Stark pláza

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*
A hős és az ő tövisei...
*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*
Jelenlévők:
- Marko di Caino
- Zack Caldwell/Sign
- Szatmári Anna
- Archibald Sawyer
- Rendőrök, kommandósok, biztonságiőrök...
- Aki hallja, látja mi történik és reagál rá.

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*


A rendőrség tehát felveszi Zack és Anna valódi adatait és az összes kérdésre adott őszinte válaszukat, majd útjukra engedik őket. Mindeközben, odabent, egy hadnagy gyors utasításokat vakkant. Egy fekete ruhás elveszi Zack fegyverét, egy másik pedig megmotozza. Archibald is hasonló módon jár. Miután megállapították, hogy egyiküknél sincs fegyver, mindkettejüket elkísérik a pláza egy szerviz folyosójára, ahol egészen az őrség kihallgatójába mentek. Igen, van ilyen a jobb helyeken, ahova beültetik az elfogott tolvajokat a rendőrség megérkezéséig. Az utasításokat osztogató hadnagy megjelent néhány perccel később és újabb motozás következett amikor is átvették a két férfi igazolványait. Újabb percek várakozásai következnek, majd visszatér a tiszt.
- Miszter Caino. Kérjük ne keveredjen bajba. A baj olyan mint ez a helyzet. Ön pedig miszter Sawyer, bár köszönjük a segítségét, fel fogjuk jelenteni. Ne hagyja el a várost és legyen állandóan elérhető. Az adatait majd felveszik. Bármit is hisznek az elmúlt évek történelmei miatt. Ez itt önbíráskodás. Ne szokjanak hozzá a hősködés. Uraim, viszlát. - Azzal a tiszt távozott és a két férfit elengedték. Az adatait felvételét követően mindketten visszakapták az irataikat és felszereléseiket.

//Köszönöm a türelmet, remélem jó "bemesélés" volt, további jó játékot!//

Zackre szólok, pebig neki csak annyi a hibája, hogy engem egy gyenge védtelen nőnek nézz, amivel nem is lenne gond, csak én erős vagyok, vagy legaláb is én ezt gondolom. A bocsánat kérésemet elfogadja, majd ő is bocsánatot kér, és reméli, hogy ettől függetlenül meg látogatom őt.
- Persze, megbocsáltok. - Mondom neki. - Ne aggodj, megfoglak látogatni. - Mondom, de amit utánna mond, arra egy kicsit se számítottam. Köpni, nyelni nem tudok a férfi szerelmi vallomásától, csak döbbenten nézzek a férfira. Majd valami nyilni kezd, és egy hang szólalmeg. A rendőrség van itt. Mindenkitől el kérik az adataikat, én pedig a izétől kapot ide vonatkozó adataimat adom meg, majd jön a rendőröktől két kérdés. Jobban mond va, csak az egyik volt kérdés, a másik inkább kérés, volt.
- Nem láttam a támadókat. - Mondom, mert ez a igazság, mikor is rám kerül a sor ebben a dologban. Tényleg nem láttam a támadókat, így személy leírást se tudok róluk addni, de gondolom más viszont igen látta őket. Gondolom, még Zack is el mondja az ő mondandóját a rendőröknek, aztán el megyünk valahova.

(Bocs, hogy eddig nem írtam, nincs mentségem a dologra.)

Az időjárás is végre kellemesbe váltott át, ha már az elmúlt időben vagy hatalmas forróság volt aztán meg a tél volt kegyetlen hideg. Végre a tavasz olyan mint amilyennek lennie kell. Edzőcipő, farmer, rövid ujjú póló és egy ujjatlan kapucnis pulcsi van rajtam, a kapucni meg a fejemen. Egyszerűbben oldottam meg, hogy ne ismerjen fel a járókelő mégis csak, még otthon befestettem a hajamat vörösre és kivételesnek mondható az alkalom ezért még ki is festettem magamat némi kép. Mivel ha van is bármi fogalmuk az embereknek rólam akkor is, igazán fehérképp emlékezhetnek rá meg talán néhányan feketeként is és sose viselve bármilyen kozmetikát. Még hozzá csaptam a szettemhez egy egyszerű szemüveget is ami a bámészkodónak is csak olvasó vagy látó szemüvegnek fest.
Kicsit korán érkeztem meg de szerencsére nem sokára indul a második nagy túltengés ahogy a munkából hazafelé igyekezők fognak jönni vásárolni. Mondhatni a legjobb alanyok, sietve jön, sietve megy és messzebbre fognak jutni is mint a csak téblábolók a Plázában. Veszek végül egy újságot meg egy kávét magamnak és leülök a kajál-dáknál. Legalább is várnék én ha tudnék de pár korty után csak elkezdem kiereszteni az előkészített vírust miközben iszogatom a kávémat és olvasom a híreket. Álca vetés ide vagy oda, nem szeretem azért annyira kisérteni a sorsot, hogy esetleg beficcen hamarabb egy "felmentő sereg" mint, hogy bármit is tennék.

A felém jövő biztonsági őrre nézek. Nem értem, hogy ennyire gyorsan még is mivel vontam magamra a figyelmét kedveskémnek, hát meg várom amíg oda ér hozzám. És talán a legmeglepőbb dolgot mondja, hogy nem takarhatom el az arcomat. Egy pillanatig szótlanul nézek rá, a szemüvegem nem napszemüveg, az arcom előtt nincs semmi és a kapucnit sem húztam az arcomba pont azért, hogy ne hívjam magamra vele a figyelmet.
- Áh, elnézést. -Leveszem a fejemről a kapucnit és kissé előrébb hozom a terveimet. A kávé iszogatás második lesz és elsőre a vírusnak a terjesztésének megkezdése lép.- Megfeledkeztem róla.
Várok egy kicsit előtte, hogy akar-e valamit még és ha nem mutatja jelét, hogy felismert volna és nem is akar mást akkor tovább állok a kajáldák felé ahogy terveztem.

A bizti őr megköszöni, hogy levettem a kapucnit majd elsétál otthagyva végre. Ránézek az órámra, hog mennyi az idő, 10 perc múlva a csóka halott lesz szóval úgy kell mozognom valamelyest. Át érek a kajál-dákhoz ami ki van pusztulva. Szinte csak az éttermi dolgozók vannak. Legalább nem lesz sorban állás de akkor is, nem épp a kellő mértékű létszám van itt. Na mindegy, veszek egy kávét meg egy szendvicset elvitelre és elkezdek a kijárat felé menni, amelyik a metrók felé vezet majd el. Mire beütne a következő csúcsidő addigra már lezárva lesz a környék és hemzseg majd a nem kívánt rendőrség is meg még más is talán így inkább megyek metrózni. Ott legalább mindig vannak és igazán szép terepet lehet lefedni vele, hála, hogy mindig van mozgás. Remélhetőleg azzal már elérem a keresett hatást amit akarok és nem futok bele problémába se.

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*
"Ha...ha...hapszi..."
*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*

Jelenlévők:
- Sakura
- Sok vásárló

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*

Sakura kényelmesen bevásárolhat. Mindenhol kedvesek, örülnek a vendégnek. Kérdezik a napjáról, hogy merre tart tovább, fog-e még vásárolni. Csak a szokásos udvariasságból feltett, de mindenképpen figyelmes kérdések. De mivel elvitelre kéri a rendelést, ezért gyorsan túlesik a formaságokon és nem is igen erőltetik, hagyják had menjen. Hozzászoktak a rohanó, folyton elfoglalt emberekhez.
Sakura meg is indul a kijárat felé kezében egy barna papírzacskóval és egy fehér, papír kávés pohárral. Igaz előre figyelmeztették, hogy papírpohárban nem lesz olyan tökéletes íze a nedűnek, mintha ott helyben fogyasztaná.

Mivel nem jutottál el az első posztodban a célállomásra úgy vettem nem is kezdted kieregetni a vírust. Kérlek jelezd, ha útközben megtetted (és én átsiklottam fölötte). Ha nem, akkor ITT folytasd a kalandod.