Keleti-Parti Katonai Bázis

A legnagyobb atomrakétát tároló siló és bázis a keleti parton. Innen lehet minden keleti-parti kilövő állomást irányítani.

A gép lassan megérkezik a katonai bázishoz, ahol már áll a bál. Az apja kiadja a parancsot, hogy el kell kapniuk a lovasokat, majd elsőként veti bele magát a harcba, Higanyszál egész út alatt feszült volt és most alig várja, hogy végre használhassa a képességét élesben is, amint elég közel érnek a földhöz rögtön felgyorsul és ki is ugrik a gépből.
- Kezdődhet a tánc.
Ha leért próbál elszaladni a repülő tankok, törmelék között, Apokalipszis embereinek nagy részét már kezelésbe vették mások, ezért ő próbál átszaladni közöttük és az esetleges támadásokat is kikerüli, elugrik azok elől, arrébb szalad vagy elhajol, ha tud. A katonai bázishoz legközelebbi ellenséget pécézi ki magának és nagy lendületből érkezve hátba is rúgja jó erősen, hogy az pofára essen, majd gyorsan megkerüli és még egyet próbál belerúgni mielőtt az ellenfél visszatámadna.

Nem a nevük érdekelt a legjobban, de többet nem árultak el. Ki szoktam szagolni, ha kamuznak, de eddig minden igaznak tűnik, amit mondtak. De sok mindent nem mondanak el... Bobby-t lehurrogják, amíg utazunk és nem is nagyon szól vissza. Ahogy megérkezünk, a jó öreg vödörfej megjelöli a célpontot.
- Ezer örömmel, Magi!
Nem kispályások, hamar szétszedik a sereget. Magi hozzájuk vágja a terepjárókat, amiket talál. Van ereje, az biztos. Meglátok egy alakot, aki... Azt a rohadt mindenit! Nem sok mindenre emlékszem a múltból, de erre a fickóra igen.
- Creed, már megint nem tudod, kinek az oldalán állsz?
Odaugrok és karmaimat kieresztve, ordítva rohanok Kardfogú felé és megpróbálom a szívét átszúrni. Valaha a társam volt, de nem bírt parancsolni a ragadozó vérének. Most meg itt van, hogy tönkretegye a világot. Ez az, tombolnak az érzékeim, végre egy jó bunyó!

Ahogy berobban a kapu, kiabálok a többieknek:
- Valaki állítsa meg a copfost!
Nem lesz könnyű csata a gyerekeknek, de legalább én is itt vagyok.

Kardfogú nehéz ellenfél, nagyjából velem egyenrangú. Ezért is szeretek bunyózni vele, ráadásul most még a világot is megmentjük. Két legyet egy csapásra...
Lehajolt a karmaim elől és végigvágta a lábamat. Fejberúgtam volna, de hátraugrott. Ismerjük egymás mozdulatait, a lényeg inkább a gyorsaság és a koncentráció. A sebem már kezdett begyógyulni, ahogy ez lenni szokott. Kitárt karokkal és karmokkal szóltam a gyilkoshoz:
- Megijedtél, pubi? Egy karmolás, aztán már menekülsz... Hát ezért választottak be a csapatba?
Tudtam, hogy ezzel felhergelem és nekem fog ugrani. Arra pedig készen fogok állni. Ha szemből ugrik, én kitérek oldalra és a bordái közé döfök, a szívét célozva majd a nyakánál fogva megpróbálom a földre dönteni. Ha felülről ugrik, vetődve, mint a nagymacskák, akkor pedig a jobb karját próbálom meg felhasítani, ha sikerül, kettévágni. A másik kezemmel pedig a karmaim a belei között próbálnak majd kutakodni.

Higanyszál teljes lendülettel vetné bele magát a harcba ám erre képtelen, a levegőbe emelkedik, valamilyen rózsaszínes fény öleli körbe. Kapálózik, próbál szabadulni, de nem sikerül, a nőre néz mikor az beszélni kezd. Számára elég idegesítőnek tűnik, ahogy a nő beszél, a fellengzős szövege. Már éppen mondana ő is valamit, amikor elhajítják és nagyot csattan az egyik tank roncsán. Rögtön a homlokához kap, próbálja letörölni a vért, megnézni milyen súlyos a sérülés, közben nagy levegőket vesz, hogy múljon a szédülés. Ha sikerül talpra állnia, nem adja fel a harcot, nem lehet ilyen könnyen legyőzni. Ismét Candra felé veszi az irányt, folyamatosan cikázik, nagyon figyel, hogy kiszámíthatatlan legyen, hol erre hol arra lép, teljes sebességgel rohan, hogy Apokalipszis embere ne kaphassa el. Ezen kívül próbál úgy helyezkedni, hogy a nő ne láthassa rögtön, hogy felé tart. Megpróbálja megkerülni a nőt, hogy hátulról mérjen a tarkójára egy ütést, vagy oldalról a halántékára. Ezután ismét messzebb szalad és a másik irányból is támad, ugyanilyen módszerrel.

~Jean grey~

Meg is indulok halál fel, hogy egy telekinetikus csapással ellökjem őt Magnetótól, de a következő pillanatban már újabb ellenségnek keltem fel a figyelmét.
Háború telekinetikus támadást küld felém, amit egy másikkal próbáltam meg kivédeni.
~Talán a kettő kiüti egymást.
Fut át az agyamon, de az eredményt inkább nem vártam meg, hanem inkább arrébb röppentem az útból. ha a támadás mégis elért volna, akkor pedig próbálok korrigálni az esésemen és utána visszatámadni, miközben figyelem, hogy ne érjen engem támadás.

~Kardfog~

Ahogy sejtettem Logan már le is vágta volna a fejemet, ha nem ugrok hátra. A szavaira az után felelek, miután felnyársaltam egy rám támadó katonát.
- Ki mondta, hogy menekülök.
Mondom aztán idegből hozzávágom Loganhez a félhulla katonát, majd felugrok, hogy mint egy tigris támadjak rá. A következő pillanatban pedig belevájom a karmaimat a férfiba, ahol érem, majd védekezően kitérek a következő csapásai elől. Ismerem Logant, tudom, hogy bármikor amikor csak teheti visszatámad. A férfi sebzését pedig nem hagyom abba. Avval a taktikával játszom, hogy védekezz amikor kell és vágj, amikor tudsz.

Jégember.
Harcot-harcra vívva nem győztük az ellenséget ütni mikor szolnak, hogy inkább Gideon-t állítsam meg.
Gideon az atombombák kilövésére készült így megtudtam őket érteni miért akarták, hogy hagyjam ott a harcot és állítsam meg őt.
- Rendben vedd elintézettnek.
Ezzel vettem is az irányt Gideon fele először futásnak indultam nézve, hogy a többiek fedeznek e. Reméltem, hogy nem fognak hátba szedni így arra is próbáltam futásközben figyelni, hogy ne tűnjön annyira fel a távozásom a csatából. Ha nem próbálnak meg letámadni míg szépen én is kiválok a csatából sunyin akkor gyorsan a jeget használva próbálok gyorsabban előre jutni Gideonhoz.
Ha látótávba ér gyorsan a földön és ha van rá lehetőségem a falakon is végig vezetve előttem a jeget megpróbálom gyorsan megfogni és megállítani azzal, hogy megfagyasztom. A földön futó jéggel a lábát célzom meg míg a falon futókkal a kezeit majd utána beteríteni az egész testét. De az elsődleges cél a lefogás. Miközben ezzel próbálkozom már ha sikerül beérni addig sem állok meg amint megvan a keze vagy a lába vagy mind kettő azonnal jobb kezemet jéggel bevonva karddá alakítom és ezzel meg is próbálom a lefogott testet átszúrni.

Pietro elég gyors ahhoz, hogy elkerülje a felé hajított fém törmeléket, majd hátulról olyan gyors és hirtelen ütést mér Candrára, hogy az rögtön eszméletét veszti. Még egyszer enyhén belerúg lábával, hogy lássa, tényleg kiütötte-e a nőt.
- Én pedig Pietro, az erőm hasznos ha, hát épp most...
Mondja gúnyosan az eszméletlen testnek majd a fejéhez nyúl, a felszakadt homlokához, ahogy közben körülnéz látja, hogy mindegyik Lovast lefoglalták, de csak három van itt, és Bobby is hiányzik. Amilyen gyorsan csak tud elkezd a bázis felé rohanni és ha semmi nem áll az útjába, akkor rögtön be is megy, hogy segítsen a fiatal jégmutánsnak, tart tőle, hogy egyedül kevés lesz Apokalipszis őrült embere ellen. Közben ha támadás éri gyors, cikázó mozgással igyekszik kitérni, vagy teljesen más irányba kanyarodni, hogy ne találhassák el. Amennyiben utoléri Jégembert habozás nélkül rohan neki Gideonnak és teljes erőből próbálja orrba vágni.

~Jean Grey~

Sikerült korrigálnom az esésemet, de ezt a nagy pikkelyes időutazóról már nem igazán mondhattam el. A lökéshullám forrására tekintek Háborúra, aki újabb lökéshullámot készült indítani. Mielőtt még azonban tapsolhatott volna igyekeztem egy gyors tele-kinetikus ütéssel kibillenteni az egyensúlyából így megelőzve a férfi újabb támadását. Ha erre azonban nem marad időm, akkor pedig ismét egy kinetikus támadást küldök, hogy mint az előbb is, most is kiüssék egymást. Persze tudtam, hogy nem játszhatom ezt egész nap, így a lökés után megpróbáltam bejutni Háború elméjébe és mentális csapást mérni rá, persze mindezt még a levegőben, nehogy valaki megzavarjon. ha pedig a periférikus látószögemben valami támadást észlelek az irányomban, akkor az elől igyekszem kitérni.

~ Kardfog~

Sikerül meglepnem Logant azzal, hogy katonát vágok hozzá, rátámadok a férfire, persze a következő támadását ki is védem, és ezzel egy időben egy jókora karomcsapást is ejtek Logan arcán. A lendülettel sikerül ledöntenem a lábáról és újabb csapásokat mérnem az arcára. Remélhetőleg a szemét is sikerült kivágnom, így majd jó kis macskaegérjátékot játszhatok a megvakult Logannel. Szép is volt a gondolat, de figyelmetlen voltam és Logannek sikerül belém döfnie a karmait és eltalálnia a gyomrom.
- Arggh!
Hallatszik dübörgő hangom és leugrom a férfiről, hogy legalább ne forgathassa meg karmait a gyomromban, nem valami kellemes érzés így sem.
De miközben felugrok még egy utolsó csapást mérek Logan nyakára, hogy levegőt se kapjon, vagy ha szerencsém van akkor meg is haljon.
Ha leugrottam a férfiról, akkor ha az feláll, akkor még pár karomcsapással megküldöm, de persze közben figyelem az ő mozdulatait, hogy kitérhessek a csapásai elől és közben támadhassak vissza.

Kardfogú úgy dobálódzik a hullákkal, mint a teniszlabdákkal. Ezekért már nem tehetek semmit, úgyhogy nem érdekel, ha halottakat kell kaszabolnom vagy arréb löknöm. Még pajsznak is jók lehetnének. Ha kéne nekem olyan. De azt nem szeretem, akadályoz. 
Creed kitér és pofánkarmol. Bosszantásnak jó, de másra nem igazán. A test viszont rám nehezedik és a földre kerülünk. Vigyázok, hogy a szememet ne vigye ki és ha rá tudok harapni a mncsára, akkor megteszem. Adamantiumbélésű fogakkal elég szar lehet egy ilyen marás. 
Én már a gyomrában járok és felüvöltve próbál elugrani. Igyekszem a létfontosságú szervek közül minél többet átvágni és ha elérem a gerincét, akkor azt akarom kettéhasítani. Az kiüti egy jó időre. Nem hal bele, mert majdnem olyan jó regeneráló, mint én. Ezért is a leghalálosabb ellenfelem.
Ahogy próbál legördülni és visszacsap, megpróbálom elkerülni és a karját a földhöz szegezni a karmaimmal. Utána tökönrúgom, ha tudom és ha sikerül, fel is vágom, hogy szopránt énekeljen. Ha visszatámad, rúg vagy bármit csinál, akkor elugrom és várom a támadását.