AIM Birodalom

- Igaza van, elnézést, elragadtattam magam. Néha hajlamos vagyok elfelejteni a technikai fejlődésünk mindennapokra gyakorolt hatását, azt hiszem, hogy a korral jár. – mondom barátságosan mosolyogva, melegséggel a hangomban. Nem gyakran kérek bocsánatot, de amikor megteszem, akkor szeretem jól intézni.
Azonban a katona további szavaira lassan eljut az agyamig, hogy mit mondott Alexa. Teljesen hülye ez a nő? Kedvem lenne kioktatni itt mindenki előtt, de meg kell őrizzem a tekintélyem, és mivel Alexa a közvetlen beosztottam, ezért az ő tekintélyét lerombolva a sajátomat is bomlasztom. Inkább kihúzom magam, és szigorú tekintettel a nőre nézek.
- Miss Fisher – kezdem, alaposan megnyomva a formális nevet, hogy tudja, haragszom rá. - Kérem, legközelebb egyeztessen velem is, mielőtt engem érintő döntéseket hozna önkényesen, és meggondolatlan módom. – mondom, majd a katonához fordulok.
- Természetesen azonnal indulunk, és a jövőben kérem, bármilyen jótét szándék is vezérli, ne az alkalmazottam alapján formáljon véleményt a képességeim terén. Egy király se tűri, ha kétségbe vonják az uralkodási és döntéshozási módszereit. – mondom ugyan olyan fagyos hangon, amilyennel a biztonsági főnökömhöz szóltam. Nem indulatos a beszédstílusom, nem túlságosan visszafogott, egyszerűen érzelemmentes, és hideg.
- Gondolom a doktorok is velünk tartanak akkor. – nézek a két férfira, jelezve, hogy nincs vesztegetni való időnk, ez a kis közjáték is épp eleget elvett.

Raten elnézést kér? Na ilyet is ritkán látni. Főleg az előző dühkirohanása miatt, biztos méltatlannak találta, és csak ezért teszi ezt most. Megjátssza magát most is, mint mindig. Ez után viszont látom, ahogy elkomorodik, és a katona szavai után hozzám fordul. A szemében kb lángol a düh, még sose láttam ennyire morcosnak. Engem is kezd felbaszni a tag, ez a lekezelő mondat eléggé kiakasztotta a mutatót, még jó, hogy sok önfegyelmet tanultam a király mellett. De nem, most nekem támad, igaz csak szavakkal. Leginkább az elsővel. Amióta felvett, nem hívott Miss Fishernek. Nagyon mérges lehet, úgyhogy inkább nem is szólok vissza neki, meghúzom magam, és csak nyelek. Amikor befejezte, akkor bólintok a szavaira.
- Úgy lesz, felség. Elnézését kérem. - mondom halkan. Ez után el is fordul tőlem, és a katonát kezdi el oltani. Helyes, hagyjon is engem békén a picsába, csak az ő seggét féltettem. Egyébként meg nekem tényleg nincs tapasztalatom egy ország irányításában, bár Ratennek se nagyon. Nem rég koronázták meg, hiába próbál úgy tenni, mintha karmazsinvörös kárpittal a segge alatt született volna az aranytrónusra. Mikor a férfi befejezte, és jelezte, hogy indulásra kész, gépiesen odaálltam mellé, és felkészültem a gépre való felszállásra.

Elrendelem a karantént, hiszen túl sok múlik rajta. MODOC már intézkedett is. Elég hasznos dolog. Néha úgy érzem, hogy jobban járnánk, ha AI kezébe adnánk a döntések jó nagy részét. Akkor legalább nem lennének olyan uralkodók, mint Mr. Chromixen. Az ok, amiért ideges lett annyira buta, elszomorító és még dühítő is, hogy meg sem tudok szólalni. Csak az arcomba temetem a kezem, és nem veszek tudomást arról, hogy mennyire megbántottam szegény felséget és, hogy mennyire vérlázító azt feltételezni, hogy a világ egészének a sorsa fontosabb mint pár üzletember, aki véletlenül egy trópusi szigeten ragadt. Szegények. Szerencsére Mason őrnagy elmagyarázza azt, amit minden ember megértene. Mondjuk ott nem áll meg. Nos, az biztos, hogy ez az ember nem a gyávábbik fajta. Simán kioktatja a királyt. Durva. Szólnék neki, hogy nem kéne, de későn jut el az agyamig, hogy mit is csinál. Szerencsénkre úgy tűnik Mr. Chromixen nem vette túlságosan magára a kioktatást. Lehet, hogy azért, mert Mason őrnagy hangján érződött, hogy nem annak szánta, de ez még nem volt biztosíték arra, hogy a felség nem úgy értelmezi. De eddig megúsztuk. Mr. Chromixennek sajnos még most sem esik le, hogy mennyire kiszolgáltatott helyzetben van. Mi vagyunk az egyetlenek, akik segíthetnek. Ha úgy határoznánk, hogy bezárjuk egy itteni kis szobába, akkor nem igazán lenne beleszólása. Még azután sem, hogy kiengedjük. Az ENSZ nem ismerte el. Az emberi jogokon belül bármit csinálhatunk vele. De ő ugyanúgy pattog. Áh, már kezdek úgy gondolkodni, mint egy diktátor és még egy éve sem vagyok tanácstag. Csak egy a fontos. Megállítani vírust. Aztán pár mintát tanulmányozni, hátha valami menő kis dolog sül ki belőle.
- Örülök, hogy velünk tart Mason őrnagy. Ideje indulnunk.- mondom a két férfinak egy gyenge kis mosollyal az arcomon. Magamba feljegyzem, hogy Mason-nak ezért a jelenetért jár egy kis bónusz a fizetéséhez ebben a hónapba. Jutalmazni kell a jó viselkedést.

Résztvevők: Dr. Bryant Strongholl / Dr. White, dr. Erwin Vayne, Raten Chromixen és Alex Fisher
Következő körváltás: 2014. augusztus 1. (csütörtök)

Raten a szavai után nem látta a katona arcát a sisak miatt, de az bólintott. Raten pedig tudja, hogy közel sem igaz, amit mondott. Wakandát, és a néhány megmaradt Arab emírséget leszámítva sehol sem volt abszolút monarchia az államforma. Minden más alkotmányos és parlamentális volt és még Wakanádban is beleszólhatott a Vének tanácsa az uralkodásba és a király döntéseibe. Erwin szavaira a katona ismét biccent és megszólal.
- Enyém a megtiszteltetés uram!
Időközben, amint felszállt mindenki a gépre az megkapta az engedélyt arra, hogy a levegőbe emelkedjenek és ezt meg is tette. Hamarosan MODOC hangja volt hallható a hangosbemondóból.
- A karantén elrendelve a Nemzetközi járványügyi központ is jónak látta és elfogadta a 2014. nyarán levő Afrikai ebola járványhoz hasonlóan – mondta az MI.
A gépen első osztályú lehetőségek voltak, a székek, a berendezés, maga az egész jármű külön gép volt. az egyik legjobb és legbiztonságosabb a fajtájában, az AIM egyik saját fejlesztése még AIMville néven. Mivel szerencsére Raten szigete egészen közel van Barbudához, így alig húsz percet vett igénybe az út és már Chromix-land légterében vannak. Mason lép oda Raten-hez.
- Uram, engedelmével örülnék, ha jelezné a parlamentjének azt, hogy megérkeztünk és mit készülünk tenni. Hatalmas segítség lenne, ha a helyi erők nem gátolnának minket a munkákban. A bejelentést megteheti a pilótafülkéből.

//Elég lesz Raten szigetére írni.//

//Érthető okokból nem tudok kört váltani, kedden kaptok új kört.//

Dr. Zield Jones is megjelent a Tanács ülésén, amit emiatt a kényes ügy miatt hívtak össze. Tanulmányozta az esetről számára biztosított anyagot és úgy jött el, hogy a fejében volt, amit el lehetett erről olvasni. Hallgatta a többieket, a vitát a politikai érdekekről. Ryan mondta ki azt, amit Zield a legfontosabbnak tartott.
- Üdvözlöm az összegyűltek hölgyeket és urakat! Az esetet több oldalról is meg kell közelítenünk, amint erre már többen utaltak. Először is Mr. Ryan felvetése teljesen jogos. Az ügy biztonsági jelentőségével foglalkoznunk kell. Ha Dr. Strongholl szánt szándékkal követett el bűncselekményt, annak is oka kellett, hogy legyen, ezt fel kell derítenünk. A telepatáink szakvéleményére lehet adni, de ha ideér a vádlott, akkor itt mindenki előtt is vizsgálat alá kerülhet. Úgy vélem, ez sem hiábavaló és az sem, hogy szemtől szemben kell elmondani a vezetésnek a történteket. Konkrét javaslatot az ügy kezelésére csak ezt követően tennék.
A doktor várt egy kicsit és folytatta:
- Néhány közelmúlt beli történést érdemes még megemlíteni. A feleségemet, Hanna Jones-Ridert egy alakváltó bűnöző csapat próbálta meg besározni és gyilkosság valamint rablás bűntette miatt elítéltetni. Erről bizonyára Önök is értesülhettek, ahogy arról is, hogy Hannát tisztázták. Ezt követően engem raboltak el Brooklynból embercsempészek vagy amatőr illegális állatkereskedők, nevezhetjük őket bárminek. Hanna esetében nem tudok róla, hogy személyre szabott, ellene szervezett akcióról lett volna szó, de összevetve az egyre sűrűsödő történéseket nem kizárt, hogy ezen események és Dr. Strongholl esete között lehetséges összefüggést találni a nyilvánvaló különbségek mellett is. Ezt egyelőre csak vizsgálat tárgyaként vetem fel, aminek érdemes utánajárni, mert biztonsági kockázatokat fedezhetünk fel. A másik felvetésem a jövőre nézve, hogy az állam vezetését egyértelműen csoportosítsuk át ide Barbudára, ami rendkívül jól ellenőrzött és a hasonló esetek kiszűrhetőbbek, mint az államunk területén kívül - Dr. Vaynere, a védelmi miniszterre nézett, hogy a biztonsági feltételek továbra is meghaladták-e az USA vagy más területekét.
A továbbiakkal megvárta Strongholl érkezését, addig nem állt egyik oldalra sem. Az Appetencia-szérum is azért született meg, mert a doktor a biztonságot, a túlélést tartotta a legfontosabbnak. Most ugyanezt képviselte és teljesen tisztán akarta látni az eseményeket, ezért nem mondott többet. A nyomozás nem az ő területe volt. Ötleteket adott, hogy az ebben jártasak foglalkozzanak azzal, amivel kellett.

Összehívták a felső tanács ülését. Úgy tűnik dr. Strongholl megölt valakit, aztán ellenállt a letartóztatásnak. Elfogták és most előzetesben van. Az ügy súlya miatt hívták össze a tanácsot. Még egy púp a hátamon. De mindegy, legyen, elvégre valamennyire az én felelősségem is. Eddig hallgattam, hogy mit mondanak. Alapvetően egyetértek Ms. Averie-vel, de a módszerei, nos, körülbelül annyira kifinomultak, mint egy ütve fúró. Amit mond, az működne otthon, de sajnos itt nem. Nem mutathatunk gyengeséget. Ez a legfőbb feladat.
- Először is üdvözlöm a felső tanács tagjait.- kezdem a mondandóm dr. Zield után. - Másodszor, nem sértésnek szánom, de a biztonsági protokollok okkal léteznek, talán ha tanulmányozná, nem történnének ilyen esetek. - egy torok köszörülés után folytatom is - Vissza a témához, Barbuda biztonságosabb, az USA, e felől biztosíthatom. Éppen ezért már itt van a kormányzás. Természetesen, mint azt ön is tudja.- újabb pillanatnyi szünet, amíg dr. Zield után az egész tanácshoz címzem a mondandóm.- Az önvédelemről szólva, már régóta forog egy ötlet a fejemben, ami nagyban növelné a Tanácstagok biztonságát. Később pontos adatokkal is szolgálhatok. - fejezem be a mondandóm. A Strongholl érkezéséig nem nagyon lehet mit mondani az ügyben. Ahogy Johanne mondta, a tanácsból mennie kell. Most elég bűnösnek látszik, de mindkettő lehetőség elég nagy negatívumokkal járna. Egyenlőre nem mondok semmit, megvárom mi lesz amikor ideér a vádlott.

A letartóztatásom nem volt séta galopp. Többnyire nekem a lőtt sebek miatt amiket szereztem ezért elsőre a kórházban voltam, aztán pedig átszállítottak a börtönbe. "Jól bántak velem" , mondhatnám mivel a státuszom miatt részben a kényelmem, más részről pedig védelmem érdekében más körülmények között őriztek ott. Úgy egy hónap telt el mióta a gyilkosság történt, a cellában töltött idő alatt nem beszéltem senkihez se, csak feküdtem az ágyon várva, hogy történjen valami. Ami el is következik végül. Bár nem teljesen számította rá, a Tanácsot össze hívták és a jelenlétem is szükséges lett ott. Át szállíttattak a tárgyalás helyszínére, Barbudába. Voltak gondolataim, hogy mit akarhatnak. Nem sok kétség volt mondjuk benne, hiszen most jön a "kár minimalizálás" rész. Már részükről a próbálkozás. De még akkor is némileg érdekelt a dolog, hogy minek is kellek én oda személyesen is amikor felvételeik és elég beszámolójuk is van bűnösségemről és, hogy pontosan mit is tettem. Talán csak az én számból akarják hallani, vagy reménykednek, hogy valamiféle befolyásolás alatt voltam. Bármelyik is legyen ki fog derülni hamarosan.

Két őr kísér végig, kezeim bilincsben vannak, nem igazán kényelmes. De nem is az a célja ezeknek most. Nem mintha most akarnék tenni bármit is. Mondjuk nem hiszem, hogy ebből indulnak ki, hogy most úgyse. De azért emberként nem igazán próbálkoznék be egy telepata ellen. Vagy bármelyik másik, teremben lévő mutáns és, illetve fegyveressel szemben. Hát, na igen... Valahol tök értelmetlen a bilincs igazából. De, elfér. Ez a szabály szóval nincs sok értelme ezen gondolkozni.
Az ajtóhoz elérünk amit az őrök kinyitnak és bekísérnek as székemhez. Lopok egy pillanatnyi tekintetet a tanácsra a szemem sarkából de nem reagálok semmit sem. Elsőre csak Ghost hangjára, de semmi kitűnőt. Leülés közben egyébként sem lehet nagyon semmit kiszúrni rajta. De nem tehetek róla. Annak a fazonnak a hangját és a képét sose fogom tudni megszokni ilyen békésen látva. Miután befejezte ő, Johanne szólalt meg. Tanúvallomást akarnak, okokat, indokokat. A miértjét tetteimnek. Hát igen, valami ilyesmire számítottam. Veronica szinte ledöf a tekintetével. Sebaj, nem igazán zavaró. Ez inkább tűnik egy derűs mosolynak mások szemmel veréséhez képest de nem itt kell most elkalandozni a gondolatokban. A kérdés egyelőre még mindig a levegőben lóg feltevése óta. Valószínűleg ezen morfondíroztak már egy ideje, mielőtt még idehozattak volna engem is.
A válaszon merengve jobbnál jobb, és rosszabbnál rosszabb válaszok jutnak az eszembe ami bomba ként robbanhatna közöttük vagy némává tenné mindet ha csak ideiglenesen is. Minden esetre vigyáznom kell, hogy mit mondok azért. Nem szeretném ha egy telepata kötne ki a fejemben... Bár, nem is tudom, hogy itt már érdekelnie kéne-e egyáltalán ennek. Hagyom inkább őket morfondírozni a válaszon. Úgy se értenék meg, meg akik meg megértenék is a teremben... Hát az már több fejfájást okozna mintsem némi börtönt.

Elnézek Johanne felé aki feltette a kérdését. Egy pillanatig farkas szemet nézek vele majd hátradőlök a székben és egy kicsit lecsúszva rajta elkényelmesedek abban. Bal könyököm a karfára teszem és megtámasztom a fejemet pedig így. És néma maradok. Egyébként sem akarok válaszolni nekik, vagy magyarázkodni. De így legalább kis időt tudok tölteni még rácson kívül míg ők vitáznak felettem. Mégis csak kényelmesebb ez a szék mint a cella.

Jones nem válaszolt a kérdésekre, nem tudom eldönteni, hogy a szégyen miatt vagy pedig csak ennyire arrogáns. Mindkettő elképzelhető. Ezután csak figyelmesen hallgatott, ameddig Tao meg nem kérte, hogy beszéljen a Roxxonról.
-  Igen, jól emlékszik. Még a Laufeyson alatti AIM idejében indult projektben alakváltókat tenyésztettek és neveltek, hogy bérgyilkosok legyenek. Néhány dolgozó kilépett és vitte magával az egész projektet. Árnyék ügynök és ebből a programból került ki, feltételezésem szerint hasonló egyénekkel állunk szemben. Maga a Roxxon céget már átkutatták a nyomok után, de természetesen semmit sem találtak. A személy, aki erről szólt nekünk, az akció során életét vesztette rövidesen azután, hogy ezt elmondta. - fejezem be a rövid mondandóm és ránézek Taora. Ha jelzi, hogy elég, akkor bólintok és visszatérek a csendes figyeléshez. Behozzák Stronghollt is és rögtön kérdezgetni kezdik, ami helyes, mert nincs végtelen időm. De a vádlott nem válaszol. Mi van ma az emberekkel? Senki másnak nincsen más dolga, mint itt ülni és nézni egymást? Sóhajtok egyet halkan, beletörődve a sorsomba.

Túl szép hogy igaz legyen mondhatni. Így elsőre rájuk nézve azt mondanám, hogy túl korán hívtak be engem ide hiszen még saját maguk között sem jutottak dűlőre. Legalább is nekem ezt sugallja, hogy Johanne kérdése után kiült a csend a teremben.
Bár érdekes a rágalmazása Veronicanak, hogy elment az eszem némileg rosszul érint, hogy azt mondja nem tudom mik a tetteim következményei. Csupán nem érdekel, nagy különbség. Philip követi őt aki mint egy nem létező reménybe kapaszkodik, kétségbeesetten reméli, hogy van valami nyomos indoka tetteimnek. Ghost is hozzá szól még, erősítve Philip álláspontját. Egyértelműen nagyobb vitában vannak egymással és semmire se jutottak az elmúlt egy hónapban a tetteimmel kapcsolatban, hogy mit is kellene lépniük. Inkább kétségbeesettnek és tehetetlennek festenek így most. Már már azt merem állítani, hogy bármire ráharapnának amit mondok. Az mostanra már igazán mindegy-é válnak, hogy mit fognak ők közölni. Ennyi idő eltelte után bizonyosan sok rágalom fogja őket érni, hogy összekovácsolt hazugság. Bár egy opciójuk van, hogy ne így lássák majd az emberek, csupán erősen kétlem, hogy ezt fogják választani
Johanne szavai megnyugtatóak, hogy nem fog bele nézni a fejembe mert nem érzi azt biztonságosnak. Igen csak paranoidok lettek, már ezért megérte. És egy kis csattanó is. Micsoda fordulat. A kihallgatásom átcsapott tömeg miniszter váltásba hirtelen. Nem tehetek róla de apró mosolyra húzódok a szám félig. Észrevehetetlen szinte teljesen, főleg ha egymással vannak elfoglalva és nem rám néznek. Kis olajat a tűzre ha most ráöntenék, biztos még érdekesebb lenne ez a kihallgatás...
- Ha gondolja a tisztelt Tanács vissza jöhetek később is, miután lerendezték nézeteltéréseiket.
Szólalok meg nyugodtan Johanne apró fenyegetése után Zield felé. De nem változtattam a testtartásomon az egész idő alatt. Még mikor beszéltem sem néztem fel rájuk, csupán magam elé néztem. Végül végig nézek rajtuk, de a tekintetem mintha üres lenne. Mintha nem lenne otthon senki se. Ami valahol igaz is. Bár nem hagyom, hogy nagyon elkalandozzanak a gondolataim, nem is merengek semmin se. Volt rá egy egész hónapom, hogy elérjem ezt. De már ezek előtt sem volt igazán másképp, régen sem. Most viszont ahogyan végig néztem rajtuk Johanne-ra nem néztem rá, nem különös képp feltűnően de rá nem néztem. Csupán a többire, még a két eddig némán állóra is.

Legalább Ghost elgondolkodik azon amit mondtam. Nem várható el végül is, hogy elolvassa a jelentésemet amiben ugyanez van. Elég szép a lehetséges ellenségeink száma. Bár ezt szerintem mindenki elmondhatja magáról. Pont mint otthon. Egy pillanatra nosztalgia kerít hatalmába, de gyorsan lerázom az érzést. Most figyelni kell. Úgy tűnik Averie már eldöntötte, hogy mi a helyzet. És, ismételten, hajlok rá, hogy egyetértsek vele. Nem próbálja elhárítani a vádakat, se elkövetési indokot adni. Ha erre sem képes valaki, akkor vagy valamit nagyon rejteget vagy már nem érdekli, vagy alapból megőrült. Persze a mentális stabilitás kényes kérdés Taonak hiszen, ő választotta ki és adta a miniszteri pozíciót neki. Nem mintha nem lenne hatezer különböző módja, hogy megtörjön egy teljesen normális és stabil embert is. De ezt nem tudhatjuk, mert nem beszél. Szóval, amíg ő nem védi magát, addig mi se tudjuk. Viszont ez azt jelenti, hogy nagy problémánk van. Igazából bárhogy is reagálunk erre, valami probléma lesz. Egyenlőre nem szólalok meg, várom a kihallgatás további menetét. Talán Stronghollnak igaza. Lehet, hogy korán hívtuk be. Már mindegy.

Mindenki megtartja a hideg vérét. Nem kezdődik üvöltözés vagy semmi hasonló. Legalább ez egy jó pont. Minden esetre a nagy csendpárbajt fojtathatjuk nap estig. Johanne nem fog a fejembe mászni, a többi meg ha szeretne se tudna szóval semmi veszély nincsen, hogy véletlen valami kellemetlen kikerülne a fejemből. Persze örökké sem lehet húzni ezt az egészet. Bármennyire nincs meg, hogy mit kéne dobnom közéjük amivel meg lennének elégedve mint válasz de egyelőre ez nekik a nagyobb probléma mert az én helyzetemet nem fogja befojásolni, hogy beszélek-e vagy sem. Ők se olyan hülyék azért, hogy bekajáljanak bármit. Flozofálok a lehetőségeken miközben Zield végül megszólal és vázolja a szituációt. Mentségeim vannak-e, okok, esetleg befolyás alatt álltam és ötletel. Én így látom legalább is. Végig figyeltem, néztem a beszélőre. Mikor befejezte akkor elsőre nem is akarok válaszolni, hogy akkor most megered a nyelvem mert hiába tudom, hogy mit akarnak, nem tudtam megadni nekik, igazság formályában persze. Talán kifordított igazság képpen tudnám de tényleges befolyásoltság alatt nem voltam. Legalább is nem olyan alatt mint amire Ők gondolhatnak.
Johanne némiképp fenyegetése, hogy másképp is ki tudnak szedni vallomást felkeltette a kiváncsiságomat, hogy mire gondolhat az alatt, hogy nem telepatára érti. Láthatóan kiváncsian néztem Johannet, hogy mit is akar miközben elcsendesetett egy pillanatra majd fojtatta... Igazság szérum. Hát, azt viszont mindenképpen el kellene kerülni. Nincs garancia rá, hogy nem csevegnék ki valami olyant is amit nem kellene. Már az elején is akár.
Megköszörülöm a torkomat közben. Apró kis köhintés csak.
Végül csak meg kell szólalnom. Pedig reméltem, hogy csak elidőznek a kérdésen majd mikor látják, hogy nem fogok mondani semmit akkor vissza eresztenek cellám magányába. Nah, mindegy.
- Ahogyan Dr. Zield is mondta az imént. Minden bizonyítékuk megvan. Kamerák felvételei, emberek vallomásai és a rendőrök is. Minden tettemmel tisztában vagyok és nincsen tudomásom arról, hogy bármiféle befolyás alatt állnék.- mondom nyugodtan, majd hozzá teszem még halkabban - Persze ezt sose tudhatom biztosra.