Tian

~Danny Long - Főtér~
Mielőtt elköszönne, Hermész még megoszt egy érdekes információt. Xorn sokkal inkább beleszól az emberek életébe, mint gondoltam. Nem csak külső támadásoktól védi őket, és fenntartja a rendet, hanem a magánéletüket is egyengeti. Nem tudom egyértelműen eldönteni, hogy ez szép dolog tőle, vagy inkább kicsit ijesztő. Az sem teszi könnyebbé a helyzetet, hogy Hermész képes úgy elmondani a sztorit, hogy nagyon kényelmetlenül érezzem magam tőle. Kissé kényszeredetten mosolyodom el, amikor még meg is magyarázza, hogy mit csinált Hárpia és a párja. Ezután rájön, hogy neki is menni kell, így elköszön és el is szalad.
Egész sok mindent megtudtam, ideje eldönteni, hogy mi lesz a következő lépés. Nem biztos, hogy az a cél, hogy minél hamarabb, minél több embert kikérdezzek, a végén még feltűnik valakinek, hogy túlságosan sokat kérdezősködöm. Az viszont jó irány lehet, hogy megpróbálok ismerősöket szerezni, erre pedig a legjobb hely a Parti-place. Arra felé indulok el.
Közben folyton kilenc nővéren jár az agyam. Nem tudom mennyire tartozik a feladatomhoz, de ki kell derítenem, hogy kik ők, és mi az, amit őriznek. Az a látomás nem lehet véletlen! Valami köze van a dolognak hozzám, bár elképzelésem sincs, hogy mi lehet. Az biztos, hogy készülnek valamire, különben Xorn nem kérte volna meg a lakosokat, hogy ne zavarják őket. De kitől érdeklődhetnék róluk?

~Jerome Masamba - Parti-place~
A szörnyeteg tombolása megállíthatatlannak tűnik. Még egy kicsi, és megjön a nehéztüzérség! Ide kell jönnie! A következő pillanatban azonban nem Omega érkezik meg, hanem Xorn. Két férfi van még vele, de egyik sem az, akit keresünk. Két opció jut eszembe: vagy nincs itt, vagy valamiért nagyon fontos, hogy ne tudjanak róla. De nem, az nem lehet, hogy nincs Xornnal! Az viszont elképzelhető, hogy elküldték valahová. Akárhogy is, úgy tűnik, hiába várjuk, hogy ő bújjon elő. Bólintok, amikor Quinn is erre a megállapításra jut. Igyekszünk kiverekedni magunkat a menekülők közt.
Quinn terve nem valami kidolgozott, de ez egy olyan lehetőség, amit nem szalaszthatunk el. Ha tényleg a palotában rejtőzik, ki tudja mikor lesz a következő alkalom, hogy Xorn túl elfoglalt ahhoz, hogy megvédje.
-Siessünk! - mondom, és rohanni kezdünk.
Talán az igazság pillanata hamarabb jött el, mint hittem. Küzdenem kell, hogy a gondolat, hogy végezhetek Omegával, ne részegítsen meg teljesen. De most még józanságra van szükségem. Túl sok van még köztem és a célpont között.

Főtér - Danny
Danny sétálva indul meg mikor meglátja, hogy pár pók lóg pontosan előtte le a főtér egyik fájáról. A fiú súgásokat hall. Nők halkan szólnak hozzá.
- Segíts király...
Mondja halkan és keserűen több gyenge női hang.
- Segíts...
Súgják újra és újra. Ha mégis tovább megy az egyik pók is megmarja, hogy a nővérek felé induljon meg.

Palota - Tao, Jerome Masamba, Constantine
A többiek meg se hallják Taot, aki visszafordulva látja, hogy a hely üres. Nincs itt semmi és senki. Szavaira senki sem felel. Ám a csendben egy búgást kezd hallani, halk és gyenge, de hallható. Követve a falon egy repedést talál, egy vonalat. Valami járatét.
Mögötte futva érkezik meg Constantine és Masamba a kapun.

Parti-place - Ralf, Légió, Deadpool, Ray Crawford, Barbara (Gunny),
Onslaught, Kardfog, Hellstorm, Junior, Xorn, Ezékiel Gordon, Pultos és a vendégek
Onslaught kacagva vette észre Barbara lövését és a padlót fallé formázta maga előtt. Majd Deadpoolra mutat, aki üvöltve áll össze újra egy lénnyé és kezében egy karddal és egy uzival támad Gunnyra, Xornra és Gordonra.

- Bocs, nem figyelek igazán. Ugye így nézett ki ez a pasi?
Kérdi az entitás nevetve, miközben a lövések áradnak a csapat felé és ez a Torzpool a szamuráj kardjával hasít Barbara felé. Kardfog és Junior lassan felkelnek és Rayyel együtt támadnak. Onslaught a földbe olvasztja őket, így a húsuk és a padló eggyé válik. Majd befejezi Ralf alakítását.
- Sokkal jobb.


Mentális sík
Onslaught büszkén hagyta közelebb kúszni a lányt, ahogy fölé hajolva még mindig nem érte el a macit az óriás büszkén érintette Gaiahoz a vörösen izzó hatalmas karmát, ami nem sebezte a lányt.
- Mia...
Ez a pillanatnyi döbbenet halovány esélyt ad, hogy Gaia támadjon és elvegye a macit, mielőtt Onslaught rájön a hibájára.

Levi lábához dobnak egy rozsdás vacak kést, mint ha egy konyhában rohadt volna húsz évet a konyhai eszköz.
- Öld meg magad. Tégy egy szívességet az emberiségnek.
Mondja az egyik undorító lény és még ránézni se bír Levire.
- Komolyan végezz magaddal, minek élned, hogy zsepikbe verd ki, te szánalmas hernyó?
A másik lány a szavai után még bele is rúg Levibe.

~ Légió, mentális sík, Lev Hudson ~

Azt hiszem nem vagyok király. Nagyon furcsa érzés. Üres és ijesztő. Tök gyenge a teste és a farkam is akkora mint egy borsó. Mindenhol ijesztő ronda lények és én is ronda vagyok és gyenge. Mindenki kinevet... Pedig én teljesen király voltam. De már nem vagyok. Azt hiszem görcsösen heverek a padlón, rángatózok és a szememet sem merem kinyitni. Persze ez csak azért van mert annyira iste... de nem is vagyok isteni... Jobb híján elkezdem szopni a hüvelykujjam és sírni. Összetörték a világom.
Ki tudja mennyi idő telt el, ha nem én, ja nem... szóval egy kés koppan előttem. Kinyitom a szemem résnyire, aztán remegő kézzel utána nyúlok.
- Na. Aúúú ez fájt. Csúnyák vagytok velem.
Hülyék ezek a csajok. Megpróbálok felülni, megnézem magamnak a kést. Egész menő is lehetne. De nem az. Nem várok sokat és vállon szúrom vele magam. Általában az is halálos lehet. Lemondóan szólalok meg.
- Megtenném. De tudjátok nem tudok meghalni... Tudjátok ez a különleges képességem...
Várjunk csak...
- Várjunk csak... Nem tudok meghalni. Tehát a világ még mindig az enyém. A nagy bummtól az összes istenig, kitörölhetem vele a s.eggem. Kössz az ötletet.
Dobom a kést, jobb ötletem támadt. Első lépés feléleszteni a testi erőmet. Elképzelek magam elé nagyon erősen egy kék tablettát, kék tabletta, megfelelő íz, széleknél lekerekített sarkak. Egy rohadt nagy kék viagrát képzelek magam elé, ami visszaadja az erőm. Odaképzelem aztán próbálom elérni, mintha a végtelenbe nyúlnék. Kell az a viagra!

~ Mentális sík Gaia~

Megpróbáltam hangtalanul az idegen entitás közelébe kúszni, hogy ne vegyen észre a szörny és legyen esélyem ellopni, vagyis inkább visszalopni a macit. Lélegzet visszafojtva emelkedtem fel, mikor elég közel értem, hogy egy gyors mozdulattal elvegyem azt, de sajnos nem voltam még így se elég magas ahhoz, hogy elérjem.
A lény vicsorogva érintette hozzám karmaszínben izzó karmait, arra várva, hogy majd én felüvöltök a fájdalomtól, de ehelyett csak egy sunyi mosolyt kapott tőlem.
~ Hehe, a tűz az én elemem. Nem árthat vele nekem.
Mondtam magamban kárörvendően, majd amikor a szörnyóriás meglepetten nézett rám, miután nem sikítottam, lejjebb engedte a kezét. Ekkor nyílt rá esély, hogy visszatámadjak és magamhoz ragadjam a macit, én pedig így is tettem. Megragadtam a macit és gyorsan hátráltam több lépést. A szívem hevesen vert, hogy éreztem újra erősebben fellobbanni a bennem égő élet lángját. A vulkánok amik a közelben voltak kitörtek és vastag lávaréteg kezdte el nyaldosni a lábunkat. A termékeny magmából és a környezetből áradó életerőtől erősebbnek éreztem magam. A hő nem sebzett, nem égetett, hanem erősebbé tett, mint bármikor. Főleg mivel ez a hely nem az én képzeletemből született, így fel tudtam használni a saját erőm növelésére. Csak úgy szívtam magamba a levegőben lévő forróságot, míg éreztem, hogy a testem megfeszül és formálódni kezdd.
Egy pillanat alatt szívtam magamba tűz éltető melegét és erejét, és úgy éreztem, hogy a testem és a lelkem is megerősödött ezáltal. majd feltűnt, hogy valahogy másik szögből látom a világot, egy magasabbikból. Ahogy lenéztem egy még kikandikáló ében kőzeten halványan egy felnőtt nő arcát láttam visszatükröződni.
Meglepődtem ugyan, de sejtettem mi történt.
- Tovább fejlődtem!
Mondtam ki hangosan, majd hiába telt csak el pár másodperc míg átalakultam csak, de egy szempillantásra vettem le a tekintetem a szörnyről, míg megnéztem a tükörképem, addig figyeltem, hogy védekezhessem ha kell.
Ezek után pedig kipróbáltam az erőm mennyire fókuszál most, hogy nálam ismét a maci.
Az élet lángjának segítségével életet és formát adtam a körülöttünk lévő lávának. Több kupaccá formálódott a láva míg végül több láva katona született meg, akik parancsomra elindultak az entitás felé. Még megpróbáltam kedvenc kis játékmackómba is bele költöztetni az élet lángját, hogy életre keltsem és megnöveljem. Mint mindig ez most is sikerült, csak most kicsit máshogy nézett ki mint szokott, sokkal "idősebb" lett ő is. De én nem féltem tőle é furcsa mód ő is csak mosolygott rám. Én pedig a jó öreg barátom nyakába ültem fel, és onnan vezettem a láva lovag seregemet.
Amíg a katonák elterelték a mostrum szörny figyelmét megpróbálkoztam valamivel amivel eddig még sosem. megpróbáltam kiszívni a szörnyből a benne lobogó élet lángját távolról.

~reális sík~
csak pislog a fél szemével ami a kinti világot nézi és egyenlőre próbálja felfogni, hol mi is történik pontosan.

~Danny Long - Főtér~
Ahogy elindulok, arra leszek figyelmes, hogy alig egy lépéssel előttem, néhány jókora pók lóg egy faágról. Igazából nem is tulajdonítok nekik túl nagy jelentőséget, bár örülök, hogy nem szaladtam beléjük fejjel. Viszont ahogy oldalra lépek, női hangok szólítanak meg. Ijedten fordulok körbe, de nem látok senkit, akihez a hangokat kötni tudnám. Egész halkak, gyakorlatilag csak suttogások, de egyértelműen hallom őket, és szinte biztos vagyok benne, hogy nekem szólnak. Segítséget kérnek, de miért szólítanak királynak? Valami nagyon nem stimmel. Nem kell hozzá sok ész, hogy összekössem a dolgot a nővérekkel. Ezek szerint a látomás is egy üzenet volt? De mi közöm nekem ehhez az egészhez? Egy pár percig tanácstalanul állok. Nincs senki, akihez segítségért fordulhatnék, és a hangok egyre jobban sürgetnek. Ilyesmiről nem volt szó, amikor megkaptam a feladatomat, de valószínűleg hiba lenne figyelmen kívül hagyni. Ráadásul azt már sikerült kiderítenem, hogy Xorn terveinek valószínűleg fontos részét képezi a nővérek tevékenysége, bármit is csinálnak. Lehet, hogy fogva tartja őket, azért kérnek segítséget? Végül elhatározom magam. Megnézem, hogy mi ez az egész. Elindulok a hegyek felé, és reménykedem, hogy sikerül megtalálnom a nővéreket. És persze abban is, hogy nem sétálok csapdába.

~Jerome Masamba - Palota~
Sikerül épségben elhagynunk a szórakozóhelyet, és futva közelítjük meg a palotát. Út közben senki és semmi nem áll az utunkba, és még a kaput is nyitva találjuk. Már menet közben is érezhetően vissza kellett fognom a tempót, hogy ne hagyjam le nagyon Quinnt, és mire megérkezünk, már elérte az állóképessége határát. Nem akartam már most bevetni a képességem, pedig lehet, hogy szükség lett volna rá, hiszen így nem sok hasznát veszem.
Őszintén szólva már azt is csodának tartom, hogy a kaput egyáltalán nyitva találtuk, így az egyáltalán nem jelent csalódást, hogy a bejáratnál valaki megpróbál megállítani minket. Szerencsére mindössze egy valaki, egy ázsiai férfi érdeklődik afelől, hogy mik a szándékaink az épületben, de nem becsülöm alá, végtére is nálunk, mutánsoknál sosem lehet tudni. Elfintorodom, amikor Quinn két lihegés között odaveti nekem az utasítást, hogy üssem le. Így nem maradt más választásunk mint a harc egy teljesen ismeretlen képességekkel rendelkező mutáns ellen. Lesz egy-két szavam újdonsült társamhoz arról, hogy hogy is kéne intézni az ilyen ügyeket, de most nem hagyhatok időt ellenfelünknek arra, hogy rendesen  felkészüljön. Azonnal nekivetem magam, és a tenyerem élével a torkára célzok, majd ha betalálok, azonnal megpróbálom megragadni, és egy erőteljes fojtással kiiktatni. Miközben nekirugaszkodom, aktiválom a képességemet is, úgy, hogy Quinnek is jusson belőle. Így legalább talán képes lesz egy normális kitérésre tíz percen belül is...

Mikro arra ébredek,hogy nem ébredek kicsit kétségbe esek, hogy égbe hagytam a gázt, de nem állítottam be a robbanáshoz a gyújtó szerkezetet. Feleslegesen megy fel majd a havi számlán a számsor helyezése, kényelmelen és szinte észre se veszem, hogy közben két jobb kezes vagyok. Más talán kizökkentene, de engem éppen egy nagyképű mentális hatalom filterezik amíg itt belül éppen a saját falaim közt kódorgok. Szerencsére hamar eszembe jut a frappáns válasz amit eddig kerestem.

Pool rezidencia,
a homloklebeny mögött, remek kilátással az ornyeregre.


- Vársz egy vonatra. Egy vonatra, ami elvisz messze. Reméled, hogy oda visz, ahova akarod. Nem tudhatod biztosan, de nem is fontos. Miért nem fontos? A válasz: mert ott is együtt leszünk. - Békésen elmosolyodok a mentális erőre akit most Batrocnak öltöztettem. Elkényelmesedek otthon, ami most egy metro formájában robok el Csodaország mellett és a Gyerekkor nevezetű alagút nyeli el a fényeket. A kocsi megremek és csak egy rövid vakarózás között közlöm:
- Most még kiszállhatsz és akkor nincs öri hari. Különben ásó, kapa és nagyon trehány vagyok ha házi munkáról van szó... - Átölelem a lila maszkos szupernőt és várom Batroc és kedves élettársa citrom jelmezes válaszát.

Főtér - Danny
A hegyen nehéz járni, de lassan Danny beletanul. A mozgása majomszerű lesz. A helyzet adja, mászva jut a barlangba, ahol a zöldes fényből pókok menekülnek ki. Egy fény csík van a barlangban és körülötte kilenc ében ruhás pókokkal takart nő áll. Teljesen egyformák, ikrek.

Mindet csápok ölelik körbe és próbálják berángatni őket a barlang sötét árnyaiba.
- Király...
Sziszegik Dannyre nézve és próbálják lerángatni a csápokat, de az egyiküket berántja a sötétbe, ahol teljesen eltűnik.
- Elvettük a varázsod, de vissssszaaaaa kapod.
Mondják pontosan egyszerre a nővérek.
- Csak óvj meg minket Tian árnyékától!
Néznek a barlang közepén álló zöldesen fehér fény vonalra, aminek nincsen forrása padlónál kezdődik és a tetőben ér végett.

Labor - Tao, Jerome Masamba, Constantine
Jerome egy gyors támadást mér Taora, aki elég tanult, hogy tudjon elmozdulni,d e nem annyira, hogy megússza csak, hogy ne a torkát találja el. Az ütés így is elég, hogy Jet a falnak essen, amin benyom valamit és a kőfal, mint valami ajtó elhúzódik egy részen. A férfi akaratlanul zuhan be. majd ében csápok elkapják Jeromet és Constantinet és őket is lerántják.
Az ében csápok leszorítják a karjaikat a szemeiket és a lábaikat. Az égben tartva őket.
- Jet. Be kell ezt fejeznünk. nem találkozhatunk így többet. Az emberek már kezdenek pletykálni.
A férfi hangja ismerős Taonak és Constantine-nak, de mélyebb, félelmetesebb. A csápok lassan elengedik a szemeiket. A laborban mindenhol hihetetlen technológia van. Idegen lény, celestal, modern és olyan, amit még sosem láttak. megannyi képernyő. Még több tucat szoba, de ebben még vagy hatvan monitor. Tian minden zugát mutatja. (a játékosok látják mi történik a többiekkel párhuzamosan ezeken) A terem közepén pedig valaki, akit rég láttak. Bárd.

- Igen, bizony. Már megint én vagyok az, aki megmenti a világot.
Mondja büszkén a halál magtól fertőzött mutáns. Masamba már más néven ismeri őt, a Messiás Gyilkos. A rettegett Genezis.

Parti-place - Ralf, Légió, Deadpool, Ray Crawford, Barbara (Gunny),
Onslaught, Kardfog, Hellstorm, Junior, Xorn, Ezékiel Gordon, Pultos és a vendégek
Gunny pajzsával fogja fel a lövéseket majd egy szaltó közben három lövést ad le Torzpool fejébe. utána a kezét is eltalálja még miközben a nagyszájú zsoldos landolna így nem csak a kezeit, de a fegyvereit is tönkre teszi.
A hibrid Légió testében viszont megbénult. Dermedten áll és csak néz.
- Légió visszatámadt! Mi jövünk!
Mondja Kardfog és a földre viszi a férfit. Xorn koncentrálni kezd majd Hellstorm kezei lángba borulnak. Ezékiel kiemelkedik a földből, mint egy szellemangyal szárnyakkal. Keze Légió mellkasába nyúl. Lassan húzza ki a torz lényt.
- Nem lehettek ennyire erősek! NEM!
Üvölti még a tesnek a lény,a mikor Hellstorm lángjai körbe ölelik.
- Mit... csináltok velem?
Egy furcsa vörös-fehér ruhás ember (Omega) sétál be. Kezével megérinti a lényt.
- NEM! NEEEEEEEEEEEEEEEEM!
Xorn képességével vért emel ki Juniorból és Kardfogból. Miközben a tűz perzseli a lényt, a vér lassan folyik a testébe. Omega és Gordon koncentrálva fogják. A tömeg egyre nagyobb lesz. A lény üvölt majd fény elnyeli és egy robajjal valami mássá válik. Az épület teteje szét válik és a fém asztalok remegni kezdenek, ahogy Gunny fegyverei is. A robbanás egy kékes fény követi. majd az asztalok gyűrődve repülnek a test felé, ami az égben lebeg. Az utolsó pár darab fém lassan egy sisakot formáz. Xorn és mutánsai térdre borulnak majd megannyi civil is követi őket. A fémmaszkos férfi halkan súgja, de a néma csendben mindenki hallja.
- A Király visszatért.


Torzpool lassan magához tér. Dülöngélve kimászik ameddig senki se figyel. Úgy fest a teste így maradt és egy furcsa vágya van ölni és pusztítani. A belső tudata nem akarja, de úgy fest Légió átalakítása úgy maradt.

Mentális sík
Gaia fejlődése túl gyors. mire a sík átalakul egy végtelen jéghideg óceánná addigra a nővé vált lánynak új célja van és a gén alkotott teremtmény életerejét próbálja felemészteni.
- Nem lehettek ennyire erősek!
Üvölti a lény dühösen.

A szobában a nők megdermednek. Lassan Levi megvilágosodik. Elképzeli a gyógyszert és az megjelenik, de már a bevétele előtt újra férfiassága teljében van. teste izmos és erős. A nők pedig gyönyörű modellek, akik rettegve bújnak össze.
- Nem lehettek ennyire erősek!
Üvöltik szinte egyszerre, mintha egy lények lennének. A tökéletes királyi Levi könnyedén áll fel és az apró halomba gyűlt női népség egy meggyengült Onslaughtá válik.

Ekkor jelenik meg egymás mellett Gaia és Levi. Mindkettő új erős és büszke formájában, egy betonozott téren. Látni, ahogy tüzes láncok tekerednek Onslaughtra majd egy halovány kar rámarkol a torkára és kihúzza őt a két személyiség síkjáról.
- NEM!
Ezzel eltűnik és a plüss lezuhan kettejük mellé.

~Mentális sík Gaia~

Az átalakulás meglepett ,de úgy éreztem, mintha még erősebb lennék mint valaha. A seregem támadása azonban alább hagy mivel a térség a lávaföldből hirtelen átalakul jeges óceánná. A hideg élesen csap le az érzékeimre, de én ennek ellenére nem adom fel amit elterveztem. Megpróbáltam az idege entitásból elvonni az élet energiát, amire a szörny füstölögni kezdett. Elüvöltötte magát amit jó jelnek vettem, mert ez megerősített abban, hogy valamit jól csinálok. Bár bűntudatom volt mindazért amit teszek, de tudván, hogy miket művelhet odakint.
A hideg a csontjaimig hatolt, majd egyszer csak fordult egyet velem a világ. A következő pillanatban egy férfi mellett álltam a betonon, előttünk pedig a tüzes láncokkal megbéklyózott Onslaught térdelt. Majd egy kéz  nyúlt felé és kiszakította az entitánst a síkunkról. Még hallottam a hangját visszhangozni a téren mielőtt végleg eltűnt volna. A maci pedig ami még a harc alatt nálam volt, most közöttünk landolt a földön.
Kissé remegtem még a hidegtől hiába nem volt mér minusz nem tudom hány fok. Lehajoltam a maciért és  szorosan magamhoz öleltem, hogy ez is meleget adjon. Mire a környezet ismét átalakult és egy nyári délutánná vált, egy parkban ahol a fák zöldelltek, a nap melengetően simogatta az arcomat és a helyes pasik és csajok vígan görkorcsolyáztak, gördeszkáztak a betonon.
Levire pillantottam, még mindíg enyhén remegve a hidegtől. Aki valahogy most olyan másképp festett.
- Levi? Te vagy az?
Kérdeztem, miközben vörös, de már nem lángoló tincseimet igyekeztem elhúzni a szemem elől.
Majd ahogy közben érzékelem fél szemmel a kinti világot egy karlegyintéssel tévét teremtek az egyik fa oldalára, amin keresztül ő is láthatja mi folyik odakinnt. Persze ez nem volt túl jó ötlet, mert majdnem meginogtam a hirtelen mozdulatomtól. Szokom kellett még az új és nagyobb testemet. Meg persze azt is, hogy máshova került a súlypontom és a látószögem.
- Valami nagyon nagy gáz van kint Levi. A fél Party Place-ünk oda, magnetót csinált xorn a bennünk lévő entitásból és most őt istenítik. Mégis mi a fene van? Szerinted mit tegyünk? Intéztessem el a kő őreinkkel?
Lehet felnőtt voltam már, hogy magamtól döntsek, de csak még pár másodperce voltam az, a változás túl gyors volt, de mégis már éreztem ahogy a hormonok dolgozni kezdenek a testemben, és a gondolkodásmódom kissé megváltozik, talán érettebb lessz, ki tudja.

~ Reális sík Gaia~

Láttam, ahogy Xorn kihúzza az entitánst a testemből majd valamit csinál vele, amire a lény a jelek szerint nagyon nem vágyik. Már kezdek megörülni. hogy végre megszabadulunk tőle, de erre olyasmi történt amire nem számítottam. A gerendák megremegnek, a fémszerkezetek kiszakadnak és a lény helyén egy újjászületett Magnetó jelent meg. Én persze próbáltam menedéket keresni, a lehulló törmelékek előlvagy ha pedig nem volt akkor az egyik kő őröm jelent meg melettem és felém görnyedve védett a leeső gerendáktól.
Mindenki hajlongott az új Magnetó előtt, még Xorn is. Én pedig csak pislogtam párat bambán.
Végül nem tudtam eldönteni, hogy rátámadjak -e vagy sem, így hát a rám és Levire is jellemző ívelt füttyentést hallatok. Aki ismer az tudja, hogy ez nálam valami nagyon jónak vagy valami nagyon rossznak az elismerése. Levi meg a jó csajok után hallathat ilyet.

Főtér - Danny
A nővéreket a sötétség majdnem teljesen elnyeli. AZ utolsó növér még egy sarokban kapaszkodva próbál kapaszkodik egy sziklaoszlopba és könnyezve nézi Danny-t.
- Seg-segíts!

Labor - Tao, Jerome Masamba, Constantine
Bárd csalódottan hallgatja a két férfit, miközben Masamba kezd lassan magához térni.
- Inkább Apokalipszis 2.0. Ez a pontosabb kifejezés.
Mondja a mutáns férfi.
- Nagyon nem értitek ugye? Ez a világ megmentése. Nézzetek körbe!
Emeli fel a kezeit és a monitorokra mutat.
- Az új mutáns Mennyország. A tökéletes vezetők. És a tökéletes király a mutánsoknak. Szerintetek ki alkotta mindezt?
Kérdi lenézően Genezis.
- Ne legyetek végre ennyire naivak.

Parti-place - Ralf, Légió, Ray Crawford, Barbara (Gunny),
Onslaught, Kardfog, Hellstorm, Junior, Xorn, Ezékiel Gordon, Pultos és a vendégek
A legtöbb mutáns lassan követi a testvériséget. Magneto landol és körbe néz.
- Nem tudom kik vagytok, de köszönöm.
- Nem mester, azért támasztottunk, hogy segítségedet kérjük. Tiannak kell egy határozott vezér.
Magneto csendesen körbe néz. Felméri aromos bárt, majd a rengeteg mutáns. Látja a dómot a város felett.
- Egy mutáns város... egy mutáns ország...
Súgja, de csak Gunny hallja igazán. A férfi nagy levegőt vesz majd a romok felé emeli a kezét. A tetődarabok remegve megemelkednek. A fémek lassan összeérintik egymást. Majd egybe forrnak és a plafon, még ha nem is tökéletesen, de újra fel kerül.
- Gyermekeim! - szól a mutánsokhoz és leveszi a sisakját. - A nevem Magneto. Mutáns vagyok, évekkel ezelőtt megöltek, de hű követők feltámasztottak, hogy segítsek nektek és ezt fogom tenni. Az életemet ennek a városnak köszönhettem, így mindent megfogok tenni ezért a városért és a népemért!
A szavaira a mutánsok tapsolni kezdenek. Gunny és Légió is látják, hogy a férfi kezei megremegnek, de Xorn gyorsan megrázza azt, hogy elrejtse.
- Kísérjétek Magnetot a lakosztályba.
Mondja Xorn majd Légióhoz fordul.
- Nyugalom kedves barátom, eljött a Kánaán.

Mentális sík
A lány megismeri Levit, de az kicsit fáradt ettől a támadástól. A világot kényelmesen tudja a kedve szerint formázni újra. Onslaught káros hatása teljesen elmúlt.

~Reális sík Gaia~

Magnetót körberajongják az emberei, még xorn is. És nem is akárhogyan. Szinte hánynom kell már az összképtől. Az győzött meg arról, hogy ne ugorjak neki rögtön, hogy rendbe tette a szórakozóhelyünket. A szavait a többiek bevehették, de én nem. A régi Gaia talán bevette volna még ezt a maszlagot, de a mostani, akivé váltam érettebb fejjel gondolkodott, és azokból az emlékekből amik a fémirányító mutánsról szóltak nem sok bizalmat szavaztak neki a részemről, főleg azok után, hogy nemrég még a saját elmémben próbált meg engem hűvösre tenni.
Bár azóta több színtéren vertük őt el, főleg Xorn, hogy most ezt a feltámadt Magnetót kapjuk meg eredményképen.
Vagy a csata merítette ki, vagy valami mentális baja van magnetónak, mert remeg a keze, amit Xorn ügyesen próbál elrejteni, több kevesebb sikerrel.
Xorn odalép hozzám, látva, hogy én nem játszom kiskutyásat, mint a többiek.
- De a kánaánba vezető út sem volt egyenes. Én a helyedben figyelnék rá, nehogy rossz felé remegjen a keze.
Válaszolom halkan, hogy csak ő hallja ezt. Nem titkolom a bizalmatlanságomat. Xorn és aki ismer tudhatja, hogy alapvetően Légió mindkét fele  barátságos, de azért az előbbi furcsaságok kissé megrendítették a bizalmam.
Miután elviszik az új "vezért". Én a bent maradt tömegre nézek, elmosolyodom és így szólók.
- Ünnepeljünk emberek! Gurítsunk egyet Magnetó visszatérésére!
Mondom reményeim szerint lelkesítően, hogy újra visszahozzam a helyet az életbe a kínos csend elkerülése végett. Ha ezzel végeztem, és fellelkesedtek valamennyire, akkor ezek után visszaülök a helyemre a bárpultnál és a pultoshoz szólok.
- Mi volt ez az egész? Fel sem fogtam, mi zajlik idekint, míg a lénnyel harcoltam a testemben. Aztán meg egyszer csak Magnetó lett a szörnyből. A fejem majd szétreped, a bent léte jócskán megváltoztatott pár dolgot odabent. kérlek adj még egyet abból a tisztító dzsúszból.
Kérem a pultos haveromat, míg a halántékom masszírozom.

~ Mentális sík~

Úgy tűnt idebent megszűnt teljesen a lény hatása, de még mindig nem voltam túl nyugodt. A testem túlságosan is megváltozott, mintha 2 perc alatt 10 éves öregedtem volna. Oké ez egy 10 éves lány esetében csak előnyös, de attól még meg kell szoknom ezt az új testet. Máshol van a súlypontom, vagy pofára akarok esni, az elől megnövekedett súly miatt.
Végül úgy döntöttem a görkoris parkba elfér egy pad is, így teremtettem egyet és leültem, míg felmértem az új testemet.
Közben pedig Levit is figyeltem, de ő sokáig meg se szólalt, csak állt, mint egy kőszobor. Mikor már nem bírtam tovább a csendet megszólítottam.
- Minden rendben van veled Levi? Tett veled valamit a szörny?

Főtér - Danny
A nővérek eltűnnek és Danny szinte gondolkodás nélkül lassan besétál a fénybe, ami egy villanással eltűnik.

Labor - Tao, Jerome Masamba, Constantine
Bárd kicsit kellemetlenül néz Taora erősen zavartan, mintha szégyellné magát.
- Hát rossz hírem van öreg barátom. nem tudtam, hogy a városban vagy és nem terveztem ellened semmit. Az ok, amiért itt vagy az, mert megtaláltad a bejáratot.
A kezeit kitárja megadóan.
- Tudom, olyan mint amikor az exed azt hiszi, hogy üldözöd, mert egyszer ugyanott buliztattok. De tényleg nem voltál tervben. Még... de kitalálok neked valamit ne félj. Ezen a héten amúgy mi az erőd?
Genezis örömtelien néz Constantine-ra.
- Végre! Örülök, hogy megkérdezted. Mikor a másik világ X-menjeivel összecsaptunk és jöttek apokalipszisék... megérintettem a halálmagját és rájöttem miért csinálja ezt apokalipszis. Azonnal megértettem Apokalipszist. Persze, egy elmebeteg tömeggyilkos, de értettem miért csinálja. Mi vagyunk a következő a faj, ezért jelenek meg a mutánsok ez egyértelmű, de valahogy biztosítani kell a faj fennmaradást és a szaporulatot. Hát összeírtam kb... ezerkétszáz tervet erre. Hat száz, ha életben vagyok és hat száz, ha egy dühös Tao (a ki tudja mennyiből) letépné a fejemet. Ez a város? Ez az egyes számú terv.
A monitorokra mutat büszkén.
- Apokalipszis a technológiáját úgy használja, mint egy ősember én kicsit trükköztem vele. Ez a város teljesen önfenntartó és a legjobb része? Tágul.
A mosolya gonosszá válik, ahogy az utolsó mondatot kimondja.
- A fajunk száma növekszik és ezzel a város is. Kitúrva mindenki mást. Nevezzük a passzív-agresszív megoldásnak. Ami Xornt illeti... ő és a világ nagy része azt se tudja, hogy létezem. Szerintem a kezemen megtudom számolni azokat, akik emlékeznek rám. Látod Tao? te polgármester voltál, hős, vezér, áruló, mitomén... én pedig megmentettem a világot annak a  hát a mögött.

Parti-place - Ralf, Légió, Ray Crawford, Pultos és a vendégek
A pultos vállat von és önt.
- Ha én értem akkor ló legyek.
Mondja nyugodtan és megölti a poharat.
- Amit rétek, hogy Magneto az új főnök és ennek mindenki örül éppen.
A hangja teljesen nyugis, mint mindig majd eszik egy olajbogyót és a szájába veszi a fogpiszkálót.

Utcák - Barbara (Gunny)
Junior pár pillanatig nézi a nőt és Magnetoékat. Majd sóhajtva a lány után ered.
- Hé várjál.
Szólítja meg.
- Te vagy az egyetlen, akit nem nyűgözz le, hogy most támadt fel valaki a szeme láttára. Ez egy nagyon félelmetes tény, ugye tudod?
Kérdezi kicsit mosolyogva a fiú.

Mentális sík
Gaia az új testét nézi és egy széket teremt, amin ülhet.

~ Légió, mentális sík, Lev Hudson ~

Hihetetlen. Sokkal menőbb vagyok mint hittem. Eddig a pontig képtelem voltam igazán felfogni hogy mennyire vagyok király. Elég volt csak rágondolnom. Elég volt csak arra gondolnom, hogy nem tudok meghalni és az egész világnak én engedem meg hogy létezzen és eltűntek. El kellett rejtenem saját nagyszerűségemet is saját magam előtt. Az izé egyszerűen kiszakad belőlem és eltűnik. Kint valami történik és egyszer csak létrejön Magneto. Percekig csak állok és nézek mereven, néha pislogok.
~ Ez nem lehet igaz. Az istenek felett álló Lev Hudson még saját maga felett is áll. Ezt nem hiszem el... És persze még Magneto is simán visszatért, hát persze, kicsit megerőltetem magam és Magneto is feltámad.
Kinyújtom oldalra a kezem, jelezve hogy kezdődhet a gitár és a dob ritmus. Hail to the King. Hirtelen az öltönyöm zsebéből előveszek egy fekete napszemüveget és felcsapom, megigazítom a nyakkendőm és lazán Gaiara nézek.
- Szia széplány. Látom felnőttél, zsír. Majd beajánljak Ralfnál. Na mi a helyzet odakint?
Lazán levágódom a padra, és körülnézek odakint.
- Király a hangulat.

Labor - Tao, Jerome Masamba, Constantine
Genezis feladóan rázza a fejét.
- Olvasol te híreket? Már megtettük. Kína tegnap titkosan atom tölteteket lőtt a városra. Láttad? Nem. Nem is fogod.
Mondja vigyorogva.
- A generátort csakis belülről lehet leállítani. A pajzsra nem hat mágia vagy tudomány. Lényegében és ez egy bonyolultabb dolog, de megpróbálom elmagyarázni, hogy megértsd: baszhatják.

Parti-place - Ralf, Légió, Ray Crawford, Pultos és a vendégek
Elkezdik rendbe raknia helyett.

Utcák - Barbara (Gunny)
Junior bólint.
- Igen, tudni, hogy senkit sem érdekel, hogy élsz... vagy halsz...
Sóhajt egyet.
- Nehéz. Okkal kerülöm apámat. Nem akarom még egyszer átélni.
Majd Gunnyhoz fordult.
- De én itt vagyok. Jöttem utánad és megakartam nézni, hogy jól vagy-e. Ez csak számít valamit.
Mondja mosolyogva.
- Haza kísérhetlek?
Kérdi udvariasan hátra téve a kezeit.

Mentális sík

~ Gaia, Légió~

~reális sík~
Hát a pultos haverom sem tudott semmi új információval szolgálni, de legalább a dzsúsz amit csinált az most is jó volt.
- Köszi a frissítőt. Amúgy ennyi nekem is leesett, de nem bízom az új "főnökben" kissé instabilnak tűnik, mintha nem lett volna a topon. Lehet az a cucc amiből megszületett megint még nem halt ki egészen belőle.
Mondom ezt, bár használtam a kellő szarkazmust ott ahol kellett és az utolsó két mondatot halkabban mondtam, hogy csak mi ketten halljuk.

~ mentális sík~
Még a testemet szokva ülök a padon, majd Levi is magához tér és kapok egy bókot, amit legalábbis azt hiszem, hogy annak szánt, de nekem ez most annyira nem úgy esett le.
- Amúgy a haverod eltűnt és legutóbb mikor láttam az entitással folytatott küzdelmemben, valami kocsonyalénnyé változott a tag.
Mondom egy kissé megfáradt mosollyal az arcomon.
- Nem tudom, te hogy lehetsz tele így energiával, de kb 2 perce ezelőtt még én azzal a lénnyel harcoltam egy lávatenger, majd az északi sark közepén. Brrr. Tudod hogy utálom a hideget.
Mondom a srácnak, majd a kérdésére a velünk szemben lévő fa törzsére egy képernyőt teremtek, és onnan láthatja azt amit én látok a szemünkkel.
- De csak azért, mert mondtam egy toastot Magnetóra, miközben, kb pikkelek a tagra, még ha nem is volt önmaga, attól még belemászott a testünkbe és az elménkbe.
Jegyzem, meg miközben kifújom a levegőt és hátra dőlök a padon.
- Nem is rossz ez az új test, csak járnom kellene megtanulni benne, anélkül, hoyg pofára ne esték.
Mondom a végén már kissé kuncogva, miközben a hajamat kezdem el igazgatni kifele a szememből.