Colorado Springs

~Bölcsészkarok~

Szóval Mattet a turizmus érdekelte. Arra gondoltam, mennyi turista jött Rock Springs-be is, valahogy nagyon szerették azt a vidéket. És a szüleim belőlük gazdagodtak meg, a sok díszes cheyenne csecse-becse, amiket gyártottak, mindig megfogta az odatévedő utazókat. Megköszöntem a zsebkendőt Veres Nővérnek és ahogy törölgettem az orrom, ő már adta is a parancsokat. Kemény egy asszonyság!

Beigazolódott a sejtésem, Tina eltévedt. Most már elment a busz, úgyhogy velünk kellett maradnia. Kedves lánynak tűnt, ezért ahogy mentünk befelé az épületbe, meg is próbáltam felvidítani:
- Sose búslakodj emiatt, itt is lesz ám sok érdekesség! És hogyhogy a biológia vizein akarsz evezni? Netán a képességed ahhoz kötődik?

Az épület napfényes előterében nyüzsögtek a diákok és közöttük haladtunk az előadóterem felé, ahol egy idősebb hölgy érkezett a fogadásunkra. A kissé élettelennek tűnő dékánhelyettes kérdésére meg is ragadom a lehetőséget:
- Engem főleg az irodalom és a zene érdekel. Mindkettővel foglalkozom, művelem is őket és ezeket akarom majd tanulni a későbbiekben.

A kísérőnk mondta, hogy ha biológiát akartam volna tanulni akkor rossz helyre jöttem. Kicsit lelombozott, de nem csüggedtem el, hiszen más is volt itt, ami engem érdekelhet.
Mikor Medve megpróbál vidítani csak elmosolyodom és válaszolok.
- De nemcsak a biológia érdekel, hanem az irodalom és a zene is. Rengeteg kalandregényt olvastam már és ami a zenét illeti, kicsit tudok szájharmonikázni. Bár csak pár dalt tudok eddig lejátszani.
- Amúgy a képességemnek csak részben van köze a biológiához. A képességem az ideiglenes teremtés, és ha valami élőt vagy annak illúzióját akarom megteremteni, akkor azért ismernem kell legalább a lény külsejét. Meg ilyen alapvető dolgokat.
A kísérőnk betessékelt minket az épületbe, ami nagyon modernek hatott. Nagy ablakokkal, elegáns kialakítással. A hely tele volt diákokkal, meg hirdetőtáblákkal. A kísérőnk egy kisebb előadóba vezetett minket, ahol egy nő várt minket.
A nő kérdésére nem akartam én lenni az első felelő, így vártam még egy kicsit.

Tamara elmondta, hogy ha Tinát a biológia érdekli akkor rossz helyrejött. Bevallom én nem értek hozzá, hogy mi tartozik bölcsészetnek és mi nem. A mérnökire meg nem is gondoltam volna, mármint, hogy ott tanulhat az ember biológiát.
De a lány nem kesereg, sőt megtudjuk tőle, hogy más is érdekli. Az irodalom és a zene is.
- Jó tudni, hogy nemcsak én szeretek ezen a hangszeren játszani.
Mondom, mikor a szájharmonikát említi.
Ezek után Tamara, bekísér minket az épületbe, akiben zajlott az élet. Egy kisebb előadóterembe mentünk, ahol egy nő már meg is kezdte a bemutatkozást és fel is tette az első kérdését. Amire én feleltem, megerősítve Medve kérdését.
- Engem is a zene érdekelne.
Szólalok fel, majd várom a nő mesélését/bemutatóját.

USAF

- Patinás kis objektum... - Jegyzem meg csak halkan mikor alkalmunk nyílik jobban megcsodálni az épületet. Alice válaszára kicsit körbe nézek, elég kis fásult a banda... De ennyi buszozás után senki nem róhatja fel nekik. Hiszen valószínűleg az aktívabb fajta választotta a légierőt, meg a hülyék persze. Én is kicsit megmozgatom a válasz közben a vállaimat. Belegémberedtem abba a retkes ülésbe.
- A gerle pár... - Jegyzem meg elvigyorodva, mikor befut az tisztünk és én egy szép kényelmes mozdulatban összecsapom a sarkaimat, kihúzom magamat és hátra fogom a kezeimet. A számból meg mered előre a fehér műanyag darab ami a nyalókához tartozik.
Még egyet fordítok a nyalókán miközben körbenézek a csapaton, hogy milyen reakciókat mutatnak a hirtelen érkezésre.
- Bírom az egyenruhát, és itt jobb mint a mekis farmer. - Mondom határozottan, katonásan mintha valami komoly dolog lenne.

Hát, úgy tűnik, hogy senkit nem zavar a dohányzásom, szóval fölösleges volt a korábbi aggodalmamból külön tenni pár szálat, persze ez nem azt jelenti, hogy elkezdem visszapakolni azokat a dobozba, ugyan, biztos ami biztos, mert sosem lehet tudni. Vigyázzt kiabál valaki, amire ösztönösen jobban kihúzom magam, fel sem tűnik, mindenesetre is az érkező katonára nézek, aki eléggé rangos lehet, nem mintha bármennyire is konyítanék az ilyesmikhez, vagyis a rangjelzésekhez, igazából azt sem tudom, hogy megnevezés terén melyik rangosabb... Parancsnok.. Százados... Lövésem sincs. Bemutatásra kerül, a kísérőnk apja, ez annyira nem érdekes, szóval az egyetlen reakció amit ez ki tud belőlem csikarni, az nem több mint egy egyszerű...
- Helló. - A stílusa viszont tetszik, még életemben nem hívott senki sem mazsolának, kicsit humorosnak találom, egy darabig elmosolygok rajta. Elindulok előre a füstölgő cigivel a számban, amibe néha beleszívok... Lassan a végére érek, de még egyenlőre bírja, én pedig nem sietem el, nem tartozik a szokásaim közé különösebben a sietés, kivéve ha nagyon fontos, a baj csak az, hogy akkor sem mindig... Miért is akarok ebbe én most belemenni? Lényegtelen. A kérdésre megfordul a fejemben, hogy valami értelmes indokot kéne mondani, de az viszont hazugság lenne, én pedig nem vagyok az a fajta aki csak úgy mások szemébe hazudik, még ha ez most csak egy jóindulatú füllentés is lenne. Végül is csak a hüvelykujjammal Archyra és Shanere bökök, szavak sem kellene az indokláshoz.

~Testnevelési főiskola~

Újnak tűnik az épületkomplexum és tonnányi sportpálya is van, majdhogy minden soprtágnak van helye külön. Adrew vezet minket itt, az épületben is ő vezet minket és elkezd mesélni is, hogy ide járt ő is annak idején. Bár kicsit aggaszt a dolog, hogy mutánsok vagyunk végül is. Biztos valami másképp mozg nálunk sport terén mint ahogy az az embereknél van. Mert ha csak azt veszem, hogy én többet tudnék felkészületlenül nyújtani mint az itteni diákok tobbsége valószínűleg.
- Milyen edzői lehetőségeink lennének itt? - kérdezem mikor Andrew a mondata végére ért. - Egyszerű tesi tanári vagy személyi edző, esetleg csapadedzőség?
Fordultam felé miközben kérdeztem tőle. Igazán érdekel, hogy mégis milyen széles lehetőségek vannak az edzői részen mert annyira sport versenyek nem vonzanak de az edzői része felkeltette az érdeklődésemet.

A nő elkezdett mesélni, de sajnálatomra az irodalommal kezdte. Igaz vannak jó könyvek, de nekem mégsem az a vágyam, hogy valamelyik kor nagy irodalmában merüljek el. Ennél azért sokkal jobban érdekel a sport és a zene. Azért igyekeztem nem mutatni, hogy nem figyelek, nem akartam rögtön magamra aggatni a lusta hülye szerepét. Inkább nem tettem fel kérdést és türelmesen vártam, hogy az irodalom után a zene téma is végre előkerüljön.
~ Vajon a zene terén is ilyen sok a szakirány? Mert ha igen, akkor valószínű el fogok veszni a bőség zavarában.
Gondolatmenetem közben végignéztem a többieken, hogy lássam kit mennyire köt le a magyarázat. Majd kiderül, mennyi irodalmárral sodort, most egy helyre a sors.

~ Bölcsészkarok ~

Kiderül, hogy Tina-t is érdekli ugyanaz, mint engem: az irodalom és a zene. Ráadásul ő is szájharmonikázik. Remélem, hozott hangszert. Micsoda zenélést fogunk rendezni a szálláson, látom, Peter is örül! Majd megemlítem neki, ha itt végeztünk. Teremteni tud, még élőlényeket is. Teremtő Lánynak fogom nevezni.

A dékánhelyettes kérdésére mind ugyanazt válaszoljuk, még Matt is, aki pedig a turzimust emlegette. Talán a hely szelleme fogta meg. Mulatságos volt, ahogy Veres Nővért is diáknak nézte. 60 szakirány az irodalomban, ez igen! El is gondolkozom nagyon, mert persze érdekes a mutáns irodalom, de még nagyon új és nem született benne annyi kiemelkedő alkotás, mint az alacsonyabbrendűek több évszázados története alatt. McCoy tanár úr már mutatott 1-2 művet, ami igényes volt, de a legtöbb, amit olvastam, csak fércmű, akármennyire is szeretem a fajtámat. Mindenesetre örülök, hogy nincs olyan kirekesztés, mint amit indián származásom miatt tapasztaltam a korai iskolás években.

- Cheyenne indián szak van? Engem az érdekel leginkább, ezenkívül az amerikai, a német és a francia a XVII. századtól és a középkori európai irodalom. Zenéből engem az énekszak vonz, de vannak itt más hangszerek használói is - nézek Teremtő Lányra és Peterre. Persze kíváncsian várom azt is, hogy Matt mit fog mondani.

Matt kérdésére rögtön felelek is.
- Később majd képes leszek arra is, de egyenlőre élőlényeket, csak kismadár méretig vagyok képes teremteni. De élettelen dolgokból, már akár egy kilós dolgokat is. De ez a teremtés nem állandó sajnos, csak pár percig tart, de szerintem idővel ezt még tudom fejleszteni.
Mondom, majd ezek után megyünk be az előadóterembe és megkezdődött a kiselőadás az irodalomról.
~ Elég széles a választék, bevallom Shakespeare is jó, de én inkább maradok a 17-21. századi irodalomnál, bár ha országonként kell választani, akkor nem tudom melyik mellett döntenék. Az oroszok, jó scifiket írtak, az amerikaiak jó kalandregényeket, de a jó Sherlok Holmes-os detektívregények is tetszettek. A bőség zavara.
Csak egy kérdés foglalkoztatott, de azt fel is tettem.
- Vannak kevert szakok? Vagyis olyan szak ami, az irodalommal és a zenével is ugyanúgy foglalkozik?
Lehet buta kérdés volt, de engem azért érdekelt.

~USAF~

A kérdésem, után egy férfi igyekezett felénk, egy kicsikét, emlékeztett a torna tanáromra, még a szak iskolából. Szinte oda se figyelek, és a többiek már egyből el is indultak, én meg még mindig ott állok. Gyors futásba kezdek, hogy a többieket utól érjem, és közben néhány helyi diák utánnam kiált valamit, majd el nevetik magukat, én pedig el pirulok. Csak tudnám, hogy mitől. Csak akkor érembe őket, mikor a férfi mond valamit, aminek az elejéről le maradtam.
~ Még jó, hogy nem vették észre hogy levoltam maradva. Jövö héten, többet kell majd sportolnom. ~ Gondoltam magamban, és közben probálom a légzésemet szabályozni. Csöndben Vaszilij mögöt lépkedek, és közben a talajt figyelem. Csak tudnám, hogy miért. Gyorsan fel emelem, és körbe nézek, hogy még is merre járunk.

Szerk: ~ USAF~

Nos, úgy tűnik, hogy mégis zavarja a csőrmestert a cigaretta, csak vagy későn vette észre, vagy azt várta hogy majd a jelenlététől kapkodva fogom majd elrejteni és kidobni, vagy ilyesmi. Még jó, hogy nem vagyok az a szívbajos fajta akit az ilyenek megijesztenek.
- Késő... - Válaszolom szimplán, normálisan természetesen, nem célom bárkit is megsérteni, szimpla tény közlés mert eddigre végeztem a dohánnyal és már csak a füstölgő vége maradt meg, amit meg csak az agybetegek szívnak el. Szóval amit már úgysem lehet felhasználni szimplán kidobom a legközelebbi szemetesbe ami útba esik. Elfutnak mellettünk páran, természetesen kíváncsiságól egy pillanatra utánuk lesek, de több figyelmet nem szentelek rájuk, egyszerűen lényegtelenek, valószínűleg a napi rutint csinálják csak, az a bizonyos... Hogy is hívják? Ja igen, Fey. Szóval ecsetelni kezdi, hogy mi minden kell ide és hogy az sem biztos, hogy elég az egész befejezéséhez, ami valahogy nem üt szíven mert hát nekem még mindig eszem ágában sincs ide jelentkezni. A végén feltett kérdésre úgy érzem, hogy felelnem kell.
- Szerintem lenne...- Bweheh, dehogy, legalább is nem katonaság terén.
- De nem értem, hogyan fog tűzharcban kisegíteni mondjuk a... Mértani és a harmonikus közép közötti különbség és ehhez hasonló dolgok átható ismerete? - Ez az egyetlen kérdés ami jelenleg foglalkoztat, egyebekben úgy vélem, hogy a végzés helyétől függetlenül bármire viheti az ember, hát... Olyan szakokban ami a képzéséhez kapcsolódik, persze, egy tesitanár nem fog összerakni egy motort, ha csak nem veszi a fáradtságot, hogy külön megtanulja ezt is esetleg önerőből.

~USAF~

Szépen hallgatom a vezetőnk szövegét, elég jól bejáratott, nagyon teátrális, nagyon határozott, nagyon alap szövege van, de mást nem vártam. Igazából amit mond annyira nem köt le, a lényeg, hogy nem véletlenül itt a legmagasabbak a követelmények, ide értelmes embereket vesznek fel. Persze szokásos gondolatmenetemből megint kizökkent a környezetem, ez várható volt, szép és okos emberekkel vagyok körbe véve, ismét vissza kell fognom magam.
~ Szerinted lenne... hát az anyádnak a dugattyús p.csája az lenne, nem is értem áhh Jó, oké még lejjebb adom. Mi? Minek kell? Úr istenem, ne, persze mert ha repülsz akkor nem fontos a matematika és a fizika, minek az, hátha... fuh nem folytatom.
Csak egy "k.rva hülye vagy" pillantással nézek oldalra, hogy ki mondta ezt, majd elfordítom a tekintetem, nekem ezt nem kellene felvállalnom. Végül Csilla szövege meglepetésként ért. Matematikát fizikát elég jól tudom, az logikus, egyszerű, meg szét is sz.pathatnak, de egyre meg nem kényszeríthetnek.
- Elég kemények az elvárások azért... -mondom hangosan még reakcióként, majd Csillához hajolok és jóval halkabban folytatom, nem tartozik másra - Őszintén egyszer már elgondolkodtam rajta, csak belőlem nem sok van, másból meg igen, őket nyugodtan szitává lőhetik. Egyébként az egon kívül, én inkább felvágok valakit, hogy ezzel megmentsem az életét, minthogy lelőjem, mert a parancsnok azt mondta, hogy...
Nem magyarázkodás, csak megosztom az álláspontom.

USAF

Vezetőnk kicsit elveszti magát és a témát a költői távlatokban. De persze az jó pont, hogy ilyen elhivatott, határozott oktatók vannak itt. Az persze meg sem lep, hogy menőznek akivel tudnak. Főleg, hogy most a SHIELDnek amúgy is jó híre van, így szabad. Csak elmosolyodok a nagy példálózáson amúgy, nem ez fog meggyőzni. De azért már most eszembe véstem, hogy neki kell feküdni egyes tárgyaknak mielőtt bekerülnék. De talán Miller bá írna nekem ajánlót. Attól biztos nedves lenne a főnök.

Alice kérdése valószínűleg mindenkit ki fog egy kicsit zökkenteni. lehet ezért nem akart annyira a légierőhöz jönni, tényleg nem úgy hangzott mintha ráérzett volna a hangultra. Kicsit már nekem se dagad a mellem a dologra csak furcsállva a lányra nézek. Közvetlen mielőtt kedélyesen elmosolyodnék. Csak utána nézek vissza a főnökre, hogy elmondja az egyszerű megfejtését. Majd utána beszélek a lánnyal, most pofátlanul lehetne csak megoldani.

~ Testnevelési főiskola ~
Mezei edzőt képeznek alapból és szakosodás év végén. Sok választható lehet ha még sí és specifikusan snowboard is van. A tesi tanári képzésen egy enyhe szarkasztikus mosoly jelent meg az arcomon. Érdekel az edzőség, az oktatás de nincs az az isten, hogy olyanokkal foglalkozzak mint amilyenek például a sulimba is vannak.
Be is érünk közben az épületbe ahol nem egy szép vitrin van már feltöltve trófeákkal. Nem is lehet másra számítani egy testnevelési sulitól minthogy sorakozzanak a trófeák. Közelebb is megyek hozzá megnézegetni a díjakat amikből jó sok van. Megfordulok végül a kérdés után.
- Még nem teljesen döntöttem el, de a csapat sportokon gondolkozom mint például az amerikai futball vagy küzdő sport.
válaszolok majd még egy kicsit vissza tekintek az érmek felé. De nem ragadok rájuk teljese, csak még egy pillantást vetek rájuk mert egyszerűen elképesztő. A suliba ahova járok közel sincs ennyi. Na mindegy. Ha megyünk tovább akkor sasszézok én is tovább a többiekkel, nem akarok lemaradni tőlük a nagy elmélkedésemben.

Figyelmesen hallgatom a nő beszédét. Ha tényleg úgy döntök, hogy ide szeretnék tovább tanulni, akkor fontosak lehetnek számomra ezek az információk. Szerintem ha ide jönnék se kellene elhanyagolnom a sportokat. Elvégre, melyik az az iskola, amelynek nincs tornaterme? És iskolán kívüli tevékenységek közt biztosan lesz esély mozogni.
A követelményeket hallva csak bólogattam.
~ Történelem, sima ügy. Az legalább érdekesebb tantárgy. Meg logikus is. Háború után jön a béke, stb.
~ Akár 3 hangszerből letehetném a vizsgát, akár most is. Na jó, ne legyünk ennyire egoisták. Csak kettőből.
~ Na a művészet töri már nehezebb. Bár minden zenetanár, elvárja, hogy ezt vágjuk, kenjük, de azért ez mégsem annyira könnyű. Én is megtanultam, Mozart, Bach és a többiek életét, de nem emlékszem mindenkire. Ha vizsgázni akarnék belőlük, akkor előbb egy alapos ismétlésre lenne szükségem.
~ De örülök, hogy engem csak a zene szak érdekel, mert az irodalmi szaknak nehezebbnek tűnnek a követelményei.

~Talán jobb lett volna a műszaki iskolára menni.
Jegyzem meg magamban, mikor hallom a felvételi követelményeket. Lassanként rájövök, hogy bár imádok olvasni, de az irodalommal túl sokra nem fogok menni. Mivel nem tanár akarok lenni. A zene nem lenne rossz, ha a művészet töri nem lenne követelmény.
~ A szájharmonikázás az jól megy, de a művészet töri, az sehogy sem.
Az arcomra az enyhe kétely ül ki, de nem feltűnő mértékű szerencsére.
~ Jobb lesz ha csendben várok és hallgatok, mivel másoknak biztos hasznosabb ez a tájékoztató, mint nekem.

~ Bölcsészkarok ~

Örömmel hallom a nő szavait, hogy van indiám irodalom specializáció, még ha minor szakként is. Elsőre elég ijesztőnek tűnik a zenei szakmai vizsga. Még nem foglalkozom olyan régóta ezzel, hogy készen állnék rá. De hát hová is gondolok, még a középiskolát sem végeztem el, ez csak a jövő zenéje, stílszerűen mondva.
Az irodalommal, nyelvtannal nem lesz gond, ezekkel már sok éve foglalkozom elég intenzíven. Történelemből majd össze kell szednem magam egy kicsit, de az is menni fog. Szóval ezt még át kell gondolnom majd.
A többiek nem sok mindent kérdeznek már és nekem is elég volt egyelőre ennyi, viszont van egy fontos kérdésem:

- Van itt büfé vagy legalább egy csokiautomata? Szörnyen megkívántam valami csokit és a szálláson hagytam az édességes zsákomat. Nagyon fontos lenne!

Közben törölgetem az orromat, mert megint úgy érzem, hogy elkezdett termelni. Idejövünk a tomboló kánikulából a hűvös hegyek közé és egyből megfázok. Nem lehet igaz!