Re: Sziget (Csendes-óceán)

by **Thorhalla** Kedd 24 Szept. 2013, 08:56

2048. január 9. csütörtök – Sziget, Csendes-óceán
Résztvevők: Charles Dialin, David Storm és Rachel Wilcox

A nő odafent kényelmesen ült le a földre törökülésbe, megtörölte a homlokát. Mindenki könnyedén feljutott és nem volt gond ezzel és ők is elfértek a házban. David már a kérdés feltevése után rájöhetett, hogy nincs semmilye a nőnek, révén az egész kis kunyhó teljesen üres volt, csak az ablakrészek voltak valami ponyvával letakarva.
- Gyengeséget nem láttam, vagyis mindenük megmarad, mint régen, ugyanazoktól félnek, ugyanúgy beszélnek, kettőt még csókolózni is láttam – mondta némi öklendezés mellett. – A felgyújtás valószínűleg használható, de még túl frissek ehhez. Szerintem ugyanaz lehet, mint a megszokott zombiknak, az, hogy a fejüket, agyukat kell működésképtelenné tenni.
A többi kérdésen és azoknak a válaszán elgondolkodott, majd lassan úgy egy perc után felet.
- Engem bevásárlás után raboltak el, de volt, akit moziból, kórházból. Mindenkinél a közös, hogy elkábították őket. A helyről pedig nem igen van kiút. Vagy ha igen még nem találtuk meg. Többen repülni tudó mutáns próbált elrepülni innen, de egy energiamező védi a helyet, a tengerben is, így kiúszni sem lehetséges.
A Földre megrázta a fejét.
- De a Földön vagyunk – mondta. – Láttam a csillagokat odafent, Ausztráliai vagyok, a csillagképek pedig olyanok, mint a déli féltekén. Meleg van, valahol a trópusokon lehetünk, de hogy a világ melyik részén nem tudom. De…
Néhány pillanatra elhallgatott.
- Páran úgy gondolják, hogy a szigeten van valahol egy irányítóterem… ha azt megtalálnánk talán lenne esélyünk elmenekülni. Étel pedig… sajnálom, de nincs, kávé vagy efféle luxus sincs.

by **Szürke Eminenciás** Kedd 24 Szept. 2013, 17:32

Charles-t két meglepetés is éri. Ez a bizonyos David vagy annak a hasonmása Rachel haláláról beszél úgy, mintha már egyszer megölte volna vagy látta volna a halálát, ahogy a nő is. A jövőből jöttek volna? A vámpír ezt nem igazán értette, de azt megjegyezte, hogy a férfi valami bérgyilkosféle lehet, akivel jobb lesz vigyázni. Az ilyenek csak magukat mentik és ha kell, bármelyiküket megölné.

A másik váratlan dolog pedig az volt, ahogy Rachel ráförmedt. Úgy látszik a hölgy elővette az ideges stílusát. Itt vannak egy ismeretlen helyen a dzsungelben egy fa tetején, mitől is lenne nyugodt? Charles jobban kezelte ezt a helyzetet, nem aggódott annyira. Az űrbéli elképzelést sem tartotta valószínűnek. Az ausztrál nő elmondta, amit tudott a gondolkodókról, a helyről és a menekülés útjáról. Dialin figyelt és csak utána szólalt meg. Nem tartotta fontosnak, hogy Rachelnek elmondja, ha az űrben lennének, akkor is meglepően gyorsan került volna elő a Föld. Itt valami másról lehet szó, de az legyen a következő probléma, amit talán a világ másik részén oldanak meg a nagyok. Nekik itt most meg kell találniuk a kiutat és hazamenni. Az ausztrál mehet bevásárolni, Charles ügyeket intézni, Rachel babázni, a bérgyilkos meg fene tudja, hova készül. Itt nem maradhatnak örökké egy fa tetején.
- És már halott az a pár ember, aki úgy gondolja, hogy van irányítóterem? Ha tudunk róla valamit, akkor meg kell keresnünk. Az elmondottak szerint van személyzet, ami mozog a helyen és ha idejöttek, el is tudnak menni. Azt a helyet kell megtalálnunk, ahol ezt csinálják.

by **Sarah** Pént. 27 Szept. 2013, 13:41

A kérdésemre úgy tűnik egy alaposabb körbenézés után, hogy nem szükséges választ adni, a nyomorultnak semmije sincs csak néhány ponyvája és az sem biztos, hogy az övé, az is lehet hogy már korábban is itt volt, ez pedig éppen az a része az egész témának ami talán a legkevésbé sem érdekeli a társaságot, beleértve jómagamat is, bár engem eddig ez az egész helyzet nem nagyon dobott meg, jussunk ki és folytatom a munkámat úgy, ahogyan azt eddig is tettem, csak ki kell majd csiszolni ezt a kis csorbát a kezdeti nevemen, ami nem lesz annyira egyszerű mint amennyire hangzik, mert ha az emberről tudják, hogy megbízható bérgyilkos, akkor könnyű kisimítani a dolgokat, de a kezdetekben nem, nagyon nem, de nincs semmi sem veszve, csupán egy darabig igencsak... Gyengén megfizetett munkáim lesznek. Lényegében ez érdekel a legjobban, nem a zombik, vagy az, hogy esetleg magam is azzá válhatok, ez teljes mértékben másodlagos, dohány kell, kávé kell és pénz, ezekkel minden apróság megoldható az életben, lakhely, nők és üzletek. Mindenesetre is a többi közben tárgyal és úgy tűnik, hogy az egyetlen lehetséges kiutunk innen az a bizonyos irányítóterem, ami eddig csak legendákban létezik, van aki pedig ennek a gondolatnak hangot is ad....
- Sherlock. - Jegyzem meg ahogyan a daraboló hapsira nézek eléggé érzéstelenül, majd pedig visszatér a figyelmem a fegyveres nőre.
- Mikor a legbiztonságosabb haladni? - Feltételezem, hogy este, de jobb biztosra menni, ha van aki ezt jobban tudja akkor inkább kérdezek, mert nem lehet tudni hogy azok a bizonyos... Mutációval rendelkező élőholtak például nem rendelkeznek-e olyan erőkkel, melyek éjszakai vadászokká teszik őket, amilyen "szerencsés" pedig ez az egész helyzet, valószínűleg amit keresünk, ha valóban létezik a szigeten ez a hely, az ezen mutáns zombik táborának a közepén lesz, ami nem akkora probléma, legalább gyakorolhatom a reflexszerű fejlövést, vagy próbálhatom legalább is tökéletesíteni a technikát.

by **Quentine Constantine** Pént. 27 Szept. 2013, 15:54

A válaszok érdekesek, de nem mondanám őket kielégítőnek. Charles és a gyilkos kérdése is helyénvaló, ha valóban van valami irányítóterem, akkor azt kell megtalálnunk, és ehhez nem árt tudni, hogy eddig kik hogyan próbálkoztak, és milyen szerencsével jártak. Engem viszont nem hagy nyugodni a tény, hogy ha a Földön, valahol a déli féltekén vagyunk, akkor miért láttunk az égen egy másik Földet. Elgondolkodom, hogy vajon Vadföldön milyen csillagokat láttam, és fel tudnám-e idézni magamban ezt, össze tudnám-e hasonlítani az itteniekkel. Még ha úgy is lenne, nem jutnánk sokkal közelebb a kiúthoz. Amíg a többiek azt próbálják kideríteni, hogy hogyan lehet kijutni, és megpróbálom képességeimet latba vetni, hogy valami halvány fogalmunk legyen arról, merre lehet egy efféle központ. Úgy képzelem, hogy ha a szigeten bárhol járkálhatunk, akkor egy ilyen központ nem lehet valami nagy épület, torony, vagy bunker. Valószínűleg a föld alatt építették meg, persze ez csak tipp. Megpróbálom a képességemet a lehető legfelszínesebb gondolatok keresésére használni, csak annyit akarok érzékelni, hogy vannak-e intelligens tudatok valahol - gondolom a zombik nem lesznek azok. Igyekszem így minél nagyobb területre kiterjeszteni a képességemet, nem tudom, mekkora helyet fog lefedni, és talán egy idő után már nem konkrét helyet érzek majd, csak irányt, de az is jobb a semminél. Valakinek csak kell itt lennie, hogy megfigyelje a kísérleteket... Vajon az erdőben elhelyeztek kamerákat is? Vagy más módszerrel figyelnek meg?

by **Thorhalla** Szomb. 28 Szept. 2013, 10:25

2048. január 9. csütörtök – Sziget, Csendes-óceán
Résztvevők: Charles Dialin, David Storm és Rachel Wilcox

A nő bólintott Charles szavaira és egyben válaszolt David-nek is.
- Igen, én is így gondoltam – mondta. – A hegyeket tartom olyannak, hogy ott elférhet ilyen bázis, meg felszállópálya úgy, hogy nem tűnik fel senkinek sem. Úgy vélem, hogy nappal kell majd mennünk, akkor könnyebb kiszúrni az élőhalottakat az erdőben, vagy a réten és könnyebb is elkerülni azokat.
Miközben a nő beszélt Rachel az erdőt és a közelben levő területeket vizsgálta. Jellemzően állatokat érzett csak, illetve összesen két zombi volt a közelben. Fogalma sem volt arról, hogy meddig jutott el a tudatával, csak annyit, hogy ezek itt voltak a közelben. Majd hirtelen egy értelmes tudatot érzékelt, ami húst akart és enni. Határozottan ezek a gondolatai voltak, de mielőtt felfoghatta volna ezt és megszólalhatott volna valami belecsapódott hihetetlen gyorsan a kis házba és mindenki zuhanni kezdett a föld felé. Egy pillanatra a zuhanás közben mindenki láthatta a becsapódó alakot.
Sziget (Csendes-óceán) - Page 2 Brian_Braddock_(Earth-2149)

Sziget (Csendes-óceán) - Page 2 Brian_Braddock_(Earth-2149)

by **Szürke Eminenciás** Vas. 29 Szept. 2013, 22:16

Charles kérdéseire és gondolataira az ausztrál nő elmondta, hogy a hegyekben lehet az a bizonyos központ. Arról hallgatott, hogy kiktől hallott róla. David pedig az egészet egy gúnyos megjegyzéssel kommentálta. A kérdését a vámpír nem tartotta túl ésszerűnek. Ő nagyon jól boldogul éjszaka, de a többiek nem. Egyértelmű volt, hogy ha együtt haladnak, akkor ezt nappal kellene tenniük. Ez viszont Charles számára halálos fenyegetés lenne. Viszont mielőtt szólhatott volna, valami becsapódott a házba és elkezdtek zuhanni. Charles ösztönösen egy fal felé ugrott és megnézte, mi esett a házra. Egy jelmezes alak volt, valószínűleg egy gondolkodó zombi. Ha nincs szerencséjük, akkor még szuperképességei is vannak vagy a ruhája különösen ellenálló. Próbálta összevetni azokkal a jelmezesekkel, akiket ismert és ha tudta, mik az idegen képességei, akkor aszerint reagált.
Ha nem ismerte fel, akkor viszont megfogta az afro nőt és kiugrott vele az egyik ablakon. Most már nem számított, hogy a többiek is megtudják, ki ő. A túlélésért ugrott és vámpírerejét, -gyorsaságát is bevetette. Kint megpróbált egy fát elkapni és azon megkapaszkodni, majd hagyta, hogy keresztülmásszon rajta a nő. Rachel ki tud repülni valamelyik ablakon, az afro nőnek viszont kell a segítség és ő is segített nekik. A bérgyilkos meg úgyis csak saját magával van elfoglalva. Charles ezt a Davidet egyáltalán nem sajnálná és nem is érezte csapattagnak. Ha viszont David is kijutott valahogy a házból, akkor a vámpír egy darab húst dobott arrafelé, ahol a jelmezes földet ért a vityillóval. Csak egy kis időt nyernek talán, de az elég lehet, hogy a nő kilője a zombi fejét. Ő maga pedig keresett egy ágat, amiről el tud rugaszkodni, ha kell. Az idegen valószínűleg tudott repülni, ha egyszer fentről becsapódott. Különben csak felmászott volna. A harc még nem ért véget és Charles élesen tartotta az érzékeit. Ha a zombi visszajött és közel került, akkor a vámpír azonnal reagált, hogy kitérjen a támadás elől és egy oldalsó ütéssel bezúzza a férfi halántékát vagy a tarkónál a gerincet üsse ki, ha úgy érte el.

by **Sarah** Hétf. 30 Szept. 2013, 17:09

Nap közben lenne a legcélszerűbb haladni, rendben van, ezek szerint itt fogjuk tölteni az estés és reggel indulunk, legalább is gondolom. Rajta kell majd tartanom a szememet a mészároson és a célponton, bár a célponton kevésbé, az aktái alapján nem szokása kétes alapú lépéseket tenni, de a másik alak továbbra is ismeretlen számomra, nem volt még vele dolgom, de ki tudja, talán csak idő kérdése, hogy utána küldjenek egy munka alkalmával, sosem lehet tudni. Mindenesetre is meg vagyok elégedve a kapott információval, bár ennek sincs jele rajtam, úgy mint szinte bármi másnak, minimálisan motoszkál mélyen a felszín alatt, de nem is igen veszek róla tudomást. Szép lassan lecsúsznék a fal tövéhez hogy leüljek, de mielőtt megtehetném valami becsapódik, majd pedig az egész viskó zuhanni kezd. Első dolgom, hogy a nő pisztolya után kapok, amíg még van lehetőségem és nem próbálja meg valaki elkapni előlem, magának a nőnek az élete nem érdekel, teljes mértékben hidegvérrel célzok az előttem lévő maskarás alak szemeire és húzom meg kétszer a ravaszt, majd pedig egyszer még a szája irányába a fogakat célozva, ez az egész, mivel jó lövész vagyok elvileg nem szabad, hogy problémát okozzon ilyen körülmények között sem, legalább is nem nagyon, mivel pedig el is kéne hagyni az építményt, lényegében kivetődök az egyik ablakon kissé oldallal és remélhetőleg van időm felmérni a földtől való távolságot, ugyanis próbálok a lábaimra érkezni, hogy azokról indíthassak egy gurulást érkezéskor, hogy ne törjem el azokat, ha túl közel vagyok akkor kicsit neccesebb, de még úgy is kivitelezhető, az egyetlen pozitívum hogy nem lesz akkora megterhelés az érkezés mint magasról.

by **Quentine Constantine** Szer. 02 Okt. 2013, 13:58

A tudatokat vizsgálva nem találok semmi érdekeset, és már épp feladnám a keresést, amikor megérzek néhány gondolatot, egy-két foszlányt. Egyértelműen zombitól származnak, nem kérdéses, hogy a vezetőnk által említett gondolkodó fajtából való lehet. Ez azonban túl későn esik le, mert közben már támadás alatt is állunk. Ennyit arról, hogy ez az utolsó biztonságos menedék...
Mivel a vámpírt nem féltem annyira, David pedig pisztolyért nyúl - és ki tudja, kire fog hirtelen célozni -, úgy döntök, hogy a nőt próbálom menteni, mivel képesség híján ő van a legkiszolgáltatottabb helyzetben. magamhoz ragadva próbálok kiugrani az ajtón, egy ablakon, vagy akár a falon, hiszen nem tűnik valami vastag faanyagnak. Ha ez sikerül, akkor a szárnyaim segítségével próbálom meg mindkettőnket lejuttatni a földre. Nyilván hosszú távon nem bírnám el a nőt, de a szárnyak elegendőek lehetnek ahhoz, hogy ilyen kis zuhanást megállítsanak, és ne törjük össze magunkat. Ha lent vagyunk a földön, akkor igyekszem megtalálni a zombit, és távol maradni tőle, mivel nálam nincs pisztoly. Egy dolog azonban a rendelkezésemre áll.
Mivel ennek a zombinak vannak gondolatai, ezért talán hatni is tudok rájuk. Megpróbálom a tudatát megbénítani, hogy ne adjon parancsot a testének az éhsége csillapítására, hanem csak álljon egyhelyben, mint egy tuskó. Ha ez nem sikerülne, mert túl komplikált a parancs, akkor csak igyekszem a tudatában az éhség iránti vágyat csökkenteni, és minden agresszív gondolatot elűzni.

by **Thorhalla** Csüt. 03 Okt. 2013, 12:17

2048. január 9. csütörtök – Sziget, Csendes-óceán
Résztvevők: Charles Dialin, David Storm és Rachel Wilcox

Charles tudta, hogy aki a férfi. Britannia Kapitány, Britannia hőse több mint két évtizede. Amit tudott még, hogy Merlintől kapott erőket, azok mágikus eredetűek, a férfi bőre alapból is igencsak ellenálló, regenerál, repül és sokkal erősebb az embereknél. A ruhája pedig rátett az ellenállásra.
Mindenki azonnal cselekedett, vagyis próbált így tenni. Charles és Rachel egyszerre indultak a nőért, akit végül a vámpír kapott el és ugrott ki vele a zuhanó törmelékekből. Rachel próbált a zombi agyára hatni, de roppant sajnálatos módon pajzsba ütközött, az egykori férfinak volt mentális védelme.
A húst a zombi felé hajították és David zuhanás közben még sikeresen elkapta a pisztolyt és lőtt. Csak egy lövés talált, a másik a zuhanás közben az egyik fába állt bele, a 9milis ősrégi lőszer pedig a szem felett két centire állt meg a ruhában. Pillanatokkal később David a földre esett, nem tudott korrigálni, éles fájdalmat érzett és egy reccsenés fogadta a bal lábát, erre zuhant rá.
A Kapitány pedig a legjobban levő Charlest és a nőt vette célba, teljes erőből szállt neki a párosnak, a nőnek arra sem volt ideje, hogy felsikoltson, a hátán nyúlt be a férfi és a mellkasánál távozott a keze, eközben még végigkarmolta Charles mellkasát is, aki most már tényleg a földre zuhant David közelébe.

//Egyébként vicces, hogy leírtam, hogy a ház szétesett a becsapódástól és mindenki zuhan, de ti kiugráltok az ablakon, ami már nincs is.//

by **Sarah** Pént. 04 Okt. 2013, 16:24

Sikerül elkapnom a fegyvert és zuhanás közben kétszer elsütni, de egyik lövedék sem találja el a célpont szemét, az egyik belefúródik talán pár centivel felette, de ez nem felel meg a célnak és csak furcsállni tudom, hogy ennyi nem sikerült, valószínűleg pusztán a zuhanás ténye miatt, elég gyér teljesítmény ez ahhoz képest, hogy egész gyerekkorom ilyesmire és tanulásra ment el, az már csak hab a tortára, hogy érkezéskor egy roppanást hallok és belehasít a fájdalom az egyik lábamba, ami valószínűleg eltört, jobb esetben megrepedt, de biztosra veszem, hogy eltört, túlzottan egyértelmű, de szó vagy hang, vagy egyáltalán grimasz nélkül tűröm.
~ Most jönne az a rész, hogy a földre kerülök és foltosra ütlegelnek vagy rúgnak, mert felsültem egy ilyen egyszerű szituációban. ~ Valóban, ha csupán csak pár évvel korábban lennék ez jönne, mert úgy lenne titulálva, hogy bármiféle képzésben is vettem részt, nem hozott gyümölcsöt, ezt talán már túl sem élném, jobb esetben lehetséges, hogy töréssel egy kis ideig félreraknának, ki tudja. Mindenesetre is ha fekszem, akkor megpróbálok felállni, nem foglalkozva azzal, hogy valaki más is a földre esett, nincs bizniszem velük, ahogyan nekik sincs velem, egyenlőre. A súlypontomat igyekszem az ép lábamra helyezni, majd pedig egy gyors helyzetfelmérés után úgy határozok, hogy a legtanácsosabb talán a futás lenne, ellenben nem teszek így, egyrészt azért, mert mint sérült, túlzottan könnyű préda lennék lényegében bármilyen élőholtnak, amely a környéken tartózkodik, így jobb híján, ha biztosnak bizonyul, akkor a nő hullája felé veszem az irányt, bicegve, vagy ha kell akkor ugrándozva, a lényeg az, hogy minél gyorsabban, ha nincs ott és éppen nem velem foglalkozik a jelmezes, s próbálom összeszedni a felszerelést ami a némbernél volt. Amennyibe velem foglalkozik, nos, marad a próbálkozás az elkerülő manőverekkel, avagy a vetődésekkel, illetve esetenként próbálkozás az előbbivel, a szem kilövésével.

by **Szürke Eminenciás** Pént. 04 Okt. 2013, 17:59

A vámpír felismerte a zombit és eléggé aggasztotta a dolog. Ugyanis ha magát Britannia Kapitányt is ide tudták hozni, akkor ezek igen nagy hatalmú emberek lehetnek. A szuperhős ugyanis sokkal erősebb és szívósabb másoknál, ráadásul köztudott, hogy a képességét mágia adja. És akkor még ott van a ruha is, ami egy plusz védelem és erősítés. Hogy tudták elkapni? Most már mindegy, neki vége.

Charles el tudott ugrani az ausztrállal, de ezzel nem sokat ért el. A zombivá vált jelmezes ezt a nőt szemelte ki magának és át is döfte puszta kézzel. A vámpír mellkasát felkarmolta. Charles első gondolata az volt, hogy ha most meg is fertőzödött, akkor is küzdeni fog. Ha szerencséje van és a támadó kézen nem volt fertőzött vér, akkor viszont megúszta. Ebben a pillanatban pedig már ő is a földre esett. A nő hullája jó lesz tápláléknak. Amíg a Kapitány azt zabálja, addig talán őket békénhagyja. A többi viszont hamarosan itt lesz.

Bízva a vámpírok regeneráló képességében, egyből mozdult is. Összeszorította a fogait és megpróbált cselekedni. Ha Rachel elindult valamerre, akkor Charles követte, csak persze nem repülve, hanem a földön haladva. Ha viszont a szárnyas nő segíteni akart Davidnek, akkor Charles nem hagyta magára. A férfit nem féltette, de Rachelnek segíteni akart. Ez esetben megfogta a legnagyobb ágat, amit elbírt vagy ha volt olyan fa, amit ki tudott tépni, akkor azt és megpróbálta vele teljes erőből fejbevágni a Kapitányt. Ha a seb túlságosan legyengítette, akkor ennek nem lesz nagy hatása, de a többiek segítségével talán elérnek valamit.

by **Quentine Constantine** Hétf. 07 Okt. 2013, 12:12

A nőt végül kiviszi Charles, de mentésnek nem nevezném, ami utána történik. A fickót nem fogja a golyó, telepatikus védelme van, az ereje nem emberi, repül, és még ki tudja mi mindenre képes ez a zombi! Davidre téved a pillantásom, aki a földön fekszik, próbál talpra állni, de láthatóan az egyik lába használhatatlan. Remek, törött lábbal a zombik ellen akár ki is írhatná magára, hogy célpont. Elfutni nem fog, ha pedig megpróbáljuk magunkkal vonszolni, minket is lelassít. Charlesra nézek, aki meg láthatóan tőlem vár valami döntést: meneküljünk vagy harcoljunk. De mikor "meglátom", hogy a fejében azt forgatja, hogy egy husánggal csapja meg a golyóálló zombit, kicsit elsírom magam belül. Ráadásul nem úgy tűnik, hogy a zombi megelégszik rögtön a zsákmánnyal, hiába tépte szét a nőt, még Charlesra is rátámadott. A legjobb, amit tehetünk, hogy elhúzzuk a csíkot.
-Meneküljünk! - Adom ki az utasítást, nem mintha én lennék a vezető, vagy valami, de legalábbis közlöm, hogy nem fogok harcolni a zombival, mert nem nagyon tudok ellene mit tenni. És ahogy elnézem, a többiek sem.
Megpróbálok felrepülni zombi-kartávolságon kívülre, és elindulni arrafelé, amerre legutóbb említettük, hogy talán megtalálhatjuk a kiutat: azaz a hegyek felé. Valószínűleg ez az ál-David hátra fog maradni, és széttépi őt a brit zombink, de ennél legkisebb gondunk is nagyobb. Menet közben egyszer-kétszer ellenőrzöm, hogy Charles is tud-e menekülni, de igazából nem tudom mennyire célpontja a zombiknak egy vámpír. Repülés közben figyelek, nehogy újabb zombiba ütközzek, és ha esetleg azt látom, hogy a repülő zombink utánam ered, akkor igyekszem elmanőverezni az útjából.

by **Thorhalla** Kedd 08 Okt. 2013, 09:21

2048. január 9. csütörtök – Sziget, Csendes-óceán
Résztvevők: Charles Dialin, David Storm és Rachel Wilcox

Nehezen ugyan, de David feltudott állni a földről úgy jó fél perccel később, mert addig még mindig potyogtak darabok a magasból. Rá tudott állni a lábára, így valószínűleg nem tört el, csak tényleg ficamodott, bár a fájdalomnak mindegy volt, ugyanúgy fájt. A nő testéhez elért, csak a kés volt nála még, semmi más. A pisztolyt már korábban elvette tőle.
Eközben a többiek menekülni kezdenek, a sérülése ellenére Charles képes arra, hogy meneküljön és Rachel után indult magára hagyva David-et. A páros a földön, illetve a levegőben eltudott szerencsére jutni kellően távolba, csak a sérült társuk maradt hátra. Rachel a magasban több zombit is látott, mind az agyatlan verziójú, akik a hang alapján arra indultak, amerre korábban voltak. Lent Charles egyelőre nem látja őket, így majd kelleni fog a lány segítsége neki.
David valamelyest hibát követett el, hogy a nőhöz ment, a Kapitány is odaérkezett le, hogy a nőből táplálkozzon. A férfi már indult volna felé, hogy ő legyen a következő, akit megöl, amikor oldalról valami megütötte a Kapitányt és a földbe verte. Egy hulk volt az, aki úgyszintén élőhalott volt.

by **Sarah** Csüt. 10 Okt. 2013, 09:07

Fel tudok állni bár nehézkesen, ez viszont mindenképpen pozitív hír, hiszen azt jelenti, hogy nem tört el a lábam, máskülönben nem bírnék rá állni, bár fájdalom terén ezzel sem vagyok jobb helyzetbe, de ez úgy igazából nem számít, hozzá vagyok szokva a fájdalomhoz, nagyon, így lényegében figyelmen kívül hagyom. Sikerül eljutnom a nő testéhez, de csak egy kés van nála, ami picit kellemetlen, mivel alaposabban átkutatva sincs nála semmi értékesebb felszerelés, ami önmagában csak azért gond, mert erre időt pazaroltam, a másik kettő pedig már természetesen lelépett, bár ez engem messzemenően nem érdekel. Többre számítottam a holt testtől, de ez az egy kés sem problémás, mivel egyszer el fog fogyni a töltény a fegyverben, a késforgatáshoz pedig jól értek, így átlagos élőhalottakat valószínűleg nem lesz nehéz kiiktatni. Érkezik a maskarás alak is, kicsit kellemetlen közelségbe és a mozgásából ítélve a szándékai eléggé egyértelműek, én pedig már tenném a szükséges ellenlépéseket, amikor a semmiből lényegében megjelenik egy hulk, ami úgyszintén halott és beledöngöli a földbe.
~ Hmm, egy örökké dühöngő formában ragadt halott, elméletileg hasznomra tudnám fordítani, gyakorlatilag jelenleg nem. ~ Kihasználva az alkalmat megpróbálok elosonni, amíg még nem vesz észre a behemót, különben nagyobb problémában is lehetek mint a jelmezes esetében voltam, igaz egy halott bőre nem olyan ellenálló, de valószínű hogy átlagos lövedékekkel így sem igazán mennék ellene semmire. A korábban megadott irányba próbálok haladni, avagy a hegyek felé ha jól emlékszem, már ha látni lehet innen azokat, agy van valóban valamilyen alapom az indulásra, közben pedig aktívan figyelek és fel vagyok készülve arra, hogy vagy a hulk, vagy pedig egy vagy több zombi rám támad, szóval igen, figyelek és haladok és ha kell akkor ugrok oldalra.

by **Quentine Constantine** Szomb. 12 Okt. 2013, 11:25

Úgy tűnik, nagy szerencsénk van, mert nincs több intelligens zombi a közelben, és a brit fickó is leragadt hátul, így Charles is ki tudott menekülni a bajból. A közeledő zombik hollétéről küldök egy telepatikus üzenetet Charles-nak, hogy nehogy éppen beléjük rohanjon. Mikor meghallom a hatalmas csattanást magunk mögül, "megnézem", mi a helyzet a bérgyilkossal, és gondolataiból hamar kiderül, hogy ő is olajra tud lépni, miközben egy Hulk-zombi (!!!) lefoglalja eddigi ellenségünket.
Ej, az áldott jó szívem! Egy telepatikus üzenet formájában vele is közlöm, hogy merről közelítenek zombik, és merre kerülje el őket. Mivel sérült a lába, a gyors kitérésre nincs sok esélye, de tőle még messzebb vannak a zombik, így lehet ideje elkerülni őket.
Ha már biztonságos távolba értünk a harctól, és elfogynak az arrafelé, azaz felénk tartó zombik is, akkor leszállok Charles-hoz.
-Úgy tűnik, Davidnek is sikerül megmenekülnie egy kis segítséggel, várjuk be itt, kicsit sántikál a fiú - vetem fel Charlesnak, ha eddig minden gond nélkül eljutunk, és érzékelem még David tudatát is. Ismét küldök neki egy telepatikus üzenetet, amiben felénk irányítom Davidet, nehogy elkerüljük egymást.

by **Szürke Eminenciás** Kedd 15 Okt. 2013, 23:05

Charles menekült, bevetve vámpírgyorsaságát és kitartását. Rachel pedig a segítségére sietett azzal, hogy gondolatok útján megmondta neki, hol vannak a közeledő zombik- A vámpír azt az irányt természetesen el is kerülte és egy határozott "Köszönöm, Rachel!" gondolatot jelenített meg a fejében. A szárnyas nő úgyis észreveszi. Ez nagyon jó módja lehet a kommunikációnak, hiszen nem kell még több hanggal felhívni a zombik figyelmét. Nem mintha egy rohanó ember túl csendes lenne...
Ha tényleg sikerült olyan helyet találni, ami távol esett a közeledő fertőzöttektől és Rachel leszállt, akkor Charles megvárta. Nem fűzött sok reményt ahhoz, hogy egy sántikáló hamar eljusson oda, ahova ők futva és repülve elértek. Egyedül viszont nem akart továbbmenni. Együtt nagyobb esélyük lehet. Legalábbis Rachellel, aki a legerősebbnek és a legtalpraesettebnek tűnik itt. David meg jóformán egy időzített bomba és nem lehet tudni, mikor fordul ellenük. Ha a férfi tényleg odaért és nem érkezett újabb támadás, akkor Charles várt, hogy mit tesz David. Ha velük akart tovább haladni, akkor a vámpír felajánlotta, hogy a hátára kapja. Charles több mint 200 kg-ot is meg tudott emelni. Hosszú ideig cipelni kisebb súlyt is megterhelő, de úgy becsülte meg, hogy ez a férfi nem fárasztja le annyira, hogy lassabban haladjanak, mintha a bicegő egyedül jönne. Így talán a férfi nem fog rátámadni futás közben, hanem belátja, hogy jobban halad vele, mint nélküle.

by **Thorhalla** Szer. 16 Okt. 2013, 10:18

2048. január 9. csütörtök – Sziget, Csendes-óceán
Résztvevők: Charles Dialin, David Storm és Rachel Wilcox

David kap egy telepatikus üzenetet, hogy zombik közelednek a hangok miatt, szinte minden irányból, de ezek lassúak voltak és nem a gondolkodó „elit” fajta. Hála a hulknak a fiú eltud osonni a helyről a fájó lába ellenére is és tud tovább haladni. Mivel a lába miatt ő is lassan halad, a bokrok között meglát úgy tíz perc után két élőholtat, akiket nem igen fog tudni sehogyan sem

Rachel megérkezett Charles mellé, akinek a sebe vámpír léte ellenére is még mindig vérzett. Ennél sokkalta rosszabb volt, hogy az tűnt fel, hogy a seb környéke elkezdett fekete lenni. A vér szaga pedig kellően elég volt ahhoz, hogy az esetleges élőholtakat vonzza, mert bármilyen hihetetlen is volt az egész friss vér szivárgott a sebből és nem pedig alvadt, mint aminek kellene lennie a szervezetében. Charles jól gondolta egyébként tudott futni a seb ellenére is, így ő és Rachel meglehetősen gyorsan tudtak haladni és hamar maguk mögött hagyták a helyet, ahol a támadás érte őket, és a csatazajokat sem lehetett már hallani. Illetve olyan távol kerültek, hogy Rachel már nem érzékelte David elméjét sem.
A gyors haladásnak hála sikerült a hegyek közelébe is elérni olyan fél távot tudtak alig tíz perc alatt megtenni, ha Rachel úgy dönt, hogy nem fut, hanem repül.

by **Sarah** Szer. 16 Okt. 2013, 13:42

Kapok egy telepatikus üzenetet, amire, bár érzelmeim nem sok van, de mégis felvonom az egyik szemöldökömet. Nem válaszolok rá, szócséplés lenne, de nem értem, hogy miért segít annak ellenére, hogy látta a saját szemeivel, vagy legalább is a tudatomból valószínűleg kiszűrte a képeket, amikor is a lövedék darabokra szaggatta a koponyáját, s az sem titok, hogy már csak a megjelenéséből adódóan sem szimpatizálok vele, minimális szinten sem, mégis információt küld, igaz hogy sokra nem megyek vele, de figyelmeztetésnek tökéletes, de akkor sem értem. Mindenesetre is el tudok osonni, az ellenség pedig amire számíthatok valószínűleg nem lesz különösebben problémás, mivel nem képességekkel rendelkezők tartanak az irányomba, legalább is nem valószínű, persze nagy tömegekben problémát okozhatnak, de amíg csak kettő vagy három darab van, addig feltételezem, hogy megvan hozzá a megfelelő szakképzettségem, hogy intézkedni tudjak, mivel a fájdalom az ami a legkevésbé gátol, igaz, hogy lassabb vagyok, de az sem a fájdalom, sokkalta inkább a sérülés mivolta. Problémás lehet még, hogy ha a hulk utánam indul, de mivel nem vérzek, így kétlem, hogy szag alapján tudna követni, maximum hangok alapján, így pedig csendesnek kell majd lennem, ehhez pedig megérte megszerezni a kést a nőtől, bármennyire is kerültem közel egy necces helyzethez miatta. Egy ideig zavartalanul tudok haladni, de végül, talán úgy tíz perc után, talán, kiszúrok két zombit a bokrok között, akiket úgy néz ki, hogy nem tudok kikerülni. Nem rohanok bele a helyzetbe, alaposabban szemügyre veszem őket és magát a környezetet is, plusz mellé hallgatózok, hátha hang alapján meg tudom mondani, hogy vannak-e még a közelben, plusz ha igen akkor azt is, hogy esetleg hol. Amennyiben viszonylag tisztának tűnik a terep, megpróbálok közelebb osonni, már ha lehetséges, mivel egy erdőben vagyunk ezért valószínű és ezek valószínűleg nem az okosabb fajtából vannak, s ha ez sikerül akkor az egyiknek próbálom izomból belevágni a fejébe a késemet, majd pedig egy gyors mozdulattal ugyan ezt megismételni a másikkal, így csendesen kiiktatva őket, remélhetőleg anélkül, hogy bármi más észrevenné, s egy kis hulla átkutatás után haladhatok tovább, ha minden rendben megy. Ugyan ez a terv vonatkozik akkor is, ha észrevesznek és nekem támadnak, más lehetőségem igazából nincs, de mindenképpen hidegvérrel kezelem a helyzetet, mint mindig, már fél siker, plusz eléggé jól bánok a késekkel.

by **Quentine Constantine** Hétf. 21 Okt. 2013, 14:42

Hiába állunk meg tíz perc után, David elméjét már nem is érzékelem, túlságosan lemaradt. Talán túlbecsültem, és még a lassú zombikat sem tudja elkerülni, vagy egyszerűen nem tudott továbbmenni a sérülése miatt. Amikor leszállok Charles-hoz, látom, hogy a ruhája eléggé szét van szakadva, és alatta egy durva seb éktelenkedik. Vérzik, és feketedik a környéke, ami nem tudom, mennyire megszokott a vámpíroknál, de a zombis filmekből egyből az ugrik be, hogy akit megsebesítenek, az meg is fertőződik. Ki tudja, milyen hatással van ez a cucc a vámpírokra? A szuperhumán brit simán átalakult, és Hulk is, szóval egyértelműen többről van itt szó, mint egyszerű vírusról. Nem véletlenül hoztak ennyi fura figurát össze. Vámpír, fél-angyal, egy másik realitás lakója... Tesztelni akarják a szert, hogy mindenkire hatással van-e.
A sebről végül nem szólok egy szót sem, de valószínűleg Charles is észreveszi, hogy egy ideig elidőzik rajta a pillantásom.
-Tévedtem, túlságosan lemaradt, már biztos elkapták. Talán jobban is járunk, az a fickó egy bérgyilkos volt, élvezte, hogy pénzért ölhet.
Még megvárom Charles hozzáfűznivalóját, de ha semmi eget rengetően új infója nincs, akkor ismét felemelkedem.
-Haladjunk tovább a hegyek felé, figyelem az erdőt, és szólok, ha látok valami mozgást. Kapcsolatban leszünk.
Továbbra is telepatikusan próbálom pásztázni a környéket, és biztonságossá tenni az útvonalunkat, hogy elérhessük a hegyeket. Ha ilyen tempóban haladunk, bő tíz perc alatt odaérhetünk. Aztán már csak meg kell találnunk a bázist, kutatóközpontot, vagy akármit, ahonnan vezérlik az egész kísérletet.

by **Szürke Eminenciás** Kedd 22 Okt. 2013, 01:33

Charles el tudott futni a seb ellenére is, úgyhogy Davidet jócskán lehagyták. Most, hogy megálltak, feltűnt neki, mi történik a sebbel. Rachel is kiszúrta, mert pont oda irányult a tekintete. Az üzletember arcára kiült az aggódás. Ez nem normális dolog, még egy vámpírnál sem. A sebnek gyógyulnia kellene, nem feketednie. Ráadásul friss vér is jön belőle. Lefelé biggyesztett szájjal futott végig az agyán, hogy amit a megfertőzött nővel csináltak, azt kellene tenni vele is. Azzal nyugtatta magát, hogy most más nincs veszélyben. A vezetőjük halott vagy már átváltozott, de lemaradt, ahogy David is. Rachel a levegőben halad és amúgy is érezni fogja, ha a vámpír gondolataiban megjelenik a hús iránti vágy. A vér szaga viszont hívni fogja a zombikat. Ez is "csak" őt magát veszélyezteti, úgyhogy nem látta indokoltnak az öngyilkosságot vagy hogy Rachelt erre kérje. Ha valaki olyan lett volna mellette, akit igazán szeret és tényleg veszélyeztetné, akkor vajon meg tudta volna tenni? Megkérte volna a mellette állót, hogy ölje meg a túlélés érdekében? A vámpír ezen gondolkodott, de nem tudta eldönteni. A szülei halála okozta depresszió idején a drogokhoz nyúlt és akkor nem becsülte sokra az életét, de azóta már sok minden megváltozott.
A szárnyas nő szorgalmazta, hogy haladjanak tovább. Ha szerencséje van, találnak ellenszert, mielőtt átváltozna. Habár az ausztrál nő azt mondta, nagyon gyorsan történik... Hatalmas szerencse kell ehhez és minden erejüket, gyorsaságukat be kell vetniük.
A kés jól jönne most, de az az ausztrál nőnél maradt. Charles egy dolgot kérdezett.
- Rachel, dohányzik? Ha van öngyújtója, én kiégetem ezt a csúfságot a mellkasomon.
Ha kap gyújtót, akkor tényleg végigperzseli a sebét és nem érdekli, milyen pokoli fájdalommal jár ez. A nagyobb baj az, hogy időt vesz el. Futni szerencsére eddig is tudott és le fogja küzdeni a fájdalmat. Mindent belead, hogy utolérje Rachelt, aki közben nyugodtan haladhat odafent. Ha nincs öngyújtó, akkor csak reméli, hogy megússza az átváltozást vagy ha át is változik, lesz ellenszer. Innentől futás van, teljes erőből, megállás nélkül, fájdalommal nem törődve és persze Rachel útmutatása mellett, hogy a többi zombit elkerülje.

by **Thorhalla** Kedd 22 Okt. 2013, 12:53

2048. január 9. csütörtök – Sziget, Csendes-óceán
Résztvevők: Charles Dialin, David Storm és Rachel Wilcox

Még ha Rachel dohányzott is volna, akkor sem volt most nála semmilyen felszerelés, ami otthon még nála volt, így a tűz egyelőre nem volt megoldható. Így emiatt kénytelenek voltak tovább rohanni, Rachel telepátiájának köszönhetően eltudták kerülni a zombikat és hamarosan elértek a hegyek lábaihoz egy völgy bejáratához. Valami lehetett erre, mert lentről és a környékről is mindenhonnan érezte Rachel a halott elméket, szinte mind a lassú, agyatlan zombi volt, de most a környéken, szinte a semmiből több száz darabot érzett.

Sajnos Davidnek meg kellett állapítania, hogy nem igen tud elosonni az élőholtak mellett. Köves és sziklás rész volt az a hely, amerre mennie kellett a sötétben pedig csak a lábának épségét kockáztatta volna, amivel nagyobb hátrányba került volna még jobban ahhoz képest, amiben most volt. Így maradt azaz opció, hogy megölje azt a kettőt. Az elsőt volt a könnyebb, az éppen csak a hörgő hangon fordult volna felé, amikor David már lecsapott, a kés hegye a szemen ment be és érte el az agyat a zombi pedig összecsuklott a földre. A másiknak a zajok feltűntek és dülöngélve indult David felé a kezeivel kapkodva. Az élőholt és az élő egyszerre értek egymáshoz, a kés lesújtott, az élőholt epdig belekapott David-be. Ennek a homlokát szúrta át a kés és úgy zuhant el. David pedig így elsőre nem tudta eldönteni, hogy ahol belekapott a lény ott meg is sérült-e, ahhoz túl sötét volt, csak annyit érzett, hogy fájt a karja azon a részen, de most már egyedül volt legalább.

by **Sarah** Szer. 23 Okt. 2013, 17:51

Valóban jól mérem fel a helyzetet és nincs más út a halottak mellett, csak hogy átküzdjem magam rajtuk, ami számomra rendben van továbbra is. Kapok a kínálkozó alkalmon és az egyiket úgy iktatom ki, hogy nem igazán számított rá, észlelt, de túlzottan késő volt rá, a szemén keresztül könnyedén döföm be a kést és sértem meg az agyát, s már össze is zuhan. A probléma csak ott van, hogy a másiknak ez már feltűnt én pedig nem vagyok elég gyors, így szemtől szembe kell nekimennem, aminek meg is van az eredménye, belevágom annak is a fejébe, egészen pontosabban a homlokába, de képes belekapni a kezembe, ami valószínűleg nem jelent túl jót. Miután meggyőződtem róla, hogy nincs más élőhalott a közelben, alaposabban szemügyre venném a karomat, de nincs rá módom, ahhoz túlzottan sötét van, elteszem a kést és a másik kezemmel próbálom kitapogatni, ha van sebem azt biztosan érezni fogom, de különösebben nem idegeskedek rajta, ha nem érzek semmit akkor sem, ha érzek valamit akkor sem, mert ki tudja, lehet hogy másabb mint gondolnám. Tovább indulok előre, mert egy helyben ácsorgással nem fogok sokra jutni, majd ha egyszer valami hold által jobban megvilágított helyre érek akkor szemügyre veszem a kezemet, de egyenlőre nem izgat, szóval hidegvérrel megyek tovább előre és lesem a bokrokat, fákat, az egész környezetet amit érzékelni tudok, potenciális veszélyforrások után kutatva, melyeket ha szükséges próbálok csendesen megkerülni továbbra is, tartalékolva az energiámat és igyekszem céltudatosan a hegyek felé folytatni az utamat továbbra is. Lehet, hogy lenne ezen a szigeten még mit felfedezni, de ha így is van, arra inkább egy véletlen vezessen rá, vagy egy véletlen térítsen el a célomtól, mert én magam nem fogok attól eltérni úgysem, a véletleneknek pedig szokása megtörténni, bármennyire is állítják azt az emberek, hogy pedig azok nem léteznek.

by **Quentine Constantine** Hétf. 28 Okt. 2013, 11:53

-Leszoktam - felelem szürke hangon, és közben azon gondolkodom, vajon ő is tisztában van-e vele, hogy a seb kiégetése mit sem számítana már a vérbe jutott vírus szempontjából. Haladnunk kell, csak így lehet esélyünk a túlélésre.
Mikor elérjük a hegy lábát, Charles még eszénél van, ha hatással is van rá a vírus, az biztos, hogy lassabb, mint az embereknél. Talán lesz még esélyünk ellenszert találni: ha egyáltalán van ilyen.
Mikor megérzem a több száz tudattalan zombi elméjét, megtorpanok, leszállok Charleshoz, és kifújom magam.
-Közel járunk. Nagyon sokan vannak itt, minden bizonnyal itt van a bejárat a völgyben, csak követnünk kell őket. Emberi elmét viszont egyelőre nem érzékeltem. Legyen óvatos, próbáljon a hegyoldalon menni inkább, mint a völgyben, és maradjon észnél! Intelligens nincs köztük, úgyhogy egyelőre nincs komoly veszély, de ha túl sok rohanja le, ezek is okozhatnak gondot. Megpróbálom fentről fedezni magát, megzavarni az észlelési központjukat, ha túl közel kerülnének, de azért ne próbáljon hősködni! Jussunk be amilyen gyorsan csak lehet!
Ha Charles is készen áll, akkor ismét felemelkedem, ezúttal a völgy felett haladok, tisztes távolságban a két oldalon emelkedő hegyektől, és pásztázom a terepet. Kétlem, hogy Charles még sokáig húzná, de remélem, valami önfeláldozós, figyelemelterelős akció még kitelik belőle, mert különben lehetnek még nehézségek.

by **Szürke Eminenciás** Kedd 29 Okt. 2013, 14:49

Charles nem járt sikerrel. Rachel leszokott a dohányzásról és véletlenségből sem volt nála öngyújtó. Lehet, hogy a foglyul ejtők el is vették volna, ha lett volna nála korábban. Rachel útmutatásával sikerült elkerülni a zombikat, ahogy közeledtek a hegyhez. A nő végül leszállt és elmondta, amit tapasztalt. A hegy lába, a völgy, ami valószínűleg a bejáratot rejti, tele van fertőzöttekkel. A nő gondolkodót nem érzett közöttük a telepátiájával. Így sem volt túl jó esélyük a túlélésre, legfeljebb neki, aki tudott repülni.
Charles hallgatott a nőre. Megpróbált a hegyen haladni, olyan részen, amihez komolyabb ügyesség is kellett és amibe egy normál zombinak beletörhetne a foga. Ha mégis elérte néhány élőhalott, akkor megpróbált jól megkapaszkodni és lerúgni azokat a völgybe. Tudta, hogy nagyon vigyázni kell. Ha megtalálják a központi bejáratot, de a fertőzöttek is bejutnak, akkor minden remény elveszhet. A háta közepére sem kívánta ezt a napot...

by **Thorhalla** Csüt. 31 Okt. 2013, 10:15

2048. január 9. csütörtök – Sziget, Csendes-óceán
Résztvevők: Charles Dialin, David Storm és Rachel Wilcox

Rachel és Charles különböző úton indultak el a völgybe, Rachel a levegőbe emelkedett és úgy, míg a másik feladatot Charles kezdte el végrehajtani. Mostanra állt a vérzés a mellkasában és kezdte furcsán érezni magát. Semmi szédülés, vagy hasonló, de elevenebbnek, olyannak, mint amilyen akkor volt, amikor még életben volt. A falon mászva meglepő módon nem találkozott egyetlen élőholttal sem, könnyedén tudta követni Rachel-t.
Rachel a levegőben haladt és így kerülte el minden zombi figyelmét lent a földön. Volt még valami, ami igencsak furcsa volt, ahogyan a tudatokat érezte minta a társa közeléből az összes lény távolodni próbált, ahogyan haladt Charles előre azon a részen a zombik távolodni kezdtek.
Végül a páros olyan negyed óra múlva megtudott arra a részre érkezni, ahol bejuthattak a völgybe egy keskeny út vezetett be, arról, hogy odalent a völgyben mi lehet még a lánynak sem lehetett tippje, semmit sem érzékelt odabent.

David, ahogyan megvizsgálja a kezét, szerencsére nem volt rajta sérülés, nem sikerült a zombinak megkarmolnia őt, valahonnan máshonnan, mástól érkezett a fájdalom oda. Végül nekiállt annak, hogy elinduljon a hegyek felé. Valamilyen oknál fogva nem sikerült egyetlen élőholttal sem találkoznia, szerencséjére. A háttérből pedig már nem halotta a Britannia Kapitány és Hulk harcát sem. Az egész hely sokkalta kísértetiesebbnek és nyomasztóbbnak hatott így, mint korábban, hogy a saját maga okozta neszeken kívül semmilyen mást nem hallott. Még mintha a hold és a csillagok fénye is kevésbé lett volna erős és mindenre sokkalta több sötétség és árny költözött a növényzetre. Szépen lassan, de biztosan a fájós lábbal David haladt a hegyek felé, ahonnét végül egy éles és fehér villanást látott néhány pillanatra.

by Ajánlott tartalom