ne legyen a tűz vonalban mégis nem tudjon a lény civileknek ártani. A feje lüktetett, és a szíve kapálózott. Mintha egy bika dörömbölve rohant volna a mellkasában, de most nem foglalkozhatott ezzel. Ha sikerült biztos helyre vágnia az óriást vár. Ha a támadás nem sikeres és a lény menekülni próbálna újra neki ront és egy másik falba passzírozza. Onnan kezdve simán széttépi és szétdobálja.

by Ajánlott tartalom