New York állami erdőségek

Zémó érdektelenül elkezdte leszívni a szert.
- Ez egy kis szteroid, ami megkönnyíti a további szerek hatását.
Ezt a nő vállába nyomta. Nem fájt annyira, de érezhető volt, hogy a férfit nem érdekli pontosan mi is lesz vele. Miközben elkezdi összekeverni a különböző vegyszereket nyugodtan hátra néz Faustra.
- Úgy látszik a szérum még sem hatott.
Mondja mintha nem is most ölt volna meg egy embert. majd beköt egy infúziót a nőnek. A tű kellemetlen, de nem fáj. Ellenben a szertől olyan érzése van, mint egy adrenalin rohamtól.
Faust kezei zöldes villámokat hánynak. Nagyon aprókat elsőre majd a férfi hatalmas levegőt vesz. Köhögve kapkod még levegő után és érzi, hogy a béklyói könnyebbek lettek.
- Wonderbare.
Mondja és elsétál a férfiig.
- Nyugodjon meg Mr. Faust.
A férfi izmai megerősödtek a teste, mint egy élsportolóé.
- Üdvözlöm a jövőben.

~ Nathan Faust ~

Nem tudom meddig lehettem eszméletlen, és, hogy azalatt mi is történt velem és mi nem, de nagy elégtételt jelentett a mély levegő amit vehettem. Olyan volt, mint egy üveg hideg víz a sivatagban, vagy egy jó meleg kávé télen. Határozottan jobb volt érezni, hogy élek. Igaz, hogy beletelt egy kis időbe, míg újra automatikus volt a légzésem, mert hát, hogy is mondjam, manuális levegővételekre volt szükség. Mintha be kellett volna rúgni a motort, vagy ilyesmi.
- Látom olyan sokat nem változott, és ne aggódjon, nem vagyok ideges. - válaszoltam talán némileg flegmán, de ez ahhoz kellett, hogy felfedezhessem, hogy mi változott. A pasas ugyan az a szemétláda maradt, az változatlan, a nő még mindig fogságban volt, és élt, szerencsére ez sem változott, viszont az én béklyóim úgy tűnnek, hogy gyengébbek lettek. Két új életcélom lett. Az egyik, hogy kiszabaduljak és ezért mindent megtettem, remélhetőleg most a pihenés után végre képes leszek erre. A másik célom rögvest ez után következik majd, vagyis mihelyst szabad leszek, biztos, hogy behúzok az alaknak egyet, csak úgy, kölcsön visszaadás céljából.

Reena szíjai elkezdtek szakadni, de még csak egy kicsi részen mikor Faust kitöri magát. Kérdés nélkül erősebb lett a teste izmosabb, mintha több évnyi komplex harcművészeti edzést élt volna át. Zémó elismerő hangon hümmög. Reena pedig rohamot kap. Hörögve és rángatózva habzik a szája. A lila maszkos egy bélkés pillanatig nézi a nőt majd visszafordul Fausthoz. Mikor az egyiptológus megpróbálja pofán vágni őt az hirtelen egy elektromos csapást érez a nyakában. A testén kékes villámok táncolnak végig és az izmai görcsösen rángatják a testét, amitől a földre zuhan. Zémó kezében egy apró kocsikulcsszerű dolog van, amin egy gombot tart nyomva.
- Herr Faust kérem ne sértsen meg. miféle idiótának néz, aki szuper-erőket ad egy embernek majd nem biztosítja be magát, hogy az alany meg ne ölje?
Reena feje majd felrobban a szemei szinte kiakarnak folyni a helyükről. A kín pokoli.
- Sajnálom fräulein. A szérum az ön kis kedvenc Rogersének a vérmintáiból lett szintetizálva. persze nem tökéletes másolat, de elég ahhoz, hogy felerősítse a szervezetét az igazi kísérletre. Hogy is hívják önök? Egy "boost".
Ezzel vissza fordul Fausthoz.
- Ami magát illeti.... ön kap egy döntési lehetőséget. Vagy engem szolgál az újdonsült erőivel vagy kiveszem magából a kísérleti szérumokat és majd máson tesztelem, aki jobban tudja a helyét.

~ Nathan Faust ~

Nem sikerül. A francba bele. Elhamarkodott döntést hoztam. Ahelyett, hogy megfelelő körültekintéssel jártam volna el, egyszerűen engedtem egy ködös érzelemnek. Szép munka Nate, szép munka.
A görcsöknek köszönhetően a földön találom magam, a fejemben pedig a lehetőségek tárháza futkározik megfoghatatlan gyorsasággal. Az egyetlen dolog amit tenni tudok, hogy megpróbálom elérni a saját nyakamat, hogy hátha ki tudom tapogatni a görcsöt okozó szerkezetet. Igazán megkönnyítené az életemet, ha attól megszabadulhatnék.
A férfi kérdésére nem tudok választ adni. Az ő szolgálatába semmiért nem állnék, max annyira, hogy amikor nem figyel akkor egyszerűen meglépjek a "szolgálat" alól. Taktikának jó, de ha nem muszáj nem vállalnám be. A másik lehetőség abszolút ki van zárva, hisz nem kívánom megtudni, hogy milyen módszerekkel távolítaná el belőlem azt amit belém tett. Fenn áll még a menekülés lehetősége is, bár ezzel az elektromos vacakkal elég nehéz lesz. Jó lenne tudni, hogy a szérumának köszönhetően mire vagyok képes, azok mellett, hogy plusz izmokat intézett nekem.

Faust a tarkóját fogja és keresi a pontot, lassan talál is egy varrás nyomot az ujjaival. Szerencséjére pont Reenával törődik a férfi amikor ez történik. Majd Faust meglát egy hatalmas csizmát az arca előtt. A terembe beért egy furcsa alak.

- Vérfejsze wundershcön. Pont magát vártam.
A szőke nő ekkor egy üvöltéssel felriad. Az izmai kitüremkednek és egyetlen mozdulattal kirobban szinte az asztalról. A szíjakat könnyedén eltépve az eddigi ágya előtt landol olyan egy méterre tőle. Sosem volt még ilyen erős és tisztán látó. A legnagyobb adrenalin rohamában sem tudott ennyire fókuszálni, de sajna még nagyon fáradt is volt. az újdonsült izmai égtek. Nagy levegőket vett és hallotta Kanet.
- Reena?
Kérdezte lassan ébredezve a férfi. Zémó picit kuncogott.
- Ez kezd érdekes lenni.

~ Nathan Faust ~

Egy varrást találtam. nagyszerű. Ezek szerint, bármi is okozza a sokkolást az a bőröm alatt van. A menekülés is úgy tűnik, hogy ki van zárva, lévén egy nagydarab fickó jelenik meg, szinte a semmiből. Az egyetlen pozitívum, hogy a szőke csajszi magához tért. Király, már nem vagyok egyedül, bár nincs kizárva, hogy az ő testébe is van ilyen sokkoló cucc.
- Pontosan miféle szérumokat juttatott belém? - ismét beszélek, most azért, hogy megtudjam, hogy hátha van valamiféle más dolog is azon kívül, hogy a fizikumomon javított. Persze igyekszem valahogy tudatosan is kiváltani valamit, hisz ha már szérumokat adott be, és erőkről beszélt, akkor biztos rendelkezem valamivel. Ha szerencsém van akkor valami olyannal ami jelen helyzetben kifejezetten hasznos lehet. A szőke nő amúgy is elvonja majd egy darabig a figyelmét minden bizonnyal. Legalábbis remélem.

Nathan kérdésére Zémó büszkén elmosolyodik, ami még a maszkon át is látszik kicsit.
- Az arachnis szérum egy régi projekt, amit a hidegháború alatt egy khm nem létező csoport alkotott kémeknek. Nevezzük Pókszérumnak. Herr Faust önnek van egy diplomája, bízhattok abban, hogy tudja mit is jelent ez?
Reena dülöngélve érkezik az asztalhoz majd elkezdi a szíjakat leszedni.
- Ri mit keresel itt?
Kérdi értetlenül Kane. Zémó rázza a fejét.
- Barátaim. Maguk esélyt kapnak, hogy a következő generáció szuper lényei legyenek. Über alles! Nem akarom magukat pórázon rángatnia chipekkel, csak segítsenek nekem és cserébe a világot adom maguknak. Miért kell csalódást okozniuk?
Reena kibontja a férfi kezén a szíjat. Zémó fausthoz fordul.
- Herr Faust. Királlyá teszem, oly vagyont és hatalmat kap, mint még soha és a chipet fél órán belül eltávolítom magáéból, ha msot megtenné, hogy kiüti a hölgyet.
Ezzel pár darab aranyérmét ejt a férfi elé. Elég ideje dolgozik, hogy felismerje az igazi tiszta aranyat. Bár ezeken egy fura koponya van és csápok.

~ Nathan Faust ~

A kérdésemre eléggé meglepő választ kaptam. Hideg háború, titkos szervezet, kémek és pókszérum. Sokkal okosabb nem lettem mindezektől, illetve azt már tudtam, hogy bármit is csinált velem ez a szérum az annak köze van a pókokhoz. A fene egye meg, hogy ilyenkor nem biológiából van diplomám. Most jó lenne tudni pár dolgot az ízeltlábúakról. Mondjuk, hogy mire lehetek így képes.
- Valóban van diplomám, de nem természetes tudományokból. Amennyiben az egyiptomiaknak köze van ehhez, úgy ki tudok valamit találni, máskülönben semmit nem jelentenek ezek a szavak nekem. - válaszolom a férfinek miközben feltápászkodom. nem gyorsan vagy bármi, hisz most úgyis beszélgetünk és egy újabb elektrosokkra nincs szükségem. Egy napra éppenséggel elég volt egyszer, sőt sok is.
A férfi ajánlata több kérdést is felvetett bennem. Túlságosan is sokat. Egyrészt, hogy miért nem a pribékjével végezteti el a munkát, hisz engem amúgy is sakkban tart. A másik dolog, hogy miért akar engem királlyá tenni, hisz semmit nem tettem amivel ezt kiérdemelném, és kétlem, hogy a szöszi kiütése elérné mindezt a hatást. Az elém dobott aranyak pedig érdekesek, de nem vonzanak. Régész vagyok és bármit is találtam eddig azt soha sem tartottam meg magamnak, csupán a tudást és a megszerzéshez szükséges képességeket. A többi már nem az én világom, az akadémisták feladata kideríteni, hogy milyen régi és mire használták a dolgokat.
- Miért én tegyem meg? Ha nem tévedek a barátja sokkal rátermettebb erre a feladatra. - teszem fel a kérdést és a nagydarab fickóra mutatok. Mégiscsak ő az erő itt közöttünk.
- Legyen. De ezeket megtarthatja, vagy adja őket oda egy múzeumnak. - szólalok meg végül, amennyiben nagyon ragaszkodik ahhoz, hogy én végezzem el a piszkos munkát. Az, hogy ki kell üssem a csajt, nagy morális változást nem jelent számomra. Szent vagy hős sohasem voltam, sőt általában mindig elsősorban magamért törődtem. Ezért is nem dolgoztam hülyékkel sohasem, túl sok kockázatot jelentenek. Az meg, ha ki tudom ütni a csajt, és ezért kiszedik ezt a chippet belőlem, vagy bármi is legyen, akkor egyszerűen kezet fogok a német taggal és lelépek. Azért jó volna tudni, hogy mire is vagyok képes ezzel az új "erővel". Lehet, hogy sokat segítene a munkámban majd.

Nathan döntése szerint megindul, de hiába az erő Reena egyszerűen rutinosabb. Egy gyors mozdulattal elugrott az ütés elől és a nő az egyik monitort tudja csak megragadni, ami olyan két kézbe való ezzel csapja meg a férfit, aki azonnal eszméletét veszti. /Ha Emily újra aktív lesz a karaktere felébredhet/ Zémó csalódottan fejet ráz.
- És ez még egy katonai képzést kapott példány volt.
A vörös koponyás férfi szótlanul nézte főnökét, aki vállat vont. Reena kiszabadította az egyik kezét a társának, aki még mindig alig volt magánál.
- Menj... innen... menekülj... hagyj engem katona.
Zémó fordulva indul ki a szobából.
- Kettes fázis.
A vörösmaszkos óriás pedig megindul Reena felé, kezei roppanak, ahogy ökölbe szorítja őket.

Az ajtó bezárult Zémó mögött. Reena felemelte a kicsomagolt mutánst az asztalról és a vállára rakta a férfit. Meglepően könnyű volt. Nem először emelte meg Kanet, de még sosem ilyen könnyen. Úgy vágta a vállára, mint egy homokzsákot. A felé közeledő óriással szemben is tisztán látott. A fejében vagy ezernyi technikai mozdulat játszódott le. Ütések, fogások, harcmozdulatok. Az agya perget és szinte látta a támadási módokat. A koponyamaszkos nem vacakolt azonnal a csatabárdját emelte az égbe. A fegyvert vöröses izzás vette körbe. A monitort ketté hasította, ami lángolva zuhant a földre. Sok mást nem lát. A legtöbb gépezet vele egyméretű és az ágyak le vannak csavarozva. Túl a maszkoson van egy gurulós kis asztal, amin szikék és kések, meg fecskendek vannak, de az még a történész ágya mellett van. A szoba másik végében. A maszkos nem vár tovább és megpróbálja ketté hasítani a nőt és Kanet.

Reena egyértelműen erősebb és gyorsabb lett. Ez már onnan biztos, hogy a bicepszei óriásivá váltak. A nő könnyedén elgurul a fejsze vágás elől kitépi a szíjakat egyetlen mozdulattal. Majd a férfi bokájára csapja, aki már rég kitépte a fejszéjét a fémpadlóba vájt lyukból. Ám a nő rántására a férfi készen állt és befeszült annyira, hogy ne tudja elmozdítani őt a nő, ám mikor vissza rántott a nő szinte a fejszét elé zuhant, aki azonnal rámarkolt a torkára és a hasfalához nyomta finoman a fejsze pengéjét. Az arcához emelte Reenát és a fém maszk alatt hallhatta a férfi nehéz légzését.
- Meg kéne téged tartani. Kemény kis kölkeink lennének.
Mondta megvetően mintha nem is egy emberről beszélne, hanem valami tenyészállatról.

A vörös maszkos mély levegőket vett a maszkja pedig elnyomta a hangot, mint valami rossz horrorban.
- Vérfejszének kell az erős vérvonal.
Reena a leggyorsabban mozdult. Először félre lökte a fejszét, nem ez volt a legügyesebb mozdulata, de sikerült. Utána egy hátra himbálás után minden erejével a férfi lába közé rúgott. Látta, ahogy a maszk alatt az emberi szemek nagyobbra nyíltak, mint valaha. Üvölteni nem bírt, de reflexszerűen vágta el a lányt magától a legmesszebb. Reena újra megbizonyosodott arról, amit eddig is tudott: az ellensége messze emberfeletti erővel rendelkezik. A mozgása és ereje csak a felvételeket látott Einar nevű viking alakéhoz volt mérhető számára. A nő a falnak csapódott. A fal végig repedt minden irányba és a lány bevágta a tarkóját. Mintha egy kamion gázolta volna el szegény nőt. Azonnal elkezdett leesni a falról és eszméletét veszteni, de még látta, ahogy a Vérfejsze fickó a lába közét markolva zuhan mellé a padlóra.