Re: Harlem utcái

by **Murlock** Kedd 20 Szept. 2011, 21:10

Itt tényleg készül valami. Kik lehetnek, akik szembe mernek szállni a Kézzel? És mit keresek én itt? Egy egyszerű bérgyilkos munkát akartam szerezni, erre belebotlok 13 nagy erejű mutánsba... Nehéz az élet.
Nem tudom, hogy mire számítsak, csata lesz-e, vagy sem. Mindenesetre döntöttem. Vészmanót hatalmasabbnak ismerem, mint az idegeneket. Kilépek, hogy kiálljak Vészmanó mellé, hogy ha csata lesz, segíthessek neki. Kétlem, hogy sokat tudnék, de megpróbálok. Előrelépnék, és szóra nyitnám a számat, amikor megbotlok egy autoalkatrészben, kicsit kiingok, és ezt kihasználva vasökleim lerántanak a földre, és hasra borulok.
- Wáááá!
Ökleimet kinyújtom, és egy nagy fémes koccanással megtámasztom magam a betonon. Hogy ne jöjjek ki annyira rosszul a helyzetből, csinálok 3 fekvőtámaszt, és felpattanok.
- Bemelegítettem.

by **Morsus** Szomb. 24 Szept. 2011, 15:17

Murlock esésekor elkezd fekvőtámaszt csinálni amire Vészmanó és a Zodiákusok nagy része odafordul. A szavai után pár lenéző mosolyt és kacajt kap, de így még azok is rá figyelnek már akik amúgy támadni készültek. Mire a mutánsok észbe kaptak lánggömbök tucatjai kezdenek el repülni a csapat felé, akik éppen hogy eltudnak menekülni. A szétszóródott földön fekvő vagy térdelő csapat Vészmanóra pillant.
- A Kéz nem dolgozik együtt senkivel. Nem érdekel minket, hogy ki a megbízótok, de mi leszállítjuk az árut a mi megbízónknak.
Mondja vicsorogva a lény. A szavai utána föld megremeg abból emelkedik ki egy barna szőrös szárnyú lény. /hogy miért? lásd Éjfél Fiai kalandot/
Harlem utcái - Page 2 1013316-tokkots3

- Gyönyörű szavak,
Dicső fogadalmak.
Halandók Földje mit sem változott,
Mióta Tokkots és társai távozott.
Véretek kérem,
mert éhezem.
Mondja a rímelő lény. Vészmanó Murlockra néz.
- Azt hittem ma nálad furábbat nem látok.

by **Murlock** Szomb. 24 Szept. 2011, 20:00

Bár kínosan érzem magam a bénázásom miatt, de örülök, hogy így elvontam a figyelmét a csapatnak, és segítettem Vészmanónak. Az első tűzgolyók becsapódásakor megindulok, jobb öklömet ütésre készen hátrarántva, és üvöltve, amikor hirtelen megremeg a föld. MI ez? Mi történik? Nem foglalkozok a remegéssel, csak futok előre. Biztos valaki ellentámadásba lendült. A következő lépésnél viszont észreveszem, hogy valami megjelenik pár méterrel előttem.
Ahogy a nagy lény kiemelkedik a földből, énis megtorpanok, értetlenkedve. Vészmanóra nézek, majd vissza a szárnyasra. Vajon Vészmanó tudja, hogy ez kicsoda? De amit ekkor mond, rögtön világossá teszi számomra, hogy ő sem ismeri.
- MI a fene ez?
MIntha egy vízköpő bállt volna football játékosnak... Izmaimat megfeszítem, nem tudom mire számítsak, de felkészülök a hirtelen támadásra, és a hirtelen visszavonulásra is.

by **Morsus** Szomb. 24 Szept. 2011, 20:29

A zodiákusok hatalmas bikaembere zavartan megkopogtatja Skorpió vállát.
- Főnök... most ki is az ellenség?
Kérdi mamlasz hangon a zavart óriás. A Sötét Isten felméri az út két szélén álló csapatot.
- Mégis még mire vártok?
Hol vannak az áldozatok?
Türelmem fogytán, Isten vagyok tudatlanok!
Figyeltek ti rám vagy csak nem hallotok?
Vészmanó fejét oldalra dönti.
- Tudsz úgy beszélni, hogy ne rímelj?
- Türelmem már fogytán,
Mondadóm nincs a témán!
Skorpió feladón felteszi a kezeit.
- Öljétek meg a másik kettővel együtt.
A mutánsok rohanni kezdenek mikor Tokkots kezéből lángok csapnak ki a tömegre és azok vissza zuhannak vezérük lába elé.
- Tudatlanok!
Várjatok...
Asgardi szagát érzem.
Most már vérére éhezem.
Ezzel a rímmel a lény elrepül. Vészmanó pár pillanatig nézi elrepülni.
- Hát.. ez is... valami volt. Várj. Asgar... bassza... Gyere pajti!
Ezzel manó megfogja Murlock karját és hátára kapja a fiút, mint egy zsákot, egyetlen ugrással egy háztető tetejére kerülnek, innen látja a mutáns fiú az érkező rendőr és, mentő és tűzoltó autókat, de Manót inkább a repülő lény zavarja, aki után ered nagy ugrásokkal.

by **Murlock** Szomb. 24 Szept. 2011, 20:47

Értetlenül nézem, hogy mi törtétnik, és mindenre számítok, csak arra nem, ami végülis történt. Vészmanó majdnem kiszakítja a karomat, ahogy a hátára ránt, és mielőtt megkapaszkodhatnék, már el is ugrik.. Szorítom a két vállát, hogy rajta maradjak, és ne essek le, majd amikor felérünk az ugrás csúcspontjára, gyorsan átkulcsolom a nyakát, jobb kezemmel megmarkoloom a balt, és a két kézfejemből egyetlen vasdarabot csinálok, így összeolvasztva karjaimat, biztos tartást biztosítva magamnak. Ez egy nagyon jó ötlet volt, ugyanis már érzem is, hogy Vészmanó elkezd leesni, engem viszont visz fel a lendület. Nyakánál fogom, azzal ránt vissza magával.
A következő ugrásnál tudom mire számítsak, így sikerül mozgásomat összehangolnom Vészmanóéval, így egyre könnyebben megy. Szétnézek a városon. Innen fentről egész másképp néz ki Bronx... Kis gondolkodás után megszólalok, próbálom a szelet túlkiabálni, de nem megsérteni Vészmanó hallását.
- Kik voltak ezek? És kit üldözünk? És miért?
Vagy lehet, hogy ennyi túl sok kérdés volt?...

by **Morsus** Szomb. 24 Szept. 2011, 21:08

Vészmanó a kérdésekre hátra néz.
- Valami zoológusok vagy mik. Azt nem tudom mi ez, de asszem bajt jelent.
Válaszolja a Manó majd mikor Tokkots lassít a sárga óriás egy lánggömböt vág hozzá, amit a ény fordulva lő szét egy másik tűz csapással.
- Halandó lángod ellen mit sem ér,
Ha versenyezni akar istenek tűzéért.
- Nem elég, hogy a főnököt nem értem még te is hülyeséget beszélsz?
Morogja fejét fogva Vészmanó. Ez Tokkots már szóval sem illett csak lepillant egy tucatnyi emberre, akik ládákat raknak egy kamionba.
- Ott! Érzem az asgardi átkozott fényét.
Előlem senki sem rejtheti el való lényét!
A rakodó munkások a szavakra felnéznek, de a kapucnis, kabátos férfik mozgása megváltozik a dobozt elejtik, amiből különböző nindzsa fegyverek esnek ki, mikor széttörik a földön. Ahogy a lény lángot lő, a munkásokat játszó nindzsák hamar elugranak mind fegyvert lopva a járdáról. Munkás ruhájuk leszakad vagy maguk tépik le felfedve vörös színű egyenruhájukat.
- Ó, de hiányzott ez a karmazsin árnyalat.
De ti üresek vagytok, pár tartalmatlan alak.
- Ne álljatok ott, mint egy felolvasó esten! - üvölt rájuk Vészmanó. - Vigyétek az árút! Én majd feltartom a őrült... ízét!

by **Murlock** Szomb. 24 Szept. 2011, 21:32

Amikor a lény megáll, és így mi is, leugrok Vészmanó hátáról. A lény ellen nem tudok mit tenni, biztos vagyok benne, hogy túl erős, én pedig gyenge. Viszont nem vagyok tehetetlen. Vészmanó utasítása a lenti embereknek, rögtön megmondja, hogy mit tegyek. Leugrom a háztetőről, és abban a pillanatban rájövök, hogy nem tudok se repülni, se felfogni az esést.
Gyorsan megfordulok, kézfejeimből vaskampókat csinálva, és belecsapom a falba. Vállaim megrándulnak, ahogy testsúlyom rájuk nehezedik, de nem engedem el. Egyre lassulva csúszok lefelé a falon, már nagyjából az első emeletnél járhatok, amikor elengedem, megfordulok, lábfejeimből vasdarabot csinálok, bokáimből erőteljes vasrugót, amik leérkezéáskor elnyelik az ütközés erejét, majd amikor érzem, hogy a leglejjebb vagyok, leejtem felsőtestemet is, és egy gyors gurulással nyeletem el a maradék lendületet. Pár másodperc alatt leértem. Még fel sem állok, de már kiabálok a ninja-szerűségeknek.
- Nem hallottátok? Pakoljatok!
Meg sem állok, a lendületemmel futok a fegyverek felé, és felkapom a hozzám legközelebb eső párat azzal a szándékkal, hogy behajítom a furgonba.

by **Morsus** Szomb. 24 Szept. 2011, 22:03

A rímelő lény nézi, ahogy kisebb-nagyobb kínok között Murlock landol majd szavai közben a nindzsák a kamionra ugranak, ami megindul. A rímelő sötét isten utána száguld. Tokkots dobja a lángjait és Murlockot a nindzsák felrántják a ládák közé.
- Vas hintótok sem menthet meg benneteket!
Az asgardit akarom és az életeteket!
- Fogd már be!
Üvölti Vészmanó és a hátába csapódva két lángoló ököllel tarkón üti. Az isten zavartan bizonytalanul körözve kezd zuhanni.
- Gyarló arcátlan féreg,
Ezért életed kér...
- KUSS!
Üvölti Vészmanó és újra megüti a lényt, amitől az teljesen elveszi az uralmat és egy haladó kisbuszba csapódik Vészmanóval együtt.

by **Murlock** Szomb. 24 Szept. 2011, 22:24

Bedobom a maradék pár fegyvert a furgonba, majd felrántanak magukhoz, és elindulunk. A hirtelen indulástól az egyik lába megindul, de sikerül elkapnom, és visszalöknöm a furgon belsejébe, mielőtt kiesne. Ahogy gyorsulunk, egyre több doboz mozdul meg, amiket a ninják megtartanak, de nem tudnek mindre figyelni. A furgon végén lévő lehúzható ajtóhoz ugrom, és megragadom a fogantyút.
Első rántásra nem jön le, úgy érzem beragadt. Felugrom, és megakaszkodom rajta, hogy teljes testsúlyommal lehúzzam. Abban a pillanatban meg is indul az ajtó, én pedig kilendülök a kocsiból, az aszfalt fölé. Felrántom magam, és bal kézfejemből fémcsákányt alkotva megkapaszkodok az ajtón, majd jobb karomat is utána rántva azt is belakasztom, kicsit feljebb. ekkor csukódik be az ajtó. Két karral az ajtón lógok, lábfejem pár centivel az út fölött lóg.
- Tartsátok az ajtót!
Lábammal megkeresem a fogantyút, és rálépek. Krajaimmal, és lábammal feljebb tolom magam, közben erősen húzom magam a furgonhoz, nehogy levigyen a szél. Bal karommal feljebb kapaszkodok, amjd a jobbal is, így most a foganyún állok. Kihúzom bal kezem az ajtóból, és az autó teteje után nyúlok, de nem érem el. Nagy levegőt veszek, és ugrok.
Jobb kezemmel rántom magam fölfelé közben, így bal kezemet bele tudom mélyeszteni az ajtóba, nem sokkal a tető alatt. Most egy újabb nagy levegő. Jobb kezemet kihúzom, és visszalakítom. Felordítok, ahogy teljes testsúlyom a bal vállamra nehezedik, de gyorsan bal lábfejemet átalakítva, beledöföm az ajtóba. Felhúzom magam, és jobb kézzel elkapom a kocsi tetejét. Felhúzom magam, és hasalok a tetőn. Szememet nem bírom kinyitni a menetszéltől, csak hunyorogni tudok. Ekkor látom, hogy jön egy kanyar.
Két kezem átalakítom, és átdöföm vele az autó sokkal vastagabb tetejét. Kilengek a kanyarban, egyik kezem kiszabadul, és én nekicsapódik a kocsi oldalának. Visszahúzom magam, és a kocsi vége felé nézek. Jobb kezemből egy nagy vashegyet csinálok, és egy ökölnyi lyukat csapok az autóba, miközben felnézek Vészmanóékra.
- Legyetek készenlétben! Szólok ha gáz van!
Feltérdelek, térdemből kinyúlva egy vaskampóval megkapaszkodom, és másik lábam lábfejét is belemélyesztem a furgonba. Bár így erősebben kell tartanom magam a menetszéltől, de gyorsabban tudok reagálni, ha kell, mintha feküdnék. Így várom, hogy mi fog történni.

by **Morsus** Pént. 30 Szept. 2011, 23:35

Mire Murlock sikeresen feljut a kocsira, az elé érkezik meg a Zodiákusok kicsiny csapata. Murlock már nem tud elégé megkapaszkodni é mikor a kamion elfordulna, felborulva a rakpartra zuhan. A mutánsnak szerencséje van és mikor felébred egyben van némi zúzódással, egy nagyobb homokvárba csapódott. Sok nindzsa helyén viszont csak vörös ruha és zöld por maradt. Miközben a Zodiákus egy része a harcol és a másik feltöri a kiborult dobozokat, az úton egy oldalát fogó Tokkots érkezik.
- Őrület és vérsértés! Miféle harcos marja meg az ellenfélét?
Mi lett az emberiséggel, mi tudta, hogy a harcban van érték?
A sziklám közül egy ajkát nyalogató Vészmanó lép elő véres arccal.
- Megéhezett.
Ekkor Skorpió kivesz egy furcsa zöld tárgyat az egyik ládából.
Harlem utcái - Page 2 1788686-scorpioworldtrust2

Harlem utcái - Page 2 1788686-scorpioworldtrust2

Harlem utcái - Page 2 317776-187626-zodiac-key

by **Murlock** Pént. 30 Szept. 2011, 23:59

Kicsúszik kezeim alól a furgon, és csak annyit érzek, hogy repülök. Forgok a levegőben, és nem látom, hogy merre, egyszercsak becsapódom a homokba. Bár nem érkezem keményre, a lélegzetem így is elakad pár pillanatra. Amikor újra teljesen önmagam vagyok, azt látom, amint kutatják át a dobozokat. Nem engedhetem, hogy elvegyék azt, amit Vészmanóéknak el kéne szállítaniuk, így -bár tudom, hogy nekem nem sok esélyem van, de- feltápászkodom, és már futok is feléjük, jobb alkaromból egy pengét csinálva, megcélozva az egyik idegen kezét, melyben azt azöld tárgyat tartja.
- HAGYD BÉKÉÉÉN!!!

by **Morsus** Kedd 04 Okt. 2011, 21:44

Murlock ráveti magát a férfira, ekkor Vészmanó több tucat méteres ugrással száguld ugyanarra és Tokkots is Skorpió után megy. A terrorista ösztönösen emeli a mutánsra a furcsa tárgyat, amiből aranysárga fény árad ki.
- Neeee!
Üvölti rímtelenül Tokkots majd a hangját elnyeli a néma csend, ahogy a fény betölt mindent. A fény pillanatokig tart és egy vakító villámlással tér vissza midnenki látása. Egy ideig minden homályos és zavaros, ahogy a hallás és látás újra teljesen visszatér. Skorpión egy vágás van. Ő és Murlock a földön fekszenek egymástól nyolc méterre. Köztük fekszik a furcsa tárgy, ami felett egy szőke férfi áll. Újabb villám táncol le az égből hűvös zápor kíséretében, felfedve a hatalmas alakot.
< - Hol vagyok? >
Kérdi egy Murlock számára érthetetlen és ismeretlen (asgardi) nyelven, a kardját és fejszéjét fogó harcos.
Harlem utcái - Page 2 1311178-thor03

by **Murlock** Kedd 04 Okt. 2011, 22:07

Az egyik pillanatban még futok az ellenségem felé, már szinte látom, ahogy elérem, majd egy villanás, és én repülök hátrafelé. Csillog a szemem a hatalmas fénytől, nem látom se az eget, se a csillagokat. Ekkor becsapódok a földbe, a tüdőm majd kiszakad.
-Ughh!
A gerincemből kiindulva a fájdalom eljut egészen a kezem kisujjáig is, fejem lüktet, csillagokat látok körözni körülöttem. Két kezemmel megmarkolom a fejemet, és hangos nyögések közepette az odlalamra fordulok. Minden izmoz visítva tiltakozik a mozdulat ellen, de nem hagyom, hogy a fájdalom az eszméletlenségbe taszítson, és legyőznöm. Talpra kell állnom! Erőnek erejével felemelem a fejem, hogy körbenézzek, és...
- Ez meg...
A semmiből itt termett egy ismeretlen ember. Nem értem, hogy mit mond, nem tudom, hogy ellenség-e, vagy sem. Perpillanat abban sem vagyok biztos, hogy én nem vagyok-e sajáét magam ellensége... Négykézlábra tápászkodom, és megrázom a fejem, ami nem bizonyul jó ötletnek, mert egy hullámban megtámad a szédülés, és a hányinger. De ki kell bírnom! Bizonyítanom kell, hogy nem vagyok egy hasztalan koldus! Be kell bizonyítanom Vészmanónak, hogy jól jár, ha szolgálatába fogad. Megacélosítom akaratomat, és lassan felállok, majd felnézek, egyenesen az új idegen szemébe, olyan határozottsággal, olyan dühvel, és olyan elhivatottsággal, hogy már nem kételkedhetek magamban.
- Vészmanó... Ő barát, vagy ellenség?
hosszú kabátom ujjának takarásában ökleimből vasöklöt csinálok, és felkészítem ellenkező izmaimat, hogy most bármi történhet.

by **Thorhalla** Kedd 04 Okt. 2011, 22:11

//Előzmény: Tárgyaló//

Újabb villámok szelték át az eget, s ezúttal én értem arra a helyre, hol az előbb éreztem mindezt. Megráztam a fejem, mikor szakadó esőbe érkeztem meg. Végignéztem a földön, hol először egy régi ismerőst pillantottam meg a feküdve, majd egy másik igen furcsa alakot, ki leginkább Vérontóra hasonlított. Egyből éreztem az asgardi jelenlétet, tényleg nem voltam itt egyedül s a halandó szólt, tehát együtt voltak.
- Vészmanó! – biccentettem a sárga „démonnak”. – Javaslom maradj odalent, ha nem akarsz még néhány sebet magadra.
S ekkor pillantottam meg a másik alakot, az asgardit, ki miatt érkeztem. Meglepetten néztem rá, ha nem tudtam volna, hogy csak ketten vagyunk atyám gyermekei azt mondtam volna, hogy a fivérem. Oly hasonló volt, de ez a férfi, inkább fiú még nálam is fiatalabbnak tűnt, s nem lehetett itt. Az elmúlt fél évben én felügyeltem, hogy ki járt le ide s ki tért haza. Sosem láttam korábban s mégis oly ismerős volt, mintha…
< - Ki vagy idegen s mért jársz Midgard földjein? – kérdeztem szigorúan. – Einar Thorson vagyok, Asgard hercege s Midgard védelmezője. >

Harlem utcái - Page 2 Thor_updated_by_YamaO

Harlem utcái - Page 2 Thor_updated_by_YamaO

by **Morsus** Kedd 04 Okt. 2011, 22:20

Miközben az újdonsült fura alak megjelent és szólni kezdett Vészmanó ajakit nyalogatva felszedi Murlockot. Ekkor Tokkots rémülten és dühösen kezdi nézni a szőke barbárt, az idegen nyelven magyaráz neki.
- Fogalmam sincs mi van. Nekünk csak a zöld bigyó kellett volna. Azt akarták a cirkusz jelmezesek is szóval elmentem megölni őket. Aztán jöttél te innen kezdve fa... - egy villám becsapódik és Einar megjelenik. - ...om se érti mi történik itt - Einarra néz. - Eh... már ez is.
Einar a szőke férfihez fordul, az megdöbbenve és sértve néz rá.
< - Hazug képmutató... ÉN vagyok Asgard Hercege, Magni Thorson! >
Tokkots kezein lángok gyulladnak meg, de ezt csak Murlock látja.
- Minő öröm! Thornak ifjú fiai!
Asgardon lesz Gyásznak gyászai!
Mondja rímelve majd a két férfi felé dob több lánggömböt.

by **Murlock** Kedd 04 Okt. 2011, 22:32

Mi ez a tömegnyomor, uramatyám?! Értetlenül nézek a két idegenre. Először azt hiszem, annyira beütöttem a fejem, hogy duplán látok, de ezt rögtön elvetem, mert akkor nem lenne más ruhájuk. Halkan odasígóm Vészmanónak:
- Miről beszélnek?
Közben a szemem le sem veszem róluk. Elsandítok a földön heverő zöld tárgy felé. Vajon kell még most is nekünk? Ha igen, vajon hogy tudjuk elvenni a férfi alól? Teljesen tanácstalan vagyok... Próbálva úgfy beszélni, hogy a másik kettő ne lássa/hallja meg, utasítást kérek Vészmanótól.
- Most mi az elsődleges célunk? Utasíts, mit tegyek.
Kézfejeim bizseregnek a tettvágytól, nem bírom ki, hogy ne csináljak valami, így vasökleimet átalakítom egy-egy pengére, melynek hegye kivillan kabátom ujja alól.

by **Thorhalla** Kedd 04 Okt. 2011, 22:35

Még mindig a fiút néztem, az a sértett tekintet, utoljára tényleg Loki vérei néztek így, s nem az, kinek állítja magát. Magni Thorson, nem volt ismerős a név, noha valóst állít, akkor a fivérem. Az átokba! Soha sehol sem hallottam róla, s szerintem Thena sem, ha félezer évig ő volt a trón örökösnője. Ezt a sértett nézést utoljára Thorhalla-tól láttam, nem lehet, hogy inkább Loki fattya ő is? Noha tagadni sem tudtam volna, hogy hasonlít.
< - Sosem hallottam rólad az elmúlt, több mint félezer év alatt – mondtam. – S vond vissza a sértést fiú, mert nem tűröm el, hogy ily hangon s így beszélj rólam! – mennydörögtem s szavaim nyomán az ég is mennydörögni kezdett. >
A rímelő hangra a hang tulajdonosára néztem s elmosolyodtam, mint amikor csatába készülök menni. Thor ifjú fiai, akkor mégis a fivérem lenne, de mért nem tudtunk róla?
- Majd máskor – mondtam szárnyasnak.
Magni felé emeltem a pörölyt s azzal mutattam rá.
< - Később folytatjuk fiú! – feleltem. >
Ahogyan a szárnyas tűzgömböket dobott felénk a lehető leghamarabb próbáltam félrevetődni az útjukból, majd előre lendültem az irányába miközben a kezeimmel rengést generáltam irányába, hogy a földre döntse ez az erő, s ha megérkezem hozzá a Mjölnirrel sújtok le rá.

by **Morsus** Kedd 04 Okt. 2011, 22:46

A lángokat feltartják a mjolnir felfogja, de Einar így is megérzi őket. Majd neki ugrik Tokkotsnak és mikor a rengést teremti érzi, hogy valaki a hátára lép. Magni a hátáról ugrik tovább Tokkotsra és annak a mellkasát vágja fel a fejszéjével. Mikor a szárnyas lény a földre zuhan sebét fogva, az asgardi szaltóval féltérdre esik.
< - Talán valóban fivérem vagy, tán csak egy csaló, de ne feled, hogy Magni Thorsont senki se szólíthatja "fiú"-nak. >
Tokkots vért köpve vigyorog.
- Mily megható a Thor fattyakmost először együtt!
Ám miattunk, a Sötét Istenek miatt asgardnak végük!
Vészmanó pár pillanatig még bámulja őket majd megrázza a fejét.
- Öőő nem tom mit vartyognak a szöszkék, de ne foglalkozz velük. Kapd fel a bigyót és lépjünk!
Mondja parancsolóan majd egy ugrással az ereklye felé nyúló Skorpiót üti le.

by **Thorhalla** Kedd 04 Okt. 2011, 22:58

Felmordultam a lángok hatására, de nem foglalkoztam a fájdalommal. Inkább a fiút figyeltem, ahogyan a hátamról lendült tovább, ha így folytatja a szavait előbb vagy utóbb moszatként végzi Thorhalla jóvoltából. A tollas a földre került, istennek hívja magát, Sötét istenek? Most jól jönne az anyám, vagy bárki, ki megmondaná, hogy mik ezek, mert sosem hallottam róluk.
< - Csaló lennék s hazug atyánk fegyverével? – kérdeztem. – Te nem tudsz semmit felmutatni, hogy az vagy, kinek vallod magad, hacsak nem a forrófejűséged. S engem sem hívhat senki csalónak sem hazugnak! >
A tollas lényre pillantottam, majd Vészmanó hangjára arra kaptam a fejemet. Ha háttal volt nekem, akkor tarkón hajítom a Mjölnirrel.
- Tágulj tőle Vészmanó! – szóltam rá. – Mindannyian!
Ha a pöröly visszaérkezik akkor a tollas lénynek ugrom, fel a levegőbe, a pörölyt a levegőbe tartva, majd két kézre fogom s így sújtok le rá teljes erőből, hogy még villámok is csapjanak belé s ne csak a fizikai ütést szenvedje el.
- Ahhoz nekünk is lesz néhány szavunk tollas! – kiáltottam.

by **Murlock** Kedd 04 Okt. 2011, 23:02

Ámulva nézem, ahogy nekitámadnak a rimelő-rémnek, majd Vészmanó utasítására előre ugrok, és felkapom a zöld tárgyat, amíg a szőke hapsi újra a szárnyas démonnal van elfoglalva, majd felpattanok Vészmanó hátára, arra számítva, hogy úgy megyünk el innen, ahogy idejöttünk. Tudom, hogy nem kéne megunkra hívnom a figyelmet, de nem tudom kihagyni, és visszakiáltok, az utolsó pillanatban, utolsó szavaimat már a levegőből kiáltom..
- Jó játékot, Rímbogár! / Ellenséged messze száll!
Elég béna rímn, de csak ennyi jutott eszembe. Kezemre húzom a fogolyánál a zöld izét, majd mint idefelé, egybeolvasztom vaskezeimet Vészmanó nyaka körül, hogy megtartsam magam, és reménykedek, hogy nem követnek.

by **Morsus** Kedd 04 Okt. 2011, 23:51

Murlock rímei után felkapja a tárgyat és megfogja Vészmanót, akinek ekkor csapódik a Mjolnir, amitől a sárga lény métereket repül és sikeresen viszi magával újdonsült barátját. A mutáns fiú jól van és mikor Vészmanóra néz az is "csak" eszméletlen és vérzik a feje. Ha piszkálja vagy ébreszteni próbálja csak ennyit mond:
- Ó... Puha urasság... te vagy a kedvenc plüss nyuszim a világon.
Mire a pöröly vissza érkezne Einar már válla fellöki a "testvére".
< - Félre! >
Üvölti és a lángok belecsapódnak Magniba, aki ettől felborítja Einart. A két asgardi a földre borul egymás mellé mire Tokkots elrepül.
- Tán még korai ez küzdelem.
Legyengített a szendergésem!
Ezzel elrepül és mire Einar utána eredhetne vagy lőhetné támadhatná addigra már eltűnik a háza között.

by **Thorhalla** Szer. 05 Okt. 2011, 00:02

Megnyugodva láttam, hogy legalább Vészmanó nem fog további gondot okozni a mai este folyamán. A kezemet kinyújtottam, hogy visszatérjen a pöröly, amikor a „rokon” esett nekem, majd mind a ketten a földön kötöttünk ki. Azonnal pattantam fel, hogy a szárnyas után induljak s megtámadjam, de addigra már nem volt itt a közelben. Vettem egy mély levegőt, majd Magni mellé léptem s a kezemet nyújtottam neki, hogy felsegítsem.
< - Köszönöm! – mondtam. >
Ha felkelt felveszem a pörölyt a földről, majd odalépek az eszméletlen Vészmanóhoz. A fülem mögött levő adóvevőhöz értem, hogy aktiváljam s utána szólaltam meg.
- Itt Einar a Raft-nak – szóltam. – Beküldöm hozzátok Vészmanót egy társát s valami tárgyat, mit a Kéz nagyon meg akart szerezni. A többi már a ti dolgotok.
Ezzel megpörgetem a Mjölnir-t, majd mindkettejüket s a tárgyat is a Raft főterére küldöm, majd a fivérem felé fordulok, ha képes beszélni.
< - S akkor kezdjük előröl – kezdtem. – Hogy kerülsz Midgardra s miként lehet, hogy soha sem hallottam rólad eddig. >

//Folytatás: Roosevelt sugárút//

by **Murlock** Szer. 05 Okt. 2011, 00:16

Vészmanóval együtt repülök, immár nem is tudom megszámolni, hányadjára a mai nap folyamán. Szerencsémre Vészmanón landolok, így nem zúzom össze magam újra. Legurulok Vészmanóról, és vérző fejére nézek. Gyengén megpofozgatom, hogy térjen magához, és közben szólongatom.
- Vészmanó... Vészmanó!...
Utolsó próbálgatásként egy lendületesebb pofonnal is megsuhintom, hátha felébred, de erre csak valami nyúlról kezd hadoválni. Ekkor észbekapok, és gyorsan odaugrok a zöld táérgyhoz, amit elejtettem -lassan már megszokott- légi utam során. Mikor újból a kezemben van, elém lép az egyikalak, és magában beszél. Mért beszél rólunk a levegőbe?
- Mi az, hpgy bekü...
Ekkor megremegek, elvakít egy nagy villanás, és egy pillanatra eltűnik a lábam alól a talaj, és már itt se vagyunk...

by **Morsus** Szomb. 08 Okt. 2011, 20:20

A villám száguld a két férfi felé. Ezt látva Tokkots vigyorogni kezd.
- Tán e síkon asgard ereje nagy!
De a sötétség dimenziójában elmarad!
Ezzel kezéből egy lángcsóvát lő a villámba, ami elkezdi azt körbe táncolni. Mikor a villám becsapódik sokkal durvább robbanást okoz, mint a vihar istene tervezte. Elnyeli őt és Magnit is. Mikor a villám szétoszlik, csak a zodiákus tagjai vannak ott. Skorpió lassan elsétál a furcsa zöld ereklyéért, kiemeli a porból és kacagni kezd.

Folytatás:
https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t132p125-roosevelt-sugarut#4667

by **A Vérszomjas Pókember** Csüt. 26 Jan. 2012, 11:49

Az éjszaka leple alól előbújt egy elhagyatott építkezés maradványai közül. Felmászott a magasló, félig elkészült toronyra majd lenézett a rettentő mélységbe. Vadászni akart, éhség gyötörte. Elméjét teljesen uralta a Pók, az ösztönlény aki a harapás után megfertőzte tudatát. Noha birtokába van minden tudása, nem tud mit tenni, perpillanat egy éhező vadállat. Érzékszervei élesek, figyeli a kora esti életet. Lassan elkezdődik a bűnözés és annak órái, lassan pedig előbújnak a veszedelmesebb prédák. Nem akart valami könnyű áldozatot. A Pók játszani akart. Elkapni a vadat, megmarni, hagyni elfutni, és követni a hosszú éjszakában, csak néha mutatkozva meg. Talán harcolni is fog, nem csendben lopakodni, és eltörni a nyakukat hátulról. A Pók most ilyen kedvében van, aztán talán lenyugszik amikor csillapítja éhségét az elfogott áldozatból, talán nem. Lehetséges, hogy örökké ő lesz a vezértudat, s a néhai doktor csak belülről nézheti a szenvedést, vagy lehet, hogy egybeforr az elméjük lassan ahogy teste egyre jobban átalakul a harapás miatt. Ki tudja?

by Ajánlott tartalom