Manhattani S.H.I.E.L.D.-központ

A régi topic

A toronyházat állandó katonaság őrzi. A tengerpartra épült így vannak hajók is, amik őrködnek körülötte. Előtte egy nagyobb tér is van.
Vezérlő központ, fegyvereket tesztelnek, itt, de a Queens-i a raktár és labor épület. Ott dolgoznak a találmányokon. Ez egy vezérlő épület itt egyeztetnek és terveznek. Minden szatellittel kapcsolatban vannak.

A régi topic

#1 2010-04-21 22:15:39
Morsus
A toronyházat állandó katonaság őrzi. A tengerpartra épült így vannak hajók is, amik őrködnek körülötte. Előtte egy nagyobb tér is van.
Vezérlő központ, fegyvereket tesztelnek, itt, de a Queens-i a raktár és labor épület. Ott dolgoznak a találmányokon. Ez egy vezérlő épület itt egyeztetnek és terveznek. Minden szatellittel kapcsolatban vannak.


#2 2010-04-21 22:19:10
Morsus
Tobi
Tobias végig megy a folyosókon egészen egy földalatti részekig, ahol egy szemüveges férfi várja. Nem katonatípus inkább feltaláló, de nyugodtan sétál a laborosok és a shield egyenruhások tömegében. Mikor meglátja Tobit akkor mosolyog.
- Mr. Boon! Végre! Bocsánat, hogy ide kérettem,d e szükségem lenne önre.
Majd az egyik laboros átad neki egy papírt, amit átnéz pár dolgot átír és visszaadja. A figyelme ismét Tobiasra irányul.


#3 2010-04-24 20:10:46
Max Evans
Kedélyesen kavirnyálok a központban. Egész nyugis eddig ez a meló, egyenlőre csak jól kell kinéznünk a S.H.I.E.L.D. jelvénnyel a nyakunkban, szóval nem valami megerőltető. De most valamiért hivatott valami forma. Úgy örülök, hogy ilyenkor mindig meglepi a feladat vagy, hogy mire kellek de egye fene…megdolgozom a pénzemért. Kényelmes léptekben kerülgetem a alak-zatokat a folyosón, mikor leszólít az említett alak, valami tudós féle-fajta, mindegy végtére is. A köszönése után én folytatnám.
- Üdvözlöm, Mr… - Körözök a kezemmel miközben gondolkozom és arra jutok, hogy majd bekéne mutatkoznia….asszem, majd folytatom.
- Mondja, miben segíthetek önnek? – Kicsit kérdő fejet végok, de valószínűleg a sok bentlét miatt van ez. Kicsit punnyadt vagyok.


#4 2010-04-25 21:03:26
Morsus
A túdós zavartan csap a homlokára.
- Bocsásson meg... Trask. Bolivar Trask.
Ezzel megindul a folyosón.
- A főnökei kértek, hogy keresek tesztelőket egy új speciális találmányomhoz. Kérem jöjjön és megmutatom.
Indul el a férfi és közben magyarázni kezd.
- Tudja egy új generációs megoldáson dolgozunk, de nincs technológián, ami vezérelhetné így emberi irányításra szorulnak. Mikor láttam a maga adatait gondoltam érdekelné a projekt.
Ezzel a folyosón balra fordulva egy ajtóhoz mennek, amit a férfi a kártyájával nyit ki. A férfi bent meglátja a találmányokat a falnál miközben a szerelők és elemzők vizsgálják őket.
- Üdvözlöm az őrszem Projektben Mister Boon.



#5 2010-04-26 17:11:27
Max Evans
A férfi bemutatkozik, szabadkozik. Majd folytatjuk az utunkat és közben elmagyarázza, hogy miért én és ködösen utalgat csak, hogy mégis mi az említett feladat. Nem tudom miért nem mondja ki kerek perec, de hamar kiderül, hogy nem kell kísérleti patkányt játszanom. Legalábbis merem feltételezni, hogy nem ilyesmiről van szó, a vetérlés szót használja és ez biztató ezen a téren. Bér nem voltam pilóta, így nem tudom milyen adatokra utal, ami alapján engem választott rá, de mondjuk a csapatunk ilyen téren…érdekes. Két viking, meg ugye ott van az a gyík is. Ja meg az emberi beton vagy tudom is én micsoda. Na de nem idegeskedek belépek a forma után a terembe és eltátom a szám egy pillanatra, majd gyorsan becsukom és a tudós alakra nézek.
- Mit is kéne csinálnom? – Kérdezem kicsit izgatottan, de megpróbálok komolyságot is magamra erőltetni és a nagy erőlködés közben azért belém hasít egy gondolat.
- Ömm…és mik is a célunk ezekkel a gépekkel? -


#6 2010-04-26 22:13:57
Morsus
Trask lelkesen ez a férfira.
- Ez a következő generáció fiam! Az új korszak találmánya. Nem csak fegyver, de védelem és ez véd meg minket az új fajta szuperlényektől, mint például a mutánsok. Ha egy rombolni kezd a rendőrök esélytelenek. Ott volt. Maga is tudja, de ez a vért szupererőt ad, ellenáll szinte mindennek, a tenyérben energiaágyúk vannak, a szenzorok mindent érzékelnek, képesek hangsebesség háromszorosára gyorsulni repülés közben. Szeretném ha maga próbálná ki először. Vállalja?
Kérdezi a férfi komorrá válva.


#7 2010-04-28 18:47:15
Max Evans
A forma lefiamozik, de nem vagyok abban az állapotban, hogy láthatólag rácsodálkozzak, így csak továbbra is nézek rá. Elkezd válaszolgatni, elegánsan összevonva a pontokat. Amikre én csak bólogatok lelkesen. ~„ Hangsebesség 3xorosa” mi a péló? Ez most pozitívum? Egy dolog a száguldás, de én mustanggal, már megelégednék bőven, meg persze van itt még más extra is. Akkor rosálnék még be, ha kiderülne, hogy amúgy a Ford gyártja őket. Így szinte az előző gondolat szálra visszautalva. 1 még magamban megrázom a fejem, már gondolati szálon, majd a merengésből, ismét a „köpenyesre” figyelek.
- Őőőő…hát persze. Próbáljuk ki. – ~Egyáltalán visszautasíthatnám? Elég hülyén hangzana.Hmmm… ~ A kijelentéssel folytatom az utat a tudós forma után.


#8 2010-04-30 23:45:19
Morsus
A férfi beleegyezése után megkapja a pilóta ruhát, ami egy furcsa sztreccs ruha és bevezetik egy szobába, ahol átöltözhet, de amikor kész akkor egy géphez vezetik. beülve rögtön megtalálja a két vezérlőkart és a robot mellkasa rácsukódik. A monitorok mindent kiadnak. Az egyik oldalt a katonai parancsokat középen a kamerákat és másik oldalt a fegyverek helyzetét. A rádióban egy hang szólal meg és megjelenik Bolivar képe a monitoron:
- Hogy tetszik a jövő fiam?


#9 2010-05-02 20:28:00
Max Evans
Nem vacakol a tag amint megkapja a választ, szinte hallom ahogy beindul a montázs zene, közepes hangon valahol a hátam mögül. Majd felpakolnak rám mindent ami kellhet…egy pilóta ruhát, cicanacisat. Nem áll valami jól, vagyis nem rajongok a cucc kinézetéért. Kicsit körbe is fordulok benne, hogy mégis, hogy áll rajtam, de ekkor is megkell, hogy állapítsam, hogy ez bizony nőknek való, ha nem is ebben a méretben. Ekkor a „miért nincs egy nő itt ilyen ruhában” kérdésből eljutok a „mért vagyok egyedül teszter” kérdésbe. De mielőtt feltehetném be is terelnek a gépbe. Tiszta sci-fi onnan is az elrugaszkodottabb ugrik be a cuccról. Nagy szájtátva simítom könnyedén a gombokat. Majd bekapcsol előttem a képernyő a proffal. A kérdésére ismét komoly arckifejezést öltök, bár látszódhat rajtam a gyermeteg izgatottság.
- Lenyűgöző uram…lenyűgöző. – Még pár kóbor pillantás a gép egyes részeire. Majd ismét a monitorra nézek.
- Mondja…mit kéne most tennem? -


#10 2010-05-04 13:34:43
Morsus
A férfi pár pillanatig még néz és Tobi láthatja, hogy elvezetik a robot útjából a szerelő állványokat és mindenki ellép a biztonsági zónába kivéve Traskot ő egyértelműen megbízik a találmányában. Mikor kész vannak a férfi mosolyogva néz fel a monitorban.
- Most próbálja ki a mozgást fiam. ha akarja nézze meg, hogy mennyire megy a repülés.
Mikor Tobi neki kezd ellenőrizni a gombokat és gyorsan ráérez mi micsoda és mivel mit kell tenni akkor pár lépés után egy őrszem robotnak elég nagy kapu tárul ki egy másik hangárba. Egy edzőterem.


#11 2010-05-05 22:55:51
Walter
Végre. Manhattan. A S.H.I.E.L.D. központja. Egy hatalmas toronyház tele katonákkal és kormányügynökökkel. Egyikben sem bízhatok…

Egyelőre a háttérből, biztos rejtekhelyről figyelem az eseményeket. Felmérem a helyzetet. Megállapítom, ki kivel van, és kinek az oldalán kellene nekem harcolnom.

Hm… Ez a zavargás, ez a mostanság elharapódzó sok mutánsellenes ügy… vajon valami nagyobb része ez az egész? Még a polgármestert ért támadást és azt a különös hajóutat sem tudtam értelmezni, és most ez…

Vezess kijelölt utamon, Uram.


#12 2010-05-06 16:00:08
Morsus
Walter:

Rorschach egy hatalmas robbanásra lesz figyelmes a nem messze álló egyetemtől, ami felé a katonák is rohannak, mert a verekedésen kívül egy robbanást is lehet látni majd egy autót az égbe repülni.
Minden ki arra indul meg kivéve egy fekete kocsit, aminek egy nő dől neki figyelve az épületet bent a sötét üveg miatt nem látható, miféle alak lehet a további három.


#13 2010-05-06 21:49:18
Max Evans
Bár a panelen hamar kiigazodom, még a hülyének is menne… de a prof repülős ajánlata után csak biccentek és tesztelem a járást. Tiszta jó lengés csillapítás, alig kényelmetlen evvel a monstrummal közlekedni. Mondjuk, hogy meg lehet szokni. És mielőtt elkezdeném a fordulást próbálni hirtelen megindul egy hatalmas kapu kétfele, elég helyet adva nekem egy első pillantásra edző teremnek tűnő placcra. A felismerés után igazitok is a karok állásán és kedélyesen dudorászva megindulok az edző teremhez. Majd ott körül nézelődök a robot testét is forgatgatva, miközben ismét a mikrofonba szólok.
- Kényelmes mit ne mondjak és mit tudok még evvel a szépséggel? – Egész lenyűgözött a gép annak ellenére, hogy alapból nem rajongok értük.


#14 2010-05-06 22:13:32
Walter
Robbanás. Merre, merre… Ott. Az egyetem épülete. Jókora erejű robbanás, nemcsak valami kezdő szárnypróbálgatása…

Egy újabb jel, Uram? Arra kell vennem az utamat? Ám legyen. De a sok katona… Így, egyedül, bármiféle védelem nélkül nem lehet ellenük esélyem. Ezek már nem szánalmas kis rendőrök, hanem profi fegyveresek.

Nocsak. Az a fekete autó, és a nekitámaszkodó nőstényördög… több, mint gyanús. Sajnos nem látom, kik ülhetnek benne, de az egyetemet nem tudom megközelíteni a katonák miatt, így megpróbálok annál az autónál információkat gyűjteni…

Óvatosan. A földön egy kisebb követ vagy eldobott szemetet keresek, ami elég nagy zajt csap… aztán megközelítem az autót annyira, hogy még ne láthassanak, és takarásban legyek… végül elhajítom magamtól nem messze a kis tárgyat, hogy felfigyeljen rá az a mocskos nőszemély. Ha idejön körülnézni, pont el tudom talán kapni…


#15 2010-05-10 15:52:01
Morsus
Tobi
A géppel beáll a teszt pályára és ott megjelenek különböző tankok és ember figurák. A tankokból lőnek a páncélra, de amikor becsapódnak a gépnek semmi baja.
- Majdnem sebezhetetlen.
Mondja a feltaláló büszkén.
- A tenyérben lézerágyúk vannak, nevezze őket taszítósugárnak. A gép képes érzékelni a mutánsokat, mivel az ő dns-ük különlegesebb. Az alkarban gépágyúk és a mellkasban lézerágyú van. A sebezhetetlenséget egy mező okozza, ami szinte minden hatást kibír egy ideig. Oldalt láthatja a mérőt.
Tobi megtalálja, amire most az van írva: 81% és folyamatosan megy feljebb.
- Továbbá hat rakéta van benne. Három-három a felkarban. Próbálja ki...
Tobi nem hallja a szavakat, mert ekkor vészjelzést kap, amiben szólnak róla, hogy a központ előtti egyetemnél Magneto és a testvérisége készül összecsapni a mutáns ellenes tüntetőkkel.

Walter
Walter csapdába csalja a nőt, de amikor elkapja meglátja az élénk zöld haját rejtve a ballonkabát és a kalap alatt. Ekkor érzi mintha a dolgok mozognának és hallja a fém nyikorgását. Egy szemetes kuka csapódik Rorschach hátának és a nő így kiszabadulva fordul vele szembe. A kabátja aé sapkája lezuhan és látszikmi van az alatt.



#16 2010-05-10 22:23:26
Walter
Csak még egy kicsit… Mindjárt… Bekapta a csalit ez a nyomorult nőstényördög… Éééés…

- MOST!!!

De… mi ez? Zöld haj… Festett? Persze, nyilván, hiszen Isten nem teremt ilyen pokoli hajszínt.

Hm… Ez a hang… Fémnyikorgás? Honnan…?

BUMM!!!

Erős ütést érzek a hátamon, és ahogy elesek, látom, hogy egy szemeteskuka esett nekem. Ki tette? Ki dobta rám? A nőszemély társai? De hiszen… senki más nincs itt…

A fenébe… Egy nyomorult mutáns! Rrrrr…

- Rendben van, te nőszemély. Erre nem számítottam. Mi közöd van a robbanáshoz? Mondd, és Isten tán megbocsát…



#17 2010-05-11 18:56:58
Max Evans
Épp csak beérek a teszt pályára, mikor tűz alá vesznek, amin meglepődök és szinte hátra ugrok a székemben, majd meglátom, hogy valami felfogja a rakétákat, amit pár tank lő ki rám, amire a taszító sugaras szöveg után válaszolok és a tankokra irányítva elsütöm a taszító sugarakat. Közben a prof még beszél, meg beszélne is szakadatlan, de hirtelen vészjelzést kapok, miszerint a Columbia egyetemen randalíroznak valami mutánsok és mutáns ellenesek.
- Prof, asszem megkéne szakítanunk a robot tesztelését és kizúznom körülnézni… Ha már ez a munkám. – Közben el is kezdem magam kikapcsolni, majd ha engedélyt kapok:
- Akkor, hogy is tudok ebből távozni. ? – Kérdezem a proffot, mert hát indulnék, életeket menteni közben.


#18 2010-05-12 17:40:33
Morsus
Tobi
A monitorokon midnenki látja, ahogy egy gyorsuló mutáns szétlöki a tömeget és az épület felé indul.
- Ne...
Mondja Trask.
- Használnia kell! - mondja rettegve a férfi - Nem tehetünk mást! Ne használja a fegyvereket csak válasza szét őket! A páncél csak a maga dns-ére hallgat!
Mondja rettegve a feltaláló.
- Kérem csak három ilyen van még itt és csak ennyi pilótánk csak maga vezetheti őket.
Ezzel a tető kinyílik, ahol Tobias kitudna repülni. Három pilóta beszállásra készen várja Boon parancsait.

Walter
Polaris Rorschach szavaira megdöbben majd nevetni kezd.
- A kis sapiennek mekkora szája van!
Mire Rorschach válaszolhatna addigra valaki hátulról leüti.
- Mi legyen vele? Megöljük?
Kérdi egy morgós öreg hang, de Rorschach nem lát tisztán csak homályos alakokat érzékel és nem képes megmozdulni.
- Ne. Szerintem ő az a Rorschach a tévéből. Hazsnos lehet.
Ekkor a férfi elájul és mikor magához tér már az épület egyik mellékes bejáratánál van és valaki támogatja oda. Hangokat hal és megérzi, hogy a kezében egy kés van és az ujjain gyűrűk. Látja a katonák meglepetését és indulnak segíteni, de ekkor a gyűrűk rászorítják a kezét a késre és bár nem akar mégis vár az egyik katona felé a tenyerét eltalálva a másik katonát valaki leüti és a kamerák maguktól összemorzsolódnak. Rorschachpt elengedi és a gyűrűk se mozognak már. Négy alak rohan be az épületbe, de csak három ember lépteit hallja a férfi. Lassan magához tér a két őrt emgölték és a kapu szétvan szakítva.


#19 2010-05-12 22:19:53
Walter
Uhhh… A… A fejem…

Mi történt…?

Ott volt… a zöld hajú nő, igen. Aztán… a szemetes csapása hátulról, emlékszem. Majd… újabb ütés hátulról. A nő… nem volt egyedül, persze.

Rorschach…? Rorschach…?

Na, ilyen is ritkán van, hogy én térek hamarabb magamhoz… Bizonyára őt is megviselték az elmúlt órák eseményei, bármennyire is erős a lelke és a hite.

Hol vagyok?

Ez… az épület egy bejárata? Igen… Ki… támogat? Olyan zavaros és homályos minden… Van itt… egy kés a kezemben. A sajátom…? Bizonyára. És… gyűrűk? Ezek… nem lehet az enyémek. Semmiképp… De akkor hogyan…?

Uhhh, hasogat a fejem! Mi a fene…? Katonák… és mintha a gyűrűk irányítanának…? Ez… csakis valami rossz álom lehet! RORSCHACH!!! Mi történik itt…?

Azt hiszem, mindjárt hányok… Mély lélegzet, Walter, mély lélegzet… Egyenletesen. Ki, be, ki, be…

Igen. Igen, ez az… A látásom kitisztult, a fülem nem zúg, a fejem tiszta.

Felkelek. A gyűrűk és a kés… tényleg itt vannak nálam. Ez nem álom volt. A kést azonnal eldobom, a gyűrűket pedig lehúzom, ha tudom, és zsebre teszem őket…

Aztán körbenézek. A katonák, az őrök… halottak. Én…? Én tettem?

És a kapu… Ki szakította szét? Ez már nem lehettem én, nem, nem, nem… Kik rohantak be? Mi folyik itt???

Elég. Minden kérdésed újabb kérdést szül, és közben idekint tétlenkedsz. Bemegyünk.

Rorschach…!

Nyugodj meg, Walter. Ne foglalkozz a katonákkal. Az lett a sorsuk, amit az Úr szánt nekik. A mi sorsunk pedig az… hogy a végére járjunk ennek.

Felkapom a kést, és berohanok a kapun…



#20 2010-05-13 19:59:45
Max Evans
A prof ledarálja a kérlelést és máris nyílik a tető, hogy indulhassunk másik három taggal.
- B.ssza meg! – Préselem ki hirtelen reakcióként a helyzetre amibe belekényszerítenek. Majd rögtön körbe tekintgetek a panelokon. Az oka nem világos, inkább olyan reflex szerű reakció. Majd elkezdem bekapcsolgatni a repüléshez szükséges dolgokat.
- Oké-oké csinálom… Indulhatunk mindjárt… - Mindent bepöccintek ami kell, miközben hadarom a mondatokat.
- Oké fiúk, induljunk! Útközben meg valaki mondja meg, hogyan is használom a gépet… - Közben a robotok megindulnak a Columbia Egyetem felé. Halál ideges vagyok és megpróbálom irányban tartani a gépet a frissen szerzett ismereteimmel.


#21 2010-05-15 19:55:56
Morsus
Tobi és a három másik őrszem elindul az egyetemhez.
/Folytatás ott/

Rorschach látja, hogy karmok és ismeretlen erők végeztek az őrökkel és tettek mindent tönkre. Ám ez profi munka. Gyors és kegyetlen. Zsoldos módszerek nem katonák vagy esetlen terroristák. Egy idő után az út lefele vezet, de előtte Rorschach lát 4 lila-kék óriási robotot kirepülni az épületből. Rorschach tovább indulna, de valaki a háta mögött fegyvert fog rá.
- Fel a kezekkel és regéld el mit csinálsz itt.
Megfordulva Spartant látja, aki nincs jó kedvében, hisz a kollégái belsőségein kell állnia.


#22 2010-05-15 23:14:28
Walter
Karomnyomok. Beazonosíthatatlan eredetű sérülések. Hrrr… Többen vannak, és feltételezhetem, hogy mind mutánsok. Kevés lesz ez az egy kés… de Isten ereje több is, mint elég.

Akárkik is tették ezt, nem fogták vissza magukat. Gyorsak voltak és precízek. Nem egy átlagos, szedett-vedett banda. Katonák? Zsoldosok? Terroristák? A zöldfülű kezdőket mindenesetre kizárhatom, és emiatt még óvatosabbnak kell lennem.

Mennyi ideje is futok már? Nem tudom, a gondolkodás lekötötte a figyelmemet… de az út itt már mintha lejtős lenne. Lefelé haladok… a föld alá… Alászállok a Pokol legmélyebb bugyraiba, hogy szembenézzek a Gonosszal, de a hitem sziklaszilárd, Uram!

Megállni! Mik ezek a hangok…? Azok ott… hatalmas… gépezetek? Négy hatalmas gépezet, igen, nem kétség… és innen repültek ki. Miféle ördögi szerkezeteket készítettek már megint eretnek kezek? Nem akarom elhinni, hogy--

Fegyver. A hátam mögött áll a támadó. Semmi hirtelen mozdulat… Lassan megfordulok és a támadóm szemébe nézek.

https://2img.net/r/ihimizer/img341/9057/70998489.jpg

Egy férfi. Szigorú arcú férfi. Ember? Mutáns? Nem tudhatom, de a szeméből ki tudom olvasni, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül lelőne bármikor.

- Andrew Richter, különleges ügynök. És Önben kit tisztelhetek? Feltételezem, nem azt, aki a felelős ezért a vérontásért, különben már lelőtt volna, nem igaz?


#23 2010-05-16 00:56:42
Morsus
A férfi élesíti a fegyverét és komoran nézi Rorschachot.
- Én inkább Walter Kovacsnak hívnám, aki ma tizenkét rendőrt ölt meg és egy teljes épületet gyújtott fel. ismerem magát Kovacs. Igazságosztó, zsebhős, de nem oktalan gyilkos. Ez nem maga volt csak, ezért nem lyukasztottam még ki, de pár perce leküldtem ide egy alakulatot és jelenleg most az embereim darabjain állok. Tudni akarom kik vannak itt és miért. Addig is tegye fel a kezeit.
Parancsolja a katona szigorúan.


#24 2010-05-16 12:50:16
Walter
Elkomorodik az arcom, mikor a férfi Walter nevén szólít. Ismer…? Ez… hogyan lehet? Nyilván kapcsolatban áll a rendőrséggel tehát…

- Nos, ha ilyen jól tájékozott, nem értem, miért kérdezi a nevemet. Időt akar húzni? Beszéltetni akar? Azok a korrupt törvényszolgák pedig maguknak keresték a bajt, amikor a saját otthonomban, jogtalanul rám támadtak. Számomra csakis egy igaz törvény létezik: Isten szava. Senki és semmi más. Ha pedig annyira ismer, sejtheti, hogy ezeknek a szerencsétleneknek a meggyilkolásához semmi közöm. Nézze meg őket jobban. A módszer, ahogy végeztek velük… nem vall rám. Egyébként épp a valószínűsíthető gyilkosok nyomában vagyok, akik pár perce törtek be ide, és feltehetőleg mind mutánsok. Az egyikük egy zöld hajú nő. Ennyit tudok. A kezemet meg majd felteszem, ha végre megtudom, ki maga, és hogy megbízhatok-e Önben…

Az se biztos, hogy nem a mutánsok cinkostársa… De akkor miért játszadozik itt velem ez a nyomorult?


#25 2010-05-16 19:23:27
Morsus
Spartan meglepve nézi Rorschachot.
- Oké. Kezdjük az elején. Egy: Nem kérdeztem a nevedet, hanem azt, hogy mit csinálsz. Kettő. Nálam van fegyver, én Érthető voltam?
Kérdezi idegesen a férfi és egyre türelmetlenebbnek tűnik.

#26 2010-05-16 22:58:45
Walter
Hm. A nevem tehát nem is érdekli. Persze ha ennyire ismer, nem csodálkozhatok. Rendben van, akkor még egyszer nekikezdek…

- Jól van. Maga tudja a nevemet, de a sajátját nem árulja el, én viszont többet nem mondhatok, mint amit az imént: a valószínűsíthető gyilkosok nyomában vagyok. Mint mondtam, pár perce törtek be ide, van köztük egy zöld hajú nő, és feltehetőleg mind mutánsok. Üldözöm őket. Felfogta végre? Minél több időt fecsérlek itt maga miatt, annál messzebb kerülnek azok a sátánfattyak.

Csak szerezném meg a fegyverét… Egyből eltörném az összes csontot a karjaiban és a lábaiban, amiért így mert beszélni Isten leghűségesebb szolgájával…


#27 2010-05-17 22:16:50
Morsus
A férfi elmosolyodik.
- Simon Spartan Ezredes, a SHIELD Igazgatója.
Rorschach érzi, ahogy a hátán végig megy a hideg és a folyosón hűvösebb lesz.
- Csak voltál pubi.

Mondja az érces hangú ősz mutáns és az egyik kézfején fém karmok csúsznak ki szép lassan miközben a páros felé indul.
- Ettől a perctől kezd John Doe nevű elhunyt vagy. Te pedig a másik John leszel kölyök, mert nem maradhatnak szemtanúk.
Jelenti be nyugalommal a feléjük sétáló mutáns.


#28 2010-05-17 22:24:02
Walter
Simon Spartan… a S.H.I.E.L.D. igazgatója?! Itt? Most?

- Azt akarja mondani… hogy maga a S.H.I.E.L.D. vezetője jött el ide? Már megbocsássa, ha ezt elsőre nem hiszem el… de ha így van, tudnia kell, hogy sosem bíztam a korrupt kormány szervezeteiben és a bűnös lelkületű katonákban vagy rendőrökben. Nem Isten törvényét, hanem saját, kreált törvényeket követnek.

Hm… Ez… mi? Ez a különös érzés… Elfog a hidegrázás… Maga a Sátán kísértett volna meg? Átkozott…

Azonnal megfordulok a démoni hangra, és… egy ősz hajú férfit veszek észre. Hamar felmérem, és megpillantom a kezéből előpattanó karmokat… Tehát mutáns. És ha mutáns… azokkal az istentelenekkel lehet, akik betörtek ide. A zöld hajú nőstényördög társa.

Úgy tűnik, Spartant akarja, és közben engem is eltenne láb alól. Hrrrr… Nem. Azt nem. Spartan mellé állok, mert egyelőre még szükségem lehet rá.

- Úgy vélem, ideje kényszerű és ideiglenes szövetséget kötnünk, Spartan. Ismeri ezt az alakot? Egyelőre kényelmes tempóban közelít, úgyhogy ha bármit el tud mondani róla és a mutáns erejéről, azt tegye meg, de sürgősen!


#29 2010-05-17 23:10:34
Morsus
Spartan biccent a férfi szavaira és célozni kezd.
- A neve Logan. Ismeretlen regeneráló mutáns. Fém csontokat kapott Sam bácsitól.
Ekkor lőni kezd rá és a férfi lassan ködszerű alakká válik. A ködön a golyók átsuhannak és a férfi újra emberi lesz. Molyos jelenik meg az arcán és szemfogai egyértelműen megnövekednek.
- Éééés... erre eddig nem volt képes.
- Változnak az idők pubi.
Nyögi be Logan és az égbe ugorva készül darabokra vágni a párost.


#30 2010-05-18 22:31:30
Walter
Pfhuh… Uram, igazi próba elé állítottál engem. Nem hátrálhatok, de nem lesz könnyű dolgom. Ez a mutáns felérhet egy egész hadsereggel, ha valóban regeneráló. És még fémcsontjai is vannak.

- Értem. Remélem, igazat mond, Spartan.

De az még Spartant is meglepi, hogy a mutáns, ez a Logan köddé is tud változni. Ez… reménytelennek tűnik. Öngyógyító, alaktalanná váló fémcsontú harcigép. Uram, adj erőt, hogy a kétségeim fölé kerekedhessek…

Most azonban megölni nem tudom. Így nem, itt nem. Kell egy terv. Kell egy fegyver. Kell egy kis… idő.

Amikor a mutáns az égbe ugrik, azonnal lekapom a kabátomat, és az arcába hajítom. Valószínűleg azonnal szét fogja vágni a karmaival, de talán nyerünk pár másodpercet. Ha ez sikerül, a nyert időt arra fordítom…

… hogy elfussak. Nem gyávaságból, nem hitetlenségből, hanem mert egyszerűen ostobaság lenne egy ilyen ellenféllel felkészületlenül összecsapni. Ha Spartan követ, követ, ha nem, nem. Nem érdekel most különösebben. Az lenne a legideálisabb, ha Logan és Spartan lefoglalnák egymást.


#31 2010-05-19 22:43:06
Morsus
Rorschach elkezd elmenekülni. Spartan lő párat, de a mutáns megvágja az oldalát. Spartan sikeresen a falnak rúgja a férfit majd Walter után iramodik az oldalát fogva.
- Ez magánál a szövetség?
Kérdi lihegve az igazgató.
- Várjon...
Állítja meg és vissza fordul.
- Hová lett?
Kérdi, mert a mutáns már nincs mögöttük.


#32 2010-05-20 18:14:16
Walter
Spartan utolér… sajnos.

- Én csakis Istennel állok szövetségben, Spartan. Talán megfontolom, hogy ideiglenesen támogassam, de a szánalmas életét egy hitetlennek sosem fogom a küldetésem elé helyezni. Ha az Úr úgy látja helyesnek, úgyis életben marad. Ha meg nem… a Pokol tüzén fog elégni.

De ekkor megállít, és hátrafordul. Az a mutáns, Logan… eltűnt. Hm…

- Remélem, nem akar most azzal előjönni, hogy a láthatatlanság is az ellenségünk képességei közé tartozik… De mindegy is. Ha képes köddé válni, talán már előttünk van, vagy valahol itt körülöttünk. Én nem fogok megállni. Ha pedig tényleg szövetséget akar… árulja el nekem, miért akarhatott betörni ide pár mutáns terrorista. Köze lehet az ügyhöz azoknak a hatalmas, istentelen robotoknak? És fusson tovább, ne álljon meg!


#33 2010-05-20 18:57:18
Morsus
Spatan követi Rorschachot és bólint.
- Közük lehetett. Ők egy új fegyverünk. rend teremtésre terveztük őket. Érzékelnék a mutánsokat és ezt nem akartuk elmondani nehogy valaki félre értse. Csak azért képesek rá, mert ismerjük a technikát. Ezekkel nem kéne aggódni az emberekért. A páncélt energiamezők védik. Nem többek, mint egy jobb kevlar.
Közben nézelődik idegesen.
- Eddig nem tudott ilyesmiket Rozsomák, mintha egy...
A szavai megakadnak és a lámpák halvány fényével világított folyosón a férfi mellkasából hat penge jön ki. Hörögve emelkedik fel a földről kicsit.
- Vámpír.
Mondja Logan és mozdítva egyet a csuklóján kivégzi a férfit. Félre dobja a testet és Rorschachra mosolyog.
- Most pedig a szemtanút kell elintézni.


#34 2010-05-20 22:16:31
Walter
Egy új fegyver…? Pfh. Az ember elvakultságában a technológiájával mindig felül akarja múlni Istent. Micsoda álszent, istentelen cselekedet.

- Rendteremtésre? Ebben a bűnös városban csakis az Úr ereje teremthetne rendet. Szenny és mocsok áramlik mindenki szívéből. Ráadásul egy mutánsellenes technológia… mert annak fogják értelmezni… csak még több vért és káoszt okoz majd az utcákon. Ostobák…

Rozsomák? Hm, illik ez a név ehhez a szőrös, gonosz kisemberhez…

- Egy rozsomák általában magányosan vadászik… de ez a ragadozó most nincs egyedül, Spartan. Ne feledje, hogy--

Elakad a férfi szava, és vele együtt az enyém is. Pengék állnak ki a mellkasából… Hát tényleg végig itt volt. Gyorsan végez Spartannal, és közben azt állítja… vámpír?

Ennél nevetségesebb gyerekmesét még nem hallottam. Nincs is időm foglalkozni vele, mert a mutáns most engem szemel ki.

Öngyógyító mutáns. A késsel nem megyek semmire. Az ökölharc ki van zárva. Beszéltetni felesleges lenne, az ilyenekre nem hatnak az észérvek. Nos… nincs sok lehetőségem.

Megpróbálom újra azt, ami ma már egyszer működött. Talán a tűz valamelyest több gondot okoz neki… Talán. Ha az Úr is így akarja. Hirtelen előkapom az öngyújtóm és a spray-t, és ahogy korábban, az öngyújtóval gyújtom meg a spray gázát, hogy egy lángcsóvával égessem meg az alakot…

Ha sikerül, azonnal elfutok.


#35 2010-05-20 22:59:41
Morsus
Walter

A vámpír megindul Rorschach felé, de a tű váratlanul éri és üvöltve lép hátra. A férfi rohanás után egy ajtóhoz ér mikor bemegy rajta rájön, hogy Spartan irodájába került. A fékőr teremben mögötte becsukott ablak van, ami a szabadságszoborra nézne és egy nagy asztal számítógéppel. Jobb oldalt egy bárpult és bal oldalt egy festmény és egy katana gyűjtemény.

Shadow

Megérkezve a véres helyszínre mindenhol romok vannak. A testek megcsonkítva és Shadow meglátja Rozsomákot, aki még füstöl.
- Jól vagy?
- Nem. El kell intéznem egy szemtanút. Ott a test. Tudod a dolgod.
Higanyszál biccent és Shadowra néz.
- Nem sokkára erősítés érkezik ide. Te voltál az egyik egyetlen túlélő. Pár laborost emghagytunk.
- Így ugyanazt a személyleírást adod meg rólam nekik, mint ők.
Mondja Logan.
- Most elnézést hölgyeim megkell ölnöm valakit.
Higanyszál minden fontosabb papírt oda ad a tettemtől az alakváltónak majd eltűnik a testtel.


#36 2010-05-21 18:45:39
Walter
Sikerült! Az Úrnak hála… sikerült.

Nem tudom, hányszor vethetem még be ezt a spray-t, kezd kifogyni… de most nyertem néhány másodpercet. Talán percet.

Gyorsan körülnézek az új helyiségben, ahová benyitottam. Egy iroda… Hm… Azonnal egy székkel kitámasztom az ajtót, hogy ne lehessen olyan könnyen kinyitni. Tudom jól, hogy ez nem fogja visszatartani a mutánst, de nyerek vele ismét pár másodpercet – és most minden pillanat számít.

Az ablakhoz rohanok, és kinyitom… Heh. A Szabadság-szobor. Amerika egyik jelképe. „Mindennemű szabadság végén ott van mindjárt az ítélet”, ahogy azt Albert Camus megfogalmazta. Nincs ez másképp ebben a bűnös országban sem… A szabadság illúziójával hitegetik a népet, miközben óriási robotokat küldenek a mutánsok ellen, és mindenhol minden lépésünket figyelik… Isten szolgáját pedig nem átallják saját otthonában megtámadni.

De elég ebből. A bárpult felé rohanok, és amennyi alkoholos italt csak elbírok, felkapok, majd szétlocsolom őket a bejárati ajtó és a számítógép között egy csíkban. A bejárati ajtóhoz többet is locsolok, hogy jókora tócsa keletkezzen.

Mi van még itt…? Katanák. Klasszikus japán kardok, a szamurájok fő szálfegyverei egykor. Többnyire békében hordták… de most háborúban kell használnom őket. Háborúban a Sátán szolgái ellen. Ha még van időm, és el tudok emelni egyet, akkor felkapom valamelyiket, és a hátamra erősítem.

Amennyiben még nem ért ide a mutáns, a számítógép felé pillantok, majd a festményre. A gépekhez kevésbé értek, úgyhogy előbb a festmény… Elmozdítom, és megnézem, van-e mögötte valami…


#37 2010-05-21 21:22:45
Shadow
Higanyszál már megint elkap és már rohan is velem. Elég rövid így az utazás, s már oda is érünk, ahol lennünk kéne... egy... egy... csatatérre... hát igen nem a legjobb, de annyi baj legyen. Hallgatom azt amit az ott lévő férfi és Higanyszál beszélnek egymással. Hát akkor úgy fest, hogy a mi drága Spartanunknak harangoztak végleg... pontosabban csak az igazinak, mert erről nem fognak sokan tudni.
- Értem... azzal nem lesz gond, hogy pontosan megadjam, hogy hogyan nézel ki, mert jó megfigyelő vagyok. - majd biccentek köszönés képpen, s a lányra nézek. Amikor papírokat nyújt át, akkor átveszem, s nézem ahogy eltűnik. Végig nézem a papírokat hamar, s várom az erősítést, ami hamarosan megérkezhet. Tehát a színjáték elkezdődött... csak legyen elég időm pihenni is a saját formámban, vagy csúnya véget érek... nagyon csúnyát. De addig is, csak játszanom kell a szerepem, s megszerezni amit csak tudok. Ráadásul még meg is tehetek néhány olyan dolgot, amit másképp nem tudnék. Már van is ötletem, hogy mivel kezdjek.


#38 2010-05-21 21:41:28
Morsus
Walter

Rorschach a festmény mögött semmit sem talál, de az ajtót ekkor töri be Logan,a ki egyre animalisztikusabb és még mindig nő vissza a szőrzet a testén.
- Vége a dalnak pubi!

Shadow

Shadow kap egy kis pihenőt majd Spartan rádiója nyikorogni kezd. nem képes rendes hangot adni mintha semmiféle elektromos szerkezet nem működne rendesen. Shadow lát három alakot távozni az ablakból majd látja a közeledő helikoptereket. Pár perc és itt lesznek.


#39 2010-05-21 22:26:10
Walter

Semmi… és kifutottam az időből. Amikor a mutáns betör, azonnal előkapom az öngyújtót, és az égő kis eszközt a földön húzódó alkoholcsíkba dobom, melynek végén, a tócsában épp ott áll ez a vadállat…

- Valóban vége. Isten legyen irgalmas a lelkeddel. Ámen.

Amint meggyullad az alkohol, az ablak felé ugrom, és ha van akár csak egy vékony párkány is, arra lépek, és menekülni próbálok, ha nincs, akkor kezeimmel kapaszkodom meg az ablak szélében…


#40 2010-05-22 00:03:37
Shadow
A rádióra fordítom a tekintetem, mikor az nyikorogni kezd, de nem úgy fest, hogy tudna rendesen működni, majd három alakra leszek figyelmes akik lelépnek az ablakon keresztül, de nem teszek semmit, csak várok, s a romokat vizsgálom. A helikopterek zaját hallom, s meglátom őket, ahogy közelednek. Perceim lehetnek hátra. Régi szép emlékek, bár akkor egy jól irányzott golyó, s mire észbe kaptak már nem voltam ott, azonban itt hosszabb lesz eme küldetés, s közel se annyira veszélytelen mint azok, pedig ott is megölhettek volna, ha hibázok, vagy ha utána el tudnak kapni. Figyelem a gépeket, s várok. A papírok nálam vannak, így nem lehet gond, s nem tudják, hogy az igazi halott, tehát csak nyugalom.


#41 2010-05-23 22:40:27
Morsus
Walter

Rorschach kilép hallva az üvöltést és érezve az égő hús szagát.
- NEEEEEEEEEEEEEM!
Üvölti a mutáns és az ablak kitör, ahogy kiugrik rajta Logan. A teste fellöki a férfi és mindketten a víz felé zuhannak. Az égő mutánsban üvegdarabok vannak és Balja Rorschach gallérját fogja miközben a jobbjából három karom jön ki. A kéz hátra lendült, hogy megindulva szúrja le a férfit.

Shadow

Az utolsó mutáns egy ismerős személyt fogva zuhan ki a tenger felé és Shadow végleg magára maradt. A berohanó katonák lépteit mindenhonnan lehet hallani. Pár pillanatok belül az ajtók lettek berúgva és a fekete ruhás kommandósok felparancsolták Shadow kezeit majd megnézve a papírjait és egy szkent rajta tisztának vélték így elengedték és elnézést kértek. Úgy fest a testvériség egyik zavarójának hála nem érzékelhető, hogy mutáns lenne. A vezető ekkor érkezik. miközben a helyet ellenőrzik még a katonák és már jönnek a tisztítók.
- Jelentést kérek.
Mondja a generális.


#42 2010-05-23 22:56:57
Walter
Felgyorsulnak az események. Uram… légy irgalmas mindig hű szolgádhoz.

Kevés volt az időm, és a mutáns elkapott, majd a következő pillanatban már vele együtt zuhanok ki a víz felé. Elképesztő… Ha nem a Sátán szolgája lenne, még csodálnám is a kitartásáért. A teste ég, teli van üvegdarabokkal, de még ilyen helyzetben is képes a támadásra koncentrálni.

Én sem adhatom fel. Nekem is minden erőmmel a védekezésre kell figyelnem.

Azonnal egy üvegdarabhoz nyúlok a mutáns testén, és ha sikerül kihúznom, belenyomom azt az egyik szemgolyójába. Csak reménykedhetek, hogy még azelőtt sikerül, mielőtt leszúrna a karmaival, mert azok a pengék szerintem bármin áthatolnak.

Ha még van időm, próbálok úgy fordulni zuhanás közben, hogy lehetőleg ő legyen alul. Amennyiben túlélem a támadását, túl kellene élnem a zuhanást is…


#43 2010-05-24 03:11:01
Shadow
Háát egy elég ismerős személyt fogva zuhan ki az életemből, szó szerint jelenleg. Legalább nem kell vele szembe néznem, s beszélnem. Így is eléget beszélgethetek nem sokára emberekkel, akik meg is érkeznek. Nem ellenkezek és megteszem amit mondanak. Ezután persze ők kérnek bocsánatot, s ezzel a dolgok egy része le is van rendezve. Minden jel szerint könnyen átcsúszok a teszteken, de még egy hátra van. A beszédemből se kéne kiderülni, hogy nem az vagyok, akinek mutatom magam. Egy magas rangu személy érkezik a tisztítókkal együtt, aki azonnal jelentést vár.
- Megtámadtak minket, pontosabban egy mutáns – ezzel leírom Logan külsejét, majd folytatom – Azonban biztosan nem egyedül tette. Egy ilyen akcióhoz szükség lehetett belső információkra is. Azonban egyenlőre nem tudok többet mondani uram, de amint valami fejleményről tudomást szerzek azonnal tudatom önnel, s addig se szeretnék találgatásokba és téves következtetésekbe bonyolódni. Egyenlőre remélem, hogy nem csak én egyedül éltem túl ezt az egészet, mert ha van több túlélő, akkor kiderülhet, hogy volt e más támadó is az épületben, vagy csak egy ember tette e ezt az egészet. - úgy tűnhet, hogy csak tárgyilagos próbálok maradni az ügyben, az érzelmeimet elnyomva, de ez csak egy színjáték és semmi több. Nem sajnálom az itt elhunytakat, egy kicsit se, de erről senkinek se kell tudnia.
- Uram, ez az eset többé nem fordulhat elő. Szigorítanunk kell a védelmünkön, s kihallgatni a hős csapatunk tagjait is, hátha tapasztaltak valami szokatlant mostanában. - végig a vezetőre nézek, s egy arcizmom se rezdül. Ha sikerül, akkor enyém a S.H.I.E.L.D., ha nem akkor bajban vagyok.


#44 2010-05-24 19:50:46
Morsus
Walter

Walter döfésének hála Logannak nincs ereje vágni és sikerül valamennyire maga alá lökni a mutánst. Mindketten a vízbe zuhannak. Becsapódnak majd a víz nyugodt lesz.

Másnap.
Egy hajó lát meg egy embert húz ki a vízből. A hajósok aggódva fogják a férfi és húzzák be a hajóra. A kezében egy lánc van, amit elvesznek tőle.
- Úgy fest katona!
- Mi a neve?
- Logan.
Mondja az egyik miközben elkezdi újra éleszteni és a szívmasszázsnak hála Walter magához tér, de nem emlékszik semmire...

Shadow

Shadowval egyetért a katona.
- Hatalmas katasztrófa volt a mai. Spartan magát három napi pihenőre küldték nézze át a mai eseményeket és írja össze mit fog ajánlani majd az elnöknek változtatásképpen.

TESTVÉRISÉG vége

Shadow ide írjon már a következő megbeszéléséhez.


#45 2010-05-24 22:05:58
Shadow
Nem buktam le, s elég jól sikerült az alakítás. Valóban elhitték, hogy én vagyok Spartan, s ez nekem csak jó. Három napra el is küldenek pihenni, pontosabban inkább kidolgozni egy új javaslatot, amit majd teszek. Nem igazán késlekedek, csak egy fuvart kérek hazáig, s utána, neki is állok a munkának. Ami anyagot csak sikerül összeszedetnem, azt áttanulmányozom, miközben a többi eseményt is figyelem. Persze a házat is átnéztem, hiszen ha végig Spartan alakját kéne tartanom, akkor ájultan találnának rám saját formámban, s igen csak pórul járnék akkor. Miután megfigyeltem, hogy a vendégháznak mely részei nincsenek bekamerázva, azután beköltöztem oda, s eredeti alakomban dolgoztam, s pihentem. Az én érdekem is, hogy jó legyen a biztonság, de viszont az is, hogy legyen egy olyan zúg, ahol pihenhetek saját alakomban, ha nagyon kifáradnék. Azaz egy pánikszoba szerű tökéletes lenne, ahol nyugodtan pihenhetek.
Miután letelt a három nap a tervekkel együtt tértem vissza a Shield rendbe hozott épületébe, természetesen Spartan alakjában. Teljesen nyugodt voltam és kipihent, így talán könnyebb lesz a javaslataimat elfogadtatni is.


#46 2010-10-19 23:54:37
Morsus
Testvériség után 13 nappal...

Shadow
Shadow felöltözve díszegyenruhában várja, amikor két katona megérkezik. Spartanként nem ismerik őket, az egyik egy notebookal járó könnyed ruhás férfi, a másik egy generális, komoly, idős katona.
- Ezredes.
Tiszteleg neki a katona.
- A nevem Timothy Falcon generális. Egyike vagyok, a S.H.I.E.L.D. projekt alapítónak. Most, hogy önt kinevezték vezetőnek látnia kel pár dolgot, amiről csak egy tucat ember tud a földön.

Thorhalla
Egy kórteremben várja az orvost. Blake belép csendesen.
- Még mindig nem találtuk meg őt. Sajnálom. Úgy tűnik nincs midgardon és helheimben sem. Asgardon lassan megy a keresés, nem szabad felfednünk magunkat.
Mondja a férfi.

Tyler
Mikor magához tér furcsán érzi magát, mintha lebegne. lassan elkezdi érzékelni a dolgokat. Újra egynek érzi magát, de máshol van. Valami gépben. Lassan rájön, hogy afféle szellem lett a gépben. Egy újfajta öntudat. A robot része volt, amikor az megsérült. A teste megsemmisült, de a tudata a gépbe rejtőzött és mikor azt vissza hozták diagnosztikára bekerült a shield rendszereibe. Minden kamerába betud nézni és mindent letud hallgatni, mintha ő maga lenne az épület és ez csak a kezdett...

Tobias
Pár szabadnap után kansasben volt egy gyakorlati héten az őrszemekkel. Kitanulta a lényeget és tudja őket irányítani. Vissza érve katonák fogadják.
- Mr. Boon? Fáradjon velünk.
Kérik fel mikor a férfi emgérkezik.


#47 2010-10-20 00:28:12
Thorhalla
//Előzmény: A New York-i Columbia Egyetem//

Két hét, már két egész hét telt el, amit bezárva kellett töltenem ebben az átkozott épületben. Ha nem az atyám dugott volna paranccsal az ágyba, akkor már régen kint a városban kerestem volna Einar-t, de így nem én tettem, hanem ő. Idegesen mászkáltam az egyik ispotály szobájában. Idegesen, időnként teljes erővel ütöttem a falba, vagy döntöttem fel az utamba kerülő ágyakat, székeket, asztalokat. Nem érdekelt, hogy törtem zúztam, ki akartam menni erről az átokverte helyről. Egyszer már elvesztettem őt, újra nem kívántam átmenni ezen. Amióta eltűnt senkivel sem váltottam szót, az atyám halandó énjét leszámítva. Még Spartan sem érdekelt, ha próbált velem beszélni valaki egy-egy váza vagy szék repült utána, így valószínűleg senki nem is próbált velem szóba állni egy idő után.
Az ablak mellett álltam, a nem sérült karommal éppen most törhettem szét a párkányt, ahogyan idegesen azt szorítottam. Dühösen fordultam hátra, amikor megéreztem egy Asgardi személy közeledését. Nem Einar volt, az ő jelenlétét bármikor megismertem volna. Pillanatokkal később atyám halandó énje lépett be teljesen egyedül. Már éreztem, hogy rossz híreket hozott. És valóban így történt. Nem találják, nincs Helheimben, sem pedig itt Midgardon. Hát akkor csakis Asgardon lehet, de azt nem lehet olyan nehéz megtudni. Az átokba, ha nem Odin lenne a királyunk, a nagyapám, aki mindenről tud, akkor azt mondom, hogy megértem, hogy lassan megy, de így?
- Odin er Åsgard selv! – kiáltottam rá dühösen norvégul. - Hvis Einar er un der Asgard, skal han vite! – vicsorogtam – Hvorfor ikke han vet det? Min bestefar er vår verden, hvis han ikke vet, hvor er min forlovede, hvem vet? Hvem skal finne ham? – kérdeztem keserűen.*
Dühösen csaptam az üvegbe nem érdekelve, hogy betöröm azt. Izzó tekintettel néztem ki a távolba. Hogyan? Egyszerűen ki bírt ekkora hatalommal, hogy elvigye őt és mi célból? Főleg, hogy minden bizonnyal Asgardi illetőségű volt, ha nincs Midgardon.
- Egyáltalán ki vihette el ily könnyedén őt? – kérdeztem. – Kinn kéne lennem s nekem is leendő uramat keresnem és nem pedig kényszerű fogságban ücsörögnöm tétlenül az ispotály védelmében, mire te ítéltél! – néztem rá dühösen.


*Fordítás norvégról: Odin maga Asgard! Tudnia kéne, ha ott van! Miért nem tudja? A nagyapám a világunk, ha ő nem tudja, hogy a jegyesem merre van, akkor mégis kicsoda? Ki fogja megtalálni őt?

//Hogy mennyire rühellem, hogy Blake norvég, a norvégom átkozottul hiányos a svédhez képest... morr...//


#48 2010-10-20 03:09:59
Shadow
Díszegyenruhában feszítve várakozok teljes nyugalomban, mikor megérkezik a két vendégem. A fiatalabb katona tisztelgését fogadom, a vele tartó tábornoknak, meg én magam tisztelgek.
- Tábornok úr, örülök, hogy megismerhetem. - Hellyel kínálom, majd miután leült magam is helyet foglalok az asztal túloldalán. - Hallgatom Tábornok úr – arcom rezzenéstelen, bár nagyon kíváncsi vagyok, hogy miről is lehet szó, hiszen biztosan fontos, s a későbbiekben elég hasznos is lehet, ha jó ideig akarok itt ülni anélkül, hogy lebuknék, vagy, hogy valaki kilőjön. Remélem, hogy az öreg katona lesz olyan rendes, hogy részletesen elmondja a dolgokat, vagy legalábbis úgy, hogy utána könnyen utána is nézhessek, hiszen ezután biztosan lesz eme információkhoz is hozzáférésem.


#49 2010-10-20 20:13:47
Max Evans
Még szokatlan ez a figyelem ami rám irányul. Régen csak egy voltam az osztagból, persze a képességeim segítettek ebben-abban, de most... Most egy pilóta ruhához hasonlatosban lépdelek be a fő épületbe. Jobb kezemmel tartom a hátamon a sport táskán. Még friss bennem a kiképzés anyaga, de legszívesebben egy darabig hozzá se nyúlnék ezekhez a monstrumokhoz. Akármennyire megtisztelő a hirtelen kinevezés, hogy egy ilyen elit csapat vezetője lettem. Még le se tehetem a táskám, hogy nagyot szippantsak az itteni levegőből, kvázi egy megkönnyebbülő fejet vágva. Mert a szertartást pár katona zavarja meg. ~ Eszem, pélóm megáll!~ Fintor, majd egy mély levegő után folytatom hangosan is.
- Persze-persze. Nektek is szia...Azért megkérdezhetem, hogy hova lesz a menet, fiúk? - Kicsit talán most lecsúszott tollam illem vonása a protokoll vonaláról, de hátha nagyobb rangom van a srácoknál és nem néznek annyira csúnyán. Felkapom megint a táskám és indulok a srácokkal, ha kapok választ, ha nem.


#50 2010-10-26 12:12:01
Tyler
Furcsa érzés, mintha egy tartályban lebegne, de nincsenek határok. Bárhová ki tudja nyújtani a tudatát. Kell egy kis idő, mire képes rájönni hol is van valójában. A SHIELD ismét, de máshogy mint szokott. Furcsa de dühöt sem érez a teste elvesztése miatt. Csak nyugodtságot és valami halvány keserűséget. Ki nyújtja a tudata csápjait, szinte már önkéntelenül is, és egyszerre érzi a SHIELd rendszereit, kamerákat, számítógépeket. Szinte mindenhol ott van, jelen van és figyel. Rákapcsolódik a kamerákra és csak figyel egenlőre. Nem meri felfedni magát, hisz ki tudja mit tenne vele a SHIELD ha rájönnének mi történt vele. Megtalálja Thorhallát, a gyengélkedőn, Furyt és Tobit is. Egyenlőre őket figyeli és hallgatja, hogy tisztában legyen mi történt, és egyáltalán mennyi idő telt el Magneto támadása óta.

#51 2010-10-26 22:10:48
Morsus
Shadow
A katona biccent.
- Köszönöm, de nem leszünk sokáig itt. Meg kell értenie mától öné a Föld legfejlettebb katonai csoportja és ehhez tudnia kel pár dolgot róla. Nem minden van leírva a papírokba. Bizonyos dolgokról nagyon kevesen tudnak csak.
Mondja a katona.
- Először is szeretném tudni mik a céljai.

Thorhalla
Donald egy intéssel helyre állította az üveget és Halla keze begyógyult.
- Viselkedj. Keressük, de valaki átvert minket. Tudjuk, hogy él és jól van, de azt nem, hogy pontosan hol. Ameddig nincs itt, te menj el az interjúdra. Nem maradhatsz így és nem lehetsz gyenge. Einarért sem. Kérlek.

Tyler
Tyler amikor erre gondol megtalálja a rendszer naptárát. 13 nap telt el. Thorhalla egy orvossal veszekszik, de a kamerákon ő nem látja a harcot és nem is hallja a mikrofonokon. Csak vitát az állapotáról. Tobi a bejáratnál jön befele és Spartannál /Nem Fury / nincs hang. Úgy fest azt blokkolták. A beérkező jelentések szerint egy helikopter száll le a tetőre. Katonai gép. A bázison egy őrszemet állítanak be éppen.

Tobias
- Természetesen.
Mondja a katona.
- Kövessen. Önnek saját lakást terveztek ide, amit a mostantól az eredeti fizetésének háromszorosáért tud majd berendezni. Itt fog találkozni az első saját Őrszem robotjával. A mi dolgunk, hogy kísérjük és megadjuk, amire szüksége van.


#52 2010-10-27 13:54:26
Thorhalla
Az ablaküveg a szemem láttára lett újra jó s a kezemen a seb is gyorsabban gyógyult be, mint kellett volna. Keserűen nevettem fel Donald szavai után, viselkedjem, mintha most kellene elkezdenie gyermeket nevelni, pont neki, csak egy halandó énnek! Így is túlságosan sokáig tűrtem, hogy nincs meg és a halandók nem tesznek semmit! S még menjek el interjút készíteni velük? Tudom, hogy segíteni akar, de akkor is oly nehéz beletörődni. A homlokomat a falnak döntöttem. Az a kérlek a végén, megremegtem.
- Igaza van Donald-nak, hallgass rá – mondta Stephanie is. – És pihenne is kellene Thorhalla, azzal, hogy nem alszol két hete szinte semmit, nem lesz meg előbb Einar, én Jon-t vesztettem el, én is vissza akarom kapni őt.
- Te csak ne érts vele egyet! – néztem dühösen a halandó énem szellem alakjára.
Vettem egy mély levegőt és megdörzsöltem a karomat, fáztam a kimerültségtől, végül visszafordultam Donald felé, miközben Einar kardját a kezembe vettem és megszorítottam a markolatot.
- El fogok menni, csak rendbe kell hoznom magam, utána visszaadom az irányítást is Stephanie-nak – egyeztem bele. – Én csak haza akarok menni – mondtam keserűen továbbra is norvégul. – Miért az van otthon ki megérdemelné a száműzetést? Miért nem a nagybátyám... Loki kapta a büntetést, s miért én, kit átvert, kihasznált, s felhasznált, hogy atyámnak ártson? Miért érdemeltem ezt, mikor csak nevelőszüleimet védtem tőle?
A válasz egyértelmű volt még számomra is, féltek, hogy mit művelne idelenn a halandókkal, ha lekerülne ide. Míg én kisebb fenyegetés voltam.
- S az sem tesz semmit, kinek kellene – néztem a férfira, még mindig norvég nyelvet használva. – Spartan nem tesz semmit! Te többet árultál el mint ő az elmúlt két hétben. Szerkezetet rejtetett el Einar testében miután először elláttad a Namorral való találkozás után. Mivel képesek nyomon követni, hogy merre jár. Nem keresték, annyit nem mondtak, hogy nincs itt Midgardon. Semmit! Jogom lett volna tudni, hogy nem tudják merre van, meddig tűrjem a halandókat, kik azt hiszik, hogy bármit megtehetnek velünk?
Fáradtan löktem el magam a faltól a vállam még fájt egy kicsit, nem tartottam be a pihenést, edzettem Donald tiltakozása ellenére is, így valószínűleg újra s újra felszakadt a seb. Nem pihentem ez volt a másik, amit nem tartottam be, szinte semmit sem aludtam, két-három naponta egy-egy órácskát. Istennő voltam, de ilyen hosszan, sérülten ez nekem is kimerítő volt. nem tudtam, hogy mennyi idő lehet míg a fáradtságtól össze nem esem.
- S miért csak te vagy itt? – kérdeztem a férfi szemébe nézve. – Einar azt mondta, hogy ő Thor-ral beszélt személyesen. Nekem miért nem képes az atyám személyesen megjelenni?

//Tyler és egyéb lehallgatók miatt, ha nem is írtam oda Thorhalla csak norvégul beszél, nem angolul//


#53 2010-10-27 23:58:29
Shadow
Nem ülnek le, mert sietnek, de ehhez képest nem akarnak nagyon a tárgyra térni, hogy elmondják, amit tudnom kéne. Jajj de sokat züllött a katonaság az utóbbi években, hiszen akkor még könyörgés nélkül kinyögték ami rám tartozott ha érdekelt, ha nem. Mindegy, úgy fest, hogy ez ilyen szinten bevett szokás, hogy elnyújtják a dolgot. Arcomon csak a nyugalom látszik, s a kérdés után egy baráti mosoly jelenik meg.
- Mik a céljaim? Magneto és az őt körül vevők megfékezése. Nincs semmi bajom a mutánsokkal, de Magneto tettei bármennyire is azt hangoztatja, hogy a mutánsokért harcol, csak ellentétet szít még jobban a mutánsok és emberek közt. El akarok kerülni egy nagy veszteséggel és károkkal járó teljesen értelmetlen háborút. Ez természetesen csak az egyik célom, hiszen Magneto és társai is komoly veszélyt jelenthetnek, de közel se ő lesz minden bizonnyal az egyetlen aki a békét fenyegeti. Továbbá az épület elleni támadást se szeretném, ha megismétlődne, hiszen az tökéletesen mutatta, hogy súlyos védelmi problémáink vannak, s így sebezhetőek vagyunk. Épp ezért tettem lépéseket és javaslatokat mint tudja minden bizonnyal ennek az épületnek a terveiben is, s a jelen személyzet minden tagja is sokkal jobban lett ellenőrizve, természetesen beleértve jómagamat is. - hangom továbbra is nyugodt – Úgymond a céljaim a rend és a béke fenntartása. - ezután elhallgatok, hogy talán végre megered az öreg nyelve is és elmondja amit hallanom kell.


#54 2010-10-28 17:38:14
Max Evans
Meglepően közlékeny közlegényt kaptam ide magam mellé, az útra a lakás felé... Azt mondja kaptam valami pecót.
- Jó, az jó... és milyen a kecó. Meg, hogy-hogy ott lesz az őrszemem? - Remélem nem arra fogok, majd ébredni, hogy egy olyan böhöm bámul a képembe. De elég jól hangzik ez a lakásos dolog. Ha mindent jól értem drágáért meg is pakolhatom mindenféle jóval. Mondjuk sejtem, hogy mindez azért van, hogy akármikor bevághassanak egy ilyen gépcsodába, hogy terelgessem a lázadó népeket. Alig bírom kivárni...


#55 2010-10-29 15:22:44
Tyler
Egy gondolatnyi idő alatt, felvillan a kérdés és szinte a válasz is megérkezik, tizenhárom nap telt el, mióta ez történt vele....bármi is legyen az pontosan ami történt. Thorhalla szobájában nincs hang, és Spartannál sincs. Egyenlőre nem fér hozzá, és nem is meri megkockáztatni hogy megpróbáljon hozzáférést szerezni. Egyenlőre meglapul, míg tisztázza a helyzetét. Tobira figyel inkább, és az újonnan érkező Őrszemre, és annak a rendszere felé kezd el nyújtózkodni. Valami halvány, olyasmi céllal hogy talán leállítaná, hisz ez egy fegyver a mutánsok ellen, iszonyatos pusztító erővel. Egyenlőre csak feltérképezi, és talán a SHIELD rendszereiben próbál meg az Őrszemekre vonatkozó adatokra bukkanni.

//Bocsi Fury miatt, de már annyi világban játszom hogy néha keverednek a dolgok //


#56 2010-10-31 23:33:12
Morsus
Shadow
- Értem. - mondja a katona és feláll - Kérem ezredes kövessen, amit most látni fog titkosított.
Mondja a katona egy laptopot kapcsolnak be. A monitor egy furcsa épületrészt mutat.
- Ez a queensi bázisunk. Kutató bázis, ahol jelenleg sok minden zajlik köztük két speciális személy tárolása.
A másik férfi megszólal:
- Emlékszik a Times Squaren és a hajó úton történt eseményekre, Pár hete két rabunk elszabadult. Az ön elődei minden telepatát letartoztattak és fogságban tartottak. A mostani két rabunk közül az egyik az a telepata, aki nem szabadult ki, azt hiszem ismeri.
Mutat a férfira, akinek a fejéből drótok állnak ki és a teste mindenhol fémben van.


Thorhalla
Donald békésen nézi a nőt.
- Ők katonák, akiket te megakartál ölni. Mégis mit vártál, hogy kitárt kezekkel fogadnak?
Mondja a férfi.
- Thor is ezzel érvelt Odinnak mégis ide kerültél. Szerintem azért, mert te még megváltozhatsz, Loki már nem.
A férfi levette a szemüvegét.
- Minden rendben lesz, de az embereknek szükségük van rád. Most velük foglalkozz, Einart bízd ránk. Megjött az újságíró, akit kértél.
Mondja a férfi egy pillanatra megfagyva.
- Készülődj.
/Megérkezhet Frank/

Tyler
Tyler pillanatok alatt letölt minden információt a gépekről.

Tobias/Tyler
A katona megrázza a fejét.
- Nem uram. Ez azt jelenti, hogy külön lesz egy lakása és külön egy önnek fejlesztett robotja.
Mikor bekísérik a szobába letudja raknia cuccait. A hely tágas és kényelmes, főleg egy katonai épülethez képest. Utána elkísérik a gépekhez. Ott van az őrszem, amit négy laboros ellenőriz.
- Indulhat!
Parancsolja az egyik, de amikor a robot motorjai felmordulnak és a szeme világítani kezdene Tyler kikapcsolja, ami külső szemek számára olyan, mintha leállna.
- Mi a...
Nézi a csapat meglepve a gépet és újra elindítják.


#57 2010-11-01 06:39:16
Tyler
A kért adatokhoz másodpercek alatt hozzáfér, és ha lenne teste az agyába áramló információ tömegbe valószínűleg beleszédült volna. Így azonban csak nyugtázza hogy immár ilyen adattömeg kezelésére is képes, kisebb gond és figyelem felkeltés nélkül. Míg ő az Őrszem rendszereibe férkőzik addig Tobi is megjelenik, pont az ő személyi robotját választotta és ahogy a laborosok elindítják egy egyszerű parancs segítségével kikapcsolja, majd várakozik, miközben az Őrszemekkel kapcsolatos terveket s adatokat tanulmányozza. Ide több kell, mint hogy egyszerűen kikapcsolja azokat mikor a laborosok be. Különben is nem lehet ott minden Őrszemben, hogy kikapcsolja más megoldást kell keresnie.


#58 2010-11-01 09:51:50
Thorhalla
//Továbbra is norvég, amit mondok//

Blake-re pillantottam és elvicsorodtam. Az teljesen más kérdés volt, de soha sem emeltem rájuk kezet, sőt elértem, hogy Namor békésen távozzon. Ezeknek nem kellett tudniuk, hogy önvédelemből és egyéb okok miatt mit akartam tenni. Úgy pedig pláne nem, hogy ünnepelt hős voltam, igaz ez is kellett nekem, mint Loki társasága...
- De Einar nem – morogtam. – Ő volt a fontosabb számukra, amikor eljöttek hozzánk! És igen azt! A legjobb tudomásom szerint megmentettem a fajukat attól, hogy kiirtsák őket.
Elég sok mindent tettem értük azért, hogy ezt a kis apróságot megtegyék nekem és ne azt tegyék, amit most is tettek. Elfordultam a férfitól, csak akkor néztem vissza, mikor mondta, hogy az atyám pontosan ugyanezzel érvelt a nagyapám előtt, hogy ne küldjön le ide, hanem Loki-val tegye meg. Megráztam a fejemet, talán egy beszélgetés a részéről bőven elég lett volna ahhoz, hogy észhez térjek, ha elmondják az igazat. Nem pedig lehajítanak ide. Minden rendben lesz, hányszor hallottam már ezt az átokverte közhelyet, és nem, nem volt jobb tőle semmi sem. Ismét megráztam a fejemet.
- Rám? – kérdeztem keserűen. – Inkább rá, mintsem rám...
Vettem egy mély levegőt, amikor mondta, hogy itt van a halandó, akivel Stephanie beszélt meg egy cikket. Egy kis fiú, akit még Miller küldött annak idején elvonóra, most pedig kinn volt. És úgy tűnt, hogy élete szerencsecsillaga felragyogott az ősi istenek jóvoltából. A vállamhoz nyúltam, ahol a sebem volt, még mindig fájt.
- A sebem meddig fog még fájni? – kérdeztem. – Egy nyílvessző okozta seb sem kínzott még eddig...
Felkaptam a palástomat a székről, ahol korábban hagytam, még vártam Blake válaszát, hogy mit is mond még. A fiú pedig végül is ide is jöhetett, ha akart valamit tőlem...



#59 2010-11-01 15:04:37
Max Evans

Fenomenál kis kecó, meg tiszta felvilágosítás. Bár nem néztem meg még milyen a felszerelés, meg a világítás. Mert rögtön tovahalad a mi kis fogatunk, amint ledobom a cuccom.
- Azta, de tiszta, meg steril a szoba… Und házhoz jön a vacsora? – Köszönök be, majd ki és indulok is „ruhát próbálni”. Vagyis lerongyolunk a hangárba és ott vár pár fehér köpenyes alak, meg egy olyan gép arra most szavam nem akad. Nem azért mert olyan… fenomenál, csak akkora cucc, olyan metál, hogy nem tudom körül írni, hogy miből is áll. No, de elég gagyi képet fest…
- Épp, hogy csak felvillan, egy másodperc se és olyan sötét lesz, mint az est… Már a szeme, akarom mondani… Ni má’ kaputt? Mivan srácok nem tudjuk berúgni vagy mi a tény állás?- Bíztató, de jobb bent, mint kint. Mikor a terepen pár mutáns elhint, egy két érdekes képességével, akkor örülnék ha megállna…


#60 2010-11-04 00:53:45
Frank Walter
Hogy lesz egy drogosból riporter? Ez egy vicces sztori elmesélem. Először is végy egy tüntetést. Sodorj bele egy rakás fiatalt, és durrants le pár embert a tömegből. Következő lépésnél hagyd egy kicsit forrni a tömeget, hadd kezdjen el menekülni, és hagyd, hogy a drogos belekeveredjen. Vedd ki a drogost, és rakd egy helyre egy pszichopatával, majd húzd ki a bajból egy zsaruval. Küldd elvonóra és hagyd ott állni egy évig. Ne hagyd, hogy a sutyiban becsempészett és az alagsorban termesztett fű, esetleg keményebb anyagok bemocskolják, mert ilyenkor nagyon érzékeny. Amint letelt az idő, engedd ki, és hagyj neki egy üzenetet egy cikkről, amit egy hősnőről kell megírnia.
Így itt állok b*zd meg, a S. H. I. E: L. D. egyik épületének orvosija előtt, és azt várom, hogy valaki felkeltsen, mert ez így egy kibaszott hosszú trip már. Nyílik, az ajtó… hát hajrá Franky-boy pattanj be. Orvos és egy… Azt a k… khm… helló? azt a k*rva életbe! Ó helló szépségem!


#61 2010-11-07 21:27:47
Shadow
Végre eljutunk a lényeghez, s lassan indulok meg a gép felé, amin nézem a megjelenő dolgokat, miközben a hozzá tartozó magyarázatot hallgatom.
- Értem. - mondom nemes egyszerűséggel, majd a laptophoz közelebb lépve nézem a képernyőjét, s sóhajtok. - Igen, emlékszem azokra az eseményekre. - nem akartam hozzá tenni, hogy túl jól is, hiszen ez nem tartozott rájuk. A lényeg az, hogy tudom amit tudnom kell azokról, s most már tudok mást is hála eme katonáknak, akik elmondanak mindent, amit csak tudnom kell.
- Voltak az elődeimnek hibás döntései, amikből szerencsére tanulhatunk, hogy ne kövessük el azokat mi is. - arcom meg se rezzen ahogy a képen lévő férfit nézem – A telepaták aktáit is kérném mindennel együtt, amit a letartóztatásuk után tettek velük, s ha kérhetem, akkor kihúzások nélkül. Lehet majd még hasznunkra lehet valamelyikük, s lehetőleg olyat szeretnék kiválasztani, aki még vállalná önként is. De most kérem folytassa, mert nem akarom önöket a szükségesnél tovább feltartani. - hangom nyugodt, tárgyilagos. Nem akarom őket hamar kidobni, de ha már mondta, hogy sietnek, akkor haladjunk rendesen. Még úgy is lesz dolgom ezután is, ha más nem papírokat aláírni, s ha kell visszavonulni a szállásomra, hogy ott pihenjek egy kicsit tervezgetve a továbbiakat.



#62 2010-11-17 00:18:20
Morsus
Shadow
A katona megértően figyel.
- Nos persze. Xavier az egyetlen túlélőnk. Az első tizennyolc telepata belehalt vagy a képesség blokkolásba, csak három erős személy élte túl. Az adatait máris megkapja.
Ezzel a másik férfire néz, aki átadja azokat.
- A másik fogjunk egyedibb esett. Egy éve jelent meg a semmiből Washingtonban és hatvanhat ügynökünk halt bele mire elkaptuk tovább egy teljes katonai bázist semmisített meg.
A gépen mutat egy lebilincselt meztelen alakot, akinek a lábai és kezei eltűnnek a hatalmas fémek között. Mellette oldalt képek az első felvételről, amikor megjelent:
http://media.comicvine.com/uploads/0/5078/1086743-hush.jpg
- Azt állítja, hogy a jövőből származik és a dns teszt igazolni látszik mivel a szerint az apja egy városi detektív, aki csak két évvel idősebb a "fiánál". Továbbá a felszerelése sosem látott technológiából áll. Speciális pisztoly különböző módokkal és teleportációs technológia, ami szinte bárhova eljuttathat. A tudósaink lassan megértik mi hogyan működik és akkor képesek leszünk gyártani is ilyesmiket.
Erről is megkapja az aktát.

Halla-Frank
Blake szomorúan figyelt majd a végén válaszolt:
- A sebed már jól van, de inkább a kapkodásod miatt nem gyógyul. nem pihensz nem tudsz rendbe jönni se. Félek tőle a fájdalmat inkább te generálod Einar miatt,d e ígérem neked, hogy előkerítem őt.
Mondja a férfi és kifelé beengedi Franket a terembe.

Tyler-Max
Tyler ismét leállítja a gépet, de a harmadszorra az beindul így Maxnek büszkén mutatják a tudósok a fejlesztett vázat és a fegyvereket. A hangtól a taszítósugáron át, a rakétákig. A végén Maxet megkérdezik, hogy akarja e tesztelni vagy inkább enne e.
Tyler gyorsan rájön, hogy a központi rendszerek rá vannak épülve a shield központjára szóval onnan is lehet őket irányítani, mint valami távirányítós autókat. Szóval még kis is kapcsolhatja mindet egyszerre, amúgy a robotok nagyon ellenállóak és szinte nincs gyenge pontjuk, viszont csak öt készült el jelenleg. A fejlesztések között többször emlegetve van egy "fájdalom" nevű forrás, amihez jelszó kell, hogy elolvashassa és amitől a legtöbb új technikai felszerelés származik és egy "fury" nevű másik projekt, amit az őrszemekkel együtt készítenek.


#63 2010-11-17 08:51:40
Thorhalla
Felnéztem Donald-ra és nagy levegőt vettem. Az átokba, szóval a szavai alapján legalább addig nem fogok rendbe jönni, amíg Einar-t nem kapom vissza, mert addig nem fogok pihenni és az átokverte modern fegyver okozta seb sem jön teljesen rendbe. Idegesen szorítottam a kezemet ökölbe, gyűlöltem tehetetlen lenni és ennél igazából még a halálos sérüléssel kutakodni is jobb lett volna, mintsem itt ülni úgy, hogy semmit, de semmit sem tudok tenni.
- Köszönöm Donald! – mondtam még mindig norvégul. – Az ősi istenek kísérjék utad!
Köszöntem el tőle, s ekkor végül a halandó is megjelent. A fényképek alapján felismertem, hogy valóban ő volt. Az arcán a szokásos pillantás és döbbenet, mit oly gyakran láttam a halandók arcán, mikor tekintetük rajtuk időzött.
- Kérlek drágám az álladat szedd össze a padlóról – mondtam. – S gyere be!
Ahogyan Donald eltűnt elfordultam az ajtótól s az ablakhoz sétáltam újra, kinéztem rajta, de semmi változás az előzőekhez képest, csak egy újabb ígérettel lettem gazdagabb. Merre járhatsz kedvesem? Megráztam a fejemet s visszafordultam a halandó felé, amennyire zavarban van ez jó szórakozásnak tűnt.
- Hogyan tovább? – érdeklődtem. – Nem igazán tudom, hogy mit kéne tennem, nekem ez lesz az első – mosolyogtam rá.


#64 2010-11-17 11:41:36
Tyler
Sikerül leállítania a gépet, de azt többszöri próbálkozásra újra elindítják és felajánlják Max-nek hogy tesztelheti. Egyenlőre abbahagyja a játszadozást, ezzel az egyel, és az Őrszem adatait tanulmányozza át. Nagyon ellenállóak, és szinte mindenféle fegyver megtalálhatóak rajtuk. Erősebbek és jobbak mint egy katonai osztag. Ha ezeket bevetik, nem sok minden áll meg előttük. Ha lenne most arca akkor eltorzulna a dühtől, de így csak enyhe bosszúságot érez. Kinyújtja a tudata csápjait, óvatosan halad előre. Hamar rájön, hogy a SHIELd központjából képes irányítani mindent, ami azokra rá van csatlakoztatva. Így az összes Őrszemet képes lenne kikapcsolni, vagy az irányítása alá vonni. Ezt megjegyzi, majd egy újabb érdekes tény ragadja meg a figyelmét. Fury kódnév és egy Fájdalom nevezetű, ami az Őrszemekhez való technológia hátteret adta. Ahhoz jelszó kell, így egyenlőre hagyja. Megpróbálja feltörni és többet megtudni a Fury projektről. Talán lassabban fog menni, nem akarja felhívni a figyelmet feleslegesen magára, s közben megpróbálja az Őrszem tesztjén is rajta tartani a "szemét" ha ez lehetséges.


#65 2010-11-18 21:44:14
Max Evans
Csak nézem a sok köpenyest meg hasonló alkalmazott labor patkányt. Mintha csak külső szemlélő lennék és azon hasonlat baszogatja az agyam jobb féltekét, hogy ezek itt olyanok a gombok nyomogatása közben mintha rárántanának. Annyira elvannak telve ettől a pusztító monstrumtól és közben látom lassan miként jár le a mi szavatosságunk. Ma még én vezetem, holnap már ő vezet engem és kitudja még mik lapulnak ennek a cégnek a karton dobozaiba. De ahogy mondják: "Megszoksz vagy megszöksz." Avagy amíg a falka tagja vagyok, nem harapnak meg a farkasok. De bár fasza ez a sok effekt, meg hogy csillog, villog. De engem annyira nem hoz lázba, főleg mikor eszembe jut a kérdés után, hogy ez nekem a minden napos rutinom lesz. Meg is kordul a gyomrom válaszul, de nem elég hangos szal közvetítek.
- Steaket jól át sütve, krumplit köretnek és a többivel lepjenek meg! Ha nincs más, akkor Boon lelép... - Mondom jó kedélyűen, ahogy hirtelen élet szabadul belém és ha senki nem áll elém megyek előre, de még az irány nem adott.


#66 2010-11-19 21:06:13
Shadow
Hallgatom az infókat, ahogyan a képeket nézem. Átveszem az aktákat, s gondolkozva nézek magam elé.
- Xavier és eme férfi is hasznunkra válhat később, bár a jövőből érkezettel lehetnek gondjaink, így egyenlőre zárjuk el rendesen, s minden aktát tüntessenek el róla. Jobb, ha még kevesebb feljegyzés van róla, mert nem lenne jó, ha ellenünk tudná valaki fordítani. A legjobb döntés éppen ezért, ha megtaláljuk a módját, hogy hogyan fordítsuk a mi oldalunkra. Hogy mit tehetünk ez ügyben, azt majd későbbi alkalommal tárgyaljuk meg, mert egyenlőre nem szeretnék elhamarkodott döntéseket hozni első hallás után. - Az aktákat fogom és az asztalomra rakom, majd visszatérek a két katona mellé, hogy tovább hallgassam amit még mondani akarnak. Az már most szinte biztosnak tűnik, hogy a jövőből érkezett férfi mindenképp kétélű fegyver, akit nem érdemes addig elengedni, amíg nincs meg a módszer, amivel teljesen az irányításunk alatt tartható. Meg kell találni a gyenge pontját, s azt kihasználni, de ezen még gondolkoznom kell, mert rám is veszélyt jelenthet. Xavier se veszélytelen, hiszen rájöhet a trükkre, s akkor gondjaim lehetnek. Mégpedig elég nagyok.
- Még miről kell tudnom ezeken kívül Tábornok úr? - szólalok meg újra nyugodt hangon.


#67 2010-12-02 23:24:17
Frank Walter
Okééé, ez pont úgy hangzott, mintha a szüzességét akarnám elvenni. Mondjuk beszarnék, ha még szűz lenne. Nem pont úgy néz ki a drága… Vigyor az arcra, kéz a zsebbe, cigit ujjak közé, morzsolgasd. Lehet, hogy egyszerű lenne letenni a s… magunkat. Frank, a k*rva életbe ne káromkodj! Irány egy szék, és ha ledobta magát a csaj valahova, leülünk. Zsebekbe turkál, diktafont keres. Ha megtalálom ezt a ketyerét, akkor felőlem bele is csaphatunk, ha nem bánod. Hol a f*szomban van? Egyébként én sem vagyok túl gyakorlott ebben… Itt nincs… itt sincs.. itt sincs… de akkor hol… Tulajdonképpen nekem nagyobb meglepetés, hogy itt vagyok, mint neked… De hova a rákba raktam ezt a telibehányt majomk… Megvan! Diktafont elő, de még nem bekapcsol. Kezdhetjük?

Majdnem félórát ülnek itt Ez megszokott katonai vallatás. Ekkor egy japán tolószékes nő gurul be. Ölében négy akta van. Nyugodtan kinyitja őket. Kicsap egy képet egy idősebb és erősebb alkatú Millerről pontosan Jon elé.
- Az egyik shield speciális ügynökünk.
Majd egy képet egy kedvesen mosolygó egészen könyvmolyosan öltözködő Stephről.
- Egy viking mitológia szakértő és shield tanácsadó.
Melissa elé egy képet, ahol ő nem is lát különbséget.
- A rejtélyes nem emberi lényünk.
Ramirez elé egy megbilincselt képet rak, amin ő van és éppen hatalmas gépekkel tartják fogva. Mintha enyhén csillogna.
- Az egyik legveszélyesebb gyilkos Amerikában.
Utolsónak Redbow elé egy nagyon hasonló fiúról képet, aki éppen az egyetemi campuszon beszélget a lányokkal.
- És egy egyetemista.
Mondta majd begurult az asztal elé.
- Most mondják el nekem, hogy mi a közös ezekben a személyekben, és hogy még érdekesebb dolgot tudjak meg, hogy lehet, hogy ötökből négyet jelenleg élő adásban nézünk egy kameráról maguk mégis itt vannak.

//Előzmény: New York állami erdőségek//

Szóval minket nem ismert a fickó, de Jon-t igen, hurrá, haladunk! De igencsak hamar belénk is fojtják a szót, így már csak ki kellett várni, hogy megérkezzünk oda, ahova, azonban egy mondat még nálam is kicsapta a biztosítékot.
- Legalább tudjuk, hogy a SHIELD ügynökök ebben a realitásban is ostoba barmok, mint a sajátunkban – mondtam lesújtóan. – Mutáns? Kikérem magamnak ezt a szánalmas lealacsonyítást…
Félistennő voltam, nem pedig holmi egyszerű mutáns. Hihetetlen, hogy ennek mertek nevezni, csak had beszéljek a parancsnokukkal és máris megüthetik a bokájukat. A kiszállás után zsákot húztak a fejünkre, mintha olyan sokat számítana, mert akár használhatnám valamelyik itteni barom érzékszerveit és ugyanúgy látnám, hogy mi merre van. A hosszú várakozásnál unottan ültem le a földre az egyik sarokba és itt mondtam el a többieknek, amit láttam, természetesen telepatikusan.
~ Itt is van tényleg egy Jonathan Miller, ex-katona, ex-SWAT, majd FBI… te jó ég, erre még létezik az FBI, majd FBI speciális ügynöki munkája mellé SHIELD-es lett. Ember, képességek nélkül. Úgy tűnik itt nem érte akkora sokk, mint odahaza, hogy megjelenjen a képessége 22 éves korára. Lényegében ennyit tudtam róla, így hirtelen. ~
Fél óra múltán, ami most hihetetlen rövidnek tűnt azok után, hogy mennyit töltöttem már börtönben és kihallgatókban korábban megjött egy nő is. A szőke haj, kék szemek, átlagos öltözködés, nem túl kirívó.
- Még szerencse, hogy nem így nézek ki – jegyeztem meg elégedetten.
Jon hasonlított, csak idősebb volt, a hajasbaba pont ugyanolyan, ijesztő valóban. A többiek pedig.
- Látom Ramirez itt sem hazudtoltad meg önmagad – néztem a társunkra.
A dínó meg szóra sem érdemes. A nő szavaira
- Ugye nem akarja azt mondani, hogy ebben a világban senki sem ismeri a sci-fit? Ha igen, akkor szerintem már maga is össze tudja tenni, már ha van egy minimális esze…
Közben nagyon óvatosan próbáltam belenézni a nő fejébe, magunkról, illetve a többiekről, meg a világról megtudni valamit, úgy tűnt, hogy eddig ő a legjobb információforrás.

Jon csak csendben utazott, ő nem kérdezett, nem próbált védekezni, annak nem jött el az ideje egyelőre. Azt érdekesnek találta azonban, hogy mutánsokat tényleg ismerték, a Spartan név azonban tényleg neki sem volt ismerős. Hagyta, hogy őt is elvezessék a kihallgatóba, ahol végig csöndben, szótlanul várakozott. Még akkor is, ha Lyesmith képes volt arra, hogy az információkat megossza vele és a többiekkel. Csak akkor állt fel a székről, amikor a tolókocsis nő beérkezett. Ha látott rajta valamilyen jelet, ami a katonaságot, vagy a SHIELD-hez tartozást jelképezte, akkor tisztelgett is neki.
- Asszonyom! – mondta.
A képre nézett, a hasonlóság tényleg eléggé megkérdőjelezhetetlen volt, csak saját maga fiatalabb kiadása volt annak a férfinak, aki a képen volt. úgy tippelte, hogy legalább hét-nyolc év lehetett a különbség közöttük. Melissa szavaira csak bólintott, hogy igen, majd ő elmondja, végtére is ő maga volt a csapat vezetője és az, aki értett a fizikához. Azonban Steph szavai teljesen feleslegesek voltak.
- Lyesmith! – szólt rá a rokonára. – Nem kapott engedélyt arra, hogy megszólaljon!
Még megvárta, hogy esetleg Ramirez és Redbow akarnak-e valamit mondani, ha nem, akkor odafordult a nő felé.
- Kezdésnek szeretném bemutatni magunkat, a hölgyek Stephanie Lyesmith és dr. Melissa McKenzie, az urak, John Redbow és Andrew Ramirez, saját magam pedig Jonathan Miller vagyok. Nagyon úgy tűnik, hogy valamilyen oknál fogva törés keletkezett az önök és a mi realitásunkban. Mi a saját világunkban a SHIELD ügynökei vagyunk, legalább is, ami engem, Ramirezt és Lyesmith-t illeti, ezenfelül a Különítmény tagjai vagyunk, egyfajta szuperhős csapat a világunk legnagyobb hőseiből. Küldetésen voltunk, ahova a küldetés vezetője kirendelte Mr. Redbow-t és a doktornőt is asszisztálni. A küldetés csapda volt és egy robbanás történt, mindannyiunknak ott kellett volna meghalnia, de valamilyen oknál fogva nem messze attól a helytől találtuk magunkat, ahonnan kihívtuk a SHIELD-et.
A nőre nézett, ha látta, hogy nem érti, akkor ismét megszólalt.
- Bizonyára itt is ismert a multiverzum elmélet, elméleti fizikából – mondta. – Ami szerint több különböző realitás is létezik, amik kicsit, vagy éppen nagyon eltérnek egymástól. olyasmik, mint a dimenziók, csak sokkalta nagyobbak annál. A dimenziókat bizonyára ismerik, hiszen láttuk, hogy itt is vannak Áz istenek önök között. Az eddigi bizonyítékok alapján nagyon úgy tűnik, hogy a robbanás, ahelyett, hogy megölt volna minket tényleg egy hasadékot robbantott térben és időben és ebbe a realitásba kerültünk a mienkből. Ez a magyarázata annak, hogy itt vagyunk és ön mégis figyelik az önök világában élő énjeinket is.
Ismét elhallgatott, hogy megvárja a nő reakcióját, majd újra megszólalt.
- Amennyiben lehetséges a segítségüket kérnénk abban, hogy hazajuthassunk innen.

A helyzet egész izgalmas. Elkapnak, letartóztatnak és elvisznek valahova. Mondjuk elsőre sokkal izgalmasabb volt, az újdonság varázsa miatt. Vicces akkor is a SHIELD kapott el hasonló módon. Egyszer még meg kell hálálnom nekik. A fél óra várakozás is kellemes, gondolatban újra és újra lejátszom a lehetséges következményeket. Már most kíváncsian várok mit fognak szólni a multiverzum elmélethez. De minden jó egyszer véget ér. Beteg mosollyal figyelem a beguruló nőt. Ha nem mosták le az arcomról savval a festést akkor még a hangulatom is egész jó. Mindig jó érzés tolószékeseket látni. Nem igazán figyelek rá, hogy mit mond vagy mit reagál, fejben már előre lejátszottam most csak a konkrét tényeket tartom szem előtt. Nem fontos csak magamat foglalom el ezzel. A képet ha tudom megfogom és magam elé emelem.
~ Amerika egyik legveszélyesebb gyilkosa. Ez túlzás, de a kép alapján egész jó helyen állok. A képességem valamilyen csillogó külső, ha jól sejtem védelem is jár vele máskülönben már lelőttek volna. Talán most ilyen lennék ha a SHIELD nem kapcsol le azonnal és állít állományban. Különös. Valószínűleg teljesen elmebeteg vagyok és ha jól sejtem a gépek sem véletlenül vannak ott. Az érdekelne a HUD-om még megvan-e.
A kép maga is érdekes, de Stephanie sem hazudtolja meg magát, muszáj megbontania a rendet. Egész jól csinálja.
- Ez tetszik.
Jelentem ki röviden. Hagyom hagy beszéljen Miller és a többiek addig én a képet nézegetem. Nem hiszem hogy sok mindenre jutnának, nem vagyunk hivatalosan amerikai állampolgárok és ha most hallanak először a többi világról, akkor nemzetbiztonsági ügy lesz az esetből, ami során már bármit megtehetnek. Na azért nem bármit. Hehe.

Redbow Melissa szavai után felemeli a kezét.
- Bizony, én voltam a t-rex.
A nő szótlanul figyelt. A feszültséget tapintani lehetett. Kezeit a széke karfájára helyezte majd Stephre pillantott.
- Ha maguk tényleg egy másik realitásból jöttek akkor most figyelmeztettem, hogy a világunkban a telepátia kényes téma és ha még egyszer megérzem, hogy a fejemben próbál olvasni akkor áramot vezetek magába ezzel a kis gombbal az ujjam hegyén addig ameddig maga már csak rajzfilm villámokat fog látni. Ha igazat mondták ismerhetik a shieldet és tudhatják, hogy nem tűrjük a kémkedést.
Majd ismét elhallgat és a képekre néz.
- Nem maguk lesznek az elsők, akik másik realitásból jöttek. Már volt ilyen ügyünk, a szerencséjükre ellentétben az elődeimmel én nem fogom magukat egy kis lyukba elzárni. Ellenben nem is engedhettem, hogy szabadon rohangáljanak. Richards pont most dolgozik egy kapun más realitásokba addig is maguk teszteknek lesznek alátéve. Vér, vizelet és bármilyen minta. Képesség felmérés, sugárzás teszt, hogy lássuk a világuknak maradt-e nyoma a testükön. Maguk állítólag shield ügynökök voltak a saját világukban hát mi is így fogjuk önöket kezelni. Ellenvetés?
Kérdezte a nő komoran.

A szemét figyelem a nőnek és az egész alakját is. Értem amit mond, de próbálok a sorok, a reakciói mögé látni. Talán sikerül valamit meglátnom abból mi motiválja, mi mozgatja és mit gondol rólunk. A szövege nem hat meg, én is ezt mondanám a helyében, természetesen nem akar elzárni egy lyukba, de szeretne minket egy biztonságos helyre eltemetni, vagy kihasználni a helyzetet. Természetesen ez az USA, minden ami nemzetbiztonsági ügy, az gyakorlatilag titkos és meg sem történt, legyen az bármi is. Hehe. Vicces. Ha ők ilyen szabályok szerint játszanak, akkor kénytelen leszek én is.
~ Érdekes. Képesek érzékelni a telepátiát, hacsak a nő nem telepata vagy az őrök egyike. Nem rossz.
Először Stephre pillantok, aztán a nőre, és megszokott módon, akár még bilincsben is, kissé unott, kissé csalódott arccal kezdek tapsolni. Akkor is megteszem ha kellemetlen. Kivárom Miller véleményét és parancsát, ezúttal is rá hagyatkozok. Azonban miután befejezte én élek a fellebbezés jogával és a csinos tolókocsishoz szólok. Közben az arcom néha önkéntelenül megrándul, de próbálom visszafogni magam.
- Tisztában vagyok vele, hogy semmilyen emberi, főleg nem USA állampolgári jog nem érvényesül az esetünkben... De hálás lennék, ha megadná a lehetőséget, hogy négyszemközt beszéljek magával. Sokkal jobban menne az együttműködés.
Egyébként annyira nem érdekel, ez az egész. Ha Danvers ezredes hajlandó volt egy ilyen őrülttel valamit kezdeni, akkor itt sem lehet rosszabb a helyzet. Vagy mégis? Pont ez benne a jó...

Elfintorodtam a nő szavaira, majd lesajnálóan néztem rá.
- Kémked a halál ebben a szánalmas alulfejlett technológiai kőkorszakban – mondtam megvetően. – Még ha kémkedni is küldtek volna ide minket, abból, amit láttunk eddig, maguknak semmilyük sincs, ami nekünk kellhetne. Nem mintha azon felül bármire szükségünk lenne, hogy találják meg a módját, hogy hazajussunk.
Csípőre tettem a kezem és ismét megvető, undorodó fintorba húztam az ajkaimat, ahogyan ez a nyomorék nő beszélt tovább.
- Richards? Az a tizenhat éves inkompetens alak, akit mindenki vert a középiskolában? Mi lenne ha inkább Tony-t hívnák ide, neki legalább esze is van és könnyebben boldogulunk vele, mint azzal az áruló Richardssal, aki lepaktált a világot elpusztítani akarókkal! – sziszegtem. – Tudja, Antony, vagy Tony Stark, milliárdos, tudós, üzletember, playboy!
Reméltem, hogy létezik és vele lehet beszélni bármilyen formában. Persze nem zár lyukba, de azért el sem enged minket, ezen gúnyosan kacagtam fel, ahogyan azon is, hogy a hajasbaba és Ramirez miket is mondtak.
- Persze, nem enged el, de nem is zár be, kérem ne nézzen komplett idiótának minket. A kettő között kvázi nincs különbség. Nem egy cellába kerülünk, hanem maximum egy lakásba, de a többi ugyanaz.

Ahogyan a nő megérezte azt, hogy Lyesmith a fejébe próbál nézni ezt megjegyezte Miller magának. Tehát kaptak az ügynökök ebben a világban is telepetikus támadások ellen. Ez is egy fontos dolog volt, ahogyan Ramirez felajánlotta, hogy négyszemközt akar beszélni a nővel más esetben még bele is ment volna, de még nem voltak abban a helyzetben. legutóbb sem volt jó vége annak, amikor külön szedték hasonló okokból a csapatot.
- A kérését én tagadom meg Ramirez – mondta.
A nőre nézett ezek után.
- Minden tiszteletem az öné asszonyom, de megtagadom a kérést. Ön bizalomról beszél, ennek ellenére, amikor ki akarja valaki deríteni, hogy megbízhatunk-e önökbe és nem akarnak-e tényleg ártani nekünk, akkor ön egyből fenyegetőzik – pillantott Lyesmith-re. – A vizsgálatokat és teszteket is meg kell, hogy tagadjam, egyszeri alakalom lehet és azt is legfeljebb a doktornő végezheti és ő vehet vért és egyéb mintákat a csapatom tagjaitól – ekkor McKenzie-re nézett. – A csapat fele civil, az irányukban elfogadhatatlan az, hogy ügynökként kezelik őket, révén katonai képzést sem kaptak, se semmilyen harcit. A csapatom tagjai elég kínzásnak és kísérletnek voltak a saját világunkban kitéve az ellenségeik, vagy épp szövetségeseink által – itt Ramirez-re pillantott, hogy az utolsót rá érti. – Az embereim különlegesek több szempontból is és ahhoz sem járulok hozzá, hogy külön válasszanak minket. Természetesen megteheti, de akkor biztos, hogy semmilyen bizalom nem lesz közöttünk és mindez mindenki munkáját megnehezíti. Örömmel elmondunk mindent, amit akarnak, amennyiben bebizonyosodik, hogy ön is állja a szavát és nem csak ígérgetései vannak, amiket amint megtud mindent egy fejlettebb realitásból származó csoporttól elás minket valahol, vagy éppen likvidáltat, mint az állítólagos elődjei. Ők az én felelősségem asszonyom és mindent megfogok tenni, hogy hazajuttassam őket, mert a parancsnokuk vagyok.
Mindvégig a nő szemébe nézett és a megszokott ridegséggel, merevséggel beszélt. Ő maga nem fenyegetőzött, csak tárgyilagosan beszélt.

A nő arcán rideg megvetés jelent meg.
- Téved Milller. A bizalom azért kell, hogy ne végezzük ki magukat és ássuk névtelen tömegsírba a testüket egy dél-afrikai lepratelepen. Nem tudom milyen virágkötöző-szerelem világból jöttek ahol tűrték ezt a modort, de nincsenek ott. Jelenleg maguk terroristák, egy idegen hatalom ügynökei. Nem tervezem kínozni magukat, de tudni akarom mire képesek, mik a szakértelmeik és mennyire bízhatok meg magukban. Eszem ágában sincs hadszíntérre vagy katona képzésre küldeni egy harminckilós nőt, akinek a haja teszi ki a testsúlya hetven százalékát.
Ezzel a nő előre hajol.
- Legyenek kedvesek, figyelmesek, tisztelettudóak, őszinték és segítőkészek. Cserébe én ellátom magukat, étel, gyógyszer, lakhely. Háromcsillagos hotel ellátását kapják és a csillagok növekednek minél hasznosabbak nekem. Megkapok mindent megadok mindent. De ha hazudnak, ellenállnak, trükköznek, vagy a kis íjászlány folytatja ezt a rossz ripacs viccelődést, amivel valami súlyos komplexust próbál elnyomni... Én is így fogom magukat kezelni. Magukra bízom a döntést.
Shan egyszerűen kigurul a szobából.
- Kapnak egy percet, hogy megbeszéljék.
Ezzel az ajtó kitárul és a nő távozik. Mikor az ajtó bezárul John sóhajt.
- Hiányzik Danvers...

Miller továbbra is állta a nő tekintetét, egy pillanatra sem rezzent meg a fiatal kora ellenére, túlságosan is sokat látott ahhoz, hogy megijedjen. Még így is hazudhatott a nő, nem tudták kideríteni, így megtudnak mindent, aztán ölik meg őket, ez is benne volt a pakliban. De legalább egyértelmű lett, hogy miért is vannak katonák a SHIELD élén és miért nem jó oda egy civil.
- Félreértett, én csupán a kísérleteket utasítottam vissza, a szóban feltett kérdésekre mindenki választ ad. A vizsgálatokat is azért, mert nem egyszer fordult elő, hogy rutinvizsgálatok során állítólagosan a mi érdekünket szolgálva korlátozni akarták a személyi jogainkat, szabadságunkat és illegális anyagokat, nanobotokat jutattak a szervezetünkbe, hogy így is nyomon kövessenek minket – mondta.
- Maga próbálja kompenzálni azt, hogy nyomorék és tolókocsiban ül. Mindenkit gyűlöl, aki jár… nincsenek komplexusaim, valóban istennő vagyok, ahogyan Miller is isten – jegyeztem meg unottan.
- Lysmith! – nézett rá szigorúan Miller. – Most azonnal kérjen bocsánatot! Ez parancs!
- Feleségül ne vegyem? – kérdeztem, majd odafordultam és a legártatlanabb arccal néztem rá. – Elnézését kérem, asszonyom!
Mind a ketten utána csöndben figyelték azt, hogy a nő távozik, majd Steph szólalt meg előbb Redbow szavaira.
- Nem csak Danvers, de még az az anyaszomorító, hazaáruló patkány Fury is – mondtam. – Ennél a kurvánál még Chang is jobb… pedig azt a picsát is nehéz überelni… azt hittem lehetetlen, de másik realitás, új versenyzők.
- Csak arra kérhetem önöket, hogy ne hazudjanak, remélhetőleg belemegy abba, hogy a vizsgálatokhoz szükséges vért a doktornő vehesse le, utána ők azt tesznek vele, amit akarnak, de bizonyosságot akarok arról, hogy nem-e fertőzöttek a szettek, vagy került-e bele olyan anyag, ami káros lehet bárkire. Ami nem sért nemzetbiztonsági kérdést arra válaszoljanak a legjobb tudomásuk szerint…

Kezd a játszadozás érdekes lenni. Hehe, érdekes. A nő egészen konkrét ahhoz képest, hogy bármikor bármit hazudhat. Hiba lenne hinni neki, de az ő álláspontját is megértem ha nagyon akarom. A szállodás dolog még tetszik is. Egészen kihívó játék növelni a csillagok számát, hátha a végén több lesz mint öt. Hehe.
~ A doktornő kiakadt, nem hittem hogy valaha hallom így beszélni. Ez már egy kellemes hely. Lysmith se viseli jól, de ő magához képest teljes mértékben úgy viselkedik ahogy szokott, semmi különös extra. Miller korrektül tárgyal. A számításaimat elég könnyen keresztül húzta, egyelőre. Redbow... hmm... csöndes, magát adja.
Vagy nevetnék vagy ásítanék a jeleneten, de mindenesetre tetszik! Nagyon tetszik ami itt történik. A zűrzavar lassan kitapintható lesz. Nyugodtan végiggondolom mit is tehetnék. Van igen sok ígéretes lehetőség, de szeretnék kockáztatni, úgyis mindegy, hátha nyerek vele. Talán pont a legkétségesebb terv lesz a nyerő és hasznát is látom a helyzetnek. Miután a nő távozik lassan nyújtózkodom és megvárom amíg mindenki elmondja amit szeretne.
- Felülírom, hogy megtagadta a kérésemet. Ha nem beszélhetek a tolószékessel négyszemközt, dezertálok. Ezért egy idegbeteg, a SHIELD által kihasznált fiatalkorút még nem is hibáztathat, főleg azután amit Chang művelt. Fegyver nincs, hogy lelőjön érte, maximum Lysmith képessége tarthat vissza vagy ha Redbow T-Rex formában van. A másik oldalon a fejemben van a Stark testvérek terveinek nagy része. Meg úgysem tudok hazudni.
Igazából ezek a feltételeim. Aztán majd az itteni SHIELD kitalálja hogy mit kezd a helyzettel. Maximum nem engedik. Ez még vicces is lehet.

Melissából kitör egy igen idegen szitok. Millerék heves vitába kezdenek majd Ramirez ridegen bejelenti, hogy képes lenne dezertálni. Redbow némán ül közöttük és enyhén pirulva körbe néz.
- Hát...
Motyogja bizonytalanul.
- Mondjuk egy pohár víz jól esne.
Jelenti be zavartan, de az ajtók nem nyílnak ki. A csapat tudja, hogy megfigyelik őket. Minden másodpercben az életükről döntenek. Érezhető volt a feszültség, szinte tapintható.

Bla, bla, bla. A lábaimat is feltettem az asztalra és úgy dőltem hátra. Gúnyosan nevettem fel azon, hogy Ramirez továbbra is dezertálni akar. Tudtam, hogy figyelnek, de úgysem érdekelt még annak fényében sem, amit mondani készültem.
- Mert roppantul érdekli ám az ittenieket, hogy mire készülnek a Stark testvérek, mintha olyan nagy befolyással lenne bármelyik másik realitásra a személyes kis háborúskodásuk – jegyeztem meg megvetően. – Mit vársz Ramirez, szerinted eladod nekik, hogy micsoda vérszomjas tömeggyilkosok vagyunk és te vagy a csapat angyalkája? Ne felejtsd el drágám, hogy otthon téged ki is végezhettek volna, mert agyonlőtted a kedves szüleidet, mert nem hagytak az X-boxon játszani…
Unottan ásítottam egyet.
- Nekem kéne eladnom a csapatot és nem neked, szánalmas…

- Bármit mondok maga úgyis az tesz, amit akar – mondta Ramirez-nek. – Vagy én asszisztálok arra, hogy feladja a saját szabadulására és bőre mentésére a csapatot, vagy maga dezertál és ugyanez lesz az eredménye. Márpedig most figyelnek, ha dezertál mit ér el vele? Bebizonyítja, hogy maga beszámíthatatlan, egy katonai egység nem foglalkoztat olyan személyeket, akik otthagyják a felettesüket csak azért, mert az olyat mond, ami nem tetszik neki. Ha nem hazudik bevallja, hogy miket tett korábban, pszichológiai vizsgálatokon elbukik, ahogyan otthon is megteszi csak éppen Danvers nem veszi mindezt figyelembe, mert Stark ugráltatja.
Nem mondta ki, de érezhető volt, hogy arra próbál kilyukadni, hogy Ramirez csak egy gyilkos és nem katona. Ő maga is pontosan tudta, hogy mire ment ki az, hogy négyszemközt akart beszélni Kinggel. Csak akkor tenne ilyet valaki, ha a többiek ellen lép fel.
- Érvelhetnék, hogy kiskorú és emiatt nem dezertálhat, hanem azt teszi, amit én mondok, mert a parancsnoka vagyok. De ha ennyire akar, menjen és adjon fel mindenkit, maga fog rosszul járni hosszú távon – mondta. – Dezertáljon, de arra számítson, hogy így vagy úgy, de hazaviszem innen és hadbíróság elé állítom.
Mélységesen csalódott Ramirez-ben azért, amit most csinált. Úgy érezte, mintha hátba döfték volna, ő mindig kiállt a fiúért, erre most az szúrja hátba őket és tesz úgy, ahogyan most tett.
- Most már bejöhet, úgy vélem, hogy mindent hallott és látott, amire szüksége volt – mondta még mindig ridegen az egyik kamerára felnézve.

Tudtam, hogy ez lesz, de hogy ennyire fogok szórakozni azt koránt sem hittem. Imádom ezt az osztagot. Lysmith szavaira még számítok, de Milleren mondókájának a felénél éles, beteges nevetésben török ki. Nem is nagyon tudom abbahagyni, amíg van levegőm.
-Ehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehehe.
A végén talán még az asztalra is csapok, amit azért nem kellene. A kezemet rázva húzom vissza a másikkal megfogom és megdörzsölöm. Egyelőre nem akarok kárt tenni magamban. Ha már ennyire megfigyelnek, akkor jobb ha előadom az ördögi tervem kis részét.
- Ó nem, nem, egyáltalán nem. Őrült gyilkos vagyok, de nem hálátlan őrült gyilkos. A SHIELD-et és az igazgatóit utálom, amiért azt tették velem amit, de az osztagot nem adnám fel. Nem ilyen könnyen. Különösen, hogy nőket maximum önvédelemből bántok. A lényeg pont az, hogy ne történhessen meg amit akar Miller. Én itt akarok maradni, örökre. Annak örülnék ha hazamennétek. De ha nem, akkor nem. Négyszemközt erről próbáltam volna meggyőzni a nőt. Lássuk... az a gyilkos alak akit a képen mutattak én vagyok, szóval ismerem az összes gyenge pontját és meg is tudom ölni. Ezen kívül a fejemben. - kettőt ráütök jelezve a koponyám - Nem csak a Stark testvérek háborúskodása van benne hanem az összes tervük amit láttam. Az itteniek egy sima mutáns csapatot idegenként kezeltek, fogadjunk nincs harci páncéljuk, vagy repülő autójuk. Mi a legrosszabb ami történhet? Egy háromcsillagos hotel szintjén házi őrizetbe kerülök a végtelenségig? Még mindig sokkal jobb mint amit a "SHIELD" vagy a "Hadbíróság" művel, aljasság jog címén. Szóval az itteniekre szavazok.
Remélem megértik, de ha nem, nem. Kiborult a bili és ez a világ tökéletes nekem egy új kezdethez.
- Még hogy megöletni az osztagot. Neeem.
Remélem mostmár beérnek kintről az itteni SHIELD-esek.

Redbow ülve rémülten hallgat mindenkit majd Ramirez monológja előtt halkan megjegyzi:
- A tévében sokkal kedvesebbnek tűntek...
Majd Ramirez elkezd magyarázni és a végén John a többiekre néz.
- Azt hiszem megleszek lincselve, de megértem mit mond az... - gondolkozik a férfi nevén. - Őrült Gyógyszeres Gyilkos Úr. Amióta a Különítmény tagja lettem üvöltöztek velem, bezártak egy liftbe, senki se válaszolt a kérdéseimre majd felrobbantam Megtorlóval és maguk úgy viselkednek, mintha ez nem is a legdurvább dolog lenne, amit átéltek.
Majd lehajtja a fejét.
- Persze haza akarok menni majd apáékhoz, meg a haverokhoz, de Danvers amúgy is úgy fogadott, hogy jó időre búcsúzzak el mindenkitől. Amúgy lehet, hogy nem kéne techekről beszélnünk, mert valószínűleg be vagyunk mikrofonozva, nem?

Unottan néztem Redbow irányába.
- Ez felénk mindennapos szombat délutáni esemény – feleltem. – Én már haltam meg és voltam egy évig a túlvilágon. Ketten a csapatból visszatértek a halálból. Ott voltunk drága apucikám ostrománál, láttuk Jon apját feltámadani. Jártunk az űrben, okés abból Jon kimaradt, de mi voltunk. Megcsonkítottak minket, megkínoztak nem egyszer. És ez a némber azt hiszi, hogy némi pszichológiai hadviselés megtörhet minket? Kisanyám, korábban kellett volna felkelnie…
Tudtam, hogy lehallgatnak minket. Ramirez pedig naivabb volt, mint Parker és Rick Jones együtt. Bár még Danielle-t is odasorolhatnám, hogy jaj Walter csak megtévelyedett. Tapsoltam kettőt, amikor Redbow is rájött, hogy lehallgatnak minket.
- Persze, hogy hallják kint, azért beszélnek így – mondtam unottan. – Így is úgyis tudni fognak technológiáról, mert ki fognak minket hallgatni, hiába az „önfeláldozás”. Naivság azt hinni, mert ő beszélni fog mást nem fognak kihallgatni és nem akarják tudni, amit ő tud. Ahogyan azt is láttuk, hogy ez a hely sokkalta alulfejlettebb technológiailag mint a mienk, soha sem engednek el minket, amíg meg nem tudják, amit akarnak.
- Soha sem tudta volna meggyőzni arról, hogy csak magát hallgassák ki – mondta. – Kezdve azzal, hogy mindenkinek más a képessége, és máshoz ért kizárt, hogy egy személy vallomásával beérték volna. Amit gondol meg optimista, ön nem katona, nem látta a legnagyobb mocskát annak, amit a katonaság képes művelni. Kezdve az X-fegyverrel, aminek hála vannak mutánsok a világon. Bucky Barnes és a dédnagyapám feljegyzései is ott vannak benne ezzel kapcsolatban. Elmondhatja, amit akar, de attól, ahogyan arra Lyesmith is rámutatott mindannyiunkat ki fognak hallgatni, a doktornő genetikai ismeret, az én műszaki ismereteim, a történelmi, teológiai, filozófiai ismeretei Lyesmithnek nem olyanok, amiket ön áttudna adni nekik. Ha maradni akar, nem akadályozhatom meg és szándékomban sem állna. De vegye figyelembe, hogy ezt Ms. King ígérte, mi van, ha leváltják, vagy maga túl kényes folt lesz nekik. Elsüllyesztik egy életre valamilyen börtönbe és hagyják ott megrohadni. Kétlem, hogy ez bármelyik világon változna, ha a kormány, vagy a katonaság kerül szóba.

Azt hiszem egész szép lavinát sikerült elindítanom. Hehe. Aki annyira nem tapasztalt még, az elsírja minden gondját, a csapat régi tagjai meg könnyen rávilágítanak a hibáikra. Bár Lysmith csak magát szórakoztatja mint mindig. Részben én is azt teszem. Szélesen mosolyodom el, amikor Redbow kimondja, hogy nem kellene technológiákról beszélnünk, mert lehallgatnak minket.
~ Eddig is lehallgattak minket. Az érdekesebb, hogy én ki is mondtam, hogy átadok technológiákat. Úgy tűnik nagyon izgul... a SHIELD-nek nem kellene ilyen tagokat foglalkoztatni, mint ő vagy a Doktornő, vagyis nem így, terepen Castle ellen. Chang vicces volt.
Azt hiszem próbálok még egyszer tiszta vizet önteni a pohárba. Azért nem vagyok én annyira démoni.
- Csak annyit akartam, hogy külön is beszéljek a SHIELD-esekkel és elmondjam a szándékaimat. Az alapvető, hogy nem hallgatnának ki csak egy főt. Egyébként igaza van Miller, de itt még mindig kevesebb veszély leselkedik rám mint otthon.
Nagyon belemenni nem akarok a dologba. Kényelmesen hátradőlök, az előbb is azt hittem itt az ideje hogy visszajöjjenek, de nem tették. Talán most, mindenesetre várok.

Redbow értetlenül ül.
- Szóval. Lehallgatnak minket. Megfigyelnek. Elvesztünk valszeg egy nagyon elzárt ketrecben leszünk halálunkig.... ezek a rossz hírek, de mi a mi tervünk most?
Kérdi értetlenül.
- Mert az a része tiszta, hogy nekünk végünk megszívtuk... amúgy tök jó ötlet volt a shieldhez fordulni így utólag belegondolva... csak mert csakis arról meséltek, hogy mennyire szar nekünk, de remélem van valami ötletetek is a jó oldalra. Hallanék ma valami jó hírt is. Csak egyet... egy picit mondjuk.
A szemeivel ide-oda pásztázza a csapatot remélve, hogy mondanak valamit.